A határon átnyúló munkavégzéseket adózási szempontból is fontos kezelni, hiszen nem mindegy, hogy a munkavállaló egyes jövedelmei melyik országban lesznek adókötelesek.

A külföldi munkavállaló adóügyi illetősége

A külföldi munkavállaló magyarországi jövedelemadó fizetési kötelezettségének vizsgálatakor első lépésben fontos, hogy meghatározzuk a magánszemély adóügyi illetőségét. Ehhez vizsgálni kell a magyar szabályozást, de jellemzően a hazai szabályozást felülíró, az adott országgal megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései lesznek a segítségünkre (amennyiben van ilyen egyezmény a két ország között). Az egyezmények többségének értelmében a következő szempontok segítségével határozható meg az adóügyi illetőség:

  • állandó lakóhely
  • létérdek központja
  • szokásos tartózkodási hely
  • állampolgárság.

A fenti lista egyben sorrendiséget is jelent, vagyis az állandó lakóhelyből kiindulva kell elkezdeni a vizsgálatot, és ha ez alapján egyértelműen meghatározható az illetőség, akkor nem is kell tovább vizsgálódni.

Állandó lakóhely

A magyar jogszabályok szerint állandó lakóhelynek az olyan lakóhely minősül, ahol a magánszemély tartós ott-tartózkodásra rendezkedik be, függetlenül attól, hogy az adott ingatlant bérli vagy az a sajátja. Az állandó lakóhely további ismérve, hogy az a magánszemély részére folyamatosan rendelkezésre áll.

Létérdek központja

Amennyiben az állandó lakóhely alapján nem határozható meg egyértelműen a külföldi munkavállaló adóügyi illetősége, akkor a következő lépésben azt kell vizsgálni, hogy a magánszemély létérdekeinek központja mely országban található, azaz melyik országhoz fűzik szorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok a magánszemélyt. Ez nem egyszerű feladat, hiszen sok tényezőt kell együttesen figyelembe venni. Ha egy külföldi magánszemélyt a magyarországi kiküldetésére a családja is elkíséri, akkor a családi kapcsolatok szempontjából valószínűleg Magyarország lesz a létérdekeinek központja. A gazdasági kapcsolatok mérlegelésénél pedig többek között a jövedelem megszerzésének és elköltésének helyét kell figyelembe venni, valamint azt a tényt, hogy mely országokban rendelkezik a magánszemély bankszámlával stb.

Szokásos tartózkodási hely

A harmadik lépcső az illetőség meghatározásában a szokásos tartózkodási hely. A szokásos tartózkodási hely az alapján rendeli a külföldi munkavállaló adóügyi illetőségét az egyik vagy másik országhoz, hogy hol tartózkodott több napot.

Az adóügyi illetőség megállapítása után meg kell határoznunk, hogy az egyes jövedelemtípusok mely országban lesznek adókötelesek. Amennyiben Magyarország és az érintett másik ország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor az megmondja, hogy az adott jövedelmet mely országnak van joga adóztatni. Egyezmény hiányában a belföldi szabályokat kell alkalmazni.

Munkaviszonyból származó jövedelem

A munkaviszonyból származó jövedelem abban az esetben adóztatható az illetőség országában, ha a külföldi munkavállaló ott végzi a munkáját. Ha a munkavégzés helye eltér az illetőség országától, akkor alapesetben a munkavégzés helye szerinti állam adóztathatja a munkajövedelmet, de bizonyos feltételek fennállása esetén az adóztatás joga továbbra is az illetőség országában marad.

Tőkejövedelmek

A külföldi munkavállaló tőkejövedelmei közül a kamat, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az egyezmények értelmében alapvetően az illetőség országában kell megfizetni az adót.

Az osztalékból származó jövedelmek esetén speciálisabb a helyzet. Alapvetően ezek a jövedelmek is az illetőség országában adóztathatók, de meghatározott mértékig (egyezménytől függően jellemzően 10 vagy 15 %) a forrásország is adóztathat. A forrásországban levont adó az egyezmények szerint beszámításra kerül. Ha például egy Magyarországon dolgozó, magyar illetőségű, német magánszemély Németországból osztalék jövedelemben is részesül, és ott levonásra kerül a vonatkozó egyezmény szerinti 15 % adó, akkor Magyarországon ezen osztalékjövedelem kapcsán további adófizetési kötelezettség nem merül fel, mivel Magyarországon is 15 % az adó mértéke (adóbevallási kötelezettsége ettől függetlenül fennáll).

Ingatlanok hasznosításából származó jövedelem

Az ingatlanból származó jövedelmek adóztatásának joga az egyezmények értelmében annál az országnál van, amelyben az ingatlan fekszik.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓNK:

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK: