2017. december 7.

A munkabérből való levonás szabályai

A munkabérből való levonás szigorú törvényi szabályozáson alapul. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen szabályok befolyásolják ezt a munkáltatói intézkedést. A munkáltató ugyanis csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással a munkabérből.

A munkabérből való levonás kizárólag:

  • jogszabály alapján,
  • a levonásmentes munkabérrészig hatósági vagy bírósági határozat alapján,
  • a munkavállaló hozzájárulása alapján és előlegnyújtásból eredő követelés kiegyenlítése céljából

hajtható végre.

A munkabérből való levonás összege

Az alap levonás jogszabályon alapul. Ebben az esetben a munkáltató a munkavállaló bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot vonja le. Abban az esetben, amikor a munkáltató végrehajtó határozatot kap, a levonás alapjául a nettó munkabért kell alapul venni. A nettó munkabérből fő szabály szerint csak 33%-ot lehet levonni, de előfordulnak kivételek is, amikor a levonás akár az 50%-ot is elérheti.

A magasabb százalékos levonás az alábbi követelések esetén fordulhat elő:

  • tartásdíj,
  • az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelése,
  • jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Munkabérnek minősül a béren kívüli juttatás kivételével minden olyan pénzbeli juttatás, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszűnésére, megszüntetésére tekintettel kifizettek, és amelyet személyi jövedelemadó terhel.

A törvényi rendelkezések alapján mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, ami 2017-ben 28 500 forint. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

A követelések sorrendje

A végrehajtási törvény meghatározza a levonások foganatosításának sorrendjét is. Így a sorrend a következő:

  • gyermektartásdíj,
  • jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
  • munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
  • a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
  • adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
  • egyéb követelés,
  • a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ugyanazon pont alá tartozó több követelés esetén a sorrend úgy állapítható meg, hogy melyik követelés érkezett előbb a munkáltatóhoz.

Nagyon fontos a munkáltatók szempontjából, hogy a munkabérhez kapcsolódó végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

Munkabérből való levonás hozzájárulás alapján

A munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig a munkáltató saját követelését jogosult levonni. Ilyen például a kártérítés, előlegnyújtásból eredő követelés vagy esetleg a munkaruha, munkavédelmi felszerelés ellenértékének levonása.

A Munka Törvénykönyvének a munkabér védelmével kapcsolatos, lényeges rendelkezése a munkabérből való levonás szabályozása, így a munkáltatónak mindig be kell tartani a törvényekben meghatározott szigorú szabályokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

Cafeteria változások: még mindig megéri?

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.