A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Kinek kell a pénzügyi képviseleti szolgáltatás Magyarországon?

Az üzleti világban való eligazodás nem mindig egyszerű feladat, különösen akkor, ha határon átnyúló tevékenységet folytatunk. Ebben a komplex környezetben a pénzügyi képviselő kulcsszerepet játszik.

Ahogy arról már a pénzügyi képviseleti szolgáltatás témáját körüljáró cikksorozatunkban korábban írtunk, pénzügyi képviselő megbízása alapvetően az Európai Unión kívül letelepedett (Pl. Kína, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Svájc stb.) vállalkozások számára kötelező, amelyek Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni, de nem rendelkeznek az országban állandó telephellyel. Pontosabban: olyan cégeknek szükséges Magyarországon pénzügyi képviselőt megbíznia, akik Európai Unión kívüli letelepedett társaságok és nem rendelkeznek az Európai Unió területén egyik tagállamban sem telephellyel. Ezen cégeknek a magyar áfatörvény szerint pénzügyi képviselőt kell megbízniuk annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni magyarországi adókötelezettségeiknek. Fontos, hogy a pénzügyi képviselőt be kell jelenteni a NAV felé, és a kiállított számlán is meg kell jelölni a pénzügyi képviselőt.

A pénzügyi képviseleti szolgáltatás tehát különösen fontos:

• harmadik országbeli cégek számára, amelyek termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenek Magyarországon és
• olyan vállalkozások esetében, amelyek távolról nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat magyar magánszemélyeknek vagy cégeknek.

Az Európai Unión belüli cégek számára pénzügyi képviseleti szolgáltatás nem kötelező, de választhatják ezt a lehetőséget.

Mi az oka annak, hogy pénzügyi képviselőt kell megbíznia egy EU-n kívüli vállalkozásnak?

Mivel az Európai Unión kívül nem működik a tagállamok közötti jogsegély egyezmény, ezért az Európai Unión kívüli társaságoknak szükséges a pénzügyi képviseleti szolgáltatás igénybevétele, vagyis a pénzügyi képviselő megbízása. A pénzügyi képviselő egyetemleges és osztatlan közös felelősséggel rendelkezik az általa képviselt vállalkozások magyarországi tevékenysége, adófizetési kötelezettségei után, és az esetleges következményeket is viseli.

A pénzügyi képviseleti szolgáltatás ellátását végző társaság ügyfele állandó meghatalmazottjaként jár el minden adózással összefüggő kötelezettség teljesítésekor. Ez azt jelenti, hogy amíg fennáll a pénzügyi képviseleti szolgáltatás, addig a külföldi társaság nevében kizárólag a pénzügyi képviselő járhat el. A külföldi vállalkozás sem személyesen, sem más képviselő útján nem léphet fel.

Tehát a pénzügyi képviseleti szolgáltatás a vállalkozás és a szolgáltató között egy bizalmi és felelősségi kapcsolat.

A pénzügyi képviselőre vonatkozó előírások

Pénzügyi képviseleti szolgáltatást csak olyan cégek végezhetnek, amelyek kft vagy részvénytársasági formában működnek és szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Ezen túl, még a 2023-as tavaszi-nyári adócsomag vezette be azt a szigorítást a pénzügyi képviseleti szolgáltatás területén, amely szerint a pénzügyi képviselői státuszhoz nem 50 millió forint, hanem 150 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkezniük a gazdasági társaságoknak, vagy ennek megfelelő összegű, kizárólag a pénzügyi képviselő nevére szóló bankgaranciával rendelkeznek. A pénzügyi képviselőnek a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente kell igazolnia az adóhatóságnál.

Az új feltételeket 2025. január 1-ig kellett teljesíteni azoknak az adóalanyoknak, akik a módosítások hatályba lépésekor már pénzügyi képviselőként nyilván voltak tartva a NAV-nál.

Mi a feladata egy pénzügyi képviselőnek?

• A magyarországi adóregisztrációs eljárásban részt vesz.
• Az általa képviselt cégnek pénzforgalmi számlaszámot nyit. (A NAV ugyanis kizárólag erre a számlaszámra utalja ki a külföldi vállalkozást megillető adóvisszatérítéseket.)
• Bejelenti a képviselt külföldi céget a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságához.
• Kezeli az adóbevallásokat.
• Kapcsolatot tart a hatóságokkal.
• Tanácsadást biztosít az adózás sokrétű területén.

A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással és sokéves tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi képviseleti szolgáltatás területén. Állandó meghatalmazottként vállaljuk továbbá az adóhatóság előtti képviseletet, áfabevallások elkészítését, támogatjuk ügyfeleinket a magyarországi speciális számlázási előírásoknak való megfelelésében, illetve áfaanalízist és tanácsadást végzünk nemzetközi és belföldi tranzakciókkal kapcsolatban. Forduljon szakértőinkhez bizalommal!

The post Változtak a pénzügyi képviseleti szolgáltatás feltételei appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Gyakran előfordul azonban, hogy a munkavállaló nem az Európai Unió térségéből érkezik hazánkba munkavégzés céljából, hanem egy harmadik államból. Harmadik államnak társadalombiztosítási szempontból az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó államok minősülnek.

A harmadik országbeli munkaerő jogállása főszabály szerint

A harmadik országbeli munkaerő a magyar fogadó céggel kötött munkaviszonya alapján, fő szabályként Magyarországon válik biztosítottá (feltételezve, hogy nincs az adott országgal társadalombiztosítási egyezmény, és nem kiküldöttként érkezik Magyarországra), így a társadalombiztosítási jogállása megegyezik a belföldi munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóéval. Ez azt jelenti, hogy a harmadik országbeli személyeket is azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a magyar állampolgárokat, azaz a foglalkoztató 18,5% járulékot von le a biztosított személy személyi jövedelemadó előleget képező jövedelméből, valamint 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Cserébe a harmadik országbeli munkaerő egészségügyi szolgáltatásra és megfelelő szolgálati idő esetén nyugdíjszolgáltatásra lesz jogosult.

A gyakorlatban ugyanakkor nehéz eldönteni, hogy a biztosítás szempontjából hogyan kezelendő egy harmadik országbeli munkaerő Magyarországon. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokkal Magyarországnak sok esetben kétoldalú egyezményei vannak a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Ezek az egyezmények különböző csoportokra oszthatók annak függvényében, hogy a harmadik országól érkező állampolgárok, akik Magyarországon munkát végeznek, milyen ellátásokat vehetnek igénybe.

Az egyezmények három csoportja eszerint:

• teljes körű, úgynevezett szociálpolitikai egyezmények
• szociális biztonsági egyezmények
• egészségügyi együttműködési egyezmények

Szociálpolitikai egyezmények

A teljes körű, úgynevezett szociálpolitikai egyezmény kimondja, hogy minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak az országnak az illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén a munkavállalónak állandó lakóhelye van. Ilyen egyezménye van Magyarországnak a volt Jugoszláviával (Macedónia, Koszovó), illetve a volt Szovjetunióval (Oroszország, Ukrajna). Ezek között a szociálpolitikai egyezmények között is van azonban némi különbség.

Ha például a foglalkoztatott egy ukrán állampolgár, van magyarországi állandó lakhelye, és hitelt érdemlően igazolja a harmadik országbeli lakóhely megszűnését, akkor úgy kell kezelni, mintha magyar munkavállaló lenne, vagyis le kell vonni tőle a szokásos egyéni járulékokat és adókat. Ezért biztosított lesz, és keresőtevékenység esetén megillethetik a magyar pénzbeli ellátások. Ha azonban Ukrajnában megmarad az állandó lakcíme, akkor Magyarországon nem járnak ezek az ellátások. Ebben az esetben a hatóság abban az országban állapítja meg és folyósítja a harmadik országbeli munkaerő számára a pénzbeli ellátást, amelyik országból érkezik, mivel ott van az állandó lakóhelye. Magyarországon TAJ-számot sem lehet neki igényelni, így természetbeni ellátásra sem válik jogosulttá, egészségügyi ellátást pedig csak térítés ellenében kaphat, kivéve a sürgősségi ellátást, mivel másik államban biztosított. Ebben az esetben a magyar munkáltató sem fizet szociális hozzájárulást.

Egy Macedóniából érkező munkavállaló esetében a jogszabály azonban az előzőektől eltérő módon írja elő a biztosítási kötelezettségeket. Alapszabályként az egymás területén átmenetileg vagy állandóan dolgozó, illetőleg tartózkodó állampolgáraiknak a biztosítási kötelezettségüknek abban az országban kell eleget tenni, amelynek területén a munkavállaló a biztosítás szempontjából döntő foglalkozását végzi. Ez is mutatja, hogy minden harmadik országgal kötött egyezményt külön-külön meg kell vizsgálni.

Szociális biztonsági egyezmények

A teljes körű szociálpolitikai egyezmények mellett Magyarország számos országgal (pl. USA, Mongólia, Dél-Korea, Ausztrália, India, Japán) szociális biztonsági egyezményt kötött. Ezek az egyezmények nem teljes körűek, csak a társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat. Az ilyen egyezmények értelmében a fő szempont, hogy a biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az érintett személy lakóhelye vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén található. A szociális biztonsági egyezményeknél a járulékfizetési kötelezettség a munkavégzés helye szerinti államban keletkezik. A harmadik országbeli munkaerő a munkavégzési helye szerinti államban jogosult pénzbeli és természetbeni ellátásra.

Egészségügyi együttműködési egyezmények

A harmadik csoportba az egészségügyi együttműködési egyezmények (Angola, Észak-Korea, Irak) tartoznak. Ezek az egyezmények – mint ahogy a nevük is utal rá – ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés esetén vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.

A kétoldalú megállapodások esetében (pl. Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia, Kanada, Dél-Korea, India, Japán, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Törökország) az érintett országokból érkezők rendelkezhetnek olyan nyomtatvánnyal, amely alapján továbbra is a küldő ország biztosítási rendszerének hatálya alatt maradnak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sem járulék, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli a jövedelmüket.

Cikkünkből jól látható, hogy a harmadik országbeli munkaerő bérszámfejtése bizony speciális szaktudást igényel. A fent leírt szabályokon túl számos körülmény befolyásolhatja a külföldiek magyarországi járulékfizetését, így minden egyes esetet egyedileg kell megvizsgálni. Bérszámfejtési szakértőink örömmel segítenek ügyfeleinknek kiigazodni az egyezmények és szabályok útvesztőjében. Forduljon hozzánk bizalommal!

The post Harmadik országbeli munkaerő társadalombiztosítási jogállása Magyarországon appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi lehet a közös pont a tavalyi évet tekintve Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Franciaország és az USA esetében? Mind az öt ország növelte a Magyarországon bejelentett munkavállalóinak számát 2016-ban, az azt megelőző, 2015-ös évhez képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég elkészült, A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai című tanulmánya szerint a tavalyi évben összesen 10 553 külföldi munkavállalót jelentettek be Magyarországon.

A toplistát továbbra is két szomszédos ország vezeti – Románia 4 201, illetve Szlovákia 1 167 munkavállalóval –, őket követi az Egyesült Királyság 793, majd a több helyet is előre ugró Ukrajna 789 fővel. 2016-ban is stabilan növekedett ugyanakkor a Németországból (358), Hollandiából (128), illetve Ausztriából (68) érkező munkavállalók száma.

Expat munkavállalók többnyelvű adminisztrációja

Számok, emberek, karrierek. Ahhoz, hogy fent említett hölgyek, urak más országban is meg tudják állni a helyüket, a hátuk mögött nagy valószínűséggel komoly szakmai teljesítmény és több éves tapasztalat áll. És igen, ha Ön ezeket a sorokat olvassa, akkor minden bizonnyal tisztában van vele, hogy minden egyes expat mögött kell, hogy legyen munkaügyekben, adózásban, társadalombiztosításban járatos, jól teljesítő csapat is.

Magyar munkavállalóként hellyel-közzel eligazodunk a magyarországi adózási és társadalombiztosítási jogszabályok között, de az expat munkavállalók cégünk pénzügyi és HR-vezetőit is komoly feladat elé állítják. Kétnyelvű munkaszerződés, kettős adózás elkerülése, uniós társadalombiztosítási szabályok, hogy csak néhány sarkalatos pontot említsünk a témát illetően.

Mik a prioritások?

Az elmúlt évtizedek szakmai tapasztalata alapján három stratégiai pontot jelölnék meg, amire kiemelten érdemes fókuszálnunk:

1. Státusz meghatározása

 Először is hagyjunk bőségesen időt expat munkavállalónk alkalmazásával kapcsolatos jogi, adózási és társadalombiztosítási státusz pontos megállapítására!

Külföldi állampolgárok hazánkban csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, de léteznek kivételek, amelyek vagy a tevékenységhez, vagy az adott személyhez kapcsolódnak.

A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok lényegében két kategóriát különböztetnek meg, különválasztjuk az európai gazdasági térségbeli, illetve a harmadik országbeli állampolgárok csoportját.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők magyarországi munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre. A foglalkoztató azonban ekkor is köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes, állami foglalkoztatási szervnek bejelenteni az engedélymentesen foglalkoztatott külföldi munkavállalók alkalmazásának megkezdését, illetve megszűnését. Ezen szabály alól azonban kivételt jelent a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi foglalkoztatása, ha ezeket a személyeket az Európai Gazdasági Térség államában letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. Harmadik ország állampolgárainak a foglalkoztatása továbbra is engedélyezési kötelezettség alá esik.

2. Adójogi illetőség, társadalombiztosítás

Határozzuk meg időben leendő expat munkatársunk adójogi illetőségét, valamint nyugdíj- és egészségbiztosításának lehetőségeit! Meg kell vizsgálnunk a magyar szabályozást, ám a legtöbb esetben a hazai szabályozást felülíró, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket kell alaposan megismernünk ahhoz, hogy az adójogi illetőség egyértelműen megállapítható legyen. A Magyarországon munkát vállaló külföldiek esetében, ha a munkavállaló belföldinek minősül, a magyar cég fizet járulékot. Közeli hozzátartozóik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel külön kötött megállapodás alapján részesülhetnek ellátásban.

3. Bejelentési és bevallási kötelezettségek

 Tisztázzunk minden olyan adminisztratív részletet, bejelentési és bevallási kötelezettséget, ami nélkülözhetetlen a külföldi munkavállaló alkalmazásához!

Az elmúlt évek gyakorlatából az is látszik, hogy megéri pontosan eljárni a külföldi – különösen a harmadik országbeli – munkavállaló bejelentését illetően. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási, munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatja az adott cég, úgy kötelezhetik központi költségvetésbe történő befizetésre a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján.

A befizetési kötelezettség pedig a céget annyiszor terheli, ahány expat munkavállaló kapcsán az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították. Ilyen esetekben a befizetendő összeg sem elhanyagolható. Az engedély nélkül alkalmazott harmadik országbeli munkavállaló esetén a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszerese, de legalább a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összeg lesz a központi költségvetésbe történő befizetés mértéke.

Ehhez a témához komoly szakértői tapasztalat szükséges. A külföldiek munkavállalásáról szóló további cikkeinkben kollégáim a következő hetekben kísérletet tesznek a legfontosabb teendők ismertetésére.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.64″ background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓNK:

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/09/expat-stratégia-videó.png” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/09/06/kulfoldiek-munkavallalasa-strategia/” url_new_window=”on” animation=”off” _builder_version=”3.0.64″ saved_tabs=”all” show_in_lightbox=”off” use_overlay=”off” sticky=”off” align=”left” always_center_on_mobile=”on” border_style=”solid” force_fullwidth=”off” /][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.64″ background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/07/expat-stratégia.png” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/09/14/kulfoldiek-munkavallalasa/” url_new_window=”on” animation=”off” _builder_version=”3.0.64″ saved_tabs=”all” show_in_lightbox=”off” use_overlay=”off” sticky=”off” align=”left” always_center_on_mobile=”on” border_style=”solid” force_fullwidth=”off” /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.0.64″ background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

A külföldi munkavállaló adózása

A cégcsoporton belüli kiküldetés munkajogi keretei

A kiküldetés szabályai a társadalombiztosítás szemszögéből

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Expat munkavállalók Magyarországon – stratégiai szempontok appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.