munkaidőAz NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának a munkaügyi hatóság 2017. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól közzétett jelentése szerint a munka- és pihenőidő szabályainak megsértésével kapcsolatos jogsértések száma csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor még mindig jelentős számban állapít meg a hatóság szabálytalanságokat. A 2017. szeptember 13-án közzétett jelentés szerint a    leggyakoribb jogsértés

  • a munkaidő-beosztás hiánya,
  • munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása,
  • a napi és a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét meghaladó munkaidő;
  • a munka- és pihenőidő nyilvántartásának hiánya vagy adatainak valótlan rögzítése.
A munkaidő-beosztás hiánya

A jelentés szerint a jogsértések jelentős része arra vezethető vissza, hogy számos munkáltató a munkavállalókra bízza annak eldöntését, hogy melyik nap ki jön dolgozni. Főszabály szerint a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni a munkavállalóval. Az írásbeliség követelményének megfelel az is, ha a munkaidő-beosztást a munkáltató a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszi (pl. faliújság, intranet). Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztás legalább négy nappal korábban módosítható.

Munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása

A munkáltató köteles a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meghatározni és közzétenni. Ezzel összefüggésben a munkáltatónak meg kell határoznia a ledolgozandó órák számát is. Ennek elmaradása – ahogyan azt a jelentés is tartalmazza – ellenőrizhetetlenné teszi mind a munkavállaló, mind a hatóság számára a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, illetve annak ellentételezését. A közzététel ebben az esetben is történhet a helyben szokásos és általában ismert módon.

A napi és a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékére, a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése

A munkaidő és pihenőidő szabályai közül a munkaügyi hatóság különösen az alábbiakat vizsgálja:

  • a beosztás szerinti napi munkaidő 12 órás maximuma,
  • a heti munkavégzési idő 48 órás maximuma,
  • a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti – főszabály szerinti – legalább 11 óra,
  • a rendkívüli munkavégzés éves korlátja,
  • a vasárnap és munkaszüneti napon történő munkavégzés,
  • a heti két pihenőnap kiadása,
  • a rendes és pótszabadság mértéke,
  • a szabadság kiadása.
A munkaidő és pihenőidő nyilvántartása

A munkáltató kötelezettsége a munka- és pihenőidő nyilvántartása. Ennek keretében a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A rendes és rendkívüli munkaidő kezdő és befejező időpontjának nyilvántartását a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezetheti. A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége a munka- és pihenőidővel kapcsolatos megállapodásokra is kiterjed.

A munka- és pihenőidő szabályainak pontos ismerete különösen fontos a munkáltató részéről, hiszen a vonatkozó szabályok be nem tartása a munkaügyi hatóság törvényben meghatározott intézkedését vonhatja maga után.