Jogorvoslat az adóigazgatásbanA legkörültekintőbb adózói magatartás, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseiben biztosított eszközök (pl. önellenőrzés, támogató eljárás) igénybevétele mellett is előállhatnak jogviták a NAV eljárásával kapcsolatban. A sérelmes eljárással, döntésekkel szemben azonban az adózók nem védtelenek, számos jogorvoslat (fellebbezés, felügyeleti intézkedés, bírósági felülvizsgálat) áll rendelkezésre, melyek legalapvetőbb, alapesetekben érvényes szabályairól szól cikkünk.

Fellebbezés

A NAV megyei igazgatósága által az ügy érdemében hozott határozattal szemben a másodfokú adóhatósághoz (a NAV Fellebbviteli Igazgatóságához) címzett, de az elsőfokú határozatot hozó NAV Igazgatóságnál benyújtott fellebbezéssel, mint a jogorvoslat elsődleges eszközével lehet élni. A fellebbezésre nyitva álló határidő az elsőfokú határozat közlésétől számítva főszabály szerint 15 nap (utólagos adómegállapítás esetén 30 nap). Alapesetben a fellebbezés a bírósági felülvizsgálat előfeltétele, azaz csak akkor nyílik meg az út a bírósághoz, ha fellebbezést nyújtottak be a sérelmezett NAV döntéssel szemben. A fellebbezésben fontos előadni, hogy milyen okból, mennyiben nem értünk egyet az adóhatósági állásponttal. A Fellebbviteli Igazgatóság a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző teljes eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Érdemes tudni a fellebbezés benyújtása előtt, hogy a fellebbezésnek illeték vonzata van (ennek összege 5 000 forinttól 500 000 forintig terjedhet), illetve, hogy a fellebbezés eredményeként a fellebbező számára súlyosabb döntés is hozható annál, mint amit az elsőfokú határozat tartalmazott.

Felügyeleti intézkedés

A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem terjeszthető elő a felettes adóhatósághoz (a NAV Fellebbviteli Igazgatósága viszonylatában a felettes szerv a NAV Központi Irányítás), emellett felügyeleti intézkedésnek hivatalból is helye lehet. A felügyeleti intézkedés lényegében nincs határidőhöz kötve, arra az elévülési időn belül bármikor mód van. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem előterjesztését a bírósági kereset benyújtása sem feltétlenül zárja ki, a két jogorvoslat egyidejűleg is igénybe vehető. Habár a felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte, a kérelem elutasítására ezen az alapon a szokásjog szerint nem szokott sor kerülni. A felügyeleti intézkedés illetéke a fellebbezési illetékkel azonos mértékű. Fontos eltérés a fellebbezés szabályaival szemben, hogy felügyeleti intézkedés iránti kérelem eredményeként nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget az adózó terhére változtatja meg. Ha döntés súlyosításának lenne helye, akkor a jogszabálysértő döntés megsemmisítésére és új eljárás elrendelésére kerül sor, melynek során az összes szóba jöhető jogorvoslat újra rendelkezésre áll.

Bírósági felülvizsgálat

Az adóigazgatás tisztességes és jogszerű működését biztosító garanciális jogorvoslat a bírósághoz címzett kereset. A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú adóhatóságnál a másodfokú határozat közlésétől (jogerejétől) számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A keresetben egyidejűleg az adóhatósági döntés végrehajtásának felfüggesztése is kérhető. A bírósági perben a bíróság kötve van a keresethez, így az adóhatóság határozata már nem lehet terhesebb, illeték és egyéb perköltség vonzat azonban felmerül perveszteség esetén. A bírósági per jellemzően hosszú és fáradalmas, a NAV pernyertességi mutatója pedig kiemelkedően jó, de az új, nem szokványos adózási kérdésekben mindig érdemes alaposan megfontolni az adóper megindítását.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Önellenőrzés – hasznos tudnivalók

Támogató eljárás – az ügyfélbarát NAV koncepció újabb megjelenése