A számlázó programokkal kapcsolatos jogszabálytervezet végre megjelent. Az új adminisztratív kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókat kérdés-felelet formában tesszük fogyaszthatóbbá.

Miről kell adatot szolgáltatni?

Az elektronikus úton történő adatszolgáltatás legalább az áfa-törvény szerinti kötelező adattartalomra terjed ki, de az adóalany a számla / sztornó számla / módosító számla további adattartalmáról is szolgáltathat adatot.

A számlakiállítástól számítva mennyi időn belül kell adatot szolgáltatni?

Azonnal, de legfeljebb 24 órán belül kell elektronikus úton továbbítani az adatokat az állami adó- és vámhatóság („NAV”) részére.

Lehetőség van automatikus adatszolgáltatásra is?

A tervezet azt az xsd adatstruktúrát is tartalmazza, amelyben a számlázó programokkal kiállított számlákról az adatszolgáltatást teljesíteni kell. Mindez megkönnyítheti majd az automatikus adatszolgáltatást is.

Mikortól kell majd adatot szolgáltatni?

A módosítás várhatóan 2018. július 1-jétől fog hatályba lépni, de tesztjelleggel a határidő előtt is lehet adatot szolgáltatni.

Miért van erre szükség?

Az új elektronikus úton történő adatszolgáltatás az adóellenőrzések hatékonyságát hivatott növelni, és várhatóan csökkenteni fogja az adócsalók esélyeit. A rendelkezés csak a számlázó programok esetében lesz kötelező, amiből az is következik, hogy a kézi (nem géppel kiállított) számlák esetében ez az eszköz nem lesz használható az adócsalás visszaszorítására.

Milyen hatással lesz ez a mindennapi adminisztrációra?

Az adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg, amely magában foglalja az adatszolgáltató végpont és számlázó program regisztrálását is.

A tervezet hatásvizsgálata alapján a rendszer az automatizmusa miatt az egyszeri beruházási költségeken túl nem kellene, hogy adminisztratív tehernövekedést jelentsen a vállalkozásnak, és ki fogja váltani az utólagos számla szintű adatszolgáltatást. A rendszer bevezetésének további előnye várhatóan még az is lesz, hogy a számlát befogadó vállalkozás is gyakorlatilag valós időben értesülni tud a számára kiállított számla tényéről és tartalmáról.

Az online adatszolgáltatás sikerességének nagyon fontos előfeltétele, hogy a számlázó program adatexport funkciója működjön, és a vonatkozó jogszabályban felsorolt részletes adattartalmat foglalja magában. Szakértő csapatunk szívesen áll rendelkezésre a számlázó program ellenőrzésében.

[/et_pb_text][et_pb_button button_url=”http://wtsklient.klient.hu/ajanlatkeres/” url_new_window=”on” button_text=”Kérjen ajánlatot!” button_alignment=”left” background_layout=”light” custom_button=”on” button_icon_placement=”right” button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ button_text_size=”12″ saved_tabs=”all” _builder_version=”3.0.86″ /][et_pb_text _builder_version=”3.0.86″ background_layout=”light”]

Az összefoglaló PDF-formátumban innen tölthető le:

Elektronikus úton történő adatszolgáltatás (PDF)

KAPCSOLÓDÓ CIKK:

2018. július 1-jétől online számlázás

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Elektronikus úton történő adatszolgáltatás – Elérhető a számlázó programokkal kapcsolatos jogszabálytervezet! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Miről is van szó az ügyben?

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette elő, a kérdéses ügyben a NAV Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága az alperes, a felperes pedig Farkas Tibor, aki egy árverés keretében mobilhangárt vásárolt egy fizetésképtelen társaságtól. A felperes megfizette a vételárat, valamint az eladó által az ezen ügylet után felszámított áfa összegét, melyet levonásba helyezett.

Az adóhatóság azonban jelezte, hogy az ügyletre a fordított áfa szabályait kellett volna alkalmazni, az áfa levonását ezáltal kifogásolta. Az adóhatóság az áfa összeg megfizetését követelte, valamint az áfa összegének 50%‑ának megfelelő összegű bírságot szabott ki.

Ez nem egy egyedi, elszigetelt eset, a NAV máskor is jogtalan áfa-levonásnak minősítette azon számlák áfa tartalmának levonását, melyek helytelenül fordított áfa helyett az egyenes adózás szabályai szerint lettek kiállítva.

Az ügyben eljáró magyar bíróság fő kérdése, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal azon adóhatósági gyakorlat, mely szerint az adóhatóság a beszerző terhére adókülönbözetet állapít meg akkor, ha a fordított áfás ügyletről az értékesítő az egyenes adózás alapján állítja ki a számlát, annak áfa-tartalmát bevallja és be is fizeti, a beszerző pedig a számla kiállítójának megfizetett áfát levonásába helyezi, ugyanakkor a beszerző az adókülönbözetként megállapított áfa tekintetében levonási jogával nem élhet? A másik kérdés a bírságolási gyakorlattal kapcsolatos, azaz a helytelen adózási mód megválasztásának arányos szankciója-e az 50 %-os mértékű adóbírság, akkor, ha a költségvetést adókiesés nem érte, visszaélésre vonatkozó adat nem merült fel? 

Hol tartunk most?

Az eljárás részeként nemrégiben jelent meg a Főtanácsnok indítványa az ügyben, melyben a Főtanácsnok részleteiben vizsgálja az ügyet és javaslatot tesz a Bíróságnak a jogértelmezés kapcsán. A Főtanácsnok véleménye alapján a NAV eljárása Uniós jogot sért azzal, hogy bírságot szab ki akkor is ha adócsalásnak még a gyanúja sem merült fel, valamint a NAV eljárásában az áfa-semlegesség sérelme is felmerül.

A Bíróság a véleménye megalkotásakor nagymértékben támaszkodik a Főtanácsnok indítványára, azzal ellentétes ítélet ritkán születik. Ennek fényében arra lehet majd számítani, hogy a Bíróság is hasonló álláspontra helyezkedik a döntés meghozatalakor.

De hogyan tovább?

A kérdés adott, hogyan fog a NAV eljárni a jövőben, amennyiben az Európai Unió Bírósága a felperes számára kedvező jogértelmezést bocsát a magyar bíróság rendelkezésére. A jelenlegi jogszabályi környezetben a legmegfelelőbb eljárás az lenne ilyen esetekben, ha a NAV felhívná az érintett felek figyelmét a vizsgált ügyletek helytelen adójogi értelmezésére (egyenes adózás helyett fordított áfa) és felszólítaná a számla kibocsátóját a számla helyesbítésére. A helyesbített számla kiállítása után az áfa-egyensúly a helyére billenne és ebben az esetben sem a feleket, sem a költségvetést nem érné kár. Természetesen ehhez az is kell, hogy az eredetileg helytelenül levont áfa összegét a NAV ne tekintse jogtalan visszaigénylésnek.

Ez az eljárás bár kívánatos lenne, nem minden esetben nyújtana megfelelő megoldást, például nehezen állítható helyre a tranzakció áfa kezelése abban az esetben, ha a számla kibocsátója időközben megszűnt, vagy, akár anyagi hátrány is érheti a vevőt, ha az eladó nem képes visszafizetni a számlakorrekció után az áfa összegét.

Az EU bíróság ítéletéről ebben a cikkben olvashat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

Az EU bíróság ítélete – jogtalan NAV adóbírság

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:

A NAV bírságolási gyakorlatára is hatással lehet az Európai Bíróság ítélete 

The post Egyenes áfa helyett fordított áfa – újabb magyar kérdés az Európai Unió Bírósága előtt appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.