A Public CbCR

A Public CbCR a multinacionális vállalatcsoportok adózási és pénzügyi információit tartalmazó nyilvános jelentés, országonkénti bontásban. Ezek a cégek már eddig is szolgáltattak hasonló adatokat az adóhatóságoknak az országonkénti jelentés (country-by-country report) keretében, az eddigi adatszolgáltatás azonban kizárólag az adóhatóságok belső ellenőrzési és kockázatelemzési céljait szolgálta. A Public CbCR ezzel szemben nyilvános dokumentum.

Kikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség?

A Public CbCR-t azoknak a vállalatoknak és vállalatcsoportoknak kell elkészíteni és közzétenni, amelyek összevont (konszolidált) bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 750 millió eurót (Magyarországon 275 milliárd forintot).Vállalatcsoport esetén főszabály szerint a kötelezettség a legfelső szintű anyavállalatot érinti, de ha az nem tartozik uniós joghatóság alá, akkor az EU-ban működő leányvállalatok és fióktelepek is kötelezettek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy egy magyar leányvállalat is közvetlenül kötelezetté válhat, ha EU-n kívüli anyavállalattal rendelkezik és a vállalatcsoport konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurós küszöböt – még akkor is, ha az anyavállalat országában ilyen kötelezettség nem létezik.

Mit kell tartalmaznia a Public CbCR-nek?

A jelentésben országonkénti bontásban kell bemutatni többek között a vállalkozás nevét, alkalmazott pénznemet, bevételeket, az adózás előtti eredményt, a fizetendő és megfizetett társasági adót, a felhalmozott adózott eredményt, a foglalkoztatottak számát, a csoporttagok felsorolását, valamint a fő üzleti tevékenységeket. A jelentést az Európai Bizottság egységes formanyomtatványán, géppel olvasható formátumban kell elkészíteni.

Kire milyen Public CbCR közzétételi határidő vonatkozik?

A kötelezettség először a 2024. június 22. után kezdődő üzleti évekre vonatkozik. Normál üzleti éves vállalkozások esetén az első érintett év 2025. december 31-én zárul. A Public CbCR közzétételi határidő eszerint:

• anyavállalatok esetén 2026. június 30.
• önálló vállalkozások esetén 2026. május 31.

A jelentést a vállalat honlapján legalább öt évig nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

Ki a felelős?

A könyvvizsgáló köteles ellenőrizni, hogy a jelentés elkészült-e és megfelel-e a törvényi előírásoknak. Amennyiben a kötelezett társaság elmulasztja a jelentés letétbe helyezését vagy közzétételét, a számviteli törvény szerinti jogkövetkezményekkel kell számolnia. A vezető tisztségviselők és a felügyelő testület tagjai együttes felelősséggel tartoznak a szabályok betartásáért.

Teendők a Public CbCR közzétételi határidő előtt

1. A kötelezetti kör megállapítása: Csoporton belül azonosítani kell, hogy melyik társaság minősül kötelezettnek. Ha a végső anyavállalat EU-n kívüli, a magyar leányvállalat kötelezettsége is felmerülhet – ehhez a konszolidált bevétel 750 millió eurós küszöbét kell figyelembe venni.

2. Egyeztetés az anyavállalattal: Harmadik országbeli anyavállalat magyarországi leányvállalata vagy fióktelepe esetén időben meg kell kezdeni az adatigénylést. A leányvállalat, illetve a fióktelep akkor is köteles jelentést tenni a rendelkezésére álló adatokból, ha az anyavállalat nem működik együtt. Ilyenkor a Public CbCR-t ki kell egészíteni egy nyilatkozattal, hogy a legfelső szintű anyavállalat nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.

3. Adatforrások felmérése: A jelentés jellemzően a konszolidált beszámolóból, a belső CbCR-adatszolgáltatásból és a helyi társaságiadó-bevallásokból kinyert adatokból áll össze. Érdemes már most ellenőrizni, hogy ezek az adatok konzisztensek-e és rendelkezésre állnak-e.

4. Felkészülés a reputációs kockázatokra: A Public CbCR közzétételi határidő után az adatok nyilvánosak lesznek. A befektetők, az üzleti partnerek és a média egyaránt elemezni fogja, hogy az egyes országokban kimutatott eredmény és a ténylegesen fizetett társasági adó hogyan viszonyul egymáshoz.

5. Közzététel biztosítása: A jelentést géppel olvasható formátumban kell elkészíteni, és a vállalkozás honlapján legalább öt évig elérhetővé kell tenni.

A WTS Klient adótanácsadó csapata több, mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzetközi vállalatcsoportok adóügyeinek támogatásában, határokon átívelő adótervezés és a struktúra kialakításában, figyelembe véve az európai uniós szabályozási környezetet, a bilaterális adóegyezmények, valamint a magyar adókörnyezet speciális rendelkezéseit is. Ha Önt is érinti a Public CbCR közzétételi határidő, és segítségre van szüksége a kötelezettség értelmezésében vagy teljesítésében, forduljon hozzánk bizalommal!

The post Közeleg az első Public CbCR közzétételi határidő! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit az a Public CbCR?

A Public CbCR a multinacionális vállalatcsoportok adózási és pénzügyi információit tartalmazó nyilvános jelentés, országonkénti bontásban. Ezek a cégek már eddig is szolgáltattak hasonló adatokat az adóhatóságoknak (country-by-country reporting, CbCR), az eddigi adatszolgáltatás azonban kizárólag az adóhatóságok belső ellenőrzési és kockázatelemzési céljait szolgálta. A Public CbCR ezzel szemben nyilvános dokumentum.

Kikre vonatkozik?

A nyilvános társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést azoknak a vállalatoknak és vállalatcsoportoknak kell elkészíteni és közzétenni, amelyek összevont (konszolidált) bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 750 millió eurót (Magyarországon 275 milliárd forintot). Vállalatcsoport esetén – főszabály szerint – a kötelezettség a legfelső szintű anyavállalatot érinti, de ha az nem tartozik uniós joghatóság alá, akkor az Európai Unión belül működő leányvállalatoknak és fióktelepeknek is jelentést kell készíteniük.

Mit kell tartalmaznia?

A Public CbCR-ben a vállalatoknak országonkénti bontásban szükséges bemutatniuk többek között:

• a legfelső szintű anyavállalat vagy az önálló vállalkozás nevét,
• az érintett pénzügyi évet és a jelentés készítésekor alkalmazott pénznemet,
• az adott év bevételeit,
• az adózás előtti eredményt,
• a megfizetett nyereségadót,
• a fizetendő nyereségadót,
• az eredménytartalékot,
• a foglalkoztatottak számát,
• a csoporttagok felsorolását,
• valamint a fő üzleti tevékenységeket.

A jelentést az Európai Bizottság által meghatározott, egységes formanyomtatványon, géppel olvasható formátumban szükséges elkészíteni. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az információkat a CbCR teljesítésére rögzített adatszolgáltatási útmutató alapján mutassa be a vállalat.

Mikor kell közzétenni?

A Public CbCR-ről rendelkező EU-irányelvet 2021 decemberében tették közzé, Magyarország pedig 2023 májusában ültette át azt a hazai jogrendbe. A kötelezettség alkalmazását először a 2024. június 22. után kezdődő üzleti évekre írja elő a szabályozás.

A jelentést főszabály szerint az éves, illetve konszolidált éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, a jogszabályi előírások szerint a beszámolóval együtt közzétenni és a vállalat saját honlapján legalább öt évig nyilvánosan is elérhetővé tenni. Ebben az esetben a közzététel határideje:

• anyavállalatok számára: a beszámoló mérlegfordulónapját követő 6. hónap utolsó napja,
• önálló vállalkozások esetében az 5. hónap utolsó napja.

Normál üzleti éves vállalkozások esetén ez azt jelenti, hogy az első olyan pénzügyi év vége, amelyre a jelentéstételi kötelezettség vonatkozik, 2025. december 31. lesz, a közzétételi határidő pedig:

• anyavállalat esetén: 2026. június 30.
• önálló vállalkozás esetén: 2026. május 31.

Ki ellenőrzi a jelentést és ki a felelős érte?

A vállalkozás könyvvizsgálója köteles ellenőrizni, hogy a jelentés elkészült-e, és megfelel-e a törvényi előírásoknak. Amennyiben a kötelezett társaság elmulasztja a jelentés letétbe helyezését vagy közzétételét, a számviteli törvény szerinti jogkövetkezményekkel kell számolnia. A vezető tisztségviselők és a felügyelő testület tagjai együttes felelősséggel tartoznak a szabályok betartásáért.

Miért fontos a vállalatok számára?

Az Európai Unió célja az új szabályozással, hogy a társaságok adófizetési gyakorlatáról ne csak az adóhatóságok, hanem a nyilvánosság is átlátható képet kapjon. Az átláthatóság növekedése pedig reputációs kérdés is: a közzétett adatok a befektetők döntéseit, a fogyasztók véleményét és a közvélemény bizalmát egyaránt befolyásolhatják. Az érintett vállalatoknak ezért már most, a 2025-ös üzleti évre vonatkozóan fel kell készülniük az új szabályozásnak való megfelelésre.

A WTS Klient adótanácsadó csapata több, mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzetközi vállalatcsoportok adóügyeinek támogatásában, határokon átívelő adótervezés és a struktúra kialakításában, figyelembe véve az európai uniós szabályozási környezetet, a bilaterális adóegyezmények, valamint a magyar adókörnyezet speciális rendelkezéseit is. Ha segítségre van szüksége a Public CbCR kötelezettség értelmezésében vagy teljesítésében, forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Public CbCR: Új korszak jön a társaságiadó-transzparenciában appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az ún. átmeneti időszak végének (2025. december 31.) közeledtével ráadásul a potenciális CBAM-kötelezetteknek érdemes felkészülni a 2026-tól induló éles időszakra is, amikortól már fizetési kötelezettség is társul a jelenlegi adminisztratív teendők mellé. Az éles időszakra való felkészülés első és legfontosabb feladata az ún. engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz megszerzése, amelyet Magyarországon szeptember 1-től lehet kérelmezni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság honlapján.

Mik a legfontosabb változások?

De minimis mentesség

Az új szabályok alapján mentesülnek a CBAM-kötelezettségek alól azok az importőrök, akik évente összesen legfeljebb 50 tonna, a CBAM hatálya alá tartozó árut hoznak be az Európai Unióba.

A vas, acél, cement, alumínium, műtrágya ágazatban valamennyi árura kiterjed az egységes tömegalapú küszöbérték, a villamosenergia- és hidrogénbehozatalra ugyanakkor nem vonatkozik a de minimis mentességi szabály. A mentesség várhatóan az importőrök mintegy 90%-át érinti (főként kkv-kat), miközben az importált árukhoz kapcsolódó kibocsátások 99%-a továbbra is a rendszer hatálya alá esik.

Amennyiben az importőr túllépi az éves küszöbértéket, akkor az év során behozott összes áru beágyazott kibocsátásai tekintetében alkalmaznia kell a vonatkozó CBAM-kötelezettségeket:

• Engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz megszerzése: aki 2026. március 31-ig kérelmet nyújt be, az átmeneti kedvezmény értelmében az engedély kiadásáig behozhat árut. A regisztráció szeptember 1-jén nyílt meg és ePapír felületen keresztül is elvégezhető. Az Európai Bizottság évente vizsgálja a küszöbérték megfelelőségét, a nemzeti vámhatóság pedig megakadályozhatja a további importot, ha engedély nélkül történt a határérték túllépés.

• CBAM-nyilatkozat benyújtása és tanúsítvány-leadás: az érintetteknek minden év szeptember 30-ig kell teljesíteniük a kötelezettségeket az előző évre vonatkozóan. Az első határidő 2027. szeptember 30., a tanúsítványok értékesítése 2027-től indul.

Az importőrök számára a legnagyobb nehézséget a beágyazott kibocsátási adatok harmadik országbeli gyártóktól történő beszerzése okozza. Jelen állás szerint az ezzel kapcsolatos akadályokat Magyarországon kimentés formájában lehet jelezni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felé.

Adminisztratív CBAM-egyszerűsítések

A de minimis mentességen túl a reformcsomag további adminisztratív könnyítéseket (pl. egyszerűsített engedélyezés, világosabb számítási szabályok, tanúsítványok számának csökkenése stb.) is bevezet.

Jelen szabályozás szerint az importőrnek az adott időszakban – a negyedév végéig – az importált termékek beágyazott kibocsátásának legalább 80%-ára kell CBAM-tanúsítványt vásárolnia. A módosítás ezt az arányt 50%-ra csökkenti, így mérsékli a vállalkozások kezdeti pénzügyi és adminisztratív terheit.

Státusz, teendők

A de minimis egyszerűsítést tartalmazó Omnibus rendelet egyelőre még nem lépett hatályba, az Európai Parlament jóváhagyása után azonban már csak a Tanács hivatalos elfogadása szükséges ehhez.

Magyarországon a várhatóan 50 tonna felett importáló vagy a villamosenergiával és hidrogénnel kereskedő kötelezetteknek szeptembertől lehetősége van kérelmezni az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál, illetve az átmeneti időszak végéig még negyedéves gyakorisággal kell teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.

A kisebb piaci szereplőknek kétségtelenül jelentős könnyítést hoznak a mostani változások, ugyanakkor a CBAM adminisztrációja a nagyobb importőrök számára is kedvezőbbé válik. Érdemes időben felkészülni, mert a klímavédelmi célkitűzésekhez kapcsolódó szabályozások a következő években várhatóan egyre szigorodnak. Ha szakértőre van szüksége a CBAM-kötelezettségek teljesítésében, forduljon a WTS Klient adótanácsadóihoz!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Várható CBAM-egyszerűsítések és szeptemberi teendők appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi az a karbonvám?

Az Európai Unió a klímavédelem jegyében 2023 májusában fogadta el a 2023/959 rendeletét az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism) létrehozásáról, amelyet sokan csak karbonvám- vagy az angol rövidítésből adódóan CBAM-rendeletként emlegetnek. A CBAM-rendelethez kapcsolódóan 2023 augusztusában napvilágot látott a 2023/1773 számú végrehajtási rendelet is, és 2023. október 1-jétől életbe léptek az ezzel kapcsolatos szabályok.

A rendelet értelmében az érintett gazdálkodóknak bizonyos termékek EU-ba történő behozatala (importálása) után 2026. január 1-jétől úgynevezett karbonvámot kell fizetniük és negyedévente adatot is kell szolgáltatniuk az EU által létrehozott elektronikus felületen.

Milyen termékekre vonatkozik a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség?

Az érintett termékek körét a CBAM-rendelet I. számú melléklete vámtarifakódok szerint tartalmazza, jellemzően olyan termékekről van szó, melyek előállítása intenzív szén-dioxid kibocsátással jár. Ezek a termékek: cement, villamos energia, műtrágyák, vas és acél, alumínium és hidrogén. A rendelet tehát legfőképpen az energiaipari, autó- és gépipari kereskedőket, továbbá a műtrágya, vegyianyag, vas, acél- és alumínium-alapanyag kereskedőket érinti.

Bár a kapcsolódó fizetési kötelezettség csak két év múlva lép életbe, a fenti termékeket importáló vállalkozásoknak már a mostani átmeneti időszakban, vagyis 2023. október 1. és 2026. január 1. között is van kötelezettségük: a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek első határideje a 2023-as év negyedik negyedévére vonatkozóan 2024. január 31. A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed többek között az adott negyedévben forgalomba hozott érintett termékek mennyiségére, a termékek származásával kapcsolatos információkra, valamint a kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás adataira, ezeket mind szerepeltetni kell a jelentésben.

Január utolsó hete: álljunk készen!

A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére létrehozott EU-s felületre csak azok a gazdálkodók tudnak belépni, akik előzetesen regisztráltak az illetékes magyar hatóságnál, azaz a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál. A Klímavédelmi Hatóság honlapján azonban még jelenleg nem teljesíthető a regisztráció, az várhatóan majd január utolsó hetében lesz csak lehetséges, miután január 22-én életbe lép az a hazai jogszabály, amely feljogosítja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot, hogy CBAM ügyekben nemzeti hatóságként eljárjon.

Fontos, hogy a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelően történő teljesítése esetén az érintett gazdálkodók szankciókra számíthatnak, melynek összege a be nem jelentett kibocsátások után tonnánként 10 és 50 euró között mozog.

Az Európai Unió klímavédelmi gazdasági intézkedési egyre inkább hatással vannak a legtöbb gazdasági szereplő működésére, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden vállalkozás folyamatosan értesüljön az újabb kötelezettségekről.  A WTS Klient adótanácsadói ezért mindig naprakész hírekkel, információkkal állnak rendelkezésére.

The post Karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség január 31-ig! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.