Presidential Decree no. 2151 

In accordance with Presidential Decree no. 2151, which was announced on 25 February 2020 and became effective the same day, CbCR regulations in Turkey were implemented within the scope of transfer pricing documentation requirements. These CbCR regulations in Turkey include, among others:

• applicability of the CbCR preparation requirement for the Turkish-resident ultimate parent company of a Multinational Corporation (MNC) that has total consolidated annual revenue of EUR 750 million or above in the previous fiscal year;
• information regarding the method and deadline of the CbCR submission;
• the necessary information the CbCR should include;
• information regarding the necessary conditions, deadline and method of the CbCR submission by the Turkish-resident MNC group member company (or one of the Turkish-resident MNC group member companies on behalf of the others, if there is more than one);
• information regarding the CbCR submission notification liability of Turkish-resident members of MNC that meet the CbCR requirements;
• detailed information regarding the calculation of the EUR 750 million threshold.

Transfer Pricing General Communique no. 4

Following this Presidential Decree, Transfer Pricing General Communique no. 4 was also published the same day in Turkey and took effect as of 1 September 2020. Communique no. 4 includes amendments and additional explanations with respect to the above-mentioned CbCR regulations in Turkey. The most important amendments are as follows:

• The EUR 750 million threshold should be calculated by adding up the total income, revenue and profit amounts that are shown separately in the consolidated financial tables of the MNC.
• If the consolidated financials of an MNC are prepared using a currency other than the EUR, this should be indicated in the corresponding CbCR.
• If the ultimate parent company or the surrogate parent company of an MNC does not have tax residency in Turkey, and the EUR 750 million threshold definition is in their local currency, the local currency equivalent of EUR 750 million should be taken into consideration during the calculation of the threshold.
• If the ultimate parent company of an MNC is tax resident in Turkey, even though the CbCR is submitted in a different jurisdiction by the surrogate parent company of the MNC in accordance with the legislation of the corresponding jurisdiction, it is still mandatory to submit the CbCR in Turkey as well.
• One important step towards digitalisation in CbCR regulations in Turkey is that the CbCR should be submitted via BTRANS (Information Transfer Platform of the Revenue Administration in Turkey) in xml format. Taxpayers should request a user code and password from the registered tax offices. Necessary information and instructions regarding the file formats that can be used are given in BTRANS. BTRANS applications are available on the website of the Turkish Revenue Administration and this application should be completed by the taxpayers, uploading their files to BTRANS in order to be able to start uploading.
• Another new element of the CbCR regulations in Turkey is that an independent accountant financial advisor or a sworn financial advisor (if a service agreement is signed with the taxpayer) can also submit Annex-5 „Notification Form for Country-by-Country Reporting” and Annex-6 „Country-by-Country Report” on behalf of the taxpayer.
• The deadline for the annual notification forms of the years after FY2019 (FY2020 and the special accounting years that begin after 1 January 2020) is 30 June of the following year.
• The CbCR notifications should be submitted electronically every year via the Internet Tax Office. Taxpayers need to request a user code and password from the relevant tax office where they are registered.
• There is an update to the format of the notification form, and so this updated, new notification form should be submitted.
• MNC groups are allowed to make a deadline extension request to the Turkish Tax Authority if their financials for the previous fiscal year have not been consolidated in time. This notification should also include a petition including an explanation in this respect.
• A one-month extension of the notification submission deadline can be granted to make corrections and resubmit the notification if any information is missing or incorrect. If the resubmission is not made after this one-month extension, a tax penalty in line with the Turkish Tax Procedural Law will be imposed.

Circular on Implicit Profit Distribution Through Transfer Pricing / 2

In accordance with the “Circular on Implicit Profit Distribution Through Transfer Pricing / 2” dated 17 December 2020, some elements of the CbCR regulations in Turkey have been amended. Thus the deadline of the

• first CbCR submission for the accounting period 2019 and the
• first CbCR submission for the special accounting period expiring in January 2020, which must be filed via BTRANS by the end of January 2021,

has been extended until 26 February 2021.

If you would like to know more about transfer pricing issues and CbCR regulations in Turkey, please visit the homepage of WTS Turkey!

The post CbCR regulations in Turkey appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Who must prepare a transfer pricing report? 

A Serbian entity that enters into transactions with related parties is obliged to prepare a transfer pricing report. Two parties are related if:

• one party controls more than 25% of the shares in the other party;
• one party controls more than 25% of the voting rights in the other party’s management bodies;
• both parties are controlled by the same individual/company (more than 25% of the shares/voting rights).

In addition, if a Serbian entity enters into transactions with companies from tax havens (such as Hong Kong, Panama, Liechtenstein, Monaco, British Virgin Islands, US Virgin Islands, etc.), it is also obliged to prepare a transfer pricing report and provide evidence that these transactions are in line with the arm’s length principle.

A full transfer pricing file is needed for the following types of transactions:

• Financial transactions (such as loans and credits), regardless of their value. (However, if a Serbian entity receives an interest-free loan from a related party, a transfer pricing analysis is not mandatory.)
• Commercial transactions (sale/purchase of goods, services, property, etc.) with a related party, provided that the total annual value of transactions with that party is higher than RSD 8 million (roughly EUR 68,000).

If the total annual value of commercial transactions with a related party is lower than RSD 8 million (roughly EUR 68,000), the taxpayer is obliged to present these transactions, but there is no obligation to further analyse them from a transfer pricing perspective.

The transfer pricing report is submitted to the tax authorities for each fiscal year.

Is the transfer pricing regulation in Serbia aligned with the OECD Guidelines and BEPS?

The Serbian Ministry of Finance regulates transfer pricing on the basis of documentation published by the OECD and other international organisations, so we can say that transfer pricing regulation in Serbia is mostly aligned with the OECD Guidelines. However, in the Serbian Rulebook on transfer pricing there are some significant differences:

• In Serbia, a benchmarking analysis must be prepared for each fiscal year. Comparable independent companies from Serbia have priority over foreign comparable entities. If there are no comparable companies in Serbia, the geographic search may be extended to similar markets (Balkan states, Eastern Europe, European Union, etc.).

• It is not mandatory to prepare a master file. However, the information from the master file may be used in analysing transactions with related parties.

• The last version of the OECD Guidelines, published in July 2017, proposes the simplified approach in the analysis of low-value – adding intra-group – services (implementation of 5% cost plus margin without the need for benchmarking analysis). However, such approach is not regulated in the Serbian Rulebook on transfer pricing. Therefore, for intercompany services it is necessary to perform a functional analysis, a comparability analysis, as well as a benchmarking analysis (if there is no internal comparable transaction).

Although Serbia is not an OECD member state, it has started implementing BEPS measures. The National Assembly ratified the Multilateral Convention to Implement Tax Treaty Related Measures to Prevent Base Erosion and Profit Shifting. In addition, Serbia is a member of the OECD/G20 Inclusive Framework on BEPS and is expected to propose new taxation rules for the digital economy. Therefore, transfer pricing regulation in Serbia will follow presented BEPS measures and initiatives.

What transfer pricing methods are applicable in Serbia? 

List of applicable transfer pricing methods in Serbia:

• comparable uncontrolled price (CUP) method
• cost plus (C+) method
• resale (RS) method
• transactional net margin (TNM) method
• profit split (PS) method

Combining two or more presented transfer pricing methods is also possible.

If none of these five methods is applicable in a certain case, a taxpayer may decide to use any other method for drawing a conclusion on price in accordance with the arm’s length principle. For example, in the case of a purchase/sale of property, an independent appraiser may be engaged to value the subject of the transaction. The estimated property value may then be used as an arm’s length price.

Are Advanced Pricing Arrangements (APAs) applicable in Serbia?

APAs do not exist in Serbian transfer pricing regulation. Therefore, it is not possible to obtain approval from the tax authorities on group transfer pricing policy.

Are there any safe harbour rules in Serbia?

Safe harbour rules do not exist in Serbian transfer pricing regulation. Thus, each transaction with the related party must be analysed in detail (e.g. functional analysis, comparability analysis, benchmarking analysis, etc.).

What are the penalties in the case of non-compliance with the transfer pricing regulation in Serbia?

If a taxpayer does not prepare and file a transfer pricing report for the tax authorities, the following expenses may be expected:

• penalty for a company not filing a transfer pricing report for the tax authorities: from RSD 100,000 (roughly EUR 850) to RSD 2 million (roughly EUR 17,000)
• penalty for a responsible individual not filing a transfer pricing report for the tax authorities: from RSD 10,000 (roughly EUR 85) to RSD 100,000 (roughly EUR 850)

• additional corporate income tax based on adjustment of tax base (if the transfer pricing analysis proves that the taxpayer’s tax base is lower than the tax base in accordance with the arm’s length principle)

• interest for not paying corporate income tax until the deadline

If additional corporate income tax is higher than RSD 1 million (roughly EUR 8,500), the offence may be considered tax evasion and may lead to imprisonment for the individuals responsible.

If you would like to know more about transfer pricing regulation in Serbia, you need help to prepare a transfer pricing report or you require transfer pricing consulting services in Serbia, please contact the consulting team of WTS Serbia, the exclusive representative of WTS Global in Serbia.

The post Transfer pricing regulation in Serbia appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Earlier, the Cabinet of Ministers of Ukraine also changed the list of legal forms of non-residents that do not pay profit tax and/or are not tax residents in the countries of their registration. In our article, we take a detailed look at all the TP-related changes in Ukraine.

Implementation of BEPS actions

A large portion of the TP-related changes in Ukraine concerns the long-awaited implementation of the BEPS Plan actions into the country’s tax law. Thus, the new legislation adopts the three-level structure of TP documentation according to Action 13 of BEPS. Hence, TP documentation shall consist of a master file, local file and a Country-by-Country Report (CbCR). In addition, Ukrainian entities of multinational companies (MNCs) will have to file notification about their participation in international groups of companies.

The suggested TP-related changes in Ukraine are generally in line with BEPS recommendations. Yet there are also some differences. For instance, although it envisages a general threshold of EUR 750 million and the presence of one circumstance, listed in the corresponding article, for submitting a CbCR, the master file may be requested by Ukrainian tax authorities if the annual consolidated group revenue is equal to or exceeds EUR 50 million.

The Draft Law introduces new penalties for failure to comply with the added reporting requirements, which may be quite significant. They are linked to subsistence wage amounts, which are gradually revisited. For example, the penalty for failure to submit a CbCR equals 1,000 times the subsistence wage, which would currently amount to UAH 2 million (roughly EUR 74,000 under the current exchange rate).

Business purpose

An important new feature is the introduction of the principle of business purpose for transactions. It means that taxpayers will be obliged to prove in TP documentation that controlled transactions on acquiring works (services), intangible assets, and items other than goods have a clear business purpose. The tax authorities may disregard transactions without a reasonable business purpose when calculating the base for profit tax.

Deemed dividends

According to the adopted TP-related changes in Ukraine, the amount of TP adjustment that increases the tax base in Ukraine may be treated as a deemed dividend distribution. Such dividend distribution would be subject to withholding tax (WHT) in Ukraine at the regular WHT rate of 15%, unless otherwise provided for by applicable double tax treaties.

Independence threshold

The threshold for recognising parties as related parties would be raised to 25% as compared to the current threshold of 20%. This change would bring Ukrainian legislation closer to dominant international practice.

List of business transactions that fall under TP control

It is specified that taxpayers should also report on transactions that reduce their income and/or financial result as a result of the full/partial, irrevocable/temporary transfer of functions together with (or without) tangible and/or intangible assets, benefits, risks and opportunities to another taxpayer (to another person), regardless of whether such transactions are reflected in accounting or not.

Special TP-related changes in Ukraine for commodities

The Draft Law introduces new rules for transactions with commodities. Namely, taxpayers would need to apply “quoted prices” for the TP analysis of some transactions with commodities. Quoted prices are defined as pricing data, which includes exchange quotations and price indices published by recognised agencies, statistical and government agencies. Also, taxpayers carrying out such transactions with commodities should notify the tax authorities upon the conclusion of the relevant contract.

The list of commodities subject to these rules as well as the procedure for applying the quoted prices would be adopted by the Cabinet of Ministers of Ukraine.

Introduction of rules for controlled foreign corporations

There are also some other changes, including the introduction of rules for controlled foreign corporations (CfC), which are new to Ukrainian legislation. In particular, along with the general provisions and explanations, it is stated that the tax authority may oblige the controlling entity to provide TP documentation on the transactions of CfC with related non-residents or with non-residents that fall under the Ukrainian list of low-tax states or the list of legal forms (covering fiscally transparent entities), if the total volume of transactions with such entity exceeds UAH 10 million (roughly EUR 345,000) per calendar year and the annual income of the CfC exceeds UAH 150 million (roughly EUR 5.2 million) per calendar year. If the TP documentation and/or copies of primary documents are not submitted, the tax authority increases the pre-tax profit of the CfC by 30% of the income/expenses for which the TP documentation/copies of primary documents were not submitted.

Also, the controlling entities are obliged to submit a report on the CfC and reports on the acquisition or termination of participation in the CfC.

Adjustment of financial result for tax (reporting) period

The Draft Law provides for the 30% adjustment of the financial result of the taxpayer, not only when purchasing but also when selling goods (including fixed assets), works and services (transactions that are not deemed controlled) to non-residents that fall under the Ukrainian list of low-tax states or the list of legal forms (covering fiscally transparent entities). However, such requirements would not be applicable if the transactions are controlled for TP purposes, or even for uncontrolled transactions, if the taxpayer still opts to confirm that the pricing is at “arm’s length”.

Also, the financial result of the tax (reporting) period should be increased by the amount of expenses incurred by the taxpayer in transactions with non-residents if such transactions do not have a business purpose.

Introduction of all the changes specified above

If enacted, such changes will come into effect from 1 January 2021. Even if the President of Ukraine vetoes the Draft Law, we expect that the BEPS-related amendments will still be introduced soon as a separate law comprising most of the rules outlined above.

Important changes to the list of legal forms of non-residents

The list of legal forms of non-residents that do not pay profit tax and/or are not tax residents in the countries of their registration has been changed as well.

Starting from 1 January 2020, the list of such legal forms of non-residents registered in Austria, Germany and Poland is as follows (additions to the list marked with italics):

The Republic of Austria

The Federal Republic of Germany

The Republic of Poland

For now, such new lists of legal forms of non-residents should be considered by the taxpayers when preparing TP documentation and reports on TP, as well as for the purpose of the 30% adjustment of the financial result. But, as we can see from Draft Law No. 1210, the amendments to such lists could affect TP rules significantly from 2021.

If you would like to know more about the latest TP-related changes in Ukraine, please visit the homepage of WTS Tax Legal Consulting, LLC, the exclusive representative of WTS Global in Ukraine.

The post Implementation of BEPS and other TP-related changes in Ukraine appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

The most important new Ukrainian TP rules for entities registered in the country are the establishing of the substance-over-form principle for TP purposes, the introduction of new criteria for the selection of the investigated party and the extension of TP control.

Implementing the substance-over-form principle into the Ukrainian TP rules

From 1 January 2019 taxpayers / tax authorities in Ukraine must analyse the functions performed by the parties of controlled transactions based on:

• concluded agreements,
• accounting data,
• actual actions of the parties and the circumstances of transactions.

Should actual actions of the parties and their non-documented agreements differ from those declared in the contract, actual actions and conditions shall prevail.

If transactions are actually performed but not arranged by any documents and not reflected in the accounting data of the taxpayer or its counterparty, such transactions may still be subject to Ukrainian TP rules if the tax authority finds evidence of the actual conduct of these transactions.

We understand that such new rules are in line with the recommendations of BEPS Actions 8–10 and should encourage actual agreements between parties to be examined, to determine their actual contributions to transactions and the non-recognition of transactions which make no commercial sense to be authorised.

New criteria for the selection of the investigated party

The Tax Code of Ukraine provides that when a taxpayer opts to apply the TP method, based on comparison of profitability, the taxpayer should also select the tested party, namely the party to the transaction whose profit margin would be analysed according to the TP Method. Ukrainian TP rules stipulate that a taxpayer shall select the party for whom the TP method with the most accurate results should be applied, and for whom the most reliable comparable transactions can be found. New criteria for selecting the tested party was added in 2019: the party for which the most comprehensive financial information and accounting data is available must be selected. The wording of this rule may be interpreted in the way that it can usually be met only by parties to transactions with residence in Ukraine. Hence, this rule may significantly limit the possibility to choose a non-resident of Ukraine as a tested party. In turn, this could bring a massive change in general approach to TP analysis of large numbers of transactions where a non-resident party was usually tested.

Extension of TP control

The Ukrainian TP rules in the Tax Code of Ukraine provide that transactions between a Ukrainian entity and its related non-resident shall fall under TP control even if an intermediary is placed between such entities, provided that such an intermediary does not perform significant functions and does not use significant assets and/or does not bear significant risks. Starting from 2019, the rule will be applied not only to transactions between related parties but also between Ukrainian entities and special kinds of non-resident entities registered in “low tax” jurisdictions according to the list adopted by the Cabinet of Ministers of Ukraine (CMU), and with non-resident entities with special legal form included in another list adopted by the CMU.

If you would like to know more about the Ukrainian TP rules, please visit the homepage of WTS Tax Legal Consulting, LLC, the exclusive representative of WTS Global in Ukraine.

The post New Ukrainian TP rules introduced in 2019 appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Legislation of taxation of the digital economy

As the implementation of Action 1 of the BEPS Action Plan in Turkey (Addressing the Tax Challenges of the Digital Economy) and in accordance with the country’s VAT legislation enacted in September 2016, the services provided by means of digital economy are included in service transactions which are subject to the VAT withholding mechanism in order to keep track of transactions carried out on the Internet. Non-resident businesses providing services to non-taxpayer real persons in Turkey by means of digital economy were made responsible for declaration and payment of the VAT stemming from electronically provided services through VAT Return No. 3 in January 2018. Furthermore, in January 2019, cross-border online advertising services became subject to 15% and 0% withholding tax under certain conditions.

Controlled Foreign Corporation rules

As the implementation of Action 3 of the BEPS Action Plan in Turkey, Turkish resident companies and real persons who have invested in foreign subsidiaries might be subject to CIT in accordance with the Controlled Foreign Corporation (CFC) regime, as stated in Article 7 CIT Law.

Interest deductions

In connection to Action 4, companies’ interest deductions had been restricted in Turkey in 2013 under certain conditions, in order to encourage companies to choose equity financing over debt financing in case of financial need. However, the regulation has not yet come into effect since it remains to be confirmed by the Council of Ministers.

Transfer pricing

Current transfer pricing regulations set out by CIT Law regulate the preparation of annual TP reports and the submission of annual TP forms. In addition, a draft CIT General Communiqué, regulating mandatory three-tier documentation – Master File, Local File and CbCR – was published in March 2016. This Communiqué also includes several amendments and definitions of new concepts in order to harmonise transfer pricing rules with the guidelines related to Actions 8–10 of the BEPS Action Plan in Turkey. However, the draft Communiqué still awaits approval and is thus not yet effective.

TP documentation

Law no. 6728 entered into force in Turkey in December 2017, making the APA mechanism more attractive. It also made several major amendments to Turkish TP regulations, such as introducing new TP methods, amending the “related party” definition, reducing the tax penalty for taxpayers under certain conditions, and enabling retroactive application of APA etc.

Multilateral Instrument

The Multilateral Instrument (MLI), which came into force in March 2018, was signed by Turkey in June 2017. Turkey has reservations with regard to Articles 4, 5, 6, 8, 9, 10, 11 and 14 of MLI. The MLI is not effective in Turkey since the process of approval by the local executive authority is not yet complete. Approval of Turkey’s signing of the MCAA was given in November 2017, and Turkey then passed a law ratifying the Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters, effective as of July 2018. A draft Communiqué regarding CRS was also prepared in 2018. Furthermore, Turkey signed a bilateral automatic exchange of information agreement on the financial accounts with Latvia and Norway; this entered into force as of December 2018. However, the MCAA regarding CbC Reports is as yet unsigned, since CbC Reporting is not yet mandatory.

If you would like to know more about the current status of the implementation of the BEPS Action Plan in Turkey, please visit the homepage of WTS Turkey!

The post Recent steps of the implementation of the BEPS Action Plan in Turkey appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit jelent az új transzferár szabályozás és miért volt rá szükség?

2017. október 18-án hirdették ki a 32/2017 NGM rendeletet, melyet az új transzferár-nyilvántartási rendeletként emlegetünk, és amely a 22/2009 PM rendeletet váltotta fel. Az új szabályozásra a BEPS akciótervben foglalt célok elérése, nevezetesen a multinacionális vállalkozások agresszív adótervezésének, illetve adóelkerülésének a megfékezése érdekében volt szükség. Ezen célokat szem előtt tartva Magyarország az országonkénti jelentéssel kapcsolatos szabályok korábbi implementálását követően – az új transzferár-nyilvántartási rendelet részeként – a fő és helyi dokumentumra vonatkozó előírásokat is beépítette a szabályai közé.

Mikortól kell alkalmazni az új transzferár-nyilvántartási rendelet szabályait?

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet előírásait a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy azon vállalkozásoknak, melyek transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettek és üzleti évük megegyezik a naptári évvel, 2019. május végéig kell először az új rendelet szerinti bővebb adattartalommal elkészíteniük a nyilvántartásaikat.

Mi a legfontosabb változás?

Az egyik legfontosabb változás, hogy az új transzferár-nyilvántartási rendelet 2018-tól megszüntette az önálló nyilvántartás készítésének lehetőségét és kötelezővé tette a két egymástól elkülönült dokumentáció, a fődokumentum (master file) és a helyi dokumentum (local file) elkészítését.

Mi az a fődokumentum, mit kell tartalmaznia és mire figyeljünk az elkészítésénél?

A fődokumentum alapvetően a vállalatcsoport egészére vonatkozóan tartalmaz részletes információkat. Ebben a dokumentumban így többek között be kell mutatni a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5%-át meghaladó forgalmú termékhez és szolgáltatáshoz tartozó ellátási láncot árbevétel szerint, röviden ismertetni kell a csoporton belüli, jelentősnek minősülő szolgáltatásokat, illetve a fődokumentumnak tartalmaznia kell a csoporton belüli finanszírozás leírását is, hogy csak néhányat említsünk a sok kötelező tartalmi elem közül.

A fődokumentum kapcsán fontos megemlíteni, hogy a magyar szabályozás az OECD irányelvnek a fődokumentum kötelező minimális tartalmi elemeit előíró szabályozását követi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatcsoport központjában készülő fődokumentumok az OECD szabályozásnak való megfelelés végett legtöbbször minden olyan információt tartalmaznak, melyeket a magyar szabályozás is megkövetel. Nem árt azonban óvatosnak lenni, és inkább ellenőrizni az anyacég által készített dokumentációt, hiszen egy hiányzó tartalmi elem kiváló alapot adhat az adóhatóságnak mulasztási bírság kiszabására.

Változott a helyi dokumentum tartalma?

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet bővebb adattartalmat követel meg a helyi dokumentumtól is. Az eddigi tartalmi elemek mellett új tartalmi elemként az adózó bemutatásánál szerepeltetni kell például az ügyvezetés felépítését, szervezeti ábráját és a személyek neveit, akik felé jelentést tesz az ügyvezetés. Ezen kívül fel kell sorolni a vállalkozás legfontosabb versenytársait, valamint a helyi dokumentumnak tartalmaznia kell annak lényegre törő bemutatását is, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz.

Meddig kell elkészíteni a transzferár nyilvántartást?

A helyi dokumentumot – a korábbi szabályhoz hasonlóan – a társasági adó bevallás benyújtásáig kell elkészíteni, de nem kell azt benyújtani az adóhatóság felé. Az új transzferár-nyilvántartási rendelet lehetőséget ad arra, hogy a még rendelkezésre nem álló fődokumentum hiányában (az anyavállalati határidőket is szem előtt tartva) a helyi dokumentum képezze a nyilvántartást az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belüli időszakban. Fontos azonban, hogy ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha az anyacég magyar, és ő készíti a fődokumentumot, vagy a külföldi anyacég valamilyen oknál fogva nem készít fődokumentumot, és így azt a magyar kapcsolt vállalkozásnak kell elkészítenie. Ebben az esetben ugyanis a fődokumentumnak is el kell készülnie a magyar társasági adóbevallás benyújtásáig.

Mire figyeljünk az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások kapcsán?

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet ugyanúgy meghagyta a lehetőségét, hogy a kapcsolt vállalkozások bizonyos csoporton belüli szolgáltatások kapcsán egyszerűsített adattartalmú transzferár-nyilvántartást készítsenek. Mind a szolgáltatások köre, mind pedig a feltételek között meghatározott értékbeli és százalékos határok változatlanok maradtak. Változott azonban az alkalmazható haszonkulcs tartományának felső értéke 10%-ról 7%-ra, míg az alsó kulcs 3% maradt.

Módosítás lehetősége

Fontos és kedvező változás az új transzferár-szabályozásban, hogy az adózók elévülési időn belül és az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig módosíthatják a transzferár-nyilvántartásaikat, ha feltárják, hogy a nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítették el, vagy a nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár-tartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlelnek. A módosító dokumentumnak tartalmaznia kell a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, valamint a módosítást és annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni és nincs helye módosításnak, ha az adózó a rendeletben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt a módosítással változtatná meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választott szokásos piaci ár-megállapítási módszert például nem lehet önellenőrzéssel megváltoztatni.

Ami nem változott

A hiányzó nyilvántartásért kapott büntetés mértéke nem változik a 2018-ra vonatkozóan elkészítendő transzferár-nyilvántartások esetében sem. Még mindig kiemelkedően magas, vagyis hiányzó nyilvántartásonként 2 millió forint lehet a büntetés mértéke, ismételt mulasztás esetén pedig akár 4 millió forintra is rúghat a bírság.

Változatlanul fennáll az a mentesség is, hogy a független féltől igénybe vett és felár nélkül átterhelt termék- és szolgáltatásértékesítésről nem kell nyilvántartást készíteni. Fontos azonban, hogy amennyiben a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozás részére terhelik át, akkor az adózó csak abban az esetben mentesül az új transzferár-nyilvántartási rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól, ha alátámasztja, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a dokumentációk elkészítésében, és az adóhatósági ellenőrzések sikeres támogatásában, iparági szinten pedig többek között az autóipari beszállító cégek tranzakcióinak és adóellenőrzéseinek kezelésében és támogatásában. A WTS Global transzferár tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

The post Ön elkészítette már az új transzferár-nyilvántartási rendelet előírásainak megfelelő nyilvántartásait? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Új társaságokat is érinthetnek a megváltozott kamatlevonás-korlátozási szabályok – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Significant changes to the transfer pricing regulations in Poland came into force from 1 January 2019. The amendments align Polish regulations with the latest OECD Guidelines following the BEPS projects.

On 14 November 2018, the country’s president signed an amendment to the Polish Tax Law that includes transfer pricing regulations in Poland. The new law effective from 1 January 2019 repeals the former rules included in Article 9a of the Polish CIT law and replaces them with the rules of Chapter 1a. This is the most complex revision of transfer pricing regulations in Poland since their introduction.

As we wrote in an earlier article about the proposed changes, the most important amendments include, among others, the possibility of using new transfer pricing methods and valuation techniques as well as the introduction of safe harbours.

Transfer pricing methods

Apart from the standard transfer pricing methods (CUP, C+, resell minus, TNMM and Profit Split) taxpayers are allowed to use other valuation techniques and methods in justified cases.

Recharacterisation or non-recognition of transactions

According to the new transfer pricing regulations in Poland, tax authorities have the power to disregard or delineate transactions that apply the principle of substance over form.

Safe harbour for low value-adding services

The OECD cost plus 5% for low value-added services has been implemented. Taxpayers are required to keep detailed calculations of the fees paid. A safe harbour for IC loans is applicable for loans up to five years if:

• total loans from the related entities do not exceed PLN 20 million (roughly EUR 4.6 million) and
• there are no warranty fees or other charges for granting a loan, and
• the interest rate is set based on the official announcements published by the Polish Ministry of Finance.

Transfer pricing adjustments

These regulations will eliminate divergent tax rulings issued by the National Fiscal Information on the tax treatment of transfer pricing adjustments. The transfer pricing adjustment should be reported as an income or cost for tax purposes in the period to which it relates, provided that the taxpayer has a statement from the related party confirming recognition for tax purposes.

Local file documentation

New materiality thresholds apply for local files to limit the documentation burden: PLN 10 million (roughly EUR 2.3 million) for transactions concerning tangible assets and financing, and PLN 2 million (roughly EUR 460,000) for services and other transactions. Domestic transactions are excluded from the local file requirement unless the counterparties are located in a special economic zone, receive tax relief or have incurred losses in a tax year. A benchmark analysis has become an obligatory element of the documentation for each transaction in a local file. The deadline for preparing the local file is nine months after the end of the tax year.

Master file documentation

Related entities consolidated using the full or proportional method are required to have a master file if the group generated consolidated revenues of more than PLN 200 million (roughly EUR 46.5 million) in the preceding financial year. The deadline for preparing the master file is 12 months after the end of the tax year. Master files will be accepted in English, however, the tax authorities may request the submission of a Polish version within 30 days.

Taxpayers can choose to prepare their local file and master file documentation for 2018 under the new system.

Formal statement on documentation

All members of the taxpayer’s management board have to submit a statement that the local file was prepared and the intercompany pricing is at arm’s length. The lack of such a statement or making a false statement will trigger a potential fiscal penal liability of a fine up to roughly PLN 21.5 million (EUR 5 million). The first submission deadline is September 2020.

Penalties for the transfer pricing assessment according to the new transfer pricing regulations in Poland

A new penalty system will replace the famous 50% tax rate (applied where there is no transfer pricing documentation). The additional tax (over 19%) can range from 10% to 30% – the latter where the transfer pricing assessment is over PLN 15 million (roughly EUR 3.5 million) and there is no documentation.

If you would like to know more about the new transfer pricing regulations in Poland, please visit the homepage of WTS&SAJA Sp. z o.o., the exclusive representative of WTS Global for Poland. 

WTS Klient Hungary is a member of the WTS Global transfer pricing consulting team. As a member of this team we endeavour to find solutions to seemingly impossible problems with the help of personal contacts, regular training and consultations, and relying on the WTS Global central TP team. Should you have questions we are happy to assist you.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post New transfer pricing regulations in Poland come into effect appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Megint eltelt egy év, pedig nem is volt olyan rég 2017. december 31., amely az első olyan határidőt jelentette a vállalkozások életében, ameddig a BEPS akcióterv 13. pontjában meghatározott országonkénti jelentést el kellett készíteniük, illetve a bejelentési kötelezettségüknek eleget kellett tenniük. A mostani év végével ez a téma ismét aktuális lesz, ezért nem árt, ha felfrissítjük az emlékeinket és felkészülünk az előttünk álló feladatokra.

CbCR – kinek kell a jelentést elkészíteni?

A múlt év vége óta nem történt változás abban, hogy a CbCR, vagyis az országonkénti jelentés (adatszolgáltatás) elkészítésének kötelezettsége alapvetően a multinacionális vállalatcsoportok végső anyavállalatának minősülő csoporttagjait terheli. Az országonkénti jelentés elkészítésének kötelezettsége alól mentesül azonban az a multinacionális vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 millió eurót.

Mely esetekben kell a magyar csoporttagnak országonkénti jelentést benyújtani?

A magyar társaság főszabály szerint abban az esetben kötelezett CbCR elkészítésére, ha a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának minősül. Ezen kívül előfordulhatnak olyan esetek is, amikor ugyan a magyar adóügyi illetőségű csoportcég nem minősül végső anyavállalatnak, mégis ő lesz a CbCR benyújtására kötelezett. Ha például a végső anyavállalatnak minősülő cégnek nincs az adóügyi illetősége szerinti államban CbCR benyújtási kötelezettsége, vagy ha van ilyen kötelezettsége, de az adott országgal Magyarországnak nincs hatályos információcsere-egyezménye, és a multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében a CbCR benyújtási kötelezettséget, vagy több csoporttag is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban, de a multinacionális vállalatcsoport a magyar csoporttagot jelölte ki, hogy ő teljesítse az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

Meddig kell az országonkénti jelentést benyújtani?

Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek a CbCR benyújtási kötelezettségét a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12 hónapon belül kell teljesítenie az állami adóhatósághoz. Ez a szabály éppúgy vonatkozik a végső anyavállalatokra, mint a CbCR készítésre kijelölt magyar csoporttagokra. Ez utóbbi esetben azonban egy átmeneti szabálynak köszönhetően az adatszolgáltatási kötelezettség először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében keletkezik. Naptári évvel megegyező üzleti év esetében ez azt jelenti, hogy a magyar csoporttagnak – mint adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek – a CbCR benyújtási kötelezettségét első ízben 2018. december 31-ig kell teljesítenie.

Bejelentési kötelezettség

Amellett, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalata elkészíti az országonkénti jelentést, a magyar csoporttagoknak eleget kell tenniük a bejelentési kötelezettségüknek is. Mindezt annak érdekében teszik, hogy az adóhatóság tudomást szerezzen a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagjának végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti, vagy csoporttagi minőségéről vagy annak hiányáról, valamint az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet kilétéről (az érintett cégek nevének, székhelyének, adószámának és pénzügyi évének bejelentése mellett).

Az érintett magyar csoporttagoknak először 2017. december 31-ig kellett a bejelentési kötelezettségüknek eleget tenniük a 2016-os és 2017-es adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében egyaránt. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség a 2018-as adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében is változatlanul fennáll, szükséges-e 2018. december 31-ig a magyar csoporttagnak ismét bejelentést tenni, tekintettel arra, hogy nem változott semmi. A minisztérium és az adóhatóság jelenlegi szakmai véleményei azt látszanak megerősíteni, hogy a bejelentést ebben az esetben is meg kell tenni év végével, hiszen ez egy új bejelentés a 2018-as adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan. Fontos azt is kiemelni, hogy a bejelentett adatokban bekövetkezett változást a változást követő 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

Információcsere egyezmény az USA és Magyarország között

2018. október 25-én Magyarország és az USA információcsere-egyezményt kötöttek, ami kiemelten fontos minden olyan adatszolgáltatásra kötelezett multinacionális vállalatcsoport magyar csoporttagjának, ahol a végső anyavállalat amerikai illetőségű. Az információcsere-egyezmény hiányában ugyanis nagy eséllyel a magyar csoporttagok lennének kötelezettek arra, hogy benyújtsák az országonkénti jelentést az adóhatóságnak első alkalommal 2018. december 31-ig. Ahhoz, hogy a CbCR benyújtási kötelezettség alól mentesüljenek a magyar csoporttagok, nem elegendő azonban, hogy az egyezményt megkötötték. Fontos, hogy az egyezménynek 2018. december 31-ig hatályba is kell lépnie, valamint az illetékes magyar és amerikai hatóságoknak is kell kötniük egy külön megállapodást, melynek szintén hatályba kell lépnie 2018. december 31-ig.

Ha az információcsere-egyezmény, valamint az illetékes hatóságok közötti megállapodás 2018. december 31. előtt hatályba lép, akkor az amerikai végső anyavállalattal rendelkező azon magyar csoporttagoknak, akik a korábbi bejelentésükben úgy nyilatkoztak, hogy az információcsere-egyezmény hiányában ők fogják benyújtani az országonkénti jelentést, változás-bejelentő nyomtatványon a korábbi bejelentésüket az év végéig – feltéve, hogy üzleti évük megegyezik a naptári évvel – meg kell változtatniuk.

Szankciók

A fenti kötelezettségek időben és megfelelő adattartalommal történő teljesítése mindenképpen fontos, hiszen a CbCR, a bejelentési vagy a változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a kötelezetteket.

Ha részt vesz a nemzetközi leányvállalatok közötti adótervezésben, és további kérdései merülnek fel a CbCR vagy a bejelentési kötelezettség kapcsán, keresse munkatársunkat bizalommal!

The post CbCR és bejelentési kötelezettség – Mi a teendő év végével? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

On 16 July 2018, the Polish Government Legislation Centre (GLC) published a draft bill to amend the PIT and CIT law in Poland. Put up on GLC’s website, the bill proposes a significant overhaul of transfer pricing regulations and its aim is to transpose into Polish law a number of measures developed by OECD as part of its BEPS project, including some simplifications to transfer pricing documentation rules.

Transfer pricing according to the new PIT and CIT law in Poland

The bill’s major proposed amendments related to transfer pricing are as follows

• In addition to those specified in the current Polish law, other transfer pricing methods and valuation techniques will be allowed in justified cases.
• Safe harbours will be introduced for transactions involving low value-adding services and loans.
• The current list of low value-adding services will be amended (shortened) to bring it in line with relevant OECD Guidelines.
• Regulations will be introduced allowing tax authorities to re-characterise controlled transactions, including their non-recognition for transfer pricing purposes.
• A clear rule will be introduced whereby a transfer pricing adjustment should be reported as income or cost for tax purposes in the period to which it relates (subject to certain conditions being met). The purpose is to eliminate divergent tax rulings from the Polish National Revenue Information Service (KIS) on the tax treatment of transfer pricing adjustments.
• Higher materiality thresholds will be introduced for transfer pricing documentation (local file) and documentation requirements will be harmonised with OECD standards.
• Taxpayers will be able to use master files prepared by other group members, including in English.
• Current reporting requirements will be modified (with PIT-TP and CIT-TP forms to be replaced by the TP-R form).

Other changes of the CIT law in Poland

In addition to the important changes to the transfer pricing regulation mentioned above, the bill proposes also a number of other significant changes to CIT law in Poland.

Among the most important of those changes are:

• Elaborated regulations disallowing adjustments to revenue/costs associated with time-barred liabilities (regardless of reason for adjustment);
• Reduced threshold for tax-deductible borrowing costs (from 30% to 20%);
• Repeal of regulations on arm’s-length creditworthiness assessment (applicable in place of general regulations authorising verification of arm’s-length terms and recharacterization or non-recognition of controlled transactions);
• Increased limit for tax-deductible purchases of intercompany intangible services (from 5% to 10%).

While the draft law provides for the amended regulations to apply to profits earned in tax years starting after 31 December 2018 (with certain exceptions), the taxpayers are allowed to use the new rules to prepare their transfer pricing documentation for 2018. The draft is currently at the public consultation stage.

If you would like to know more about the amendments to the PIT and the CIT law in Poland or about the Polish TP-regulations, please visit the homepage of WTS&SAJA Sp. z o.o., the exclusive representative for Poland of WTS Global.

RELATED ARTICLES:

Polish monitoring system will be extended to rail transport

Poland plans changes to minimum income tax on commercial property

Optional split payment in Poland from July 2018

Financial statements in Poland soon to be in electronic form only

RELATED PUBLICATION:

Tax and Investment Facts in Poland 2017

The post Amendments to transfer pricing regulations and to the CIT law in Poland appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.