kötelező könyvvizsgálat előnyeiA tulajdonosok és ügyvezetők nagy része a mai napig úgy tekint a könyvvizsgálatra, mint szükséges rosszra. Egy könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgálatnak azonban számos előnyei vannak, és persze akadnak járulékos terhei is.

Milyen előnyei vannak, ha a kötelező könyvvizsgálat a mi társaságunkra is vonatkozik?

Egy megbízható könyvvizsgáló azon túl, hogy ellenőrzi a társaság számviteli elszámolásait, beszámolóját, felhívhatja a figyelmet számviteli és adójogi kockázatokra. Konzultációs lehetőséget biztosíthat évközi tranzakciók számviteli megítélésének kezelésében és támogatást nyújthat a menedzsment vagy a tulajdonosi döntések előkészítése során azok várható számviteli kihatásainak értékelésében.

Egy korlátozás mentes könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámolóhoz máshogy viszonyulnak a hitelezők, bankok, sőt egy adóellenőrzés során még a NAV is.

Milyen járulékos terhei vannak, ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett?

Elsősorban plusz költséget jelent a könyvvizsgálati díj. A díjak között nagy különbségek lehetnek, attól függően, hogy a társaság kit bíz meg ezzel a feladattal (BIG4 vagy nemzetközi háttérrel rendelkező magyar társaságot vagy nemzetközi háttérrel nem rendelkező magyar társaságot). A legfontosabb, hogy a könyvvizsgálói jelentést mindenképpen Magyarországon regisztrált kamarai tag könyvvizsgálónak kell kiadnia.

A társaság számára egy könyvvizsgáló kinevezése adminisztrációs többlet terhet és jogi feladatokat is jelent, mert a könyvvizsgálót az alapító okiratban is fel kell tüntetni és egyben nyilvános cégadat is. Megválasztásukat a Cégbíróságon be kell jegyeztetni, aminek szintén díja van. A könyvvizsgálókat minimum 1 évre, maximum 5 évre lehet megválasztani.

Szintén számolni kell azzal, hogy a kötelező könyvvizsgálat kapacitásokat köthet le a társaságnál, és maga a vizsgálat el is nyújthatja a zárási folyamatokat. Ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor annak tényét, a könyvvizsgáló adatait és a könyvvizsgálat díjazását a beszámolójában szerepeltetnie kell. Természetesen a beszámolóban azt is fel kell tüntetni, ha a társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett és a számai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.

De valójában kire vonatkozik a kötelező könyvvizsgálat? 

A könyvvizsgálati kötelezettséget elsősorban a számviteli törvény írja elő. Egyik oldalról a könyvvizsgálati kötelezettséget értékhatár túllépéshez köti, vagyis, ha egy vállalkozás nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladja meg a 300 millió forintot, és a megelőző két évben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma nem haladta meg az 50 főt, akkor a könyvvizsgálat nem kötelező.

Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az adott üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni a fenti értékhatárok kiszámításánál.

Másik oldalról a vállalkozás formája, tevékenysége és további szempontok határozzák meg a kötelező könyvvizsgálat kritériumait, függetlenül attól, hogy a vállalkozás eléri a fenti határértékeket vagy sem. Ezek alapján könyvvizsgálatra kötelezettek az alábbi vállalkozások:

  • részvénytársaságok,
  • takarékszövetkezetek,
  • konszolidálásba bevont vállalkozások, függetlenül attól, hogy melyik országban van a konszolidáció,
  • közérdeklődésre számot tartó vállalkozások,
  • előző üzleti év fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, több mint 60 napja lejárt köztartozású vállalkozások,
  • külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, kivéve, ha a külföldi vállalkozás székhelye az EU valamely tagállamában található,
  • azon vállalkozások, melyek kivételes eset miatt, a megbízható és valós kép bemutatása érdekében eltérnek a számviteli törvénytől,
  • összevont (konszolidált) beszámolót készítő vállalkozások.

Abban az esetben, ha a társaság külföldi anyavállalattal rendelkezik és az anyavállalata IFRS szerint állítja össze éves beszámolóját, valamint a magyar leányvállalatot konszolidálásba vonja, akkor előnyös lehet, ha a magyar leányvállalat is az IFRS szerinti beszámoló készítést választja. A konszolidáció miatt a magyar leányvállalat automatikusan a kötelező könyvvizsgálat kategóriába fog tartozni, és az anyavállalata miatt választhatja az IFRS szerinti egyedi beszámoló készítést.

Vannak speciális esetek, amikor kötelező a könyvvizsgálat még abban az esetben is, ha egyébként a társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha kötelező könyvvizsgálat vonatkozik a társaságra, akkor a lent felsorolt esetek elszámolásának szabályszerűségét a megválasztott könyvvizsgáló ellenőrizheti. Amennyiben a könyvvizsgálat nem kötelező, független könyvvizsgálót kell megbízni.

Ilyen speciális esetek például a következők:

  • tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának értékelése,
  • közbenső mérleg vizsgálata,
  • az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának ellenőrzése,
  • valós értéken történő értékelés, és az azzal kapcsolatos elszámolások szabályszerűségének vizsgálata,
  • könyvvezetés pénznemének módosítása esetén a forintról devizára vagy devizáról más devizára átszámítás alapján készült áttérési mérleg ellenőrzése.

Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása esetén a vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) a bejegyzett könyvvizsgálótól független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Természetesen a vállalkozások akkor is választhatnak könyvvizsgálót, ha törvény azt nem írja számukra elő, hiszen „több szem többet lát” elve alapján egy alapos könyvvizsgáló hozzáadott értéket is teremthet a tulajdonos és az ügyvezetés számára.