Gyakran előfordul azonban, hogy a munkavállaló nem az Európai Unió térségéből érkezik hazánkba munkavégzés céljából, hanem egy harmadik államból. Harmadik államnak társadalombiztosítási szempontból az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó államok minősülnek.

A harmadik országbeli munkaerő jogállása főszabály szerint

A harmadik országbeli munkaerő a magyar fogadó céggel kötött munkaviszonya alapján, fő szabályként Magyarországon válik biztosítottá (feltételezve, hogy nincs az adott országgal társadalombiztosítási egyezmény, és nem kiküldöttként érkezik Magyarországra), így a társadalombiztosítási jogállása megegyezik a belföldi munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóéval. Ez azt jelenti, hogy a harmadik országbeli személyeket is azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, azaz a foglalkoztató 18,5% járulékot von le a biztosított személy személyi jövedelemadó előleget képező jövedelméből, valamint 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Cserébe a harmadik országbeli munkaerő egészségügyi szolgáltatásra és megfelelő szolgálati idő esetén nyugdíjszolgáltatásra lesz jogosult.

A gyakorlatban ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy a biztosítás szempontjából hogyan kezelendő egy harmadik országbeli munkaerő Magyarországon. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokkal Magyarországnak sok esetben kétoldalú egyezményei vannak a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Ezek az egyezmények különböző csoportokra oszthatók annak függvényében, hogy a harmadik országól érkező állampolgárok, akik Magyarországon munkát végeznek, milyen ellátásokat vehetnek igénybe.

Az egyezmények három csoportja eszerint:

• teljes körű, úgynevezett szociálpolitikai egyezmények
• szociális biztonsági egyezmények
• egészségügyi együttműködési egyezmények

Szociálpolitikai egyezmények

A teljes körű, úgynevezett szociálpolitikai egyezmény kimondja, hogy minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak az országnak az illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén a munkavállalónak állandó lakóhelye van. Ilyen egyezménye van Magyarországnak a volt Jugoszláviával (Macedónia, Koszovó), illetve a volt Szovjetunióval (Oroszország, Ukrajna). Ezek között a szociálpolitikai egyezmények között is van azonban némi különbség.

Ha például a foglalkoztatott egy ukrán állampolgár, van magyarországi állandó lakhelye, és hitelt érdemlően igazolja a harmadik országbeli lakóhely megszűnését, akkor úgy kell kezelni, mintha magyar munkavállaló lenne, vagyis le kell vonni tőle a szokásos egyéni járulékokat és adókat. Ezért biztosított lesz, és keresőtevékenység esetén megillethetik a magyar pénzbeli ellátások. Ha azonban Ukrajnában megmarad az állandó lakcíme, akkor Magyarországon nem járnak ezek az ellátások. Ebben az esetben a hatóság abban az országban állapítja meg és folyósítja a harmadik országbeli munkaerő számára a pénzbeli ellátást, amelyik országból érkezik, mivel ott van az állandó lakóhelye. Magyarországon TAJ-számot sem lehet neki igényelni, így természetbeni ellátásra sem válik jogosulttá, egészségügyi ellátást pedig csak térítés ellenében kaphat, kivéve a sürgősségi ellátást, mivel másik államban biztosított. Ebben az esetben a magyar munkáltató sem fizet szociális hozzájárulást.

Egy Macedóniából érkező munkavállaló esetében a jogszabály azonban az előzőektől eltérő módon írja elő a biztosítási kötelezettségeket. Alapszabályként az egymás területén átmenetileg vagy állandóan dolgozó, illetőleg tartózkodó állampolgáraiknak a biztosítási kötelezettségüknek abban az országban kell eleget tenni, amelynek területén a munkavállaló a biztosítás szempontjából döntő foglalkozását végzi. Ez is mutatja, hogy minden harmadik országgal kötött egyezményt külön-külön meg kell vizsgálni.

Szociális biztonsági egyezmények

A teljes körű szociálpolitikai egyezmények mellett Magyarország számos országgal (pl. USA, Mongólia, Dél-Korea, Ausztrália, India, Japán) szociális biztonsági egyezményt kötött. Ezek az egyezmények nem teljes körűek, csak a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat. Az ilyen egyezmények értelmében a fő szempont, hogy a biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén található. A szociális biztonsági egyezményeknél a járulékfizetési kötelezettség a munkavégzés helye szerinti államban keletkezik. A harmadik országbeli munkaerő a munkavégzési helye szerinti államban jogosult pénzbeli és természetbeni ellátásra.

Egészségügyi együttműködési egyezmények

A harmadik csoportba az egészségügyi együttműködési egyezmények (Angola, Észak-Korea, Irak) tartoznak. Ezek az egyezmények – mint ahogy a nevük is utal rá – ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés esetén vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.

A kétoldalú megállapodások esetében (pl. Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia, Kanada, Dél-Korea, India, Japán, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Törökország) az érintett országokból érkezők rendelkezhetnek olyan nyomtatvánnyal, amely alapján továbbra is a küldő ország biztosítási rendszerének hatálya alatt maradnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli a jövedelmüket.

Cikkünkből jól látható, hogy a harmadik országbeli munkaerő bérszámfejtése bizony speciális szaktudást igényel. A fent leírt szabályokon túl számos körülmény befolyásolhatja a külföldiek magyarországi járulékfizetését, így minden egyes esetet egyedileg kell megvizsgálni. Bérszámfejtési szakértőink örömmel segítenek ügyfeleinknek kiigazodni az egyezmények és szabályok útvesztőjében. Forduljon hozzánk bizalommal!

The post Harmadik országbeli munkaerő társadalombiztosítási jogállása Magyarországon appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi vezetett a magyar-amerikai adóegyezmény felmondásához? 

A hivatalos kommunikáció úgy szól, hogy az amerikai fél előnytelennek találta az egyezményt, különösen annak fényében, hogy a magyar kormányzat – jelenlegi álláspontja szerint – nem kívánja bevezetni a globális minimumadót Magyarországon. A globális minimumadó egyfajta egységes, 15%-os (effektív) adószintet határoz meg a résztvevő tagállamok multinacionális vállalatai számára. Az amerikai kincstár szóvivője külön kiemelte, hogy Magyarországon a társaságokat terhelő adó szintje jelenleg kevesebb mint fele az amerikai szintnek: Magyarországon 9%, míg Amerikában 21%.

Meddig alkalmazható az egyezmény? 

A magyar-amerikai adóegyezmény külön rendelkezik a felmondás lehetőségéről, és ennek megfelelően a 2024. január 1-jétől kezdődő adóévek tekintetében már nem alkalmazhatóak az egyezmény rendelkezései.

Miről rendelkeznek egyáltalán az adóegyezmények? 

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények, ahogy a nevük is jelzi, olyan helyzeteket rendeznek, ahol kettős adóztatás merülhet fel egy magánszemély vagy társaság esetében. Az egyezmények jelölik ki ezekben a kérdéses helyzetekben, hogy melyik tagállam (bizonyos esetekben melyik tagállamok, és milyen mértékben) rendelkezhet az adóztatás jogával, és milyen formában kell biztosítani a kettős adóztatás elkerülését (mentesítés, beszámítás).

Milyen az élet egyezmény nélkül? 

Az adóegyezmények viszonylag teljeskörűen szabályozzák az adózók, adónemek és tranzakciók körét, ezzel tiszta helyzetet teremtenek kettős adóztatás esetén. Ez például egy befektetés esetén lehet fontos, mert kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi a tervezést, és egy országot vonzóbbá tud tenni egy olyan országgal szemben, ahol nincs ilyen egyezmény hatályban.

Azt ugyanakkor érdemes tudni, hogy egyezmény nélkül sem alakul ki minden esetben kettős adóztatás, hiszen nem csak egyezmények szintjén létezik kettős adóztatást elkerülő rendelkezés: a magyar jogrendben például a nemzeti szabályok is rendeznek részben ilyen kettős adóztatás közeli helyzeteket.

Mi változik a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével? 

A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével újra kell értékelni minden nemzetközi ügyletet, külön górcső alá kell venni a tranzakciók adózási következményeit, a nemzeti jogszabályok vizsgálatával.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2021-ben egy projektre vetítve rekord összegű működőtőke érkezett Magyarországra nem csak nyugatról, hanem keletről is, ugyanakkor Németország mellett még mindig Amerika az egyik legnagyobb befektető Magyarországon. A statisztikákból jól látható, hogy amerikai társaságok még mindig a 3. helyen vannak pl. az újonnan teremtett munkahelyeket illetően, így gazdasági szempontból a magyar-amerikai kapcsolatok jelentősnek mondhatók. A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése összeségében biztosan sok amerikai vállalatot fog érinteni. Sok amerikai hátterű cég foglalkoztat amerikai kiküldöttet, vagy amerikai állampolgársággal rendelkező munkavállalót, így pl. magánszemélyek esetében változás lehet, hogy az egyezmény értelmében eddig Magyarországon mentesített amerikai forrásból származó jövedelem az egyezmény megszűnését követően adókötelessé válhat. Amerikai oldalon feltehetőleg a forrásadóztatás mértéke fog jelentős változást hozni, hiszen jelenleg ennek az egyezmény erős korlátokat szab, ugyanakkor, ha már hatályon kívül lesz, akkor az amerikai nemzeti szabályok 30%-os forrásadóztatást is előírhatnak.

Lesz új egyezmény Amerikával? 

A kérdés megválaszolása nagyon nehéz, hiszen egy gyorsan változó gazdasági és politikai helyzet kellős közepén vagyunk jelenleg. Az teljesen biztos, hogy a két ország és a két országból érkező vállalkozások és munkavállalók érdekeit az szolgálná leginkább, ha kiszámítható gazdasági környezetbe tudnának érkezni, aminek természetesen a stabil adórendszer is része. A jövő keresése közben nem tudunk ugyanakkor teljesen elvonatkoztatni a múlt eseményeitől sem. A 2000-es években az amerikai és a magyar kormányzat már kidolgozott egy teljesen új egyezményt, amit a Magyar Országgyűlés 2010-ben meg is szavazott, ezt követően kihirdetésre is került. Mivel azonban az amerikai fél eddig nem ratifikálta, ez az új magyar-amerikai adóegyezmény még hatályba sem tudott lépni. 2024 elejéig ugyanakkor még sok víz lefolyik a Dunán.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig a külföldi munkavállalók, amerikai kiküldöttek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

The post Megszűnik a magyar-amerikai adóegyezmény appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Szolgáltatás miatti telephely meghatározása

A magyar definíció alapján elsősorban mindenkinek az juthat az eszébe, hogy a társasági adó telephely egy olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és / vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat.

A módosított jogszabályok szerint 2021-től azonban társasági adó telephelye azoknak a külföldi szolgáltatóknak is keletkezhet, amelyek tevékenységüket Magyarország területén egy fizikailag jól körülhatárolható hely hiányában, csak a munkavállalóik vagy velük más jogviszonyban lévő természetes személyek útján fejtik ki.

A szolgáltatás miatti telephely keletkezéséhez azonban további alapvető feltétel a hazai jogban, hogy a Magyarország területén végzett szolgáltatásnyújtás időtartamának egybefüggően vagy megszakításokkal bármely 12 hónapos időszakban meg kell haladnia a 183 napot. A szolgáltatás időtartamának számításánál ráadásul az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni.

A magyar definíció és a nemzetközi egyezmények

A nemzetközi ügyletek kapcsán felmerülő adózási kérdésekben, ha az adófizetési kötelezettség meghatározásánál két ország is érintett, mindig meg kell vizsgálni a hatályos kétoldalú adóegyezményeket. A vizsgálatnál pedig mindig figyelemmel kell lenni a nemzetközi egyezmények elsődlegességének elvére.

Ahogy azt korábbi cikkünkben tárgyaltuk, a magyar társasági adó telephely definíció alapvetően összhangban van a OECD Modellegyezmény definíciójával. Ugyanakkor több esetben eltérés mutatkozik a Modellegyezményhez képest a szerződő államok által aláírt és elfogadott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben.

Fontos tisztázni, hogy amennyiben két államnak van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása, úgy szolgáltatás miatti telephely Magyarországon csak abban az esetben jöhet létre, ha a szolgáltatást nyújtó fél illetősége szerinti állammal kötött egyezmény is rendelkezik ennek a lehetőségéről.

A Magyarországgal kötött hatályos egyezményeknek viszont csak egy szűkebb köre tartalmazza azt, hogy szolgáltatásnyújtásra tekintettel telephely jöhet létre. A távolabbi országokkal kötött, viszonylag frissnek mondható egyezmények (mint pl. az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral vagy Szaúd-Arábiával kötött egyezmények) mellett alig akadnak Magyarországhoz földrajzilag közelebb fekvő államokkal kötött, már régebb óta hatályban lévő egyezmények (pl. Szlovákia, Csehország), amelyben találhatunk ilyen rendelkezést.

A magyar telephely definícióval szemben ráadásul előfordulhat, hogy egy nemzetközi egyezmény szerint nem a 183 napos, hanem már egy rövidebb időtartamú (pl. Indonézia vagy Örményország esetében négy, illetve három hónapos) szolgáltatási tevékenység is telephelyet keletkeztet.

Olyan államok tekintetében pedig, amellyel nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, a magyar társasági adó törvény definíciója az irányadó, tehát ezekben az esetekben a 183 napot meghaladó időtartamú szolgáltatásnyújtás társasági adó telephelyet keletkeztethet.

Adminisztrációs kötelezettségek és egyéb adónemek

A szolgáltatás miatti telephely kapcsán Magyarországon regisztrációs kötelezettség, valamint társasági adó bevallási és fizetési kötelezettség keletkezhet. Gyakori eset, hogy a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő fél kapcsolt vállalkozások. Ebben az esetben külön vizsgálni kell, hogy keletkezik-e a magyar szabályok szerinti transzferár-nyilvántartási kötelezettség. A transzferár irányelveknek való megfelelés alátámasztása különös tekintettel a határon átnyúló menedzsment szolgáltatások árazása során jelenthet kihívást.

A magyar jogszabályokban eltérő telephely definíciót találhatunk többek között a cégtörvénytől kezdve a helyi adó törvényen át az általános forgalmi adó törvényig, így a telephely keletkezésének lehetősége minden esetben külön vizsgálatot igényel az eltérő adónemek tekintetében.

Gyakorlati példák

Többszereplős szolgáltatási konstrukciókat tekintve nem minden esetben könnyű feladat annak megállapítása, hogy mely vállalkozásnál merülhet fel a szolgáltatás miatti telephely kockázata és az azzal összefüggő adminisztrációs kötelezettség. Ennek megértéséhez nézzük az alábbi rövid példát.

Egy német illetőségű anyavállalat azzal bíz meg egy független szlovák társaságot, hogy egy magyarországi leányvállalatának helyhez kötött tanácsadási (vagy adott esetben menedzsment) szolgáltatást nyújtson. Kérdésként merül fel, hogy a német, a szlovák, vagy adott esetben mindkét társaságnak keletkezhet-e telephelye Magyarországon.

A konstrukcióban a szlovák társaság a szolgáltatását a saját munkavállalója révén a német vállalkozásnak, mint megbízónak nyújtja, aki ezt közvetíti a magyar leányvállalat felé. Ha a Magyarországon végzett tevékenységek összesen legalább hat hónapig tartanak egy 12 hónapos időszak alatt, akkor a Szlovákiával kötött egyezmény alapján a szlovák társaságnak társasági adó telephelye keletkezik Magyarországon. Ugyanakkor a német társaságnál ez a kockázat fel sem merülhet, mivel nem saját személyzete vagy vele más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül történik szolgáltatásnyújtás.

Ha ugyanezt a szolgáltatást a német társaság egy szlovákiai magánszemély megbízásával nyújtja, akkor a Németországgal kötött egyezmény rendelkezései alapján szintén nem merül fel a szolgáltatás miatti telephely kockázata Magyarországon a német társaságnál (ugyanakkor szja és munkáltatói regisztrációs kérdések felmerülhetnek).

A szolgáltatás miatti telephely keletkezésének kockázata minden esetben függ tehát a szolgáltatási tevékenység típusától, annak körülményeitől, és a különböző egyezmények és helyi jogszabályok eltérő előírásaitól is. Ezek miatt az adózási kockázatok elkerülése érdekében egy határon átnyúló szolgáltatási szerződés megkötésekor körültekintően kell eljárni.

Ha a komplex határon átnyúló szolgáltatási konstrukciók adóügyi megítélése, szolgáltatás miatti telephely kockázatának felmérése vagy adott esetben a telephelyekkel kapcsolatos teljes körű adminisztráció során támogatásra lenne szüksége, kollégáinkra biztosan számíthat. A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással rendelkezik a különböző nemzetközi ügyletek adózása területén. Keressen bennünket bizalommal!

The post Határon átnyúló szolgáltatás miatti telephely keletkezése Magyarországon appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Közel két éve, hogy elemzésünkben összefoglaltuk, melyek lesznek az akkor még 2019. március 29-ére tervezett brexit adóhatásai. Bár az Egyesült Királyság hivatalosan végül 2020 január végével lépett ki az Európai Unióból, a 2020. december 31-éig tartó átmeneti időszak alatt sok minden nem változott. Így szakemberként gyakorlatilag csak most, 2021. január első napjaiban szembesülünk elsőként azzal, hogy melyek valóban a brexit adóhatásai. Lássuk röviden, mire számítsunk a legfontosabb adónemekben!

A brexit adóhatásai az áfa területén

2020 végéig az Egyesült Királyságot ugyanúgy kellett kezelnünk áfa szempontból, mint bármelyik más uniós tagállamot. Ez azt jelentette, hogy amennyiben egy egyesült királyságbeli cég olyan gazdasági ügyletet hajtott végre, amelynek teljesítési helye Magyarországon volt, szükségessé vált a társaság Magyarországon történő nyilvántartásba vétele áfa szempontból (kivéve a vevő szempontjából fordított adózással kezelhető ügyleteket). A gazdasági ügylet alatt például a Magyarországon adózási szempontból telephelyet nem eredményező, Magyarországon belüli termékértékesítés, áfa telephelyet keletkeztető tranzakciók vagy speciális szolgáltatásnyújtás értendő. Ez az egyszerű regisztrációs folyamat nem igényelte pénzügyi képviselő megbízását.

A – brexit adóhatásai közül az egyik legjelentősebb – változás januártól éppen abban áll, hogy a többi nem uniós (harmadik állambeli) országhoz hasonlóan, immár az egyesült királyságbeli székhellyel rendelkező társaságok magyarországi nyilvántartásba vétele (áfaregisztrációja) esetén is elkerülhetetlen a pénzügyi képviselő megbízása. A pénzügyi képviselő annak minden bonyolultságával és feltételrendszerével együtt kötelező, így fennáll például az ilyen módon eljáró társaság 50 millió forintos jegyzett tőke követelménye / bankgarancia megléte, illetve az egyetemleges felelősség a külföldi társaság adókötelezettsége vonatkozásában.

Fontos, hogy azon egyesült királyságbeli társaságoknak, amelyek már adószámmal rendelkeznek Magyarországon, pénzügyi képviselőt kell megbízniuk annak érdekében, hogy belföldi gazdasági tevékenységüket jogszerűen folytathassák a továbbiakban, ismételt nyilvántartásba vételre azonban nincs szükségük.

A brexit adóhatásai közül ki kell emelni, hogy 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyságból érkező és oda irányuló termékügyletek importnak és exportnak minősülnek. Szolgáltatásnyújtás esetén, bár az egyesült királyságbeli partner harmadik országbeli minősítésű lesz, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye csak néhány esetben változik meg.

Személyi jövedelemadó

Szerencsés helyzetben vannak a magyar, illetve egyesült királyságbeli adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek, akik a másik államból szereznek adóköteles jövedelmet. Esetükben gyakorlatilag nincs változás, a jövedelemszerzés adózási vonatkozásait továbbra is a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között irányadó és továbbra is hatályos 2011. évi CXLIV. törvény (Egyezmény) rendelkezései szerint kell megállapítani.

Társasági adó

A brexit adóhatásai a társasági adóban sem mutatkoznak igazán meg. A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan itt is az Egyezmény rendelkezéseit kell alapul vennünk, azaz érdemben nincs hatással ebben az esetben sem a brexit. A hazai társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezéseit felülírják a már említett Egyezmény rendelkezései.

Társadalombiztosítás

A brexit adóhatásai mellett egy 2019-es cikkünkben összefoglaltuk már a kilépés várható társadalombiztosítási következményeit is. Eddig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletet kellett alkalmaznunk társadalombiztosítási kérdésekben, és nem is áll rendelkezésre kétoldalú szociális biztonsági egyezmény sem. Rendelkezésre áll azonban egy többoldalú nemzetközi megállapodás az EU országaival, így az ehhez kapcsolódó Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit és a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell figyelembe vennünk. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a biztosítás ne terjedjen ki (azaz ne váljon biztosítottá) a belföldön be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam (így immár egyesült királyságbeli) állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a maximum kétéves munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. Fontos kitétel azonban, hogy a 24 hónapos időszak nem hosszabbítható meg, ellentétben az EU Koordinációs Rendeletében foglalt szabályokkal.

Gyakori az a munkavállalási konstrukció, amikor egy külföldi, akár egyesült királyságbeli foglalkoztató juttat biztosítási jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló részére járulékalapot képező jövedelmet (munkabért). Ebben az esetben a külföldi foglalkoztatónak kell bejelentkeznie Magyarországon, és le kell vonnia, be kell vallania a társadalombiztosítási járulékot az adóhatóság felé. Amennyiben a külföldi vállalkozás nem jelentkezik jogszabály szerinti képviselővel és elmulasztja ezen kötelezettségét, a foglalkoztatott teljesíti az adókötelezettséget, valamint viseli az esetleges jogkövetkezményeket (meghatározott kivételekkel).

A brexit adóhatásai közül az áfával kapcsolatos változásokra fontos leginkább odafigyelni, hiszen a kilépés főleg ebben az adónemben gyakorol érdemi hatást a legtöbb adózó üzleti folyamataira. Érdemes azonban átgondolnunk részletesen esetleges, átfogó vonatkozásait mielőbb, akár adótanácsadó szakember bevonásával. Forduljon bizalommal a WTS Klient szakértőihez!

The post FRISSÍTVE! Egy történet vége, egy új kezdete: a brexit adóhatásai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az adóügyi információcsere-megállapodást, amely hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a nemzetközi adókikerüléssel szemben, 2018. október 25-én írta alá Varga Mihály pénzügyminiszter és David B. Cornstein, az USA magyarországi nagykövete.

Az országonkénti jelentések (Country-by-Country Reports, CbCR) automatikus cseréjét lehetővé tevő adóügyi információcsere-megállapodás megkötése  kedvező hír az amerikai végső anyavállalattal rendelkező multinacionális vállalatcsoportok azon magyar csoporttag vállalatainak, akik az információcsere-egyezmény hiányában első alkalommal legkorábban ez év végével a magyar állami adóhatósághoz országonkénti jelentés benyújtására lennének kötelezettek . Amennyiben azonban az adóügyi információcsere-egyezmény az év végéig hatályba lép, úgy a fent említett magyar csoporttag-vállalatok mentesülnek az országonkénti jelentés benyújtásának kötelezettsége alól.

A megállapodást először a magyar parlament elé terjesztik, ezt követően kerülhet kihirdetésre. A kihirdetéshez kapcsolódó hatálybalépés időpontjáról tájékoztatjuk majd az olvasóinkat.

Szeretne a jövőben is hasonlóan hasznos és aktuális tartalmakat olvasni? Kövessen minket a Facebookon, hogy ne maradjon le a legfrissebb változásokról!

[/et_pb_text][et_pb_social_media_follow _builder_version=”3.0.106″ url_new_window=”on” follow_button=”off” background_layout=”light”][et_pb_social_media_follow_network _builder_version=”3.0.106″ social_network=”facebook” skype_action=”call” url=”https://www.facebook.com/wtsklient/” background_color=”#3b5998″ use_background_color_gradient=”off” background_color_gradient_start=”#2b87da” background_color_gradient_end=”#29c4a9″ background_color_gradient_type=”linear” background_color_gradient_direction=”180deg” background_color_gradient_direction_radial=”center” background_color_gradient_start_position=”0%” background_color_gradient_end_position=”100%” background_color_gradient_overlays_image=”off” parallax=”off” parallax_method=”on” background_size=”cover” background_position=”center” background_repeat=”no-repeat” background_blend=”normal” allow_player_pause=”off” background_video_pause_outside_viewport=”on” box_shadow_style=”none”] Facebook [/et_pb_social_media_follow_network][/et_pb_social_media_follow][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″ background_layout=”light”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

Kötelező országonkénti jelentés – Magyarország is beáll a sorba

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Magyarország és az USA megkötötte a régóta várt adóügyi információcsere-megállapodást appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ilyen esetekben sem mindig könnyű az adófizetési kötelezettség meghatározása.

Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények

Tekintettel arra, hogy az adófizetési kötelezettség meghatározásánál két ország is érintett, meg kell vizsgálni a két ország között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt (amennyiben van ilyen).

Abban az esetben, ha a munkavállaló az illetősége országától eltérő országban dolgozik, a munkaviszonyból származó jövedelem az egyezmények értelmében alapvetően a munkavégzés országában adózik.

Azt gondolhatnánk, hogy ez nem is annyira bonyolult. A munkabér adóztatásával kapcsolatos szabályok azonban sajnos nem itt érnek véget. Amennyiben a munkavállaló munkabérét nem a fogadó cég fizeti, nem a kiküldő társaság fogadó országban lévő telephelyét terheli, és a munkavállaló nem tölt 183 napnál többet a fogadó országban, az adót mégis az illetőség országában kell megfizetnie.

183 napos szabály

A legegyszerűbb eset az, amikor a munkabér nem a fogadó társaságot terheli és nem is kerül átterhelésre az ezzel kapcsolatos költség. Ebben az esetben a 183 napos szabály figyelembe vétele is elegendő.

Mindenképpen fontos azonban az egyezmény szövegének ismerete. A régi egyezmények a 183 nap vizsgálatát általában egy pénzügyi vagy naptári éven belül írták elő. Az újabb egyezmények azonban már egy az adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamot tekintenek relevánsnak.

Példa: magyar-német egyezmény

Az új magyar-német egyezmény szintén az utóbbi egyezmények közé tartozik.

Az adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakot egy adott hónap adott napjától az innen számított 12. hónap adott napjáig kell számítani. Így ha egy magyar társaság 2017. november 1-jén Németországba küldi a munkavállalóját, akkor a vizsgálandó időszak 2018. október 31-ig tart, de természetesen vizsgálni kell a megelőző 12 hónapot is.

Tételezzük fel, hogy az adott munkavállaló 2018. május 15-én tér haza Magyarországra. A magánszemély sem 2017-ben, sem pedig 2018-ban nem tartózkodik 183 napot Németországban. Tekintettel azonban arra, hogy 2017. november 1-től számított 12 hónapos időszakon belül összesen több, mint 183 napot tölt Németországban, a 2017. november 1-től 2018. május 15-ig tartó időszakra jutó munkabére Németországban lesz adóköteles.

Fontos, hogy a 183 napos szabály vizsgálatakor az összes tartózkodási napot figyelembe kell venni, így a hétvégéket és a szabadságot is. Így ha a munkavállaló a hétvégéket is Németországban tölti, ezeket a napokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül a fenti kalkulációnál.

Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló a karácsonyi ünnepekre hazaérkezik? Amennyiben a magánszemély 2017. december 22-én elhagyja Németországot és csak 2018. január 8-án tér vissza, a németországi napok száma csak 180 lesz. Ennek megfelelően a teljes kiküldetési időszakra kapott munkabére Magyarországon marad adóköteles.

Ha a munkavállaló augusztusban újra visszatér Németországba, akár csak egy hetes időtartamra, a kint tartózkodása el fogja érni a határértéket, és a 183 napos szabály értelmében Németországban válik adókötelessé.

A juttatások adózása

Fontos annak meghatározása is, hogy a munkavállaló juttatásainak mely elemei lesznek Németországban adókötelesek. Ha a munkavállaló a németországi munkavégzésére tekintettel kap külföldi napidíjat, ez Németországban lesz adóköteles, hiszen az ottani munkavégzéséért kapta. Előfordulhat, hogy a kinti lakhatását is támogatja a munkáltató. A magyar jogszabályok értelmében az üzleti utazással kapcsolatos szállás költsége adómentes juttatás, elképzelhető azonban, hogy Németországban nem ilyen kedvező a szabályozás. Mivel a magánszemély lakhatását kizárólag azért téríti meg a munkáltató, mert külföldön végez tevékenységet, a lakhatási támogatás is Németországban lesz adóztatható és – ha ott nincs ezzel kapcsolatosan mentesítés – adóköteles.

A fenti példák is jól mutatják, hogy az adott kiküldetés minden elemét meg kell nézni, és csak egy pontos, minden részletre kiterjedő vizsgálat eredményeképpen lehet meghatározni, hogy mely ország adóztathatja a munkaviszonyból származó jövedelmet. Kiemelendő, hogy az adott országokban eltöltött napokat célszerű pontosan rögzíteni és nyilvántartani, hiszen ez is meghatározó lehet az adófizetési kötelezettség megállapítása során.

The post A 183 napos szabály alkalmazása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.