A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi okozza az ingyenes átadások esetében a csapdahelyzetet?

Egy-egy ingatlanfejlesztés kapcsán az érintett önkormányzat gyakran fogalmaz meg többletigényeket a beruházó felé. Ilyenek például a felépítendő épületkomplexumhoz kapcsolódó bekötő utak, járdák kiépítése, buszmegállók kialakítása. Ezeket a beruházásokat, amelyek többek között a könnyebb megközelíthetőséget, vagy éppen egy meglévő közút fejlesztését szolgálják, a vállalkozó aztán köteles ingyenesen átadni az önkormányzatnak. Ezzel kapcsolatban pedig felmerül a közcélú beruházási költségekre jutó áfa levonhatósága, illetve végső esetben a megvalósult beruházás önkormányzat részére történő ingyenes átadása miatti potenciális áfafizetési kötelezettség kockázata is. Az ilyen ingyenes átadások esetében a hazai joggyakorlat eddig (legalábbis ami a fizetendő adó kérdéskörét illeti) alapvetően az adózók számára hátrányos értelmezést követte, azaz az átadást áfaköteles ügyletnek minősítette.

A konkrét ügy háttere

A kérdéses ügyben egy német vállalkozás egy mészkőfejtő újranyitására és üzemeltetésére azzal a feltétellel kapott engedélyt, hogy a mészkőfejtőhöz való hozzáférést az önkormányzathoz tartozó közút kiszélesítésével biztosítja.

A kőfejtő üzemeltetésére engedélyt szerzett társaság egy fővállalkozót bízott meg az építési munkálatokkal, majd a fővállalkozó által kiállított számlában áthárított áfa összegét levonásba helyezte. Az áfalevonást az illetékes német adóhatóság nem fogadta el és adóhiányt állapított meg. Mivel a beruházás ingyenesen került átadásra az önkormányzat részére, ezért a német adóhatóság szerint ehhez az ügylethez kapcsolódóan a beruházót áfalevonási jog nem illette meg.

Megállapítások az áfalevonási jog kapcsán

Az ügy eljutott egészen az Európai Bíróságig, amely több fontos, előremutató megállapítást tett az ingyenes átadások kapcsán felmerülő áfalevonási joggal összefüggésben:

• A konkrét beszerzési ügyletnek főszabály szerint közvetlen és azonnali kapcsolatban kell állnia az áfalevonásra jogosító értékesítési ügylettel. Az adólevonási jog ugyanis azzal a feltétellel gyakorolható, hogy az adott költségek az adólevonásra jogosító, más részére végzett adóköteles tevékenység árának a részét képezik. A közvetlen és azonnali kapcsolatnak objektív alapon kell fennállnia.

• Adott ügyben a mészkőfejtő felé vezető út kiszélesítése tette lehetővé a kőfejtőhöz vezető tehergépjármű-forgalmat, illetve az út kiszélesítésével teljesítette az engedélyes a kőfejtő működtetésének önkormányzat felé vállalt kötelezettségét. További érv volt a bíróság döntésében a beruházási költségek és a kőfejtőt üzemeltető vállalkozás adóköteles tevékenysége közötti közvetlen kapcsolatra, hogy a beruházás költsége beépült a vállalkozás által teljesített ügyletek költségelemeibe.

• Az Európai Bíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy jelen esetben nincsen szó arról sem, hogy a mészkőfejtőhöz vezető utat a nyilvánosság részére adta volna át a beruházó vállalkozás. Az út kiszélesítésének az volt a célja, hogy az elsősorban ennek a vállalkozásnak biztosítson lehetőséget a mészkőfejtő elérésére.

• A bíróság tehát úgy látta, hogy amennyiben az önkormányzat részére átadandó „közcélú” beruházás nem haladja meg a beruházó vállalkozás gazdasági tevékenységének végzéséhez szükséges mértéket és a beruházás költségei beépülnek ezen vállalkozás által teljesített ügyletek árába, akkor a beruházót megilleti az áfalevonás joga.

Megállapítások az ingyenes átadások áfakötelezettségéről

A beruházás önkormányzat részére történő ingyenes átadásával kapcsolatos áfakötelezettségről a bíróság pedig az alábbiakat állapította meg:

• Az Áfa Irányelv (illetve a magyar áfatörvény is) adóköteles termékértékesítésnek minősíti, ha a terméket az adóalany saját vállalkozásából személyes szükségletei, alkalmazottai szükségletei kielégítése végett, továbbá ingyenes juttatásként vagy általában vállalkozásidegen célokra vonja ki (úgy, hogy azzal kapcsolatban részben vagy egészben adólevonásra volt jogosult).

• Jelen esetben az út úgy került átadásra az önkormányzat részére, hogy azáltal kizárt nemcsak a vállalkozás személyes vagy alkalmazottai szükségleteinek a kielégítésére irányuló felhasználás, hanem a vállalkozástól idegen célra történő felhasználás is. Az építési munkák ugyanis a kőfejtést üzemeltető társaság (saját) szükségleteit szolgálták (amint azt a bíróság az áfalevonás kapcsán már kifejtette).

• Következésképpen a nyilvánosság számára nyitva álló út ingyenes kivitelezése az önkormányzat javára nem eredményez áfafizetési kötelezettséget.

Hogyan tovább? 

Az egyik legfontosabb következtetés az Európai Bíróság döntése alapján talán az, hogy a közcélú ingatlanberuházást végző vállalkozás gazdasági tevékenységéhez szükséges mértéket meg nem haladó beruházáshoz kapcsolódó input áfa levonható. A másik pedig, hogy az ezen utóbbi kritériumnak megfelelő beruházások ingyenes átadása nem eredményez áfafizetési kötelezettséget.

Természetesen minden esetben egyedi vizsgálat szükséges annak eldöntéséhez, hogy egy beruházás mely elemei és milyen üzleti háttér mentén felelhet meg az Európai Bíróság által támasztott feltételrendszernek. Forduljon bizalommal a WTS Klient áfatanácsadóihoz, ha szakértő segítségre van szüksége!

The post Ingyenes átadások áfakötelezettsége appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.