A hiányosan benyújtott áfa-visszatérítési kérelem következményei 

Ha az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a Magyarországon nem letelepedett adóalany által benyújtott áfa-visszatérítési kérelem ügyében nem tud megalapozott döntést hozni, hiánypótlás keretében kiegészítő információkat, illetve dokumentumokat kérhet. A hiánypótlásra nyitva álló határidő egy hónap.

Amennyiben a kérelmező az adóhatóság felszólítása ellenére nem nyilatkozik, hiánypótlási kötelezettségét nem teljesíti. Ennek hiányában az áfa-visszatérítési kérelem nem bírálható el, az adóhatóság az adó-visszatérítési eljárást megszünteti.

A kérelmezőnek ebben az esetben lehetősége van fellebbezéssel élni, de a fellebbezés alapján indult eljárásban nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amelyről az elsőfokú döntés meghozatala – ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte – előtt tudomása volt, azonban az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.

Kedvező döntés a hiánypótlásra nyitva álló határidő tekintetében

A konkrét esetben az Európai Unió egyik tagállamában letelepedett társaság áfa-visszatérítési eljárás iránti kérelmet nyújtott be a magyar adóhatósághoz. Az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján nem tudott érdemi döntést hozni, így adatközlésre szólította fel a társaságot. A hiánypótlásra nyitva álló határidőt az adóhatóság az áfatörvényben meghatározott egy hónapban jelölte meg.

A társaság a megadott határidőn belül nem küldte meg az adóhatóság részére az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat, így az adóhatóság az eljárást megszüntette. A társaság a határozattal szemben fellebbezéssel élt, és ennek során az adóhatóság rendelkezésére bocsátotta azokat a dokumentumokat, amelyeket az korábban az adatközlésben történő felhívásban kért.

A fellebbezést a másodfokú hatóság arra alapozva utasította el, hogy a kérelmező olyan bizonyítékra hivatkozott, amely már az elsőfokú határozat előtt rendelkezésére állt, azonban azt a hatóság felszólítására sem terjesztette elő.

A társaság ezt követően keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, mert álláspontja szerint az az előírás, hogy a fellebbezés során nem hivatkozhat olyan új tényre, bizonyítékra, amelynek már korábban birtokában volt, a fellebbezési jog tartalmi korlátozásának minősül, és véleménye szerint az áfa-visszatérítési eljárás során nem alkalmazandó. Ezen körülmények között a Fővárosi Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a kérdéseit az Európai Bíróság elé terjeszti.

Az Európai Bíróság ítélete (C-746/22) 

A bíróság megállapította, hogy a héa-semlegesség és a tényleges érvényesülés elvével ellentétes, ha a nemzeti szabályozás megtiltja, hogy a kérelmet benyújtó adóalany a másodfokú adóhatósághoz előterjesztett fellebbezés szakaszában adja meg az elsőfokú hatóság által kért információkat az áfa-visszatérítési kérelem elbírálásához, az egy hónapos határidő ugyanis nem minősül jogvesztő határidőnek. 

Általánosságban hová és meddig adható be az áfa-visszatérítési kérelem?

Az Európai Unió tagállamai esetében az áfa-visszatérítési kérelem a letelepedés helye szerinti tagállamban nyújtható be a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30-ig.

Javasoljuk mind a Magyarországon, mind az Európai Unió tagállamaiban letelepedett adóalanyoknak a határidő betartását, továbbá a kérelmek és a csatolandó dokumentumok kapcsán az egyes tagállamok helyi szabályozásának felülvizsgálatát az adó-visszatérítési eljárások pozitív elbírálásához.

Cégünk örömmel segít külföldi áfa-visszaigénylési kérelem benyújtásában és az azt követő eljárásban mind belföldi, mind külföldi kérelmek esetében, illetve szívesen nyújtunk további tájékoztatást a részletszabályokkal kapcsolatban. Forduljon bizalommal áfaszakértőinkhez!

The post Áfa-visszatérítési kérelem: nem jogvesztő az egy hónapos határidő appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.