A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A fiscalrep.hu – a WTS Klienthez tartozó WTS FRS Kft. új, hivatalos weboldala – kifejezetten harmadik országbeli, vagyis nem EU-tag országból érkező cégek számára készült. A cél: átlátható, biztonságos és jogszerű belépés a magyar piacra. A weboldal négy nyelven érhető el: angolul, németül, magyarul és kínaiul.

Miben segít a WTS?

A fiscalrep.hu bemutatja a WTS komplex pénzügyi képviseleti szolgáltatásait, amelyek lefedik többek között:

• a magyar áfaregisztráció lebonyolítását és egyéb compliance tevékenységeket,
• a havi és negyedéves áfabevallások elkészítését,
• a kapcsolattartást a NAV-val (magyar nyelven),
• a nemzetközi áfa-visszaigénylés támogatását, illetve
• az adminisztratív megfelelés biztosítását és minden ezzel kapcsolatos tanácsadást.

Miért a fiscalrep.hu?

A WTS több évtizedes tapasztalattal segíti partnereit a magyarországi jogszabályoknak való megfelelésben az adózás területén is. A fiscalrep.hu részletes információval, egyszerű kapcsolatfelvétellel és gyakorlati útmutatókkal támogatja a külföldi cégeket. Szakértőink személyre szabott adójogi tanácsadással, teljeskörű pénzügyi adminisztráció kezelésével, valamint a jogszabályi változások folyamatos monitorozásával hatékony támogatást nyújtanak abban, hogy cége megfeleljen valamennyi adózási és pénzügyi előírásnak.

Tájékozottság és tájékoztatás a WTS-től

2025-től megváltoztak a pénzügyi képviseleti szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi feltételek Magyarországon. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása alapján az új feltételeknek 2025. január 1-jétől kell megfelelni azoknak a pénzügyi képviselőknek, amelyek a rendelkezések hatálybalépésekor, vagyis 2023 októberében, illetve 2024 februárjában már szerepeltek a NAV nyilvántartásában, mint pénzügyi képviseleti szolgáltatást nyújtó társaságok. A WTS szakértői folyamatosan monitoroznak minden, a pénzügyi képviselettel kapcsolatos jogszabályváltozást. A jogszabályoknak való megfelelés biztosítása mellett a változásokról a fiscalrep.hu oldalon rendszeresen beszámolunk.

A WTS FRS Kft. csapata jelentős szaktudással és sokéves tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi képviseleti szolgáltatás területén. Állandó meghatalmazottként vállaljuk továbbá az adóhatóság előtti képviseletet, áfabevallások elkészítését, támogatjuk ügyfeleinket a magyarországi speciális számlázási előírásoknak való megfelelésében, illetve áfaanalízist és tanácsadást végzünk nemzetközi és belföldi tranzakciókkal kapcsolatban. Tudjon meg többet rólunk a fiscalrep.hu oldalon!

The post Pénzügyi képviselet a WTS-nél: elindult a fiscalrep.hu appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az EU áfareformja három fő pillérre épül.

1. pillér: E-számlázás és digitális jelentéskészítés

• 2025-től: A tagállamok kötelezővé tehetik az e-számlázást belföldi ügyleteknél.
• július 1-től: Minden határon átnyúló B2B (business-to-business) és B2G (business-to-government) ügyletre kötelező lesz az e-számlázás, szabványos uniós formátumban. A digitális adatszolgáltatás is kötelező lesz.
• 2035-től: Teljes uniós harmonizáció.

 Vállalkozásokra gyakorolt hatás

 Komoly informatikai és adminisztratív felkészülést igényel, a cégeknek át kell alakítaniuk a számlázási rendszereiket.

2. pillér: Platformgazdaság

2028. július 1-től: Az EU áfareformja 2. pilléreként a személyszállítást és szállást kínáló platformok (pl., Uber Airbnb) bizonyos esetekben vélelmezett áfaalanyként válnak áfafizetési kötelezetté.

Nem kell áfát fizetniük ezeknek a platformoknak azonban, ha a tényleges szolgáltató érvényes áfaszámot ad meg, és nyilatkozik, hogy ő maga számol el az áfával. A szabály főként azokra az esetekre vonatkozik, amikor az eredeti szolgáltató nem lenne áfaköteles.

A szabály bevezetését 2030. január 1-ig halaszthatják a tagállamok, a KKV-k kivételek lehetnek ez alól a szabály alól.

Egyéb kötelezettségek:

• A platformok B2C (business-to-consumer) facilitációs szolgáltatásainak teljesítési helye ott lesz, ahol az alapszolgáltatás történik.
• Azok az ügyfelek, akik nem adnak meg áfaazonosítót, automatikusan nem adóalanyként lesznek kezelve.
• Azok a platformok, amelyek áruk értékesítését segítik, és harmadik fél tulajdonában lévő árukat tárolnak (pl. raktárban), kötelesek értesíteni a tulajdonost, ha az áruk más országba kerülnek.

Vállalkozásokra gyakorolt hatás

A EU áfareformja 2. pillére szektorspecifikus. Különösen azoknak a platformoknak jelent komoly változást, amelyek személyszállítási és szálláshely-szolgáltatásokat közvetítenek. Azok a szolgáltatók is érintettek, akik ezeket a szolgáltatásokat a platformokon keresztül kínálják, de jelenleg nem kötelesek áfát felszámítani. A jövőben ugyanis a platformokra hárulhat az áfafizetési kötelezettség, és ez hatással lehet az árakra és a bevételekre.

A „vélelmezett szállítói” szabályt a tagállamok eltérő módon alkalmazhatják, ami bonyolíthatja a szabályoknak való megfelelést, különösen a szolgáltatók áfa-státuszának ellenőrzése során. Tagállamonként eltérhet a rövid távú szállásbérlés definíciója is.

3. pillér: Egységes áfaregisztráció

• OSS bővítése (2028. július 1-től): Az EU-n belüli B2C értékesítések egyszerűsített áfabevallása (OSS) új szolgáltatásokra is kiterjed (pl. villamosenergia, földgáz, szerelési szerződések, belföldi értékesítések).
• Energiaellátás (2027. január 1-től): Az OSS-t kiterjesztik az energiaellátásra is (pl. EV-töltés más tagállamban).
• Saját áru mozgása (2028. július 1-től): Új OSS modul lesz az EU-n belüli saját áruk mozgására – elkerülhető a célországban való áfaregisztráció, ha az áru teljes levonásra jogosít. Az új szabály kiváltja a vevői készlet egyszerűsítési szabályt, amelyet ezzel egyidejűleg megszüntetnek.
• Fordított adózás (B2B): A tagállamoknak kötelező lesz alkalmazniuk a fordított adózást, ha az eladó nem, de a vevő áfaregisztrált a célországban – ez csökkenti a külföldi cégek regisztrációs kötelezettségét.
• Live streaming és virtuális események: január 1. óta már új szabályok érvényesek a teljesítési hely meghatározására B2C esetén, ezek az elektronikus szolgáltatások szabályait követik.

 Az EU áfareformja az eredeti javaslatban tartalmazta a célország szerinti adóztatást az árrés értékesítéseknél (pl. műtárgyak), ez azonban kikerült a végleges szövegből.

Vállalkozásokra gyakorolt hatás

Bár az EU áfareformja 3. pillérében megfogalmazott új szabályok csökkentik a külföldi áfaregisztrációk szükségességét, nem szüntetik meg teljesen azt. Egy nem letelepedett eladónak például továbbra is regisztrálnia kell abban a tagállamban, ahonnan közösségi értékesítést végez.

A regisztráció hiánya cash-flow hátrányokhoz vezethet, mivel az előzetesen felszámított áfát csak külföldi áfa-visszatérítési eljáráson keresztül lehet visszaigényelni. A cégeknek mérlegelniük kell, hogy fenntartják-e meglévő regisztrációikat, vagy kihasználják az új egyszerűsítéseket.

Miért fontos már most tervezni?

Bár több szabályozási változás csak évekkel később lép életbe, az EU áfareformja  által megkövetelt fejlesztések – például az e-számlázás vagy a valós idejű jelentés – komoly pénzügyi és technológiai átalakítást igényelnek. Ez nemcsak a könyvelést, hanem a jogi, adózási és informatikai területeket is érinti.

Kulcsfontosságú lépések a vállalkozások számára:

• Az e-számlázás és digitális jelentéstétel rendszereinek megtervezése
• A platformok szerződéses védelmének felülvizsgálata az áfa-kockázatok áthárítása érdekében
• A vevők státuszának és helyének alapos ellenőrzése
• Felelősség- és kockázatelemzés elvégzése a büntetések elkerüléséhez

Nem minden tagállam vár a ViDA határidőkre

Több tagállam – például Magyarország, Németország, Belgium, Lengyelország, Spanyolország vagy Franciaország – nem várja meg, hogy az EU áfareformja a tervezett menetrendben életbe lépjen, hanem bizonyos területeken már most bevezeti vagy tervezi bevezetni a kötelező e-számlázást és a jelentéstételi kötelezettséget. Ezért célszerű rövid távon is figyelemmel kísérni a nemzeti szabályozási változásokat, hogy a vállalkozások időben reagálni tudjanak.

Mi vár ránk a következő években?

Az EU áfareformja átformálja az uniós áfa-szabályozást a digitális kor elvárásainak megfelelően. Az új szabályok nemcsak az e-kereskedelmet, hanem szinte minden vállalkozást érintenek.

A felkészülés nem halogatható: érdemes már most megkezdeni az üzleti folyamatok felülvizsgálatát, IT-rendszerek fejlesztését és a jogi környezet értékelését, hogy a cégek ne kockáztassanak későbbi bírságokat, késedelmeket vagy működési fennakadásokat.

A WTS Klient áfaszakértői több évtizedes szakmai tapasztalatukkal nemcsak a hazai, de a nemzetközi áfaszabályozás terén is hatékonyan tudják támogatni ügyfeleiket. Forduljon hozzánk Ön is bizalommal, ha a cége nemzetközi, EU-n belüli tranzakciókban érintett, és kérdései merülnek fel, hogy milyen változásokra kell készülnie az EU áfareformja kapcsán!

The post Hétfőn életbe lép az EU áfareformja appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

• Melyik országban kell adót fizetni a külföldön fekvő ingatlan hasznosításából származó jövedelem után?
• Milyen adókötelezettségek merülnek fel?
• Keletkezik-e a bérbeadó társaságnak telephelye abban az országban, ahol az ingatlan fekszik?

Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk és bemutatjuk, mire érdemes figyelnie egy külföldi társaságnak, amennyiben tervei között szerepel egy Magyarországon fekvő ingatlan bérbeadása.

Áfa telephely ingatlan bérbeadása esetén

A gazdasági tevékenységtől eltérő országban fekvő ingatlan bérbeadása, hasznosítása nem feltétlenül keletkeztet áfa telephelyet a bérbeadónál.

Egy korábbi cikkünkben már részletesen ismertettük az állandó telephely definícióját a magyar áfatörvény és a HÉA-irányelv végrehajtási rendelete szerint. Ez előbbi alapján egy ingatlan hasznosítása miatt akkor keletkezik telephelye egy társaságnak az ingatlan fekvése szerinti államban, ha rendelkezik egy földrajzilag körülhatárolt hellyel, ahol helyhez kötötten huzamosabb ideig gazdasági tevékenységet folytat, és ahol a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak. A HÉA-irányelv végrehajtási rendelete szerint pedig akkor keletkezik állandó telephely, ha a szolgáltatásnyújtó az ingatlan fekvése szerinti államban, a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik, mely lehetővé teszi a szolgáltatások nyújtását.

A két szabály alapján jól látható, hogy azon kívül, hogy a bérbeadott ingatlan Magyarország területén található, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte az ingatlan fekvése szerinti államban további vizsgálatot igényel.

Fontos szempont, hogy a bérbeadó gazdasági tevékenységének mennyire meghatározó részét teszi ki az ingatlan bérbeadása, továbbá, hogy ahhoz kapcsolódóan ténylegesen rendelkezik-e olyan szervezettel, amely lehetővé teszi számára az ingatlan hasznosítására irányuló szolgáltatás nyújtását. Amennyiben részletes vizsgálat után megállapítható, hogy a fenti feltételek nem teljesülnek, a bérbeadó külföldi társaságnak nem keletkezik telephelye Magyarországon.

Tekintettel azonban arra, hogy az ingatlan bérbeadása a HÉA-irányelv végrehajtási rendelete szerint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül, amelynek teljesítési helye az ingatlan fekvésének országa, a főszabály szerint a felmerülő általános forgalmi adót is az ingatlan fekvésének országában kell megfizetni. Így tehát a külföldi bérbeadó telephely hiányában is csak akkor mentesül az áfaregisztrációs és áfafizetési kötelezettség alól Magyarországon, ha a bérbevevő belföldi adóalany, akinek a külföldi társaság fordított adózás alá eső számlát tud kiállítani.

Amennyiben azonban a külföldi társaságnak az ingatlan bérbeadása miatt telephelye keletkezik Magyarországon, a külföldi adóalanynak be kell regisztrálnia Magyarországon, és az adókötelezettséget az általános szabályok szerint Magyarországon kell teljesítenie. Ez pedig jelentős többletadminisztrációt jelent.

Mi a helyzet a társasági adóval?

Míg áfa szempontból alaposabb mérlegelésre van szükség annak eldöntéséhez, hogy az ingatlan bérbeadása állandó telephelyet keletkeztet-e, addig a társasági adó szempontjából könnyebb az adózók helyzete.

A társasági adó telephely keletkezésének megállapításakor tekintettel kell lenni mind a társasági adóról szóló törvény, mind a külföldi adóalany illetősége szerinti állammal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény rendelkezéseire.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint az ingatlanvagyonból származó jövedelem általában abban az államban adóztatható, amelyben ez az ingatlan fekszik. A magyar jogszabály rendelkezése szerint az ingatlan térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása, továbbá ingatlan értékesítése telephelyet keletkeztet.

A fenti jogszabályok együttes olvasatából megállapítható, hogy amennyiben a bérbeadott ingatlan Magyarországon fekszik, a külföldi bérbeadónak a bérbeadási tevékenység időtartamától függetlenül társasági adó szempontból telephelye keletkezik Magyarországon. A társasági adót a magyar jogszabályok előírásai szerint kell teljesítenie, amelyhez be is kell jelentkeznie adóalanyként Magyarországon.

Röviden a helyi iparűzési adóról

Tekintettel arra, hogy a helyi adókról szóló törvény szerint telephelynek minősül többek között a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, a külföldi adóalanynak telephelye keletkezik a Magyarországon fekvő ingatlan bérbeadása esetén, így helyi iparűzési adó megfizetésére köteles.

Ahogy az a cikkünkből is kiderül, a gazdasági tevékenység helyétől eltérő országban fekvő ingatlan bérbeadása esetén rendkívül fontos a bérbeadási tevékenység alapos vizsgálata. Amennyiben ugyanis a bérbeadási tevékenységet helytelenül minősítik, az érintett ingatlant nem tekintik telephelynek és a külföldi adóalany elmulasztja az ezzel kapcsolatos regisztrációs, valamint adófizetési kötelezettségét, az adóhatóság utólag szigorú szankciókat állapíthat meg részére. A WTS Klient több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi adózás, a külföldi társaságok adóstruktúrájának tervezése területén, így bátran fordulhat hozzánk, ha külföldi cég Magyarországon fekvő ingatlanának hasznosítása kapcsán adótanácsadásra vagy / és adótervezésre lenne szüksége!

The post Ingatlan bérbeadása és telephely keletkezése appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Kinek kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia?

A pénzügyi képviselethez kapcsolódó jogszabályhelyeket részben az általános forgalmi adóról szóló, részben az adózás rendjéről szóló törvényben találja a minden részlet iránt érdeklődő szakember. Ez alapján általános esetben a hazánkban általános forgalmi adó szempontból nem letelepedett külföldi társaság megbízhat ilyen státuszú társaságot; ha azonban a külföldi társaság harmadik országban, azaz Európai Unión kívül bír székhellyel vagy érintett telephellyel, kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia, gyakorlatilag egy speciális áfaregisztráció történik pénzügyi képviselő segítségével.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha például egy svájci székhelyű gazdasági társaságnak keletkezik magyarországi általános forgalmi adó kötelezettsége, adókötelezettségének kizárólag pénzügyi képviselő útján tud csak eleget tenni. Fontos, hogy ez nem feltétlenül tényleges adófizetési kötelezettséget jelent: ez akkor is igaz lehet, ha például egy magyarországi teljesítési helyű, de adómentes szolgáltatásnyújtás (például személyszállítás) miatt van szükség a magyarországi nyilvántartásba vételre, amely nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Indokolatlanul sok adminisztráció ez egy hasonló esetben, ahhoz képest, hogy a társaságnak ekkor egyetlen adómentes tételt kell csak adóbevallásaiban szerepeltetnie.

A sok ijesztgetés után: kit keressünk ilyen feladathoz? 

Harmadik országos társaságként áfaregisztráció érdekében egy olyan magyarországi kft-t vagy részvénytársaságot kell találnunk, amelynek a jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, vagy képes ennek megfelelő összegű bankgaranciát szerezni, továbbá, nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Mindez nem egyszerű feladat, hiszen a gyakorlatban a legtöbb hazai gazdasági társaság nem rendelkezik ekkora jegyzett tőkével (sokaknak még a törvényi minimum fenntartása is gondot okoz), és valószínűleg nagy teher számára egy ekkora összegű bankgarancia megszerzése, illetve költségeinek viselése.

Amiért valójában, így a legtöbb tanácsadó cég is idegenkedik a pénzügyi képviselő szereptől: a külföldi (képviselt) társaság magyarországi adókötelezettségei tekintetében a pénzügyi képviselő és a külföldi („áfaregisztrált”) társaság egyetemleges felelősséggel bír. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság minden esetleges adótartozást egyaránt követelhet a külföldi társaságtól és a pénzügyi képviselő gazdasági társaságtól. Ez sokszor előre nehezen becsülhető kockázatot jelenthet a pénzügyi képviselői státuszt vállaló társaságnál. Arról nem is beszélve, hogy az 50 millió forintos jegyzett tőke vagy bankgarancia megléte korántsem biztos, hogy fedezetet nyújt minden potenciális kockázatra: érthető módon a hazai társaságok ilyen szerepvállalását nagyon alapos és körültekintő vizsgálatnak, kockázatelemzésnek kell megelőznie.

Nemzetközi cégcsoporton belül gyakran előfordul, hogy anyavállalati nyomásra a magyar leányvállalat „vállalja önként” ezt a feladatkört, és mindezt gyakran részletes helyzetfelmérés és kockázat-analízis nélkül kell megtennie.

The post Kötelezettség vagy lehetőség – ki lehet pénzügyi képviselő? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.