pénzügyi átvilágításA pénzügyi átvilágítás legfontosabb területeiről szóló cikkem első részében négy területet vettem sorra, amelyek részletes vizsgálata és elemzése nélkül nem lehet érdemben pénzügyi átvilágítást lefolytatni.

A következőkben taglalásra kerülő további területek közös pontja, hogy ezek esetében ugyan a pénzügyi átvilágítás az eredményeivel önmagában is képes fontos információkkal ellátni a megbízót, mégis kifejezetten javasolt a pénzügyi és a jogi átvilágítást végző szakemberek szoros együttműködése, mert közösen tudják a legnagyobb hozzáadott értéket teremteni a megbízó számára.

  • Munkaszerződések

A munkavállalók általában minden cégnél különleges erőforrásnak számítanak, egyes iparágakban pedig az összköltséghez mérve kifejezetten jelentős költségtényező a munkavállalók jövedelme és a kapcsolódó adók és járulékok összessége. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az ezzel kapcsolatban felmerülő költségekről, pontosan fel kell mérni, hogy milyen juttatások – akár rendszeresek, akár esetiek – illetik meg a munkavállalókat. Számításba kell venni a szerződésben rögzített juttatásokat, 13. havi, 14. havi vagy egyéb jutalmakat, esetleg teljesítményhez kötött bónuszokat, de nem mellékes a plusz szabadnapok száma sem. Amennyiben pedig tervezzük, hogy végrehajtunk bizonyos átszervezéseket, ésszerűsítéseket, melynek során egyes munkavállalók munkaköre megszűnik, nem mindegy, hogy hány havi felmondási idővel, illetve végkielégítéssel kell számolnunk az adott munkavállalónál. Jelentős plusz költséget jelenthet, ha akár egyedi szerződésből, akár kollektív szerződésből adódóan a munka törvénykönyvében előírt minimumnál magasabb végkielégítés illeti meg a munkavállalót.

  • Szállítói szerződések

A szállítói szerződéseknél fontos megvizsgálni, hogy az egyes megállapodások milyen szerződéses kötelmet jelentenek a társaság számára. Ezen túlmenően az egyik legfontosabb kérdés, hogy egy adott megállapodás milyen feltételekkel, milyen határidővel mondható fel. Különösen fontos ez abban az esetben, ha a szerződés nem előnyös a társaság számára, illetve, ha az új tulajdonos kedvezőbb feltételekkel tudja ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást beszerezni. Bár a pénzügyi átvilágítás jellemzően nem terjed ki annak vizsgálatára, hogy egy szerződés előnyös-e a társaság számára, a jogi átvilágítás során szerzett adatokkal együtt rendelkezésre állhatnak azok az információk, amelyek alapján a megbízó ezt meg tudja ítélni.

  • Vevői szerződések

A szállítói szerződésekhez hasonlóan a vevői szerződéseknél is kulcskérdés, hogy a vevők, vagy akár mi magunk milyen feltételekkel tudjuk lezárni az adott kötelmi viszonyt. A jövőbeli tervek megvalósíthatósága szempontjából fontos, hogy meddig számíthat a megbízó az adott vevőállomány megrendeléseire. Másfelől jelentős költségekkel járhat, ha ezeket a vevőket a társaság a jövőben nem tudja, vagy nem kívánja kiszolgálni, holott erre szerződéses kötelezettséget vállalt. Természetesen a vevői szerződések között is előfordulhat a társaság számára hátrányos megállapodás. Ennek megítélése túlmutat a pénzügyi átvilágítás feladatkörén, a mérlegeléshez azonban az átvilágítás is tud információt szolgáltatni.

  • Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások

Természetükből adódóan a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások miatt a jövőben teljesítendő esetleges kifizetések a pénzügyi adatokból nem, csak az adott szerződésekből válnak láthatóvá az átvilágítást végzőknek, így ezen a területen különösen fontos az átvilágítást végzők együttműködése. A jellemző munkamegosztás általában az, hogy míg a jogi átvilágítást végző csapat a kötelmek azonosítását végzi el, addig a pénzügyi átvilágítás keretein belül az egyes kötelmek beárazása történik meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

A pénzügyi átvilágítás legfontosabb területei – 1. rész

Gazdasági átvilágítás a vevői audit részeként

A gazdasági átvilágítás szükségszerűsége

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:

A vevői audit több, mint elsőre azt sok gyártó cég gondolja