2018. október 19-én ismertük meg a Parlament felé benyújtott T/2931. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról. Az őszi adómódosító csomag legfőbb változtatásai a társasági adóhoz kapcsolódnak, ezen belül is kiemelnénk a jelentős mérföldkőnek számító csoportos adóalanyiság bevezetését. Ennek előnyeiről és igénybevételének lehetőségeiről a parlamenti zárószavazás után fogunk részletes tájékoztatást adni. De nézzük a legfontosabb változásokat!

JÖVEDELEMADÓZTATÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
Társasági adó

Az őszi adómódosító csomag legfontosabb változtatása, a társasági adótörvény módosítása az uniós joggal való harmonizációjáról és ehhez kapcsolódóan a jogharmonizációs rendelkezés bevezetéséről gondoskodik. A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-ei (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv átültetésének keretében – megfelelve az uniós elvárásoknak – módosulnak, illetve kiegészülnek az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó rendelkezések, bevezetésre kerülnek a kamatlevonás-korlátozási szabályok, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is kiegészül. További módosítások rendelkeznek a versenyképességet várhatóan jelentős mértékben javító csoportos társasági adóalanyiság bevezetéséről, a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek támogathatóságáról a 2019/2020-as támogatási időszaktól, a sporttámogatással kapcsolatos összeszámítási szabály technikai pontosításáról, továbbá a mobilitási célú lakhatási támogatás kedvezményének kivezetéséről.

  • Olyan adóelőny elérése esetén, amely egyébként összhangban van az adóelőnyt biztosító jogszabály tárgyával vagy céljával, az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek. A rendelkezés 2019. január 1-jén lép hatályba.
  • A javaslat szerint legalább két belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó csoportos társasági adóalanyiságot hozhat létre. A csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának feltétele, hogy az adózók között legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn. A csoportos társasági adóalanyiság adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A javaslat szerint a csoportos társasági adóalanyiság az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül. A csoporttag csoporttagsága előtti adókedvezményét a csoportos társasági adóalanyiság tagjaként csak akkor érvényesítheti, ha a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. A csoportos társasági adóalanyiság tagjai között a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket főszabály szerint nem kell alkalmazni. Ugyanakkor azon, a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőzően megvalósult ügyletek esetében, amelyek vonatkozásában az adóalap szokásos piaci mértékűre történő kiigazítása még nem történt meg, az adóalap-módosítást alkalmazni kell. A csoportos társasági adóalanyiság tagjai között a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a Tao. törvény szerinti dokumentációs kötelezettséget a csoportos társasági adóalany szintjén kell teljesíteni. A csoportos társasági adóalanyiság létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1. és 2019. január 15. között lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a kérelmet jóváhagyja, a csoportos társasági adóalanyiság 2019. január 1-jétől jön létre.
  • Az ellenőrzött külföldi társaság státusz alóli mentesülés csak azon befektetői tevékenységre vonatkozik, amely szolgáltatási tevékenységnek minősül, azaz aktív jellegű szolgáltatási tevékenységhez kötődik. A részesedések tartása önmagában nem mentesít egy külföldi társaságot az ellenőrzött külföldi társaság státusz alól. A javaslat szerint növeli a társasági adóalapot az üzleti évi jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára történő értékesítéséből, illetve tőlük történő beszerzéséből származik, amennyiben az ilyen jövedelmet szerző személy nem, vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket, feltéve, hogy ez a rész pozitív és meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság teljes jövedelmének egyharmadát.
  • A javaslat a 2016/1164 tanácsi irányelvvel összhangban új kamatlevonás-korlátozási szabályt vezet be, mely az adóelkerülések, adóalap-átcsoportosítások megakadályozását szolgálja, és amely 2019. január 1-jétől váltja fel az alultőkésítésre vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozás értelmében növeli az adóalapot a nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (EBITDA) 30%-át vagy 939 810 000 forintot (3 millió eurót) meghaladó része. A kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (EBITDA) 30%-át vagy 939 810 000 forintot (3 millió eurót) meghaladó részt, azaz az adóalap-növelés összegét ugyanakkor csökkenti – legfeljebb annak összegéig – a korábbi adóévekben keletkezett kamatlevonási kapacitás még fel nem használt része. A 2016. június 17. előtt megkötött releváns szerződések esetében az új kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal az ezen szerződések összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. június 17. előtt megkötött finanszírozási szerződések hitelösszegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a korábbi alultőkésítési szabályt kell alkalmazni, de az adózó választhatja a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazását is.
Személyi jövedelemadóról szóló törvény
  • A 2018. december 31-ét követően, kifizető (munkáltató) által kötött kockázati biztosítás (legyen szó akár egyéni, akár csoportos biztosításról) díja adóköteles (figyelemmel a 2019. január 1. előtt megkötött kockázati biztosításokra vonatkozó egy éves átmeneti rendelkezésre). A javaslat pontosítja továbbá a nyári adócsomagban a biztosítási szabályok 2019. évi változásával összefüggésben elfogadott átmeneti rendelkezést. E szerint kockázati biztosítások esetében a 2018-ban kezdődő (és 2019-re átnyúló) biztosítási évben alkalmazni kell az Szja tv. kockázati biztosításra vonatkozó és azzal összefüggő, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit, így nem csak az számú melléklet 6.3. alpontját, hanem például a kockázati biztosítás fogalmát és az Szja tv. 9. § (3b) bekezdésében szereplő rendelkezést is.
  • A javaslat pontosítja a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódóan beiktatott átmeneti rendelkezést is, egyértelművé téve, hogy a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben alkalmazhatók.
KÖZVETETT ADÓZTATÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
Általános forgalmi adóról szóló törvény
  • Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény ültette át az Áfa tv-be a 2016/1065/EU tanácsi irányelv rendelkezéseit az utalványok áfa kezelésére vonatkozóan. Az irányelv nem rendelkezik az ellenérték fejében beszerzett, de ingyenesen továbbadott egycélú utalványok kezeléséről. A javaslat ezért kiegészíti a már beiktatott rendelkezéseket oly módon, hogy az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az utalvány beszerzésekor az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
  • A javaslat arra az esetre, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében 50%-os diktált levonási hányadot állapít meg a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására. A javaslat értelmében, amennyiben az adóalany a bérelt személygépkocsi vegyes célú használata esetében nem kívánja alkalmazni a diktált 50%-os levonási hányadot, úgy a levonást, az erre vonatkozó megfelelően alátámasztott dokumentáció alapján, olyan mértékben gyakorolhatja, amilyen mértékben a személygépkocsit adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.
  • A javaslat a munkaerő-kölcsönzés január 1-jével történő kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén.
  • A javaslat az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 8 millió forintról 12 millió forintra emeli.
  • A lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont 2019. december 31. napját követi, feltéve, hogy az alábbi feltételek 2019. december 31-én együttesen fennállnak:

a) a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából az ehhez szükséges okiratot (különösen az adásvételi szerződést) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották,
b) az adott lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül és
c) a b) pontban foglaltak teljesüléséről a lakóingatlan értékesítője az állami adóhatóság részére az e célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz.

A b) pont alkalmazásában szerkezetkész állapotú lakóingatlannak minősül az a lakóingatlan, amelynek külső határoló szerkezetei (falazattal, födém- és tetőszerkezettel, nyílászáróval, a kivitelezési dokumentációtól függően kéménnyel, erkéllyel, külső lépcsőszerkezettel együtt) elkészültek.

HELYI ADÓK, ILLETÉKEK MÓDOSÍTÁSA
Helyi adó 

A hatályos szabályozás szerint az IFRS-eket (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat) alkalmazók esetén a nettó árbevételt, így az iparűzési adó alapját növeli az üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenérték, mert ez a magyar számviteli szabályok szerint is a nettó árbevétel részét képezi. Figyelemmel arra, hogy a javaslat a számviteli törvényt úgy változtatja meg, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetén sem tartozik az árbevételbe ez az összeg, a helyi adótörvény említett bevétel-növelő tételére sincs szükség, ezért azt a javaslat hatályon kívül helyezi.

A pénzügyi tranzakciós illetékek

A Kincstár általi közvetlen lakossági állampapír forgalmazást, az ilyen célú át- és visszautalást mentesség illeti meg a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Ezzel az állampapír forgalmazás tekintetében a Kincstár által végrehajtott művelet ugyanúgy illetékmentes, mint a versenypiaci befektetési szolgáltatók általi állampapír forgalmazás.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
A társadalombiztosítás ellátásai és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
  • A járulékalapot képező jövedelemre vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetésére (juttatására) a Tbj. 5. §-a szerint fennálló biztosítási jogviszony alapján került sor, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
  • A járulékalapot nem képező jövedelmek köre pontosításra kerül a végrehajtási rendeletben megfogalmazott szabállyal, miszerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
Szociális hozzájárulási adó
  • Az adófizetésre kötelezett személy pontosítását tartalmazza a módosító rendelkezés, mely alapján a külföldi kifizetőtől a Tbj. szerint járulékalapot nem képező jövedelem utáni adókötelezettséget a természetes személy köteles teljesíteni.
  • Pontosító rendelkezés teszi egyértelművé, hogy ilyen értelmű megállapodás esetén a természetes személy után keletkező adófizetési kötelezettséget a kirendelés alapján őt foglalkoztató fizeti meg.
  • A módosítással új típusú K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény kerül bevezetésre, amely szerint az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték 50%-ával megállapított összeggel.
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
  • Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén kiszabható mulasztási bírság maximális mértéke a befizetett előleg és az adóévi adó 90%-ának különbözetének 20%-áról 10%-ára csökken.
  • Az adminisztráció csökkentése érdekében törlésre kerül a munkáltató/kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége az általa foglalkoztatott biztosított végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatok tekintetében.
  • Ha külföldi adóhatóság munkatársai vesznek részt az ellenőrzésben, a szóban forgó tolmácsolási, fordítási feladatok ellátását az állami adó- és vámhatóságnak kell biztosítani.
  • A gyakorlati tapasztalatok alapján a tervezet kibővíti a döntések kötelező tartalmi elemeinek körét, így a döntéseknek a jövőben tartalmazniuk kell az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, illetve az ügyintézési határidő leteltének napját.
  • A módosítás szerint a meghatározott árbevétel elérése melletti nulla eredményű vagy veszteséges működés esetén a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően kötelező sort keríteni ezen cégek adóhatósági vizsgálatára, mivel egy tartósan nulla eredményt vagy veszteséget termelő gazdasági társaság esetében fennáll annak a veszélye, hogy az adókötelezettségek teljesítésének szándékosan nem akar eleget tenni a gazdasági társaság. Az induló vállalkozások jellemzően a működésük megkezdését követő években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, így ezen új, kötelező ellenőrzési esetkör alól kivételt képeznek az első négy üzleti évükben a jogelőd nélkül induló vállalkozások.
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
Számviteli törvény – üzletág átruházás

Az üzletág átruházással kapcsolatban a számviteli törvény meghatározza az üzleti vagy cégérték és a negatív üzleti vagy cégérték fogalmát, ugyanakkor nem tartalmaz előírást az üzletág fogalmára. Tekintettel arra, hogy gazdasági tartalmát illetően jelentős különbség van az egyedi eszközök értékesítése, valamint tartozások átvállalása és az üzletág átruházása között, ezért indokolt az üzletág fogalmát, valamint az üzletág átruházás elszámolási szabályait a számviteli törvényben meghatározni. Az üzletág átruházás javasolt új elszámolási szabályai figyelembe veszik az IFRS-ek által alkalmazott szabályokat is.

A gyakorlatban az üzletág átruházása gazdasági és pénzügyi értelemben is egy tranzakciónak minősül, a szerződő felek azt egy ügyletként kezelik. Ebből következően az üzletág átruházásának elszámolását a számvitelben is egy tranzakcióként javasolt kezelni. Mivel az üzletág átruházások eseti jellegűek, ezért nem tartoznak a rendszeres tevékenységbe (üzletmenetbe), így az üzletág átruházás keretében átadott eszközök értékének és az átvállalt kötelezettségek értékének (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) a különbözetét, valamint a kapott vagy fizetett összeget nettó módon – az értékesítés eredményétől függően – az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között indokolt kimutatni.

A hatályos számviteli törvényi előírás szerint az üzletág átruházás ellenértékét meg kell bontani az üzletág részét képező egyedi eszközök és kötelezettségek szerint, és az egyébként egy tranzakciónak tekintett ügylet ellenértékét tételesen kell elszámolni, ami az üzletágat átruházó gazdálkodónál jelentős adminisztrációs feladatot eredményez. A javaslat szerinti összevont elszámolás így az adminisztrációs terheket is csökkenti.

Vámtörvény

A törvény lehetővé teszi, hogy a vámügyi biztosíték a jelenlegi három év helyett egy év után felszabadításra kerülhessen.

A Munkavállalói Résztulajdonosi Program  

A javaslat egyértelművé teszi, hogy nem csak törzsrészvények, hanem a törzsrészvényhez hasonló befektetői kockázatot megtestesítő más részvények és egyéb értékpapírok is képezhetik az MRP-javadalmazás (közvetlen vagy közvetett) tárgyát.

Amennyiben részletesebben érdekli az őszi adómódosító csomag bármelyik eleme, vagy tudni szeretné, hogyan érinti az Ön cégét, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

 

Gyányi Tamás
partner
Tel: +36 1 887 3736
tamas.gyanyi@wtsklient.hu

Az összefoglaló PDF-formátumban innen tölthető le:

WTS Klient Newsflash 2018.10.30. – Az őszi adómódosító csomag