A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

More time for exporting goods for which a prepayment has been received

According to the Polish VAT regulation, if an exporter receives a prepayment then in order to apply the 0% VAT rate for the export transaction the goods should be transferred within two months. Under the proposal of the SLIM VAT package, the exporter will have six months to move the goods across the border applying the 0% VAT rate.

Possibility to choose currency translation for VAT purposes

The regulations on currency translations for VAT purposes will now allow the same translation rules as those applicable for income tax. As proposed in the SLIM VAT package, taxpayers will be able to select the option where currency invoices are translated in accordance with the same rules as those applicable for income for income tax purposes. If choosing this option, it should be used for at least 12 months from the first day of the month in which it is applied.

More time for input VAT deduction

Taxpayers in Poland presently have three months to deduct input VAT in current VAT returns. According to the SLIM VAT package they will be entitled to deduct input VAT within four months, i.e. in the month of receipt of an invoice and the three following periods.

Changes concerning correcting invoices

In respect of downwards adjustments correcting invoices, to reduce the output VAT suppliers are obliged to receive confirmation that the purchaser has received the correcting invoice. This obligation will be eliminated as the SLIM VAT draft allows the supplier to reduce output VAT based on the date the correcting invoice is issued, on the condition that the reduction in transaction value is agreed with the purchaser.

The Polish VAT Act will be also complemented by regulations concerning the recognition of upwards adjustments correcting invoices. This issue is currently only based on the business practice and approach of the tax authorities, so these regulations are more mandatory in nature.

Tax free documents in electronic form

The SLIM VAT proposal provides among other things for the electronic form of documents in the tax free system. It improves the procedure of VAT refunds for travellers. Within this solution, the whole process of VAT refunds would be simplified and automated, both for sellers and travellers. However, from the perspective of tax authorities it allows them to counter fraud and irregularities in this area.

Other changes in the SLIM VAT package

The SLIM VAT package also introduces changes in respect of:

• the limit for low-value gifts – this will be increased from a PLN 10 (roughly EUR 2) to PLN 20 (roughly EUR 4) per unit cost (low-value gifts do not need to be included in VAT records);
• the possibility to deduct input tax on accommodation services purchased for resale;
• clarifying the definition of value that determines the obligatory split payment mechanism, i.e. the value of an invoice equal to or higher than PLN 15,000 (roughly EUR 3,375).

Most of the changes are expected to enter into force on 1 January 2021.

The proposal is currently undergoing the intra-cabinet approval process. However, as there is not much time left until its introduction, it is expected that the final scope of changes will be established soon.

If you would like to know more about the introduction of the SLIM VAT measures in Poland, please visit the homepage of WTS&SAJA Sp. z o.o., the exclusive representative of WTS Global for Poland.

The post SLIM VAT as a package of new solutions in Polish law appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Milyen kérdések merülnek fel az export fuvar adómentessége kapcsán? – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Korábbi gyakorlat az export fuvar adózásában 

Az áfatörvény 102. § (1) b) pontja alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Ez röviden annyit jelent, hogy adómentesek azok a szolgáltatások (például fuvarozás és a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások), amelyek exportált termékekhez kapcsolódnak.

Vegyünk például egy magyar céget („A” társaság), amely terméket exportál Brazíliába, a termék szállításával pedig megbíz egy magyar szállítmányozó céget („B” társaság). „B” társaság megbíz egy magyar kamionost („C” társaság), hogy szállítsa le a termékeket Hamburgba, ahol a termékeket hajóra rakják. Ebben a felállásban „C” társaság egy áfamentes számlát állított ki „B” társaságnak, amely szintén egy áfamentes számlát állított ki „A” társaságnak tekintettel arra, hogy a fuvarozási és az ahhoz kapcsolódó fuvarszervezési szolgáltatások egy olyan termékhez kapcsolódtak, melyeket Magyarországról Brazíliába exportálnak.

Az export fuvar adómentességére vonatkozó szabály alkalmazhatósága egyértelmű volt, az iparág szereplői ezt a gyakorlatot követték.

A C-288/16. sz. ügy 

Az export fuvar adózásának fenti gyakorlatát és a vonatkozó szabály értelmezését változtatta meg egy EU-s Bírósági ügyben hozott ítélet, ahol a Bíróság az európai uniós hozzáadottérték-adó irányelv (Irányelv) kapcsolódó rendelkezéseit vette górcső alá.

A kérdéses ügyben a fentihez hasonló lettországi esetet vizsgált a Bíróság, annyival kiegészítve, hogy az útvonal Lettország és Fehéroroszország között volt és hogy a – fenti példát folytatva – „C” társaság a fuvareszközeit bérbe adta „D” társaságnak, akinek a feladata a szállítóeszköz vezetése, javítása, tankolása, a határátkelőhelyeken a vámokmányok kitöltése és benyújtása, a rakomány őrzése, a címzettnek való átadása, a berakodáshoz és kirakodáshoz szükséges munka elvégzése volt. „D” társaság, mivel úgy vélte, hogy az általa nyújtott szolgáltatások árutovábbítási eljáráshoz kapcsolódnak, 0%‑os adómértéket alkalmazott a szolgáltatásokra.

Az Irányelv kapcsolódó rendelkezése úgy fogalmaz, hogy a tagállamok mentesítik az adó alól a szolgáltatásnyújtást, amennyiben az közvetlenül kapcsolódik a termékek exportjához vagy importjához.

A Bíróság döntése alapján azonban az e rendelkezésben előírt adómentesség nem alkalmazható az ügyben szereplőhöz hasonló, harmadik országba irányuló árufuvarozási ügylethez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, amennyiben e szolgáltatásokat nem közvetlenül ezen áruk feladójának vagy címzettjének nyújtják.

A Bíróság ítéletét az ügyben 2017. június 29-én hirdették ki.

Mi változik 2019-től az export fuvar adómentességében? 

Az export fuvar és a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások adómentességének 2019. január 1-jétől hatályos feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ott leírt tényállást megvalósítja. Tehát a módosítás hatásaként figyelnünk kell arra is, hogy ne fogadjunk be áfával növelt számlát abban az esetben, ha mi vagyunk az a társaság, aki az exportot megvalósítja, és az alvállalkozói láncban is csak ez az egy számlázás lehet adómentes. Az ezt megelőző számlák esetében már 27%-os áfatartalommal kell kalkulálni. Ami kérdésként merül fel bennünk a módosítással kapcsolatban, az az, hogy míg a Bíróság ítélete alapján a mentesség akkor alkalmazható, ha a szolgáltatást az áru feladójának vagy címzettjének nyújtják, addig az áfatörvény a mentességet csak abban az esetben engedi meg, ha a szolgáltatás igénybe vevője az, aki a termékkel az exportot megvalósítja, mely véleményünk szerint nem feltétlenül jelenti ugyanazt.

Csak az exportra figyeljünk? 

Nem csak arra az esetre kell figyelnünk, amikor export fuvar történik, vagyis a termék kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és mindezt a kiléptető adóhatóság igazolja, hanem egyéb tranzakciók esetében is működik a mentesség (de itt is kizárólag csak a speciális tranzakciókat megvalósító adóalany felé kiállított számlák esetében áll fenn az adómentesség). Ilyen speciális tranzakció például, ha

• a harmadik országból beszállított terméken munkát végeznek Magyarországon majd azt a Közösség területén kívülre szállítják,
• teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya, vagy
• külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya, vagy
• vám elé állítás során átmenetei megőrzés alatt áll a termék,
• vámszabad területre, vámszabad raktárba betárolás történik,
• vámfelügyelet melletti feldolgozás történik.

A WTS Klient több mint négyszáz ügyfele között számos olyan nemzetközi vállalatcsoport található, amelynek export-tevékenységéhez adózási tanácsokat adunk. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha a megváltozott jogszabály alkalmazásával kapcsolatban szakértőre lenne szüksége!

The post Az export fuvar adómentességével kapcsolatos változások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

From 1 March the financial administration in the Czech Republic has to apply stricter guideline on applying VAT to services directly related to the export or import of goods. The guideline was issued by the Czech General Financial Directorate in response to a judgment by the Court of Justice of the European Union.

The Czech General Financial Directorate has published Information on the application of VAT to services directly related to the export or import of goods exempt from VAT within the meaning of Sec. 69 of the VAT Act. The Information was issued in the context of the judgment of the Court of Justice of the European Union of 29 June 2017 in case C-288/16 ‘L. Č.’ The Court of Justice ruled on a situation where an exporter of goods commissioned a carrier to make the delivery of goods to a third country. As, however, the carrier did not have sufficient capacity, it assigned the effective performance of that freight transport to the third country to a subcontractor (another carrier).

Significant conditions

The Czech VAT Act has long provided for the VAT exemption of the transport of goods and services directly related to the export or import of goods, with the exception of VAT-exempt services with no right to deduct the tax.

Services directly related to the export or import of goods include those objectively caused by the import or export of goods and those contributing to their actual performance. The Information mentions the condition of the existence of a direct link, such as unloading or customs agent’s services.

However, the direct link between the services and the effectuation of the export or import alone is not sufficient to apply VAT exemption. Another significant condition is the direct provision of the relevant service, either to the importer, exporter, consigner or consignee. This is referred to as the condition of the form of a link.

What are the services directly related to the export or import of goods?

Directly related services shall mean services objectively caused by the effectuation of the import or export of goods and contributing to their actual performance (the condition of the existence of a link) and, at the same time, these services being provided directly to the exporter, importer, consigner or consignee (the condition of the form of a link). In the judgment in question, the subcontractor was not given the right to exemption in the context of transport related to the export of goods since the condition of the form of a link was breached. The subcontractor that carried out the transport ought to have charged VAT.

For the sake of completeness, please note that services related to the import of goods under Sec. 69 (2) of the VAT Act continue to be exempt from tax if the value of this service is included in the basis of the assessment of the tax on the import of goods, without the necessity for a direct link, i.e. contractual relationship between the provider and importer or consignee.

The Czech tax administration shall apply this stricter interpretation of services directly related to the export or import of goods from 1 March 2018. Thus it is recommended reviewing customer-supplier relationships related to the import or export of goods.

If you would like to know more about the VAT regulations in the Czech Republic, please visit the homepage of WTS Alfery, the exclusive representative for the Czech Republic of WTS Global.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post VAT exemption of services directly related to the export or import of goods in the Czech Republic appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.