Valószínűleg nincs olyan ember Magyarországon, aki még ne hallott volna az egészségpénztárakról. Sokan ki is használják a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető, ezzel kapcsolatos 20%-os adójóváírást. Tapasztalataink alapján azonban még a tagok között is akadnak bőven olyanok, akik nincsenek teljesen tisztában az egészségpénztári tagság előnyeivel és a tagság által elérhető adókedvezményekkel. Cikkemben az egészségpénztárakkal kapcsolatosan felmerülő fontosabb kérdéseket igyekszem megválaszolni, valamint a teljesség igénye nélkül ismertetem az egészségpénztári tagság által elérhető előnyöket, illetve az előnyök megszerzésének feltételeit.

egészségpénztári tagság
 
Kinek éri meg az egészségpénztári tagság?

Az egészségpénztári tagságot minden olyan magánszemélynek érdemes megfontolnia, akinél rendszeresen merülnek fel egészségügyi kiadások, vagy tervbe van véve egy nagyobb összegű egészségügyi kiadás (pl. egy látásjavító műtét). Fontos, hogy nemcsak az adott egészségpénztári taggal, hanem a közeli hozzátartozóival kapcsolatban felmerülő egészségügyi kiadások is finanszírozhatóak az egészségpénztárakon keresztül. Ennek egyik előfeltétele, hogy a közeli hozzátartozók be legyenek jelentve a pénztárnál. Ezt figyelembe véve alig akad Magyarországon olyan család, amelyből valakinek ne lenne érdemes csatlakoznia valamelyik egészségpénztárhoz.

Mi az egészségpénztárak lényege? 

Az egészségpénztári tagok tagdíjfizetés ellenében meghatározott, többnyire egészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe az egészségpénztárakon keresztül (sok esetben jelentős kedvezménnyel), illetve a pénztárak a hozzájuk benyújtott számlák ellenében megtérítik az egészségügyi kiadásokat (pl. gyógyszervásárlás, szemüvegvásárlás, fogorvosi kezelés stb.) a tagok egyéni számlájára befizetett összegek terhére.

Az egészségpénztári tagok az adott évben az egyéni számlájukon jóváírt összeg 20%-át, de maximum évi 150 000 forintot visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadójukból. Ez jóváírásra kerül az egyéni számlájukon, így felhasználható további egészségügyi kiadások finanszírozására.

Az egészségpénztári tagság további előnye, hogy az egyéni számlán fel nem használt összegek leköthetőek, ezekkel a lekötésekkel pedig hozamokat is el lehet érni, illetve a legalább 24 hónapra lekötött összegek esetében is érvényesíthető 10%-os adójóváírás.

Csak a tagok fizethetnek be az egészségpénztári számlára? 

Az egészségpénztári tag munkáltatója is teljesíthet összeghatárra vonatkozó megkötés nélkül befizetést a munkavállalója egyéni egészségpénztári számlájára. Az ilyen befizetések egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, melyek után a munkáltatónak 15% szja-, valamint 2018. január 1-jétől 19,5% eho-fizetési kötelezettsége van (összes közteher 2018. január 1-jétől: 40,71%).

Milyen más szolgáltatás finanszírozására lehet még felhasználni az egészségpénztári számla egyenlegét? 

Az egészségügyi szolgáltatások mellett több olyan szolgáltatás is létezik, melyekről sokan nem is gondolnák, hogy finanszírozhatóak az egészségpénztári számla terhére. Ilyen szolgáltatások a teljesség igénye nélkül például a gyermekszületéssel kapcsolatos ellátások kiegészítése, nevelési-év kezdési, tanévkezdési támogatás, temetési költségek elszámolása, vagy akár a lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása. Ezen szolgáltatások finanszírozásánál nagyon fontos, hogy az erre vonatkozó igényét a tagnak egy meghatározott időn belül be kell jelentenie a pénztár felé, valamint az egyéni számlára befizetett összegek csak 180 napos úgynevezett várakozási idő után használhatóak fel a fenti szolgáltatások megtérítésére. Ezen kívül a jogszabályi rendelkezések további feltételeket is meghatároznak az említett szolgáltatások igénybevételéhez. Például a lakáshitel törlesztés támogatására igényelhető összeg havonta legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbér 15%-ának megfelelő összeg lehet, mely 2018-ban 20 700 forint/hó. Természetesen a 20 700 forint lakáshitel-törlesztés támogatás igénybevétele esetén a pénztártag a 20% adójóváírásra is jogosult.

Mire kell figyelni a személyi jövedelemadó bevallás elkészítésekor?   

Az egészségpénztári befizetések után járó 20%-os adókedvezmény nem automatikusan jár. Az egészségpénztári tagoknak a személyi jövedelemadó bevallásukban kell rendelkező nyilatkozatot tenniük az adójóváírás összegének átutalását illetően. Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató által teljesített rendszeres hozzájárulások után nem vehető igénybe a 20%-os adókedvezmény. 

Keletkezhet-e adófizetési kötelezettség az egészségpénztári tagság miatt? 

Léteznek olyan esetek, amikor a magánszemélynél adófizetési kötelezettség merül fel. Ezek az esetek jellemzően két csoportra bonthatók. Az egyik, amikor a pénztártag részére jogosulatlanul történik egy adott kifizetés, mert például nem áll rendelkezésre az előírt orvosi igazolás, vagy a hozzátartozó nincs bejelentve a pénztárhoz. A másik eset pedig az, amikor a tag adományban (pl. munkáltató által adományként befizetett összeg) részesül. Ebben az esetben az elszámolt összegek a tag egyéb jövedelmének minősülnek és azok 84%-a után az egészségpénztári tagot 15% személyi jövedelemadó-, valamint 19,5% eho-fizetési kötelezettség terheli (összes közteher: 28,98%), melyet a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania.

A munkáltatók számára több szempontból is kedvező megoldás lehet a munkavállalók egészségpénztári befizetéseihez való hozzájárulás. Egyrészt az így juttatott összegek a munkáltatóknál költségként elszámolhatók, másrészt a munkabérnél kedvezőbb adózási feltételekkel lehet a munkavállalókat anyagilag segíteni, amelynek nem utolsó sorban munkaerő-megtartó hatása is van. Küldjön egy e-mailt, hogy megmutathassuk, Önöknél ez miként működik!

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG: