A beszélgetés középpontjában a társasági adó és a helyi iparűzési adó tervezése, a leggyakrabban elhibázott év végi döntések, valamint a K+F kedvezmények és a Public CbCR új kötelezettségei állnak.

Beszélgető partnerek:

• Gyányi Tamás – senior partner – adótanácsadás, bérszámfejtés, HR szolgáltatások
• Szadai András – adótanácsadási üzletágvezető partner

Miről szól a műsor?

• Üzleti év végi adótervezés: adminisztratív feladat vagy a stratégiai döntések ideje?
• Elhatárolt veszteségek, fejlesztési tartalék, nem realizált árfolyam‑különbözetek – hol csúsznak el leggyakrabban a cégek a társasági adó területén?
• Mikor érdemes mérlegelni az elhatárolt veszteség későbbi felhasználását cashflow‑ és stratégiai szempontból?
• K+F kedvezmények 2026‑ban: melyik konstrukció kinek előnyös, és mi a különbség az adóalap‑kedvezmény és az új adókedvezmény között?
• Miért jelenthet a helyi iparűzési adó nagyobb kockázatot, mint maga a társasági adó, és hol vannak a tipikus „rejtett aknák”?
• Mit kell tudni a Public CbCR‑ről, kiket érint, és miért nem halogatható az ezzel kapcsolatos felkészülés?

A műsorban elhangzottak nem minősülnek adótanácsadásnak.

The post Éves zárás! Adótervezés 2026: társasági adó, iparűzési adó, K+F kedvezmények és Public CbCR – PODCAST appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

• Melyik országban kell adót fizetni a külföldön fekvő ingatlan hasznosításából származó jövedelem után?
• Milyen adókötelezettségek merülnek fel?
• Keletkezik-e a bérbeadó társaságnak telephelye abban az országban, ahol az ingatlan fekszik?

Cikkünkben ezekre a kérdésekre válaszolunk és bemutatjuk, mire érdemes figyelnie egy külföldi társaságnak, amennyiben tervei között szerepel egy Magyarországon fekvő ingatlan bérbeadása.

Áfa telephely ingatlan bérbeadása esetén

A gazdasági tevékenységtől eltérő országban fekvő ingatlan bérbeadása, hasznosítása nem feltétlenül keletkeztet áfa telephelyet a bérbeadónál.

Egy korábbi cikkünkben már részletesen ismertettük az állandó telephely definícióját a magyar áfatörvény és a HÉA-irányelv végrehajtási rendelete szerint. Ez előbbi alapján egy ingatlan hasznosítása miatt akkor keletkezik telephelye egy társaságnak az ingatlan fekvése szerinti államban, ha rendelkezik egy földrajzilag körülhatárolt hellyel, ahol helyhez kötötten huzamosabb ideig gazdasági tevékenységet folytat, és ahol a gazdasági tevékenység önálló folytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak. A HÉA-irányelv végrehajtási rendelete szerint pedig akkor keletkezik állandó telephely, ha a szolgáltatásnyújtó az ingatlan fekvése szerinti államban, a személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik, mely lehetővé teszi a szolgáltatások nyújtását.

A két szabály alapján jól látható, hogy azon kívül, hogy a bérbeadott ingatlan Magyarország területén található, a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte az ingatlan fekvése szerinti államban további vizsgálatot igényel.

Fontos szempont, hogy a bérbeadó gazdasági tevékenységének mennyire meghatározó részét teszi ki az ingatlan bérbeadása, továbbá, hogy ahhoz kapcsolódóan ténylegesen rendelkezik-e olyan szervezettel, amely lehetővé teszi számára az ingatlan hasznosítására irányuló szolgáltatás nyújtását. Amennyiben részletes vizsgálat után megállapítható, hogy a fenti feltételek nem teljesülnek, a bérbeadó külföldi társaságnak nem keletkezik telephelye Magyarországon.

Tekintettel azonban arra, hogy az ingatlan bérbeadása a HÉA-irányelv végrehajtási rendelete szerint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül, amelynek teljesítési helye az ingatlan fekvésének országa, a főszabály szerint a felmerülő általános forgalmi adót is az ingatlan fekvésének országában kell megfizetni. Így tehát a külföldi bérbeadó telephely hiányában is csak akkor mentesül az áfaregisztrációs és áfafizetési kötelezettség alól Magyarországon, ha a bérbevevő belföldi adóalany, akinek a külföldi társaság fordított adózás alá eső számlát tud kiállítani.

Amennyiben azonban a külföldi társaságnak az ingatlan bérbeadása miatt telephelye keletkezik Magyarországon, a külföldi adóalanynak be kell regisztrálnia Magyarországon, és az adókötelezettséget az általános szabályok szerint Magyarországon kell teljesítenie. Ez pedig jelentős többletadminisztrációt jelent.

Mi a helyzet a társasági adóval?

Míg áfa szempontból alaposabb mérlegelésre van szükség annak eldöntéséhez, hogy az ingatlan bérbeadása állandó telephelyet keletkeztet-e, addig a társasági adó szempontjából könnyebb az adózók helyzete.

A társasági adó telephely keletkezésének megállapításakor tekintettel kell lenni mind a társasági adóról szóló törvény, mind a külföldi adóalany illetősége szerinti állammal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény rendelkezéseire.

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények szerint az ingatlanvagyonból származó jövedelem általában abban az államban adóztatható, amelyben ez az ingatlan fekszik. A magyar jogszabály rendelkezése szerint az ingatlan térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása, továbbá ingatlan értékesítése telephelyet keletkeztet.

A fenti jogszabályok együttes olvasatából megállapítható, hogy amennyiben a bérbeadott ingatlan Magyarországon fekszik, a külföldi bérbeadónak a bérbeadási tevékenység időtartamától függetlenül társasági adó szempontból telephelye keletkezik Magyarországon. A társasági adót a magyar jogszabályok előírásai szerint kell teljesítenie, amelyhez be is kell jelentkeznie adóalanyként Magyarországon.

Röviden a helyi iparűzési adóról

Tekintettel arra, hogy a helyi adókról szóló törvény szerint telephelynek minősül többek között a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, a külföldi adóalanynak telephelye keletkezik a Magyarországon fekvő ingatlan bérbeadása esetén, így helyi iparűzési adó megfizetésére köteles.

Ahogy az a cikkünkből is kiderül, a gazdasági tevékenység helyétől eltérő országban fekvő ingatlan bérbeadása esetén rendkívül fontos a bérbeadási tevékenység alapos vizsgálata. Amennyiben ugyanis a bérbeadási tevékenységet helytelenül minősítik, az érintett ingatlant nem tekintik telephelynek és a külföldi adóalany elmulasztja az ezzel kapcsolatos regisztrációs, valamint adófizetési kötelezettségét, az adóhatóság utólag szigorú szankciókat állapíthat meg részére. A WTS Klient több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi adózás, a külföldi társaságok adóstruktúrájának tervezése területén, így bátran fordulhat hozzánk, ha külföldi cég Magyarországon fekvő ingatlanának hasznosítása kapcsán adótanácsadásra vagy / és adótervezésre lenne szüksége!

The post Ingatlan bérbeadása és telephely keletkezése appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A 2023. évi adóváltozások főbb új elemei

• Reklámadó: A javaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, így az adó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.

• 25 éven aluliak adókedvezménye: A kedvezmény 30 éves korig történő meghosszabbítása meghatározott feltételek teljesítése esetén a módosító csomagban nem kapott helyet. Ugyanakkor az adóhatóság, függetlenül attól, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e, a bevallási tervezetben fel fogja tüntetni a kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésére álló adatokat.

• Helyi iparűzési adó: Jelentős adóalap- és adószámítási módszerre vonatkozó módosítás kapott helyet a helyi adó törvényben. 2023-ban nem alkalmazandó az 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcs.

• Áfa: Az új lakások építésével kapcsolatos 5%-os áfa alkalmazásának lehetősége két évvel meghosszabbodik.

• E-nyugta: A tervek szerint a nyugtaadatokra is kiterjedne majd az adatszolgáltatás. A részleteket rendeleti szinten szabályozzák.

Az alábbiakban részletesen is kifejtjük a legújabb 2023. évi adóváltozások egyes elemeit.

Személyi jövedelemadó

A 2023. évi adóváltozások legfontosabb személyi jövedelemadóra vonatkozó pontjai a KATA adónem módosításával összefüggésben az átalányadózást érintik.

• Amennyiben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét negyedévente kell bevallania.

• A törvényjavaslat megszünteti a választást megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó bevételi értékhatár figyelembevételének kötelezettségét mind a kiskereskedelmi tevékenységet végzők, mind pedig az egyéb vállalkozói tevékenységet végzők esetében. Így 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható.

• Négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható Így amennyiben az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik (például a bevételi értékhatár túllépése miatt), akkor a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást ismételten nem választhatja.

A javaslat KMRP-vel (Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program), valamint a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan is tartalmaz új szabályokat. 

Szociális hozzájárulási adó / társadalombiztosítás

Az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot választó, szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművészek Magyarországról származó jövedelme mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

A 2023. évi adóváltozások a külföldön biztosítottakat is érintik. A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését, és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását. Ha az adózó igazolja, hogy külföldi biztosítási jogviszonya a kérelemben megjelölt időszaktól fennáll, akkor az állami adó- és vámhatóság visszamenőlegesen törli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét. Erről a törlésről az állami adó- és vámhatóság elektronikus adatszolgáltatással értesíti az egészségbiztosítási szervet. A rendelkezés kiegészítése lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosítási szerv a saját nyilvántartásában is lezárja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget és a külföldi biztosítási jogviszony meglétére tekintettel törölje az érintett TAJ számát. A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően a hatóságok ne kötelezzék ismételten egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Társasági adó 

Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye esetében a de minimis jogalapot a 2022. január 31. után benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni. Amennyiben az adózó 2022. január 31. után benyújtott adóbevallásában az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezményét érvényesítette, a jogalap módosítása érdekében önellenőrzést kell benyújtania.

Új átmeneti rendelkezés rögzíti a kamatlevonást korlátozó szabályok és a veszteségelhatárolási szabályok koherens alkalmazását arra a veszteségre, amely 2015 előtt keletkezett és még nem került felhasználásra.

A kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés miatt nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében kell megnövelni az adóalapot. Ennek megfelelően módosul a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása is.

A javaslat a bizalmi vagyonkezelési tevékenységre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat.

Általános forgalmi adó

2023. január 1-jei hatállyal bővül az általános forgalmi adózás szempontjából jogutódlásnak minősülő esetek köre. Az új esetkör az agrárgazdaságok átadásáról szóló, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadást foglalja magában.

A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában (az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet) foglalt előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazható 2024. december 31. után is (2028. december 31-ig), ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-én véglegessé vált, vagy az építést eddig az időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

A javaslat a 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelemi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezi a vonatkozó irányelvi előírásokkal összhangban, elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében. A 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazását egyes termékek és szolgáltatások esetében, majd a 2022/890/EK tanácsi irányelv ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig meghosszabbította. A törvényjavaslat a 2022/890/EU tanácsi irányelvvel összhangban így 2026. december 31-ig teszi lehetővé a fordított adózás alkalmazását az ott meghatározott (pl. bizonyos mezőgazdasági és acélipari) termékek és szolgáltatások esetében.

Figyelemmel arra, hogy az áfatörvény több ponton tartalmaz egyes építésügyi szabályokra, jogintézményekre való hivatkozást, a javaslat leköveti a használatbavételre vonatkozó építésügyi szabályokban bekövetkezett változásokat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében. Szintén az építésügyi szabályozásban bekövetkezett változások indokolják az ingatlanok létesítésére, átalakítására vonatkozó fordított adózási szabályokat érintő módosítást. A módosítás révén minden olyan, ingatlan létesítésére, átalakítására, rendeltetésének megváltoztatására stb. irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési munka a fordított adózás hatálya alá esik, amely hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött (pl. örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötött munkák).

A 2023. évi adóváltozások részét képezi az is, hogy külföldi pénznemben történő számlázás esetén a számlán csak abban az esetben kell feltüntetni forintban az áthárított adó összegét, ha az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet a kibocsátott számla kísér, belföldön adóztatandó.

E-nyugta

A tervek szerint a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatás is megvalósulna. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan – a technika fejlődését is figyelembe véve – a jövőben megújulna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné. Mindezen célok elérésének első lépéseként a törvényjavaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

Helyi iparűzési adó

Transzferár-korrekció

A hatályos szabályozás csak abban az esetben teszi lehetővé a vállalkozó számára, hogy transzferár-korrekció jogcímén csökkentse a helyi iparűzési adó alapját, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját. Ha azonban a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozhat arról is, hogy a társasági adóban, vagy annak megfelelő külföldi adóban érvényesítette a korrekciót. Méltányos ugyanezt a lehetőséget biztosítani arra az esetre is, ha a kapcsolt vállalkozás alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).

Egyszerűsített iparűzési adó-megállapításra vonatkozó szabályozás

A 2023. évi adóváltozások részeként megújul az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módja, és a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel.

Eszerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (az Szja tv. szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.

A kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.

Az iparűzési adóalap az adóévi bevétel nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. A törvényjavaslat három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg.

Az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben ezt a módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022-es adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon). A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó első adóévére is választhatja az adóalap-megállapítási módszert, mégpedig ezen, első adóévről szóló bevallásán jelölve ezt a tényt. Tehát a 2023-ban jogelőd nélkül kezdő vállalkozó a 2023-as adóévére is alkalmazhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, amit a 2024-ben benyújtandó bevallásán jelölhet.

Illetékek

A 2023. évi adóváltozások érintik az illetékekről szóló törvényt is. Eszerint megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége, bővül a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) történő lakásszerzés illetékmentessége, ugyanakkor szigorodik a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége.

Visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége

Az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A hatályos szabályok szerint a mentesség feltétele, hogy a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen. Ennek a követelménynek az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában kell csupán fennállnia, ezért a szabály egy formális cégbírósági aktus (a főtevékenység-változás bejegyzése) révén kijátszható. Ennek megelőzése érdekében a javaslat a vagyonszerző említett főtevékenysége egy meghatározott napon való fennállása helyett a fentebb említett kedvezményezett tevékenységekből vagy azok közül valamelyik tevékenységből származó árbevétel összes árbevételben képviselt 50%-os arányához köti a mentesség alkalmazhatóságát. A nettó árbevétel megoszlásáról (vagy annak várható megoszlásáról, ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának első napját megelőzően keletkezik) a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerzőnek pedig vállalnia kell, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni a mentesség követelményének. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás nem teljesül, azt a vagyonszerzőnek be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha a vagyonszerző nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, és az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás teljesülésének elmaradását, a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték kétszeresét kell pótlólag előírni.

CSOK és illeték

A CSOK nem csak lakásvásárláshoz, hanem lakásbővítéshez is igénybe vehető. Saját tulajdonban álló lakás bővítésekor ugyan nem keletkezik illetékkötelezettség, azonban más tulajdonában álló ingatlan bővítésekor (pl. tetőtér-beépítés) közös tulajdon jön létre, a hozzáépítőt pedig illetékkötelezettség terheli. Tekintve, hogy a CSOK felhasználásával történő lakásszerzések utáni illetékmentesség a hatályos szabályok alapján kizárólag vásárlások esetében alkalmazható, a javaslat pontosítja a jogcímet annak érdekében, hogy a mentesség az idegen tulajdonban álló lakás bővítésekor is biztosítható legyen.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A javaslat pénzügyi tranzakciós illetékmentességet vezet be a diákhitelekre.

Adóigazgatás

Csoportos adóalany létrehozása, illetve csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás esetében a soron kívüli általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani.

A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek és a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók is gyakran elmulasztják. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy a NAV a megszűnt foglalkoztató helyett pótolja a ’T1041-es adatlapok benyújtását a biztosítási jogviszonyok lezárása céljából a foglalkoztató megszűnésének időpontjára. Ez a dátum azonban csak vélelmezett megszűnési időpont lenne, mellyel szemben ellenbizonyításnak lesz helye, tekintettel arra, hogy a NAV a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó tényeket, körülményeket nem ismeri. A jogviszony végének vélelmezett dátuma az a nap lenne, amikor a foglalkoztatót nyilvántartó szerv törli a foglalkoztatót a nyilvántartásból.

Határozott idejű szerződések esetén indokolt jogszabályban előírni, hogy már a biztosítotti bejelentés megtételekor közölni kell a jogviszony szerződés szerinti végső (záró) időpontját is. Ez az adózónál adminisztráció-csökkentést jelentene, illetve csökkenne az adózói figyelmetlenség miatt le nem zárt jogviszonyok száma. Ha módosul a határozott idejű szerződés időtartama, akkor továbbra is nyitva áll a változásbejelentés megtételének lehetősége.

A 2023. évi adóváltozások fontos eleme, hogy a szokásos piaci ár megállapítása kapcsán hozott határozat hatálya teljes adóévekre terjedhet ki, valamint a legkorábbi kezdő időpont a kérelem benyújtása adóévének első napja lehet. A módosítás az OECD-tagállamok gyakran alkalmazott úgynevezett „roll-back” szabályát követi, azaz azt, hogy a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban a külföldi eljáró hatóság és az adópolitikáért felelős miniszter megállapodása alapján a határozat hatálya korábbi időszakokra is kiterjedjen.

A kétoldalú és többoldalú eljárásokban az egyeztetés lefolytatására jelenleg nincs határidő, ez parttalanná és aránytalanul elhúzódóvá teheti az eljárást. Az OECD elvárja, hogy a kölcsönös egyeztető eljárások átlagosan két év alatt lezáruljanak. A módosítás az ilyen kétéves határidőt rögzíti, és meghatározza a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kétoldalú és többoldalú eljárásban, a külföldi állam illetékes hatóságával történő egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt.

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CbCR)

2021. december 1-jén hirdették ki a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet. A számviteli irányelv értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. A törvényjavaslat tartalmazza ennek a közzétételi kötelezettségnek a szabályait. Az új közzétételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket 2023. június 22-ig kell átültetni, és a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell először alkalmazni. 

Számviteli törvény

Kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számítása

A számviteli törvény általános jelleggel rendelkezik arról, hogy egy új, jogelőd nélkül alapított vállalkozó esetén hogyan kell figyelembe venni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárokat. A rendelkezések azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejött vállalkozó esetén. A 2023. évi adóváltozások részeként a javaslat hiánypótló rendelkezésként meghatározza, hogy ilyenkor a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben

A hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozás mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

A vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése

A hatályos törvényi előírások rendelkeznek arról, hogy átalakulás esetén a vagyonmérlegben mely tételekkel változhat a jogelődnél kimutatott eredménytartalék összege a jogutódra vonatkozóan. Ezeket a rendelkezéseket indokolt kiegészíteni az időközben végrehajtott eredménytartalékot érintő törvényi változásokkal (az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összege, illetve a korábbi pótbefizetés elengedésének eredménytartalékban történő elszámolása).

A létszám fogalmának egyértelműsítése (számvitel)

Az egységesített „átlagos létszám” alatt az „átlagos statisztikai állományi létszámot” kell érteni.

DAC7 adatszolgáltatás

A fentiekben részletezett 2023. évi adóváltozások mellett egy másik, adózást érintő törvényjavaslat elfogadása is folyamatban van (T/1305), amely a digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, 2011/16/ EU Irányelv (DAC7 Irányelv) módosításának magyar jogrendbe való átültetését szolgálja. A DAC7 adatszolgáltatás a digitális platformokat üzemeltető cégek számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, amely az adatszolgáltatással érintett ún. aktív értékesítőkre és az általuk végzett ún. érintett tevékenységre terjed ki. Az adatszolgáltatással érintett tevékenységek az ingatlan bérbeadás, személyi szolgáltatás, áruk értékesítése, közlekedési eszköz bérbeadása. A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba. Az adatszolgáltatási időszak egy naptári év, amely alapján az első DAC7 adatszolgáltatást 2024. január 31-ig szükséges majd teljesíteni az adóhatóság felé.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni az október 18-án beterjesztett 2023. évi adóváltozások legfontosabb elemeit. Ha azonban hiányérzete merül fel, vagy kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post 2023. évi adóváltozások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Milyen adónemeket érintenek a transzferár-korrekciók? 

A transzferár-szabályoknak való megfelelés megköveteli a kapcsolt vállalkozásoktól, hogy egymás közötti ügyleteikben a szokásos piaci ár elvének megfelelően alakítsák ki árazásukat. Mivel év közben, az egyes megrendelések esetében ez nem mindig lehetséges, ezért gyakori, hogy év végén történik a felek között az év során alkalmazott árak kiigazítása a szokásos piaci árnak megfelelő mértékre. A transzferár-korrekciók vizsgálata a konszerneken belül alapesetben a jövedelemadók szempontjából szükséges. Magyarországon azonban a transzferár-korrekciók a társasági adó mellett hatással lehetnek a helyi iparűzési adóalapra is, amely forgalmi adó típusú elemeket is hordoz magában, vagy akár az innovációs járulékra, de egyes esetekben az általános forgalmi adó bevallásunkra is. 

Hogyan kell a kiigazításokat kezelni? 

A kiigazítás praktikus megvalósítása többféleképpen történhet. Az első kérdés ilyenkor általában az, hogy a kiigazítás kizárólag egy társasági adóalap-korrekciós tételként jelenjen meg vagy pedig számvitelben is elszámolt korrekcióként.

A magyar számviteli törvény szabályainak megfelelően a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy az egymás közötti szerződéseikkel összhangban, egy meghatározott időszak alatt, a normál üzleti tevékenység keretében értékesített, beszerzett eszközökre, szolgáltatásokra vonatkozó utólagos ellenérték-korrekciót könyvviteli elszámolásaikban az eredeti ügyleti ellenérték módosításaként szerepeltessék, azaz ügyleteik ellenértékét piaci árra módosítsák, ezzel elkerülve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adóalap-módosítást.

A magyar számviteli törvény rögzíti, hogy ezen ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetén az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás-igénybevétel esetén az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.

Kettős adóztatási problémák és a helyi iparűzési adó különleges státusza

A számviteli elszámolás persze aztán nemcsak a társasági adót érinti, de helyi iparűzési adó szempontból is kiemelt jelentőségű. A helyi iparűzési adó ugyanis az értékesítés nettó árbevételét alapul vevő adótípus, így az egyéb bevételként elszámolt transzferár-korrekciók alapvetően nem lennének hatással a helyi iparűzési adóalapra, míg az értékesítés nettó árbevétele részeként elszámolt kiigazítást a társasági adón túl iparűzési adókötelezettség is terheli.

A 2021-es adóévtől hatályos jogszabály-módosítást megelőzően a helyi adókról szóló törvény nem tartalmazott konkrét szabályokat a transzferár-korrekciók vonatkozásában. Az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályaiból ugyanakkor korábban is levezethető volt, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amely során a szerződés szerinti ár eltér a szokásos piaci ártól.

Helyi iparűzési adónemben a szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a társasági adóról szóló törvény előírja ezt a kötelezettséget. Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. Csak akkor lehetséges az adóalap csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnerének azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. Ha az üzleti partner nem alanya a helyi iparűzési adónak (külföldi fél esetén vagy olyan belföldi vállalkozó esetén, amely csak olyan településen rendelkezik székhellyel vagy telephellyel, amelyik településen nincs bevezetve az iparűzési adó), akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy az iparűzési adónak megfelelő adóban, annak hiányában a társasági adóban vagy a társasági adónak megfelelő külföldi adóban veszi figyelembe ezt a korrekciót.

Nemzetközi konszernek esetében a helyi iparűzési adó figyelembevétele mindig is neuralgikus pont volt, és a teljes magyar adófizetési kötelezettség egy jelentős részét teheti ki. A közvetlen adók rendszerében az lenne az ideális, ha a transzferár-korrekciók minden érintett társaság esetében működnének, azaz például egy német transzferár-korrekció miatti adóalap-növelésnek a magyar leányvállalat esetében egy adóalap-módosító (csökkentő) tétellel kellene párosulnia. Ezt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendszerében és azok alapelvei alapján el is tudjuk végezni, hiszen az egyezmények a kapcsolt felek közötti árakra vonatkozóan külön szabályt tartalmaznak. Sajnos azonban nem minden adóegyezmény nevesíti a figyelembe vehető adónemek között a helyi iparűzési adót, ami akár a helyi iparűzési adó korrekciók esetében kettős adóztatáshoz is vezethet. 

Mi lesz az áfával? 

Annak megítéléséhez, hogy a transzferár-korrekciók mikor módosítják a korábbi egyes termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások már számlázott értékét egyedileg (mindehhez a számlák helyesbítésének és az áfabevallások korrekciójának is meg kell történnie), és mikor beszélünk csak egy, a korábbi egyedi értékesítésekhez közvetlenül nem kapcsolódó, felek között elszámolt egyéb pénzügyi, eredményességi korrekcióról (ez utóbbi esetben nem szükséges módosító számla kiállítása), a felek közötti szerződéses megállapodásból szükséges kiindulni.

A cikkben összefoglaltak alapján elmondható, hogy az év végi transzferár-korrekciók igen alapos vizsgálatot igényelnek annak érdekében, hogy valamennyi adónemre vonatkozóan megtörténjenek a megfelelő helyesbítések. Transzferár-szakértőink szívesen állnak rendelkezésükre mind a transzferár-korrekciók kezelése, mind az alátámasztó dokumentációk Amadeus TP Catalyst programmal történő elkészítése kapcsán.

The post Év végi transzferár-korrekciók Magyarországon appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt szükséges adóintézkedésekről 

A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló, 17668. számú törvényjavaslat két legfontosabb eleme a kkv-k kedvezményes helyi iparűzési adójának jövő év végéig történő meghosszabbítása és a szocho további csökkentése. Lássuk a részleteket!

• Helyi parűzési adó: Az őszi adócsomag meghosszabbítaná a tavaly decemberben kihirdetett rendelet hatályát, és a 2022-ben végződő adóévben is fenntartaná a 4 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű vagy mérlegfőösszegű vállalkozások esetében a helyi iparűzési adó 1%-ban történő maximalizálását. Ezt az adómérték-szabályt a naptári évtől eltérő üzleti évet választó kkv-knak a 2022-ben kezdődő adóévben kellene alkalmaznia. Ezzel összhangban, 641/2021. számon már november 26-án hatályba is lépett egy kormányrendelet, miszerint az önkormányzatok a 2020. december 2-án fennálló adómértékeket nem emelhetik 2021-ben és 2022-ben sem, az akkor meglévő adókedvezmények, mentességek körét nem szűkíthetik, új helyi adót, települési adót pedig nem vezethetnek be. A csökkentett adómérték hatását – a 2021. évi helyzettel azonos módon – a 2022-ben esedékes előleg-részleteknél is érvényesíteni kell. Ezért a 2022-ben esedékes adóelőlegnek (azaz a 2021-ben, az önkormányzati rendelet szerinti adómérték alapulvételével már bevallott 2022. évi első előleg-részletnek és a 2022-ben, a 2021-es adóévről szóló bevallásban szintén az önkormányzati adórendelet szerinti mértékkel bevallandó, 2022. évi második előleg-részletnek) csak az 50%-át kell megfizetni az eredeti esedékességi időpontokban. A kapcsolódó nyilatkozatot 2022. február 25-éig kell az állami adó- és vámhatóságon keresztül benyújtani, amely továbbítja azt a vállalkozó székhelye és a vállalkozó állami adó- és vámhatóság által ismert telephelye szerinti önkormányzat számára.

• Munkáltatói terhek: A szociális hozzájárulási adó további csökkentése a tavaszi adócsomag javaslatához képest még korábban és még drasztikusabban valósulna meg: mértéke már január 1-jétől 13% lenne, és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás is ezzel egyidejűleg, január 1-jén szűnne meg. Ha egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni. A szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző gazdálkodók a szociális hozzájárulási adóból a már elfogadott szabályok szerint kedvezményt érvényesíthetnének. A szocho csökkentésével és a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a munkáltatói terhek így összesen négy százalékponttal mérséklődnének jövőre. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is 13%-ra csökkenne jövőre a jelenlegi 15,5%-ról.

• Kisvállalati adó: Ha elfogadják az őszi adócsomag részeként benyújtott javaslatot, a KIVA kulcsa 2022. január 1-jétől a korábbi évekhez hasonlóan, újabb 1%-kal, 10%-ra csökken.

• Start-számla: Az őszi adócsomag módosítaná a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvényt, és duplájára – 6 000 forintról 12 000 forintra – emelné a Start-számlára (babakötvény) befizetett összegek utáni állami támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket és a Magyarországon nevelésbe vett gyermeket a Start-számlára történő befizetéstől függetlenül is megillető támogatás is duplájára, 12 000 forintról 24 000 forintra nőne.

Javaslat a veszélyhelyzettel összefüggő adóintézkedésekről

A 17668. számú törvényjavaslat mellett az őszi adócsomag másik eleme az azzal egy napon, szintén november 23-án benyújtott, 17671. számú törvényjavaslat a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről. A salátatörvény-javaslat többek között módosítaná a Munka Törvénykönyve és az Szja tv. távmunkavégzésre vonatkozó szabályait, és veszélyhelyzet idején kialakult, eddig csak rendeletileg szabályozott gyakorlatot, a részben otthonról végzett munkát átemelné a normál jogrendbe. Emellett a javaslat számos áfaszabályt is megváltoztatna. A legfontosabb tervezett adómódosítások a következők:

• Távmunka: A Munka Törvénykönyvének távmunkavégzésre vonatkozó szabályainak változásával összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény is módosulna. Eszerint igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősülne a távmunkavégzéssel összefüggésben – vagyis a legalább részben otthonról dolgozó munkavállalóknak – fizetett költségtérítésből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része lenne igazolás nélkül elszámolható költség.

• E-áfa: A javaslat hatályon kívül helyezi az adóhatóság általi áfabevallási tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, vagyis a többször halasztott e-áfa bevezetésének egyelőre búcsút kell inteniük a cégeknek.

• Fordított áfa: Az egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén alkalmazható fordított adózás az uniós jogi változásokkal összhangban meghosszabbodna. Ez azt jelenti, hogy ezekben a szektorokban július 1. után sem szűnne meg a fordított adózás.

• Adómentesség: A javaslat mentesíti az adó alól az Európai Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékimportot, termékbeszerzést, szolgáltatás-igénybevételt, amely a koronavírus-járványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. Az adómentesen importált, beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után utólag meg kellene fizetni az adót, ha a termék felhasználása nem a célnak megfelelően történik. Az adómentesség a 2020. december 31. után teljesített ügyletekre, visszamenőleg is érvényes lenne. 

Törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról

Az őszi adócsomag javaslatainak benyújtása előtt két héttel a Magyar Országgyűlés 2021. november 9-én elfogadta a 2021. évi CXV. törvényt, amely a vállalkozások számára adható fizetési könnyítési szabályokat hosszabbítja meg. A törvény 2022. június 30-áig engedélyezi a rendkívüli adókönnyítési lehetőségek igénybevételét, függetlenül attól, hogy idén éltek-e a lehetőségek valamelyikével vagy sem. A két lehetőség, a pótlékmentes részletfizetés vagy fizetési halasztás, illetve a rendkívüli adómérséklés közül az adott évben csak az egyik kérhető, és mindkét esetben igazolni kell, hogy a cég a járványhelyzet miatt került nehéz helyzetbe.

A 12 havi pótlékmentes részletfizetést vagy 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást 5 millió forintos adótartozásra lehet kérni. Az adótartozás túllépheti ezt a korlátot, de a NAV ezen kedvezmény alapján csak 5 millió forint adóra adja meg a könnyítést. A részletfizetés és a fizetési halasztás a levont járulékokra és személyi jövedelemadóra is igénybe vehető.

A másik adókönnyítési lehetőség, amelyet a törvény meghosszabbít, a rendkívüli adómérséklés. Eszerint, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetleníti, az adóhatóság az adótartozást egy alkalommal, 20%-kal, legfeljebb 5 millió forinttal mérsékelheti. Az adó törlését olyan adónemeken fennálló tartozásra is lehet kérelmezni, melyeket más személyektől vont le a vállalkozás, például személyi jövedelemadó vagy társadalombiztosítási járulék.

Az adókönnyítéseket fenntartó törvényt november 17-én hirdették ki.

Az őszi adócsomag jelentős adóváltozásokat hoz, amelyek érintik a legtöbb adózót. Különösen a kkv-k kedvezményes helyi iparűzési adójának jövő év végéig történő meghosszabbítását és a szocho további csökkentését érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne az őszi adócsomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post Őszi adócsomag: változások 2022-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A jövő évi tervezésnél a megszavazott 2021-es adócsomag legfontosabb elemei mellett nem szabad elfeledkezni a már nyáron megszavazott adómódosító rendelkezésekről sem, amelyeknek már az év végi feladatoknál is hatása van, gondoljunk csak a WTS Klient által is a jogszabályalkotóktól többször kért helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség eltörlésére. A döntéshozók figyelmét arra is szeretnénk felhívni, hogy a turbulens környezetben az egyes szabályok hatályára (hatályba lépés és a szabály kivezetésének időpontja), illetve a rendeleti szabályok ideiglenes adómódosító hatásaira is figyelni kell. Ezeket a szabályokat honlapunkon a „koronavírus rovatban” ismertetjük időről időre.

Lényegi változások

A korábbi cikkünkben felsorolt legfontosabb 2021. évi adóváltozások közül a cégvezetők figyelmét az alábbi lényegi módosításokra hívjuk fel:

• A fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

• Változik a telephely definíciója a társasági adóban. A Magyarországon magyar munkavállalókat alkalmazó külföldi cégek struktúráit ismét meg kell vizsgálni.

• DAC6: A 2018. június 25. és 2020. június 30. között megvalósított ügyletek jelentési határideje augusztus 31-éről 2021. február 28-ára tolódik; míg a július 1-jétől kezdődően elérhetővé tett konstrukciók, illetve azon ügyletek vonatkozásában, ahol a végrehajtás első lépésére 2020. július 1-jét követően kerül sor, az (első) adatszolgáltatási határidő 2020. július 31. helyett 2021. január 31-ére változott.

• Jelenleg is adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, és az adómentesség kibővül a járványügyi szűrővizsgálat (Meglátásunk szerint a veszélyhelyzet alatt nyújtott szűrővizsgálat is adómentes a Stabilitási törvény alapján).

• Eltörlésre került a helyi iparűzési adó feltöltésének intézménye.

• Nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kell benyújtani az egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó helyi iparűzési adóbevallást.

• Helyi iparűzési adóban a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségével, és így annak akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra vonatkozó hatásával is számolni kell.

• Megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség.

• 2021-től bővül az online számla adatszolgáltatás köre a magánszemélyek felé kiállított számlák A kötelezettség január 4-étől indul, és számíthatunk egy szankciómentes időszakra is március végéig. Ezen időponttól gyakorlatilag minden számlát jelentenie kell az adózóknak.

• Az online számla adatszolgáltatásban a jelenlegi 2.0 rendszert a 3.0 rendszer váltja várhatón január 4-étől. Érdemes odafigyelni, hogy a rendszereinkben a változás időben átvezetésre kerüljön, és akár az elektronikus számlázás eddig halogatott bevezetéséről is dönthetünk.

• Jön az eÁfa bevallás. A bevallás-tervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi majd elérhetővé az adóalany részére. A NAV 2021. júliusi adatai alapján készíti el először a tervezetet. A tervezet használata opcionális a vállalkozások számára.

• Változik az EKÁER szabályozása. A rendszer csak a kockázatos termékek esetében lesz kötelező, és a bírságolási szabályok is módosításra kerülnek.

• A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetésre kerül, de a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén. Hatálya: ha a 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra, az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz erről közzé. A szűkítés a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

• Újra bevezetésre kerülnek a kedvezményes 5%-os lakásáfa szabályok, kapcsolódó illetékmentességi szabályokkal. (Ezek a szabályok egy külön törvényjavaslatban kaptak helyet, nem a 2021-es adócsomag elemeként.)

• 2021. június 30-áig lehetőség van magasabb összeg juttatására a SZÉP kártya alkalmazásával (mindezt szociális hozzájárulási adó mentesen).

• 2021. június végéig meghosszabbításra került a külföldiek magyar cégekben történő tulajdonszerzésével kapcsolatos bejelentési szabály.

• A veszélyhelyzet fennállása alatt az ingyenes átadásokra és szolgáltatásokra különleges szabályok alkalmazandóak.

• Egyes COVID által leginkább sújtott ágazatok adókedvezményben (pl. szocho, szakképzési, rehabilitációs hozzájárulás), vagy akár közvetlen támogatásban részesülnek.

• Az EU jogszabályokkal összhangban jelentős változásokra kell felkészülniük a távértékesítő cégeknek, a távértékesítésben közreműködőknek, valamint a külföldi magánszemélyek felé szolgáltatásokat nyújtóknak.

• A KIVA kulcsa 11%-ra csökken, árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra Ismét érdemes tehát átgondolni a KIVÁ-ra történő áttérést.

• KATA: A 2021-es adócsomag kiegyenlítő szorzót iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42%-a.

A fentieken túl, a 2021-es adócsomag részleteit tartalmazó T/13258. számú törvényjavaslathoz később beterjesztett összegző módosító javaslat alapján többek között a Tao. törvény egészült ki fontos változásokkal. Ezek közül a legjelentősebbek a járvány elleni védekezésre is felhasználható sporttámogatásokat és tao-felajánlásokat, illetve a külföldi telephely adószámítását érintő módosítások.

Tao-támogatás a járvány elleni védekezésre

A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményével összefüggésben a társasági adóból az adózó ezentúl támogatást nyújthat a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek 100%-os támogatására. A tao-támogatást eszerint tehát teljes egészében fel lehet használni például lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő vagy folyadék, egészségügyi védőruházat vásárlására vagy egészségügyi vizsgálat kifizetésére.

A külföldi telephely adószámításának változásai

Az elfogadott 2021-es adócsomag pontosítja a Tao. törvény kettős adóztatás és a transzferár módosítás együttes alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit is. Eszerint, ha a belföldi illetőségű adózó azért nem jogosult a transzferár szabályok adóalap csökkentő tételének alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezik a törvényben előírt adóalap növelő nyilatkozattal, akkor először a jelenleg is hatályos szabályokkal összhangban módosítania kell az adóalapot úgy, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. Ezt követően a belföldi illetőségű adózó csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével. A csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely jövedelmének megállapításakor alkalmazott transzferár szabályok alapján kalkulált növelő tétel 90%-a és a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegéből a külföldi telephely bevételét meghaladó összeg közül a kisebbet.

5%-os áfa az éttermi étel kiszállítására vagy elvitelére

A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben bezárt éttermeket a 2021-es adócsomag mellett egy további, rendeletben kihirdetett adóváltozás is jelentősen érinti. Az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló, 498/2020. (XI. 13.) kormányrendelet alapján ugyanis arra az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, amelyet étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén is 5%-os áfa terhelne, az áfa mértéke a veszélyhelyzet idejére ugyanúgy az adó alapjának 5%-a. Az adómérték nem alkalmazható az ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.

A 2021-es adócsomag jelentős adóváltozásokat hoz, amelyek érintik a legtöbb adózót. Különösen az online számla adatszolgáltatást és az e-kereskedelmet érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne a 2021-es adócsomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post Itt a megszavazott 2021-es adócsomag! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Személyi jövedelemadó

• Béren kívüli juttatás: 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 000 forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak. A nem államháztartási szervezetnél dolgozó munkavállalók esetében év végéig még a jelenlegi 800 000 forintos keret alkalmazható.

• Adómentes juttatások: A nem pénzben kapott juttatások közül jelenleg is adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, és az adómentesség kibővül a járványügyi szűrővizsgálattal.

Társasági adó

• Szigorodó telephely-szabályok: A nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni. Egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely-fogalomnak való megfelelés fennáll. Következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.

• Osztalék: A számviteli törvény módosulására tekintettel a 2021. évi adómódosító csomag hatályon kívül helyezi azt a speciális rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap-növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.

• Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét alapesetben nem lehet igénybe venni.

• Az ellenőrzött külföldi társaság definíciója is módosul. Ezzel összefüggésben az osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kiegészítésre kerül annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.

• Behajthatatlan követelés: A 2021. évi adómódosító csomag szerint az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást vezet.

• A fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel 2021. január 1-jétől az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik. 

Áfa

• eÁfa: A 2021. évi adómódosító csomag lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfabevallás tervezetét, tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is. A bevallás-tervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi majd elérhetővé az adóalany részére. A NAV 2021. júliusi adatai alapján készíti el először a tervezetet. A tervezet használata opcionális a vállalkozás számára.

• Az EU szabályoknak való megfelelést szolgáló módosítások négy nagy területet ölelnek fel: Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, kisértékű import küldemények áfamentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, továbbá az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A 2021. évi adómódosító csomag ennek megfelelően definiálja, hogy az áfaszabályok alkalmazásában mi minősül Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének. Továbbá olyan, meghatározott esetekben, amikor az adóelkerülés kockázata különösen magas, adófizetésre kötelezetté teszi azokat az adóalany elektronikus felületeket, amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával.

• Az elektronikus kereskedelem keretében történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a 2021. évi adómódosító csomag nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adóalany elektronikus felületek számára azon ügyletek tekintetében, amelyeket nem adóalanyok részére teljesítettek a közreműködésükkel a Közösség területén. Ennek megfelelően, ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék vagy szolgáltatás nem adóalanyok részére történő, a Közösség területén teljesített értékesítését, illetve nyújtását segíti elő, akkor a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást elősegítő adóalany köteles nyilvántartást vezetni ezen termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról.

• Behajthatatlan követelés: 2021. január 1-jétől lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül általános forgalmi adóalanynak.

• Személygépkocsi értékesítés: A hatályos szabályozás értelmében adómentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A 2021. évi adómódosító csomag egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.

• Számlakibocsátás: A hatályos szabályozás a számlaadás alóli mentesítést nem adóalany részére teljesített ügylet esetében részben attól teszi függővé, hogy milyen módon történt a fizetés (az értékesítő és a vevő egyidejű jelenlétét feltételező fizetési módok felsorolásával). Tekintettel arra, hogy a fizetési és a számlázási módok terén is jelentős fejlődés ment végbe ennek a szabálynak az elfogadása óta, indokolatlan a számlaadás alól mentesítést a fizetési módhoz kötni. A 2021. évi adómódosító csomag így megszünteti ezt a feltételt. Az áfára vonatkozó jogszabályok értelmében kötelező a számla kiállítása abban az esetben, ha az adóalany Közösségen belüli távértékesítést teljesít. A törvényjavaslat kimondja, hogy abban az esetben, ha az adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, az egyablakos rendszer alkalmazásának egyszerűsítése érdekében, valamint az egyablakos rendszer alkalmazásához előírt nyilvántartási kötelezettségre tekintettel, nem kötelező számla kibocsátása. Azonban, ha a vevő számlát kér, az értékesítő köteles lesz számlát kibocsátani. 

A 2021. évi adómódosító csomag módosítja továbbá az áfa-csoport „tagsági” szabályait is, az egyablakos rendszer alkalmazásának hatályát pedig kiterjeszti minden, a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre. 

Online adatszolgáltatás, számlakibocsátás

• 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számláról történő adatszolgáltatás nem foglalja magában a vevő, igénybe vevő nevét és címét.

• Amennyiben az adóalany előleget kapott, az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot kell szolgáltatni.

• Ha az adóalany belföldön kívül teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, köteles adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet e törvény területi hatályán kívül esik.

• Az online számla-adatszolgáltatásra vonatkozó módosítások 2021 első munkanapján lépnek hatályba.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA kulcsa 11%-ra csökken, árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik. A létszámhatár változatlanul 50 fő, és az árbevétel-korlát, valamint a létszám számításánál figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások adatait is.

Helyi adók

• Módosul és egyúttal az adózók számára egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallási rendje azáltal, hogy az adóalanyok a jövőben nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat. Az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs kötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál.

• A törvényjavaslat indoklása szerint az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér. A javaslat rögzíti a kapcsolt felek közti ügyleteknél a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét, ha az ügylet hatással van akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra. A javaslat szerint a szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a Tao. törvény előírja ezt a kötelezettséget.

• A 2021. évi adómódosító csomag értelmében az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnik. (Az ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség az építőipari tevékenységet terheli, és 180 nap települési munkavégzés után a települési telephely keletkezését és annak bejelentését vonja maga után.) Erre figyelemmel a javaslat a 30 napon túli építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségére vonatkozó hatályos szabályokat megszünteti.

• A 2021. évi adómódosító csomag rögzíti, hogy amennyiben a vállalkozó a számvitelről szóló törvény szerinti jelentős vagy nem jelentős összegű hibára tekintettel önellenőrzést végzett, vagy az adóhatóság végzett ellenőrzést és a hiba a feltárása évében a helyi iparűzési adóalapjára is hatással volt, azaz a hiba feltárása adóévének adóalap-elemeinél (és nem csak a korábbi évekre vonatkozó önellenőrzésnél) is figyelembe kellene venni a hiba korrekcióját, mert azt a főkönyvi könyvelésben rögzítik, akkor az adóalap-elemeket ennek megfelelően kell számítani. Ezzel kizárható, hogy egyes tételeket a vállalkozó két adóévben is figyelembe vegyen a helyi iparűzési adóalap megállapítása során, azaz ne növelje vagy csökkentse kétszer az adóalapot.

Gépjárműadó

A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban.

Adóigazgatás

• Automatikus fizetési kedvezmények értékhatárának megemelése: Jövő év elejétől a megbízható adózók az évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe. A természetes személyek 500 000 forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

• Kezdő vállalkozások támogatása: A 2021. évi adómódosító csomag hat hónapról 12 hónapra emeli a mentorálási időszakot, hogy ezáltal is segítse a vállalkozások beindítását.

A fenti várható módosítások érintik a legtöbb adózót. Különösen a társasági adót (pl. telephely keletkezése) és a helyi iparűzési adót érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne a 2021. évi adómódosító csomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post 2021. évi adómódosító csomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség

A 2020-as nyári adómódosítások szerint hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény azon bekezdése, miszerint „annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie”. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy megszűnik a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettség már a 2020-as évre vonatkozóan is. A kötelezettség eltörlése vonatkozik a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozásokra is.

Egyéb helyi adók

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében megszűnik a reklámhordozók után fizetendő építményadó-fizetési kötelezettség.

Társadalombiztosítási változások, szociális hozzájárulási adó

Változik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény is. A módosítás értelmében a törvény által rögzített járulékfizetési alsó határ (a minimálbér 30%-a) és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni minden munkaviszonyban.

Idén júliustól a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos járulékká változik. Az új járulék megnevezése társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke megegyezik az előbb felsorolt járulékok összegével, azaz 18,5%. A változtatás azzal is együtt jár, hogy a járulékalapot képző jövedelem után szinte minden biztosítottnak 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Könnyítést jelent viszont a társas vállalkozások számára, hogy 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke újabb két százalékpontot csökken, 17,5%-ról 15,5%-ra változik. 

KATA: 40%-os különadó 

A „katásokra” vonatkozóan a kormány már a koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben bevezetett néhány átmeneti intézkedést, a 2020-as nyári adómódosítások nyomán azonban tartós változásokra is fel kell készülnie ennek az adózói körnek.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény kiegészül azzal, hogy 2021-től a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. 2021. január 1-jén a NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.

A 2020-as nyári adómódosítások bevezetik az extra 40%-os adót azok számára, akik üzletfelüknek 3 millió forintnál nagyobb összeget számláznak ki egy évben. Ezzel a Pénzügyminisztérium nem titkolt szándéka, hogy az ún. bújtatott foglalkoztatást korlátozza. A különadót 2021-től kell megfizetni:

• az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőnek, ha olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

• a kisadózó vállalkozásnak, ha olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

• az Art. szerinti kifizetőnek, ha a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladóan így kifizetett összeg után.

Az adót az első két esetben a juttatás / bevétel után a megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az utóbbi esetben elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig, amelyet megelőzően a kifizető az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizetőnek fel kell tüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Ez egy extra különadó, amelynek megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.

Új adatszolgáltatási kötelezettségek a kisadózóknak

A kisadózó 2021-től köteles írásban tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatba lépő kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül, illetve arról, ha ez a jogállás megszűnik vagy újra keletkezik.

A kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40%-os adó alapjaként (fenti pontok értelmében) figyelembe vett összegről.

EKÁER

2021-től változnak az EKÁER-hez kapcsolódó jogszabályi előírások. A kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról külön hírlevélben tudósítunk.

DAC6 adatszolgáltatási kötelezettség határidejének meghosszabbítása

Azon adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek megkezdésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor, a határidő 2021. február 28-ára tolódik ki.

A 2020. július 1. utáni ügyletek esetében a 30 napos bejelentési határidőt első alkalommal 2021. január 1-jétől kell számolnunk, azaz praktikusan az első határidő 2021. január 31. lesz.

Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a 2020-as nyári adómódosítások, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

The post 2020-as nyári adómódosítások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amely bizonyos tételekkel, így a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető. Nem árt azonban vigyázni, ugyanis, ha nem felel meg az ilyen címen levont összeg a közvetített szolgáltatások értéke törvényi fogalmának, az önkormányzati adóhatóság adóhiányt és adóbírságot állapíthat meg.

A közvetített szolgáltatások értékének definíciója 

A közvetített szolgáltatást több törvény is definiálja, így az általános forgalmi adóról szóló törvényben, valamint a számviteli törvényben is megtaláljuk a fogalmat. Mindazonáltal a helyi iparűzési adó szempontjából a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény saját, sui generis, kategóriát állít fel. E szerint a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható.

Mire érdemes még figyelni? 

Bár már a törvényi definíció is kellően bonyolult, összetett feltételrendszert jelent, a napvilágot látott jogértelmezések, a bírói gyakorlat további – első látásra evidensnek nem feltétlen nevezhető – követelményeket is tartalmaznak a közvetített szolgáltatások kapcsán. Ilyen követelmény például, hogy az adóalany felé kibocsátott bejövő számla ne kövesse, hanem megelőzze azt a számlát, amelyet az adóalany bocsát ki („továbbszámláz”) a megrendelője felé. A megrendelő felé kibocsátott számlából csak akkor tűnik ki a közvetítés ténye, ha a saját és a közvetített szolgáltatás a számlán külön-külön sorban szerepel.

Mint azt már kiemeltük, fontos, hogy az adóalany és a megrendelője írásban kössön szerződést, amiből a közvetítés lehetősége egyértelműen kitűnik. A megrendelő és az adóalany közötti szerződésre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő formakényszert, így elvben egy megbízási, vagy egyéb, atipikus szerződés is lehetővé teheti az adóalap csökkentését. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy van olyan vélekedés, mely szerint ennek a törvényi feltételnek leginkább a bizományi szerződés felel meg (a bizományos a megbízó javára a saját nevében vállal kötelezettséget a szerződés megkötésére a szolgáltatás kapcsán). Továbbá, bár a jogszabály ezt sem nevesíti, indokolt megfelelő nyilvántartási rendet is kialakítani a kimenő és a bejövő számlák kapcsán.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a kockázatot? 

Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy a közvetített szolgáltatások gyakran az önkormányzati adóhatóság célkeresztjébe kerülnek. Célszerű tehát a korábbi évek helyi iparűzési adó bevallásait, és az azok alapját képező dokumentációt áttekinteni, átvilágítani és megbizonyosodni arról, hogy az adóalapnak a közvetített szolgáltatások értéke jogcímen történő csökkentése megfelelt-e a jogszabályoknak. Amennyiben pedig már ellenőrzés kezdődik, vagy van folyamatban, javasolt minél előbb szakértőhöz fordulni.

Amennyiben kérdése merülne fel a közvetített szolgáltatások szerepeltetésével kapcsolatban az Ön cégének iparűzési adóbevallásában, szívesen segítünk. Az elmúlt húsz évben több száz cégnek készítettük el vagy vizsgáltuk át a helyi iparűzési adóbevallásait. Adótanácsadó csapatunk várja jelentkezését e-mailben, vagy telefonon!

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó kapcsán appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Társasági adó

 Az IFRS adózási vonzatai közül kiemelkedő fontosságú a társasági adó.

A bevezetés során társasági adó szempontból a szabályozás úgy került kialakításra, hogy az átállás során a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Biztosítani kellett egyszerre azt, hogy a költségvetés adóbevételei se csökkenjenek az átállással, és az adózók is kiszámítható adminisztrációval, adókalkulációval tervezhessenek az átállást követő években, figyelembe véve a speciális áttérési különbözeteket.

Amennyiben az IFRS-t választó adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor ebben a két évben a fizetendő adó összege az áttérést megelőző adóév fizetendő adójával fog megegyezni. Természetesen könnyen előfordulhat, hogy az átállást követő első két évben akár egyéb üzleti okok vagy piaci mozgások miatt az adóalap kisebb lesz, mint az korábban volt. Ilyen esetekben az adózó a NAV felé a bevallással egyidejűleg egy kérelmet terjeszthet elő (természetesen annak megfelelő alátámasztásával, hogy miért csökkent az adófizetési potenciálja). Habár 2016 és 2017 még nem a tömeges átállásról szólt, az IFRS szabályok adójogszabályokba történő beépítése, a környező országok hasonló gyakorlatát is megnézve konszern szinten könnyebbséget jelenthet a multinacionális cégek számára.

Helyi iparűzési adó

 Helyi iparűzési adóban a 2016. évi változásokat elsősorban az indokolta, hogy annak fogalmi rendszere szoros kapcsolatban van a számviteli elszámolási szabályokkal, és a társasági adóhoz hasonlóan az egyik vezérelv az volt, hogy a vállalkozók adópozíciója ne változzék azért, mert az adóalany egyedi beszámolóját a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint készíti, azaz az IFRS-ekre való áttérés a helyi iparűzési adó szempontjából is semleges maradjon.

Teendők és fontosabb 2017. évi változások

 Az IFRS-re való áttérést megelőzően (a hangsúly, mint minden adókérdésnél, itt is az előzetes cselekvésen van) az egyik legfontosabb feladat, hogy az átállás, az IFRS adózási vonzatai, a társasági adó hatásai megfelelő figyelmet kapjanak.

A 2017. évi adómódosító szabályok egyik meghatározó eleme, hogy a törvény az IFRS-ekre történő áttéréskor választási lehetőséget biztosít az adózók számára az összes meglévő, azaz az áttérés adóévének első napját megelőző napon a könyveiben nyilvántartott eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes tárgyi eszköze és immateriális jószága vonatkozásában.

A választás az eszközök, kötelezettségek (tárgyi eszközök és immateriális jószágok) összességét tekintve érvényesíthető, egyedi tételenként nem. A választás lényege, hogy ezen eszközökre, kötelezettségekre (tárgyi eszközökre és immateriális jószágokra) vonatkozóan az adóalap úgy is meghatározható, mintha nem történt volna áttérés, azaz például egy tárgyi eszköznél a korábbi adózási értékcsökkenés érvényesül és párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik.

Ezen módszer választása esetén az eszközökhöz tartozó számviteli és adó értékeket elkülönítetten nyilván kell tartani. Nyilvánvalóan ez azért is fontos, mert eltérően kell kezelni az áttérés előtti, és az áttérés utáni eszközöket. A választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtásával egyidejűleg lehet megtenni, amely később nem módosítható, nem vonható vissza.

IFRS adózási vonzatai – érdemes az iparűzési adóra is számszerűsíteni

Tekintettel arra, hogy a helyi iparűzési adó abszolút összege sok cégnél megközelíti vagy meghaladja a társasági adó összegét, érdemes az IFRS átállás hatását az iparűzési adóra is számszerűsíteni, hiszen nem csak a társasági adóról szóló törvény, hanem a helyi adókról szóló törvény is tartalmaz nem is kevés speciális szabályt.

Kapcsolódó videónk: Az IFRS-átállás adózási szempontjai

Kapcsolódó hanganyagunk: A társasági és a helyi iparűzési adót is érinti az IFRS átállás

Az IFRS-átállás stratégiai kérdéseiről ebben, a számviteli lépéseiről ebben, a jogi szempontjairól pedig ebben a cikkben olvashat.

The post Az IFRS adózási vonzatai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.