Kit hatalmazzunk meg?

Ahogy már a NAV előtti cégképviseletről szóló cikkemben kifejtettem, a hatékonyabb ügyintézés érdekében a külföldi társaságoknak javasolt meghatalmazniuk egy magyar szakértőt, aki közvetlenül képviselheti a külföldi társaságokat a NAV előtt a regisztráció folyamatában. A gyakorlat azt mutatja, hogy a külföldi cég képviselője adótanácsadót, adószakértőt vagy adótanácsadásra, számviteli szolgáltatásra jogosult társaság alkalmazottját bízza meg ebből a célból.

A külföldi társaság jellemzően egy eseti meghatalmazás keretén belül bízza meg a jövőbeli magyar képviselőjét, hogy az adóhatóság előtt a társaság általános forgalmi adóalanyként történő nyilvántartásba vételével kapcsolatosan a társaság képviselői helyett és nevében eljárjon.

A későbbi adóügyek gördülékeny intézésének érdekében a fent említett egyszeri meghatalmazáson kívül a külföldi társaság állandó meghatalmazottat is kijelölhet, aki a társaság valamennyi – személyesen, illetve papír alapon, elektronikusan és telefonon intézhető – adóügyével kapcsolatban teljes körűen eljárhat. Értelemszerűen az ilyen meghatalmazotti státuszt is be kell jelentenünk a NAV felé, erre szolgál az Egységes Képviseleti Adatlap, ismertebb nevén EGYKE.

Milyen adatok nélkülözhetetlenek az áfa regisztrációs nyomtatvány kitöltéséhez?

Az áfa regisztrációs nyomtatvány, ismertebb nevén T201-es bejelentő és változás- bejelentő lap az adóhatóság honlapjáról tölthető le, és az általános nyomtatvány kitöltő program (ÁNyK) segítségével tölthető ki. Az adatlap helyes kitöltéséhez szükség van a regisztrálni kívánt szervezet pontos megnevezésére, hazai székhely/telephely esetén annak adataira, a vállalkozás főtevékenységének és a kapcsolódó TEÁOR-kódjának megadására, illetve a külföldi társaság cégadataira. Az áfa regisztrációs nyomtatvány keretein belül kell bejelenteni a cégkivonattal egyezően a társaság képviselőjét (együttes jog esetén képviselőit). Szintén itt kell megadnunk, hogy a törvény által kínált lehetőségek közül mely árfolyamot kívánja használni a társaság a külföldi pénznemben kifejezett adóalap forintra történő átszámítása céljából.

A bejelentés során mellékelnünk kell a cégkivonatot, mely a cégjegyzék hatályos adatait tartalmazza. Ezen felül szükség van aláírási címpéldányra, mely a társaság képviseletét ellátó személyek aláírás-képének azonosítására szolgál, továbbá egy olyan igazolásra, melyet a külföldi adóhatóság állít ki a külföldi társaság adóalanyiságáról. Ezeknél a dokumentumoknál alapvetően elvárás, hogy 30 napnál ne legyenek régebbiek, itt azért tapasztalataink szerint van némi tűréshatár a NAV részéről.

Ha a bejelenteni kívánt társaság fent említett dokumentumai nem állnak rendelkezésre angol, német vagy francia nyelven, akkor szükség van az okiratok fordításának benyújtására is (nem kell feltétlenül hiteles fordításra gondolnunk). Ha a dokumentumok elérhetőek az előbb említett nyelvek egyikén, abban az esetben fordítást sem kell mellékelnünk.

A nyomtatvány benyújtása

Az áfa regisztrációs nyomtatvány papír alapon nyújtható be eseti meghatalmazás útján. Érdemes arra figyelni, hogy a kapcsolódó okiratokat eredeti aláírt, pecséttel ellátott példányban kéri a NAV, ezek mindenképpen legyenek velünk a regisztrációs folyamat elindításakor.

Rendszerint a benyújtástól számított két héten belül kapjuk meg az adószámot, de ha minden szükségeset benyújtottunk, az adószám kiadására általában egy héten belül sor kerül. Az adószám megléte ellenőrizhető a NAV honlapján szereplő adóalany-nyilvántartásban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

Tipikus helyzetek – avagy mikor elkerülhetetlen az áfa regisztráció?

NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók

Áfaregisztrált adóalany immár a törvényben is: hogyan kerül a NAV látókörébe?

The post Tudnivalók az áfa regisztrációs nyomtatvány benyújtásához appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Áfa telephely – a magyar definíció 

A hatályos magyar áfatörvény szerinti állandó telephelynek minősül a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt, földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is meghatározott esetekben.

Érdekes megnézni, hogy 2008 előtt a régi áfatörvény telephely definíciója mennyire más megközelítést tartalmazott:

Külön termelő- vagy üzleti berendezés, mellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:

a) vezetés helye;
b) a fióktelep;
c) a gyártelep;
d) a műhely vagy a raktár;
e) a bánya, a kőfejtő, az olajmező vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló más telep;
f) az építési, kivitelezési, szerelési, felügyeleti tevékenység helye.

Szerencsére ezt a definíciót 2008 után elfelejthettük, és a már idézett hatályos definícióban nincs taxatív felsorolás a telephely tekintetében.

Az áfa telephely definíciójával a legnagyobb probléma talán az, hogy nem sikerült meghatározni pontosan, hogy milyen időtartam minősül „huzamosabb” időtartamnak. Ennek igen nagy a jelentősége, hiszen adott esetben ez határozza meg, hogy kell-e egy külföldi cégnek Magyarországon áfa szempontból regisztrálnia, vagy sem. Nézzük meg, hogy mit ír az EU szabályozás, tisztább lesz-e a definíció? 

Áfa telephely az EU végrehajtási rendelete szerint

A Tanács 282/2011/EU Végrehajtási Rendelete alapján elsődlegesen a szolgáltatást igénybe vevőt vizsgálva állandó telephely bármely olyan telephely, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szükségleteinek kielégítésére igénybe vett szolgáltatások fogadásához és használatához. A szolgáltatásnyújtó szemszögéből nézve állandó telephely bármely olyan telephely, amely a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik, és ezáltal lehetővé teszi szolgáltatások nyújtását.

Időtartamról itt sem esik szó, sőt a magyar és az EU szabályozás között vannak különbségek is. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben meghatározott telephely definíció (permanent establishment), és az állandó, vagy áfa telephely (fixed establishment) nem egy és ugyanaz. Míg a közvetlen adók tekintetében a telephely azonosítását a Modellegyezmény is segíti példákkal, addig a közvetett adók tekintetében a telephely keletkezésének meghatározása nem egyszerű feladat, és előfordul, hogy az EU jogesetek adják az egyetlen fogódzkodót (pl. ARO Lease, Berkholz, vagy Welmory esetek).

Mi a magyar adóhatóság, a NAV gyakorlata? 

A magyar jogalkalmazó, a Nemzeti Adó és Vámhatóság (NAV) gyakorlatát megvizsgálva azt lehet látni, hogy az ellenőrök mindig az adott tranzakció és annak összes körülménye ismeretében állapítják meg, hogy keletkezik-e magyar áfa telephely. Az ellenőrök vizsgálhatják a szerződésben foglalt, és a tényleges magyarországi tevékenység időtartamát a definícióban foglalt egyéb feltételek mellett. Elmondható, hogy egy 12 hónapos időszakot meghaladó időtartam egészen biztosan áfa telephelyet, és így regisztrációs kötelezettséget keletkeztetne, míg egy rövidebb 3, maximum 6 hónapos időtartamban végzett szolgáltatási tevékenység valószínűleg nem keletkeztetne telephelyet.

Természetesen az adott tranzakció és a tranzakció típus mélyreható vizsgálata elengedhetetlen, hiszen egy hibás telephely minősítés eredményeképpen adóhiányt, és ehhez kapcsolódóan maximum 50% adóbírságot és késedelmi kamatot állapíthat meg a NAV.

The post Áfa telephely (fixed establishment) – definíciós hiányosságok appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.