A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit jelent pontosan a BIREG? 

Az Előzetes Elektronikus Engedélyregisztrációs, vagyis a BIREG rendszer (bilaterális regisztrációs rendszer) 2021. január 1-jétől bevezetett, a hatóság által üzemeltetett új elektronikus rendszer. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a nemzetközi közúti áruszállításhoz használt bilaterális és multilaterális, valamint CEMT engedélyek jogszerű felhasználásának ellenőrzésére és nyomon követhetőségére hozta létre.

Kiket érinthet a BIREG regisztrációs kötelezettség? 

A BIREG rendszer használata, a rendszerbe történő regisztráció minden olyan vállalkozást érinthet, akik közúti személy- és áruszállító tevékenységet végeznek. Ebbe a körbe nem tartoznak bele azok az uniós vállalkozások, amelyek tisztán közösségi engedéllyel végzik a szállítást. 

Milyen fuvarokat kell regisztrálni? 

A BIREG rendszerben történő bejelentési kötelezettség a Magyarország területét érintő, díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző, 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépjárművekre, a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző, 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműre, valamint a Magyarország területén végzett kabotázs fuvarozást végző tehergépjárműre vonatkozik.

Mikor kell bejelentést tenni? 

A bejelentési kötelezettségek a belföldre történő belépéshez és a belföldről történő kilépéshez, valamint a fel- és lerakodáshoz kapcsolódnak.

Hogyan működik a BIREG rendszer, miként lehet regisztrálni? 

A BIREG rendszerbe való regisztráció egy kétlépcsős folyamat. Elsőként az adott vállalkozásnak kell regisztrálnia a rendszerbe. Meg kell adni a vállalkozás nevét, székhelyét, elérhetőségeit, a közösségi engedély vagy a nemzetközi áruszállításra feljogosító engedély számát, emellett meg kell határozni egy egyedi cégazonosítót, amellyel a BIREG rendszeren belül azonosítani lehet a céget. Ezután kerül sor a fuvarok regisztrációjára, amelynél fel kell tüntetni a fel- és lerakóhelyet, a jármű rendszámát és környezetvédelmi besorolását. Ezek alapján fogja a rendszer eldönteni, hogy a fuvarozás engedélyköteles művelet-e. Ezekhez a fuvarműveletekhez eseményeket kell hozzárendelni. Ilyen esemény a Magyarország területére történő belépés, a Magyarország területén történő le-, majd felrakodás, valamint a Magyarország területéről történő kilépés. Kabotázs fuvar esetén a rögzítendő esemény a kabotázst megelőző, Magyarországra irányuló fuvarfeladat és a Magyarország elhagyására irányuló nemzetközi fuvarfeladat.

Milyen feladatok vonatkoznak a címzettekre és feladókra? 

2021. január 1-jétől a címzettek és a feladók feladata a BIREG regisztráció és a nemzetközi fuvarozási engedély érvényességének ellenőrzése, valamint a fuvarnaplón vagy az engedélyen egyes, szállítással összefüggő adatok rögzítése. Ez a feladatkör a jelenlegi tervek szerint 2021. július 1-jétől kibővül a szállítással összefüggő adatok BIREG rendszerben történő rögzítésével, fuvarlevél feltöltésével. Az esetleges problémákat azok észlelését követően a címzett vagy a feladó köteles a közlekedési hatóságnak, a vámhatóságnak vagy a rendőrségnek bejelenteni.

Milyen jogkövetkezményekkel jár, ha nem teljesítjük BIREG kötelezettségünket? 

2021. február 1-jétől a BIREG rendszer használatának elmulasztása az engedély nélkül végzett fuvarozás szankciójával azonos. A fuvarozókat és a feladót, illetve a címzettet is érheti szankció. A fuvarozók esetében a BIREG rendszer használatának, vagyis a regisztrációs kötelezettség teljesítésének elmulasztása 800 000 forintos bírságot von maga után, míg a feladó, illetve a címzett a bejelentési és engedélykezelési kötelezettségének elmulasztása esetén számíthat bírságra, 300 000 forint értékben.

Javasoljuk, hogy vállalkozásán belül egyeztessen a logisztikai szakemberekkel a BIREG regisztráció szükségességéről, illetve külsős logisztikai szolgáltató esetén ellenőrizze, hogy partnere tisztában van-e a változásokkal, és ezekkel összhangban kezeli-e szállítmányait. Amennyiben kérdése lenne a rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeiről, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

The post Január 1-jétől BIREG rendszer az EKÁER mellett? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Módosult az áfa irányelv végrehajtási rendelete

A közösségen belüli kiszállítás igazolásával kapcsolatos új szabályokat az Európai Tanács áfa irányelve (2006/112/EK) végrehajtási rendeletének (282/2011/EU) módosítása írja elő. A módosítások értelmezéséhez az Európai Bizottság 2019. szeptember 29-én egy jelenleg még tervezet formában elérhető magyarázatot is kiadott. Nézzük tehát meg, hogyan változik a közösségen belüli kiszállítás igazolása 2020. január 1-jétől!

Annak érdekében, hogy a vállalkozások számára gyakorlati megoldást, az adóhatóságok számára pedig biztosítékot lehessen nyújtani, a Tanács a 282/2011/EU végrehajtási rendeletbe a jövő évtől kezdődően megdönthető vélelmeket vezet be. A módosítás alapján a feladás vagy a fuvarozás bizonyítékaként a következő dokumentumokat kell elfogadni:

a) a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok, mint például az aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél, a hajóraklevél, a légi teherszállítási számla vagy az áru fuvarozója által kiállított számla;

b) további dokumentumok:

• a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok;
• közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését;
• a rendeltetési tagállamban a raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását.

A közösségen belüli kiszállítás igazolásához nem az összes fenti dokumentumra van szükség, hanem azok közül az alábbiakban meghatározottak együttes meglétére.

Szükséges dokumentumok az eladó által intézett közösségen belüli kiszállítás esetén

Amennyiben az eladó, vagy az ő nevében eljáró harmadik személy intézi a fuvarozást:

• az adómentességhez legalább két olyan, egymásnak nem ellentmondó, az a) pontban felsorolt bizonyítéknak kell rendelkezésre állnia, amelyeket egymástól, az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél állított ki (például az aláírt CMR-dokumentum és az áru fuvarozója által kiállított számla), vagy
• az eladónak egyszerre birtokában kell lennie az a) pontban említett dokumentumok közül bármelyik egy és a b) pontban említett dokumentumok közül bármelyik egy, a feladást vagy a fuvarozást igazoló egymásnak nem ellentmondó bizonyítéknak, amelyeket egymástól, az eladótól és a beszerzőtől is független két különböző fél állított ki (pl. egy aláírt CMR-dokumentum és egy rendeltetési tagállamban található raktár üzemeltetője által kiállított elismervény).

Dokumentumok a vevő által intézett közösségen belüli kiszállítás esetén

Amennyiben a vevő gondoskodik a szállításról, az eladónak rendelkeznie kell:

• a beszerzőtől származó olyan írásbeli nyilatkozattal, amelyben az kijelenti, hogy a terméket a beszerző vagy egy, a beszerző nevében eljáró harmadik személy adta fel vagy fuvarozta el, és amelyben szerepel a termék rendeltetési tagállama: ennek az írásbeli nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kiállítás napját; a beszerző nevét és címét; a termékek mennyiségét és jellegét; a termékek megérkezésének idejét és helyét; közlekedési eszköz értékesítése esetén a közlekedési eszköz azonosító számát; és a beszerző nevében a termékeket átvevő személy azonosítását; illetve
• az eladó által intézett fuvarozás esetén is szükséges, fent részletezett dokumentumokkal.

A módosítás bizonyos esetekben a beszerzőre is dokumentációs követelményt ír elő, korábban ugyanis sokszor ütköztek az adózók nehézségbe, amikor a beszerző nem volt hajlandó igazolást adni arról, hogy az árukat valóban megkapta a közösségen belüli tranzakció keretében.

Át kell gondolni az eddigi gyakorlatot

A módosításokhoz adott magyarázat alapján elmondható, hogy az a tény, hogy az adózó nem teljesíti a fenti feltételeket, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az adómentesség nem alkalmazható, de ilyenkor az adózónak kell bizonyítania a közösségen belüli kiszállítás tényét oly módon, hogy az az adott adóhatóság számára is elfogadható és egyértelmű legyen. A fentiekből az is látszódik, hogy az adózóknak át kell gondolni az eddigi gyakorlatukat, és bizony előfordulhat, hogy nem lesz elegendő az aláírt CMR-okmány a közösségen belüli kiszállítás igazolására, hanem további bizonyító erejű dokumentumokra lesz szükség.

A WTS Klient az általános forgalmi adóval kapcsolatos előzetes tanácsadás során segít azonosítani az értékesítési láncolatok helyes áfa kezelését és összeállítani az adómentesség alkalmazhatóságához szükséges dokumentumokat a közösségen belüli tranzakciók során. Forduljon Ön is bizalommal munkatársainkhoz, ha segítségre van szüksége vagy kérdése merülne fel a közösségen belüli kiszállítás igazolásával kapcsolatban!

The post A közösségen belüli kiszállítás igazolása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.