2018. május 29.

IFRS 16, avagy egy mérlegen kívüli finanszírozási forma mérlegbe emelése

IFRS 16, avagy egy mérlegen kívüli finanszírozási forma mérlegbe emelése

Az utóbbi években magyar szemszögből nézve nagymértékű harmonizáció történt a lízingek számviteli elszámolásában. Bár a részletszabályozásokban és a feltételrendszerekben lehetett némi különbség, a Nemzetközi Számviteli Standardok (IFRS), a magyar számviteli szabályozás vagy épp a német számviteli szabályozás (HGB) alapvetően hasonló logikát követelt meg az elszámolással kapcsolatban.

Alapszabályként elmondható volt, hogy míg a pénzügyi lízing esetében a lízingbe vett eszköz és a kapcsolódó lízingkötelezettség mérlegbe történő felvételére került sor, addig az operatív lízing keretében a vállalkozásnál használatban lévő eszköz, illetve az ilyen szerződésből eredő kötelezettség nem jelent meg közvetlenül a bérlőnél egyik mérlegsoron sem.

Ezen az eddigi gyakorlaton csavar egyet az IFRS 16 – Lízingek standard.

Kiknek és mikortól kell alkalmazniuk az IFRS 16-ot?

A változás azokat érinti, akik az IFRS-ek szerint állítják össze egyedi beszámolójukat, illetve azokat, akik a konszolidációhoz IFRS szerinti csoportjelentést készítenek. Nekik a 2019. január 1-jén vagy azután induló üzleti évükben kell először alkalmazniuk az új standardot, illetve, amennyiben korai alkalmazói az IFRS 15 – Vevői szerződésekből származó bevételek standardnak, akkor az IFRS 16 esetében is élhetnek a korai alkalmazás lehetőségével.

Milyen változást jelent az IFRS 16?

Az új standard nem hoz lényeges változást a korábbi szabályozáshoz (IAS 17 Lízingek) képest sem az operatív, sem a pénzügyi lízing definíciójában. A lízingbe adói oldalon sem történt változás a számviteli elszámolásban. A lízingbe vevő azonban jelentős változásokra számíthat.

Ilyen változás többek között, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az eszköz feletti kontroll megszerzése. Amennyiben egy szerződés egy adott eszköz feletti rendelkezést tartalmaz egy adott időszakra, ellenszolgáltatásért cserébe, akkor az a szerződés lízing-, vagy lízing komponensű szerződésnek minősül.

A változás folyományaként a lízingbe vevőnek fel kell vennie az eszközei közé a bérelt eszközt, illetve annak használati jogát, a forrásai közé pedig a lízingszerződésből származó lízing (bérleti) kötelezettséget. A lízingkötelezettség bekerülési értéke a lízing (bérleti) díjak jelenértéke lesz, a használati jog bekerülési értéke pedig a lízingkötelezettség kezdeti értékének, a lízing megszerzésével kapcsolatban felmerült díjaknak, a kapcsolódó közvetlen költségeknek és a helyreállítási költségeknek az összege csökkentve az esetleges visszatérítésekkel.

A futamidő, illetve az eszköz hasznos élettartama alatt értékcsökkenést kell elszámolni.

Milyen kivételek léteznek?

Nem kell az új előírásokat alkalmazni a rövid távú lízingekre és a kis értékű eszközök lízingjére, az ő esetükben továbbra is megmaradhat a mérlegen kívüliség, a velük kapcsolatban felmerült költségeket pedig a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni. Rövid távú lízingnek az a szerződés minősülhet, amelynek futamideje nem haladja meg a 12 hónapot. Az olyan szerződés, ami vételi opciót tartalmaz, nem minősülhet rövid távúnak, még abban az esetben sem, ha az alap futamideje nem éri el a 12 hónapot. Azt, hogy mi minősül kis értékű eszköznek, a számviteli politikában rögzíteni kell, az egyes szerződéseket pedig ezen értékhatárhoz viszonyítva kell megítélni.

Hogyan kell felkészülniük a cégeknek?

Az új szabályozással összhangba kell hozni a társaság számviteli politikáját, és meg kell hozni a szükséges döntéseket. A társaságoknak továbbá át kell nézniük a hatályos szerződésállományukat, és meg kell ítélniük, hogy az egyes szerződések szükségessé teszik-e az újfajta elszámolást, vagy vonatkozhatnak rájuk a mentesítési szabályok. Bár elsőre úgy tűnhet, valójában nem csak a bérleti szerződések tartalmazhatnak lízing komponenst, ezért a teljes szerződésállomány felülvizsgálata indokolt lehet. Az újfajta követelmények akár a nyilvántartási rendszer fejlesztését is szükségessé tehetik.

Szintén nem szabad elfeledkezni arról, hogy az új szabályok miatti elszámolás az egyéb szerződésekre is hatással lehet. A bérlet teljes időszakára vonatkozó bérleti díjból származó kötelezettség mérlegbe emelése például rontja az eddigi eladósodottsági mutatókat, amelyek extrém esetben akár a hitel kovenánsoknak való meg nem feleléshez is vezethetnek, ez pedig a feltételeknek a finanszírozóval történő újratárgyalását tehetik szükségessé.

Amennyiben a lízinggel vagy konkrétan az IFRS 16 standard alkalmazásával kapcsolatos kérdése van, keresse meg pénzügyi tanácsadás üzletágunk szakértőit!

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.