Az adózók számára ezért mindenképp javasolt felülvizsgálni a transzferáraik esetében alkalmazott módszereket, elszámolásokat és részletes, megfelelő alátámasztást nyújtó transzferár-dokumentációt készíteni a Magyarországon hatályos transzferár-szabályok figyelembevételével.

Miért jár mulasztási bírság és mennyi?

Azoknak a naptári üzleti éves vállalkozásoknak, amelyekre vonatkozik a transzferár-dokumentációs kötelezettség, idén legkésőbb a 2024. évről szóló társasági adóbevallás benyújtásáig, vagyis 2025. május 31-ig kell eleget tenniük a transzferár-dokumentációkészítési kötelezettségüknek. Innentől kezdve az adóhatóság is ellenőrizheti a dokumentáció meglétét és annak tartalmi megfelelőségét. Emellett az érintetteknek transzferár-adatszolgáltatási kötelezettséggel is számolniuk kell a 2024. évi társasági adóbevallásban. Az adatszolgáltatás meglétét és megfelelőségét szintén részletesen vizsgálhatja az adóhatóság.

A fokozódó transzferár-ellenőrzések egyértelmű jele, hogy az előző évi féléves statisztikák alapján, 126 jogkövetési vizsgálat 61%-ánál tárt fel az adóhatóság transzferár-kockázatokat. A vizsgálatok során több esetben is megállapítást nyert, hogy nem vagy hiányosan állt rendelkezésre a transzferár-nyilvántartás, illetve a transzferár-adatszolgáltatás, amelynek következményeként az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki.

A szigorodó szabályok értelmében, a hiányzó vagy hiányos transzferár-nyilvántartások esetében maximálisan ötmillió forint (ismételt mulasztás esetén tízmillió forint) mulasztási bírság szabható ki. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy 2023-tól a transzferár-nyilvántartásokat ügyletenként szükséges elkészíteni. Tehát amennyiben az adózó több ügyletre vonatkozóan nem készít helyi nyilvántartást, úgy a fenti mulasztási bírság többszörösével sújtható. Emellett a transzferár-nyilvántartási kötelezettség részét képezi a fődokumentáció is, amely különálló nyilvántartásnak minősül.

A transzferár-adatszolgáltatás elmulasztása vagy hiányos kitöltése esetén kiszabható maximális mulasztási bírság is szigorodott, amelynek összege így egymillió forintra emelkedett.

Mit is vizsgál pontosan a NAV a transzferár-ellenőrzések során?

Az adóhatóság a formai megfelelőség mellett egyre mélyrehatóbban vizsgálja a transzferár-dokumentációk és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatások tartalmát.

A transzferár-ellenőrzések során a dokumentációkészítésre kötelezett adózók számíthatnak a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók feltételeinek részletes vizsgálatára, ideértve többek között a tranzakciók során ellátott funkciók és viselt kockázatok alapján meghatározott funkcionális profilok (karakterizációk) és az azzal összefüggésben elért jövedelmezőségek, valamint a tranzakciók összevonhatóságának felülvizsgálatát.

Amennyiben az ily módon feltárt kockázatok alapján megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött ügylet során realizált ellenérték ellentmond a szokásos piaci ár elvének, az adóhatóság a szükséges kiigazítást a szokásos piaci tartomány medián értékére végzi el, amely jelentős adóhiányt és adóbírságot eredményezhet az adózó számára.

A transzferár-adatszolgáltatásokkal kapcsolatban az előző évi transzferár-ellenőrzések tapasztalatai alapján jellemzően olyan tartalmi problémák merülhetnek fel, mint a nem megfelelő tranzakció-kategória kiválasztása, hibás tranzakciós összeg megadása, helytelenül megválasztott transzferár-képzési módszer, nem megfelelő jövedelmezőségi mutató megválasztása, illetve helytelenül meghatározott szokásos piaci ártartomány.

Annak érdekében, hogy az érintett adózók megbízható módon csökkentsék, illetve elkerüljék a lehetséges transzferár-kockázatokat és a transzferár-ellenőrzések nyomán kiszabható bírságot, javasolt az alkalmazott transzferáraik folyamatos, évközi nyomonkövetése, valamint a transzferár-dokumentációk összeállításának időben történő megkezdése. A dokumentáció összeállításában és a felmerülő kérdések megválaszolásában transzferár tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Fokozott transzferár-ellenőrzések: mire figyeljünk tavasszal? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi az a karbonvám?

Az Európai Unió a klímavédelem jegyében 2023 májusában fogadta el a 2023/959 rendeletét az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism) létrehozásáról, amelyet sokan csak karbonvám- vagy az angol rövidítésből adódóan CBAM-rendeletként emlegetnek. A CBAM-rendelethez kapcsolódóan 2023 augusztusában napvilágot látott a 2023/1773 számú végrehajtási rendelet is, és 2023. október 1-jétől életbe léptek az ezzel kapcsolatos szabályok.

A rendelet értelmében az érintett gazdálkodóknak bizonyos termékek EU-ba történő behozatala (importálása) után 2026. január 1-jétől úgynevezett karbonvámot kell fizetniük és negyedévente adatot is kell szolgáltatniuk az EU által létrehozott elektronikus felületen.

Milyen termékekre vonatkozik a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség?

Az érintett termékek körét a CBAM-rendelet I. számú melléklete vámtarifakódok szerint tartalmazza, jellemzően olyan termékekről van szó, melyek előállítása intenzív szén-dioxid kibocsátással jár. Ezek a termékek: cement, villamos energia, műtrágyák, vas és acél, alumínium és hidrogén. A rendelet tehát legfőképpen az energiaipari, autó- és gépipari kereskedőket, továbbá a műtrágya, vegyianyag, vas, acél- és alumínium-alapanyag kereskedőket érinti.

Bár a kapcsolódó fizetési kötelezettség csak két év múlva lép életbe, a fenti termékeket importáló vállalkozásoknak már a mostani átmeneti időszakban, vagyis 2023. október 1. és 2026. január 1. között is van kötelezettségük: a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek első határideje a 2023-as év negyedik negyedévére vonatkozóan 2024. január 31. A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed többek között az adott negyedévben forgalomba hozott érintett termékek mennyiségére, a termékek származásával kapcsolatos információkra, valamint a kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás adataira, ezeket mind szerepeltetni kell a jelentésben.

Január utolsó hete: álljunk készen!

A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére létrehozott EU-s felületre csak azok a gazdálkodók tudnak belépni, akik előzetesen regisztráltak az illetékes magyar hatóságnál, azaz a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál. A Klímavédelmi Hatóság honlapján azonban még jelenleg nem teljesíthető a regisztráció, az várhatóan majd január utolsó hetében lesz csak lehetséges, miután január 22-én életbe lép az a hazai jogszabály, amely feljogosítja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot, hogy CBAM ügyekben nemzeti hatóságként eljárjon.

Fontos, hogy a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelően történő teljesítése esetén az érintett gazdálkodók szankciókra számíthatnak, melynek összege a be nem jelentett kibocsátások után tonnánként 10 és 50 euró között mozog.

Az Európai Unió klímavédelmi gazdasági intézkedési egyre inkább hatással vannak a legtöbb gazdasági szereplő működésére, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden vállalkozás folyamatosan értesüljön az újabb kötelezettségekről.  A WTS Klient adótanácsadói ezért mindig naprakész hírekkel, információkkal állnak rendelkezésére.

The post Karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség január 31-ig! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A DAC7 irányelv

A DAC7 irányelv rendelkezéseit 2022. december 31-ig kellett átültetni a tagállamoknak a saját jogukba. Az irányelv Magyarországon – az elődjéhez hasonlóan – egy az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget eredményezett, amelynek az alanyai jelen esetben a digitális platformüzemeltetők lettek.

Az Európai Unió Tanácsának az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, 2011/16/EU irányelv DAC7 (2021/514/EU) névre keresztelt módosításának célja az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés megelőzése olyan vállalkozások esetében, amelyek digitális platformokon kínálják termékeiket vagy szolgáltatásaikat, főként határon átnyúló ügyletek keretében.

Kinek keletkeztek kötelezettségei?

A magyar jogrendbe a 2013. évi XXXVII. törvény módosításával beillesztett kötelezettség a digitális platformüzemeltetők adminisztrációs terheit növeli. (A változás a 2023. évi adócsomag több eleméhez hasonlóan 2023 elején lépett hatályba.) A digitális platformüzemeltetők azok a szervezetek, akik értékesítők (beleértve a szervezeteket és a magánszemélyeket is) rendelkezésére bocsátják a felhasználók (vásárlók) számára hozzáférhető felületeket. Legyen szó akár honlapokról, akár alkalmazásokról, minden olyan platform értintett lehet, amely az értékesítő és a felhasználó közötti kapcsolat felvételét lehetővé teszi az ún. érintett tevékenység felhasználók számára történő közvetlen vagy közvetett elvégzéséhez.

Az adatszolgáltatási kötelezettség ugyanakkor nem terjed ki azokra a szoftverekre, amelyek kizárólag csak

• az érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelését;
• az érintett tevékenység felhasználók általi megjelenítését vagy hirdetését;
• a felhasználók valamelyik platformra irányítását vagy áthelyezését

teszik lehetővé.

A kötelezettség alanyai ráadásul nem csupán a magyar vállalkozások, hanem azok az EU-s vállalkozások, amelyek Magyarországon bejegyzettek, és állandó telephelyük, valamint az üzletvezetésük helye is Magyarországon van. Meghatározott esetekben az EU-n kívüli vállalkozásokra is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség.

Ebből kifolyólag például egy online piacteret kínáló magyar vállalkozás mellett olyan neves multinacionális platformüzemeltetőknek is adatot kell szolgáltatniuk a hatóságok felé, mint az Amazon, az eBay, a Booking.com vagy az Airbnb.

Mit és meddig kell megtenni?

1. Bejelentkezés 

A platformüzemeltetőnek be kell jelentkeznie az adóhatóságnál az adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetői minőség keletkezését követő 15 napon belül. (A már működő digitális platformüzemeltetők első bejelentkezési határideje 2023. február 15. volt.)

A fent említett szabályoknak megfelelő EU-s vállalkozásoknak akkor is be kell jelentkezni a magyar adóhatóságnál, ha választásuk szerint más tagállamban teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettséget.

2. Átvilágítás

Az átvilágítási feladatok a magánszemélynek vagy szervezetnek minősülő értékesítő adatainak beszerzését és ellenőrzését (pl. adószám ellenőrzése), az illetőségének megállapítását, továbbá ingatlan bérbeadás esetén az ingatlannal kapcsolatos információk beszerzését foglalja magában. Az adatszolgáltatáshoz szükséges átvilágítási eljárásokat az adatszolgáltatási időszak végéig, december 31-ig kell elvégezni.

 3. Nyilvántartás vezetése

Az átvilágítással és adatszolgáltatással összefüggő intézkedésekről és az ezek alapjául szolgáló információkról nyilvántartást kell vezetni, és azt tíz évig megőrizni.

4. Adatszolgáltatás

Az adatokat évente egyszer, egy naptári évre vonatkozóan, de negyedéves bontásban kell megadni a követő év január 31-ig. Az első, 2023-ra vonatkozó adatszolgáltatás határideje 2024. január 31. 

Miről kell adatot szolgáltatni?

Az adatszolgáltatást meghatározott esetekben az ellenérték fejében végzett alábbi, ún. érintett tevékenységek vonatkozásában kell megtenni:

• ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;
• személyi szolgáltatás;
• áruk értékesítése;
• közlekedési eszköz bérbeadása.

Ugyanakkor mentesülés lehetséges többek között az olyan értékesítőkkel kapcsolatban, akik felé a digitális platformüzemeltetők kevesebb, mint 30 áruértékesítést tettek lehetővé, és ezek összege legfeljebb 2000 euró, illetve amelyek részére több, mint 2000, ingatlan-bérbeadásra vonatkozó tevékenységet tettek lehetővé.

Az adatszolgáltatásnak az értékesítők számos adata mellett az ügyletek darabszámát és az ellenérték összegét, sőt adott esetben a használt pénzforgalmi számla adatait is tartalmaznia kell.

Bírságolás

Ha a digitális platformüzemeltetők elmulasztják bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségeiket, vagy késedelmesen, hibásan, valótlan tartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja őket.

Mire használják fel az adóhatóságok a digitális platformüzemeltetők információit?

Az adatszolgáltatás a digitális platformüzemeltetők feladata, ugyanakkor az értékesítőknek is tisztában kell lenniük annak lehetséges adóellenőrzési kihatásaival. Az adatszolgáltatások alapján ugyanis a tagállamok adóügyi információcserét hajtanak végre, amelynek a célja az egyes tagállamok hatósági ellenőrzéseinek támogatása.

Az online értékesítési platformok elterjedésével a határon átnyúló szolgáltatások és termékértékesítések minden vállalkozás számára könnyen végrehajthatóvá váltak, ugyanakkor ezek az ügyletek sok esetben talajt biztosítottak az agresszív adótervezéshez. Ha az adóhatóságok európai szinten egységesen rendelkezni fognak a platformszolgáltatóktól származó információkkal, akkor a helyi kockázatelemzési eljárások alkalmával könnyebben fel tudják mérni annak a valószínűségét, hogy egy külföldi személynek vagy szervezetnek valamely vállalkozási tevékenysége után belföldön keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, legyen az akár általános forgalmi adó (lásd: távértékesítés), akár jövedelemadó.

A digitális platformüzemeltetők szemszögéből az új adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a részletszabályokra és a számos határidőre tekintettel körültekintést igényel. Másfelől egy külföldi értékesítőnek is pontosan kell felmérnie, hogy milyen adózási kötelezettségekkel jár a határon átnyúló tevékenysége. Bármelyik oldalon is szerepel, ha támogatásra lenne szüksége a kapcsolódó compliance munkák elvégzésénél, adóosztályunk örömmel áll rendelkezésére.

The post Digitális platformüzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettsége appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

1. Adókötelezettségek sora

Az ellenőrzött ügyletekkel kapcsolatosan az adózónak többféle adókötelezettségnek kell eleget tenni. Ilyenek például a kapcsolt vállalkozás bejelentési, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentési kötelezettsége, a készpénzfizetés bejelentési kötelezettsége vagy a transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség, illetve a transzferár miatti adóalap-módosítási kötelezettség. Ez a lista bővült most egy új kötelezettséggel: ez a transzferár-adatszolgáltatás.

Egy adott ellenőrzött ügylet kapcsán ezeknek az adókötelezettségeknek való megfelelést külön-külön meg kell vizsgálni, vagyis, hogy ezek közül mit kell teljesíteni, kell-e bármelyiket pótolni. Például, hogy be van-e a kapcsolt vállalkozás jelentve, piaci áron valósult-e meg az ügylet (például lehet olyan eset, hogy az adózót nem terheli nyilvántartási kötelezettség, de az adóalap-módosítási kötelezettség fennállhat), vagy éppen kell-e adatszolgáltatást teljesíteni és ha igen, milyen terjedelemben. 

2. A transzferár-adatszolgáltatás részeként jelentendő ügyletek köre

A nyilvántartási kötelezettség alá eső ügyletet minden esetben terheli a teljeskörű transzferár-adatszolgáltatás kötelezettsége, de van néhány olyan ügylet is, amely nem esik dokumentációs kötelezettség alá, mégis teljesíteni kell esetében az adatszolgáltatási kötelezettséget, bár csökkentett adattartalommal. Ilyen részlegesen mentesülő ügylet például a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján teljesített ügylet, az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel vagy a költségátterhelés. Ez utóbbira egy átmeneti szabály ideiglenesen teljes körű mentességet ad a 2022-es év vonatkozásában, feltéve, ha az ügylet a nyilvántartási kötelezettség alól is mentesül.

Az APA (advance pricing agreement) határozat tárgyát képező ügyletről ugyanakkor teljeskörűen kell adatot szolgáltatni annak ellenére, hogy az ilyen ügylet mentesül a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól.

Nem terheli azonban sem a transzferár-dokumentáció, sem a transzferár-adatszolgáltatás kötelezettsége az éves szinten 100 millió forintos összeghatár alatti ügyleteket és a tőzsdei ügyleteket.

3. Ügyletek össze(nem)vonása

A kapcsolódó jogszabály korábban is lehetőséget adott az ellenőrzött ügyletekre vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek teljesítése során az összevonásra (illetve bizonyos esetekben az összevonás gyakorlatilag kötelezően alkalmazandó). Az összevonás feltétele, hogy az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy egymással szorosan összefüggnek.

A transzferár-rendelet legutolsó módosítása során új bekezdésben került rögzítésre ugyanakkor, hogy nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel. A Pénzügyminisztérium erre is reflektál a friss tájékoztatójában: eszerint erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert tapasztalataik szerint előfordul például, hogy a gyártott termékek értékesítését és az alapanyagok beszerzését összevonják, holott ez a gyakorlat az összehasonlíthatóságot sérti.

Fontos, hogy a transzferár-adatszolgáltatás külön-külön szerepeltesse a cash-pool pénzelhelyezési és a kölcsönfelvételi részét. Ezt az összevonhatóság kapcsán, a cash-poollal összefüggésben a Pénzügyminisztérium is megerősíti.

4. Az ügylet megnevezése

Mindenképpen javasolt a kapcsolt vállalkozások adatszolgáltatását összehangolni olyan esetben, amikor az érintett felek kötelesek adatot szolgáltatni az adott ügyletről a társasági adóbevallásukban. Ugyanakkor nem javasolt az adatszolgáltatási lap egy-az-egyben történő másolása. Például az ügylet megnevezés sok esetben eltérő lehet az ügylet két oldalán állókra, ugyanis az ügylet elnevezéséből az adatszolgáltatásra kötelezett adózó ügyletben betöltött szerepe is alapvetően látható (például az egyik fél végzi az adott szolgáltatási tevékenységet, míg a másik igénybe veszi azt). 

5. A tevékenységi kód jelölése

Ha a jelentésköteles ügylet például gyártási, forgalmazási tevékenységre vagy szolgáltatás-igénybevételre irányul, akkor a legjellemzőbb TEÁOR kódot is fel kell tüntetni a bevallásban. Ez a tevékenységi kód nem feltétlenül esik egybe az adatszolgáltatást teljesítő vagy akár az ügylet másik oldalán álló vállalkozás főtevékenységével, bejegyzett tevékenységeinek egyikével. Fontos tehát, hogy a kapcsolt ügyletet meghatározó tevékenységi kódot szükséges feltüntetni az adatszolgáltatásban, amennyiben több kód is felmerülhet, elsősorban a legjellemzőbbet javasolt kiválasztani.

+1 Az elengedhetetlen teljeskörű transzferár-elemzés 

A teljeskörű transzferár-adatszolgáltatás kétségtelenül leglényegesebb részét képezi az ármegállapítási módszer kiválasztása, a jövedelmezőségi mutató megjelölése és a szokásos piaci ártartomány meghatározása. Ebből is látható tehát, hogy a nyilvántartásköteles ügyletek adatszolgáltatása csakis a teljes transzferár-elemzést követően, a transzferár-dokumentációban szerepeltett adatok alapján állítható össze.

A Pénzügyminisztérium új tájékoztatója leginkább azt részletezi, hogy a hatóságok az új transzferár-adatszolgáltatás egyes pontjaihoz milyen inputot várnak az adózóktól, és alapvető támogatást nyújthat a társasági adóbevallás kapcsolódó lapjainak kitöltésében. Érdemes azonban már előtte, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítésekor is forgatni, és ha még így is nyitott kérdései maradnak, transzferár-tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Transzferár-adatszolgáltatás: mire kell figyelni? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Dokumentálandó ügyletek köre és értékhatár

Azt eddig is tudtuk, hogy a kapcsolt felek között alkalmazott áraknak akkor is piaci elveknek kell megfelelniük, ha az adott ügyletet nem kell szerepeltetnünk a transzferár dokumentációban. A korábbi transzferár-dokumentációs szabályok szerint az éves szinten 50 millió forintot el nem érő ügyleti érték esetén nem kellett transzferár dokumentációt készítenünk az adott ügyletre. Ez az értékhatár most 100 millió forintra emelkedik (az új értékhatár legkorábban a 2022-ben kezdődő adóévre alkalmazható). Ide kapcsolódik az az ellentétes irányú módosítás, amely szerint (a 2023-as adóévtől alkalmazandóan) a dokumentációkészítés során nem vonhatók össze bizonyos ügyletek. Ennek megfelelően nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel. Gyakorlatban esély mutatkozik arra, hogy a magasabb értékhatárnak köszönhetően szűkülni fog a dokumentálandó ügyletek köre, az adminisztrációs kötelezettség azonban nem feltétlenül csökken.

Társasági adóalap-módosítás és az interkvartilis tartomány alkalmazása

Felmerül a kérdés, mi történik akkor, ha a felek által alkalmazott ellenérték kívül esik a szokásos piaci ártartományon. Az eddigi szabályozás alapján a korrekciót eddig elegendő volt a piaci tartomány alsó, minimum értékéig elvégezni. Az új transzferár-dokumentációs szabályok értelmében azonban már nem elegendő a minimum értékre történő kiigazítás, a módosítást az ártartomány „ideális” értékeit tartalmazó interkvartilis tartomány közepéig, a medián értékére kell elvégezni. Ez egy piaci ártartomány alatti tranzakciós ár esetén nagyobb árkorrekciót, egyben nagyobb társasági adóalap- és adókülönbözetet is jelent az adózóknál. A fentiek azt is jelentik, hogy gyakorlatilag megszűnt annak a lehetősége, hogy a szokásos piaci tartomány minimum-maximum értékeit vegyük figyelembe. Az interkvartilis tartomány alkalmazása minden esetben kötelező.

Új adatszolgáltatási kötelezettség 

A transzferár-dokumentációs szabályok teljesen új eleme a társasági adóbevallás részeként bevezetett adatszolgáltatási kötelezettség. Ezt első alkalommal a 2022. december 31. után benyújtott adóbevallásokban kell alkalmazni, tehát akár egy olyan eltérő üzleti éves adózóra is vonatkozhat az adatszolgáltatási kötelezettség, aki most zárta a 2021/22 adóévet.

A dokumentációs kötelezettség alá eső ügyleteket minden esetben terheli ez az új adatszolgáltatási kötelezettség is. Van azonban néhány olyan ügylet is, amely nem esik dokumentációs kötelezettség alá, mégis (bár csökkentett adattartalommal) vonatkozik rá az adatszolgáltatási kötelezettség. Ilyen ügyletek például az ingyenes pénzátadások és a változatlan összegű költségátterhelések – bár ez utóbbinál a jogalkotó mentesítést adott a 2022-ben végződő adóév vonatkozásában.

A legfontosabb tények, amelyeket jelenteni kell ezentúl:

• ügylettípus (a rendeletben meghatározott lista alapján),
• tevékenységkód,
• ellenérték,
• kapcsolt felek adatai,
• transzferár-megállapítási módszer,

illetve vannak bizonyos ügylettípusokhoz kapcsolódóan jelentendő további elemek is (pl. referencia kamatláb, alkalmazott számviteli sztenderd, a jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értékét vagy tartományát, ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értékét, stb).

A fentiek szerint tehát nem terheli sem dokumentációs, sem adatszolgáltatási kötelezettség az éves szinten 100 millió forintos összeghatár alatti ügyleteket, illetve a tőzsdei ügyleteket.

A transzferár-dokumentációs szabályok megsértése

És végül, ami talán a legfontosabb: jelentősen emelkednek a dokumentációs kötelezettség megsértéséhez kapcsolódó bírságtételek: a kiszabható 2 millió forintig terjedő bírságtétel 5 millió forintra emelkedik. Az ismételt jogsértés esetén kiszabható bírság maximális összege pedig 4 millió forint helyett 10 millió forint lett.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és az adóhatósági ellenőrzések sikeres támogatásában, iparági szinten pedig többek között az autóipari beszállító cégek tranzakcióinak és adóellenőrzéseinek kezelésében és támogatásában. A WTS Global transzferár tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

The post Új transzferár-dokumentációs szabályok appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Fogalmi pontosítások

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása révén, a transzferárazással összefüggésben a javaslat pontosítja a szokásos piaci ár, illetve a szokásos piaci tartomány definícióját. Az újonnan bevezetett fogalmak összhangban vannak az eddig is irányadónak tekintett OECD Transzferár Irányelvek definícióival, ezért bevezetésük csupán technikai módosítást jelent, tartalmi változást nem.

Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség

Az új transzferár-szabályok szerint a transzferár-nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak a társasági adóbevallásukban a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot is kell szolgáltatniuk. A transzferár-nyilvántartást az adózóknak eddig is a társasági adóbevallással egyidőben kellett elkészíteniük, azonban nem kellett azzal együtt benyújtaniuk. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár-rendelet határozza meg, a transzferár-dokumentáció benyújtása ugyanakkor továbbra sem szükséges. Az adatszolgáltatási kötelezettség a 2022. december 31. után benyújtott bevallásokra vonatkozik.

Az interkvartilis tartomány alkalmazásának kiterjesztése

A javaslat szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferár módszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az interkvartilis tartomány használata a jelenleginél szélesebb körben lesz kötelező vagy elvárt (bizonyos esetekben a minimum-maximum tartomány is elfogadható volt).

Az interkvartilis tartomány meghatározása változatlan marad, azaz azt a középső tartományt kell alkalmazni, amelybe a minta elemeinek fele esik. Vagyis a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta szélső értékei tekinthetőek a szokásos piaci tartomány szélső értékeinek.

Transzferár-kiigazítás

A törvényjavaslat részletesen előírja a transzferárral kapcsolatos adóalap-módosító tétel számítását, miszerint főszabályként csak a mediánhoz történhet a kiigazítás.

A hatályos transzferár-szabályok szerint, ha a kapcsolt vállalatok által alkalmazott ár nem esik bele a szokásos piaci ártartományba, a transzferár-kiigazítást elegendő a szokásos piaci ártartomány legalsó vagy legfelső értékére elvégezni.

Az új rendelkezések alapján, ha az alkalmazott ár beleesik a szokásos piaci tartományba, akkor transzferár-korrekciónak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint kizárólag csak a mediánt lehet szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

A medián a szokásos piaci tartomány azon középső értéke, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb, azaz a páratlan elemszámú számhalmaz esetében az az érték, amelynek a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok eggyel növelt számának felével, páros elemszámú számhalmaz esetében a medián azon két érték számtani átlaga, amelynek egyrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felével, és amelynek másrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felének eggyel növelt számával. A módosuló interkvartilis szabályt és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.

Változás az adóellenőrzésben 

Az adózás rendjéről szóló törvény abból a célból, hogy az adóhatóság ne tegyen a később meghozandó szokásos piaci árat megállapító határozattal ellentétes megállapítást, kizárja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt az adózóval szemben ellenőrzés elrendelését. A módosítás pontosítja, hogy a tilalom csak az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzésekre vonatkozik. Kivételt fogalmaz meg továbbá a jogalkotó kiutalás előtti ellenőrzésekről, a jogosulatlan adó-visszaigénylések, adó-visszatérítések kiszűrése, a kiutalás jogszerűségéről szóló megalapozott döntéshozatal érdekében.

Mulasztási bírság és APA-díjak emelése 

Az új transzferár-szabályok alapján a mulasztási bírság jelentősen emelkedik. A maximális bírság hiányzó vagy hiányos transzferár dokumentációk esetében 2 millió forintról 5 millió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig 4 millió forintról 10 millió forintra növekszik.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (előzetes ármegállapítási megállapodás, APA) díja is megemelkedik. Mértéke egyoldalú eljárásban 5 millió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban 8 millió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

APA eljárások

A módosítást megelőzően szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet az az adózó nyújthatott be, amelynek transzferár-nyilvántartást kell készítenie. (Ez alól a többségi állami befolyás alatti adózók jelentenek kivételt.) Alapvetően „az APA-eljárások természete de facto a nagy adózókra korlátozhatja APA-hoz való hozzáférést. Az APA-k nagy adózókra való [jogszabályi] korlátozása az egyenlőség és az egységesség kérdéseit vetheti fel, mivel az azonos helyzetben lévő adózókat nem lenne szabad eltérően kezelni” (OECD Transzferár Irányelvek [2022] 4.174. bekezdése). Az adózó annak ellenére, hogy adott esetben nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni, az adóalapját köteles módosítani a szokásos piaci árnak való megfelelés céljából. Bármely adózónál előfordulhat összetett, bonyolult megítélésű kapcsolt ügylet, amelyre indokolt lehet szokásos piaci ármegállapítást kérni, ennek szükségességének eldöntése rábízható az adózóra, a jogszabályban történő korlátozás nem indokolt.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és az adóhatósági ellenőrzések sikeres támogatásában, iparági szinten pedig többek között az autóipari beszállító cégek tranzakcióinak és adóellenőrzéseinek kezelésében és támogatásában. A WTS Global transzferár tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

The post Szigorodó transzferár-szabályok, növekvő bírság appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Cégautóadó

Ahogy erre a lehetőségre nemrég utaltunk, a törvényjavaslat 2023. január 1-jétől valóban törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, rendeletben kihirdetett mértékeit. Az adóteher közel kétszeresére emelkedik (a pontos összegeket korábbi cikkünkben találja.)

Társasági adó 

A javaslat alapján csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap-csökkentés, és növeli az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

Az értékvesztésre vonatkozó új rendelkezéseket első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehet alkalmazni.

Áfa

A legújabb hazai adóváltozások az áfát sem hagyják érintetlenül. A javaslat értelmében és figyelembe véve a C-717/19. ítéletet (a gyógyszerek ártámogatásával kapcsolatos Boehringer-ügy), a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalap-csökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kell önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget.

Innovációs járulék

A javaslat módosítja a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt is, miszerint innovációs járulékot kell fizetnie a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének, ezen belül a fióktelepének is. A telephelyek járulékfizetési kötelezettsége a törvény kihirdetését követő 31. napon lép életbe.

Az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék negyede.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása révén a kiküldetésre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok is változnak. Ez alapján a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a naptári napok helyett a munkanapokat szükséges alapul venni, az arányosítást eszerint kell elvégezni.

A javaslat törli a szocho-törvényből a külföldi kiküldetés esetén alkalmazandó alapbér fogalmát, ezentúl a Tbj. szabályai lesznek irányadóak, miszerint a járulékalapot képező jövedelem a tényleges alapbér.

Személyi jövedelemadó

A legújabb adóváltozások érintik az szja-törvényt is. A javaslat ugyanis kiegészíti az egyéni vállalkozók saját tulajdonú (vagy bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek körét a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.

Adóváltozások a transzferárazásban

A legkomolyabb adóváltozások meglátásunk szerint a transzferár területén várhatóak, a javaslat számos ponton érinti a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. A módosításokról részletesen hamarosan külön cikkben számolunk be. A legfontosabb változások a következő területeket érintik:

• Adatszolgáltatási kötelezettség: A társasági adóbevallásban kell majd első alkalommal a 2022. december 31. után benyújtott bevallásban adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár-rendelet határozza meg.

• Az interkvartilis tartomány alkalmazása, meghatározása és használata: Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint kizárólag csak a mediánt lehet szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

• Az adóellenőrzések során alkalmazható büntetések és mulasztási bírságok mértéke: A maximális bírság hiányzó vagy hiányos transzferár dokumentációk esetében 2 millió forintról 5 millió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig 4 millió forintról 10 millió forintra növekszik.

Adóváltozások az alkalmi munkáknál

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása az extraprofit adót tartalmazó kormányrendeletbe került bele, ezek a változások már idén július 1-jén életbe léptek. Eszerint az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott mezőgazdasági és a turizmusban dolgozó idénymunkások esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke az eddigi 500 forintról a minimálbér 0,5%-ára, vagyis 1000 forintra emelkedik. Az általános alkalmi munkák esetén az eddigi napi 1000 forint helyett a minimálbér 1%-át, vagyis 2000 forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A filmipari statiszták után a foglalkoztatók a minimálbér 3%-át kötelesek befizetni, ami az adóteher 4000 forintról 6000 forintra emelésének felel meg.

Cikkünkben csak a legfontosabbakat emeltük ki a június 21-én beterjesztett adóváltozások közül. Ha ezekkel vagy akár az itt nem részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post Újabb adóváltozások az extraprofit adón túl appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

2021 első negyedéve: szankciómentes időszak

Annak érdekében, hogy a vállalkozások informatikai rendszereit legyen idő felkészíteni, az adóhivatal már szeptember második hetében közzétette a GitHub és az onlineszamla.nav.gov.hu oldalakon az online számla 3.0 rendszerre vonatkozó, fejlesztőknek szóló sémákat és a műszaki változások átfogó leírását. Az XSD 3.0 specifikáció első verziója már elérhető, és elméletileg szeptember végétől már a tesztrendszer és az éles rendszer is elfogadja az adatszolgáltatást ebben a formátumban, alkalmazása azonban csak 2021. január 1-jétől lesz kötelező.

A zökkenőmentes átállás érdekében az első három hónapban, vagyis 2021. március 31-éig a NAV nem szankcionál, vagyis még befogadja a 2.0 formátumot is. A szankciómentes időszak után, április 1-jétől azonban már csak az eggyel fejlettebb, 3.0-ás verzió lesz elérhető.

Az XSD 3.0 specifikáció

A jogalkotók szerint az online számla 3.0 rendszer és a hozzá tartozó adatszolgáltatási formátum egyszerre biztosítja az áfabevallások kiajánlását, a papírmentes számlázást, valamint az adatvédelmet.

Azzal, hogy az online számla 3.0 adatszolgáltatás kiterjed a magánszemélyeknek, valamint a külföldieknek (EU és harmadik országbeli is) kiállított számlákra is, átlagosan napi több mint félmillió (lakossági) számlával többet fog látni a NAV, mint előtte. Ezáltal jövőre a revizoroknak szinte az összes kontrolladat rendelkezésére áll majd az áfabevallások valóságtartalmának vizsgálata során, és a kormány már az áfabevallásokat is ki tudja tölteni a vállalkozások helyett. Ennek köszönhetően az adóügyekért felelős államtitkárság közlése szerint bevezetésre kerül egy új szolgáltatás, az áfabevallások kiajánlása, ami évente nagyjából 480 ezer vállalkozásnak jelenthet adminisztrációs tehercsökkenést. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a számlák áfatartalmának levonásánál az adózóknak több szempontot és belső ellenőrzési eljárást is figyelembe kell venni, amelyet várhatóan ez a könnyítő eljárás nem helyettesíthet. (Például a levonásba helyezésnek szigorú törvényi feltételei vannak, és az adózó is mérlegelhet, hogy mikor szeretne a levonási jogával élni a levonási jog megnyílta után.)

Az XSD 3.0 specifikáció további előnye – különösen a koronavírus-járvány idején –, hogy kiválthatja a magas fertőzési kockázatot jelentő papírszámlákat. Az eladó által XML formátumban feltöltött e-számlát a vevő letöltheti és hiteles számlaként kezelheti, így az adatszolgáltatás lehet maga az elektronikus számla. A gazdaságban leggyakrabban használt azonosítók, így például a szerződésszám is opcionálisan kitölthetők az XSD 3.0 adatstruktúrában, ezzel a számlák automatikusan és könnyen feldolgozhatóvá válnak vevői oldalon.

Az online számla 3.0 rendszerre való átállás végül pedig adatvédelmi szempontból is fontos, hiszen az XSD 3.0 specifikáció biztosítja a lakossági adatok anonimitását. A magánszemélynek kiállított számlák esetében az adatszolgáltatás nem tartalmazhat nevet és címet, így a magánszemély vevő személyes adatait a NAV sem látja.

Az online számla 3.0 rendszer további előnyei

Az online számla 3.0 bevezetésével jövőre gyakorlatilag teljessé válik Magyarországon a 2018. július 1-jén indult, majd idén kiterjesztett számla-adatszolgáltatás rendszere. Mindez a gazdaság további fehéredését és a digitalizáció további terjedését hozhatja magával.

A vállalatok informatikai rendszereinek és számlázó programjainak átállítása az online számla 3.0 adatszolgáltatásra és az új formátumra a korábbi átállásokhoz hasonlóan komoly kihívás elé állíthatja a cégek informatikai és pénzügyi szakembereit is. A WTS Klient Business Automation üzletága készséggel segít Önnek az átállásban és az új adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges digitális rendszerek fejlesztésében.

The post Jön az online számla 3.0! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség

A 2020-as nyári adómódosítások szerint hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény azon bekezdése, miszerint „annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie”. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy megszűnik a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettség már a 2020-as évre vonatkozóan is. A kötelezettség eltörlése vonatkozik a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozásokra is.

Egyéb helyi adók

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében megszűnik a reklámhordozók után fizetendő építményadó-fizetési kötelezettség.

Társadalombiztosítási változások, szociális hozzájárulási adó

Változik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény is. A módosítás értelmében a törvény által rögzített járulékfizetési alsó határ (a minimálbér 30%-a) és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni minden munkaviszonyban.

Idén júliustól a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos járulékká változik. Az új járulék megnevezése társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke megegyezik az előbb felsorolt járulékok összegével, azaz 18,5%. A változtatás azzal is együtt jár, hogy a járulékalapot képző jövedelem után szinte minden biztosítottnak 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Könnyítést jelent viszont a társas vállalkozások számára, hogy 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke újabb két százalékpontot csökken, 17,5%-ról 15,5%-ra változik. 

KATA: 40%-os különadó 

A „katásokra” vonatkozóan a kormány már a koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben bevezetett néhány átmeneti intézkedést, a 2020-as nyári adómódosítások nyomán azonban tartós változásokra is fel kell készülnie ennek az adózói körnek.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény kiegészül azzal, hogy 2021-től a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. 2021. január 1-jén a NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.

A 2020-as nyári adómódosítások bevezetik az extra 40%-os adót azok számára, akik üzletfelüknek 3 millió forintnál nagyobb összeget számláznak ki egy évben. Ezzel a Pénzügyminisztérium nem titkolt szándéka, hogy az ún. bújtatott foglalkoztatást korlátozza. A különadót 2021-től kell megfizetni:

• az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőnek, ha olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

• a kisadózó vállalkozásnak, ha olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

• az Art. szerinti kifizetőnek, ha a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladóan így kifizetett összeg után.

Az adót az első két esetben a juttatás / bevétel után a megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az utóbbi esetben elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig, amelyet megelőzően a kifizető az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizetőnek fel kell tüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Ez egy extra különadó, amelynek megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.

Új adatszolgáltatási kötelezettségek a kisadózóknak

A kisadózó 2021-től köteles írásban tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatba lépő kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül, illetve arról, ha ez a jogállás megszűnik vagy újra keletkezik.

A kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40%-os adó alapjaként (fenti pontok értelmében) figyelembe vett összegről.

EKÁER

2021-től változnak az EKÁER-hez kapcsolódó jogszabályi előírások. A kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról külön hírlevélben tudósítunk.

DAC6 adatszolgáltatási kötelezettség határidejének meghosszabbítása

Azon adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek megkezdésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor, a határidő 2021. február 28-ára tolódik ki.

A 2020. július 1. utáni ügyletek esetében a 30 napos bejelentési határidőt első alkalommal 2021. január 1-jétől kell számolnunk, azaz praktikusan az első határidő 2021. január 31. lesz.

Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a 2020-as nyári adómódosítások, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

The post 2020-as nyári adómódosítások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

DAC6 adatszolgáltatási határidők uniós szinten

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, a DAC6 szabályozás célja az egyszerre több adójogrendszert érintő tranzakciók és struktúrák vonatkozásában az egyes adójogrendszerek közötti különbözőségekre alapított nyereségátcsoportosítások, továbbá agresszív és potenciálisan agresszív adótervezési struktúrák felismerése, feltérképezése. A szabályozás keretében azokat a határokon átnyúló ügyleteket kell jelenteni, amelyek megfelelnek bizonyos, a potenciálisan agresszív adótervezésre jellemző egyes ’ismertetőjegyeknek’.

A június 3-án elfogadott EU javaslat szerint a DAC6 adatszolgáltatási határidők a következőképpen módosulnának:

• A 2018. június 25. és 2020. június 30. között megvalósított, ún. ’historikus’ ügyletek jelentési határideje augusztus 31-éről 2021. február 28-ára tolódna; míg

• a július 1-jétől kezdődően elérhetővé tett konstrukciók, illetve azon ügyletek vonatkozásában, ahol a végrehajtás első lépésére 2020. július 1-jét követően kerül sor, az (első) adatszolgáltatási határidő 2020. július 31. helyett 2021. január 31-ére változna.

Ahhoz, hogy a fentiek szerinti új DAC6 adatszolgáltatási határidők hatályba lépjenek, az Európai Tanácsnak el kell fogadnia a DAC6 irányelv módosítását, amit az Európai Parlamentnek véleményeznie is kell. Mindez június végére várható; az EU tagállamok csak ezután ültethetik majd át saját jogrendjükbe a megfelelő módosításokat.

Magyarország már be is nyújtotta a törvényjavaslatot

Magyarországon 2019 júniusában, 2020. július 1-jei hatályba lépéssel fogadták el a DAC6 irányelvet a hazai jogba átültető jogszabályt. Most, némiképp megelőzve az EU-s jogalkotási folyamatot, a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat részeként már 2020. június 2-án benyújtották a DAC6 adatszolgáltatási határidők hat hónapos kitolására vonatkozó javaslatot, amelynek elfogadása még júniusban várható.

Annak ellenére, hogy koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági környezetben a vállalkozások várhatóan kapnak egy hat hónapos haladékot a DAC6 köteles ügyleteik jelentésére, kiemelten fontos a potenciális jelentéstételi kötelezettség alá tartozó tranzakciók mihamarabbi felmerése és a megfelelő belső folyamatok kialakítása. Főként igaz ez a nemzetközi vállalatcsoport részeként működő társaságokra, ahol többek között a cégcsoporton belüli finanszírozási ügyletek és az egyes csoporton belüli szolgáltatások is érintettek lehetnek DAC6 szempontból.

A DAC6-konform működés megteremtése és annak folyamatos biztosítása minden, nemzetközi vállalatcsoport részeként működő vállalkozás számára az elkövetkező időszak egyik kiemelt célja kell, hogy legyen. Minden esetben átfogóan meg kell vizsgálni az érintett struktúrákat és tranzakciókat jogi és adózási szempontból egyaránt, hogy beazonosíthatóvá váljanak a potenciálisan jelentésköteles ügyletek. Ha az egyedi vizsgálatot tapasztalt szakértőkre bízná, forduljon bizalommal a WTS Klient adótanácsadó csapatához! Állunk rendelkezésére.

The post Hat hónappal kitolódhatnak a DAC6 adatszolgáltatási határidők appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.