A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak beküldendő, „klasszikus” bevallások 

Az újonnan alakult cégek első „klasszikusan” beadandó bevallása a T201T nyomtatvány, ahol jellemzően a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz (NAV) történő bejelentkezést, a választott MNB vagy EKB árfolyamot és ha van, a székhelyszolgáltatás helyét és a vállalkozás iratai őrzésének helyét szoktuk bejelenteni az adóhatóságnak. A bevallási határidő a változástól számított 15 nap.

Attól az időponttól kezdve, hogy a cég érvényes adószámmal rendelkezik, áfabevallás benyújtására is kötelezett. Az újonnan alakult cégek a bejelentkezés évében és az azt követő évben havi bevallónak minősülnek, így a könyvelés megkezdése előtt meg kell vizsgálni azt is, hogy mely időszakokra szükséges még havi áfabevallást – esetleg visszamenőleg – beadni. Az áfabevallások benyújtását a 65-ös nyomtatványon tudjuk megtenni a bevallási hónapot követő hónap 20. napjáig.

A járulékok tekintetében az előírt bevallás a 08-as, ennek bevallási határideje minden tárgyhónapot követő hónap 12. napja. Ebben az esetben is célszerű megvizsgálni, hogy esetleg szükséges-e pótolni bevallást.

A fentieken túl az üzleti év végével az újonnan alakult cégek kötelesek beadni a 01-es bevallást az egyéb járulékok tekintetében, amelynek bevallási határideje az üzleti évet követő február 25-e. Az üzleti év végi zárásokhoz tartozik a társasági adóbevallás (29-es) és az iparűzési adó (HIPAK) bevallás is, amelyek bevallási határideje az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napja.

Fontos, hogy ezeket a bevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha nem tartalmaznak adatokat (nullás bevallások). A bevallásokat minden esetben elektronikusan kell a NAV-hoz benyújtani, és ha a cég úgy dönt, hogy a bevallásokat képviselő útján szeretné beadni, akkor szükséges az úgynevezett EGYKE nyomtatvány kitöltése is.

A felsoroltakon kívül minden magyarországi szervezetnek, amely gazdasági tevékenységet folytat – vállalkozásoknak, civil szervezeteknek, alapítványoknak, egyházaknak, illetve vallási tevékenységet folytató szervezeteknek – kötelező a cégkapun regisztrálnia magát. Cégkapu-regisztráció esetén a gazdálkodó szervezetek elektronikus úton kommunikálhatnak a különféle hatóságokkal, intézményekkel, így hatékonyabban működhet a kapcsolattartás az állami szervekkel.

Az újonnan alakult cégek egyéb bejelentési kötelezettségei 

A mindenki által ismert, a NAV-hoz beküldendő bevallásokon kívül az újonnan alakult cégek kötelesek egyéb intézményeknél is regisztrálni. A Központi Statisztikai Hivatalnál történő regisztrációhoz a 1032-es nyomtatványt az adatszolgáltató székhelye szerint illetékes KSH regionális igazgatósága számára kell megküldeni az alakulástól számított 15 napon belül. Ez a nyomtatvány előzetes információkat gyűjt a vállalkozás tevékenységével, árbevételével és egyéb adataival kapcsolatban.

Ezen kívül minden cégnek szükséges regisztrálni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Mezőgazdasági tevékenységet folytató cég esetében ezt a regisztrációt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál kell megtenni.

A helyi iparűzési adó alá történő bejelentkezést a vállalkozás székhelye, telephelye szerint illetékes önkormányzat felé kell teljesíteni elektronikus formában az önkormányzat által kijelölt nyomtatványon.

Ne felejtsük el továbbá, hogy a Magyarországon alakult cégek számára a vállalkozás vezetőjének az alapítástól számított nyolc napon belül legalább egy belföldi pénzforgalmi számlát kell nyitnia. Ezen felül, ha van a vállalkozásnak külföldön vezetett bankszámlája, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé be kell jelenteni. És még nincs vége… 

A könyvelés megkezdése során felmerülő problémák 

Könyvvezetés devizaneme: Könyvelőként számos esetben tapasztalom, hogy az újonnan alakult cégek nem feltétlenül megfelelően választják ki a könyvvezetés devizanemét. Sok olyan vállalkozás van, ahol a tranzakciók jelentős része forinttól eltérő devizában, például euróban zajlik, és miközben az anyavállalat könyvvezetésének devizaneme is euró, a cég mégis forintos könyvvezetést választ az alapító okiratában. Ez számos nehézséget okozhat az egyeztetéseknél, a jelentések készítésénél és nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a forint árfolyamváltozása markáns hatást gyakorolhat a társaságok működésére és eredményességére.

Könyvvizsgálat: Újonnan alakult cégek esetében talán jogosan gondolhatnánk azt, hogy nincs szükség kötelező könyvvizsgálatra, hiszen még nem indult be a vállalkozás tevékenysége és nincs árbevétel, csak jegyzett tőke van a cégnél. Azonban, ha a társaság konszolidálásba bevont társaság, akkor a tevékenység nagyságától függetlenül minden esetben kötelező a könyvvizsgálat.

Eltérő jogszabályi környezet: Nehézséget okozhat az is, hogy a Magyarországon bejegyzett társaságokat a magyar számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően kell könyvelni, és természetesen minden egyéb jogszabály tekintetében is a magyar törvények az irányadók. Ebből adódóan a kezdeteknél számos egyeztetés szükséges a külföldi anyavállalattal a könyvelési és adózási tételek kezelése kapcsán.

Üzleti év: Gyakran előfordul, hogy a Magyarországon alakult társaságok üzleti éve nem igazodik a külföldi anyavállalat üzleti évéhez, ez pedig jelentősen megnehezíti az információszolgáltatást, a könyvelést, a jelentések készítését és konszolidálását. Magyarországon alapításkor a vállalkozásnak lehetősége van meghatároznia az üzleti év végét, így a normál üzleti évtől eltérő üzleti év választásával kiküszöbölhetők a fentiekből fakadó későbbi nehézségek.

Mint a cikkünkből is kiderül, az újonnan alakult cégek előtt számos bevallási és bejelentési kötelezettség tornyosul, függetlenül attól, hogy megkezdték-e az üzleti tevékenységüket vagy sem. Ezeknek az alapos számbavétele mellett azonban nagyon fontos a könyvelés megkezdése előtt átgondolni olyan egyéb kérdéseket is, mint például a választott üzleti év vagy a könyvelés devizaneme, hogy elkerüljük az utólagos javításokkal járó nehézségeket. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a döntések meghozatalában.

The post Az újonnan alakult cégek kötelezettségei és kihívásai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

2021 első negyedéve: szankciómentes időszak

Annak érdekében, hogy a vállalkozások informatikai rendszereit legyen idő felkészíteni, az adóhivatal már szeptember második hetében közzétette a GitHub és az onlineszamla.nav.gov.hu oldalakon az online számla 3.0 rendszerre vonatkozó, fejlesztőknek szóló sémákat és a műszaki változások átfogó leírását. Az XSD 3.0 specifikáció első verziója már elérhető, és elméletileg szeptember végétől már a tesztrendszer és az éles rendszer is elfogadja az adatszolgáltatást ebben a formátumban, alkalmazása azonban csak 2021. január 1-jétől lesz kötelező.

A zökkenőmentes átállás érdekében az első három hónapban, vagyis 2021. március 31-éig a NAV nem szankcionál, vagyis még befogadja a 2.0 formátumot is. A szankciómentes időszak után, április 1-jétől azonban már csak az eggyel fejlettebb, 3.0-ás verzió lesz elérhető.

Az XSD 3.0 specifikáció

A jogalkotók szerint az online számla 3.0 rendszer és a hozzá tartozó adatszolgáltatási formátum egyszerre biztosítja az áfabevallások kiajánlását, a papírmentes számlázást, valamint az adatvédelmet.

Azzal, hogy az online számla 3.0 adatszolgáltatás kiterjed a magánszemélyeknek, valamint a külföldieknek (EU és harmadik országbeli is) kiállított számlákra is, átlagosan napi több mint félmillió (lakossági) számlával többet fog látni a NAV, mint előtte. Ezáltal jövőre a revizoroknak szinte az összes kontrolladat rendelkezésére áll majd az áfabevallások valóságtartalmának vizsgálata során, és a kormány már az áfabevallásokat is ki tudja tölteni a vállalkozások helyett. Ennek köszönhetően az adóügyekért felelős államtitkárság közlése szerint bevezetésre kerül egy új szolgáltatás, az áfabevallások kiajánlása, ami évente nagyjából 480 ezer vállalkozásnak jelenthet adminisztrációs tehercsökkenést. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a számlák áfatartalmának levonásánál az adózóknak több szempontot és belső ellenőrzési eljárást is figyelembe kell venni, amelyet várhatóan ez a könnyítő eljárás nem helyettesíthet. (Például a levonásba helyezésnek szigorú törvényi feltételei vannak, és az adózó is mérlegelhet, hogy mikor szeretne a levonási jogával élni a levonási jog megnyílta után.)

Az XSD 3.0 specifikáció további előnye – különösen a koronavírus-járvány idején –, hogy kiválthatja a magas fertőzési kockázatot jelentő papírszámlákat. Az eladó által XML formátumban feltöltött e-számlát a vevő letöltheti és hiteles számlaként kezelheti, így az adatszolgáltatás lehet maga az elektronikus számla. A gazdaságban leggyakrabban használt azonosítók, így például a szerződésszám is opcionálisan kitölthetők az XSD 3.0 adatstruktúrában, ezzel a számlák automatikusan és könnyen feldolgozhatóvá válnak vevői oldalon.

Az online számla 3.0 rendszerre való átállás végül pedig adatvédelmi szempontból is fontos, hiszen az XSD 3.0 specifikáció biztosítja a lakossági adatok anonimitását. A magánszemélynek kiállított számlák esetében az adatszolgáltatás nem tartalmazhat nevet és címet, így a magánszemély vevő személyes adatait a NAV sem látja.

Az online számla 3.0 rendszer további előnyei

Az online számla 3.0 bevezetésével jövőre gyakorlatilag teljessé válik Magyarországon a 2018. július 1-jén indult, majd idén kiterjesztett számla-adatszolgáltatás rendszere. Mindez a gazdaság további fehéredését és a digitalizáció további terjedését hozhatja magával.

A vállalatok informatikai rendszereinek és számlázó programjainak átállítása az online számla 3.0 adatszolgáltatásra és az új formátumra a korábbi átállásokhoz hasonlóan komoly kihívás elé állíthatja a cégek informatikai és pénzügyi szakembereit is. A WTS Klient Business Automation üzletága készséggel segít Önnek az átállásban és az új adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges digitális rendszerek fejlesztésében.

The post Jön az online számla 3.0! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.