Az információcsere bevezetésének lépcsőfokai

Az adózási átláthatóság biztosításának egyik fontos eszköze az automatikus adóügyi információcsere lett, amely két lépcsőben kerül(t) bevezetésre:

• Az EU-n belül már 2023-tól kezdődően adatot kell szolgáltatni a platformüzemeltetőknek a DAC7 irányelv alapján, az adatok automatikus cseréje 2024-től meg is kezdődött.
• 2025 őszén a magyar parlament három, az OECD berkein belül megkötött nemzetközi megállapodást is elfogadott, köztük a digitális platformokat érintő automatikus információcserére vonatkozót is. Ez azt jelzi, hogy információcsere dimenziói 2026-ot követően már túlmutatnak az EU-s kereteken, immáron globális méreteket öltenek.

Hatékonyabbá válik a nemzetközi adókikerülés elleni fellépés

A nemzetközi adatcserék elsődlegesen a nemzeti adóhatóságok információéhségét hivatottak kielégíteni. Az adóhatóság az információcsere során kapott adatok birtokában hatékonyabban és célzottabban tudja ellenőrizni a platformokon értékesítők ügyleteit. Ez elősegíti az önkéntes jogkövetést is, ugyanakkor hatékony fegyvert ad a hatóságok kezébe a feketegazdaság elleni küzdelemben is.

Az információcsere az adóhatóságokon és a platformokon túl az értékesítőket is érinti. Az értékesítő adatot szolgáltat a platformnak, a platform pedig megküldi az információkat az adóhatóságoknak. Az adóhatóságok ezt követően kicserélik egymás között az adatokat, így a magyar adóhatóság egyrészt rá fog látni a magyar felhasználók ilyen jellegű (pl. Booking.com-on keletkezett) bevételeire, másfelől a külföldi felhasználók kapcsán továbbítani fogja a releváns adatokat az illetékes külföldi hatóság felé. Az adatközlés hatékonyabbá tétele érdekében annak elmulasztásáért egyrészt a platformüzemeltető is szankcionálhatja az értékesítőt, másrészt – értelemszerűen – az adóhatóság is a platformüzemeltetőt.

A kapott adatokat a NAV értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. Ha eltérést állapít meg, a korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ún. támogató eljárást indít, amely egyfajta önkéntes jogkövetési hajlandóságot ösztönző intézmény. Ha az adózó önkéntesen nem tesz eleget a hatósági felhívásnak, akkor súlyosabb következményekkel, pl. adóellenőrzés megindításával, adóbírsággal stb. is számolnia kell.

Kikre vonatkozik adatszolgáltatási kötelezettség?

A NAV-nak elsősorban a magyar adóügyi illetőségű platformüzemeltetőknek kell adatot szolgáltatniuk, de rajtuk túlmenően a Magyarországon bejegyzett vagy üzletvezetési hellyel, telephellyel rendelkező EU-s illetőségű platformüzemeltetők is kötelezettek. Saját döntésük alapján azok a harmadik országbeli vállalkozások is belföldön teljesíthetik a kötelezettségüket, akik lehetővé teszik az érintett tevékenységek értékesítő általi elvégzését.

Platformüzemeltetőnek minősül minden olyan szervezet, amely a felhasználókkal szerződve elérhetővé teszi számukra a platformját – legyen az weboldal vagy mobilalkalmazás –, hogy azon keresztül más felhasználókkal kapcsolatba lépve értékesítsenek vagy szolgáltatást nyújtsanak, ideértve a tevékenység ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen megoldást is. A platform kifejezés ugyanakkor nem foglalja magában azt a szoftvert, amely kizárólag kifizetések kezelését, az adott tevékenység megjelenítését/hirdetését, valamint a felhasználók valamelyik platformra irányítását / áthelyezését teszi lehetővé.

Milyen adatokra és tevékenységekre vonatkoznak a kötelezettségek?

A platformüzemeltetők az alábbi tevékenységek valamelyikét végző felhasználó tekintetében kötelezettek adatszolgáltatásra:

• ingatlan-bérbeadás (lakó-, üzleti, egyéb ingatlanok, parkolóhely),
• személyi szolgáltatások (felhasználó kérésére online vagy személyesen elvégzett idő- vagy feladatalapú munkák),
• áruk értékesítése,
• közlekedési eszköz bérbeadása.

A digitális platformokat a fentiek kapcsán bejelentési, átvilágítási, adatszolgáltatási, tájékoztatási, nyilvántartásvezetési és iratmegőrzési kötelezettség terheli.

A platformüzemeltetőt terhelő átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését, ellenőrzését (pl. adószám ellenőrzése), az illetőségének megállapítását, továbbá ingatlan-bérbeadás esetén az ingatlannal kapcsolatos információk beszerzését is magában foglalja. Az adatszolgáltatásnak az értékesítők adatai mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítésért a platformüzemeltetőket fokozott felelősség terheli. A NAV 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a platformüzemeltetőt az egyes kötelezettségek elmulasztásáért, vagy nem megfelelő teljesítése miatt. A mulasztási bírságolásnál is szigorúbb eszköz a NAV kezében, hogy törölheti a nyilvántartásból a platformüzemeltetőt az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt, továbbá döntést hozhat a platformüzemeltető weboldalának ideiglenes elérhetetlenné tételéről is.

Globalizálódó adatszolgáltatás: információcsere az EU-n kívül

A fentiek fényében látható, hogy a 2026 után induló OECD-egyezmény (DPI MCAA- Multilateral Competent Authority Agreement on Automatic Exchange of Information on Income Derived through Digital Platforms) nem újdonság, hanem gyakorlatilag a már meglévő uniós kötelezettség kiterjesztése EU-n kívüli államokra is, így a jövőben nemzetközi szinten működő digitális vállalkozásoknak mindkét rendszerrel számolniuk kell.

Magyarország 2024. november 26-án aláírta az egyezményt, a kapcsolódó törvény 2025. november 1-jén lépett hatályba. Az első kötelező adatszolgáltatás a 2026-os évre vonatkozóan, 2027-ben lesz esedékes.

A DPI MCAA alapján a digitális platformüzemeltetőknek – az EU-s rendszerhez hasonlóan – adatot kell szolgáltatniuk a felhasználók bevételeiről elsősorban szálláshely, közlekedési és egyéb személyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Ugyanakkor az adatcsere kiterjedhet áruértékesítésre és közlekedési eszközök bérbeadására is. Az adatokat az aláíró államok automatikusan megosztják egymással. A résztvevő államok között szerepel pl. az Egyesült Királyság, Kanada, Norvégia, Új-Zéland vagy Argentína is.

Speciális adófizetési kötelezettségek digitális platformok esetében

A digitális platformok az adóelkerülés melegágyai lehetnek, így az adatszolgáltatáson kívül a platformok transzparens működését több, sajátosnak mondható adózási megoldás is erősíti. Ezek közül mindenekelőtt az áfát és a kiskereskedelmi adót szükséges kiemelni. Mindkét megoldásban közös, hogy a platformokat adózási szempontból fikcióval vélelmezett értékesítőnek tekinti, és ezzel jelentős adókötelezettséget ró rájuk.    

Jelenlegi és jövőbeni áfaszabályok

Az áfaszabályok mindenekelőtt a platformokon végzett távértékesítést, illetve személyszállítási és a szálláshelyszolgáltatásokat érintik.

Az áfatörvény 2021 tavaszától a termékek távértékesítését elősegítő platformüzemeltetőket is bevonja az értékesítéseket terhelő áfa beszedésébe azáltal, hogy – ún. fikcióval – a termék beszerzőjének és értékesítőjének tekinti őket, amennyiben:

• 150 eurót meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését, illetve
• értéktől függetlenül, Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalanynak a Közösség területén teljesített termékértékesítését segítik elő.

Ez alapján tehát két termékértékesítés (egy láncügylet) teljesül az eredeti eladó és a platform, továbbá a platform és a vevő között. A platformokat az általuk elősegített ügyletek után adófizetési kötelezettség terheli, amelyet akár az egyablakos rendszeren keresztül is teljesíthetnek.

A jövőre nézve az Európai Unió 2025. március 11-én hivatalosan elfogadott áfareformja (ViDA, VAT in the Digital Age) is fontos rendelkezéseket tartalmaz a platformgazdaságra vonatkozóan. Ennek értelmében 2028. július 1-jétől a személyszállítást és szállást kínáló platformok (pl. Uber, Airbnb) bizonyos esetekben vélelmezett áfaalanyként válnak áfafizetésre kötelezetté, főként akkor, amikor az eredeti szolgáltató nem áfaköteles.

A tagállamok eltérő módon alkalmazhatják a vélelmezett szállítói szabályt, illetve elhalaszthatják az előírások bevezetését 2030. január 1-jéig.

Kiskereskedelmi adózás

2025. január 1-jétől a digitális platformokon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenységek után a magyar és külföldi platformüzemeltetők egyaránt kötelesek megfizetni a kiskereskedelmi adót.

Amennyiben a platformot üzemeltető saját kiskereskedelmi tevékenységet is végez, úgy az is beletartozik az adóalapjába, bár a ténylegesen fizetendő adó összegét az erre a tevékenységre jutó adó csökkenteni fogja. A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévek esetén a kiskereskedelmi adó mértéke az évközi adóváltozások hatására jelentősen megemelkedett, a bevételi sávok eltolódtak.

Felügyeleti díj

2024-től egy speciális díjfizetési kötelezettség, a felügyeleti díj is terheli a Magyarországon letelepedett online platformüzemeltetőket. A díjat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság részére kell megfizetni. A felügyeleti díj alapja főszabály szerint az előző évi nettó árbevétel 0,3%-a. A díj alól cégméret, illetve relatíve alacsony árbevételi szint esetén lehet mentesülni.

A digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése és a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális adózási szabályok betartása a számos határidőre és az európai, nemzetközi szabályozásokra is tekintettel meglehetősen komplex és nehéz feladat, komoly körültekintést igényel. Ha támogatásra lenne szüksége a kapcsolódó compliance munkák elvégzésénél, adóosztályunk örömmel áll rendelkezésére.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A digitális platformok újabb adókötelezettségei appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

EPR bírság negyedéves adatszolgáltatás elmulasztása esetén

Amennyiben a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság az EPR bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként határozza meg. Azaz az adatszolgáltatás, és ezáltal a díjfizetés elmulasztása esetén a kiszabott bírság mértéke a bevallani elmulasztott teljes valós mennyiségi adatra vonatkozó EPR díj 50%-a.

EPR bírság valótlan adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén

Ha a gyártó az általa forgalomba hozott vagy készletre vett körforgásos termék mennyiségéről a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás keretében valótlan adatot szolgáltat, és ezáltal a díjfizetési kötelezettségét a valósnál kisebb mértékű körforgásostermék-mennyiség alapján teljesíti, a hulladékgazdálkodási hatóság a bírság mértékét alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, a valós mennyiségi adat és a szolgáltatott mennyiségi adat különbségének, valamint az adott termékáramra megállapított egységnyi díjtétel felének szorzataként állapítja meg. Tehát az EPR bírság mértéke ebben az esetben is az EPR díj hiány fele.

Az EPR bírság megfizetésén túl a gyártók továbbra is kötelezettek lesznek az adott negyedéves időszakra vonatkozóan a hiánytalan és pontos adatszolgáltatás teljesítésére.

Fontos, hogy a fenti jogsértések esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot a termékáramon belül meghatározott legmagasabb díjtétel alapulvételével állapítja meg, ha a gyártó nyilvántartásaiból a körforgásos termék anyagárama tételesen nem állapítható meg.

Bejelentés, nyilvántartás-vezetési kötelezettség, ellenőrzések

Az EPR-rel kapcsolatos bejelentési és nyilvántartás-vezetési kötelezettségek nem vagy nem megfelelő módon történő teljesítése esetén kiszabható bírságtételekben nem történt változás. Ezeknek a kötelezettségeknek az elmulasztása esetén továbbra is 200 000 forint, míg a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén legfeljebb 200 000 forint szabható ki.

Az országos hulladékgazdálkodási hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik az adatszolgáltatások hitelességének és teljességének vizsgálata, ennek során az érintett vállalkozások számíthatnak adategyeztetésekre, helyszíni ellenőrzésekre, valamint szükség esetén további dokumentáció bekérésére. Az új szabályozás célja, hogy a gyártókat pontos és határidőben történő adatszolgáltatásra kötelezze, elősegítve ezzel a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát.

A WTS Klient adótanácsadó csapata szakképzett EPR és környezetvédelmi termékdíj tanácsadókkal felvértezve várja ügyfelei termékdíjjal és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos megkereséseit. Ha szakértő segítségére lenne szüksége ezen a területen, forduljon bizalommal hozzánk!

The post Változik az EPR bírság 2025. április 1-jétől appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az adózók számára ezért mindenképp javasolt felülvizsgálni a transzferáraik esetében alkalmazott módszereket, elszámolásokat és részletes, megfelelő alátámasztást nyújtó transzferár-dokumentációt készíteni a Magyarországon hatályos transzferár-szabályok figyelembevételével.

Miért jár mulasztási bírság és mennyi?

Azoknak a naptári üzleti éves vállalkozásoknak, amelyekre vonatkozik a transzferár-dokumentációs kötelezettség, idén legkésőbb a 2024. évről szóló társasági adóbevallás benyújtásáig, vagyis 2025. május 31-ig kell eleget tenniük a transzferár-dokumentációkészítési kötelezettségüknek. Innentől kezdve az adóhatóság is ellenőrizheti a dokumentáció meglétét és annak tartalmi megfelelőségét. Emellett az érintetteknek transzferár-adatszolgáltatási kötelezettséggel is számolniuk kell a 2024. évi társasági adóbevallásban. Az adatszolgáltatás meglétét és megfelelőségét szintén részletesen vizsgálhatja az adóhatóság.

A fokozódó transzferár-ellenőrzések egyértelmű jele, hogy az előző évi féléves statisztikák alapján, 126 jogkövetési vizsgálat 61%-ánál tárt fel az adóhatóság transzferár-kockázatokat. A vizsgálatok során több esetben is megállapítást nyert, hogy nem vagy hiányosan állt rendelkezésre a transzferár-nyilvántartás, illetve a transzferár-adatszolgáltatás, amelynek következményeként az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki.

A szigorodó szabályok értelmében, a hiányzó vagy hiányos transzferár-nyilvántartások esetében maximálisan ötmillió forint (ismételt mulasztás esetén tízmillió forint) mulasztási bírság szabható ki. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy 2023-tól a transzferár-nyilvántartásokat ügyletenként szükséges elkészíteni. Tehát amennyiben az adózó több ügyletre vonatkozóan nem készít helyi nyilvántartást, úgy a fenti mulasztási bírság többszörösével sújtható. Emellett a transzferár-nyilvántartási kötelezettség részét képezi a fődokumentáció is, amely különálló nyilvántartásnak minősül.

A transzferár-adatszolgáltatás elmulasztása vagy hiányos kitöltése esetén kiszabható maximális mulasztási bírság is szigorodott, amelynek összege így egymillió forintra emelkedett.

Mit is vizsgál pontosan a NAV a transzferár-ellenőrzések során?

Az adóhatóság a formai megfelelőség mellett egyre mélyrehatóbban vizsgálja a transzferár-dokumentációk és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatások tartalmát.

A transzferár-ellenőrzések során a dokumentációkészítésre kötelezett adózók számíthatnak a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók feltételeinek részletes vizsgálatára, ideértve többek között a tranzakciók során ellátott funkciók és viselt kockázatok alapján meghatározott funkcionális profilok (karakterizációk) és az azzal összefüggésben elért jövedelmezőségek, valamint a tranzakciók összevonhatóságának felülvizsgálatát.

Amennyiben az ily módon feltárt kockázatok alapján megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött ügylet során realizált ellenérték ellentmond a szokásos piaci ár elvének, az adóhatóság a szükséges kiigazítást a szokásos piaci tartomány medián értékére végzi el, amely jelentős adóhiányt és adóbírságot eredményezhet az adózó számára.

A transzferár-adatszolgáltatásokkal kapcsolatban az előző évi transzferár-ellenőrzések tapasztalatai alapján jellemzően olyan tartalmi problémák merülhetnek fel, mint a nem megfelelő tranzakció-kategória kiválasztása, hibás tranzakciós összeg megadása, helytelenül megválasztott transzferár-képzési módszer, nem megfelelő jövedelmezőségi mutató megválasztása, illetve helytelenül meghatározott szokásos piaci ártartomány.

Annak érdekében, hogy az érintett adózók megbízható módon csökkentsék, illetve elkerüljék a lehetséges transzferár-kockázatokat és a transzferár-ellenőrzések nyomán kiszabható bírságot, javasolt az alkalmazott transzferáraik folyamatos, évközi nyomonkövetése, valamint a transzferár-dokumentációk összeállításának időben történő megkezdése. A dokumentáció összeállításában és a felmerülő kérdések megválaszolásában transzferár tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Fokozott transzferár-ellenőrzések: mire figyeljünk tavasszal? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

[ngg src=”galleries” ids=”2″ display=”imagebrowser” maximum_entity_count=”500″]

Sok a bizonytalan, felkészületlen vállalkozás

2024-ben lépett életbe Magyarországon a Minimumadó törvény, amely szerint a 750 millió eurót meghaladó bevételű multinacionális vállalatcsoportok globális minimumadó fizetésére lesznek kötelezettek. A konferencia iránti nagy érdeklődés ugyanakkor kétségtelenül alátámasztja, és a WTS Klient nem reprezentatív, online felméréséből is kiderült: a vállalatvezetők egy jelentős része, közel egyharmada még abban sem biztos, hogy cégük az új adónem, a globális minimumadó hatálya alá tartozik-e. A felmérés szerint körülbelül ugyanekkora arányban vannak azok a szakemberek, akik egyáltalán nem érzik magukat felkészültnek a témában, és azok is, akik arról sem tudtak, hogy az érintett cégeknek év végéig adatot kell szolgáltatniuk. A válaszadók 70%-a szerint a GloBE szabályrendszere az átlagosnál bonyolultabb, és közülük is 22% véli úgy, hogy az rendkívül bonyolult – ismertette a gyorsfelmérés eredményeit a konferencia elején Szadai András, a WTS Klient adózási üzletágát vezető partnere, a rendezvény házigazdája.

Vannak megnyugtató fejlemények

Bár a bejelentés határideje, vagyis december 31. vészesen közeleg, és az ehhez szükséges GloBE adatlap csak nemrég – mondhatjuk, az utolsó pillanatban – jelent meg a NAV honlapján, ráadásul a mulasztási bírság elérheti akár az 5 millió forintot, vannak megnyugtató fejlemények is.

Igénybe vehetők például különböző mentességek az átmeneti CbCR Safe Harbour vagy az állandó Safe Harbour szabályokkal, és mint az Lars Behrendt, a WTS Németország adószakértőjének előadásából kiderült, arra is kifejlesztett klaszter módszerek vannak már, hogy mi a teendő olyan országokkal (például Kína, India vagy az Egyesült Államok) való érintettség esetén, ahol még nem jelentették be a bevezetést, vagy a közeljövőben még nem látni a bevezetés mikéntjét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha ezek a gazdaságilag jelentős országok nem vezetik be a GloBE szabályokat, akkor az megnehezíti a magyarországi szabályok alkalmazását vagy az esetlegesen Magyarországot megillető adók beszedését.

A konferencia kerekasztal-beszélgetésén elhangzott az is, hogy a GloBE adatlap benyújtásával kapcsolatban sem kell feltétlenül aggódni: akkor is érdemes benyújtani, ha az adattartalom helytelen, hiszen lesz lehetőség a bejelentés módosítására. Az év végéig teljesítendő hazai bejelentéssel kapcsolatban a hazai csoporttagok dönthetnek akár úgy is, hogy egy általuk kijelölt, magyar csoporttag teljesíti minden magyar csoporttag GloBE bejelentését egy nyomtatványban. Az Európai Bizottság által októberben közzétett DAC9 javaslat alapján pedig valószínűleg lehetőség lesz arra, hogy az adatszolgáltatást (Globe Information Return – GIR) az anyavállalat vagy egy adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag teljesítse és információcsere keretében kapják meg azt az érintett uniós tagállamok majd 2026-ban.

GloBE részletszabályok: még várni kell

Bár a fontos részletszabályokat tartalmazó, a globális minimumadó törvényben is említett miniszteri rendelet még nem jelent meg, Dr. Tormáné dr. Boris Szilvia, a Pénzügyminisztérium társasági adózási szakértője igyekezett megnyugtatni a résztvevőket: annak ellenére, hogy a magyar jogi környezetbe az érintett részletszabály még nem került be tételesen, a nemzetközi szintű OECD modellszabályok alkalmazandók a törvény alapelveinek megfelelően.

A GloBE szabályrendszer nemzetközi továbbfejlesztése folyamatos: a legutóbbi nemzetközi tárgyalások célja, hogy a globális minimumadóval kapcsolatos adóelkerülési struktúrák és tranzakciók azonosíthatóvá váljanak, és hogy a tagállamok között uniós és világszinten is lehetővé váljon a kölcsönös adatcsere a globális minimumadó adatszolgáltatásra (GIR) vonatkozóan (DAC9 irányelv javaslat és OECD Multilateral Competent Authority Agreement) – mondta el a minisztériumi szakértő.

A WTS Klient adótanácsadói folyamatosan figyelemmel kísérik a GloBE hazai és nemzetközi szabályozását és örömmel segítenek Önnek eligazodni a témában. Az adótervezés és tanácsadás részeként nem csupán a szabályok részleteit magyarázzuk el, de az Ön vállalatára szabott legoptimálisabb megoldásokat is kidolgozzuk. Forduljon hozzánk bizalommal!

The post Kijelölt szervezet is teljesítheti a GloBE bejelentést appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi az a karbonvám?

Az Európai Unió a klímavédelem jegyében 2023 májusában fogadta el a 2023/959 rendeletét az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism) létrehozásáról, amelyet sokan csak karbonvám- vagy az angol rövidítésből adódóan CBAM-rendeletként emlegetnek. A CBAM-rendelethez kapcsolódóan 2023 augusztusában napvilágot látott a 2023/1773 számú végrehajtási rendelet is, és 2023. október 1-jétől életbe léptek az ezzel kapcsolatos szabályok.

A rendelet értelmében az érintett gazdálkodóknak bizonyos termékek EU-ba történő behozatala (importálása) után 2026. január 1-jétől úgynevezett karbonvámot kell fizetniük és negyedévente adatot is kell szolgáltatniuk az EU által létrehozott elektronikus felületen.

Milyen termékekre vonatkozik a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség?

Az érintett termékek körét a CBAM-rendelet I. számú melléklete vámtarifakódok szerint tartalmazza, jellemzően olyan termékekről van szó, melyek előállítása intenzív szén-dioxid kibocsátással jár. Ezek a termékek: cement, villamos energia, műtrágyák, vas és acél, alumínium és hidrogén. A rendelet tehát legfőképpen az energiaipari, autó- és gépipari kereskedőket, továbbá a műtrágya, vegyianyag, vas, acél- és alumínium-alapanyag kereskedőket érinti.

Bár a kapcsolódó fizetési kötelezettség csak két év múlva lép életbe, a fenti termékeket importáló vállalkozásoknak már a mostani átmeneti időszakban, vagyis 2023. október 1. és 2026. január 1. között is van kötelezettségük: a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek első határideje a 2023-as év negyedik negyedévére vonatkozóan 2024. január 31. A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed többek között az adott negyedévben forgalomba hozott érintett termékek mennyiségére, a termékek származásával kapcsolatos információkra, valamint a kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás adataira, ezeket mind szerepeltetni kell a jelentésben.

Január utolsó hete: álljunk készen!

A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére létrehozott EU-s felületre csak azok a gazdálkodók tudnak belépni, akik előzetesen regisztráltak az illetékes magyar hatóságnál, azaz a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál. A Klímavédelmi Hatóság honlapján azonban még jelenleg nem teljesíthető a regisztráció, az várhatóan majd január utolsó hetében lesz csak lehetséges, miután január 22-én életbe lép az a hazai jogszabály, amely feljogosítja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot, hogy CBAM ügyekben nemzeti hatóságként eljárjon.

Fontos, hogy a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelően történő teljesítése esetén az érintett gazdálkodók szankciókra számíthatnak, melynek összege a be nem jelentett kibocsátások után tonnánként 10 és 50 euró között mozog.

Az Európai Unió klímavédelmi gazdasági intézkedési egyre inkább hatással vannak a legtöbb gazdasági szereplő működésére, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden vállalkozás folyamatosan értesüljön az újabb kötelezettségekről.  A WTS Klient adótanácsadói ezért mindig naprakész hírekkel, információkkal állnak rendelkezésére.

The post Karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség január 31-ig! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A DAC7 irányelv

A DAC7 irányelv rendelkezéseit 2022. december 31-ig kellett átültetni a tagállamoknak a saját jogukba. Az irányelv Magyarországon – az elődjéhez hasonlóan – egy az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget eredményezett, amelynek az alanyai jelen esetben a digitális platformüzemeltetők lettek.

Az Európai Unió Tanácsának az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, 2011/16/EU irányelv DAC7 (2021/514/EU) névre keresztelt módosításának célja az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés megelőzése olyan vállalkozások esetében, amelyek digitális platformokon kínálják termékeiket vagy szolgáltatásaikat, főként határon átnyúló ügyletek keretében.

Kinek keletkeztek kötelezettségei?

A magyar jogrendbe a 2013. évi XXXVII. törvény módosításával beillesztett kötelezettség a digitális platformüzemeltetők adminisztrációs terheit növeli. (A változás a 2023. évi adócsomag több eleméhez hasonlóan 2023 elején lépett hatályba.) A digitális platformüzemeltetők azok a szervezetek, akik értékesítők (beleértve a szervezeteket és a magánszemélyeket is) rendelkezésére bocsátják a felhasználók (vásárlók) számára hozzáférhető felületeket. Legyen szó akár honlapokról, akár alkalmazásokról, minden olyan platform értintett lehet, amely az értékesítő és a felhasználó közötti kapcsolat felvételét lehetővé teszi az ún. érintett tevékenység felhasználók számára történő közvetlen vagy közvetett elvégzéséhez.

Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanakkor nem terjed ki azokra a szoftverekre, amelyek kizárólag csak

• az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelését;
• az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítését vagy hirdetését;
• a felhasználók valamelyik platformra irányítását vagy áthelyezését

teszik lehetővé.

A kötelezettség alanyai ráadásul nem csupán a magyar vállalkozások, hanem azok az EU-s vállalkozások, amelyek Magyarországon bejegyzettek, és állandó telephelyük, valamint az üzletvezetésük helye is Magyarországon van. Meghatározott esetekben az EU-n kívüli vállalkozásokra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.

Ebből kifolyólag például egy online piacteret kínáló magyar vállalkozás mellett olyan neves multinacionális platformüzemeltetőknek is adatot kell szolgáltatniuk a hatóságok felé, mint az Amazon, az eBay, a Booking.com vagy az Airbnb.

Mit és meddig kell megtenni?

1. Bejelentkezés 

A platformüzemeltetőnek be kell jelentkeznie az adóhatóságnál az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetői minőség keletkezését követő 15 napon belül. (A már működő digitális platformüzemeltetők első bejelentkezési határideje 2023. február 15. volt.)

A fent említett szabályoknak megfelelő EU-s vállalkozásoknak akkor is be kell jelentkezni a magyar adóhatóságnál, ha választásuk szerint más tagállamban teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettséget.

2. Átvilágítás

Az átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését és ellenőrzését (pl. adószám ellenőrzése), az illetőségének megállapítását, továbbá ingatlan bérbeadás esetén az ingatlannal kapcsolatos információk beszerzését foglalja magában. Az adatszolgáltatáshoz szükséges átvilágítási eljárásokat az adatszolgáltatási időszak végéig, december 31-ig kell elvégezni.

 3. Nyilvántartás vezetése

Az átvilágítással és adatszolgáltatással összefüggő intézkedésekről és az ezek alapjául szolgáló információkról nyilvántartást kell vezetni, és azt tíz évig megőrizni.

4. Adatszolgáltatás

Az adatokat évente egyszer, egy naptári évre vonatkozóan, de negyedéves bontásban kell megadni a követő év január 31-ig. Az első, 2023-ra vonatkozó adatszolgáltatás határideje 2024. január 31. 

Miről kell adatot szolgáltatni?

Az adatszolgáltatást meghatározott esetekben az ellenérték fejében végzett alábbi, ún. érintett tevékenységek vonatkozásában kell megtenni:

• ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;
• személyi szolgáltatás;
• áruk értékesítése;
• közlekedési eszköz bérbeadása.

Ugyanakkor mentesülés lehetséges többek között az olyan értékesítőkkel kapcsolatban, akik felé a digitális platformüzemeltetők kevesebb, mint 30 áruértékesítést tettek lehetővé, és ezek összege legfeljebb 2000 euró, illetve amelyek részére több, mint 2000, ingatlan-bérbeadásra vonatkozó tevékenységet tettek lehetővé.

Az adatszolgáltatásnak az értékesítők számos adata mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Bírságolás

Ha a digitális platformüzemeltetők elmulasztják bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségeiket, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja őket.

Mire használják fel az adóhatóságok a digitális platformüzemeltetők információit?

Az adatszolgáltatás a digitális platformüzemeltetők feladata, ugyanakkor az értékesítőknek is tisztában kell lenniük annak lehetséges adóellenőrzési kihatásaival. Az adatszolgáltatások alapján ugyanis a tagállamok adóügyi információcserét hajtanak végre, amelynek a célja az egyes tagállamok hatósági ellenőrzéseinek támogatása.

Az online értékesítési platformok elterjedésével a határon átnyúló szolgáltatások és termékértékesítések minden vállalkozás számára könnyen végrehajthatóvá váltak, ugyanakkor ezek az ügyletek sok esetben talajt biztosítottak az agresszív adótervezéshez. Ha az adóhatóságok európai szinten egységesen rendelkezni fognak a platformszolgáltatóktól származó információkkal, akkor a helyi kockázatelemzési eljárások alkalmával könnyebben fel tudják mérni annak a valószínűségét, hogy egy külföldi személynek vagy szervezetnek valamely vállalkozási tevékenysége után belföldön keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, legyen az akár általános forgalmi adó (lásd: távértékesítés), akár jövedelemadó.

A digitális platformüzemeltetők szemszögéből az új adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a részletszabályokra és a számos határidőre tekintettel körültekintést igényel. Másfelől egy külföldi értékesítőnek is pontosan kell felmérnie, hogy milyen adózási kötelezettségekkel jár a határon átnyúló tevékenysége. Bármelyik oldalon is szerepel, ha támogatásra lenne szüksége a kapcsolódó compliance munkák elvégzésénél, adóosztályunk örömmel áll rendelkezésére.

The post Digitális platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettsége appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit kellett tenni április 30-ig?

Az április 30-ai határidő azokra a gazdálkodó szervezetekre és intézményi kötelezettekre vonatkozott, akik hulladékot termelnek, és a hulladékot elkülönítetten gyűjtik. Ezek, a 80/2023. számú kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó vállalkozások kötelesek voltak regisztrálni magukat a koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) által működtetett elektronikus felületen. Ezek a cégek jellemzően eddig is szerződéses kapcsolatban álltak valamelyik szolgáltatóval, és elszállíttatták a magyar telephelyükről például a csomagolási, vagy egyéb hulladékokat. A tevékenységüket most kezdő érintett szervezeteknek 15 napon belül kell regisztrálniuk. A regisztráció során a MOHU internetes felületén kell megadni a szerződéskötéshez szükséges adatokat (milyen hulladék keletkezik, hogyan gyűjtik azokat, hol gyűjtik a hulladékot) annak érdekében, hogy július 1-jével szerződni tudjanak a hulladék elszállítására. A regisztrációt elmulasztók 200 000 forintos hulladékgazdálkodási bírságot kaphatnak, ezért érdemes mielőbb pótolni az elmaradást. A MOHU internetes felületén erre továbbra is, az április 30-ai határidőt követően is van lehetőség.

Dupla regisztrációs kötelezettség május végéig!

Május 31-ig két különböző elektronikus felületen történő regisztráció szükséges:

• Ahogy fentebb írtuk, azoknak, akik az EPR rendszerben gyártónak minősülnek, a MOHU elektronikus felületén kell regisztrálniuk magukat. Belföldi előállítású termékek esetében gyártónak minősül a termék előállítója. Amennyiben a terméket nem Magyarország területén állítják elő, akkor gyártónak azt a vállalkozást tekintjük, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Az „új” gyártók esetében a regisztráció a tevékenység megkezdése előtt szükséges.

• Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság elektronikus felületén (OKIRkapu) is szükséges a regisztráció, ezt az adott cég képviseletére jogosult tudja megtenni ügyfélkapus belépés után. A folyamatot meghatalmazás alapján meghatalmazott is végezheti, de ebben az esetben vegyük figyelembe, hogy a meghatalmazás ügyintézése is időt vesz igénybe, ezért azt már most érdemes elkezdeni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság felé az OKIRkapun keresztül igényelt KÜJ szám birtokában adatot kell majd szolgáltatni (első alkalommal október 20-ig a júliustól szeptember végéig tartó negyedév tekintetében). A KÜJ szám (környezetvédelmi ügyfél jel) cégek, szervezetek és természetes személyek környezetvédelmi azonosítója. 

Megmarad a környezetvédelmi termékdíj fizetés rendszere? 

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek megmaradnak, ugyanakkor az EPR szabályozással egyidejűleg, 2023. július 1-jétől új környezetvédelmi termékdíj kalkulációs sémával kell dolgoznunk.

Ha valaki termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR rendszerben is érintett lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás. Ez azt jelenti, hogy továbbra is be kell adnia a bevallásokat és be kell fizetnie a környezetvédelmi termékdíjat. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mely termékek érintettek a két rendszerben. Ugyanarra a termékre vonatkozóan, a július 1-jétől hatályos termékdíj számítási módszerrel viszont az EPR díj levonható a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből.

Miben hasonlít és miben különbözik a környezetvédelmi termékdíj és az EPR rendszer? 

A környezetvédelmi termékdíj bevallásokat továbbra is az adóhatóságnak kell beadni. Az EPR tekintetében viszont az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak szükséges adatot szolgáltatni (a termékdíjhoz hasonlóan elsődlegesen a kötelezett termékek mennyiségéről).

A díjfizetést illetően a két rendszer megegyezik abban, hogy mindkét díjtételnél az adott hulladék vagy környezetszennyező termék tömegére vetített díjjal kell kalkulálni, és az elszámolási időszak is azonos, azaz negyedévente merül majd fel mindkét díjfizetési kötelezettség. Különbség viszont, hogy a termékdíj esetében az érintett negyedévet követő hónap 20. napjáig kell befizetni a termékdíjat, míg az EPR díj a koncessziós társaságnak fizetendő, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján.

Az EPR rendszerben meghatározott számlazáradékokat valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb, a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A környezetvédelmi termékdíj esetében is találkozhatunk számlazáradékolással, de az nem minden számlára és bizonylatra vonatkozik, csak bizonyos esetekben kell feltüntetni meghatározott adatokat.

Nincs raktárkészletünk, nem kezelünk csomagolást, nem keletkezik nálunk hulladék. Kötelezettek lehetünk?

Sok értékesítési lánc úgy épül fel Magyarországon, hogy a magyar bejegyzett leányvállalat csupán egy értékesítési láncba beékelődve számlázza le a termékeket a belföldi vevőnek, és a termékek nem érkeznek be a közbenső partner raktárába, hanem egyből a végső vevő kapja meg a terméket. Ebben a láncban első belföldi forgalomba hozóként környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettnek minősült az érintett cég, ami első ránézésre nem egyértelmű.

Ez is azt mutatja, hogy a júliusi indulásig az értékesítési láncokat felül kell vizsgálni, meg kell állapítani az érintett termékköröket, és ki kell alakítani a két díjfizetési rendszer alapjait, annak érdekében, hogy ne merüljön fel dupla díjfizetési kötelezettség.

Mivel az EPR rendszer és az abban előírt kötelezettségek a vállalkozások széles körét érintik, javasoljuk, hogy minden vállalkozás mielőbb mérje fel, hogy a tevékenységük, valamint a termékkörök figyelembevételével érintettek-e az újabb adminisztrációs és díjfizetési kötelezettségben. Ha szakértő segítségére lenne szüksége ebben, forduljon bizalommal hozzánk!

The post Küszöbön az újabb adminisztrációs teher és az EPR díj! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit értünk a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alatt?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hazai bevezetése az uniós hulladékgazdálkodási célok elérése, valamint az EU-s irányelveknek való megfelelés miatt vált szükségessé. A rendszer célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átálljon a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. A rendszerben központi szerepet kapnak a gyártók, azáltal, hogy ők viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. Ez alapján a gyártók legfőbb kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése lesz.

Mely vállalkozások minősülnek gyártónak?

Belföldi előállítású termékek esetében gyártónak minősül a termék előállítója. Amennyiben a terméket nem Magyarország területén állítják elő, akkor gyártónak azt a vállalkozást tekintjük, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.

Milyen tevékenységek után keletkezik a gyártónál kötelezettség? 

A kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség alapvetően a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Fontos, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szempontjából forgalomba hozatalnak minősül a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként (távértékesítés keretében) belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása. Ezen kívül forgalomba hozatalnak kell tekinteni a saját célú felhasználást, valamint az áfa adóraktárból, illetve termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolását is.

Milyen termékekre vonatkozik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer?

A fentiekben definiált gyártók csak abban az esetben kerülnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá, ha a meghatározott tevékenységeiket az alábbi termékkörök valamelyikével folytatják:

• csomagolások,
• egyszer használatos és egyéb műanyag termékek,
• elektromos és elektronikus berendezések,
• elemek és akkumulátorok,
• gépjárművek,
• gumiabroncs,
• irodai papír,
• reklámhordozó papír,
• sütőolaj és -zsír,
• textiltermékek,
• bútorok fából.

Mivel a fenti termékkörök mindegyike elég tág fogalom, ezért a pontos beazonosíthatóság érdekében a kormányrendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában találunk pontosabb meghatározást arra vonatkozóan, hogy az adott termékkörön belül mely termékek tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá. Bizonyos termékkörök esetén vámtarifaszám megadásával segítik a beazonosítást.

A teljesítendő kötelezettségek

A kötelezettségek részletesebb ismertetése előtt fontos tisztázni, hogy a gyártói felelősségi kötelezettség kétféleképpen teljesíthető: kollektív teljesítéssel vagy egyéni teljesítés útján. Kollektív teljesítés esetén a gyártó hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatainak jelentős részét (mint pl. a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme stb.) a koncessziós társaság (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) és annak alvállalkozói végzik el. Egyéni teljesítés esetén ezek a feladatok a gyártóra hárulnak.

Regisztrációs és szerződéskötési kötelezettség

2023. április 1-jétől a kormányrendelet hatálybalépésével kötelezetté váló és a kollektív teljesítést választó vállalkozásoknak regisztrálniuk kell magukat a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen. Az egyéni teljesítőknek pedig meghatározott tartalommal koncesszori alvállalkozói szerződést kell kötniük a koncessziós társasággal.

Nyilvántartásba vétel 

A kötelezetteknek az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A nyilvántartásba vételt alapesetben a körforgásos termékkel végzett tevékenység megkezdését megelőzően kell kérelmezni. A kormányrendelet hatálybalépésével (április 1-jétől) kötelezetté váló vállalkozásoknak a nyilvántartásba vételi kérelmüket 2023. május 31-ig kell benyújtaniuk a hatósághoz.

Nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség 

A kötelezetteknek a jogszabályban meghatározott adattartalommal 2023. július 1-jétől nyilvántartást kell vezetniük és a nyilvántartások alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig (első esetben 2023. október 20-ig) az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot kell szolgáltatniuk.

Díjfizetési kötelezettség 

A kötelezetteknek negyedévente kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetniük a koncessziós társaság részére, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján. Az egyes termékkörök esetében alkalmazandó kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértékét külön miniszteri rendelet fogja meghatározni. Fontos megemlíteni, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a fizetendő környezetvédelmi termékdíj összegéből levonható. Ennek megfelelően július 1-jei hatállyal a környezetvédelmi termékdíj törvényben is módosul a termékdíj számítás módszere.

Meghatározott szöveg feltüntetése a számlán

A környezetvédelmi termékdíjas szabályozásból már ismert számlazáradékolást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is átveszi. A termékdíjas szabályozással ellentétben azonban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben meghatározott számlazáradékokat nemcsak meghatározott esetekben, hanem valamennyi, a körforgásos termék forgalomba hozataláról kiállított számlán, illetve egyéb a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton fel kell tüntetni. Az általánosan alkalmazandó szöveg: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” Vevői nyilatkozat és átvállalás esetén a kötelezően feltüntetendő szöveg változik.

Mentesülés a kötelezettségek alól

Gépjárművek esetében a gyártók átvállalhatják a gépjármű tartozékának vagy alkotórészének minősülő elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor, valamint gumiabroncs termékáramba tartozó körforgásos termék gyártójától a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget. Az átvállaláshoz szükséges a felek közötti átvállalási szerződés.

A mentesülés másik esete a gyártó díjfizetési kötelezettségét érinti. A jogszabályi rendelkezés értelmében az érintett gyártónak nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termékbe beépítve igazoltan külföldre kiszállítja.

Jogkövetkezmények

A kötelezettségek nem vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő teljesítése esetén az országos hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult, amelynek mértéke néhány ezer forinttól kezdődően akár milliós nagyságrendű is lehet. Ezen túlmenően a hatóság bizonyos esetekben akár a körforgásos termék forgalomba hozatalát is felfüggesztheti az érintetteknél.

Mivel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer és az abban előírt kötelezettségek a vállalkozások széles körét érintik (itt elég csak arra gondolni, hogy a csomagolást létrehozó vállalkozások is gyártónak és ezáltal kötelezettnek minősülnek), ezért javasolt lehet minden vállalkozásnál mielőbb felmérni azt, hogy a tevékenységük, valamint a termékkörök figyelembevételével érintettek lesznek-e. Ha szakértő segítségére lenne szüksége ebben, forduljon bizalommal hozzánk!

The post Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

1. Adókötelezettségek sora

Az ellenőrzött ügyletekkel kapcsolatosan az adózónak többféle adókötelezettségnek kell eleget tenni. Ilyenek például a kapcsolt vállalkozás bejelentési, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentési kötelezettsége, a készpénzfizetés bejelentési kötelezettsége vagy a transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség, illetve a transzferár miatti adóalap-módosítási kötelezettség. Ez a lista bővült most egy új kötelezettséggel: ez a transzferár-adatszolgáltatás.

Egy adott ellenőrzött ügylet kapcsán ezeknek az adókötelezettségeknek való megfelelést külön-külön meg kell vizsgálni, vagyis, hogy ezek közül mit kell teljesíteni, kell-e bármelyiket pótolni. Például, hogy be van-e a kapcsolt vállalkozás jelentve, piaci áron valósult-e meg az ügylet (például lehet olyan eset, hogy az adózót nem terheli nyilvántartási kötelezettség, de az adóalap-módosítási kötelezettség fennállhat), vagy éppen kell-e adatszolgáltatást teljesíteni és ha igen, milyen terjedelemben. 

2. A transzferár-adatszolgáltatás részeként jelentendő ügyletek köre

A nyilvántartási kötelezettség alá eső ügyletet minden esetben terheli a teljeskörű transzferár-adatszolgáltatás kötelezettsége, de van néhány olyan ügylet is, amely nem esik dokumentációs kötelezettség alá, mégis teljesíteni kell esetében az adatszolgáltatási kötelezettséget, bár csökkentett adattartalommal. Ilyen részlegesen mentesülő ügylet például a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján teljesített ügylet, az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel vagy a költségátterhelés. Ez utóbbira egy átmeneti szabály ideiglenesen teljes körű mentességet ad a 2022-es év vonatkozásában, feltéve, ha az ügylet a nyilvántartási kötelezettség alól is mentesül.

Az APA (advance pricing agreement) határozat tárgyát képező ügyletről ugyanakkor teljeskörűen kell adatot szolgáltatni annak ellenére, hogy az ilyen ügylet mentesül a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól.

Nem terheli azonban sem a transzferár-dokumentáció, sem a transzferár-adatszolgáltatás kötelezettsége az éves szinten 100 millió forintos összeghatár alatti ügyleteket és a tőzsdei ügyleteket.

3. Ügyletek össze(nem)vonása

A kapcsolódó jogszabály korábban is lehetőséget adott az ellenőrzött ügyletekre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek teljesítése során az összevonásra (illetve bizonyos esetekben az összevonás gyakorlatilag kötelezően alkalmazandó). Az összevonás feltétele, hogy az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek.

A transzferár-rendelet legutolsó módosítása során új bekezdésben került rögzítésre ugyanakkor, hogy nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel. A Pénzügyminisztérium erre is reflektál a friss tájékoztatójában: eszerint erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert tapasztalataik szerint előfordul például, hogy a gyártott termékek értékesítését és az alapanyagok beszerzését összevonják, holott ez a gyakorlat az összehasonlíthatóságot sérti.

Fontos, hogy a transzferár-adatszolgáltatás külön-külön szerepeltesse a cash-pool pénzelhelyezési és a kölcsönfelvételi részét. Ezt az összevonhatóság kapcsán, a cash-poollal összefüggésben a Pénzügyminisztérium is megerősíti.

4. Az ügylet megnevezése

Mindenképpen javasolt a kapcsolt vállalkozások adatszolgáltatását összehangolni olyan esetben, amikor az érintett felek kötelesek adatot szolgáltatni az adott ügyletről a társasági adóbevallásukban. Ugyanakkor nem javasolt az adatszolgáltatási lap egy-az-egyben történő másolása. Például az ügylet megnevezés sok esetben eltérő lehet az ügylet két oldalán állókra, ugyanis az ügylet elnevezéséből az adatszolgáltatásra kötelezett adózó ügyletben betöltött szerepe is alapvetően látható (például az egyik fél végzi az adott szolgáltatási tevékenységet, míg a másik igénybe veszi azt). 

5. A tevékenységi kód jelölése

Ha a jelentésköteles ügylet például gyártási, forgalmazási tevékenységre vagy szolgáltatás-igénybevételre irányul, akkor a legjellemzőbb TEÁOR kódot is fel kell tüntetni a bevallásban. Ez a tevékenységi kód nem feltétlenül esik egybe az adatszolgáltatást teljesítő vagy akár az ügylet másik oldalán álló vállalkozás főtevékenységével, bejegyzett tevékenységeinek egyikével. Fontos tehát, hogy a kapcsolt ügyletet meghatározó tevékenységi kódot szükséges feltüntetni az adatszolgáltatásban, amennyiben több kód is felmerülhet, elsősorban a legjellemzőbbet javasolt kiválasztani.

+1 Az elengedhetetlen teljeskörű transzferár-elemzés 

A teljeskörű transzferár-adatszolgáltatás kétségtelenül leglényegesebb részét képezi az ármegállapítási módszer kiválasztása, a jövedelmezőségi mutató megjelölése és a szokásos piaci ártartomány meghatározása. Ebből is látható tehát, hogy a nyilvántartásköteles ügyletek adatszolgáltatása csakis a teljes transzferár-elemzést követően, a transzferár-dokumentációban szerepeltett adatok alapján állítható össze.

A Pénzügyminisztérium új tájékoztatója leginkább azt részletezi, hogy a hatóságok az új transzferár-adatszolgáltatás egyes pontjaihoz milyen inputot várnak az adózóktól, és alapvető támogatást nyújthat a társasági adóbevallás kapcsolódó lapjainak kitöltésében. Érdemes azonban már előtte, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítésekor is forgatni, és ha még így is nyitott kérdései maradnak, transzferár-tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Transzferár-adatszolgáltatás: mire kell figyelni? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az adóhatóság 2018. július 1-jével vezette be az online számla adatszolgáltatást Magyarországon. Emlékezhetünk, féltünk tőle, nem ismertük sem adózóként, sem adózási szakemberként. Kimondva vagy kimondatlanul tudtuk, a NAV még több adózói információval fog rendelkezni. Az azóta eltelt közel négy év után immár kimondhatjuk, minden kimenő számláról küld a szoftverünk jelentést, és mindez az adózói lét részévé vált, talán nem is olyan borzalmas.

OECD ajánlás és a SAF-T adatszolgáltatás célja

A legújabb ötlet az adóhatóság részéről, amely egy OECD ajánlás útján került előtérbe, az úgynevezett adózói célú standard (egységes) adatállomány, avagy Standard Audit File for Tax, röviden SAF-T. Ennek lényege, hogy a tervek szerint az adózáshoz kapcsolódó vállalati könyvelési, számlázási, adózási információkat digitálisan, egy standard fájl formájában kell majd szolgáltatni az adóhatóság részére. A SAF-T gyakorlatilag egy jól formázott XML szöveges adatfájl, amely a különböző vállalati rendszerekből, alrendszerekből származó adatokat tartalmazza. Az adatok törzsadatokra és tranzakciós adatokra oszlanak, és egy adott pénzügyi, elszámolási időszakra vonatkoznak. A standard fájl előállítása tehát szabványos formátumban, XML nyelven történik, kizárólag a rendelkezésre álló XSD formátumú fájlok érvényesítési sémáját figyelembe véve.

A fő cél nyilván az, hogy az így megkapott információk alapján az adóhatóság hatékonyabban tudjon ellenőrzéseket lefolytatni az adózóknál, vagy éppen – legyünk pozitívak – specifikusabb, az egyes adózókra nézve fókuszáltabb támogatást adni az adózói munkához. A SAF-T adatszolgáltatás célja vagy felhasználási lehetősége ezen túlmenően még a külső és belső ellenőrzés segítése is, illetve az adatok átjárhatóvá tétele a vállalatok és a kormányzati szervek között.

Külföldi példák

Arról is hallani, hogy az adóhatóság a nemzetközi ajánlásban megfogalmazott elsődleges információhalmaznál szélesebb körű adatszolgáltatást kíván megvalósítani hazánkban. Az OECD ajánlásnak két verziója is létezik, hazánk a 2.0 verzió alapján készítette el a SAF-T legújabb tervezetét. Ezt az adatszerkezetet elsődlegesen az adóhivatali ellenőrzési eljárások támogatására fejlesztették ki, és kizárólag eseti adatbekérést támogat, rendszeres adatszolgáltatásra (még) jelen állapotában nem alkalmas.

A hazai hatósági elképzelés nem újdonság, több külföldi országban – például Portugáliában, Lengyelországban és Norvégiában – az elmúlt években már valamilyen formában megvalósításra került.

A SAF-T adatszolgáltatás időpontja 

Az eddigiek alapján utólagos adatszolgáltatásról beszélünk, azonban jogalkotói döntés híján nem egyértelmű, mikor is kell létrehozni a standard fájlt. Egyik verzió, hogy a cégeknek a mérlegkészítést követően el kell végezniük a SAF-T fájlok generálását, amelyeket az érintett időszak elévülésének végéig meg kell őrizni. Az adatszolgáltatás egyaránt tartalmaz kötelező és nem kötelező elemeket. Elképzelhető ugyanakkor, hogy kizárólag megbízólevél alapján, adóhatósági kérésre kell majd a fájlt létrehozni, ez esetben biztosan kötelező elem lesz a megbízólevél száma is az adatszolgáltatásban. 

Mikortól is?

Ahogy említettük, nincs még döntés a SAF-T bevezetésének időpontjáról, határidőkről és az adatszolgáltatás pontos természetéről sem; annyi tűnik valószínűnek, hogy először az áfa modul kerül bevezetésre. Addig is érdemes barátkozni a gondolattal, a hatósági elképzelésekkel, és azzal, hogy remélhetőleg egy adózók számára is előnyös megoldás valósul meg abban a pillanatban, amikor a jogalkotói szabályozás adózók és szakemberek számára egyaránt elérhetővé válik.

A vállalatok informatikai rendszereinek és számlázó programjainak átállítása az SAF-T adatszolgáltatásra és az új formátumra a korábbi átállásokhoz hasonlóan komoly kihívás elé állíthatja a cégek informatikai és pénzügyi szakembereit is. A WTS Klient Business Automation üzletága készséggel segít Önnek az átállásban és az új adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges digitális rendszerek fejlesztésében.

The post A SAF-T adatszolgáltatás appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.