A társadalombiztosítási rendszerek az Európai Unió országai között jelentősen eltérnek, a tagállamok ráadásul a tapasztalatok szerint nem is törekednek rendszereik összehangolására. A gyakorlatban csak koordinálják ezeket, azzal a céllal, hogy a külföldi munkavállalók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a kiküldetés során. Így tudják kiküszöbölni a több tagállamban fennálló biztosítási jogviszonyokat, illetve azt, hogy valaki biztosítás nélkül maradjon. A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyek csak egy tagállam biztosítási rendszerébe tartozhatnak. A munkavállalók fő szabály szerint abban az államban biztosítottak, ahol a munkát végzik. Mik is pontosan a kiküldetés szabályai?

2010. május 1-jétől minden tagállamnak kötelező alkalmazni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló koordinációs rendeletet, valamint a vonatkozó végrehajtási rendeletet.

Biztosítási jogviszony kiküldötteknél 

A külföldre kiküldött munkavállaló az esetek többségében átmeneti időre érkezik Magyarországra. A legfontosabb kérdés, hogy Magyarországon kell-e a foglalkoztatás után járulékot fizetni vagy sem. Ennek vizsgálatához alapvetően két szempontot kell mérlegelni:

  • A munkavállaló külföldinek minősül-e?
  • A munkavállaló uniós állampolgárnak minősül-e, vagy olyan harmadik országból érkezett, amellyel hazánknak kétoldalú szociális egyezménye van?
A kiküldetés szabályai a koordinációs rendeletben 

A koordinációs rendelet határozza meg, hogy ki minősül kiküldött munkavállalónak, többek között a munkavégzés körülményei és a kiküldetés várható időtartama alapján. A kiküldött munkavállaló és a küldő munkáltató között a közvetlen kapcsolatot folyamatosan vizsgálni kell. A teljes körű munkáltatói jogkör hiányában a kiküldött nem maradhat a küldő ország társadalombiztosítási rendszerében. A kiküldött számos további esetben sem maradhat a küldő országban biztosított, ezért feltétlenül meg kell vizsgálni például a biztosítási jogviszonyt a kiküldetést közvetlenül megelőző időszakra vonatkozóan, a munkavállaló esetleges korábbi kiküldetéseinek körülményeit, sőt az egyéb, nem szabályszerű körülményekre utaló jeleket.

A kiküldetés igazolása

A kiküldött jogviszony esetében a külföldi munkavállaló alapvetően a kiküldetés szabályai alapján kiküldő országban biztosított, de ennek tényét bizonyítani kell a fogadó ország hatóságai felé is. Az erre a célra rendszeresített nyomtatvány az A1-es igazolás, amely tartalmában olyan munkáltatói nyilatkozatról ad tanúsítványt, amelyben igazolják a kiküldetést közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó biztosítási jogviszonyt, a munkaviszony kiküldetés alatti és utáni fenntartását, a járulékfizetési kötelezettségek vállalását, sőt olyan körülményeket is, mint például annak kizárása, hogy a kiküldetés más munkavállaló felváltását szolgálja.

A tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól. Kivételt kérhet a munkavállaló és a munkáltató, abban az esetben, ha:

– a kiküldetés időtartalma előreláthatóan meghaladja a 24 hónapot,

– a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást igénylő körülmények indokolják a kivétel megállapítását.

Az A1-es igazolás megléte mentesíti mind a munkáltatót, mind a munkavállalót a magyarországi járulékfizetési kötelezettség alól, vagyis a magánszemélytől ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót szükséges levonni, illetve a magyarországi foglalkoztatónak nem kell megfizetnie a 22%-os szociális hozzájárulási adót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.

A kiküldetés szabályai harmadik országbeli állampolgárok esetében

Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló nem az Európai Unió térségéből érkezik hazánkba. A harmadik országbeli személyek a munkaviszonyuk alapján Magyarországon válnak biztosítottá (feltételezve, hogy nincs az adott országgal társadalombiztosítási egyezmény), így a társadalombiztosítási jogállásuk megegyezik a belföldi munkaviszonnyal rendelkező munkavállalókéval.

Harmadik országbeli kiküldött esetében megtörténhet, hogy mégsem válik biztosítottá, mert például a munkavégzésének időtartama a két évet nem haladja meg és a Tbj. törvény szerint nem minősül belföldinek.

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓNK:

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK: