Korábbi gyakorlat az export fuvar adózásában 

Az áfatörvény 102. § (1) b) pontja alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Ez röviden annyit jelent, hogy adómentesek azok a szolgáltatások (például fuvarozás és a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások), amelyek exportált termékekhez kapcsolódnak.

Vegyünk például egy magyar céget („A” társaság), amely terméket exportál Brazíliába, a termék szállításával pedig megbíz egy magyar szállítmányozó céget („B” társaság). „B” társaság megbíz egy magyar kamionost („C” társaság), hogy szállítsa le a termékeket Hamburgba, ahol a termékeket hajóra rakják. Ebben a felállásban „C” társaság egy áfamentes számlát állított ki „B” társaságnak, amely szintén egy áfamentes számlát állított ki „A” társaságnak tekintettel arra, hogy a fuvarozási és az ahhoz kapcsolódó fuvarszervezési szolgáltatások egy olyan termékhez kapcsolódtak, melyeket Magyarországról Brazíliába exportálnak.

Az export fuvar adómentességére vonatkozó szabály alkalmazhatósága egyértelmű volt, az iparág szereplői ezt a gyakorlatot követték.

A C-288/16. sz. ügy 

Az export fuvar adózásának fenti gyakorlatát és a vonatkozó szabály értelmezését változtatta meg egy EU-s Bírósági ügyben hozott ítélet, ahol a Bíróság az európai uniós hozzáadottérték-adó irányelv (Irányelv) kapcsolódó rendelkezéseit vette górcső alá.

A kérdéses ügyben a fentihez hasonló lettországi esetet vizsgált a Bíróság, annyival kiegészítve, hogy az útvonal Lettország és Fehéroroszország között volt és hogy a – fenti példát folytatva – „C” társaság a fuvareszközeit bérbe adta „D” társaságnak, akinek a feladata a szállítóeszköz vezetése, javítása, tankolása, a határátkelőhelyeken a vámokmányok kitöltése és benyújtása, a rakomány őrzése, a címzettnek való átadása, a berakodáshoz és kirakodáshoz szükséges munka elvégzése volt. „D” társaság, mivel úgy vélte, hogy az általa nyújtott szolgáltatások árutovábbítási eljáráshoz kapcsolódnak, 0%‑os adómértéket alkalmazott a szolgáltatásokra.

Az Irányelv kapcsolódó rendelkezése úgy fogalmaz, hogy a tagállamok mentesítik az adó alól a szolgáltatásnyújtást, amennyiben az közvetlenül kapcsolódik a termékek exportjához vagy importjához.

A Bíróság döntése alapján azonban az e rendelkezésben előírt adómentesség nem alkalmazható az ügyben szereplőhöz hasonló, harmadik országba irányuló árufuvarozási ügylethez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, amennyiben e szolgáltatásokat nem közvetlenül ezen áruk feladójának vagy címzettjének nyújtják.

A Bíróság ítéletét az ügyben 2017. június 29-én hirdették ki.

Mi változik 2019-től az export fuvar adómentességében? 

Az export fuvar és a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások adómentességének 2019. január 1-jétől hatályos feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Tehát a módosítás hatásaként figyelnünk kell arra is, hogy ne fogadjunk be áfával növelt számlát abban az esetben, ha mi vagyunk az a társaság, aki az exportot megvalósítja, és az alvállalkozói láncban is csak ez az egy számlázás lehet adómentes. Az ezt megelőző számlák esetében már 27%-os áfatartalommal kell kalkulálni. Ami kérdésként merül fel bennünk a módosítással kapcsolatban, az az, hogy míg a Bíróság ítélete alapján a mentesség akkor alkalmazható, ha a szolgáltatást az áru feladójának vagy címzettjének nyújtják, addig az áfatörvény a mentességet csak abban az esetben engedi meg, ha a szolgáltatás igénybe vevője az, aki a termékkel az exportot megvalósítja, mely véleményünk szerint nem feltétlenül jelenti ugyanazt.

Csak az exportra figyeljünk? 

Nem csak arra az esetre kell figyelnünk, amikor export fuvar történik, vagyis a termék kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és mindezt a kiléptető adóhatóság igazolja, hanem egyéb tranzakciók esetében is működik a mentesség (de itt is kizárólag csak a speciális tranzakciókat megvalósító adóalany felé kiállított számlák esetében áll fenn az adómentesség). Ilyen speciális tranzakció például, ha

• a harmadik országból beszállított terméken munkát végeznek Magyarországon majd azt a Közösség területén kívülre szállítják,
• teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya, vagy
• külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya, vagy
• vám elé állítás során átmenetei megőrzés alatt áll a termék,
• vámszabad területre, vámszabad raktárba betárolás történik,
• vámfelügyelet melletti feldolgozás történik.

A WTS Klient több mint négyszáz ügyfele között számos olyan nemzetközi vállalatcsoport található, amelynek export-tevékenységéhez adózási tanácsokat adunk. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha a megváltozott jogszabály alkalmazásával kapcsolatban szakértőre lenne szüksége!

The post Az export fuvar adómentességével kapcsolatos változások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.