IFRS16Az utóbbi években magyar szemszögből nézve nagymértékű harmonizáció történt a lízingek számviteli elszámolásában. Bár a részletszabályozásokban és a feltételrendszerekben lehetett némi különbség, a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS), a magyar számviteli szabályozás vagy épp a német számviteli szabályozás (HGB) alapvetően hasonló logikát követelt meg az elszámolással kapcsolatban.

Alapszabályként elmondható volt, hogy míg a pénzügyi lízing esetében a lízingbe vett eszköz és a kapcsolódó lízingkötelezettség mérlegbe történő felvételére került sor, addig az operatív lízing keretében a vállalkozásnál használatban lévő eszköz, illetve az ilyen szerződésből eredő kötelezettség nem jelent meg közvetlenül a bérlőnél egyik mérlegsoron sem.

Ezen az eddigi gyakorlaton csavar egyet az IFRS 16 – Lízingek standard.

Kiknek és mikortól kell alkalmazniuk az IFRS 16-ot?

A változás azokat érinti, akik az IFRS-ek szerint állítják össze egyedi beszámolójukat, illetve azokat, akik a konszolidációhoz IFRS szerinti csoportjelentést készítenek. Nekik a 2019. január 1-jén vagy azután induló üzleti évükben kell először alkalmazniuk az új standardot, illetve, amennyiben korai alkalmazói az IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó bevételek standardnak, akkor az IFRS 16 esetében is élhetnek a korai alkalmazás lehetőségével.

Milyen változást jelent az IFRS 16?

Az új standard nem hoz lényeges változást a korábbi szabályozáshoz (IAS 17 Lízingek) képest sem az operatív, sem a pénzügyi lízing definíciójában. A lízingbe adói oldalon sem történt változás a számviteli elszámolásban. A lízingbe vevő azonban jelentős változásokra számíthat.

Ilyen változás többek között, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az eszköz feletti kontroll megszerzése. Amennyiben egy szerződés egy adott eszköz feletti rendelkezést tartalmaz egy adott időszakra, ellenszolgáltatásért cserébe, akkor az a szerződés lízing-, vagy lízing komponensű szerződésnek minősül.

A változás folyományaként a lízingbe vevőnek fel kell vennie az eszközei közé a bérelt eszközt, illetve annak használati jogát, a forrásai közé pedig a lízingszerződésből származó lízing (bérleti) kötelezettséget. A lízingkötelezettség bekerülési értéke a lízing (bérleti) díjak jelenértéke lesz, a használati jog bekerülési értéke pedig a lízingkötelezettség kezdeti értékének, a lízing megszerzésével kapcsolatban felmerült díjaknak, a kapcsolódó közvetlen költségeknek és a helyreállítási költségeknek az összege csökkentve az esetleges visszatérítésekkel.

A futamidő, illetve az eszköz hasznos élettartama alatt értékcsökkenést kell elszámolni.

Milyen kivételek léteznek?

Nem kell az új előírásokat alkalmazni a rövid távú lízingekre és a kis értékű eszközök lízingjére, az ő esetükben továbbra is megmaradhat a mérlegen kívüliség, a velük kapcsolatban felmerült költségeket pedig a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni. Rövid távú lízingnek az a szerződés minősülhet, amelynek futamideje nem haladja meg a 12 hónapot. Az olyan szerződés, ami vételi opciót tartalmaz, nem minősülhet rövid távúnak, még abban az esetben sem, ha az alap futamideje nem éri el a 12 hónapot. Azt, hogy mi minősül kis értékű eszköznek, a számviteli politikában rögzíteni kell, az egyes szerződéseket pedig ezen értékhatárhoz viszonyítva kell megítélni.

Hogyan kell felkészülniük a cégeknek?

Az új szabályozással összhangba kell hozni a társaság számviteli politikáját, és meg kell hozni a szükséges döntéseket. A társaságoknak továbbá át kell nézniük a hatályos szerződésállományukat, és meg kell ítélniük, hogy az egyes szerződések szükségessé teszik-e az újfajta elszámolást, vagy vonatkozhatnak rájuk a mentesítési szabályok. Bár elsőre úgy tűnhet, valójában nem csak a bérleti szerződések tartalmazhatnak lízing komponenst, ezért a teljes szerződésállomány felülvizsgálata indokolt lehet. Az újfajta követelmények akár a nyilvántartási rendszer fejlesztését is szükségessé tehetik.

Szintén nem szabad elfeledkezni arról, hogy az új szabályok miatti elszámolás az egyéb szerződésekre is hatással lehet. A bérlet teljes időszakára vonatkozó bérleti díjból származó kötelezettség mérlegbe emelése például rontja az eddigi eladósodottsági mutatókat, amelyek extrém esetben akár a hitel kovenánsoknak való meg nem feleléshez is vezethetnek, ez pedig a feltételeknek a finanszírozóval történő újratárgyalását tehetik szükségessé.

Amennyiben a lízinggel vagy konkrétan az IFRS 16 standard alkalmazásával kapcsolatos kérdése van, keresse meg pénzügyi tanácsadás üzletágunk szakértőit!

 

Baldauf Csaba
senior manager
Tel: +3618873792
csaba.baldauf@wtsklient.hu