Az átalakulásra vonatkozó főbb szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) tartalmazza, míg az egyes részletszabályokat az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény rögzíti (továbbiakban: gazdasági társaságok átalakulása). A gazdasági társaságok átalakulása egy rendkívül összetett és sokrétű folyamat, amely jogi, adójogi és számviteli problémákat egyaránt felvet.
Mi motiválhatja a tulajdonosok döntését?
A társasági formaváltás oka lehet a tulajdonosi felelősségi kérdések kezelése, a társaság jelentőségének hangsúlyozása részvénytársasággá alakulással, új részvényesek bevonása vagy például a tőkemegfelelés. Egyesülést kiválthat vélt vagy remélt szinergiák kihasználása, jelentősebb piaci részesedés megszerzése, vagy akár jobb méretgazdaságosság elérése. A gazdasági társaságok szétválása mögött gyakran üzletágak leválasztása áll, melyet jellemzően eladási szándék ösztönöz.
Milyen formái vannak az átalakulásnak?
A vonatkozó törvények szerint a gazdasági társaságok átalakulása az alábbi formákban valósulhat meg:
- A társasági formaváltás esetében a társasági forma (Bt, Kft, Zrt) változásáról döntenek.
- Az egyesülés két formája a beolvadás és az összeolvadás.
a) Beolvadás során csak a beolvadó jogi személy szűnik meg.
b) Az összeolvadás eredményeképpen minden résztvevő társaság megszűnik, és egy új jogi személy jön létre.
- A szétválás két formája pedig a kiválás és a különválás.
a) Kiválás esetében a kiváló társaság egy új jogi személy, míg az a társaság, amelyből kiváltak, változatlan formában működik tovább.
b) Különválás esetén az eredeti jogi személy megszűnik és a vagyon az új jogi személyekre száll át.
Az átalakulás legfontosabb dokumentuma az átalakulási terv
Az átalakulás legfontosabb dokumentuma az átalakulási terv, melynek része a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet, illetve az egyesülési szerződés vagy szétválási szerződés.
Az átalakulási tervben határozzák meg a tulajdonosok az átalakulás menetét. Az átalakulási terv keretében döntenek többek között az átalakulás módjáról, időpontjáról, társasági formáról, a kilépő és belépő tagokról, a kilépőkkel történő elszámolás módjáról és az új társaság vezető tisztségviselőjéről, a létrejövő és továbbműködő társaságok tőkeszerkezetéről, valamint az átalakulás könyvvizsgálójáról.
A vagyonmérleg-tervezet hivatott bemutatni, hogy miként kívánják az átalakulás után továbbműködő társaság vagyonelemeit és forrásait felosztani, míg a vagyonleltár-tervezet a vagyonmérleg-tervezetet részletezi, annak alátámasztásául szolgál.
A végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár az átalakulás bejegyzésének időpontjában induló cégek számviteli nyitásához szükséges nyitó értékeket adja meg.
Az egyesülési vagy szétválási szerződés tartalmazza az egyesülés vagy szétválás részletes szabályait.
Mi az átalakulás általános menete?
A gazdasági társaságok átalakulása a tulajdonosok egy vagy két döntésével kerül elhatározásra. Az első döntés során a tulajdonosok az ügyvezetés előterjesztése alapján döntenek arról, hogy egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve, hogy a társaság milyen más formába alakuljon át. A második döntéskor pedig véglegesen elhatározzák a már auditált vagyonmérleg-tervezetek alapján az átalakulást. Amennyiben már az első döntéskor rendelkezésre állnak az auditált vagyonmérleg-tervezetek, a két döntés összevonható. Az átalakulással kapcsolatos döntést ezt követően a Cégközlönyben kétszer közzé kell tenni.
A cégbíróság többek között a benyújtott átalakulási terv és vagyonmérleg-tervezetek alapján dönt az átalakulásról. A bejegyzési időpontra, mint fordulónapra a társaságoknak végleges vagyonmérlegeket és végleges vagyonleltárakat kell készítenie. Lehetőség van meghatározott időpontra kérni az átalakulás bejegyzését, mellyel érdemes élni, mert szerencsésebb egy hó végi bejegyzési időpontra elkészíteni a számviteli zárlatot.
Újkeletű jelenség a cégbírósági bejegyzésnek azon feltétele, miszerint az adóhatóság (NAV) tájékoztatja a cégbíróságot, hogy nincs folyamatban adóhatósági eljárás.
Az átalakulás könyvvizsgálatát a társaság választott könyvvizsgálójától független könyvvizsgálónak kell végeznie.
Mire érdemes még odafigyelni az átalakulás során?
Az átalakulás nagyon alapos tervezést igényel. Az átalakulás során számos határidőre kell ügyelni, maga a folyamat fél évtől akár 1 évig is eltarthat, a több adójogi választási lehetőség kihatással lehet az átalakulás során keletkező adófizetési kötelezettségekre, több beszámolót is közzé kell tenni, illetve adóbevallást benyújtani.
Fentiekből kiindulva a gazdasági társaságok átalakulása nagyon összetett folyamat, körültekintő megtervezése és lebonyolítása több szakterületen megfelelő felkészültséget, tapasztalatot és jogszabály ismeretet követel meg. Mindehhez érdemes szakértők bevonását mérlegelni.
Különleges szabályok
Kedvezményezett átalakulás keretében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény és az illetékről szóló törvény biztosít adókedvezményeket, és egyben tartalmaz szigorítást is, ha az átalakulást nem valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg.
Új elem a határon átnyúló átalakulás, melynek során úgy szűnik meg egy társaság, hogy egy külföldi társaságba olvad be, megszüntetve ezzel Magyarországon jogi személyiségét és gazdasági tevékenységét.
