Transzferár-ellenőrzések erősödése

A NAV 2026-os ellenőrzési tervének egyik legfontosabb területe a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés vizsgálata. A már eleve magas 2025-ös ellenőrzési számokhoz képest is további emelkedés várható ezen a területen, A NAV mesterséges intelligencia alapú elemzési modellekkel, valós idejű adatfeldolgozással végzi a kockázatos cégek kiszűrését, már akár a számla kiállításakor is.

Az ellenőrzések célkeresztjébe különösen azok a cégek kerülnek, amelyek korlátozott kockázatú, „rutin” termelési, forgalmazási vagy szolgáltatási tevékenységet végeznek, ám veszteséggel vagy rendkívül alacsony nyereséggel működnek.

Kiemelt ágazatok 2026-ban:

• autóipar
• építőipar
• vegyipar
• IT/szoftverfejlesztés

A NAV ágazatspecifikus kockázatelemzés alapján választja ki a vizsgálandó cégeket, így az említett szektorokban működő vállalkozásoknak érdemes időben felülvizsgálniuk a transzferár-dokumentációikat és az alkalmazott árképzésüket.

Kiemelt transzferár-ellenőrzési pontok:

• kapcsolt felek közötti immateriális javakat érintő tranzakciók
• hitelek és egyéb pénzügyi ügyletek
• transzferár-adatszolgáltatás
• a szokásos piaci árat megállapító határozatok feltételeinek teljesítése

Célzott vizsgálatok indulhatnak az országonkénti jelentések (CbCR), határon átnyúló konstrukciók, transzferár-adatszolgáltatások és nemzetközi adatcsere alapján is.

Társaságok közvetlen adóinak ellenőrzése

A társaságok közvetlen adóival összefüggésben a NAV 2026-os ellenőrzési terve előtérbe helyezi a következő adatok vizsgálatát:

• társasági adót érintő adókedvezmények (pl. a fejlesztési adókedvezmények, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások stb.)
• a 2024-ben lekötött fejlesztési tartalék
• a 2020-ban képzett lekötött tartalék feloldása
• a globális minimumadót érintő lefedett adók (társasági adó, innovációs járulék, energiaellátók jövedelemadója)
• az adózott eredményt és adókötelezettségeket érintő számviteli elszámolás
• elhatárolt veszteség

Adózók, akik a közvetlen adók terén fokozott ellenőrzésre számíthatnak:

• rendezvényszervezés, reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytató adózók
• az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adóalanyok
• az újonnan alakult vállalkozások
• a több éve tagi kölcsönből működő társaságok
• a székhelyszolgáltatást nyújtó és a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók

A nemzetközi adóügyi automatikus információk adatai alapján jogkövetési ellenőrzésre készülhetnek az adóhatósággal nem együttműködő, legnagyobb adóeltérésekkel érintett adózók is.

A közvetlen adókkal összefüggésben a NAV továbbá 2026-ban is vizsgálni fogja:

• a jóváhagyott osztalékkifizetéssel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését,
• a tartós veszteség következtében sajáttőke-hiányos társaságokat,
• a kiskereskedelmiadó-bevallási kötelezettségüket elmulasztó adózókat, így az online platformokat is.

Magánszemélyek nemzetközi jövedelmei, szocho-kedvezmények

A NAV 2026-os ellenőrzési terve a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt helyez a nemzetközi adóügyi információcseréből származó pénzügyi számlaadatok elemzésére. Alapesetben támogató eljárásra, jogkövetési vizsgálatra, nem együttműködő, jelentős eltérésekkel érintett adózók esetében pedig adóellenőrzésre kerülhet sor.

A hatóság több információhoz jut hozzá külföldi bankoknál vezetett számlákról, befektetésekről vagy egyéb pénzügyi eszközökről, és így célzott adóellenőrzések indulhatnak azoknál a magánszemélyeknél, akik külföldi forrásból szereznek jövedelmet.

Az ellenőrzések kiterjedhetnek a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából származó jövedelmekre is.

A NAV korábbi ellenőrzési tapasztalata alapján fókuszba kerülnek továbbá a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett, szakirányú oktatáshoz és duális képzéshez kapcsolódó adókedvezmények is.

Klímavédelmi előírások ellenőrzése

Az EU zöldgazdasági szabályozásai alapján egyre több környezetvédelmi előírás érinti a vállalkozásokat. Ennek megfelelően a NAV vámellenőrzéseiben egyre nagyobb figyelmet kapnak a CBAM hatálya alá tartozó áruk és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek vizsgálata.

Egyéb kiemelt kockázati területek

A NAV 2026-os ellenőrzési terve szerint is az ellenőrzések célkeresztjében lesznek a következő kockázati területek:

• gépjárműipar
• mezőgazdaság
• élelmiszeripar
• építőipar
• szolgáltató szektor
• e-kereskedelmi platformok
• rendszeres termékimportra irányuló tevékenységet végzők

2026-ban ráadásul már élelmiszerlánc-felügyeleti díj terén is megkezdődhetnek a NAV-ellenőrzések.

A korábbi évekre jellemző vámellenőrzési gyakorlat folytatódik. Tipikusan ide értendő a vámérték valódiságára irányuló vizsgálat vagy az egyre növekvő e-kereskedelmi forgalom felügyelete is.

Az áfacsalások visszaszorítása érdekében a NAV 2026-os ellenőrzési terve alapján ugyancsak a NAV ellenőrzések középpontjában maradnak:

• a több éve keletkezett áfájukat görgető társaságok,
• a kockázatos tevékenységet folytató cégek, illetve
• az „adóminimalizáló” jellegű bevallásokat benyújtó adózók.

A NAV továbbra is fokozott figyelemmel követi az áfabevallások, összesítő jelentések és az online számla adatok, online pénztárgépek egyezőségét, eltéréseit.

Még szigorúbban lép fel az adóhatóság ugyanakkor a fekete foglalkoztatással szemben, amely fokozódó helyszíni ellenőrzéseket eredményez. A helyszíni ellenőrzések során a megállapításokat a NAV ezentúl a hivatal digitális eljárási alkalmazásával (HEDI) rögzíti, azaz a helyszíni ellenőrzések papírmentesen és kevesebb adminisztrációval zajlanak.

Bár a NAV célja továbbra is az, hogy a jogkövető, de az adózás során esetleg hibázó vállalkozásokat elsősorban támogató vagy jogkövetési eljárás keretében segítse, a 2026-ra tervezett, egyre célzottabb és adatvezérelt ellenőrzések jelentős kockázatot hordoznak mindazok számára, akik elmulasztják jogszabályi kötelezettségeik teljesítését. A vállalkozásoknak ezért érdemes már most áttekinteniük belső folyamataikat és szükség esetén szakértő bevonásával gondoskodniuk arról, hogy felkészülten, tudatosan és jogszerűen nézzenek szembe a NAV 2026-os ellenőrzéseivel. Legyen szó az ellenőrzésről vagy az ellenőrzések utáni jogorvoslati eljárásról, a WTS Klient szakértőire biztosan számíthat.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A NAV 2026-os ellenőrzési terve appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

• az adminisztrációs terhek csökkentése,
• a jogszabályi feltételek pontosítása és
• a nemzetközi jogforrások iránymutatásainak implementálása.

Cikkünkben a legfontosabb módosításokat foglaltuk össze.

Általános forgalmi adó

Csoportos áfaalanyok

• Áfacsoportok létrehozása: A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az áfacsoportok létrehozásának folyamatát. A továbbiakban elegendő lenne a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nyilvántartási rendszere képes egyértelműen elkülöníteni a belső és külső kapcsolatok tranzakcióit, így ennek bemutatása többé nem volna szükségszerű.

• Áfacsoport képviselője: Az áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, amennyiben a csoport egy 15 napos határidőn belül nem jelöl ki és jelent be új képviselőt, úgy a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelölné ki ezen szerepkörre. A csoportképviselő ilyen minősége megszűnne, amennyiben felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerülne.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A javaslat alapján az áfabevallás összesítő jelentésében kötelező lesz feltüntetni számlaszinten a levonásra kerülő áfa tényleges összegét, nem csak az adóalapot és az áthárított áfát. Ezen rendelkezés érvényes lenne a főlapokra, a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is. A módosítás 2026 júliusától lépne életbe.

Áfakulcs-változás

2026. január 1-jétől az eddigi 27%-ról 5%-ra csökkenne a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.

Globális minimumadó

• Új fogalmak: Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség alkalmazásával összefüggésben bevezetésre kerülnének az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló, illetőleg az egyszerűsített tényleges adómérték fogalmak.

• Átmeneti adókulcsok pontosítása: A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés vonatkozásában pontosításra kerülne, hogy melyik évben melyik átmeneti adókulcsot kell megfizetni.

Személyi jövedelemadó

Több gyermeket nevelő anyák

A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az adóelőleg nyilatkozattételi folyamatot is a több gyermeket nevelő anyák kedvezménye kapcsán.

• Nem kell külön nyilatkozat: 2026. január 1-jétől a háromgyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelölhetnék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Ezzel a lehetőséggel a fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák is élhetnek majd.

• Folytatólagosság: Az érintett édesanya továbbá nyilatkozhat a munkáltatója felé arról, hogy nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak tekintse. Ez a nyilatkozat az új nyilatkozattételig érvényes lenne.

• Két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség: Ez négy év alatt, 2029-ig kerül bevezetésre lépcsőzetesen az életkor függvényében.

Kriptoügyletek

Kriptoügyletek esetében az adókiegyenlítésre vonatkozó időbeli korlát megszűnne. Így nem csak a megelőző két év, hanem korábbi, adókiegyenlítésben ezidáig még nem szereplő veszteség is elszámolható lenne a tárgyév ügyleti nyereségével szemben. Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartást kell majd vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható az adókiegyenlítés során még nem érvényesített veszteség összege. Ez a lehetőség már a 2025-re vonatkozó szja-bevallásban megnyílna, ám feltétel, hogy a két évnél régebbi veszteséget a korábbi évek bevallásaiban fel kellett tüntetni.

Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén

Az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetében a bank által méltányosságból megtérített összeg adómentes jövedelemnek minősülne. Az adómentesség a kár összegét meg nem haladó térítés összege esetén alkalmazható, az ezt meghaladó összeg esetében az általános szabályok érvényesek. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követő napon lépne életbe.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

2026. január 1-jétől bevezetésre kerülne a tartós megbízási jogviszony. Ebben a jogviszonyban a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni. A megbízási jogviszony tartós jellegét a megbízó bejelentheti, ezzel biztosítva a biztosítási jogviszony folyamatos fennállását a jogviszony végéig, valamint az utólagos adminisztráció csökkentését.

Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartási rendszer

A 2025-ös őszi adócsomag értelmében egy komplex informatikai rendszer kialakítása segítene a magánszemélyeknek abban, hogy az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékkifizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen elérjék, ezzel segítve az ügyintézési folyamatokat.

Számvitel

A törvényjavaslat pontosítja kapcsolt felek azon egymás közötti ügyleteit, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg. A pontosítás lehetővé tenné, hogy az adózók a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően – az utólagos számviteli árkiigazítás esetében – a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassanak számviteli elszámolásukban. A módosítást a 2025-ös őszi adócsomag szerint a 2026-ban induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025-re történő alkalmazását is.

Társasági adó

Látvány-csapatsportok támogatása

A 2025-ös őszi adócsomag pontosítja a látvány-csapatsportok esetében a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit, különösen ingyenes átadás esetén.

K+F tevékenység adókedvezménye

• Adókedvezmény felső korlátja: A törvényalkotó a javaslat értelmében a kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az MTA-val közösen végzett K+F projektek esetén az adókedvezmény maximumát is a K+F költségek 10%-ában határozná meg, 500 millió forintos éves felső korlát mellett. A javaslat várhatóan a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

• Időbeli korlát: Változik a K+F kedvezmény választásának időbeli korlátja is: az adózó az adókedvezmény-érvényesítés módját ezentúl már az első választott adóévet követő ötödik évtől módosíthatja, a korábbi hatodik év helyett.

KIVA

A 2025-ös őszi adócsomag 2026. január 1-jétől kivenné az elektronikus pénzeszközöket a pénztár fogalmából, így ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap-módosító tételek meghatározásánál.

Illeték

• Kölcsön elengedése: A kölcsön tulajdonos által történő elengedése illetékmentessé válna. Kivétel ez alól, ha a végelszámolás nem a cégbírósági törléssel zárul. Ez utóbbi esetben késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az illeték összegét.

• Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztenék a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.

• Lízingbevevői jog:2025. január 1-jétől nem csak a pénzügyi lízingbeadás tényét lehet feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, hanem a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó jog (lízingbevevői jog) is bejegyezhető. A lehetőségről jelenleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezik, a 2025-ös őszi adócsomag azonban átültetné ezt a változást az illetékről szóló törvénybe is.

Helyi adók

• Lízingbevevői jog: Az illetéktörvény mellett 2026. január 1-jétől a helyi adókról szóló törvény is beemelné a lízingbevevői jogot, továbbá a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba.

• Települési adó: A 2025-ös őszi adócsomag értelmében az önkormányzatok nem vethetnének ki települési adót erdőre és kapcsolódó vagyoni értékűjogokra sem.

Adóigazgatási rendtartás

A 2025-ös őszi adócsomag bevezetné adóügyekben az automatikus döntéshozatalt, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság automatikusan döntsön, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös őszi adócsomag tervezet legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A 2025-ös őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ha ázsiai, tengerentúli vagy akár más, nem-EU tagállamban jegyzett vállalatként Magyarországon szeretne terméket értékesíteni, importálni vagy európai uniós ügyfeleket kiszolgálni, az első és legfontosabb lépés lehet a pénzügyi képviselő (fiscal representative) megbízása.

Mit kockáztat, ha nincs pénzügyi képviselője Magyarországon?

A pénzügyi képviselet nemcsak ajánlott, hanem jogi kötelezettség is, amennyiben a cég nem rendelkezik magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel, mégis áfaköteles tevékenységet végez hazánkban. Enélkül sem értékesíteni, sem szolgáltatni nem lehet Magyarországon, vagy Magyarországról az EU területére, tehát az ilyen jellegű tevékenység jogszerűen nem folytatható.

Miben segít Önnek a WTS, mint pénzügyi képviselő?

A WTS magyarországi pénzügyi képviseleti szolgáltatása (fiscal representation) teljeskörűen ellátja a magyarországi áfakötelezettségekhez kapcsolódó feladatokat az Ön cége nevében:

• elvégzi az magyarországi áfaregisztrációt,
• adótanácsadással segíti a szabályszerű és optimális működést,
• benyújtja a bevallásokat,
• kezeli az adóbefizetéseket,
• kapcsolatot tart a magyar hatóságokkal,
• képviseli az Ön cégét a magyar hatóságok előtt.

A pénzügyi képviseletre vonatkozó jogi szabályozás 2025-től

Tudta? 2025-től csak olyan vállalkozás lehet pénzügyi képviselő Magyarországon, amely

• kft. vagy zrt. formában működik,
• legalább 150 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vagy ezzel egyenértékű bankgaranciát tud igazolni,
• nincs nyilvántartott köztartozása a magyar adóhatóság, a NAV felé.

A WTS FRS Gazdasági Tanácsadó Kft. (fiscalrep.hu) a magyar adóhatóság által hivatalosan nyilvántartott pénzügyi képviselőként támogatja az ázsiai (köztük kínai és japán) és tengerentúli (elsősorban USA és Kanada), valamint az Európa földrajzi területén lévő nem EU-tagállamokban bejegyzett cégek – elsősorban az Egyesült Királyság (UK), Svájc és Norvégia – tevékenységét a gördülékeny működésben.

A WTS nemzetközi szakértői bázissal, helyi szakértelemmel és eljárási tapasztalattal rendelkezik harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében.  A pénzügyi képviseleti szolgáltatás felelősségi és bizalmi kapcsolat, adótanácsadó kollégáink készséggel adnak felvilágosítást angol nyelven bármilyen, a pénzügyi képviseletet érintő kérdés esetén.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Pénzügyi képviselet Magyarországon EU-n kívüli vállalkozásoknak appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ha vállalkozása 2024-ben más európai uniós tagállamokból szerzett be termékeket vagy vett igénybe szolgáltatásokat, amelyek után ott helyi áfát számítottak fel, ne feledkezzen meg a határidőről!

Ki élhet a 2024-es külföldi áfa visszaigénylésével?

Magyar vállalkozások akkor igényelhetik vissza a külföldi áfát, ha:

• Magyarországon is jogosultak az áfa levonására (pl. nem alanyi adómentesek),
• az előzetesen felszámított külföldi áfa a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, és
• az adott országban nincs állandó székhelyük vagy telephelyük, amely révén bevételre tennének szert.(Ebben az esetben ugyanis az adott tagállam áfa-bevallásában kellene az adót rendezni.)

Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A visszaigénylési kérelmet a NAV Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programján keresztül az ELEKAFA nyomtatványon lehet benyújtani. A 2024-es külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2025. szeptember 30.

Fontos: a 2025. szeptember 30-i határidő jogvesztő. Elmulasztása esetén az adóhatóság nem fogad el igazolási kérelmet, a 2024-es külföldi áfa visszaigénylésére nem lesz több lehetőség. Az Európai Bíróság döntései nyomán a hiánypótlásra nyitva álló határidő tekintetében a korábbi szigorú gyakorlat némileg enyhült, de a szeptember 30-i jogvesztő határidő betartása továbbra is kiemelten fontos.

Elkerülendő hibák

• Ellenőrizze, hogy az ELEKAFA nyomtatvány legfrissebb verzióját használja, mert elavult verzió esetén a kérelmet a NAV elutasíthatja.
  
• Az ELEKAFA nyomtatvány benyújtását megelőzően javasolt a teljes nyomtatvány ellenőrzése a program jobb felső részén található zöld pipa jellel („Összes nyomtatvány ellenőrzése”), így kiszűrhetők a nyomtatvánnyal kapcsolatos hibák, figyelmeztetések. Erősen ajánlott a sárga színnel jelölt figyelmeztetések tételes átvizsgálása is annak érdekében, hogy a benyújtott nyomtatvány befogadásra, és ezáltal az adott tagállam adóhatóságához továbbításra kerüljön. Ilyen hiba lehet például, ha a címben szereplő országkódot nem két nagybetűvel írjuk. Például ha németországi cím esetén „De” országkódot írunk be, az első ránézésre a nyomtatványon „DE”-ként jelenik meg, a NAV rendszere mégis olyan hibát jelezhet, amely a kérelem elutasítását eredményezheti. A kérelmünk sikeres benyújtását a NAV által kiállított KKI befogadó nyugta igazolja.

A 2024-es külföldi áfa visszaigénylése egyszerűnek tűnhet, de számos adminisztratív buktatót rejt, az adóhatóság apró hibák miatt könnyen elutasíthatja a kérelmet. Különösen nagyobb összegek esetén javasolt szakértő bevonása. Ahogy minden évben, a WTS Klient tapasztalt adótanácsadói készséggel segítenek Önnek a 2024-es külföldi áfa visszaigénylésében is.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Szeptember 30-ig igényelhető vissza a 2024-es külföldi áfa appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az előző hírlevelünkben (https://wtsklient.hu/2025/06/13/sikertelen-adatszolgaltatas/) arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a NAV komolyabban veszi az online számla-adatszolgáltatás elmulasztását, és már kisebb adminisztrációs hibák miatt is szankciók jöhetnek. Az utóbbi időkben pedig a hivatal aktívabb szerepet vállal az ellenőrzési folyamatokban: célzott adategyeztetési eljárásokkal igyekszik kiszűrni a pontatlanságokat.

Mire érdemes figyelni?

A NAV az egyeztetések során elsősorban arra fókuszál, hogy az adózók által benyújtott adatok egyeznek-e a rendszerében rögzített adatokkal. Az érintett vállalkozások értesítést kapnak, ha az adóhatóság eltérést észlel az adatszolgáltatásukban. Az adózónak a felszólítás kézhezvételétől számítva 15 napja van a szükséges adatok pontosítására. A határidő leteltét követően a NAV értékeli a beküldött módosításokat, majd tájékoztatást küld az adategyeztetés végleges eredményéről.

Az alábbi területeken várható adategyeztetés:

• Bejelentett és teljesített számlaadatszolgáltatások közötti különbségek
• Adólevonási joggal kapcsolatos anomáliák

Mi a teendő, ha értesítést kap a vállalkozás?

Ha a NAV eltérést észlel, az adózóknak lehetőségük van önellenőrzéssel korrigálni az adatokat vagy a számlaadat jelentés korrigálnia. Fontos, hogy ezt minél előbb megtegyék, mert ha az eltéréseket nem kezelik időben, később súlyosabb következményekkel – akár adóbírsággal – is szembesülhetnek.

Lényeges tudni, hogy az adategyeztetési eljárásban való részvétel az adózó kötelessége. Ha nem reagál a NAV felhívására vagy értesítésére, mulasztási bírságra számíthat. Ennek összege fokozatosan emelkedik: az első, 15 napos határidő elmulasztása esetén 300 000 forintos bírságot szab ki a NAV. Ha az újabb, szintén 15 napos határidőt sem tartja be, további 100 000 forinttal nő a bírság. Amennyiben a harmadik felszólításra sem érkezik válasz a megadott határidőn belül, a kiszabható bírság mértéke akár 500 000 forint is lehet.

Cikkünkben a NAV fokozódó adategyeztetési eljárásainak tudnivalóira hívjuk fel a figyelmet. Ha kérdése van az itt részletezett témával kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Fokozódnak a NAV adategyeztetési eljárásai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Társasági adó

• Kedvezményezett eszközátruházás: a 2025-ös nyári adócsomag pontosítja az adóhalasztás feltételeit. Ha az adóhalasztás feltételeként meghatározott részesedéstartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átruházó társaság által korábban halasztott nyereségből az átvevő által még le nem adózott összeg is csak részben válna adókötelessé az átruházó társaságnál a részesedés kapcsolt vállalkozási körön kívülre került hányada arányában. Ilyen esetben az átvevő társaságnál is eltérő módon kell megállapítani az adóalapot.

• Polgári jogi leválás: a társasági adó szempontjából kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, így alkalmazható az adóhalasztás és az illetékmentesség, illetve transzferár-kötelezettséggel sem kell számolni.

• Bejelentett részesedés: a fogalom pontosításával a határokon átnyúló átalakulások esetében is alkalmazhatóvá válik. Ha az adózó egy 2024-ben megvalósult, határokon átnyúló átalakulás következtében vált belföldi illetőségű adózóvá, akkor is alkalmazhatja a rendelkezést, feltéve, hogy a további jogszabályi feltételek (pl. hatálybalépést követő 75 napon belüli bejelentés) fennállnak.

• IFRS szerinti adózás: a 2025-ös nyári adócsomag pontosítja a társasági adóalap meghatározását. A saját részvény vagy üzletrész értékesítéséhez, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséhez kapcsolódóan az adózás előtti eredményt módosítja a kivezetés, valamint az azt megelőző adóévekben elszámolt nyereség vagy veszteség összege.

• K+F adókedvezmény: a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.

A 2025-ös nyári adócsomag társasági adót érintő fenti rendelkezései a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba.

Globális minimumadó

• Kiegészítő adóalanyiság bejelentése: a határidő az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjára módosul (ez a 2025-ös, naptári évvel azonos adóév vonatkozásában 2026. február 28-nak felel meg).

• Mulasztási bírság: az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében a GloBE adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság 10 millió forint bírságot szabhat ki.

• Passzív időbeli elhatárolás: az adott üzleti évet terhelő, várható kiegészítő adó összegét passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az adófizetési kötelezettséggel szemben már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint, annak érdekében, hogy teljesüljön a számvitelben az összemérés elve. Ezt a módosítást már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni kell.

Általános forgalmi adó

• E-pénztárgépek: az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére változik. 2025. július 1-jétől kezdődően megnyílik a lehetőség az önkéntes e-pénztárgéphasználatra, emiatt az ilyen módon kiállított nyugtákról, számlákról történő adatszolgáltatási kötelezettség már életbe lép. A 2025-ös nyári adócsomag pontosítja az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és a kapcsolódó technikai feltételeket is.

• Vámjogi képviselő nyilatkozata: a közvetett vámjogi képviselő számára engedményezett adólevonási jog érvényesítéséhez az adó alapjáról és az adó összegéről először a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell nyilatkozni.

• Utazásszervezési szolgáltatások: 2026. január 1-jétől a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetni az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán (kivéve, ha azt adóalany veszi igénybe és nyilatkozik arról, hogy nem utazásszervezőként veszi igénybe). Az online adatszolgáltatásra nem vonatkozik ez az engedmény.

• Földgáz értékesítés: 2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az áfatörvény szerinti adóalany-kereskedők közötti értékesítés esetében. A beszerző – 2025. július 20-tól – nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. Az ügylet esetében mind az értékesítőt, mind a beszerzőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, például a gáz mennyiségére vonatkozóan MWh mértékegységben.

• Online számla adatszolgáltatás: 2026. január 1-jétől a jogelőd által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a jogutód által kiállított számlára vonatkozó online számla adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát. Csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalany adószáma mellett az ügyletben résztvevő tag adószámáról is szükséges adatot szolgáltatni.

• Pénzforgalmi szolgáltatók bejelentése: a kihirdetést követő naptól a pénzforgalmi számla megnyitását, megszüntetését annak időpontját követő 15 nap helyett 7 napon belül kell bejelenteni a NAV-nak.

• Láncügyletek ellenőrzése: szintén a kihirdetést követő naptól, ha az áfakötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges, az ellenőrzési határidő meghosszabbításra kerül (pl. megbízható adózóknál 365 napra).

Személyi jövedelemadó

• Anyák kedvezménye: a 2025-ös nyári adócsomag számos technikai változást tartalmaz a két és három gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódóan. Meghatározza a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét, rendelkezik az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmának kiegészítéséről és az adóelőlegfizetésről. Figyelemmel arra, hogy az szja-törvénybe beiktatott új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítésével adómentessé válik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed), az adócsomag a havi adó- és járulékbevallás adattartalmát is kiegészíti az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal.

• Adómentes juttatások bővítése: a kihirdetést követő naptól az szja-törvény 1. mellékletében felsorolt adómentes juttatásokra vonatkozó szabály módosul, így a szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége – valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén – a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének tulajdonát képező / általa bérelt szálláshelyen elhelyezett, a külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló magánszemélyekre is kiterjeszthető.

• Elektromos kerékpár magánhasználata: 2026. január 1-jétől a kifizető által biztosított kerékpár magáncélú használatára vonatkozó szabály is módosul. Az adómentesség ekkortól a kizárólag emberi erővel hajtott kerékpár mellett a legfeljebb 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárra is vonatkozik, a korábbi 300 W-os teljesítménykorlát helyett.

Szociális hozzájárulási adó

2026. január 1-jétől új adókötelezettség lép életbe azon kifizetők számára, amelyek olyan nyugdíjas magánszemélynek juttatnak jövedelmet, akik a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesítenek. Az adókötelezettség akkor keletkezik,ha az adóévben a juttatott jövedelmek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.

Adóeljárási szabályok

• Feltételes adómegállapítás: 2025. augusztus 1-jétől a kérelem benyújtása előtt elektronikus úton előzetes konzultációt lehet kezdeményezni 1 millió forint díj ellenében. A kérelem díja normál eljárásban 10 millió forintra, sürgősségi eljárás esetén 14 millió forintra, típusszerződés esetén 12 millió forintra, sürgősségi eljárás és típusszerződés együttes fennállása esetén 16 millió forintra nő.

• Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások: a kihirdetést követő 31. naptól szintén emelkedik a díj. Eszerint egyoldalú eljárásban 10 millió forintot, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban 14 millió forintot kell fizetni. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást megelőző konzultáció díja konzultációnként 1 millió forintra nő.

• Fióktelep bejelentése: a kihirdetést követő naptól be kell jelenteni az adózó magyarországi fióktelepének nevét és adószámát is a NAV részére.

• Törlési kérelem negatív listákról: a foglalkoztatók évente egyszer kérelmezhetik a NAV-tól, hogy törölje őket a nyilvánosságra hozott egyes negatív listákról (pl. be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatói lista), ha a foglalkoztató legfeljebb öt alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti.

• Automatikus fizetési könnyítés: az összeghatárok, amelyekre engedélyezhető, emelkednek a megbízható adózók, valamint adózói minősítéstől függetlenül természetes és nem természetes személyek esetén is.

Illeték

A kihirdetést követő 31. naptól mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telekingatlan forgalmi értékéből az a vagyonrész, amely naperőmű vagy szélerőmű felépítmény forgalmi értékének felel meg.

Hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadója

A hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény, mértéke pedig az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8% (2025-ben ez 7%), az e feletti összegre 20% (2025-ben 18%). Az állampapír-állomány növelése esetén alkalmazható kedvezmény továbbra is elérhető.

Energiaellátók jövedelemadója

A 2025-ös nyári adócsomag értelmében az energiaellátók jövedelemadója 2025-ben 41%, míg a 2026-ban 31%.

Biztosítási pótadó

A biztosítási pótadó-kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad, a kedvezmény igénybe vehető összege azonban az állampapír-állomány névértéknövekményének 30%-áról 60%-ára emelkedik.

Számvitel

A fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös nyári adócsomag legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Elfogadták a 2025-ös nyári adócsomagot appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az adattisztaság és egységesítés szerepe a sikeres adatszolgáltatásban

A NAV kiemelt célja, hogy az online számla adatszolgáltatás minősége tovább javuljon. Az új, szigorúbb validációk bevezetésével a hibás, ellentmondásos vagy félreérthető adatok kiszűrése könnyebbé válik. Ez nemcsak az adóhatóság, hanem a vállalkozások érdeke is. A hibás adatszolgáltatás azonban komoly kockázatokat hordoz: adathiány, hibás áfa-bevallás, bírság vagy akár ellenőrzés is lehet a következmény.

21 WARNING üzenet sikertelen adatszolgáltatást eredményező hibává válik

Az eddig figyelmeztetésként megjelent üzenetek hibává minősülése azt jelenti, hogy bármelyik előfordulása szeptembertől blokkolni fogja az adatszolgáltatás beküldését, tehát sikertelen adatszolgáltatást eredményez. A legjellemzőbb ilyen átminősülő figyelmeztető üzenetek közül a legfontosabbak a következők (zárójelben a NAV REST API interfészleírásában és fejlesztői dokumentációjában szereplő azonosító számokkal):

• Adószám hibák: ha az áfacsoportos adóalany helyett annak tagját adják meg (hibakódok: 82, 91)
• Áfa státusz problémák: hibás jelölések, mint például EUFADE, EUFAD37, KBAET, KBAUK (hibakódok: 581–584)
• Árfolyamhibák: eltérés a forint és deviza között, illetve extrém árfolyamok (hibakódok: 1300–1310)
• Módosító okirat hibák: irreális vagy hibás sorszámok, illetve alapszámla korábbi sztornózása (hibakódok: 560, 1140, 1150)
• Adómentességi és teljesítési dátum hibák (hibakódok többek között: 591, 593, 596, 330)

Új WARNING validáció bevezetése

A NAV egy új figyelmeztető üzenetet is bevezet, amely a helytelen áfa státuszú adatszolgáltatásokra hívja fel a figyelmet. Ez a validáció akkor aktiválódik, ha a customerVatStatus = OTHER, miközben a communityVatNumber, illetve a thirdStateTaxId kezdete „HU” és érvényes magyar adószámot tartalmaz, vagy a customerTaxNumber/taxpayerId érvényes magyar adószámot tartalmaz.

Másképp fogalmazva: a rendszer figyelmeztetni fog bennünket, ha közösségi vagy harmadik országbeli értékesítésként jelentjük be az ügyletet, de valójában magyar közösségi adószámot tüntetünk fel a vevő adóalanyként. Az ilyen ellentmondás a későbbiekben komolyabb következményekhez is vezethet, így a figyelmeztetés célja, hogy időben kiszűrje. WARNING üzenet révén ez az új validáció az egyéb, fent említett áfa státusz problémákkal, hibás jelölésekkel ellentétben még nem vezet sikertelen adatszolgáltatáshoz.

Ha Ön könyvelő, pénzügyi vagy cégvezető: így előzze meg a sikertelen adatszolgáltatást!

• Ellenőrizze, milyen WARNING típusú üzeneteket kapott a számláira eddig!
• Vizsgálja meg, hogy ezek közül melyek tartoznak a szeptembertől sikertelen adatszolgáltatást eredményező, ERROR-rá átminősülő üzenetek közé!
• Frissítse folyamatait és rendszereit, és végezzen tesztelést a NAV környezetében!
• Különösen ellenőrizze a vevői adószámokat és áfa státuszokat, valamint az árfolyamadatokat!

Mi a fejlesztők teendője?

• Vizsgálják meg a REST API specifikációk friss változatait!
• Frissítsék a számlázó rendszerek validációs logikáit az új ERROR/WARNING eljárások szerint!
• Végezzék el a szükséges teszteket a NAV tesztkörnyezetében!

A NAV 2025 szeptemberében hatályba lépő szigorításainak üzenete egyértelmű: a NAV komolyan veszi az adatszolgáltatás minőségét. A sikertelen adatszolgáltatás elsősorban ugyan jelentős működési és adókockázatot hordoz, de az online számla adatszolgáltatás már nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem az adózási digitalizáció kulcsplatformja. Aki időben reagál, versenyelőnyre tehet szert a NAV-val való gördülékeny együttműködésben – aki lemarad, annak viszont jelentős működési és adókockázatokkal kell számolnia.

Amennyiben kérdése van a változásokkal, a validációk implementálásával vagy a hibakezeléssel kapcsolatban, keressen bennünket bizalommal! A WTS Klient tanácsadói készen állnak a támogatásra.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post FRISSÍTVE: Sikertelen adatszolgáltatás az online számla rendszerben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi az egyszerűsítés lényege?

A DAC9 egyik fontos újítása, hogy lehetővé teszi a globális minimumadó bevallás központosított benyújtását. Ez azt jelenti, hogy a vállalatcsoport nevében az anyavállalat vagy az erre a feladatra kijelölt csoporttag nyújtaná be a januárban frissített új bevallást a csoport összes tagjára vonatkozóan, ahelyett, hogy mindenkinek külön-külön kellene azt a saját országában intéznie. Erre a célra egységes bevallási űrlapot (Top-up Tax Information Return; TTIR) vezetnek be az EU-n belül, továbbá a tagállamok automatikusan megosztják egymással a globális minimumadóhoz kapcsolódó adatokat.

A változás lehetséges következménye, hogy nemzeti szinten a csoporttagok kevésbé vesznek részt a bevallási folyamatban, ettől függetlenül azonban a vállalatcsoporton belüli adatszolgáltatást továbbra is támogatni kell.

Mik a legfontosabb határidők?

Az EU-s szinten elfogadott irányelvi rendelkezéseket a tagállamoknak 2025. december 31-ig kell átültetni a nemzeti jogba. A változás már a 2024-es pénzügyi évet is érinti, az erre vonatkozó jelentési kötelezettséget legkésőbb 2026. június 30-ig szükséges teljesíteni. Az érintett adóhatóságoknak 2026. december 31-ig kell továbbítani az adatokat, a későbbi években azonban a bevallás beérkezésétől számított három hónapra módosul majd a határidő.

Melyik csoporttag nyújtsa be a globális minimumadó bevallást?

Mérlegelendő, hogy melyik csoporttag joghatóságában a leginkább érdemes benyújtani a globális minimumadó bevallást, vagyis, hogy melyik csoporttagot érdemes kijelölni erre a feladatra. Az erre vonatkozó döntés során lehetséges szempont, hogy egy adott csoporttagra vonatkozik-e átmeneti mentesség (pl. ún. CbCR mentesség), vagy ennek hiányában már jelenleg is zajlik-e a GloBE-megfeleléshez szükséges adatok összegyűjtése.

Mivel az adatcsere csak az Európai Unión belül lesz automatikus, amennyiben a vállalatcsoport EU-n kívüli (harmadik országbeli) csoporttaggal is rendelkezik, úgy ez esetben azt is vizsgálni szükséges, hogy az adott ország csatlakozott-e az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) globális minimumadó információs bevallásra (GIR) vonatkozó multilaterális egyezményéhez (Multilateral Competent Authority Agreement on the Exchange of GloBE Information; GIR MCAA). Ha ugyanis nem csatlakozott, akkor továbbra is fennállhat kötelezettség helyi szintű globális minimumadó bevallás benyújtására.

Választható opcióként átmenetileg lehetőség lesz egyszerűsített jelentéstételre (transitional simplified jurisdictional reporting framework; Simplified Framework) is, ami csökkentheti az adminisztratív terhet a vállalkozások oldalán.

Mire kell figyelniük még a vállalkozásoknak?

A bevallási kötelezettség megfelelő teljesítése érdekében időben javasolt felülvizsgálni az adatszolgáltatási követelményeket, érdemesmeggyőződni arról, hogy a vállalat által alkalmazott rendszerek képesek a szükséges információkat pontosan rögzíteni és jelenteni.

Fontos nyomon követni a szabályozási háttér változásait az OECD globális minimumadó információs bevallása (GIR) és az EU-s formanyomtatvány (TTIR) esetleges módosulásait.

A szabályok ismerete és betartása azért is fontos, mert a NAV 2025. évi ellenőrzési tervében kiemelt helyen szerepel a GloBE-hoz kapcsolódóan az ún. lefedett adók (társasági adó, innovációs járulék stb.) felülvizsgálata.

Tekintve, hogy a 2024. évi beszámolóban már szerepeltetni szükséges a kiegészítő adó kötelezettséget, az érintett magyar társaságoknak rövidesen el kell végezniük a globális minimumadó kalkulációt. A WTS Klient adótanácsadói a kalkuláció elkészítésében, illetve bármely más, a globális minimumadó bevallás kapcsán felmerülő kérdésben szívesen nyújtanak segítséget. Az adótervezés és -tanácsadás részeként nem csupán a szabályok részleteit magyarázzuk el, de az Ön vállalatára szabott legoptimálisabb megoldásokat is kidolgozzuk. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Globális minimumadó bevallás: jövőre már központilag is benyújtható appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Legújabb IT-módszerek és AI a NAV-nál is

Az adóhatóság elsődlegesen a rendelkezésére álló adatokat használja fel, hogy megállapítsa, hol lehet adóhiány, hiba vagy mulasztás, ehhez pedig idén már igénybe veszi a legújabb keresési megoldásokat és az AI-t is. Az adóhatóságnál megalakult Mesterséges Intelligencia Munkacsoport folyamatosan fejleszti és segíti a kiválasztási folyamatot.

A NAV 2025-ös ellenőrzési terve alapján idén a következő ellenőrzésekkel találkozhatunk: 

• adategyeztetési eljárás,
• támogató eljárás,
• jogkövetési vizsgálat,
• adó- vagy vámellenőrzés.

Azokat az adózókat, akik alapvetően törekednek a szabályok betartására és az adókötelezettség teljesítésére, az adóhatóság – adategyeztetési eljárás vagy támogató eljárás keretében – továbbra is támogatja abban, hogy a véletlenül bekövetkező hibákat kijavíthassák. Ezzel szemben azonnali, szigorú és határozott fellépést ígérnek azoknál az adózóknál, akik elmulasztják az adókötelezettségek szabályszerű és önkéntes teljesítését, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak.

Új eszköz: az adategyeztetési eljárás

A tavaly őszi adócsomagban javasolt új eljárást, az adategyeztetési eljárást idén már több cégnél el is indította az adóhatóság. Ennek célja, hogy büntetés helyett az adózónak legyen lehetősége a felszólítás alapján kijavítani a hibákat. Az eljárás teljes mértékben elektronikus úton zajlik, az ügyfélportálon keresztül. Amennyiben valóban hiba történt az adózónál, akkor azt 15 napon belül kijavíthatja, ezáltal elkerülheti a bírságot.

Az adóhatóság kockázatelemzési módszereket alkalmaz, hogy kiszűrje a hibákat, mulasztásokat. Ehhez legtöbbször az online számla rendszer és az online pénztárgép szolgáltatnak adatokat, amelyeket a NAV rendszerei automatikusan összehasonlítanak az áfabevallásban szereplő adatokkal.

Az adóhatóság fő célja a tisztességes adózók és a költségvetési bevételek védelme, ezért mindent megtesz a szabályokat kijátszó vállalkozások kiszűrése érdekében. A hatóság emellett fontosnak tartja azt is, hogy ez a lehető legkevesebb terhet jelentse a szabályszerűen működő adózóknak.

Fókuszpontok a NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint

• A NAV 2025-ös ellenőrzési terve nem hoz változás abban a tekintetben, hogy a kiemelt és legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózók továbbra is kiemelt figyelemre és rendszeres ellenőrzésre számíthatnak.

• Az alapvető eltérések folyamatos ellenőrzése során az online számlaadatok és az áfabevallás, valamint az összesítő jelentés és a kontrolladatok közötti eltérést automatikusan kiszűri a rendszer. Folyamatos ellenőrzésre számíthatnak továbbá a kockázatos adózók is, illetve az online pénztárgép és az EKÁER adatai alapján feltárható eltérések.

• Továbbra is kiemelt helyen szerepel az adóhatóság ellenőrzései között a fejlesztési, energiahatékonysági célú beruházási, felújítási adókedvezmények, a társasági adóalapot növelő és csökkentő tételek, valamint a transzferárak vizsgálata, illetve a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak kontrollja. Ennek egyik alapja a transzferár-adatszolgáltatás.

• 2025-ben is fontos az adóhatóságnak az adathelyesség biztosítása, idén már erre szolgál a fent említett adategyeztetési eljárás is.

• A költségvetési bevétel szempontjából magas kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéséhez az adóhatóság folyamatosan növeli az adatállományát. Az adatokat a hatóság egyre fejlettebb technikákkal elemzi, így ezen a területen egyre nagyobb szerepet kap a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja is.

• Az áfacsalások feltárása és megszüntetése a NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint továbbra is fókuszban marad, ehhez az adóhatóság a teljes eszköztárát felhasználja, így például kockázatelemzést vagy nemzetközi adatcserét is.

• Az ágazatok közül kiemelt figyelmet kapnak 2025-ben például az internetes tartalomszolgáltatók, az építőipar, a turizmus, a vendéglátás, a szépségipar, a személy- és vagyonvédelem vagy a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedők.

Az első tapasztalatok alapján az év során növekvő számú adategyeztetési eljárás várható, és a gyakorlatban az is látható már, hogy egyre több a nemzetközi adatcsere, amelynek során az adóhatóság akár a külföldi adóhatóságon keresztül próbálja meg behajtani a folyószámlán fennálló tartozást. A nemzetközi adatcserén alapuló vizsgálatok már a magánszemélyeket is érinthetik, elsősorban a tőkejövedelmek terén.

A WTS Klient adótanácsadó csapata nagy tapasztalattal rendelkezik a vállalkozások adóhatóság előtti képviseletében. Legyen szó az ellenőrzésről vagy az ellenőrzések utáni jogorvoslati eljárásról, kollégáinkra biztosan számíthat.

The post Megjelent a NAV 2025-ös ellenőrzési terve appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.