Mikor lehet áttérni a kisvállalati adóra?

Bár sok vállalkozás már 2026. január 1-jén élt az áttérés lehetőségével, a KIVA választása nem kizárólag év elején lehetséges: az adónemre év közben is át lehet térni. Ez különösen azok számára lehet releváns, akiknél az év során változnak a gazdálkodási körülmények, és utólag válik egyértelművé, hogy a KIVA a kisvállalati adó 2026 szabályai alapján kedvezőbb adózási alternatívát jelent, mint a társasági adó szerinti adózás.

Az áttérés előtt azonban mindenképpen érdemes az adónemre vonatkozó aktuális jogszabályokkal képbe kerülni, a kisvállalati adó szabályozása 2026-tól ugyanis több ponton is érdemben módosult. A jogszabályváltozás eredményeként az értékhatárok és egyes feltételek jelentősen bővültek.

Megduplázott határértékek: kik férnek bele 2026-tól?

A jogszabálymódosításoknak köszönhetően mind a belépési, mind pedig a kilépési értékhatár nőtt – az éves bevétel tekintetében:

• a belépési értékhatár 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra,
• a kilépési értékhatár 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra.

Az alkalmazotti létszámra vonatkozó létszámkorlátok szintén differenciáltan emelkedtek:

• a belépési létszámkorlát 50 főről 100 főre,
• a kilépési (megszűnési) létszámkorlát 100 főről 200 főre.

Ez a különbségtétel kiemelten fontos, mivel a két küszöb eltérő szerepet tölt be: az egyik a KIVA választásának lehetőségét, a másik az adóalanyiság fenntarthatóságát határozza meg.

Kapcsolt vállalkozások: mikor kell összeadni, és mikor nem?

A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok alkalmazása külön vizsgálatot igényel. A kapcsolt vállalkozások adatainak összevonása kizárólag a belépési feltételek vizsgálatakor kötelező, azaz a bevételi és létszámhatárokat a kapcsolt felekkel együttesen kell értékelni.

Ezzel szemben a kilépési (megszűnési) feltételek vizsgálatakor már nincs ilyen összevonási kötelezettség: ilyenkor elegendő az adóalany saját bevételét és létszámát figyelembe venni. Ez a gyakorlatban jelentős mozgásteret biztosít a növekedéshez, különösen cégcsoportok esetében.

Kisvállalati adó 2026: mikor keletkezik adókötelezettség az osztalék után?

A kisvállalati adó 2026 rendszerének egyik legfontosabb sajátossága, hogy ez az adónem nem klasszikus eredményalapú adó – és ez különösen az osztalék szempontjából okozhat komoly félreértéseket. A KIVA esetében az adóalap a személyi jellegű kifizetések és a tőke-, illetve osztalékműveletek egyenlegére épül. Ennek következtében a beruházások és a vállalkozásba visszaforgatott nyereség – bizonyos feltételek mellett – nem növelik az adóalapot, ugyanakkor az osztalék kifizetése (pontosabban jóváhagyása) közvetlen adóalap-növelő hatással jár.

Ez az egyik leggyakoribb félreértési pont: a KIVA esetében nem a tényleges pénzmozgás, hanem a döntés időpontja számít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék már a 2026. évi kisvállalati adónak, a döntés dátumát magába foglaló, adott negyedévi adóalapját növeli, függetlenül a tényleges kifizetés időpontjától. Az osztalék jóváhagyása önmagában adókötelezettséget keletkeztet, függetlenül attól, hogy a kifizetés ténylegesen mikor történik meg.

Ennek különös jelentősége van az osztalékelőleg esetében. Az osztalékelőleg kifizetése önmagában még nem növeli a KIVA alapját, azonban amikor az előleg végleges osztalékká válik – azaz a tulajdonosi döntés megszületik az osztalék jóváhagyásáról –, az már adóalap-növelő tételként jelenik meg. Ezért az osztalékelőleg alkalmazása időzítési szempontból tervezhető eszköz lehet, de a végleges döntés adóhatását mindenképpen előre érdemes mérlegelni.

Korlátok és speciális szabályok a KIVA rendszerében

A kisvállalati adó 2026 szabályozása egy fontos korlátot is tartalmaz a kettős adóztatás elkerülése érdekében: nem képezi a KIVA alapját az az osztalék, amelyet a vállalkozás a KIVA-alanyiságot megelőző időszakban keletkezett, már leadózott eredménye vagy eredménytartaléka terhére hagy jóvá.

Érdekesség, hogy a KIVA rendszerében az adóalap – főszabályként – nem lehet alacsonyabb a személyi jellegű kifizetések összegénél, azaz egyfajta minimum adóalap mindig fennáll. Ez különösen alacsony nyereségű, de magas bérköltségű vállalkozások esetében lehet meghatározó.

Szintén fontos gyakorlati sajátosság, hogy a KIVA bizonyos esetekben kifejezetten támogatja a beruházásokat: új eszközök beszerzése esetén a veszteségek – meghatározott feltételek mellett – a személyi jellegű kifizetések terhére is érvényesíthetők, ami gyorsabb adóalap-csökkentést eredményezhet.

A kisvállalati adó 2026 alkalmazása első ránézésre egyszerű és kedvező alternatívát kínál a társasági adó szerinti adózáshoz képest, azonban a részletszabályok között több olyan elem is található, amely a gyakorlatban könnyen félreérthető lehet. Különösen az osztalékra és annak időzítésére vonatkozó szabályok megfelelő értelmezése kulcsfontosságú a májusi beszámoló elfogadása előtt a tudatos adótervezés és a váratlan adóterhek elkerülése érdekében. Forduljon a WTS Klient számviteli tanácsadóihoz bizalommal, ha szakértőre van szüksége a témában!

The post Kisvállalati adó 2026: mérlegeljen még a beszámoló elkészítése előtt! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az osztalékelőleg kifizetésének feltételei

Az üzleti év könyveinek zárását követően, a beszámoló elfogadásával egy időben a társaság legfőbb szerve dönt a fizetendő osztalékról és annak mértékéről is. Az osztalékról szóló döntésre csakis ekkor, az éves beszámoló elfogadásakor van lehetőség. Amennyiben az éves beszámoló elfogadása után, vagyis két beszámoló közötti időszakban a nyereség kifizetéséről szeretne dönteni, a vállalkozásnak osztalékelőleg megállapítására és fizetésére van lehetősége.

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezései alapján korlátolt felelősségű társaság esetében az egyszemélyes tag vagy a taggyűlés, részvénytársaság esetében pedig az alapító vagy a közgyűlés, illetve az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság hoz határozatot az osztalékelőleg fizetéséről. Ha a társaságnál felügyelőbizottság is működik, akkor annak előzetes jóváhagyása is szükséges az osztalékelőlegről szóló döntéshez.

Osztalékelőleg akkor fizethető ki, ha

• a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
• a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
• a társaságnak a helyesbített, a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Osztalékelőleget csak és kizárólag a legfőbb szerv által jóváhagyott közbenső mérleg alapján lehet kifizetni. Ezt a közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti általános szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Amennyiben a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a közbenső mérleget könyvvizsgálói záradékkal kell hitelesíttetni.

Osztalékelőlegre fő szabály szerint az a tag / részvényes jogosult, aki az osztalékelőleg kifizetéséről szóló döntés időpontjában a társaság tagja / részvényese volt. A társaság tagjai ettől eltérő arányban is fizethetnek ki osztalékot / osztalékelőleget, ha ennek lehetőségét a létesítő okiratban rögzítették.

Adófizetési kötelezettség

Ha a vállalkozás tulajdonosa egy másik társaság, és a vállalkozás ennek a tulajdonos társaságnak a részére fizet ki osztalékot vagy osztalékelőleget, azt nem terheli adófizetési kötelezettség.

Magánszemély tulajdonos esetében az osztalékelőleg ezzel szemben adófizetési kötelezettséget von maga után. Míg az osztalék után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó, addig osztalékelőleg esetében csak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezik. A szociális hozzájárulási adót akkor kell majd megfizetni, amikor az előleg osztalékká válik.

Ha az osztalékelőleg kifizetését követően az elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, vagy csak kisebb mértékű osztalék kerül jóváhagyásra – azaz az osztalékelőleg nem, vagy csak részben válik osztalékká –, akkor ezt az összeget kölcsönné kell átminősíteni, amelyre kamatot kell fizetni. Ha a magánszemély nem fizeti meg a kamatot, akkor a személyi jövedelemadó törvény alapján kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Azt az összeget, amelyik nem válik osztalékká, a tagok / részvényesek a társaság felhívására kötelesek visszafizetni.

Társasági adó fizetésére kötelezett vállalkozás esetében a kifizetett osztalékelőleget az adott évről szóló társasági adóbevallásban a tájékoztató adatok között szerepeltetni kell – függetlenül attól, hogy az osztalékká vált-e vagy sem.

Az osztalék kifizetésének és elszámolásának szabályait minden egyes beszámolókészítési időszakban, sőt az év közben kifizetendő osztalékelőleg esetében attól függetlenül is érdemes rendszeresen újra átgondolni és alaposan megvizsgálni. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a témában felmerülő kérdések megválaszolásával.

The post Osztalékelőleg: mikor, hogyan, kinek fizethető? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi is az a tárgyi eszköz?

Tárgyi eszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás tevékenységét szolgálják, és több mint egy éven keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak. Ilyenkor az egyéb beszerzésekkel ellentétben nem közvetlenül költségként kerülnek be a könyvekbe, hanem beruházásként. A tárgyi eszközök beszerzésének egy speciális esete, amikor a beszerzésre a korábban képzett fejlesztési tartalékot használja fel a vállalat, erre egy korábbi cikkünk részletesen is kitér. Amikor az eszközt ténylegesen használatba veszik, megtörténik az aktiválása, és ettől az időponttól kezdődik meg az eszköz értékcsökkenésének elszámolása, amellyel a költség bekerül a könyvekbe.

Az eszközök értékcsökkenése

A számviteli törvény úgy határozza meg, hogy a tárgyi eszközök hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az adott eszköz tehát költségként ezekre az évekre elosztva, ilyen arányban fog bekerülni a könyvekbe. Ez alól kivételt képeznek a kis értékű, 200 000 forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök, amelyek a használatbavételkor egy összegben elszámolhatóak. Emellett előfordulhat olyan eset, hogy az eszközre terven felüli értékcsökkenést szükséges elszámolni, mivel könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, vagy feleslegessé válik, megrongálódik, megsemmisül.

Fontos kiemelni, hogy különbséget kell tenni a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés között. A társasági adó számítása során, az arra vonatkozó törvényben szereplő leírási kulcsokat kell használni az értékcsökkenés kiszámításához, amellyel az adóalapunkat csökkenthetjük, ezzel egyidőben azt a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel pedig meg kell növelnünk. Amennyiben a vállalat halasztott adó kimutatását választotta, a számviteli és a társasági adótörvény eltéréséből adódó értékcsökkenési különbözet hatással lesz a halasztott adója összegére is (ld. a témával foglalkozó összeállításunk 1. példáját).

Tárgyi eszközök alátámasztása

A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Amennyiben a vállalat tárgyi eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, az adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni és meghatározott időközönként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel alátámasztani. Abban az esetben, ha nem vezet mennyiségi nyilvántartást, ezt az év végi leltározás részeként évente kell megtennie.

Tárgyi eszközök kivezetése a könyvekből

A tárgyi eszközök, akár, ha már teljes mértékben el is számoltuk rájuk az értékcsökkenést és értékük nulla, nem tűnnek el a vállalat könyveiből, egészen addig, amíg kivezetésre nem kerülnek. Ilyen eset lehet, ha az adott eszközök rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, hiányoznak, selejtezve, vagy értékesítve lettek. Ezt minden esetben megfelelően dokumentálni kell, például selejtezés esetén ilyen dokumentumnak minősül a selejtezési jegyzőkönyv.

Abban az esetben, ha értékesítjük az eszközt, számviteli szempontból meg kell vizsgálni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét. Egyéb bevételként kell kimutatni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. Ezzel szemben egyéb ráfordítások közt kell szerepeltetni a különbözetet, ha a könyv szerinti érték a magasabb. Voltaképpen ez azt jelenti, hogy nettó módon kell elszámolni az értékesítést.

Mivel a tárgyi eszközök sok esetben hosszú évekig kísérik egy cég működését, érdemes már az elejétől kezdve odafigyelni rá, hogy számvitelileg helyesen legyenek kezelve és nyilvántartva. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a témában felmerülő kérdések megválaszolásával.

The post Tárgyi eszközök a számvitelben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Korábban beszámoltunk már arról, hogy a globális minimumadó megjelenése miatt egy új jogszabályi változás lépett hatályba a számviteli törvényben, és lehetővé vált a halasztott adó megjelenítése a magyar beszámolókban. Ezt első alkalommal a 2023-as üzleti év tekintetében lehet megtenni.

Azoknál a társaságoknál, akik élnek ezzel a lehetőséggel, az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásával egyezik meg. Ennek megfelelően módosult a számviteli törvény szerinti mérlegséma és az eredménykimutatásséma is az alábbi sorokkal:

Halasztott adó megjelenítése az elektronikusan közzétett beszámolóban

A társaságok a saját beszámolójukban könnyen át tudják vezetni a fenti változásokat. Hogyan kezeli azonban mindezt az Elektronikus Beszámoló Portál?

Az Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszer felületén (OBR), már elolvashatók az információk, amelyben egyrészt tájékoztatást kapunk a fenti változásokról, másrészt gyakorlati útmutatót is. Eszerint a Fedőlap 17-es pontjánál van lehetőségünk kiválasztani az új sorokkal bővített beszámoló formátumot. Aki tehát halasztott adót is tartalmazó beszámolót szeretne közzé tenni, az már megteheti. Arra azonban érdemes figyelni, hogy ilyen esetben a mérleg és eredménykimutatás sorok változása miatt az előző évi adatok beemelése nem történik meg automatikusan, ezeket is manuálisan szükséges kitölteni.

Az adóbevallás tekintetében azonban már más a helyzet.

Halasztott adó megjelenítése a 2023. évi társasági adóbevallásban

Mindig fontos tartjuk kihangsúlyozni, hogy Magyarországon a halasztott adó csak a társasági adó tekintetében értelmezhető, hiszen csak ennek az adónemnek van az adóalap-módosító tételeken keresztül évek között áthúzódó hatása.

A fentiek miatt az éves adóbevallások kitöltése során csak a társasági adóbevallás (2329) esetében ütközhetünk problémákba a halasztott adó megjelenítése során. A bevallás A-01-es lapja tartalmazza a mérleg adatokat, amelyeket a beszámoló alapján kell kitölteni. Jelenleg a 2329-es nyomtatvány még nem tudja kezelni teljeskörűen a halasztott adó mérlegben való szerepeltetését.

Az adóhatóság telefonos tájékoztatása alapján, amennyiben egy társaságnak halasztott adókötelezettsége keletkezik, akkor azt a 2329-A-01-es lapon a 31. sorban a Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

Halasztott adókövetelés esetében azonban a Befektetett eszközök között jelenleg még nem áll rendelkezésre az erre megfelelő sor, hiszen itt csak az Immateriális javak, Tárgyi eszközök és a Befektetett pénzügyi eszközök besorolására van lehetőség.

FRISSÍTÉS! Megoldódott a fenti probléma a társasági adóbevallás kitöltésével kapcsolatban. Az adóhatóság írásos tájékoztatása alapján új sorokkal bővült a 2329-es bevallás A-01-es lapja, ahol a beszámoló mérleg adatait kell megjeleníteni:

2329-A-01 lap 44. sor: a halasztott adókövetelés összege (a befektetett eszközök között)

2329-A-01 lap 45. sor: a halasztott adókötelezettség teljes összege (a hosszú lejáratú kötelezettségek között, a 31. sor összegéből kiemelve)

A fenti sorokat már tartalmazza a frissített ÁNYK nyomtatvány is, így nincs akadálya, hogy a helyesen kitöltött társasági adóbevallás határidőben (május 31-ig) beküldésre kerüljön.

A WTS Klient számviteli szakemberei és adótanácsadói állandó kapcsolatban vannak az adóhatóság munkatársaival és igyekeznek egyrészt ügyfeleik kérdéseire minél hamarabb válaszokat találni, másrészt a bevallásokat vagy beszámoló közzétételeket érintő hiányosságokra felhívni az adóhatóság figyelmét. Fontosnak tartjuk, hogy ügyfeleinkkel is megosszuk az aktuális számviteli és adózási jogszabályváltozásokat, a szakmai tudást, és gyakorlati tanácsokat nyújtsunk a felmerülő problémákra. Ha egyéb kérdése van a halasztott adóval kapcsolatban, forduljon bizalommal hozzánk!

The post FRISSÍTVE! A halasztott adó megjelenítése a bevallásban és az e-beszámolóban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A halasztott adó jelentősége 

A halasztott adó a magyar számvitelben ugyan új fogalom, nemzetközi vagy más nemzeti számviteli keretelvekkel foglalkozó szakemberek számára azonban nem ismeretlen. A halasztott adó célja azoknak a jövőbeli adópozícióknak a kimutatása, amelyek a beszámolóban kimutatott eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek.

Kinek jó, hogy megjelent a halasztott adó a magyar számvitelben?

A halasztott adó a magyar számvitelben egy választási lehetőség, vagyis nem kötelező annak bemutatása. Már a 2023. évi beszámolóra is alkalmazható, és a későbbiekben is lehet mellette dönteni, de alkalmazása esetén ezt a döntést a számviteli politikában rögzíteni kell. Azon társaságok számára javasolt élni ezzel a lehetőséggel, akiknek a valós kép bemutatása szempontjából fontos, hogy az adott számviteli értékelések milyen jövőbeli adóhatásokkal bírnak. Azoknak a gazdálkodóknak, amelyek egy multinacionális cégcsoport tagvállalatai már csak amiatt is érdemes mérlegelni ezt az opciót, mert a nemzetközi gyakorlatban a halasztott adó bevett gyakorlat, alkalmazásával csökkenhetnek az eltérések a hazai előírások szerint készült beszámoló számai és a konszolidációhoz szolgáltatott IFRS vagy más számviteli keretelvek szerint készített adatok között. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a magyar számviteltől eltérő IFRS számviteli értékelési elvek miatt közel sem biztos, hogy egy adott társaság esetén ugyanaz a halasztott adó követelés vagy kötelezettség keletkezik a magyar számvitel és az IFRS-ek szerinti beszámolókban. 

Miről is van szó? 

Leegyszerűsítve, halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség az adott évi beszámolóban bemutatott eszközök és források vagy egyedi adóalap csökkentési jogosultságok (elhatárolt veszteség, illetve adókedvezmények) következő adóévek nyereségadó alapjára gyakorolt összevont hatása, melyet a következő évek átlagos nyereségadókulcsával számolunk ki. A halasztott adó esetében valójában az eszközök és források választott vagy alkalmazandó számviteli értékeléseinek jövőbeli adóhatásáról beszélünk. Halasztott adókövetelés a következő adóévekben visszatérülő adó esetén, halasztott adókötelezettség pedig a következő adóévekben fizetendő adó esetén keletkezik.

A halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget minden fordulónapon újra ki kell számolni, és az előző üzleti évben kimutatott halasztott adóköveteléshez vagy adókötelezettséghez képest történő összevont változást az eredménykimutatásban az Adófizetési kötelezettségek között egy külön Halasztott adókülönbözetek soron kell kimutatni. 

Átmeneti különbözetek és végleges eltérések 

Csak olyan nyereségadó alap módosító tételeket lehet figyelembe venni, amelyeknek átmeneti hatása van az adóalapra, azaz a következő években visszafordulnak. Egyszeri, végleges nyereségadó alap módosító tételek, mint a „nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek” (pl. bírságok), nem vehetők figyelembe a halasztott adó számításakor.

Az olyan, számviteli értékelésben alkalmazott választási lehetőségeket – mint például az értékhelyesbítés –, amelyek sem a számviteli adózás előtti eredményre, sem a nyereségadó alapjára nincsenek hatással, nem lehet figyelembe venni.

Adókövetelés keletkezésének feltétele 

Csak olyan halasztott adókövetelések vehetők figyelembe, amelyek átmeneti különbözetek és a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnak. Azaz csak várhatóan megtérülő, jövőbeli pozitív adóalapokkal szemben felhasználható elhatárolt veszteségekre vagy adókedvezményekre vehető figyelembe halasztott adókövetelés.

A halasztott adó számításának módszere 

A gyakorlat több számítási módot is ismer. Egyenként is számba lehet venni azokat az eszközöket, céltartalékokat, kötelezettségeket, illetve még fel nem használt elhatárolt veszteségeket, adókedvezményeket, melyeknek hatása lesz a következő évek adóalapjára. A kumulált különbözetek várható nyereségadókulccsal számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés, illetve adókötelezettség.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt jellemzően nem egy adott évi nyereségadó alapjának módosító tételeiről beszélünk. Ezt legjobban a számviteli mérleg – adómérleg egymás mellé állításának módszere szemlélteti, amelynek alkalmazása során a beszámoló minden tételét bemutatjuk egy számviteli és egy adómérleg oszlopban. Így minden eszköz és forrás számviteli könyv szerinti értékét és az adótörvény szerinti nyilvántartási értékét egymás mellé helyezzük, és ezekre a halmozott számviteli és adóértékek közötti különbözetekre számoljuk a várható nyereségadókulccsal a halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget.

A halasztott adó bemutatása a beszámolóban 

Fontos kiemelni, hogy hasonlóan egyéb adónemekhez az azonos adóhatósággal szemben fennálló adóköveteléseket és adókötelezettségeket, azaz a halasztott adókövetelést és adókötelezettséget a mérlegben vagy az eszköz vagy a forrás oldalán, összevontan, nettó módon kell kimutatni.

Annak köszönhetően, hogy a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, mind a számvitel törvény szerinti mérlegséma, mind az eredménykimutatásséma bővül. Az összevontan keletkező halasztott adóköveteléseket a Befektetett eszközök között kell egy külön soron, míg az összevontan keletkező halasztott adókötelezettségeket a Hosszú lejáratú kötelezettségek között egy új soron kell bemutatni.

Első üzleti évben történő alkalmazás 

A halasztott adó a magyar számvitelben a számviteli törvény módosításának 2023. december 31-i hatályba lépésével jelent meg, és a 2023. évi beszámolókra alkalmazható először. Úgy kell eljárni az első üzleti évben történő alkalmazása esetén, mintha a társaság mindig is alkalmazta volna a halasztott adó intézményét. Ilyenkor az Eredménytartalékkal szemben kell felvenni azokat a nyitó halasztott adóköveteléseket, illetve adókötelezettségeket, amelyek már az előző év fordulónapján is fennálltak volna.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy szakértő segítségére lenne szüksége annak értelmezésében, hogyan alkalmazható a halasztott adó a magyar számvitelben, vagy akár az Ön cégénél keletkező halasztott adó elszámolásában, forduljon bizalommal a WTS Klient pénzügyi-számviteli tanácsadóihoz!

The post Halasztott adó a magyar számvitelben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Árfolyamválasztási lehetőségek 

A vállalkozásoknak a könyvvezetésüktől eltérő pénznemben beszerzett eszközeiket, illetve kötelezettségeiket egy meghatározott árfolyamon át kell számolniuk az általuk választott devizára, amely alapján azok majd megjelennek a könyveikben. Ehhez határozhatnak úgy, hogy a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagát, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot választják.

Devizák, amelyek közül választhatunk 

Cégalapításkor könnyen előfordul, hogy automatikusan a forint jut eszünkbe, amiben vezetnénk a könyveinket és amiben teljesítenénk beszámolási kötelezettségünket. Érdemes azonban átgondolni, hogy valóban ez lesz-e legkedvezőbb megoldás a társaságunk számára. Természetesen dönthetünk úgy, hogy forint legyen. Amennyiben azonban optimálisabbnak ítéljük, euró vagy USA dollár is gond nélkül választható. Ilyen eset lehet például, ha az anyavállalat könyvvezetése vagy a legtöbb partnertől kapott számla egy adott devizában van. A devizaválasztás mindenesetre alapos átgondolást igényel, mivel az legközelebb a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtatható meg, és ennek megfelelően a számviteli politikát, valamint a létesítő okiratot is módosítani kell. Bár régebben az ötödik üzleti évre lehetett legkorábban megtenni ezt az áttérést, mára ez három évre csökkent, és még így is jelentősen hosszú időszakot érint.

Dönthetünk úgy is, hogy az eurótól vagy az USA dollártól eltérő, egyéb devizát választunk, ez viszont már feltételekhez kötött. Erre olyan esetben van lehetőség, ha a társaság elsődleges gazdasági környezetének pénzneme eltér a fent említett devizáktól, valamint bevételei, költségei és ráfordításai, illetve pénzügyi eszközei és kötelezettségei több, mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel.

A devizaválasztás kapcsán fontos továbbá kiemelni, hogy 2019 óta a számviteli törvény értelmében a beszámolókészítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Ez többek közt azt jelenti, hogy a jegyzett tőkét nem tudjuk más devizában bejegyezni, mint amiben később a könyveinket vezetni szeretnénk.

A devizaválasztás fontossága 

A megfelelő deviza kiválasztása alapvetően nem amiatt lényeges, hogy miben vizsgálhatjuk a könyveinket, bár eltérő devizában lévő jelentési kötelezettség esetében ezt is figyelembe lehet venni. Sokkal fontosabb azonban a más devizában lévő ügyletekből adódó realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetek hatása. Az árfolyamok szüntelen és kiszámíthatatlan mozgása folyamatosan hatással van a társaság eredményére. Így tehát, ha tudjuk, hogy a társaság főként nagy összegű és jelentős ügyletei egy adott devizában lesznek, érdemes a devizaválasztás során úgy dönteni, hogy ezt kiküszöböljük.

Vizsgáljuk meg egy konkrét példán keresztül, hogy ez mit is jelenthet pontosan:

Forintos könyvvezetés esetén a számla könyveléskori és kiegyenlítéskori árfolyamkülönbözetéből adódóan bevétel keletkezett, amely az év végén beletartozik a társasági adó alapjába, így növeli az adókötelezettségünket. Ezzel ellentétben az eurós könyvvezetésnél nem kellett árfolyamkülönbözetet elszámolni, így ez nincs hatással az eredményünkre.

Értelemszerűen olyan eshetőség is van, hogy számlarendezéskor realizált árfolyamveszteség keletkezik, ami pénzügyi műveletek ráfordításaként csökkenti az eredményt és így az adókötelezettséget.

Szintén érdemes megemlíteni az év végi kötelező átértékelések hatását, ahol minden devizás tételt az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó, a választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

Példánkból is látható, hogy milyen nagy hatással lehet vállalatunkra az árfolyamkülönbözetekből adódó eredmény, hiszen jelentősen növelheti adókötelezettségünket, sőt az árfolyamkülönbözetek akár veszteséggé is átfordíthatják az eredményt. Ez a hatás csökkenthető azzal, ha a devizaválasztás során a cégünk számára legmegfelelőbb döntést hozzuk.

Devizás áttérés 

Amennyiben a társaság működésében változás történik, vagy időközben kiderül, hogy a választott deviza mégsem tűnik a legoptimálisabbnak, van mód a devizás áttérésre. Ezzel korábbi kiadványunkban részletesen foglalkoztunk.

Mivel a devizaválasztás és a devizás áttérés is egy összetett, számviteli, adójogi, jogi és informatikai kihívásokat is rejtő folyamat, érdemes alaposan utánajárni, illetve támogatást kérni, hogy valóban mi lesz a legjobb megoldás a társaság számára. Forduljon bizalommal pénzügyi-számviteli tanácsadóinkhoz, készséggel segítünk!

The post Devizaválasztás cégalapításkor appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mihez van szükség magyar szakemberekre?

Manapság azt tapasztaljuk, hogy külföldi anyavállalattal rendelkező társaságok egyre inkább választják a külföldön végzett könyvelést. Ilyenkor a cégek azért veszik igénybe magyar könyvelő irodák vagy / és adótanácsadó cégek szolgáltatásait, hogy a magyar beszámoló külföldi főkönyvből is hiba nélkül készüljön el. Vagyis az integrált rendszerben elkészített főkönyv alapján a magyar szakemberek segítenek összeállítani a magyar szabályoknak megfelelő beszámolót, illetve a külföldön végzett folyamatokat „magyarosítják”, hogy azok megfeleljenek a magyar jogszabályoknak.

Fontos megemlíteni, hogy külföldön végzett könyvelés esetén is, tehát akkor is, ha a magyar beszámoló külföldi főkönyvből készül, a társaság beszámolójának összeállítását csak Magyarországon regisztrált mérlegképes könyvelő végezheti. Amennyiben a társaság IFRS-ek szerinti éves beszámolót készít, azt is csak Magyarországon, IFRS szakterületen regisztrált mérlegképes könyvelő állíthatja össze.

Ha a magyar társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a magyar társaságok könyvvizsgálatát csak Magyarországon bejegyzett könyvvizsgáló társaság vagy személy végezheti.

Az adóbevallásokat, az éves beszámolókat és minden egyéb jelentést magyar nyelven kell elkészíteni és beküldeni a különböző magyar hatóságoknak, ezért ezeket a feladatokat gyakran a megbízott magyar könyvelő, illetve adótanácsadó cég látja el azon információk alapján, amelyeket a külföldi integrált rendszerből biztosítanak számára.

Mire figyeljünk, mielőtt elkészül a magyar beszámoló külföldi főkönyvből?

Az alábbiakban hat pontban összegyűjtöttük, hogy mik azok a pontok, amiket egy külföldön végzett könyveléskor kapott főkönyvben mindenképpen meg kell vizsgálni, mielőtt a magyar beszámoló külföldi főkönyvből elkészül.

1.  A külföldi vállalkozások integrált rendszerei legtöbbször az anyavállalat számviteli politikáját követik, és a könyvelés IFRS vagy US GAAP szabályoknak megfelelően történik. Mindenképpen tisztázni kell az elején, hogy milyen szemléletben készült a főkönyv.

2. Néhány integrált rendszer (pl. SAP) képes arra, hogy több főkönyvet kezeljen párhuzamosan, így lehetőség van arra, hogy könyveléskor az IFRS vagy US GAAP szabályok mellett a magyar számviteli és adózási szabályokat is figyelembe vegyék.

3. A kapott főkönyv tartalmát soronként tisztázni és értelmezni kell, hogy azokat megfelelően lehessen kezelni a magyar szabályok szerint, és be tudjuk őket sorolni a beszámoló megfelelő soraiba.

4. Az olyan tételeket, amelyek IFRS-ben vagy US GAAP-ben megengedettek, de magyar számvitelben nem, ki kell szűrni.

5. Az értékcsökkenés elszámolása, tárgyi eszközök aktiválása mindig egy sarkalatos pont mind számvitel, mind adózás szempontjából, ezért az alkalmazott számviteli politikát érdemes már a beszámoló elkészítése előtt elkérni és megismerni.

6. Az adófolyószámla egyeztetése a kapott főkönyvvel szintén egy lényeges feladat, hiszen gyakran találkozunk azzal, hogy például az adóelőlegek megfizetése vagy az adók könyvelése nem a megfelelő helyre kerül a külföldi főkönyvben.

Cikkünk csak néhány olyan pontot emelt ki, amire mindenképpen oda kell figyelni, mielőtt a magyar beszámoló külföldi főkönyvből összeállításra kerül. Természetesen ezek mellett még számos tényezőt meg kell vizsgálni, hogy az adóbevallások és a beszámoló megfeleljen a magyar előírásoknak. Ha ebben Önnek is szakértőre van szüksége, magyar beszámoló külföldi főkönyvből történő elkészítésében jártas könyvelőink készséggel állnak rendelkezésére!

The post Magyar beszámoló külföldi főkönyvből appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Jelen cikkünkben a fejlesztési tartalék képzéséhez és felhasználásához kapcsolódó aktuális adózási és számviteli szabályokat tekintjük át.

Fejlesztési tartalék képzése

A társasági adóalap meghatározása során az adózók dönthetnek úgy, hogy tartalékot képeznek és ennek összegét az adóévben adócsökkentő tételként veszik figyelembe. A tartalék maximum az adózás előtti nyereség összegével megegyező mértékű lehet és csak beruházásokra használható fel.

Hogyan és milyen feltételekkel használható fel a fejlesztési tartalék?

A tervezett beruházásokat a következő négy adóév során kell megvalósítani, és a negyedik év végéig a korábban megképzett fejlesztési tartalékot teljes egészében fel kell oldani. Ezen beruházások új és használt tárgyi eszközök beszerzéséhez is kapcsolódhatnak, erre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást a jogszabály.

Az eszközök után társasági adóban értékcsökkenési leírás már nem számolható el, hiszen ez a fejlesztési tartalék képzésével tulajdonképpen már megtörtént, így gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenési leírásról beszélhetünk.

Nem használható fel a fejlesztési tartalék képzés az alábbi eszközök esetében:

• a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
• a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint
• az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

Mit jelent mindez számviteli szempontból?

Természetesen az eszközök használati ideje alatt a számviteli szabályok alapján elszámolhat a vállalkozás értékcsökkenést. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a fejlesztési tartalék képzés hatással lesz – a társasági adókalkuláción kívül – a beszámolóra is, hiszen a mérlegben a saját tőke összetétele meg fog változni. Ennek oka, hogy az adóban megképzett összeget a képzés évében az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni, és ez osztalékfizetési korlátot jelent a vállalkozások számára.

A képzést követő években az eszközök beszerzése után a lekötött tartalék visszavezethető az eredménytartalékba, azonban ez nem kötelező, hiszen a számviteli törvény előírása szerint a vállalkozás saját elhatározása alapján is kimutathat lekötött tartalékot. Tehát a visszavezetés tényéről és időpontjáról a vállalkozások szabadon dönthetnek.

Mi a teendő fel nem használt tartalék esetén?

A társasági adóról szóló törvény előírásai alapján a 2021-ben megképzett fejlesztési tartalékot a következő négy adóév során a megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően, de legkésőbb 2025.december 31-ig teljes egészében fel kell oldani.

Amennyiben ez nem, vagy csak részben történik meg, nem kell önellenőrzést benyújtaniuk az adózóknak a 2021-es társasági adóbevallás tekintetében, ahogy háromoszlopos beszámoló készítésére sincs szükség a következő üzleti év zárása során, hiszen ez nem minősül jelentős összegű hibának.

A vállalkozásoknak legkésőbb a 2025-ös társasági adóbevallásukban kell bevallaniuk a fel nem használt részt, és az így felmerülő adó (a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékű), valamint késedelmi pótlék a 2025-ös év eredményét fogja majd terhelni.

Az adót a 2025-ös társasági adóhoz hasonló módon kell könyvelni. A késedelmi pótlékot 2021-es képzés esetében 2022. június 1-jétől (a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő nap) 2025. december 31-ig (a felhasználásra rendelkezésre álló időpont) kell kalkulálni. Az adót és a pótlékot 2026. január 31-ig (a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napja) kell megállapítani és megfizetni. Mivel a pótlék esedékessége csak 2026-ban lesz, de valójában a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik és mértéke már a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a 2025-ös évre vonatkozóan kell elszámolni egyéb ráfordításként a passzív időbeli elhatárolással szemben.

A társasági adó szempontjából csoportos adóalanynak minősülő adózó a megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.

Amennyiben bármilyen kérdése felmerülne a fejlesztési tartalék adózási vagy számviteli kezelésével kapcsolatban, forduljon bizalommal a WTS Klient szakértőihez.

The post A fejlesztési tartalék képzése és felhasználása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Kire vonatkozik a kötelező könyvvizsgálat?

Korábbi cikkeinkben (többek között itt és itt) már írtunk arról, hogy kire vonatkozik a kötelező könyvvizsgálat. Ezt röviden most összefoglalva, a könyvvizsgálati kötelezettséget elsősorban a számviteli törvény írja elő. Egyik oldalról értékhatár túllépéshez köti, vagyis, ha egy vállalkozás nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladja meg a 300 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak létszáma pedig ugyanebben a két évben nem haladta meg az 50 főt, akkor a könyvvizsgálat nem kötelező. Másik oldalról a vállalkozás formája, tevékenysége és további szempontok határozzák meg a kötelező könyvvizsgálat kritériumait. 

Utóbbi csoportba beletartoznak például a konszolidálásba bevont magyar vállalkozások is, függetlenül attól, hogy melyik országban van a konszolidáció és hogy a vállalkozás egyedi számai elérik-e a fenti határértékeket vagy sem.

Hogyan derülhet ki, hogy elmaradt a kötelező könyvvizsgálat?

Minden vállalkozás, akinek beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettsége van, ezen kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ennek során a cégkapu-megbízott vagy meghatalmazott ügykezelő az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszeren (OBR) keresztül megküldi a beszámolót az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (IM Céginformációs Szolgálat) részére.

A Céginformációs Szolgálatnál közzétett beszámolók adatai nyilvánosak, bárki által elérhetőek. Az innen származó információk alapján az adóhatóság, a cégbíróság és például a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is tudomást szerez a vállalkozás adatairól, annak formájáról, tevékenységéről és többek között a kötelező könyvvizsgálati kötelezettséget megalapozó értékhatárok esetleges túllépéséről az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában.

Ha egy vállalkozás egyedi számai nem érik el a fent említett értékhatárokat, viszont konszolidálásba vonják külföldön vagy Magyarországon, akkor a magyar vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett. A konszolidálás tényének kiderítése azonban külső szereplőnek már egy hosszadalmasabb folyamat.

Mi a teendő, ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat?

Ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat, azt mielőbb pótolni kell. A könyvvizsgálót meg kell választani legalább egy évre, és megbízási szerződést kell kötni vele. Az állandó könyvvizsgáló a magyar könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot végzi. A társaság cégjogi iratait is módosítani kell a megválasztott könyvvizsgáló személyével, és a cégbíróságon is be kell jelenteni, hogy ki a könyvvizsgáló. A cégjegyzék adataiban az az információ nem kerül bejegyzésre, hogy mely üzleti évek beszámolóinak könyvvizsgálatára vonatkozik a megbízás, ez a megbízási szerződésben kerül lefektetésre.

A már közzétett beszámolót utólag cserélni, javítani nem lehet. Bizonyos esetekben passziválásra van lehetőség a közzétételtől számított egy éven belül, de  a kötelező könyvvizsgálat elmaradása miatt a beszámoló nem passziválható. A már közzétett beszámolóhoz nem lehet csatolmányt hozzáadni, és a független könyvvizsgálói jelentés, mint kötelező melléklet utólagos feltöltésére sincs lehetőség, ha ezt a társaság elmulasztotta.

Az előző évi könyvvizsgálat elmulasztásának tényét az adott év – már könyvvizsgálói jelentéssel rendelkező – beszámolójában lehet megemlíteni.

Kinek a felelőssége, hogy a könyvvizsgálati kötelezettségének a vállalkozás eleget tegyen?

A vállalkozás legfőbb szervén belül a tagok együttes kötelezettsége annak biztosítása, hogy a beszámoló összeállítása és nyilvánosságra hozatala a törvény előírásainak megfelelően történjen.

Milyen jogkövetkezményei lehetnek, ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat?

Kötelező könyvvizsgálat esetén a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségnek csak a könyvvizsgálói jelentéssel együtt lehet eleget tenni. Ennek hiányában alappal merül fel a beszámolóra vonatkozó letétbehelyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása.

Kötelező könyvvizsgálatnál a független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása esetén a cégtörvény 74. § (1) bekezdésének d) pontja alapján törvényességi eljárásnak, illetve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 227. §-a szerint adóhatósági intézkedés megtételének – többek között adószám törlésének – lehet helye.

A fentieken túlmenően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, a számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre pedig a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

Összességében tehát elmondható, hogy ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat, azt mielőbb pótolni kell. Azzal is számolni kell, hogy a könyvvizsgáló nem csupán az adott évet, hanem esetleg az előző üzleti évet is át szeretné nézni, hogy az adott év nyitó adatait megfelelően alátámasztottnak tudja tekinteni. Ez időt és költséget jelent a vállalkozásnak, de talán még így is kifizetődőbb, mint a mulasztási bírság és az egyéb jogkövetkezmények.

Ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat, annak jogkövetkezményei – mint a mulasztási bírság vagy az adószám törlése – alól még mentesülhet a kötelezettségét elmulasztott vállalkozás is, amennyiben a vezetés időben megteszi a szükséges lépéseket. A WTS Klient könyvelő szakemberei a cég közel 25 éves működése alatt megszámlálhatatlan beszámoló elkészítésében és közzétételében segédkeztek, és rendkívüli tapasztalatuk van a könyvvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségek terén is. Ha kérdése van ebben a témában, vagy szeretné ránk bízni cégének könyvelését, forduljon hozzánk bizalommal!

The post Elmaradt a kötelező könyvvizsgálat? Íme a következményei! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Meddig tarthat egy végelszámolás és mikor zárható le? 

A végelszámolónak a végelszámolást annak megkezdésétől számított három éven belül le kell zárnia.

A végelszámolás lezárása akkor történhet meg, ha a végelszámoló elvégezte a rá bízott feladatokat, és nincsen folyamatban peres eljárás vagy hatósági vizsgálat. A végelszámolás lezárása ezeken a feltételeken túl akkor lehetséges, ha:

• a társaság a tevékenységét beszüntette,
• a hitelezői igényeket rendezték,
• a behajtható követeléseket behajtották,
• a munkaszerződéseket megszüntették,
• a vevő és szállító partnerekkel a szerződéses jogviszonyt megszüntették, illetve
• az eladásra szánt vagyonelemeket értékesítették.

Amennyiben ezekre sor került, és a megfelelő hatóságokat értesítette a végelszámolásról, a végelszámolónak egyetlen feladata maradt: a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése és a fennmaradó vagyon felosztása a tulajdonosok között.

Hogyan indítható a végelszámolás lezárása? 

A végelszámolás lezárása napjáról a tulajdonosok döntenek. Erre a napra, mint fordulónapra a végelszámoló elkészíti a végelszámolást lezáró beszámolót a végelszámolás utolsó üzleti évéről, továbbá a vagyonfelosztási javaslatot. A végelszámolást lezáró beszámolóval együtt a záró adóbevallásokat is be kell nyújtani. A beszámoló elkészítésére, letétbe helyezésére és közzétételére, illetve a záró adóbevallások benyújtására rendelkezésre álló határidő 60 nap. 

A végelszámolás utolsó időszakáról készült beszámoló sajátosságai 

A végelszámolás utolsó időszakáról készített beszámolóban a pénzeszközökön kívül minden egyéb eszközt, illetve kötelezettséget piaci értéken kell szerepeltetni. A piaci értékre történő értékelés miatt elszámolt különbözetek eredményhatását az eredménykimutatásban szükséges elszámolni. Amennyiben a vállalkozás eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a vagyonfelosztáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adó kötelezettséget az egyéb ráfordításokkal szemben elő kell írni. 

Zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat és törlésre irányuló kérelem 

A végelszámolás utolsó időszakáról készített beszámoló elkészítése után a végelszámolónak egy zárójelentésben kell összefoglalni a végelszámolás teljes időszakának jelentősebb gazdasági eseményeit. Ezen felül elő kell készítenie a fennmaradó vagyon felosztására tett javaslatot. Amennyiben a tulajdonosok elfogadták a végelszámolást lezáró beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a végelszámoló záró jelentését és a záró adóbevallásokat, akkor a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével, illetve a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani a cégbírósághoz a cég törlése iránti kérelmet.

A fentiek alapján belátható, hogy a végelszámolás lezárása során is akadnak olyan teendők, melyek tapasztalt szakemberek bevonását igényelhetik. Forduljon bizalommal a WTS Klient pénzügyi-számviteli tanácsadás üzletágának munkatársaihoz, akik készséggel támogatják tanácsadóként a végelszámolás során felmerülő speciális adózási és számviteli kérdésekben.

The post A végelszámolás lezárása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.