A 2017. januárban megjelent hírlevelünkben még arról írtunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a BEPS (base erosion and profit shifting) akciótervvel összhangban Magyarország is csatlakozni fog az OECD információcseréről szóló egyezményéhez, így kötelező lesz az országonkénti jelentés. Eltelt pár hónap és május 15-én elfogadásra került az a törvény, mely a BEPS 13. pontjának rendelkezéseit, és az Európai Uniós vonatkozó 2016/881/EU számú irányelv szabályait ülteti át a hazai jogba.

Mi a BEPS akcióterv 13. pontjának a célja?

Az akcióterv célja, hogy a multinacionális vállalkozások esetében megfékezze az agresszív adótervezést, illetve az adóelkerülést. Ennek érdekében a transzferár nyilvántartások (master file, local file) elkészítése mellett előírja az országonkénti (Country by Country – CbC) jelentést is.

Kinek és milyen adatokat kell jelenteni?

Az országonkénti jelentés (adatszolgáltatás) elkészítésének kötelezettsége alapvetően a végső anyavállalatnak minősülő csoporttagot terheli. Az országonkénti jelentés elkészítésének kötelezettsége alól mentesül azonban az a multinacionális vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 millió eurót.

Az országonkénti jelentésnek többek között tartalmaznia kell minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez, a bevétel összegét és pénznemét, az adózás előtti eredményt, a megfizetett nyereségadó összegét, a fizetendő nyereségadó összegét, a jegyzett tőke összegét, a felhalmozott nyereséget, a foglalkoztatottak létszámát és még számtalan más olyan információt, melyekből az illetékes adóhivatalok fel tudják mérni a piaci ár megállapításával, az adóalap csökkentéssel és a profitátcsoportosítással kapcsolatos kockázatokat.

Mely esetekben és meddig kell a magyar csoporttagnak országonkénti jelentést benyújtani?

A magyar társaságnak főszabály szerint abban az esetben kell országonkénti jelentést benyújtani, ha végső anyavállalatnak minősül. A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalatának, illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezetnek a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjától számított 12 hónapon belül kell benyújtási kötelezettségének először eleget tennie.

Bizonyos esetekben, habár a magyar adóügyi illetőségű csoportcég nem minősül végső anyavállalatnak, mégis ő lesz az országonkénti jelentés benyújtására kötelezett. Ezek a következők:

  • a végső anyavállalatnak az adóügyi illetősége szerinti államban nincs országonkénti jelentés benyújtási kötelezettsége, vagy
  • a végső anyavállalat szerinti állam olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az országonkénti jelentés benyújtására nincs hatályos, az illetékes hatóságok között elismert megállapodás, vagy
  • a végső anyavállalat szerinti államban rendszerhiba áll fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a magyar vállalatnak.
Milyen egyéb kötelezettsége van a végső anyavállalatnak nem minősülő csoporttagnak és meddig kell azt teljesíteni?

Amellett, hogy az országonkénti jelentés az anyavállalat által benyújtásra kerül, a vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagjainak adatjelentési kötelezettsége áll fenn az illetékes adóhatóság felé annak érdekében, hogy az adóhatóság tudomást szerezzen a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagjának végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti, vagy csoporttagi minőségéről, vagy annak hiányáról, valamint az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet kilétéről (az érintett cégek nevének, székhelyének, adószámának és pénzügyi évének bejelentése mellett).

A bejelentési kötelezettségét először a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül kell teljesíteni az állami adóhatóság felé. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az országonkénti jelentés benyújtására kötelezett anyavállalat magyar csoporttagjának legkorábban 2017. december 31-ig kell a NAV felé adatjelentési kötelezettségét teljesítenie.

Szankciók

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mind az országonkénti jelentés, mind az adatjelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a bejelentésre, illetve adatszolgáltatásra kötelezettet, ezért mindenképpen fontos a fenti kötelezettségek időben és megfelelő adattartalommal történő teljesítése.

orszagonkenti jelentes

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

A transzferár dokumentáció

BEPS – Az információ hatalom: CbCR az adóbevételek védelmében