Az őszi adócsomag részeként a magyar jogalkotás is reagált erre a sok szempontból is előnytelen helyzetre. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan változik, pontosabban hogyan marad változatlan, magyar oldalról a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosításának eredményeként bizonyos Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása.

Nem mindegy, hogy árfolyamnyereség vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Ha a korábbi szja-szabályok változatlanul maradnának 2024-től, akkor az eddig ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülő árfolyamnyereség jellegű ügyletek adóztatásakor nem lehetne alkalmazni a kedvezményes adószabályokat (a jövedelem nettó módon történő megállapítása, adókiegyenlítés), és (korlátos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhetne. 2024. január 1-jétől ugyanakkor továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, és alkalmazhatóak rá a kedvezőbb adószabályok, amennyiben azt egy, az USÁ-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték.

A kamat továbbra is kamat

2023 végéig egyéb jövedelemnek minősül az olyan államból fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye. Ez azt eredményezi, hogy ha változatlanul maradnának a szabályok 2024-től, az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek közül a kamatjövedelem esetén szja mellett (nem korlátos) szocho-kötelezettséggel is számolni kellene 89%-os adóalap eltérítéssel. Az ide vonatkozó rendelkezés 2024-től úgy módosul – figyelembe véve az amerikai egyezmény hiányát –, hogy az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Az Egyesült Államokból fizetett kamat esetén tehát továbbra is a kamattal kapcsolatos szabályokat kell figyelembe venni. Ahogy azt korábban megírtuk, 2023. július 1-jétől, a veszélyhelyzet ideje alatt kamatjövedelmek esetén számolni kell (nem korlátos) szocho fizetési kötelezettséggel is.

Forrásadó és beszámítás

Az őszi adócsomag módosításai ugyanakkor nem tudják teljes mértékben kompenzálni az egyezmény megszűnésének előnytelen hatásait: új adóteherként jelenhet meg az amerikai forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó). 2024-től az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek esetén minimum egy plusz 30%-os adóterheléssel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak.

A külföldön megfizetett adó a magyar adókötelezettségbe ugyan beszámítható lehet a magyar adófizetési kötelezettség kalkulációja során, de a jövedelem típusától függően legalább 5% szja-kötelezettséggel számolni kell majd az esetleges szocho-kötelezettség mellett. Fontos változás, hogy 2024-től alapvetően csak a magyar fogalmak alapján, a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származó jövedelmek adója esetén alkalmazható a beszámítási szabály.

Példaként vegyük az amerikai forrású osztalékjövedelem adóztatásának változását. Eddig az egyezmény alapján maximum 15%-os forrásadót vonhattak le a jövedelemből. Az egyezmény hiányában 2024-től ugyanakkor már nem alkalmazható ez a korlát. Az amerikai forrásadó mellett, annak beszámítása után minimum 5%-os magyar szja fizetési kötelezettség is felmerülhet majd, (korlátos) szocho fizetési kötelezettség mellett.

Hatályban marad a szociális biztonságról szóló egyezmény

Érdekes helyzetet teremt, hogy az adóegyezmény megszűnése nem érinti az Egyesült Államokkal kötött szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezéseit. Bár cikkünk leginkább az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását érintő változásokra fókuszál, mindazonáltal az összevonás alá eső jövedelmek adózása is jelentősen módosulhat 2024. január 1-jétől. Így például érintettek lehetnek az Egyesült Államokba irányuló kiküldetések vagy onnan érkező expatok adóügyei, illetve az értékpapír juttatási programok is. Fontos, hogy az szja-törvény alapján ezekben az esetekben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a fentiektől eltérő beszámítási szabályt szükséges alkalmazni. Érdemes emiatt újraértékelni minden nemzetközi ügyletet és a tranzakciók adózási következményeit a hazai és nemzeti jogszabályok alapos elemzésével.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

The post Az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása 2024-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi vezetett a magyar-amerikai adóegyezmény felmondásához? 

A hivatalos kommunikáció úgy szól, hogy az amerikai fél előnytelennek találta az egyezményt, különösen annak fényében, hogy a magyar kormányzat – jelenlegi álláspontja szerint – nem kívánja bevezetni a globális minimumadót Magyarországon. A globális minimumadó egyfajta egységes, 15%-os (effektív) adószintet határoz meg a résztvevő tagállamok multinacionális vállalatai számára. Az amerikai kincstár szóvivője külön kiemelte, hogy Magyarországon a társaságokat terhelő adó szintje jelenleg kevesebb mint fele az amerikai szintnek: Magyarországon 9%, míg Amerikában 21%.

Meddig alkalmazható az egyezmény? 

A magyar-amerikai adóegyezmény külön rendelkezik a felmondás lehetőségéről, és ennek megfelelően a 2024. január 1-jétől kezdődő adóévek tekintetében már nem alkalmazhatóak az egyezmény rendelkezései.

Miről rendelkeznek egyáltalán az adóegyezmények? 

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények, ahogy a nevük is jelzi, olyan helyzeteket rendeznek, ahol kettős adóztatás merülhet fel egy magánszemély vagy társaság esetében. Az egyezmények jelölik ki ezekben a kérdéses helyzetekben, hogy melyik tagállam (bizonyos esetekben melyik tagállamok, és milyen mértékben) rendelkezhet az adóztatás jogával, és milyen formában kell biztosítani a kettős adóztatás elkerülését (mentesítés, beszámítás).

Milyen az élet egyezmény nélkül? 

Az adóegyezmények viszonylag teljeskörűen szabályozzák az adózók, adónemek és tranzakciók körét, ezzel tiszta helyzetet teremtenek kettős adóztatás esetén. Ez például egy befektetés esetén lehet fontos, mert kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi a tervezést, és egy országot vonzóbbá tud tenni egy olyan országgal szemben, ahol nincs ilyen egyezmény hatályban.

Azt ugyanakkor érdemes tudni, hogy egyezmény nélkül sem alakul ki minden esetben kettős adóztatás, hiszen nem csak egyezmények szintjén létezik kettős adóztatást elkerülő rendelkezés: a magyar jogrendben például a nemzeti szabályok is rendeznek részben ilyen kettős adóztatás közeli helyzeteket.

Mi változik a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével? 

A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével újra kell értékelni minden nemzetközi ügyletet, külön górcső alá kell venni a tranzakciók adózási következményeit, a nemzeti jogszabályok vizsgálatával.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2021-ben egy projektre vetítve rekord összegű működőtőke érkezett Magyarországra nem csak nyugatról, hanem keletről is, ugyanakkor Németország mellett még mindig Amerika az egyik legnagyobb befektető Magyarországon. A statisztikákból jól látható, hogy amerikai társaságok még mindig a 3. helyen vannak pl. az újonnan teremtett munkahelyeket illetően, így gazdasági szempontból a magyar-amerikai kapcsolatok jelentősnek mondhatók. A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése összeségében biztosan sok amerikai vállalatot fog érinteni. Sok amerikai hátterű cég foglalkoztat amerikai kiküldöttet, vagy amerikai állampolgársággal rendelkező munkavállalót, így pl. magánszemélyek esetében változás lehet, hogy az egyezmény értelmében eddig Magyarországon mentesített amerikai forrásból származó jövedelem az egyezmény megszűnését követően adókötelessé válhat. Amerikai oldalon feltehetőleg a forrásadóztatás mértéke fog jelentős változást hozni, hiszen jelenleg ennek az egyezmény erős korlátokat szab, ugyanakkor, ha már hatályon kívül lesz, akkor az amerikai nemzeti szabályok 30%-os forrásadóztatást is előírhatnak.

Lesz új egyezmény Amerikával? 

A kérdés megválaszolása nagyon nehéz, hiszen egy gyorsan változó gazdasági és politikai helyzet kellős közepén vagyunk jelenleg. Az teljesen biztos, hogy a két ország és a két országból érkező vállalkozások és munkavállalók érdekeit az szolgálná leginkább, ha kiszámítható gazdasági környezetbe tudnának érkezni, aminek természetesen a stabil adórendszer is része. A jövő keresése közben nem tudunk ugyanakkor teljesen elvonatkoztatni a múlt eseményeitől sem. A 2000-es években az amerikai és a magyar kormányzat már kidolgozott egy teljesen új egyezményt, amit a Magyar Országgyűlés 2010-ben meg is szavazott, ezt követően kihirdetésre is került. Mivel azonban az amerikai fél eddig nem ratifikálta, ez az új magyar-amerikai adóegyezmény még hatályba sem tudott lépni. 2024 elejéig ugyanakkor még sok víz lefolyik a Dunán.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig a külföldi munkavállalók, amerikai kiküldöttek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

The post Megszűnik a magyar-amerikai adóegyezmény appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.