Kiket sújt leginkább a kiskereskedelmi adó?

Az eredetileg a Covid-veszélyhelyzetben bevezetett magyar kiskereskedelmi adó sávosan progresszív, azaz minél nagyobb az árbevétel, annál magasabb lesz az adókulcs. Míg a nagy, többnyire külföldi tulajdonú, integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi láncok magyarországi árbevétele után magas, meredeken növekvő adókulcsot alkalmaznak, addig a hazai kiskereskedők gyakran franchise-rendszerben, sok külön, jogilag független cégként működnek. Így az árbevételük nem adódik össze és alacsonyabb adókulccsal adóznak.

A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a külföldi láncok a hazai kiskereskedőkhöz hasonlóan „szétdarabolják” a tevékenységüket és így csökkentsék az adóterhüket, mivel kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, így továbbra is össze kellene adni az árbevételüket és ez alapján kellene kiszámítani az adót.

Az Európai Bizottság indoklása

Az országspecifikus ajánlások régóta bírálják a kiskereskedelmi különadót, mert célzottan és aránytalanul sújtja a nagy, főként külföldi tulajdonú vállalkozásokat, és torzítja a versenyt. Magyarország ugyan vállalta a kiskereskedelmi különadó fokozatos kivezetését, a kormány ennek ellenére azonban folyamatosan meghosszabbította az adó alkalmazását, nem jelölt ki egyértelmű kivezetési határidőt, sőt meg is emelte a legmagasabb adókulcsot.

A Bizottság véleménye szerint ez ténylegesen hátrányos helyzetbe hozza a külföldi irányítású cégeket a hazaiakkal szemben, korlátozza a letelepedési szabadságot, mivel elriasztja vagy akadályozza más tagállamok vállalkozásait a magyar piacon való letelepedéstől. A Bizottság 2024 októberében felszólító levelet, 2025 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel Magyarország vitatta a jogsértést és nem változtatott az adórendszeren, a Bizottság most keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához.

A kormányváltással várhatóan több jelentős változás lesz a magyar adórendszerben, így a vállalatok adó- és egyéb jogszabályi kötelezettségei is teljesen átalakulhatnak. Ha szakértőre van szüksége, hogy kiigazodjon a változások útvesztőjében, kérjen ajánlatot adótanácsadó csapatunktól!

The post Kiskereskedelmi adó: Pert indított az Európai Bizottság Magyarország ellen appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Miről szólt az ügy?

Egy horvát társaság faárut értékesített egy másik uniós tagállamba. A cég úgy járt el, ahogy sok vállalkozás a mindennapokban: számlák, fuvarokmányok és vevői igazolások alapján alkalmazta a közösségi szállításhoz kapcsolódó áfamentességet.

A horvát adóhatóság azonban elutasította az áfamentesség alkalmazását. Indoklásuk szerint a benyújtott iratok nem feleltek meg maradéktalanul a 282/2011/EU végrehajtási rendelet 45a cikkében felsorolt ún. „Quick Fixes” szerinti bizonyítékoknak – még akkor sem, ha az adóhatóság is teljes mértékben elismerte azt a tényt, hogy a termékek valóban elhagyták az országot.

A horvát bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett annak tisztázására, hogy megtagadható‑e az áfamentesség pusztán azért, mert az adózó nem a rendeletben nevesített dokumentumokkal igazolja a termékek más tagállamba történő elszállítását.

Az Európai Bíróság döntésének lényege

1. A 45a cikk szerinti bizonyítékok nem kizárólagosak

A bíróság kimondta, hogy a végrehajtási rendelet 45a cikke nem taxatív, vagyis nem zárja ki más bizonyítékok felhasználását. A felsorolás csak vélelmet teremt a termékek más tagállamba történő elszállítására, de nem korlátozza az adózót abban, hogy más dokumentumokkal bizonyítsa az ügylet valóságát.

2. Az adóhatóság nem tagadhatja meg automatikusan a mentességet

A bíróság hangsúlyozta, hogy az áfamentesség megtagadása nem alapulhat pusztán formai hiányosságokon, ha az ügylet ténylegesen közösségen belüli értékesítés volt. Az adóhatóság köteles minden releváns bizonyítékot értékelni, még akkor is, ha azok nem szerepelnek a 45a cikkben.

3. A bizonyítási teher és a védelem arányossága

A bíróság megerősítette, hogy az adóhatóság csak akkor tagadhatja meg a mentességet, ha objektív körülmények alapján bizonyítható, hogy az adózó visszaélt a szabályokkal, vagy az ügylet nem valósult meg. A bizonyítási követelményeknek arányosnak kell lenniük, és nem róhatnak indokolatlan terhet az adózóra.

Miért jelentős az EUB mostani megállapítása a gyakorlat számára?

• Rugalmasabb bizonyítási teher: A döntés véget vet az olyan szigorú, kizárólag formális dokumentumokra épülő gyakorlatnak, amely miatt az adóhatóságok áfamentességet tagadtak meg, még akkor is, ha a termékek ténylegesen elhagyták a tagállamot.

• Adóhatóságok kötelezettsége: A nemzeti hatóságoknak mostantól szélesebb körben kell vizsgálniuk a bizonyítékokat, nem csupán az előírt listát.

• Vállalkozások számára pozitív precedens: Különösen a kereskedelmi gyakorlatban – ahol nem minden szállítás dokumentálható egyértelműen a rendelet szerint – az adóalanyok számára előnyösebb, rugalmasabb bizonyítási lehetőség nyílik a közösségi szállítások áfamentességének igazolására.

A NAV jelenlegi gyakorlatának ütközése az EUB értelmezésével

A magyar adóhatóság a közösségen belüli adómentes értékesítés alkalmazását gyakran a 45a cikk szerinti dokumentumok meglétéhez köti, még akkor is, ha az ügylet ténylegesen megvalósult. Alternatív bizonyítékokat sok esetben egyáltalán nem fogad el, hanem automatikusan megállapítja az adókülönbözetet a Quick Fixes dokumentumok hiányosságai miatt.

A Flo Veneer‑ítélet üzenete azonban: a bizonyítási rendszer rugalmas, a valós teljesítés az elsődleges. A döntés illeszkedik az EUB következetes gyakorlatába, amely szerint az áfamentességek alkalmazása során a gazdasági valóság elsődleges, és a formai követelmények nem írhatják felül a tényleges teljesítést. Így az ítélet jelentősen növeli a jogbiztonságot a közösségen belüli értékesítések területén.

A magyar adóhatóságnak ehhez igazodva módosítania kell a gyakorlatát, ami jelentős szemlélet- és ellenőrzési módszertan váltást igényel, hogy a formai hibák helyett a gazdasági valóságot vizsgálja. Ha ez megtörténik, várhatóan nagyobb hangsúlyt helyez majd a kockázatelemzésre és a valós teljesítés vizsgálatára, hiszen szélesebb körű dokumentumokat kell elfogadnia, úgy, mint banki utalások, vevői átvételi igazolások, raktári kiadási dokumentumok, de akár még GPS-adatokat is. Ezzel a NAV a vállalkozások számára kedvezőbb, kiszámíthatóbb környezetet teremthet.

Mit javaslunk?

• A dokumentáció továbbra is legyen rendezett és következetes.
• A közösségi szállításokban érintett vállalatok őrizzenek meg minden olyan bizonyítékot, amely a termékek elszállítását alátámasztja.
• A vállalatok vizsgálják felül a fuvarozókkal kötött szerződéseket és a belső folyamatokat.

Amennyiben szüksége van egy szakértőre közösségi szállításai áfafolyamataival kapcsolatban, a WTS Klient áfatanácsadói szívesen állnak a rendelkezésére belső folyamatok felülvizsgálatában, dokumentációs rendszer kialakításában vagy akár a NAV ellenőrzésekre való felkészülésben. Keressen minket bátran és kérjen tőlünk ajánlatot!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A közösségi szállítások áfamentessége appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A gyógyszeradóra jutó áfa visszamenőleges visszaigénylése remek lehetőséget jelent a gyógyszeripari vállalkozásoknak a cash-flow helyzetük javítására, így minden jogosultnak érdemes élni ezzel. Az áfa-visszatérítés mellé késedelmi kamatot is kérhetnek az érintettek.

Hogyan igényelhető vissza a gyógyszeradóra jutó áfa?

A visszaigénylés többféle módon is történhet, a különböző igényérvényesítési módok azonban eltérő lehetőségeket és kockázatokat rejtenek magukban.  

Az érintettek egyfelől a Novo Nordisk-ügyben hozott európai bírósági döntés alapján kérhetik vissza a gyógyszeradóra jutó áfát. A gyógyszeradóbefizetés mechanizmusában a megtévesztésig hasonlít a támogatásvolumen szerződések alapján teljesített befizetésekre. Ez utóbbiak kapcsán évekkel korábban a Boehringer-ügyben mondta ki az Európai Bíróság, hogy az azokra jutó forgalmi adóval utólag csökkenthető az áfa alapja. Az áfa-visszaigénylés jogalapja mindkét esetben tehát az, hogy ezek a befizetések árengedménynek tekinthetők áfa-szempontból, azaz az értékesítő nem rendelkezhet szabadon a „vevőtől” kapott ellenérték egy részével.

A kérelem mellett vagy helyett az áfatörvény 2024. november 29-től hatályos rendelkezései alapján az áfabevallásban is vissza lehet igényelni a gyógyszeradóra jutó áfát.

Melyik visszaigénylési módot válasszuk?

A gyógyszeradóra jutó áfa visszaigénylésekor számos kérdés merül fel, amelyet előzetesen érdemes tisztázni a kiutalásra kerülő összeg maximalizálása érdekében (pl. visszatérítés módja, időzítése, elévülés számítása, milyen további adókra / befizetésekre jutó áfa igényelhető esetlegesen vissza, kamatigény érvényesítése stb.). 

A legfontosabb tisztázandó dilemma a visszatérítés módja. Mivel jelen esetben az Európai Bíróság a magyar áfatörvény EU jogi aktusába ütközését visszamenőleges hatállyal mondta ki, ezért 2025. április végéig az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 196. §-a szerinti kérelem terjeszthető elő. A 180 napos jogvesztő határidőn túl kérelem benyújtására már nem lesz lehetőség, onnantól kezdve már csak az áfatörvény vonatkozó rendelkezései alapján, az áfabevallásban, utólagosan lehet csökkenteni az adóalapot a 2023. december 31. után teljesített gyógyszeradóbefizetések kapcsán. Az igény terjedelme szempontjából tehát egyáltalán nem mindegy, hogy 2024. április vége előtt vagy után kérjük-e vissza az áfát.

Mi szól a kérelem mellett?

Az Art. 196. §-a szerinti kérelem keretében több áfa visszaigénylését lehet kockázatmentesen megkísérelni, mint a bevallásban. A kérelmezés során ugyanis a 2023. december 31. előtti gyógyszeradóbefizetésekre jutó (el nem évült) áfa is visszakérhető, míg erre a bevallásos módszerrel nem lesz lehetőség. A kérelmezés további előnye, hogy ebben az eljárásban a legrosszabb esetben nem kapja meg a kérelmező az igényelt áfát, bírsággal viszont nem sújtható. Ezzel szemben a bevallásban történő visszatérítés esetén az esetleges jogosulatlan igénylést szankciókkal is megfejelheti a NAV.

Az Art. 196. § szerinti kérelem esetén további alapvető kérdés, hogy miképpen értelmezhető az elévülés: az elévülésre általánosságban érvényes öt éves szabályok korlátozzák-e az áfa-visszaigénylés terjedelmét, vagy felmerülhet olyan jogértelmezés is, miszerint a 180 napos jogvesztő határidő ebben az ügytípusban egyben maga az elévülési idő is, ami az európai bírósági döntés közzétételétől ketyeg. Az utóbbi jogértelmezés mellett a kérelmezés során időbeli korlátozás nélkül lehetne visszaigényelni a múltbeli áfát.

A fentiek alapján látható, hogy az igényérvényesítés időzítése és annak módja érdemben befolyásolja a visszakérhető áfa összegét és a visszaigénylés kockázatát is. Mivel az Art. 196. §-a szerinti kérelemben több áfát lehet visszaigényelni kevesebb kockázattal, ezért a hátralévő pár hétben érdemes megpróbálkozni azoknak is, akik jogosultak ugyan a befizetett gyógyszeradóra jutó áfa visszatérítésére, de az elmúlt időszakban erre bármely okból kifolyólag még nem kerítettek sort.

A WTS Klient áfatanácsadói folyamatosan figyelik a hazai és nemzetközi adójogi eseteit és az azok nyomán is változó szabályozásokat. Amennyiben szakértői támogatásra lenne szükségük a fentiekkel kapcsolatban, forduljanak bizalommal munkatársainkhoz!

The post Gyógyszeradóra jutó áfa: közeledik a visszatérítési határidő! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Jogszabályi környezet és feltételek

Az állandó telephely a nemzetközi szaknyelvben fixed establishment kifejezésként jön szembe velünk leggyakrabban, a hazai jogszabály a székhely mellett a gazdasági célú letelepedés másik lehetséges megvalósulásaként foglalkozik az állandó telephely kifejezéssel. A kérdés, hogy mit is takar pontosan ez a fogalom, akkor merül fel, amikor egy külföldi társaság végez Magyarországon valamilyen szerelési munkát vagy nyújt valamilyen szolgáltatást, és a megrendelést bizonyos mértékben saját alkalmazottai és eszközei igénybevételével teljesíti.

A jogszabályi definíciók és szakmai iránymutatások alapján azt mondhatjuk, hogy telephely alatt valamilyen huzamosabban végzett gazdasági tevékenység folytatására alkalmas, fizikailag körülhatárolt helyet értünk, ahol rendelkezésre állnak az adott tevékenység önálló folytatásának feltételei. Ezek gyakorlatilag a személyi (munkaerő) és tárgyi erőforrások (eszközpark és technikai feltételek) meglétét jelentik. A huzamosabb idő kifejezés talán még a másik két tényező értelmezésénél is nagyobb gondot okoz. Adóhatósági szakmai iránymutatások alapján a hat hónapos vagy ennél hosszabb ideig tartó munkálatok jó eséllyel járnak állandó telephely keletkeztetésével a külföldi vállalkozás számára, amennyiben a már említett másik két feltétel is fennáll.

Miért fontos az állandó telephely fogalma?

A téma fontosságát az adja, hogy a jogszabály „joghatást fűz” az állandó telephely meglétéhez. Egy adott ügylet, jellemzően szolgáltatás teljesítési helyét, adókötelezettségét befolyásolja az állandó telephely megléte. Amennyiben egy külföldi szolgáltatásnyújtó esetén fennáll az állandó telephely, nem tudja elkerülni a magyar vevője felé kiállított számlában az áfa felszámítását. Ellenkező esetben viszont a külföldi társaság használhatja a székhelye szerinti országban érvényes adószámát, nem kell magyar adószámot kérnie és magyar áfát felszámítania. Ilyenkor a szolgáltatást igénybe vevő magyar adóalany fogja teljesíteni az adófizetést a fordított adózás szabályai szerint.

Szolgáltatást megrendelőként pedig azt vizsgáljuk, hogy székhelyünk mellett van-e olyan telephelyünk, amely érintett az adott szolgáltatás igénybevételével. Ha igen, jellemzően ebben az országban lesz az általunk megrendelt szolgáltatás teljesítési helye, itt merülhet fel bevallási és adófizetési kötelezettség, és nem a székhely szerinti államban.

A kérdéses bírósági ügy háttere

Az elmúlt öt-hat évben ez a jogeset immár az ötödik, amely az állandó telephely kritériumaira kérdez rá. És szintén nem az első, amelyben a kérdés az, hogy egy társaság minősülhet-e az anyavállalata, illetve egy másik csoportcége állandó telephelyének. A 2020-ban született Dong Yang-ítélet (C‑547/18) óta, amely szerint nem zárható ki hasonló következmény, több adóhatóság kezdett el állandó telephelyeket keresni a csoportstruktúrákban. A cikkünk fókuszában álló Adient-ügyben (C-533/22) a román adóhatóság tette fel azt a kérdést, hogy egy román társaság lehet-e telephelye egy vele szerződéses viszonyban álló németországi csoportcégének. Ebben az esetben a kérdéses szolgáltatás teljesítési helye, így az adóztatás helye nem Németországban, hanem Romániában lenne.

Tényállás

A németországi székhelyű Adient Ltd & Co. KG (Adient DE) egy autóipari beszállító vállalatcsoport része. 2016 júniusában az Adient DE szerződést kötött a vállalatcsoport egy romániai társaságával egy kárpitelemek gyártására és összeszerelésére irányuló komplex szolgáltatásra. A romániai társaság két telephellyel rendelkezik Romániában, ahol az Adient DE számára legyártják a megfelelő termékeket. Az Adient DE megvásárolja az ügylethez szükséges nyersanyagot, amelyet feldolgozás céljából elküld a romániai csoportcég részére. A romániai munkavégzéssel kapcsolatban a német társaság korábban megkért romániai általános forgalmi azonosítószámát használja mind a romániai belföldi és Közösségen belüli termékbeszerzésekhez, mind a román cég által gyártott termékek értékesítései során. A romániai társaság azon a véleményen volt, hogy az Adient DE felé nyújtott szolgáltatásainak teljesítési helye a szolgáltatás igénybevevőjének a székhelye (Németország), ezért nem számolt fel és nem fizetett romániai adót.

A felek nézőpontja

A román adóhatóság adóellenőrzése során megállapította, hogy az Adient DE Romániában a román csoportcég által két romániai telephellyel, ezáltal személyi és tárgyi erőforrásokkal rendelkezett, így teljesítette a romániai állandó telephely fogalom kritériumait. Ennélfogva a román cég által az Adient DE részére nyújtott szolgáltatások Romániában adókötelesek. 

A német társaság álláspontja ezzel szemben az, hogy nem teljesülnek a romániai állandó telephely követelményei. Az Adient DE Romániában személyi erőforrásokkal nem rendelkezik, mivel az alkalmazottakat a román cég foglalkoztatja, továbbá a román cég dönt a feldolgozási tevékenységhez szükséges eszközökről is.

Az Európai Bíróság végkövetkeztetése 

Az Európai Bíróság döntésében kiemelte, hogy egy, a csoporthoz tartozó másik tagállambeli önálló társaság kizárólag a társasági jogi kapcsolatai miatt nem minősülhet az áfa irányelv szerinti állandó telephelynek. Egy komplex szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéses kapcsolat sem eredményezheti főszabály szerint azt, hogy a szolgáltató adóköteles szolgáltatást végezzen a szolgáltatás igénybevevőjének ezáltal létrejövő állandó telephelye számára. A szolgáltatások teljesítési helye független a gyártási, szerelési ügylet fizikai helyétől, illetve attól, hogy a szolgáltatás igénybevevője termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesít saját „kimeneti” ügyleteként.

A bíróság döntése értelmében állandó telephely csak akkor áll fenn, ha az egy másik tagállamban található cégközpont helyébe lép. Ez alapján egy szolgáltatóval kötött szerződés csak akkor hozhat létre állandó telephelyet, ha az nem kizárólag a szolgáltatás igénybevevőjének feladataira irányuló szolgáltatásnyújtásra vonatkozik. Azaz jellemzően a szükséges személyzeti, illetve tárgyi eszközök rendelkezésre bocsátására kell irányulnia, annak érdekében, hogy a szolgáltatás igénybevevője a helyszínen (azaz az állandó telephely helyén) hasonló szolgáltatásokat nyújthasson vagy értékesítéseket végezhessen, mint a cégközpontból kiindulva.

Ha a komplex határon átnyúló szolgáltatási konstrukciók adóügyi megítélése, állandó telephely kockázatának felmérése vagy adott esetben a telephelyekkel kapcsolatos teljes körű adminisztráció során támogatásra lenne szüksége, kollégáinkra biztosan számíthat. A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással rendelkezik a különböző nemzetközi ügyletek adózása területén. Keressen bennünket bizalommal!

The post Állandó telephely az áfában appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A hiányosan benyújtott áfa-visszatérítési kérelem következményei 

Ha az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a Magyarországon nem letelepedett adóalany által benyújtott áfa-visszatérítési kérelem ügyében nem tud megalapozott döntést hozni, hiánypótlás keretében kiegészítő információkat, illetve dokumentumokat kérhet. A hiánypótlásra nyitva álló határidő egy hónap.

Amennyiben a kérelmező az adóhatóság felszólítása ellenére nem nyilatkozik, hiánypótlási kötelezettségét nem teljesíti. Ennek hiányában az áfa-visszatérítési kérelem nem bírálható el, az adóhatóság az adó-visszatérítési eljárást megszünteti.

A kérelmezőnek ebben az esetben lehetősége van fellebbezéssel élni, de a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amelyről az elsőfokú döntés meghozatala – ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte – előtt tudomása volt, azonban az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.

Kedvező döntés a hiánypótlásra nyitva álló határidő tekintetében

A konkrét esetben az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett társaság áfa-visszatérítési eljárás iránti kérelmet nyújtott be a magyar adóhatósághoz. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján nem tudott érdemi döntést hozni, így adatközlésre szólította fel a társaságot. A hiánypótlásra nyitva álló határidőt az adóhatóság az áfatörvényben meghatározott egy hónapban jelölte meg.

A társaság a megadott határidőn belül nem küldte meg az adóhatóság részére az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat, így az adóhatóság az eljárást megszüntette. A társaság a határozattal szemben fellebbezéssel élt, és ennek során az adóhatóság rendelkezésére bocsátotta azokat a dokumentumokat, amelyeket az korábban az adatközlésben történő felhívásban kért.

A fellebbezést a másodfokú hatóság arra alapozva utasította el, hogy a kérelmező olyan bizonyítékra hivatkozott, amely már az elsőfokú határozat előtt rendelkezésére állt, azonban azt a hatóság felszólítására sem terjesztette elő.

A társaság ezt követően keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, mert álláspontja szerint az az előírás, hogy a fellebbezés során nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amelynek már korábban birtokában volt, a fellebbezési jog tartalmi korlátozásának minősül, és véleménye szerint az áfa-visszatérítési eljárás során nem alkalmazandó. Ezen körülmények között a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a kérdéseit az Európai Bíróság elé terjeszti.

Az Európai Bíróság ítélete (C-746/22) 

A bíróság megállapította, hogy a héa-semlegesség és a tényleges érvényesülés elvével ellentétes, ha a nemzeti szabályozás megtiltja, hogy a kérelmet benyújtó adóalany a másodfokú adóhatósághoz előterjesztett fellebbezés szakaszában adja meg az elsőfokú hatóság által kért információkat az áfa-visszatérítési kérelem elbírálásához, az egy hónapos határidő ugyanis nem minősül jogvesztő határidőnek. 

Általánosságban hová és meddig adható be az áfa-visszatérítési kérelem?

Az Európai Unió tagállamai esetében az áfa-visszatérítési kérelem a letelepedés helye szerinti tagállamban nyújtható be a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30-ig.

Javasoljuk mind a Magyarországon, mind az Európai Unió tagállamaiban letelepedett adóalanyoknak a határidő betartását, továbbá a kérelmek és a csatolandó dokumentumok kapcsán az egyes tagállamok helyi szabályozásának felülvizsgálatát az adó-visszatérítési eljárások pozitív elbírálásához.

Cégünk örömmel segít külföldi áfa-visszaigénylési kérelem benyújtásában és az azt követő eljárásban mind belföldi, mind külföldi kérelmek esetében, illetve szívesen nyújtunk további tájékoztatást a részletszabályokkal kapcsolatban. Forduljon bizalommal áfaszakértőinkhez!

The post Áfa-visszatérítési kérelem: nem jogvesztő az egy hónapos határidő appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Milyen reklámszolgáltatások szerepeltek az esetben?

Az Amper Metal Kft. 2014-ben reklámszolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződést kötött a Sziget Reklám Kft.-vel. Az Amper Metal a szerződésben foglaltaknak megfelelően versenyautókon elhelyezett matricákon hirdette magát. A szolgáltatás ellenértéke az egyébként független felek között kötött szerződés értelmében 48 millió forint volt egy évre. Az Amper Metal a részére kiállított számlákon feltüntetett, összességében mintegy 13 millió forint értékű áfát levonásba helyezte a 2014-es évben beadott áfabevallásaiban. Az adóhatóság az ellenőrzés során nem értett egyet az érintett áfa levonhatóságával, ezért bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki.

Milyen alapon vitatta a NAV az áfa levonhatóságát? 

A NAV megítélése szerint az érintett reklámszolgáltatások kapcsán felmerült kiadások nem minősültek az Amper Metal adóköteles bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódó költségnek, és így az Amper Metal az általa megfizetett áfát az áfatörvény 120. §-a értelmében nem vonhatta volna le. 

Az adóhatósági szakértők továbbá úgy ítélték meg, hogy a reklámszolgáltatások túl költségesek, a felperesnek pedig semmilyen haszna nem származott a hirdetésekből – az autóversenyzéstől eltérő profilú vevőköre miatt.

Hogyan került az ügy az Európai Unió Bírósága elé? 

Az Amper Metal és a NAV reklámszolgáltatások áfáját érintő ügye a Veszprémi Törvényszékre került, ami a HÉA-irányelv (az EU közös hozzáadottértékadó-irányelve) 168. cikke a) pontjának értelmezésében kérte az Európai Unió Bíróságának segítségét. A fentebb említett pont szerint nem tagadható meg az áfalevonási jog arra való hivatkozással, hogy a szállító által nyújtott szolgáltatás nem hasznosult a vevő adóköteles tevékenységében.

A magyar bíróság a NAV-ot idézi, aki a nem hasznosulást azzal magyarázta, hogy a szolgáltatás bekerülési értéke aránytalanul magasabb volt, mint amennyi árbevételt, árbevétel-növekményt eredményezett, jelen esetünkben az adóhatóság szerint semennyit. A NAV érvelését azzal támasztotta alá, hogy az Amper Metal ügyfélkörét jellemzően ipari szereplők alkotják, akik kereskedelmi döntéseiket feltehetőleg nem versenyautókra felhelyezett matricák alapján hozzák meg.

Az adóhatósági szakértők szerint az Amper Metal által kifizetett reklámszolgáltatások díja ráadásul a piaci árhoz képest is drága, túlárazott volt.

Hogyan döntött az Európai Unió Bírósága az üggyel kapcsolatban?

Az Európai Unió Bíróságának C-334/20. sz. ítélete értelmében az adóalany árbevétel-növekedésének hiánya nem befolyásolhatja a levonási jog gyakorlását. Döntésük szerint a HÉA közös rendszere valamennyi gazdasági tevékenység adóterhét illetően biztosítja a semlegességet, függetlenül azok céljától és eredményétől, feltéve, hogy az említett tevékenységek főszabály szerint maguk is HÉA-kötelesek. Ennélfogva a levonáshoz való jog a keletkezését követően még akkor is fennmarad, ha a tervezett gazdasági tevékenység nem valósult meg, azaz nem vezetett adóköteles ügyletekhez. Fennmarad a levonáshoz való jog akkor is, ha az adóalany a levonást lehetővé tévő termékeket vagy szolgáltatásokat akaratától független körülmények miatt nem használta fel adóköteles ügyletek keretében (2020. november 12-ei Sonaecom ítélet, C 42/19, EU:C:2020:913, 38. és 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

Az a körülmény, hogy a megfizetett ár magasabb a piaci árnál vagy az adóhatóság által hasonló reklámszolgáltatások áraként meghatározott esetleges referenciaértéknél, nem igazolhatja a levonási jog gyakorlásának az adóalannyal szemben való megtagadását.

Amennyiben kérdése lenne a HÉA-rendszerrel vagy a cégénél felmerülő reklámszolgáltatások áfa-levonhatóságával kapcsolatban, keresse meg bizalommal a WTS Klient áfaszakértőit, akik készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post EU jogeset: a reklámszolgáltatások áfája appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit kell tudni igazolni a vevői követelések behajthatatlansága kapcsán?

Az adó-visszatérítés alapja minden esetben a vevői követelés végleges behajthatatlanságának az igazolása. Ennek kiindulópontja a legtöbb esetben a vevő ellen indított felszámolási eljárásban kiadott ún. behajthatatlansági igazolás, illetve az a tény, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év eltelt.

Pontosan milyen eljárásban érvényesíthető a behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése?

Amennyiben a fenti feltételeknek megfelel a követelés, akkor is könnyen útvesztőben találhatja magát az adózó, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy az áfa-visszatérítési igénynek megfelelő követelését pontosan milyen eljárás keretében tudja érvényesíteni az adóhatósággal szemben.

A válasz alapvetően két részkérdésre bontható: 

• Elévült-e már az alapul fekvő vevőkövetelés, illetve
• Ha elévült a követelés, akkor mennyi idő telt el azóta, hogy az ún. végleges behajthatatlanság bekövetkezett?

Ha az alapul fekvő, belföldi, egyenes adózás alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások teljesítésére 2015. december 31-ét követően került sor, akkor a behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése az eredeti bevallási időszakra benyújtott önellenőrzés útján kezdeményezhető.

Ha az eredeti ügylet, amely kapcsán az adózónak követelése keletkezett a vevőjével szemben, már elévült, akkor egy viszonylag friss jogszabálymódosítás értelmében még mindig van arra lehetőség, hogy a vevő által meg nem fizetett áfaösszeg visszatérítésre kerüljön. Ebben az esetben az igényérvényesítés formája nem az eredeti bevallás önellenőrzése, hanem az adóhatósághoz benyújtott írásos kérelem. Az ilyen elévült behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése az Európai Bíróság egy közelmúltbeli, magyar vonatkozású ügyben hozott döntése révén vált lehetővé.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Bíróság döntése következtében megalkotott jogszabály alapján csak meghatározott korlátok között biztosított a már elévült behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése. A kérelem alapján érvényesíthető áfa-visszatérítés NAV általi elbírálásának viszonylag hosszú határidejére, illetve az igényérvényesítés kapcsán, az adózókkal szemben támasztott rövid (jogvesztő) benyújtási határidőkre tekintettel minden adózónak érdemes az esetlegesen már elévült vevőköveteléseit minél előbb feltérképeznie.  

Milyen buktatókkal számolhatnak az adózók az eljárás során?

Bár az adózóknak egy, a jogszabály által meghatározott, részletes feltételrendszert és eljárásrendet kell követniük az adó-visszatérítésre jogosító behajthatatlan követelésük érvényesítése során, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek maradéktalan teljesítése sem eredményezi feltétlenül a kérelem adóhatóság általi egyszerű és gyors jóváhagyását.

A behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése kapcsán hozott elutasító döntésekben visszatérő érvelés az adóhatóság részéről, miszerint az adózó nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a követelése ne váljon behajthatatlanná. Ebben a körben az adóhatóság a kérelem alapjául szolgáló tényállás részletes feltárása során olyan (valós vagy vélt) hiányosságokat tárhat fel az adózó igényérvényesítési eljárásában, amelyek az adóhatóság értelmezésében rendeltetésellenessé teszik az adózói eljárást. Példaként, egy adott esetben az adóhatóság a nemfizető vevő kapcsán elvárta volna az adózótól a vevővel megkötött megállapodás felmondását már akár az első ki nem fizetett számla után is, amely nyilvánvalón nem lehet életszerű egy üzleti partnerek közötti, hosszútávú együttműködés során.

Gyakran jelenik meg érvként a vélt költségvetési érdeksérelem is. Az adóhatóság erre vonatkozó értelmezése szerint ugyanis, ha az adózó olyan adó visszatérítését kérelmezi, amely összeg behajthatatlanná válásához maga is hozzájárult az igényérvényesítési eljárásának esetleges hiányosságaival (pl. szerződéses partner kiválasztása során elmulasztott ellenőrzések stb.), akkor az ebből eredő pénzügyi kockázatot nem háríthatja át a költségvetésre. Álláspontunk szerint ez sem feltétlenül helytálló érvelés, hiszen az adózó mind a kapcsolódó áfaösszeget, mind az értékesítés utáni társasági adó és helyi iparűzési adó összegét köteles volt megfizetni a költségvetés részére abban az esetben is, ha a vevője az ellenértéket nem térítette meg számára.

Ugyan tapasztalataink szerint a cikkünkben összefoglalt érvek a legtöbb esetben sikeresen kivédhetők, illetve cáfolhatók, mindenképpen érdemes már az igényérvényesítés korai szakaszában adótanácsadót bevonni a minél hatékonyabb és az egyedi vevőkövetelésnek megfelelő stratégia kialakítása érdekében. Amennyiben szeretné tudni, hogy kintlévőségei kapcsán milyen esetben és milyen módon lehetséges a behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése, keresse bizalommal a WTS Klient áfaszakértőit!

The post Aktualitások a behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése terén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi okozza az ingyenes átadások esetében a csapdahelyzetet?

Egy-egy ingatlanfejlesztés kapcsán az érintett önkormányzat gyakran fogalmaz meg többletigényeket a beruházó felé. Ilyenek például a felépítendő épületkomplexumhoz kapcsolódó bekötő utak, járdák kiépítése, buszmegállók kialakítása. Ezeket a beruházásokat, amelyek többek között a könnyebb megközelíthetőséget, vagy éppen egy meglévő közút fejlesztését szolgálják, a vállalkozó aztán köteles ingyenesen átadni az önkormányzatnak. Ezzel kapcsolatban pedig felmerül a közcélú beruházási költségekre jutó áfa levonhatósága, illetve végső esetben a megvalósult beruházás önkormányzat részére történő ingyenes átadása miatti potenciális áfafizetési kötelezettség kockázata is. Az ilyen ingyenes átadások esetében a hazai joggyakorlat eddig (legalábbis ami a fizetendő adó kérdéskörét illeti) alapvetően az adózók számára hátrányos értelmezést követte, azaz az átadást áfaköteles ügyletnek minősítette.

A konkrét ügy háttere

A kérdéses ügyben egy német vállalkozás egy mészkőfejtő újranyitására és üzemeltetésére azzal a feltétellel kapott engedélyt, hogy a mészkőfejtőhöz való hozzáférést az önkormányzathoz tartozó közút kiszélesítésével biztosítja.

A kőfejtő üzemeltetésére engedélyt szerzett társaság egy fővállalkozót bízott meg az építési munkálatokkal, majd a fővállalkozó által kiállított számlában áthárított áfa összegét levonásba helyezte. Az áfalevonást az illetékes német adóhatóság nem fogadta el és adóhiányt állapított meg. Mivel a beruházás ingyenesen került átadásra az önkormányzat részére, ezért a német adóhatóság szerint ehhez az ügylethez kapcsolódóan a beruházót áfalevonási jog nem illette meg.

Megállapítások az áfalevonási jog kapcsán

Az ügy eljutott egészen az Európai Bíróságig, amely több fontos, előremutató megállapítást tett az ingyenes átadások kapcsán felmerülő áfalevonási joggal összefüggésben:

• A konkrét beszerzési ügyletnek főszabály szerint közvetlen és azonnali kapcsolatban kell állnia az áfalevonásra jogosító értékesítési ügylettel. Az adólevonási jog ugyanis azzal a feltétellel gyakorolható, hogy az adott költségek az adólevonásra jogosító, más részére végzett adóköteles tevékenység árának a részét képezik. A közvetlen és azonnali kapcsolatnak objektív alapon kell fennállnia.

• Adott ügyben a mészkőfejtő felé vezető út kiszélesítése tette lehetővé a kőfejtőhöz vezető tehergépjármű-forgalmat, illetve az út kiszélesítésével teljesítette az engedélyes a kőfejtő működtetésének önkormányzat felé vállalt kötelezettségét. További érv volt a bíróság döntésében a beruházási költségek és a kőfejtőt üzemeltető vállalkozás adóköteles tevékenysége közötti közvetlen kapcsolatra, hogy a beruházás költsége beépült a vállalkozás által teljesített ügyletek költségelemeibe.

• Az Európai Bíróság úgy ítélte meg továbbá, hogy jelen esetben nincsen szó arról sem, hogy a mészkőfejtőhöz vezető utat a nyilvánosság részére adta volna át a beruházó vállalkozás. Az út kiszélesítésének az volt a célja, hogy az elsősorban ennek a vállalkozásnak biztosítson lehetőséget a mészkőfejtő elérésére.

• A bíróság tehát úgy látta, hogy amennyiben az önkormányzat részére átadandó „közcélú” beruházás nem haladja meg a beruházó vállalkozás gazdasági tevékenységének végzéséhez szükséges mértéket és a beruházás költségei beépülnek ezen vállalkozás által teljesített ügyletek árába, akkor a beruházót megilleti az áfalevonás joga.

Megállapítások az ingyenes átadások áfakötelezettségéről

A beruházás önkormányzat részére történő ingyenes átadásával kapcsolatos áfakötelezettségről a bíróság pedig az alábbiakat állapította meg:

• Az Áfa Irányelv (illetve a magyar áfatörvény is) adóköteles termékértékesítésnek minősíti, ha a terméket az adóalany saját vállalkozásából személyes szükségletei, alkalmazottai szükségletei kielégítése végett, továbbá ingyenes juttatásként vagy általában vállalkozásidegen célokra vonja ki (úgy, hogy azzal kapcsolatban részben vagy egészben adólevonásra volt jogosult).

• Jelen esetben az út úgy került átadásra az önkormányzat részére, hogy azáltal kizárt nemcsak a vállalkozás személyes vagy alkalmazottai szükségleteinek a kielégítésére irányuló felhasználás, hanem a vállalkozástól idegen célra történő felhasználás is. Az építési munkák ugyanis a kőfejtést üzemeltető társaság (saját) szükségleteit szolgálták (amint azt a bíróság az áfalevonás kapcsán már kifejtette).

• Következésképpen a nyilvánosság számára nyitva álló út ingyenes kivitelezése az önkormányzat javára nem eredményez áfafizetési kötelezettséget.

Hogyan tovább? 

Az egyik legfontosabb következtetés az Európai Bíróság döntése alapján talán az, hogy a közcélú ingatlanberuházást végző vállalkozás gazdasági tevékenységéhez szükséges mértéket meg nem haladó beruházáshoz kapcsolódó input áfa levonható. A másik pedig, hogy az ezen utóbbi kritériumnak megfelelő beruházások ingyenes átadása nem eredményez áfafizetési kötelezettséget.

Természetesen minden esetben egyedi vizsgálat szükséges annak eldöntéséhez, hogy egy beruházás mely elemei és milyen üzleti háttér mentén felelhet meg az Európai Bíróság által támasztott feltételrendszernek. Forduljon bizalommal a WTS Klient áfatanácsadóihoz, ha szakértő segítségre van szüksége!

The post Ingyenes átadások áfakötelezettsége appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]

A WTS Klient az általános forgalmi adóval kapcsolatos előzetes tanácsadás során segít meghatározni ügyfeleinek az alkalmazandó áfaterhet akár egészen komplex ügyletek és helyzetek esetén is. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha a különös adó-visszatérítés szabályának alkalmazásával vagy egyéb, jövőre életbe lépő áfaváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel!

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post A különös áfa-visszatérítés szabálya segít, ha a számlakiállító fizetésképtelen lett – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az új szabály lényege és célja

A különös adó-visszatérítés szabálya szerint az adóalanyoknak lehetőségük lesz arra, hogy legkésőbb az elévülést hat hónappal megelőzően kérvényezzék az adóhatóságtól a számukra más módon meg nem térülő előzetesen felszámított áfa visszatérítését.

A határidő jogvesztő, a kérelmet írásban kell majd benyújtani. A kérelemben az adóalanyoknak igazolniuk kell majd, hogy az előzetesen felszámított áfát nekik fel nem róható okból más módon nem tudják visszakapni. Az adóhatóság akkor engedélyezi a visszatérítést, ha az áfa a költségvetés felé megfizetésre került.

A különös adó-visszatérítés bevezetésének célja annak biztosítása, hogy az adósemlegesség elvének megfelelően az adóalanyok teljes egészében mentesülhessenek az adólevonásra jogosító termékértékesítésükkel, szolgáltatásnyújtásukkal összefüggésben felmerülő előzetesen felszámított adó terhe alól. Ennek az elvnek az érvényesülését hivatottak az adólevonásra jogosító szabályok biztosítani. Előfordulhat azonban, hogy egy adott társaság minden tőle elvárhatót megtett az áfa összegének visszaszerzése érdekében, de annak megtérülésére nem került sor.

Mikor kerülhet sor a különös adó-visszatérítés szabályának alkalmazására?

A különös adó-visszatérítés szabályát például akkor lehet alkalmazni, amikor egy társaság felé a szállítója fordított áfás számla kiállítása helyett tévesen áfát számít fel, ezt az áfát pedig a társaság megfizeti a szállítónak. A számlakibocsátó a felszámított áfát megfizeti az adóhatóságnak, a számlát befogadó társaság pedig levonja azt. Egy későbbi adóellenőrzés során az adóhatóság megállapítja, hogy az adott szolgáltatás esetében nem kellett volna áfát felszámítani, így annak levonására a társaság nem volt jogosult. Alapesetben ekkor a számla befogadója a szállítótól kérheti a jogosulatlanul felszámított áfa megtérítését. Amennyiben azonban a szállító időközben megszűnt vagy fizetésképtelenné vált, a felszámított áfa visszaszerzése lehetetlenné válik.

Európai Bírósági döntés

 A fent bemutatott szabály hátterében az Európai Bíróság egy magyar vonatkozású ügyben nemrég hozott döntése áll.

A magyar adóhatóság ellenőrzést folytatott le a PORR Építési Kft-nél, melynek keretében áfa adónemben adóhiányt állapított meg. A társaság építési tevékenységgel kapcsolatban több olyan számlát fogadott be, amelyen a szolgáltatásnyújtó áfát tüntetett fel. A PORR Kft. megfizette a számlákat a szállítók felé, levonásba helyezte a felszámított áfaösszegeket, és visszaigényelte azokat. Az adóhatóság azonban megállapította, hogy a számlákon szereplő gazdasági ügyletek építőipari tevékenységhez kapcsolódnak, ezért a számlákat fordított áfával kellett volna kiállítani. Ennek megfelelően adóhiányt állapított meg és adóbírságot, illetve késedelmi pótlékot szabott ki.

A vele szemben jogosulatlanul felszámított áfát a PORR Kft-nek a számlakibocsátótól kellett volna visszakérnie, a számlakibocsátók pedig az adóhatóságtól kérhették volna az általuk jogalap nélkül megfizetett áfa visszatérítését. Tekintettel azonban arra, hogy a szállítók időközben fizetésképtelenné váltak és csődeljárás alatt álltak, a társaságnak nem volt lehetősége arra, hogy tőlük a jogosulatlanul felszámított áfát visszakövetelje. A PORR Kft. álláspontja szerint, ha elfogadnánk, hogy az adóhatóság a számlák befogadójával szemben megtagadhatja az áfa-levonási jogot anélkül, hogy ezzel párhuzamosan megkövetelné a számlakibocsátóktól, hogy a fordított adózási eljárást alkalmazzák, és lejavítsák a számlákat, a számlák befogadója kétszeres adóztatás alá esne.

A megoldás: a különös adó-visszatérítés

Az ügyben eljáró magyar bíróság álláspontja szerint az adóhatóságnak vizsgálnia kell a társaság által a számlakibocsátók felé tévedésből megfizetett áfára vonatkozó levonási jog megtagadását megelőzően, hogy a számlakibocsátók helyesbíteni tudják‑e a számlákat, és vissza tudják‑e fizetni ezen adóalany részére az ezekben a számlákban szerepeltetett áfa összegét.

Az Európai Bíróság döntése alapján az adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvét nem sérti, ha az adóhatóság megtagadja a jogalap nélkül megfizetett áfa visszatérítését anélkül, hogy előzetesen megvizsgálná, hogy a számlakibocsátók vissza tudják-e téríteni a szolgáltatás igénybe vevője felé a jogosulatlanul felszámított áfát.

A fenti elvek ugyanakkor megkövetelik, hogy amennyiben a jogalap nélkül felszámított áfának a szolgáltatásnyújtó által a szolgáltatás igénybe vevője részére való visszatérítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik (különösen az értékesítő fizetésképtelensége esetén), akkor a szolgáltatás igénybe vevője közvetlenül az adóhatóságtól kérhesse a visszatérítést.

A WTS Klient az általános forgalmi adóval kapcsolatos előzetes tanácsadás során segít meghatározni ügyfeleinek az alkalmazandó áfaterhet akár egészen komplex ügyletek és helyzetek esetén is. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha a különös adó-visszatérítés szabályának alkalmazásával vagy egyéb, jövőre életbe lépő áfaváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel!

The post Különös adó-visszatérítés appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.