2019. április 2.

Egy átfogó csomaggal még növelhető lenne a hazai foglalkoztatottság

A mobilitás és az átképzés támogatása kulcsfontosságú tényezők

Egy átfogó csomaggal még növelhető lenne a hazai foglalkoztatottság

Magyarországon rekord szinten van a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta pedig évek óta a legalacsonyabb. Ugyanakkor a téma szakértői – köztük a Pénzügyminisztérium is – úgy vélik, hogy vannak még tartalékok a rendszerben. Vannak regionális egyenlőtlenségek és van munkaerőpiaci tartalék az inaktívak munkába csalogatásában. A foglalkoztatottság átképzéssel, mobilitási támogatással, valamint a rugalmas és a részmunkaidős foglalkoztatási formákat támogató adókedvezménnyel még tovább növelhető. A kívánt gazdasági növekedés ugyanakkor hosszútávon csak az emberi erőforrást kiváltó technológiai fejlesztésekkel együtt biztosítható.

Kik vannak a foglalkoztatottak és a munkanélküliek között? 

A KSH által mért legfrissebb, 3,6%-os hazai munkanélküliségi ráta már a szakirodalom szerint is a teljes foglalkoztatottság közelében jár. 3% alá szorítani a munkanélküliségi rátát ugyanis már nem nagyon lehet, hiszen mindig lesznek olyanok, akik nem alkalmasak munkavégzésre vagy nincs szándékukban munkába állni. Mivel a kormány jelenlegi családpolitikai intézkedéseinek hatását a munkaerőpiacon sajnos csak 15-20 év múlva láthatjuk majd, a munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság mutatóiból így akár arra is lehetne következtetni, hogy nincs túl nagy esély a hazai munkaerőhiány pótlására.

A gazdasági aktivitás, vagyis a foglalkoztatottság és a munkanélküliség azonban nem két, egymást 100%-ra kiegészítő tényező. Létezik ugyanis egy harmadik nagy csoport, az inaktívak csoportja, amelyben Magyarországon még bőven vannak tartalékok. Budapesten például a gazdasági aktivitás a 15-74 éves korosztályban alig haladta meg néhány évvel ezelőtt a 60%-ot, vagyis körülbelül 800 ezer munkavállalóra jutott 524 ezer olyan 15 és 74 év közötti lakos, aki nem dolgozott. A munkanélküliek száma 40 ezer körül mozgott, tehát 10-15-ször annyi inaktív volt, mint munkanélküli. Ezek az inaktívak lehetnek még diákok, már nyugdíjasok, vagy éppen kismamák is. Ezeket a csoportokat pedig igenis be lehet vonni, adott esetben vissza lehet csalogatni a munkaerőpiacra, ha lenne egy olyan átfogó csomag, ami arra ösztönözné a munkáltatókat, hogy ebből az inaktív népességből is toborozzanak munkavállalókat.

A foglalkoztatottság növelése átképzéssel és a mobilitással

Az átfogó csomagban mindenképpen szerepelnie kellene a mobilitás támogatásának. A cikk elején részletezett, Budapestre vonatkozó foglalkoztatási arány a Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon 8-10 százalékponttal alacsonyabb, tehát – amíg a munkahelyek nem kerülnek oda olyan ütemben, ahogy arra szükség van – onnan a munkavállalókat célszerű lenne megmozdítani a munkaerőhiánnyal küzdő területek, megyék felé.

A munkaerő mobilitásának segítése érdekében egészen 2018 végéig adómentesen járulhatott hozzá a munkáltató a lakhatáshoz, ez a kedvezmény azonban 2019. január 1-jétől a cafeteria eszközök megnyirbálásának áldozata lett, holott a magyar munkavállalók mobilitási kedve egyébként is elég alacsony. A mobilitási célú lakhatási támogatás kedvezményes adózása a várt hatás elmaradására hivatkozva szűnt meg január 1-jétől, pedig véleményünk szerint ez a rendszer hatékony lehetett volna, ha egy kicsit több időt hagy a kormány arra, hogy kifejtse a hatását.

Az átképzés, vagy más néven iskoláztatás szintén nagyon fontos tényező, amelynek a fent említett átfogó csomagban mindenképpen szerepelnie kellene. Bár a kormányzat EU-s és egyéb forrásokból támogatja az átképzést, a munkáltatókat jobban be kellene vonni, és valamiféle kedvezménnyel megtámogatni ahhoz, hogy minél több ilyen átképzésre kerüljön sor, és minél több potenciális munkavállaló szerezze meg azt a szakképzettséget, ami az adott munka elvégzéséhez szükséges.

A rugalmas foglalkoztatási formák és a gépesítés szerepe

Az 55 év fölötti korosztály, a pályakezdő fiatalok, vagy éppen a kismamalétből a munka világába visszatérő nők foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak lehetőségük volt szociális hozzájárulási adó kedvezmény igénybevételére, ezek a kedvezmények önmagukban azonban nem voltak elegendőek a foglalkoztatottság növeléséhez. Ezeknek a csoportoknak a jelentős része ugyanis nem feltétlenül tud vagy akar nyolc órában dolgozni, így náluk a részmunkaidő vagy az otthonról végzett munka (home office) lehetősége lehetne döntő tényező. Mindehhez pedig a cégeket abban kellene érdekeltté tenni – például iparűzési adó kedvezménnyel, – hogy nyissanak a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthonról végzett munka és egyéb hasonló lehetőségek megteremtésének irányába. Ez egész biztosan pozitívan hatna a munkaerőpiaci nyomásra, amit a cégek éreznek.

A munkaerőhiány csökkentésére a kkv-k oldaláról szintén segítség lenne az olyan innovatív beruházások támogatása, amelyek révén a munkavállalókat gépekkel lehetne helyettesíteni. Magyarországon ezzel kapcsolatosan ugyan nagy a társadalmi ellenállás, de látnunk kell, hogy Nyugat-Európában is tapasztalható a tendencia, miszerint a cégek egyre inkább gépesítik a folyamataikat és ezzel oldják meg az ott is meglévő munkaerőhiányt. A munkavállalóink már említett továbbképzése, magasabb tudást igénylő munkakörökben való alkalmazása és ezáltal a kézimunka gépekkel való kiváltása együtt egészen biztosan a hazai munkaerőhiány csökkentésének irányában hatna.

A béremelés önmagában nem elég

Látható, hogy az elmúlt három évben az évi 10% fölötti béremelkedés sem oldotta meg a munkaerőhiányt, vagyis nem lett attól több vagy sokkal több munkavállaló, vagyis magasabb foglalkoztatottság, hogy nőttek a bérek. Egy ilyen mértékű bérnövekedéshez hatékonyság-javulásnak is párosulnia kellene, és hatékonyságot a cégeknél elsősorban technológiai beruházásokkal lehet elérni. Ez a két folyamat együttesen vezethet ahhoz, hogy ezekkel a béremelkedésekkel nem teszünk tönkre olyan kis- és középvállalkozásokat, amelyek egyébként nagy mértékben hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy a gazdasági növekedésünk is fennmaradjon.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.