A családi kedvezmény megszűnéséből akár arra is következtethetnénk, hogy a tanulói vagy hallgatói jogviszony lezárulásával az egészségügyi ellátásra való jogosultság is azonnal véget ér, a szabályozás azonban ennél jóval árnyaltabb. Az, hogy egy fiatal továbbtanul, munkába áll, esetleg szünetelteti tanulmányait, jelentősen befolyásolhatja, mikortól válik egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezetté.

Az alábbiakban összefoglaljuk a végzős diákokat érintő legfontosabb tudnivalókat az egészségügyi ellátásra való jogosultságról, a diákigazolvány érvényességének szerepéről és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének szabályairól.

Mi az egészségügyi szolgáltatási járulék?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Ez fedezi többek között:

• a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátást,
• tb-támogatottan vásárolható gyógyszert,
• gyógyászati segédeszközt,
• betegszállítást.

Hétköznapi néven ezt hívjuk ingyenes orvosi ellátásnak.

Milyen jogcímen jogosult egy tanuló egészségügyi ellátásra?

A diákok egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét meghatározott esetekben a központi költségvetés állja. Ide tartoznak:

• az alapfokú és középfokú oktatási intézmény nappali rendszerű iskolai oktatása keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint tanuló diákok;
• a felsőoktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében tanulmányokat folytató hallgatók, ha nagykorú magyar állampolgárok vagy menekültek, illetve oltalmazottak;
• a felsőoktatási intézmények külföldi hallgatói, azaz olyan külföldi állampolgárok, akik nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban állnak, továbbá
• a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó, felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban álló hallgatók.

Meddig jár az egészségügyi ellátás a tanulmányok befejezése után?

A családi pótlékkal és a családi kedvezménnyel ellentétben az egészségügyi ellátásra való jogosultság (vagyis az ingyenes orvosi ellátás) nem a tanév végéhez, hanem a diákigazolvány érvényességéhez igazodik.

A tanulói vagy hallgatói jogviszony megszűnése után (a tipikus, tanév végi megszűnés esetén) a diákigazolvány az adott év október 31-ig érvényes. Ezt követően még további 45 napig jár az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a jogviszony a megszűnése előtt legalább 45 napig folyamatosan fennállt.

Mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?

Ha a korábban nappali tagozaton tanuló, nagykorú diák

• nem folytatja tanulmányait,
• nem vállal olyan munkát, amely biztosítotti jogviszonyt eredményez, és
• más jogcímen, például szociálisan rászorultként sem jogosult egészségügyi ellátásra,

akkor a diákigazolvány lejárta utáni 46. naptól, vagyis december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege idén havi 12 300 forint, napi szinten 410 forint.

Speciális esetet jelent a jogviszonyban, ha a felsőoktatásban részt vevő hallgató szünetelteti a tanulmányait, vagyis passzív félévet vesz igénybe. Ebben az esetben nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, feltéve, hogy a diákigazolványra való jogosultsága még aktív, azaz az érvényesítő matrica határideje nem járt le.

Mit kell tenni a járulékfizetés érdekében?

A járulékfizetéssel kapcsolatosan a volt tanulónak vagy hallgatónak nem kell bejelentést tennie. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja a fizetési kötelezettséget.

Lehetőség van arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a volt diák helyett – az ő hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával – más személy vagy szervezet, például szülő vagy önkormányzat fizesse meg.

Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot, és a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, akkor a sürgősségi ellátások kivételével nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást.

A jogosultságok felülvizsgálata és az időzítés is kulcskérdés

Miközben tehát a végzős gyermek szüleinek viszonylag rövid határidővel megszűnik a jogosultsága a családi kedvezményre, az ingyenes egészségügyi ellátás hosszabb kifutású. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség decemberben lesz aktuális, az első befizetésnek 2027. január 12-ig kell megtörténnie.

A társadalombiztosítási szabályok alkalmazása az adott munkavállalók vonatkozásában, és azok folyamatos változása jelentős adminisztratív terhet róhat a HR- és bérszámfejtési területekre. Szakértőink támogatást nyújtanak a bérszámfejtési, TB- és munkaügyi folyamatok jogszabálykövető működtetésében. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és ismerje meg társadalombiztosítási ügyintézési szolgáltatásainkat!

The post Egészségügyi ellátás iskola után appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Vége a középiskolának, vége az adókedvezménynek?

A szülőket megillető családi kedvezményre való jogosultság végzős gyermek esetében a tanév végével megszűnik, ezért a szülőknek és a munkáltatóknak is érdemes tisztában lenniük a jogosultsági feltételekkel és a szükséges adminisztratív teendőkkel.

Ez a jogosultság olyan, amit hajlamosak vagyunk év közben természetesnek venni, ugyanakkor bizonyos esetekben – ha nem figyelünk – hátrányos helyzetbe kerülhetünk. Cikkünkben a legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.

Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/A. § (1)-(6) bekezdése értelmében a családi kedvezmény (ideértve a családi járulékkedvezményt is) – fő szabályként – addig illeti meg a szülőt, ameddig gyermekére tekintettel családi pótlékra (nevelési ellátásra vagy/és iskoláztatási támogatásra) jogosult.

Meddig jár a családi pótlék és azon belül az iskoláztatási támogatás?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8.§-a szerint a családi pótlék részeként nyújtott iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően addig jár, ameddig a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulói jogviszony keretében tanulmányokat folytat, és annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben betölti a 20. – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. – életévét.

Fentiekből következik, hogy az érettségi, illetőleg a nappali tagozaton köznevelési intézményben a szakképesítés megszerzésének hónapját követően a családi pótlékra való jogosultság megszűnik.

Mikor szűnik meg a családi kedvezmény végzős gyermek után?

Mivel a családi kedvezményre való jogosultság a családi pótlékhoz kapcsolódik, a családi pótlékra való jogosultság megszűnését követően a családi kedvezmény sem érvényesíthető. 

Fontos tudni, hogy az utolsó tanítási nap nem egyezik meg a tanév utolsó napjával, és ez a dátum intézményenként eltérő lehet. Érdemes ezért erről az adott iskolában érdeklődni:

• Ha a tanév utolsó napja július 1-jére esik, akkor júliusra még fennáll a családi pótlékra és a családi kedvezményre való jogosultság.
• Ha a tanév június 30-án zárul, a következő hónapra már nem jár a támogatás.

Milyen teendője van a szülőnek?

A középiskolai tanulmányok befejezéséről a tanintézmény adatot szolgáltat a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya felé, így a családi pótlékra való jogosultság megszűnéséről a szülők határozatot kapnak.

Amennyiben a szülő a végzős gyermek után családi kedvezményt érvényesített, a jogosultság megszűnését be kell jelentenie a munkáltatója felé. A módosító adóelőleg-nyilatkozatnak tartalmaznia kell a korábbi adatokat és azt, hogy az érintett gyermekeket a továbbiakban sem kedvezményezett eltartottként, sem eltartottként nem kell figyelembe venni a családi kedvezmény alkalmazása során.

FONTOS! Abban az esetben, ha nem kerül módosításra a családi kedvezmény nyilatkozat és a szülő jogosulatlanul veszi igénybe a kedvezményt, adóhátraléka keletkezik. Ha ez az adóhátralék (befizetési különbözet) meghaladja a tízezer forintot, 12% különbözeti bírságot kell megfizetni.

Továbbtanulás köznevelési vagy szakképző intézményben

Ha a végzős gyermek szeptembertől ismét köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat (tanulói jogviszonyban), a szülő ismét jogosult a családi pótlékra és a családi kedvezményre. A jogosultság annak a tanévnek a végéig áll fenn, amelyben a gyermek betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. életévét.

Fontos, hogy a családi pótlék és a családi kedvezmény ebben az esetben nem jár újra automatikusan, azt újra igényelni kell az érintett gyermekre vonatkozóan.

Az igénylés módja:

• A családi pótlék a kormányhivataltól igényelhető. Amennyiben az igényt szeptemberben benyújtják, úgy visszamenőlegesen július-augusztus hónapra is jár az összeg.
• A családi kedvezményt a munkáltatónál lehet ismételten igényelni, ám július-augusztus hónapra visszamenőleg csak 2027-ben, a személyi jövedelemadó-elszámolás során lehet egyénileg érvényesíteni.

Továbbtanulás felsőoktatási intézmény nappali képzésében

Ha a gyermek felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatja a tanulmányait, utána családi pótlék már nem jár. Amennyiben azonban a szülő a kormányhivatal felé eltartottként bejelenti, ezen gyermek után már nem, de a többi eltartott, vagyis a családban nevelt további gyermekek után magasabb összegű családi pótlékra lesz jogosult.

Ebben az esetben a felsőoktatásban tanuló gyermek a családi kedvezménynél is újra figyelembe vehető, de csak az eltartottak létszámánál. A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot ennek megfelelően ismét módosítani szükséges.

Mindent összevéve a családi kedvezmény végzős gyermek után a tanulói jogviszony és a családi pótlékra való jogosultság alakulásától függ, ezért a szülőknek és a munkáltatóknak egyaránt fontos figyelemmel kísérniük a jogosultság megszűnésének és / vagy újrakezdésének időpontját.

A családi kedvezményhez és egyéb családtámogatásokhoz kapcsolódó szabályok alkalmazása az adott munkavállalók vonatkozásában, és azok folyamatos változása jelentős adminisztratív terhet róhat a HR- és bérszámfejtési területekre. Szakértőink támogatást nyújtanak a bérszámfejtési, TB- és munkaügyi folyamatok jogszabálykövető működtetésében. Vegye fel velünk a kapcsolatot, és ismerje meg bérszámfejtési szolgáltatásainkat!

The post Családi kedvezmény végzős gyermek után appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Lehet egy külföldi céggel közvetlenül munkaszerződést kötni?

Egy magyar munkavállaló természetesen köthet munkaszerződést egy külföldi céggel, erre vonatkozóan nincsen tiltó szabály. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a foglalkoztatással járó magyar közterhek időben és helyesen befizetésre kerüljenek. Ezen speciális foglalkoztatásoknál a bejelentések, a bérszámfejtés és az adózás folyamata is eltér a magyar munkáltatók esetén megszokott gyakorlattól, tekintettel arra, hogy a külföldi munkáltató nem minősül kifizetőnek Magyarországon.

A munkavállalóra vonatkozóan elsősorban az alábbi szempontokat érdemes végiggondolni:

• Magyar állampolgár-e?
• Elsősorban Magyarországon végzi-e a tevékenységét?
• Rendelkezik-e magyar lakcímmel?
• Gazdasági, személyes kapcsolatai Magyarországhoz kötik-e, vagyis létérdekeinek központja Magyarországon van-e?
• Magyar-e az adóügyi illetősége?
• A magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik-e?

Mire figyeljen a külföldi munkáltató?

Munkáltatói szempontból az ilyen jellegű foglalkoztatás esetén mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a magyar munkavállaló foglalkoztatása nem keletkeztet-e adózási telephelyet a külföldi munkáltató számára. Ez túlmutat a bérszámfejtési feladatokon, hiszen ehhez többek közt a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Amennyiben a munkáltatónak adójogi telephelye vagy akár jogi személy-alapítási kötelezettsége is keletkezik, úgy további adminisztratív feladatok és költségek is terhelhetik a munkáltatót a magyarországi működésével összefüggésben.

Amennyiben a magyarországi foglalkoztatás nem keletkeztet telephelyet, akkor is Magyarországon kell megfizetni a magyar személyi jövedelemadó-előleget és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme után. Ennek megállapításához természetesen a foglalkoztatás összes körülményét elemezni szükséges a következő szabályok alapján:

• az irányadó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény,
• további nemzetközi egyezmények, pl. az uniós Koordinációs Rendelet (883/2004/EK),
• bilaterális társadalombiztosítási egyezmények.

Hogyan lehet bevallani a fizetési kötelezettségeket?

Az adóköteles jövedelem, a szociális hozzájárulási adó és járulékok bevallására a következő két lehetőség áll rendelkezésre:

• Általános szabályként a külföldi foglalkoztató technikai adószámot igényel a foglalkoztatás megkezdését megelőzően azzal a céllal, hogy a magyar munkavállalójának a társadalombiztosítási járulékait megfizethesse (Tb-törvény 87. §). A technikai adószám kizárólag ezt a célt szolgálja, semmilyen egyéb tevékenység végzésére nem ad lehetőséget.

• Alternatív megoldásként a külföldi munkáltató a magyar munkavállalóval úgy állapodhat meg, hogy a munkavállaló fizetésként a munkáltatói járulékokkal megnövelt („bruttó”) összeget kapja meg minden hónapban a munkáltatótól, és ezen összegből megfizeti a személyi jövedelemadó-előlegét és a társadalombiztosítási járulékokat a magyar adóhatóság felé, továbbá saját adószáma alatt nyújtja be a kapcsolódó bevallást.

Milyen formanyomtatvány szolgál a bevallások benyújtására?

A 2608INT jelű nyomtatvány szolgál a szociális hozzájárulási adó (13%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%) bevallására, illetve önellenőrzésére. A bevallás a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásra, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottjára vonatkozik. A bevallást havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikusan – az Ügyfélkapun/Cégkapun elérhető KÜNY-tárhelyen keresztül – kell benyújtani, és az adófizetési kötelezettségnek is eddig az időpontig kell eleget tenni. Fontos, hogy a munkavállaló bejelentésére és a személyi jövedelemadó (15%) bevallására nem ez a nyomtatvány szolgál. A személyi jövedelemadó tekintetében negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség és éves adóbevallási kötelezettség áll fenn a magánszemély oldalán.

Kinek kell megfizetni az esetleges bírságokat?

Ha a külföldi vállalkozás elmulasztja a munkavállaló bejelentését, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és ő viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket – kivéve a mulasztási bírságot és az adóbírságot.

Annak érdekében, hogy a foglalkoztatás a szabályoknak megfelelően történjen, javasoljuk, hogy adótanácsadót és bérszámfejtőt is vonjon be az adminisztráció kialakításának folyamatába. A WTS Klient adótanácsadási és bérszámfejtési üzletága komoly tapasztalattal rendelkezik ilyen foglalkoztatások gyakorlati kezelésében!

The post Külföldi munkáltató – magyar munkavállaló: ki mit és kinek fizet? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A Magyar Közlönyben megjelent 92/2026. (VI. 5.) Korm. rendelet ugyanakkor ennél árnyaltabb képet mutat. Bár a szabályozás valóban jelentős szigorítást vezet be, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása nem szűnik meg teljesen. A módosítás pontos értelmezése különösen fontos lehet az érintett munkáltatók számára.

Mi változott 2026. június 5-től?

Az új szabályozás alapján 2026. június 5-től megszűnt a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiállításának lehetősége, mivel a kormány nem határoz meg olyan harmadik országot, amelynek állampolgárai ezen a jogcímen foglalkoztathatók lennének Magyarországon.

Valóban teljes tiltásról van szó?

A módosítás első látásra általános tiltásnak tűnhet, valójában azonban inkább egy korábban kiemelten alkalmazott foglalkoztatási csatorna megszüntetéséről beszélhetünk.

A vendégmunkás-jogcím az elmúlt időszakban elsősorban arra szolgált, hogy munkaerő-kölcsönzők és nagyobb foglalkoztatók jelentős létszámban közvetítsenek harmadik országbeli munkavállalókat Magyarországra.

A mostani szigorítás elsődleges célja ezért inkább a tömeges, szervezett munkaerő-beáramlás visszaszorítása, nem pedig a külföldi munkavállalás minden formájának teljes megszüntetése.

Mit nem érint a módosítás?

Kiemelten fontos, hogy a jogszabály nem zárja le teljes egészében a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának lehetőségét.

A módosítás nem érinti:

• a vendégmunkás-tartózkodási engedélytől eltérő egyéb engedélytípusokat,
• a 2026. június 5-én már érvényes vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket,
• ezen engedélyek meghosszabbítását és ismételt kiadását,
• valamint a 2026. június 5-én már folyamatban lévő eljárásokat a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiállítására vonatkozóan.

Ezekben az esetekben továbbra is a módosítás előtti szabályokat kell alkalmazni.

Mit jelent ez a munkáltatók számára?

A jelenlegi változás tehát nem a rendszer teljes megszüntetését jelenti, hanem annak a foglalkoztatási csatornának a lezárását, amely eddig a legnagyobb volumenű vendégmunkás-beáramlást biztosította Magyarországra.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a szabályozási rendszer más elemei továbbra is működnek, így bizonyos esetekben továbbra is elérhetőek lehetnek alternatív engedélyezési lehetőségek harmadik országbeli munkavállalók számára.

A munkáltatóknak ezért különösen fontos lehet:

• felülvizsgálni jelenlegi foglalkoztatási struktúráikat,
• áttekinteni a meglévő engedélyállományt,
• megvizsgálni az alternatív tartózkodási és munkavállalási jogcímeket,
• valamint nyomon követni a várható további jogszabályi változásokat.

A WTS Klient bérszámfejtési és HR– csapata, valamint a WTS Legal jogi szakértői készséggel állnak rendelkezésükre a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok értelmezésében, a lehetséges engedélytípusok közötti választásban, valamint az engedélyezési eljárások teljes körű támogatásában.

The post Vendégmunkás-stop? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Miért van szükség a bértranszparencia irányelvre?

A jogszabály indoklása szerint az Európai Unióban a nők átlagosan 13%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, és ez az arány az elmúlt évtizedben jellemzően nem változott. Ez a különbség nem csupán igazságtalan, hanem gazdasági szempontból is torzító hatású. Az új irányelv célja, hogy a bérek átláthatóbbá váljanak, és ezáltal csökkenjenek a nemek közötti indokolatlan eltérések.

Milyen feladatokat ró a bértranszparencia irányelv a munkáltatókra?

Az irányelv jelentős új kötelezettségeket ró a munkáltatókra, többek között:

• A jelentéstételi kötelezettség az irányelv egyik kulcseleme. A cégeknek létszámtól függő rendszerességgel jelentést kell készíteniük a nemek közötti bérkülönbségekről. Amennyiben egy munkakörben az eltérés meghaladja az 5%-ot, és az nem indokolható objektív tényezőkkel, a munkáltatónak bérelemzést kell végeznie, valamint akciótervet kell kidolgoznia a különbségek csökkentésére. Jövedelem alatt nem csak az alapbér értendő, hanem minden egyéb juttatás is – beleértve a pótlékokat, mozgóbéreket, természetbeni juttatásokat, akár a tanulmányi szerződéseket is.

• Már a toborzási folyamat során tájékoztatniuk kell a munkáltatóknak a a jelölteket az adott pozícióhoz tartozó bérsávról. Ezzel párhuzamosan tilos lesz megkérdezni, hogy a pályázó jelenlegi munkahelyén milyen jövedelmet kap.

• A szervezeten belüli bérkommunikáció is új alapokra helyeződik. A munkáltatóknak egyértelműen és átláthatóan kell kommunikálniuk, hogy milyen szempontok alapján határozzák meg a jövedelmeket. A munkavállalók jogosultak lesznek információt kérni arról, hogy saját bérük hogyan viszonyul a hasonló munkát végző kollégák átlagához. A legnagyobb szemléletváltást pedig talán az jelenti, hogy a munkáltatók nem tilthatják meg a dolgozóknak, hogy nyilvánosságra hozzák saját jövedelmüket.

Új jogérvényesítési lehetőségek

A jogérvényesítés terén is új lehetőségek nyílnak meg a munkavállalók számára. Az irányelv előírja, hogy a dolgozók külső szervezetek által is képviselhetők legyenek jogi eljárásokban, és a bizonyítási teher a munkáltatóra háruljon. Ha bebizonyosodik a nemi alapú bérdiszkrimináció, az irányelv teljes körű – anyagi és nem anyagi – kártérítést ír elő, valamint kötelezi a tagállamokat visszatartó erejű szankciók bevezetésére.

Hogyan készülhetnek fel a munkáltatók?

A megfelelés nem csupán jogi, hanem stratégiai kérdés is. A vállalatoknak érdemes már most felmérni a jelenlegi állapotot: milyen eredményt hozna egy munkakörönkénti, nemenkénti összehasonlítás? Rendelkezésre állnak-e minden juttatásra vonatkozóan számszerűsíthető adatok?

Hogy csak a legfontosabbakat említsük, a megfeleléshez szükség lehet:

• a munkakör besorolási rendszerek felülvizsgálatára,
• a jövedelem-meghatározás formalizálására,
• a kiválasztási folyamat és egyéb HR folyamatok újratervezésére.

Fel kell készülni a belső és külső jelentési feladatok ellátására, az érintettek tájékoztatására. Jogi oldalról a szerződések és szabályzatok aktualizálása, valamint a tagállami szabályozás gyakorlati átültetése szintén elengedhetetlen lépés.

A bértranszparencia irányelv mint lehetőség

A számos pluszteher mellett a bértranszparencia irányelv ugyanakkor lehetőség arra is, hogy a szervezetek méltányosabb, átláthatóbb és versenyképesebb munkahelyi kultúrát alakítsanak ki, amellyel előnyhöz juthatnak a munkaerőpiacon. A felkészülés időigényes, de elengedhetetlen – és minél korábban kezdődik, annál nagyobb az esély a zökkenőmentes átállásra.

A WTS Klient és a WTS Legal felkészült csapata komplex megoldást kínál az irányelv bérszámfejtési, HR és munkajogi vonatkozásában is. Ha szakértő segítségre lenne szüksége ezeken a területeken, forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Bértranszparencia irányelv appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ezt a célt szolgálja angol nyelvű, 22 oldalas kiadványunk – Employing people in Hungary –, amely közérthető módon nyújt részletes tájékoztatást a magyar foglalkoztatási és adózási környezet legfontosabb elemeiről.

A kiadvány tartalmából

A brosúra lépésről lépésre vezeti végig az olvasót a munkaviszony létrejöttétől kezdve a jövedelemadózásig. Részletes információkat tartalmaz többek között az alábbi témakörökről:

• Bejelentés és munkaszerződés: A kiadvány bemutatja, milyen adminisztratív lépések szükségesek egy munkaviszony elindításához, és mik a kötelező elemei egy érvényes munkaszerződésnek Magyarországon.
  
• Munkaidő, pihenőidő és szabadságok: Tisztázzuk a munkaidőre, túlórára, szabadságra és nemzeti ünnepekre vonatkozó szabályokat, beleértve a munkavállalót megillető alap- és pótszabadságokat is.
  
• Minimálbér: Ismertetjük az aktuális minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó előírásokat, valamint ezek adózási vonatkozásait.
  
• Társadalombiztosítás és adózás: A foglalkoztatás nemcsak munkaügyi, hanem jelentős adózási és járulékfizetési kötelezettségekkel is jár. Kiadványunk részletesen bemutatja a társadalombiztosítási (tb) és egészségbiztosítási kötelezettségeket, a személyi jövedelemadó (szja) szabályait, az adókedvezményeket, és külön fejezetben foglalkozik például az adóügyi illetőséggel vagy a tőkejövedelmek és a kriptovaluta adózásával. A kiadvány gyakorlati példákkal mutatja be az adókalkuláció és adóbevallás menetét, a fizetendő adó és járulékok pontos kiszámítását, és tájékoztat az aktuális adókulcsokról.

A brosúra tartalmát adótanácsadó kollégáink rendszeresen frissítik, így mindig a hatályos jogszabályokat tükrözi. Nem pusztán egy elméleti anyag – gyakorlati tanácsokat, példákat és ellenőrzőlistákat is tartalmaz, amelyek segítenek azonnal alkalmazható tudást nyújtani.

Az Employing people in Hungary kiadvány letölthető az alábbi linken keresztül vagy a képre kattintva. Ha kérdése merülne fel, vagy személyre szabott tanácsadásra van szüksége, tapasztalt adótanácsadó csapatunk örömmel áll rendelkezésére – legyen szó egyetlen munkavállalóról vagy egy teljes magyar leányvállalat működtetéséről.

EMPLOYING PEOPLE IN HUNGARY 2025 – A useful summary from tax experts of WTS Klient (PDF)

The post Megjelent az Employing people in Hungary 2025 appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Minimálbér 

Az adminisztráció a bérszámfejtésben ugyan nem csökken miatta, de a 2024-es, bérszámfejtést érintő változások közül mindenképpen ki kell emelni a minimálbér változását. Ahogy arról már korábban is írtunk, a megszokottól eltérően már 2023 novemberében megszületett a döntés a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, a változást azonban két lépcsőben kellett alkalmazni.

Első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett az új minimálbért, illetve a garantált bérminimumot figyelembe venni. Ezek összege a minimálbér esetében bruttó 266 800 forintot, míg a garantált bérminimum esetében bruttó 326 000 forintot jelent.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedéséhez kapcsolódóan változott az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher, mivel ennek mértéke a minimálbér alapján kerül meghatározásra, illetve változott a munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa is.  A munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa ugyanis a minimálbér 30%-a, így 2023. december 1. után már 80 040 forint után kell megfizetni a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót.

A megbízásos jogviszonyban a biztosítás elbírálása szempontjából szintén a 2023. december 1-jétől hatályos megemelkedett minimálbér alapján kell megállapítani, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e. Amennyiben a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra lebontva annak harmincad részét, vagyis 2 668 forintot, akkor a megbízónak bejelentési, bevallási, levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik.

A második lépcső például a minimálbérhez kötött TB-ellátásokat, a rehabilitációs hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adó kedvezményt, a személyi adókedvezményt vagy a távmunkavégzés költségtérítését érintette, ezek esetében a változás alkalmazása első alkalommal csak 2024 januárjában volt esedékes.

Béren kívüli és béren kívülinek nem minősülő egyes juttatások 

Az egyik terület, ahol idéntől már tényleg csökkenhet az adminisztráció a bérszámfejtésben: a kifizetői bevallás. Ahogy azt érintőlegesen a 2024-es adóváltozásokról szóló összefoglalónkban is említettük, 2024-től a béren kívüli és a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások bevallási és befizetési kötelezettségének a korábbi évektől eltérően már nem havonta, hanem negyedévente kell eleget tenni. Kivételt képez ez alól többek között az év közben kilépő munkavállalónak adott béren felüli juttatások éves keretet meghaladó része (SZÉP-kártya rekreációs keretösszeg). Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a munkavállalónak a kilépés hónapjában adott béren felüli juttatás egy része vagy teljes egésze már nem minősül béren kívülinek juttatásnak, abban az esetben a negyedéves kötelezettség teljesítése helyett a kilépés hónapjában szükséges az adott juttatás után keletkező közterhet bevallani és befizetni.

Egészségbiztosítási ellátások igénylése 

A másik olyan terület, ahol 2024-től – egyelőre ugyan nem egyszerűsödött, de – jelentősen módosult az adminisztráció a bérszámfejtésben: az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés. 2024. január 1-jével ugyanis megváltozott a nem társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő munkáltatók esetében az egészségbiztosítási ellátások (táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj stb.) igénylésnek menete. A korábbi ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő program) által készített igénybejelentést felváltotta a Cégkapun keresztül történő igénylés.

Ez azt jelenti, hogy az ÁNYK-ból beküldött foglalkoztatói igazolás, igénybejelentés és adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához elnevezésű nyomtatványokat az egészségbiztosító már nem fogadja be. Az EB_IGBEJ_01 számú igénybejelentő űrlap a Cégkapuról (illetve Ügyfélkapuról vagy Hivatali Kapuról) elérhető SZÜF-ön (Személyreszabott Ügyintézési Felület), az egészségügy / egészségbiztosítási pénzbeli ellátásai menüpontban található meg. Ha a kérelmező folyamatos keresőképtelenségre tekintettel nyújt be kérelmet, az EB_FOLYKK_01 elnevezésű adatlapot kell használni.

Természetesen továbbra is van lehetőség az űrlap meghatalmazott általi benyújtására, ennek alapvető feltétele, hogy a meghatalmazás a Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY) is regisztrálva legyen.

Cikkünkben csak néhány 2024-es, bérszámfejtést érintő módosítást emeltünk ki a munkaadókra és munkavállalókra vonatkozó változások közül. Bérszámfejtési szakértőink örömmel adnak bővebb információt ügyfeleink részére egyéb kedvezményekről, jogszabályokról és azoknak az Ön cégénél történő alkalmazhatóságáról is. Forduljon hozzánk bizalommal!

The post Egyszerűsödik az adminisztráció a bérszámfejtésben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Minimálbér 

A megszokottól eltérően ebben az évben már novemberben megszületett a döntés a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Az összegeket és a részletszabályokat a 508/2023. (XI. 20.) számú rendeletben hirdette ki a kormány.

Fontos tudni, hogy a változást ezúttal két lépcsőben kell alkalmazni. Első alkalommal a december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell az új minimálbért, illetve a garantált bérminimumot figyelembe venni.

A kormányrendelet szerint ezek összegszerűen az alábbiak:

A minimálbér bruttó 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintra emelkedett.

Ehhez kapcsolódóan változott többek között az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher, mivel ennek mértéke a minimálbér alapján kerül meghatározásra. Változott továbbá a munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa, amelynek mértéke a minimálbér 30%-a, így december 1-jétől 80 040 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A megbízásos jogviszonyban a biztosítás elbírálása szempontjából szintén a december 1-jétől hatályos megemelkedett minimálbér alapján kell megállapítani, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e. Amennyiben a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra lebontva annak harmincad részét, vagyis 2 668 forintot, akkor a megbízónak bejelentési, bevallási, levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik.

Egyéb tekintetben, mint például a társadalombiztosítási ellátások, a rehabilitációs hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó kedvezmény, a személyi adókedvezmény vagy a távmunkavégzés költségtérítése szempontjából, amelyek a minimálbérhez kötöttek, a változás alkalmazása első alkalommal csak 2024 januárjában esedékes.

Szociális hozzájárulási adó 

A munkáltatói szociális hozzájárulási adó kedvezményekhez kapcsolódóan szintén történt évközben egy fontos változás, amely szerint 2023. augusztus 14-től nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. E szerint nem lehet alkalmazni a munkaerő piacra lépők kedvezményét azoknál a munkavállalóknál, akik az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgárai.

SZÉP-kártya juttatások 

Egy, a nyáron született kormányrendelet alapján a munkáltatóknak lehetősége nyílt arra, hogy munkavállalóinak 2023. augusztus 1 és december 31. között egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 000 forint juttatást utalhatnak béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya-juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlára az évi 450 000 forint rekreációs kereten felül. Ezt a fajta egyszeri juttatást azoknál a munkavállalóknál sem kell arányosítani, akiknek nem áll fenn a munkaviszonyuk teljes évben. Ugyanez a 237/2023. számú kormányrendelet tette lehetővé azt is, hogy a munkavállalók szintén december 31-ig a SZÉP-kártyán lévő összeget hidegélelmiszer vásárlására is fordíthatják.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a munkavállaló az elvégzett munkája ellenértékeként, vagy épp bónusz helyett kapja a SZÉP-kártya támogatást, akkor a béren kívüli juttatásra, egyes meghatározott juttatásra vonatkozó kedvező szabályok nem alkalmazhatók, a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. 

Foglalkoztatási igazolás

2024. január 1-jétől a munkaviszony megszűnésekor a munkaadó foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani a kilépő munkavállaló részére, amely egyetlen nyomtatványba foglalja a korábbi, a kilépéskor kiadandó igazolásokat. A foglalkoztatási igazolás kiállítható elektronikus formában, de a munkavállaló kérheti papír alapon is.

A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondása esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül köteles kiadni a munkaadó a munkavállaló részére.

Cikkünkben csak a legfontosabb évközi, bérszámfejtést érintő módosításokat emeltük ki a minimálbér és a garantált bérminimum összegére, vagy más, munkaadókra és munkavállalókra vonatkozó változások közül. Bérszámfejtési szakértőink örömmel adnak bővebb információt ügyfeleink részére egyéb kedvezményekről, jogszabályokról és azoknak az Ön cégénél történő alkalmazhatóságáról is. Forduljon hozzánk bizalommal!

The post Már decembertől emelkedett a minimálbér appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

2021-ben érvényesíthető személyi jövedelemadó-alap kedvezmények 

Idén a következő négy kedvezmény érvényesítésére van lehetőségük a munkavállalóknak / magánszemélyeknek:

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap kedvezménye
• személyi adóalap kedvezmény
• első házasok kedvezménye
• családi adó- és járulékkedvezmény

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap kedvezménye

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap kedvezményére jogosultak körét, illetve azt, hogy mikor és ki érvényesítheti ezt a kedvezményt, a személyi jövedelemadó törvény 29/D. §-a határozza meg.

A jogszabály szerint a kedvezményt az a nő érvényesítheti, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt, legalább négy gyermek után:

• családi pótlékra jogosult, vagy
• családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt. Ide értendő az az eset is, amikor a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában) a törvényi előírások szerint érvényesíthető a bérnek minősülő és más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, valamint az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a személyi jövedelemadó törvényben pontosan felsorolt jövedelmekre.

Nagyon fontos, hogy ez a kedvezmény az első a személyi jövedelemadó-alap kedvezmények sorrendjében, vagyis minden más adóalap kedvezményt megelőz az érvényesítéskor. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az igénylő érvényesíti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, akkor nem veheti igénybe a személyi adóalap kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi adókedvezményt sem. Kivétel ez alól a családi járulékkedvezmény, ami jogosultság esetén még érvényesíthető a bérjövedelemből.

Személyi adóalap kedvezmény

2021 az első olyan év, amikor a személyi adóalap kedvezmény is adóalap csökkentő kedvezményként érvényesíthető, nem pedig levonandó adóelőlegként, mint eddig. A nyilatkozat alapján a munkáltató vagy kifizető az adóelőleg alapját jogosultsági hónaponként csökkenti a minimálbér egyharmadának 100 forintra kerekített összegével.

Ezt a kedvezmény az veheti igénybe, aki

• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved,
• rokkantsági járadékban
• vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Első házasok adóalap csökkentő kedvezménye 

Az első házasok kedvezményére a friss házaspár akkor jogosult, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. A kedvezményt a bejegyzett élettársak is igénybe vehetik. A jogosultak által az adóalapból együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint. Az első jogosultsági hónap a házasságkötést követő hónap. A kedvezmény legfeljebb 24 hónapon keresztül érvényesíthető.

Családi adó- és járulékkedvezmény

A szintén az adóalapból érvényesíthető családi kedvezmény az eltartottak számától függően, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, két eltartott esetén 133 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.

A családi kedvezmény érvényesítésére a következő személyek jogosultak:

• az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra;
• a gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó szülők;
• a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs;
• a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély;
• az a magánszemély, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen ilyenkor is teljesülnie kell minden törvényi feltételnek.

Abban az esetben, ha az igénylő az összeset érvényesítette a személyi jövedelemadó-alap kedvezmények közül, és még nem merült ki a kedvezmény összege, akkor a családi járulékkedvezményt is érvényesítheti a társadalombiztosítási járulékkal szemben. Ennek összege a családi kedvezmény adóalappal, adóelőleg-alappal szemben nem érvényesített részének 15%-a, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege lehet.

Személyi jövedelemadó-alap kedvezmények sorrendje

Abban az esetben, ha valaki több adóalap kedvezményre is jogosult, csak meghatározott sorrendben tudja érvényesíteni ezeket. A sorrend 2021-ben a következő:

1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák adóalap kedvezménye
2. személyi adóalap kedvezmény
3. első házasok kedvezménye
4. családi adó- és járulékkedvezmény

Abban az esetben, ha a munkavállaló / magánszemély valamelyik fent felsorolt kedvezményét jogalap nélkül vette igénybe év közben, és így az adóbevallásában 10 000 forintot meghaladó befizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetési kötelezettségének 12%-át különbözeti bírságként meg kell fizetnie az adóhátralékával együtt.

Cikkünk nem fedi le teljes mértékben a 2021-ben érvényesíthető személyi jövedelemadó-alap kedvezmények magyarországi rendszerét, csak a legjelentősebb változásokat próbálja bemutatni. Forduljon bérszámfejtő munkatársainkhoz bizalommal, amennyiben konkrét kérdései lennének a kedvezményekkel kapcsolatban!

The post Személyi jövedelemadó-alap kedvezmények 2021-ben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Milyen fontos határidőket kell betartaniuk a munkáltatóknak és milyen feladatokat kell elvégezniük annak érdekében, hogy megfeleljenek a vonatkozó törvényeknek és jogszabályoknak? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ, és a bérszámfejtés napi feladataihoz kapcsolódóan próbálunk néhány hasznos információt adni a munkáltatóknak.

Mikor kell kifizetni a munkabért?

Az egyik első és legfontosabb döntés, amelyet a munkáltatóknak meg kell hozniuk, az, hogy mikorra ütemezzék a munkavállalók munkabérének kifizetését. Magyarországon a havi kifizetés a legelterjedtebb. A Munka Törvénykönyve szerint a munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni, illetve – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni a munkavállalók részére.

Mikor kell befizetni az adókat és a járulékokat?

A bérszámfejtés során a bérszámfejtők kiszámítják a munkáltatói és munkavállalói adókat, járulékokat és hozzájárulásokat. Ezeket az összegeket fő szabályként havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetniük a munkáltatóknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) meghatározott bankszámláira. Ezen túl a bérszámfejtéshez is kapcsolódik olyan hozzájárulás, amit csak negyedévente kell megfizetni az adóhivatal felé. A munkáltató felelős azért, hogy a munkavállaló adóit és járulékait levonja és be is fizesse. Az egyes adónemekhez tartozó befizetési határidők általában megegyeznek a bevallási határidőkkel.

Mikor kell a munkáltatóknak beadni a bevallásokat?

Havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell benyújtaniuk a munkáltatóknak a havi bevallást a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról az összes munkavállalóra tekintettel. A bevallást elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. A 25 fő feletti munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak negyedévente bevallást kell beadniuk a rehabilitációs hozzájárulásról a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A bevallási határidő be nem tartása komoly szankciókkal járhat.

Mikor kell bejelenteni a munkavállalót?

A munkáltatóknak nagy terhet jelent, hogy az új munkaerőt a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteniük a NAV-hoz. A biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt teljesíteni kell ezt a bejelentést. Ehhez az új alkalmazott minden személyes adatára szükség van, és ezen felül még a biztosított magánszemély végzettségére, képzettségére, szakképesítésére, az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára is. A munkáltatóknak a kölcsönzött munkavállalókról speciális bejelentést kell tenniük.

Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatóknak a munkaköri alkalmassági vizsgálattal kapcsolatban?

A munkáltató a munkavállalónak a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt is köteles rendszeres időközönként, ingyenesen biztosítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Kötelező elvégezni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot az új belépők esetében, valamint a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt.  A vizsgálatok elvégzése különösen fontos, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján a munkavállaló az adott munkakörre alkalmas, ideiglenes nem alkalmas vagy nem alkalmas minősítést kaphat, és ez a további munkavégzését is befolyásolhatja.

A cikkben felsorolt feladatok és határidők nem fedik le teljes mértékben mindazon törvényi és jogszabályi hátteret, amiket a munkáltatóknak be kell tartaniuk. Mindenképpen informálódjon, és bízza szakemberre bérszámfejtését, hogy ne legyen gondja a határidőkkel és csökkentse adminisztrációs feladatait! Forduljon hozzánk bizalommal, amennyiben konkrét kérdései lennének a munkáltató kötelezettségeivel kapcsolatban a bérszámfejtési folyamatokban!

 

Fodor Marianna
bérszámfejtési igazgató
Tel: +361887376
marianna.fodor@wtsklient.hu

[/et_pb_text][et_pb_button button_url=”http://wtsklient.klient.hu/ajanlatkeres/” url_new_window=”on” button_text=”Kérjen ajánlatot!” button_alignment=”left” background_layout=”light” custom_button=”on” button_icon_placement=”right” button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ button_text_size=”12″ saved_tabs=”all” _builder_version=”3.0.106″ /][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″ background_layout=”light”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Miért hasznos a bérszámfejtés kiszervezése?

Kiküldetés cégcsoporton belül: munkajogi keretek

A munkabérből való levonás szabályai

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post A bérszámfejtés alapjai: amit a munkáltatóknak mindenképpen tudniuk kell appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.