Mi is az a tárgyi eszköz?

Tárgyi eszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás tevékenységét szolgálják, és több mint egy éven keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak. Ilyenkor az egyéb beszerzésekkel ellentétben nem közvetlenül költségként kerülnek be a könyvekbe, hanem beruházásként. A tárgyi eszközök beszerzésének egy speciális esete, amikor a beszerzésre a korábban képzett fejlesztési tartalékot használja fel a vállalat, erre egy korábbi cikkünk részletesen is kitér. Amikor az eszközt ténylegesen használatba veszik, megtörténik az aktiválása, és ettől az időponttól kezdődik meg az eszköz értékcsökkenésének elszámolása, amellyel a költség bekerül a könyvekbe.

Az eszközök értékcsökkenése

A számviteli törvény úgy határozza meg, hogy a tárgyi eszközök hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az adott eszköz tehát költségként ezekre az évekre elosztva, ilyen arányban fog bekerülni a könyvekbe. Ez alól kivételt képeznek a kis értékű, 200 000 forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök, amelyek a használatbavételkor egy összegben elszámolhatóak. Emellett előfordulhat olyan eset, hogy az eszközre terven felüli értékcsökkenést szükséges elszámolni, mivel könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, vagy feleslegessé válik, megrongálódik, megsemmisül.

Fontos kiemelni, hogy különbséget kell tenni a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés között. A társasági adó számítása során, az arra vonatkozó törvényben szereplő leírási kulcsokat kell használni az értékcsökkenés kiszámításához, amellyel az adóalapunkat csökkenthetjük, ezzel egyidőben azt a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel pedig meg kell növelnünk. Amennyiben a vállalat halasztott adó kimutatását választotta, a számviteli és a társasági adótörvény eltéréséből adódó értékcsökkenési különbözet hatással lesz a halasztott adója összegére is (ld. a témával foglalkozó összeállításunk 1. példáját).

Tárgyi eszközök alátámasztása

A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Amennyiben a vállalat tárgyi eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, az adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni és meghatározott időközönként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel alátámasztani. Abban az esetben, ha nem vezet mennyiségi nyilvántartást, ezt az év végi leltározás részeként évente kell megtennie.

Tárgyi eszközök kivezetése a könyvekből

A tárgyi eszközök, akár, ha már teljes mértékben el is számoltuk rájuk az értékcsökkenést és értékük nulla, nem tűnnek el a vállalat könyveiből, egészen addig, amíg kivezetésre nem kerülnek. Ilyen eset lehet, ha az adott eszközök rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, hiányoznak, selejtezve, vagy értékesítve lettek. Ezt minden esetben megfelelően dokumentálni kell, például selejtezés esetén ilyen dokumentumnak minősül a selejtezési jegyzőkönyv.

Abban az esetben, ha értékesítjük az eszközt, számviteli szempontból meg kell vizsgálni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét. Egyéb bevételként kell kimutatni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. Ezzel szemben egyéb ráfordítások közt kell szerepeltetni a különbözetet, ha a könyv szerinti érték a magasabb. Voltaképpen ez azt jelenti, hogy nettó módon kell elszámolni az értékesítést.

Mivel a tárgyi eszközök sok esetben hosszú évekig kísérik egy cég működését, érdemes már az elejétől kezdve odafigyelni rá, hogy számvitelileg helyesen legyenek kezelve és nyilvántartva. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a témában felmerülő kérdések megválaszolásával.

The post Tárgyi eszközök a számvitelben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Milyen részesedést lehet bejelenteni? 

Gyakorlatilag bármilyen részesedést be lehet jelenteni az adóhatósághoz, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságban szerzett részesedést és a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy megszerzését. 2018. január 1-jétől eltörölték a részesedésszerzésre vonatkozó törvényi minimumot (ez korábban 10% volt), így a bejelentett részesedés jogkövetkezményei már a legkisebb üzletrész megszerzése – legyen az például vásárlás vagy akár apport útján megszerzett részesedés – esetén is alkalmazhatók.

Mikor és hogyan kell a bejelentést megtenni új részesedés megszerzése esetén? 

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint bejelentett részesedés az a részesedés, amelyet a szerzéstől számított 75 napos jogvesztő határidőn belül az adóhatósághoz bejelentettek. A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napját kell tekinteni, ennek hiányában pedig a jogügylet hatályba lépésének napját.

A bejelentésre a cégbejegyzésre kötelezett szervezeteknek és egyéni cégeknek a NAV által rendszeresített T201T elnevezésű nyomtatványt kell használniuk.

Hogyan pótolható a bejelentés már meglévő részesedés esetén? 

Fontos kiemelni, hogy az utólagos bejelentés csak a 2023. december 30-án már meglévő, bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedésekre vonatkozik, amennyiben a részesedés a bejelentés időpontjában (így tehát nem az eredeti szerzés időpontjában) megfelel a társasági adó törvény bejelentett részesedés definíciójában foglaltaknak. Az utólagos bejelentésre a 2023-as adóévi társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőn belül – normál üzleti éves adózó esetében tehát 2024. május 31-ig – van lehetőség az adóhatóság felé. Ez a határidő szintén jogvesztő.

Nem árt tudni azonban, hogy ez a lehetőség feltételekhez kötött, és ára van. A bejelentendő részesedés piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20%-a társasági adóalapot képez, amellyel szemben adóalap-csökkentő tétel nem érvényesíthető, és amely után az adót a 2023-as adóévi társasági adóbevallás határidejéig – normál üzleti éves adózó esetében 2024. május 31-ig – meg is kell fizetni.

A fent említett piaci értéknek független felek által jóváhagyott piaci értéknek kell lenni, amit az adózó egy független könyvvizsgáló vagy egy szakértő által kiállított jelentéssel tud alátámasztani. Az adózónak a társasági adóbevallás benyújtásakor rendelkeznie kell ezzel a jelentéssel. 2024. január 1-jétől pedig az így meghatározott piaci értéket kell a bejelentett részesedés szerzéskori értékeként figyelembe venni.

Milyen előnyökkel jár a bejelentett részesedés? 

Amennyiben a bejelentett részesedés legalább egy éven keresztül a vállalkozás eszközei között szerepelt, majd azt a cég értékesítette, vagy egyéb módon kivezette a könyveiből, úgy az értékesítésből vagy kivezetésből származó nyeresége után nem kell társasági adót fizetnie, illetve ezzel párhuzamosan az értékesítésből származó vesztesége az adóalapban nem érvényesíthető.

Az egy éves tartási idő szempontjából jó tudni, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem szakítja meg a tartási idő folyamatosságát.

Érdemes tehát a részesedésszerzés bejelentését már a megszerzéskor megfontolni, hiszen a bejelentése adminisztratív szempontból egyszerű, többletköltséget az adózónak nem jelent, és a részesedés értékesítésekor, illetve könyvekből történő egyéb kivezetésekor adómegtakarítást is jelenthet. Forduljon hozzánk bizalommal, ha a bejelentett részesedés kapcsán szakértőre lenne szüksége, a WTS Klient számviteli tanácsadói szívesen segítenek Önnek!

The post A bejelentett részesedés appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Általános forgalmi adó

• Egyes lakóingatlanok értékesítése továbbra is 5% áfával terhelt, feltéve, hogy a teljesítés 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, illetve, hogy az építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

• Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.

• Ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében 50%-os diktált levonási hányadot állapít meg a törvény a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására. Ha nem kívánjuk alkalmazni a diktált 50%-os levonási hányadot, úgy a levonást az erre vonatkozó, megfelelően alátámasztott dokumentáció alapján olyan mértékben gyakorolhatjuk, amilyen mértékben a személygépkocsit adólevonásra jogosító gazdasági tevékenysége érdekében használjuk, hasznosítjuk.

• Az utalványok átruházására vonatkozó szabályok megkülönböztetik az egycélú és a többcélú utalványokat az adófizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából. A cél az, hogy minden olyan esetben, amikor arra lehetőség van, az adóztatás már az utalvány kibocsátásakor megtörténjen.

• Az áfa levonási joga gyakorlásának szempontjából fontos, hogy az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, el nem évült (korábban vissza nem téríttetett) levonható előzetesen felszámított adó összegét a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni.

• A tejek adómértékének 5%-ban történő egységesítése megtörténik azzal, hogy az ESL és UHT tejek is a kedvezményes 5%-os áfa kulcs alá esnek.

• A gabona és acélipari termékek fordított adózás alá esnek 2018. december 31-ét követően is.

Társasági adó 

• Létrejön a csoportos társasági adóalanyiság. A létrehozás feltétele, hogy az adózók között legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn. A csoportos társasági adóalanyiság adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait. A csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. A határidő jogvesztő. A kérelmet első alkalommal 2019. január 1. és 2019. január 15. között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Engedélyező határozat esetén a csoportos társasági adóalany 2019. január 1-jétől jön létre.

• A fejlesztési tartalék maximum összege 10 milliárd forint lehet a korábbi 500 millió forint helyett.

• Új kamatlevonás-korlátozási szabály váltja fel az alultőkésítésre vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozás értelmében növeli az adóalapot a nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (EBITDA) 30%-a vagy 939 810 000 forint (3 millió euró) közül a nagyobb összeget meghaladó része. Ezen adóalap-növelés összegét ugyanakkor csökkenti – legfeljebb annak összegéig – a korábbi adóévekben keletkezett kamatlevonási kapacitás még fel nem használt része. A 2016. június 17-ét megelőzően kötött finanszírozási költség alapjául szolgáló szerződések kívül eshetnek az új szabály alkalmazási hatálya alól (eseti vizsgálat szükséges). 

• A munkahelyi óvoda üzemeltetésére fordított költségek az adóalapnál elismert költségnek minősülnek.

• Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma és a kapcsolódó adóalap korrekciós tételek lényegesen módosulnak. 

Személyi jövedelemadó

• A cafetéria rendszer gyökeresen átalakul, a legtöbb eddigi bevett juttatás adómentessége vagy kedvezményes adóterhe megszűnik.

• Mi marad például továbbra is kedvezményes juttatási elem?
  • SZÉP kártya (béren kívüli juttatás: 34,5% adóteher)
  • a cégtelefon magáncélú használata
  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás (nem bevétel)
  • a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás (egyes meghatározott juttatás: 40,71% adóteher).
  • csekély értékű ajándék a korábbi három alkalom helyett 2019-től évente csak egy alkalommal adható (egyes meghatározott juttatás: 40,71% adóteher). 

• Adómentesen adható a sportrendezvényre / egyes kulturális rendezvényekre szóló belépőjegy (az adómentesség felső határa = a minimálbérnek megfelelő összeg).

• A 2018. december 31-ét követően kifizető (munkáltató) által kötött kockázati biztosítás (legyen szó akár egyéni, akár csoportos biztosításról) díja adóköteles (figyelemmel a törvényjavaslat indokolására és a 2019. január 1. előtt megkötött kockázati biztosításokra vonatkozó egy éves átmeneti rendelkezésre).

• A családi (adóalap) kedvezmény összege eltartottanként és jogosultsági hónaponként 116 670 forintról 133 330 forintra nő.

• Az egyéni vállalkozóknak is elkészíti a bevallási tervezetet a NAV. A bevallási határidő az adóévet követő május 20. (már a 2018-as adóévre is érvényesen).

• A lakáscélú hitel esetében nem kell jövedelemként figyelembe venni a kamatkedvezményt (ehhez a folyósítás évét megelőző négy évben adott hitel nem lehet több mint 10 millió forint, ugyanakkor a méltányolható lakásigény feltételeinek nem kell megfelelni).

Szociális hozzájárulási adó

• A szociális hozzájárulási adó mértéke továbbra is 19,5%.

• Az egészségügyi hozzájárulás megszűnik, és a szociális hozzájárulási adóba olvad. A szociális hozzájárulási adó önálló törvénybe kerül (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény).

• Változik a korábbi felsőhatár-számítás. Aki munkaviszonyában havi szinten a minimálbér összegének kétszeresét keresi, annak például az osztalék vagy az árfolyamnyereségből származó jövedelem után nem kell szociális hozzájárulási adót (Jelenleg az egészségügyi hozzájárulás összege 450 000 forintban van maximalizálva.)

Adózás rendjéről szóló törvény

• A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat kétszereséről (1,8%) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,9%) emelkedik.

• Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése esetén a kiszabható mulasztási bírság maximális mértéke a felére csökken.

• Kötelező ellenőrzést folytat a NAV annál a gazdasági társaságnál, amelynek nettó árbevétele két egymást követő évben is eléri a 60 milliárd forintot, de ennek ellenére nem mutat ki profitot. (Ez nem vonatkozik a jogelőd nélkül alapított társaságok első négy üzleti évére.)

Innovációs járulék

• 2019. január 1-jével módosul az innovációs járulék fizetésére kötelezettek meghatározása. Számos, korábban járulékfizetés alól mentesülő vállalkozás minősülhet járulékfizetésre kötelezettnek.

Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a 2019-es adótörvény módosítások, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

Az összefoglaló PDF-formátumban innen tölthető le:
WTS Klient Newsflash 2018.11.23. – 2019. évi adótörvény módosítások

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Munkáltatói lakáscélú hitelek 2019-től, avagy mi jön a munkáltatói lakáscélú támogatás után?

Az őszi adómódosító csomag legfontosabb elemei

Drámai változások a szocho és az eho rendszerében 2019-től

A 2019-es adócsomag

Adóváltozások 2019

The post A 2019. évi adótörvény módosítások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Amennyiben Magyarországnak sikerül központi szerepet elfoglalni Kelet-Közép-Európában, akkor az itt megvalósuló beruházások is új irányt vehetnek. A kormányzat is felismerte, hogy a korábban csak a központ igényeit kiszolgáló, egyszerű üzemek tevékenysége ily módon kiegészülhet olyan lényegi funkciók (pl. kutatás-fejlesztés) átvételével, amelyek révén ezek az egységek már teljes körű, önálló gazdasági tevékenységet végző, s ezzel az üzleti lehetőségek és persze kockázatok tekintetében is sokkal szabadabb piaci szereplőkké válhatnak. Ez együtt jár a magasabb képzettségű szakemberek (mérnökök, pénzügyi szakértők) iránti kereslet növekedésével. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a magasabb hozzáadott értékű munka térnyerése elsődleges szemponttá vált.

Az adópolitika szerepe

A központi szerep eléréséhez ugyanakkor ajánlatos folyamatosan figyelemmel kísérni a szomszéd országok fejlődését. A régió piacainak „monitorozása“ biztosíthatja Magyarország számára a minél jobb pozíció elfoglalásának lehetőségét. Lengyelország például nagyon sikeres versenytárs. Speciális gazdasági övezeteivel és ugyancsak jól képzett, nem drága munkavállalóival szintén nagyon vonzó befektetési célpont. Magyarországnak bírnia kell a versenyt minden tekintetben.

Amint az látszik, a befektetők új beruházásra vonatkozó döntése sok feltételtől függ. A magyar kormány nagy befektetők megnyerésére irányuló célja nem érhető el csupán adóelőnyök biztosítása révén. Ugyanakkor abban az esetben, ha egy befektetés megvalósítására ebben a gazdasági régióban kerül sor, az adópolitika és maguk az adók igenis döntő szerepet játszanak az adott ország kiválasztásában.

A befektetési döntés legfontosabb feltétele: a hosszú távú kiszámíthatóság

25 éves tanácsadói munkám során nem volt egyetlen olyan megbeszélésem sem a nagy konszernek döntéshozóival, melynek során a hosszú távú kiszámíthatóság elsődlegessége ne került volna megemlítésre. Még a pénzügyi vezetők és az adóigazgatók is, akiknek napjainkban az adott konszern ún. „effektív adókulcsának“ csökkentése a legfontosabb feladatuk, egyhangúlag erősítették meg, hogy az adórendszer megbízhatósága, az adópolitika kiszámíthatósága fontosabb, mint maga az adókulcs.

Ez a vélemény sajnos relativizálja a 9%-os társasági adókulcsunk előnyét is. Természetesen Magyarország sem alkalmazhat a régióban jellemző átlagos adóterhelésnél magasabb adókulcsokat, de még a legalacsonyabb adókulcsok sem elegendők a befektetőknek, ha a múltbeli tapasztalatok az adótörvények folyamatos módosításáról szólnak. Ez ugyanis zavarólag hat az olyan nagyberuházások elindítására, amelyek csak hosszabb időtávon térülnek meg. Magyarország az adópolitika megbízhatóság területén sajnos az elmúlt évek folyamatos adótörvény-változtatásai miatt jelentéktelennek nem mondható hátrányban van.

A múltbeli tapasztalatok

A teljesség igénye nélkül a következő példákat lehet felhozni az adótörvények nem következetes megváltoztatására:

• az általános forgalmi adó kulcsának csökkentése, majd kétszeri megemelése;
• különadók bevezetése, majd eltörlése az energiaszolgáltatók és a távközlési cégek vonatkozásában – ugyanezeknek a szektoroknak további adók egyidejű (részben párhuzamos) bevezetése;
• adókímélő cafeteria-rendszer bevezetése, majd a juttatások adóterheinek megemelése;
• sportegyesületek nagyvonalú támogatási programjának bevezetése, majd az így elérhető előnyök jelentős csökkentése;
• élelmiszerlánc-felügyeleti díj és reklámadó sokszorosra emelése, majd uniós nyomásra jelentős csökkentése.

Ezek csak a nem következetes adótörvény-változtatások esetei voltak. Amennyiben egy cég ezekre a szabályokra alapozva hozott meg egy döntést, később ezt a döntését vissza kellett vonnia, vagy hátrányt szenvedett a szabályok megváltoztatása miatt.

A változtatások ára

Ezeken a példákon kívül az adópolitika elmúlt néhány évében sajnos egy sor új adónem is bevezetésre került: pénzügyi vállalkozások különadója, tranzakciós illeték, távközlési adó, közművezetékek adója, energiaszolgáltatók adója, biztosítási adó, baleseti adó, népegészségügyi termékadó – a sok új adónemnek a nevét is alig lehet megjegyezni. Még abban az esetben is, ha ezek az adók a cégek egy részét – elsősorban a termelő egységeket – alig érintik, minden új adó bevezetése egy-egy rossz hír a konszernek központjaiban. Olyan intézkedésekről beszélünk, amelyek rossz hangulatot teremtenek a befektetők körében. Ezen kívül komoly költségtényezőt is jelentenek: a nagy szervezetek csak nagyon lassan és költségesen reagálnak a változásokra. A sok apró változtatás miatt a rendszer áttekinthetősége is megszűnik, ami végül ahhoz vezet, hogy a lehetséges befektetők beruházási döntéseikben megzavarva adott esetben egy másik helyszín mellett döntenek.

A megoldás kulcsa

A probléma megoldását ennek ellenére nem feltétlenül az új adónemek megszüntetése jelenti. Egyes előírásokat, melyek néhány éve kerültek a törvények szövegébe, és káros hatásuk vitathatatlan (például az elhatárolt veszteségek felhasználásának időbeli eltolása), bizonyára érdemes lenne eltörölni. Sokkal fontosabb ugyanakkor annak biztosítása, hogy az adópolitika meglévő szabályai hosszú időre változatlanok maradjanak. A kormány, amely jelenleg az országot irányítja, 16 évvel ezelőtt két évre szóló adótörvényeket fogadott el. Hasonló intézkedést ma is szívesen fogadnának a befektetők.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

A társasági adókulcs kapcsolata a transzferár szabályokkal

A külföldi befektetések várható alakulása társasági adókulcs csökkentés után

The post Az adópolitika alfája és omegája: a kiszámíthatóság appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.