A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvény tette lehetővé 2016. január 1-jétől, hogy az IFRS-sel kapcsolatos részletszabályok a számviteli törvény mellett a kapcsolódó társasági adóról és a helyi adókról szóló törvénybe is beépüljenek.
Társasági adó
Az IFRS adózási vonzatai közül kiemelkedő fontosságú a társasági adó.
A bevezetés során társasági adó szempontból a szabályozás úgy került kialakításra, hogy az átállás során a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Biztosítani kellett egyszerre azt, hogy a költségvetés adóbevételei se csökkenjenek az átállással, és az adózók is kiszámítható adminisztrációval, adókalkulációval tervezhessenek az átállást követő években, figyelembe véve a speciális áttérési különbözeteket.
Amennyiben az IFRS-t választó adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor ebben a két évben a fizetendő adó összege az áttérést megelőző adóév fizetendő adójával fog megegyezni. Természetesen könnyen előfordulhat, hogy az átállást követő első két évben akár egyéb üzleti okok vagy piaci mozgások miatt az adóalap kisebb lesz, mint az korábban volt. Ilyen esetekben az adózó a NAV felé a bevallással egyidejűleg egy kérelmet terjeszthet elő (természetesen annak megfelelő alátámasztásával, hogy miért csökkent az adófizetési potenciálja). Habár 2016 és 2017 még nem a tömeges átállásról szólt, az IFRS szabályok adójogszabályokba történő beépítése, a környező országok hasonló gyakorlatát is megnézve konszern szinten könnyebbséget jelenthet a multinacionális cégek számára.
Helyi iparűzési adó
Helyi iparűzési adóban a 2016. évi változásokat elsősorban az indokolta, hogy annak fogalmi rendszere szoros kapcsolatban van a számviteli elszámolási szabályokkal, és a társasági adóhoz hasonlóan az egyik vezérelv az volt, hogy a vállalkozók adópozíciója ne változzék azért, mert az adóalany egyedi beszámolóját a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint készíti, azaz az IFRS-ekre való áttérés a helyi iparűzési adó szempontjából is semleges maradjon.
Teendők és fontosabb 2017. évi változások
Az IFRS-re való áttérést megelőzően (a hangsúly, mint minden adókérdésnél, itt is az előzetes cselekvésen van) az egyik legfontosabb feladat, hogy az átállás, az IFRS adózási vonzatai, a társasági adó hatásai megfelelő figyelmet kapjanak.
A 2017. évi adómódosító szabályok egyik meghatározó eleme, hogy a törvény az IFRS-ekre történő áttéréskor választási lehetőséget biztosít az adózók számára az összes meglévő, azaz az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes tárgyi eszköze és immateriális jószága vonatkozásában.
A választás az eszközök, kötelezettségek (tárgyi eszközök és immateriális jószágok) összességét tekintve érvényesíthető, egyedi tételenként nem. A választás lényege, hogy ezen eszközökre, kötelezettségekre (tárgyi eszközökre és immateriális jószágokra) vonatkozóan az adóalap úgy is meghatározható, mintha nem történt volna áttérés, azaz például egy tárgyi eszköznél a korábbi adózási értékcsökkenés érvényesül és párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik.
Ezen módszer választása esetén az eszközökhöz tartozó számviteli és adó értékeket elkülönítetten nyilván kell tartani. Nyilvánvalóan ez azért is fontos, mert eltérően kell kezelni az áttérés előtti, és az áttérés utáni eszközöket. A választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtásával egyidejűleg lehet megtenni, amely később nem módosítható, nem vonható vissza.
IFRS adózási vonzatai – érdemes az iparűzési adóra is számszerűsíteni
Tekintettel arra, hogy a helyi iparűzési adó abszolút összege sok cégnél megközelíti vagy meghaladja a társasági adó összegét, érdemes az IFRS átállás hatását az iparűzési adóra is számszerűsíteni, hiszen nem csak a társasági adóról szóló törvény, hanem a helyi adókról szóló törvény is tartalmaz nem is kevés speciális szabályt.
Kapcsolódó videónk: Az IFRS-átállás adózási szempontjai
Kapcsolódó hanganyagunk: A társasági és a helyi iparűzési adót is érinti az IFRS átállás
Az IFRS-átállás stratégiai kérdéseiről ebben, a számviteli lépéseiről ebben, a jogi szempontjairól pedig ebben a cikkben olvashat.
