Ahogyan arról korábbi cikkünkben írtunk, 2024. január 1-je óta nem alkalmazhatóak a még 1979-ben kötött, 2024-ig érvényben lévő magyar-amerikai adóegyezmény rendelkezései, tekintettel arra, hogy a hivatalos kommunikáció szerint az amerikai fél előnytelennek találta az egyezményt. Ugyanakkor nem lépett hatályba a 2000-es években kidolgozott egyezmény sem, mert hiába szavazta meg a Magyar Országgyűlés 2010-ben, az amerikai fél nem ratifikálta.

Okok és következmények

Az adóegyezmény 2022. júliusi felmondásának egyik fő okát az amerikai pénzügyminisztérium abban jelölte meg, hogy ekkor még a magyar kormányzat kommunikációja alapján nem kívánta bevezetni a globális minimumadót Magyarországon. Bár a magyar álláspont időközben megváltozott, és 2023 októberében a pénzügyminisztérium közzétette a globális minimumadó bevezetéséről szóló törvénytervezetet, amely az EU 2022/2523 irányelvét ülteti át a magyar jogrendszerbe, a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnt. A jogszabályváltozás fényében szükséges volt újraértékelni valamennyi nemzetközi ügyletet, megvizsgálni a tranzakciók adózási aspektusait, tekintettel például arra, hogy a másik államból származó jövedelem adóztatására mindkét állam a saját nemzeti jogszabályai alapján jogosult, és ez a jövedelemtípus nem egyezményes országból származó jövedelemként minősítendő.

Miért kell az új magyar-amerikai adóegyezmény?

A kihirdetésre került határozat alapján tehát a közeljövőben végre várható egy új magyar-amerikai adóegyezmény kidolgozása, amelynek létrehozásával ismételten rendezésre kerülhetnek az olyan helyzetek, ahol kettős adóztatás merülhet fel egy magánszemély vagy társaság esetében. Az egyezmény a kérdéses helyzetekben kijelölheti, hogy melyik állam és milyen mértékben rendelkezhet az adóztatás jogával, és milyen formában kell biztosítani a kettős adóztatás elkerülését (mentesítés, beszámítás).

Bár az új adóegyezmény létrehozása jelenleg még csak kezdeti stádiumban van, azoknak a cégeknek, amelyeknek bármilyen amerikai érintettsége merül fel, érdemes felkészülni az egyezmény létrehozásával végbemenő változásokra.

Szakértőink mind a társaságokat, mind a magánszemélyeket érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket az új magyar-amerikai adóegyezmény létrehozása. Keressen minket!

The post Jelentős előrelépés az új magyar-amerikai adóegyezmény felé appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Minimálbér 

2023. december 1-jétől a minimálbér bruttó 266 800 forintra, míg a garantált bérminimum bruttó 326 000 forintra emelkedett. Mindez például azzal is jár, hogy 2024-től a kedvezőbb adózású, csekély értékű ajándékok egyedi értéke 26 680 forintra emelkedett, vagy az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadás kedvezményesen adózó összege is 66 700 forintra emelkedett.

Kedvező adózású juttatások

Bor és borászati termékek juttatása

2023. november 16-tól adómentes a közvetlenül a borászattól vásárolt, palackozott, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor, borászati termék juttatása, ha arra

• reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében,
• üzleti ajándékként vagy
• csekély értékű ajándékként kerül sor.

A borászati termékek juttatása után ilyen esetekben nem kell személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizetni.

Csekély értékű ajándék

Eddig évente egy alkalommal lehetett a bérnél kedvezőbb adózású egyes meghatározott juttatásként ajándékot adni, a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegben. A 2024. évi adóváltozások részeként idén már évi három alkalommal lehet ilyen juttatást adni.

Nyeremények adómentessége

A hagyományos számsorsjátékok (lottó, hatoslottó, skandináv lottó, kenó stb.) esetében a nyeremény 2024. január 1-jétől mentesül a személyi jövedelemadó alól.

Részesedésszerzés startup cégekben

A 2024. évi adóváltozások egyik gazdaságélénkítő eleme, hogy az induló vállalkozásokban (legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre) munkavállalók vagy vezető tisztségviselők által ingyenesen vagy kedvezményesen történő részesedésszerzés nem minősül bevételnek.

Bizalmi vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony kapcsán 2023-ban bevezetett bemeneti adóztatást a 2024. évi adóváltozások következtében kimeneti adóztatás váltja fel azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, a bevétel tárgyául szolgáló vagyoni érték kiadása és az adott eszköz vagyonrendelő, alapító (csatlakozó) által történő vagyonkezelésbe, a magánalapítvány részére tulajdonba adása között még nem telt el öt év, továbbá a vagyonjuttatáskor a juttatott vagyonelemeket felértékelték (eszközérték növekmény keletkezett).

Kettős adóztatást elkerülő egyezmények

Az amerikai fél által felmondott kettős adóztatást elkerülő egyezmény 2024-től már nem alkalmazható, azonban több ezzel összefüggő módosítás került be a magyar adótörvényekbe. Módosult a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabály, továbbá nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Ne feledjük, hogy az orosz fél a magyar-orosz kettős adóztatást elkerülő egyezmény bizonyos rendelkezéseit is felfüggesztette még 2023-ban!

Globális minimumadó

A 2024. évi adóváltozások egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme a január 1-jétől bevezetett új adónem: a globális minimumadó. Bár nem érint sok céget, akiket mégis érint, azoknak jelentős változásokra kell felkészülniük, és új büntetési tételekkel is meg kell ismerkedniük:

• a bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
• a bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint

a mulasztási bírság maximális mértéke.

Bejelentett részesedés

Az adózók egyszeri bejelentési lehetőséggel élhetnek a 2023. december 30-án bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedéseik vonatkozásában, ha az a bejelentéskor megfelel a bejelentett részesedés definíciójának. A bejelentés határideje a 2023. adóévre vonatkozó éves beszámoló határideje. A bejelentés megtétele esetén a független felek közötti, piaci érték és a könyv szerinti érték közötti 2023. december 31-i pozitív különbözet 20%-a után 9%-os társasági adót kell fizetni. A különbözetet úgy kell meghatározni, mintha 2023. december 31-én független félnek történő nyereséges eladásra került volna sor. A tétellel kapcsolatosan csökkentés – például elhatárolt veszteség vagy adókedvezmény – nem érvényesíthető. A független piaci értéket könyvvizsgálónak vagy adekvát tudású szakértőnek kell igazolnia.

Társasági adózás

A 2024. évi adóváltozások társasági adót érintő eleme azon költségek körének bővülése, amelyek nem a vállalkozás érdekében merültek fel. Eszerint nem vonható le a költség az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetési műveletek esetében, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek. A feltételeknek meg nem felelő, kimenő jogdíj- és kamatfizetés nem vonható le a társasági adó alapjából, a számviteli költség, ráfordítás kettős nem adóztatással érintett összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni.

Nem teljesül a valós gazdasági, kereskedelmi előny fő célként akkor, ha a jogdíj- és kamatfizetésről az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja az adóelőny, még akkor sem, ha van valós gazdasági kereskedelmi előny is. A bizonyítás az adózó terheli az adóbevalláshoz kötött elkészítési határidővel.

E-áfa

A 2024. évi adóváltozások részeként végre bevezetésre kerül a korábban többször elhalasztott e-áfa rendszer. A 2024. január 1-jétől működő rendszer lehetővé teszi, hogy az eddigi hagyományos áfabevallás benyújtása mellett az adózók az e-áfa felületen is teljesíthessék bevallási kötelezettségüket. A felületen lehetőségünk van a bevallási tervezet jóváhagyására, kiegészítésére, módosítására, akár a NAV által összeállított adatokból, akár a gépi interfészes megoldással továbbított adatokból. A szabályozás értelmében az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának (több bevallás beadása esetén). Önellenőrzést ezután nyomtatványon vagy az elektronikus felületen is beadhatunk. Az e-áfa rendszerben a gépi interfész alkalmazást választó adózó 15 napig mentesül az ellenőrzés alól. Ez alatt az idő alatt a bevallásban szereplő hibák, eltérések javíthatóak. Az e-áfa rendszer elérhető az online számla rendszeréből is és az e-áfa saját, magyarul, angolul és németül is olvasható honlapján keresztül is – ügyfélkapus bejelentkezés után. A felület és a folyamatok megértését könnyen követhető bemutatók segítik.

Az e-áfa rendszerben baloldalon találjuk meg az egyes menüpontokat, ahol többek között megtekinthetjük az adózói profilt, beállításokat eszközölhetünk, de itt választhatjuk ki az adott időszaki bevallásokat is, valamint a bizonylatlistában megtalálhatóak a rendszerben meglévő más adatszolgáltatásokból (jellemzően az online számla rendszerből) származó, az adóhatóság által a tervezet előállításakor feltöltött bizonylatok. A bizonylatok adatai részletesen is megtekinthetőek, és ha elfogadjuk azokat, akkor egyenként be lehet állítani, hogy az adott bizonylat felülvizsgált.

Ingatlanok és építkezések

Az építési-szerelési szolgáltatás fordított áfás kezeléséhez szükséges nyilatkozat nyújtásának rendje is változik, életszerűbbé válik. 2024. január 1-jétől, ha a szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik az engedély, akkor erről ezentúl ő nyilatkozik a megrendelőnek.

Egyszerűbb adminisztráció

Folytatólagos adóelőleg nyilatkozat

A 2024. évi adóváltozások az adózók adminisztrációs terheit is igyekeznek mérsékelni. Így 2024. január 1-jétől fontos adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetőek, nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. Az új lehetőség először a 2023. december 31. után tett adóelőleg-nyilatkozatoknál alkalmazható. Az adóelőleg-nyilatkozatokat legegyszerűbben az ONYA-ban lehet kitölteni.

Negyedéves kifizetői bevallás havi bevallás helyett

2024-től a kifizetőnek nem havonta, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell a közterheket megállapítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékterheket bevallania és megfizetnie. Tehát az eddigi havi időszak helyett abban a negyedévben kell bevallani és megfizetni majd a járulékokat, amelybe a juttatás hónapja beleesik.

Társadalombiztosítás

A 2024. évi adóváltozások következményeként a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, és így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Azaz kizárólag ezen személyi kör vonatkozásában megszűnik a kiküldetés esetében alkalmazható kedvezményes járulékalap szabály, amely szerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset.

Gépjárműadó

2024-ig két részletben kellett befizetni a gépjárműadót. Figyeljünk arra, hogy mostantól egy összegben, április 15-ig kell megfizetni majd a gépjárműadót.

Közművezetékek adója és reklámadó

A 2023-as őszi adócsomag 2024. január 1-jétől kiemelte a közművezetékek adójának hatálya alól a hírközlési vezetékeket, továbbá 2025. január 1-jétől hatályon kívül kerül a közművezetékek adójáról szóló törvény. A reklámadó tekintetében 2024. december 31-ig megmarad a jelenleg hatályos 0%-os adómérték.

Háztartási munka

A 2023-as őszi adócsomag értelmében megszűnik a háztartási alkalmazottakra vonatkozó 1000 forintos regisztrációs díjfizetési kötelezettség, de a bejelentési kötelezettség megmarad.

A 2024. évi adóváltozások felsorolt pontjai érintik a legtöbb adózót. Különösen a magyar-amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény felmondása miatt módosuló jogszabályokra, a globális minimumadóra és az e-áfára hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne a változásokkal, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post 2024. évi adóváltozások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az őszi adócsomag részeként a magyar jogalkotás is reagált erre a sok szempontból is előnytelen helyzetre. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan változik, pontosabban hogyan marad változatlan, magyar oldalról a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosításának eredményeként bizonyos Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása.

Nem mindegy, hogy árfolyamnyereség vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Ha a korábbi szja-szabályok változatlanul maradnának 2024-től, akkor az eddig ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülő árfolyamnyereség jellegű ügyletek adóztatásakor nem lehetne alkalmazni a kedvezményes adószabályokat (a jövedelem nettó módon történő megállapítása, adókiegyenlítés), és (korlátos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhetne. 2024. január 1-jétől ugyanakkor továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, és alkalmazhatóak rá a kedvezőbb adószabályok, amennyiben azt egy, az USÁ-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték.

A kamat továbbra is kamat

2023 végéig egyéb jövedelemnek minősül az olyan államból fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye. Ez azt eredményezi, hogy ha változatlanul maradnának a szabályok 2024-től, az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek közül a kamatjövedelem esetén szja mellett (nem korlátos) szocho-kötelezettséggel is számolni kellene 89%-os adóalap eltérítéssel. Az ide vonatkozó rendelkezés 2024-től úgy módosul – figyelembe véve az amerikai egyezmény hiányát –, hogy az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Az Egyesült Államokból fizetett kamat esetén tehát továbbra is a kamattal kapcsolatos szabályokat kell figyelembe venni. Ahogy azt korábban megírtuk, 2023. július 1-jétől, a veszélyhelyzet ideje alatt kamatjövedelmek esetén számolni kell (nem korlátos) szocho fizetési kötelezettséggel is.

Forrásadó és beszámítás

Az őszi adócsomag módosításai ugyanakkor nem tudják teljes mértékben kompenzálni az egyezmény megszűnésének előnytelen hatásait: új adóteherként jelenhet meg az amerikai forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó). 2024-től az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek esetén minimum egy plusz 30%-os adóterheléssel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak.

A külföldön megfizetett adó a magyar adókötelezettségbe ugyan beszámítható lehet a magyar adófizetési kötelezettség kalkulációja során, de a jövedelem típusától függően legalább 5% szja-kötelezettséggel számolni kell majd az esetleges szocho-kötelezettség mellett. Fontos változás, hogy 2024-től alapvetően csak a magyar fogalmak alapján, a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származó jövedelmek adója esetén alkalmazható a beszámítási szabály.

Példaként vegyük az amerikai forrású osztalékjövedelem adóztatásának változását. Eddig az egyezmény alapján maximum 15%-os forrásadót vonhattak le a jövedelemből. Az egyezmény hiányában 2024-től ugyanakkor már nem alkalmazható ez a korlát. Az amerikai forrásadó mellett, annak beszámítása után minimum 5%-os magyar szja fizetési kötelezettség is felmerülhet majd, (korlátos) szocho fizetési kötelezettség mellett.

Hatályban marad a szociális biztonságról szóló egyezmény

Érdekes helyzetet teremt, hogy az adóegyezmény megszűnése nem érinti az Egyesült Államokkal kötött szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezéseit. Bár cikkünk leginkább az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását érintő változásokra fókuszál, mindazonáltal az összevonás alá eső jövedelmek adózása is jelentősen módosulhat 2024. január 1-jétől. Így például érintettek lehetnek az Egyesült Államokba irányuló kiküldetések vagy onnan érkező expatok adóügyei, illetve az értékpapír juttatási programok is. Fontos, hogy az szja-törvény alapján ezekben az esetekben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a fentiektől eltérő beszámítási szabályt szükséges alkalmazni. Érdemes emiatt újraértékelni minden nemzetközi ügyletet és a tranzakciók adózási következményeit a hazai és nemzeti jogszabályok alapos elemzésével.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

The post Az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása 2024-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi vezetett a magyar-amerikai adóegyezmény felmondásához? 

A hivatalos kommunikáció úgy szól, hogy az amerikai fél előnytelennek találta az egyezményt, különösen annak fényében, hogy a magyar kormányzat – jelenlegi álláspontja szerint – nem kívánja bevezetni a globális minimumadót Magyarországon. A globális minimumadó egyfajta egységes, 15%-os (effektív) adószintet határoz meg a résztvevő tagállamok multinacionális vállalatai számára. Az amerikai kincstár szóvivője külön kiemelte, hogy Magyarországon a társaságokat terhelő adó szintje jelenleg kevesebb mint fele az amerikai szintnek: Magyarországon 9%, míg Amerikában 21%.

Meddig alkalmazható az egyezmény? 

A magyar-amerikai adóegyezmény külön rendelkezik a felmondás lehetőségéről, és ennek megfelelően a 2024. január 1-jétől kezdődő adóévek tekintetében már nem alkalmazhatóak az egyezmény rendelkezései.

Miről rendelkeznek egyáltalán az adóegyezmények? 

A kettős adóztatást elkerülő egyezmények, ahogy a nevük is jelzi, olyan helyzeteket rendeznek, ahol kettős adóztatás merülhet fel egy magánszemély vagy társaság esetében. Az egyezmények jelölik ki ezekben a kérdéses helyzetekben, hogy melyik tagállam (bizonyos esetekben melyik tagállamok, és milyen mértékben) rendelkezhet az adóztatás jogával, és milyen formában kell biztosítani a kettős adóztatás elkerülését (mentesítés, beszámítás).

Milyen az élet egyezmény nélkül? 

Az adóegyezmények viszonylag teljeskörűen szabályozzák az adózók, adónemek és tranzakciók körét, ezzel tiszta helyzetet teremtenek kettős adóztatás esetén. Ez például egy befektetés esetén lehet fontos, mert kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi a tervezést, és egy országot vonzóbbá tud tenni egy olyan országgal szemben, ahol nincs ilyen egyezmény hatályban.

Azt ugyanakkor érdemes tudni, hogy egyezmény nélkül sem alakul ki minden esetben kettős adóztatás, hiszen nem csak egyezmények szintjén létezik kettős adóztatást elkerülő rendelkezés: a magyar jogrendben például a nemzeti szabályok is rendeznek részben ilyen kettős adóztatás közeli helyzeteket.

Mi változik a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével? 

A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével újra kell értékelni minden nemzetközi ügyletet, külön górcső alá kell venni a tranzakciók adózási következményeit, a nemzeti jogszabályok vizsgálatával.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2021-ben egy projektre vetítve rekord összegű működőtőke érkezett Magyarországra nem csak nyugatról, hanem keletről is, ugyanakkor Németország mellett még mindig Amerika az egyik legnagyobb befektető Magyarországon. A statisztikákból jól látható, hogy amerikai társaságok még mindig a 3. helyen vannak pl. az újonnan teremtett munkahelyeket illetően, így gazdasági szempontból a magyar-amerikai kapcsolatok jelentősnek mondhatók. A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése összeségében biztosan sok amerikai vállalatot fog érinteni. Sok amerikai hátterű cég foglalkoztat amerikai kiküldöttet, vagy amerikai állampolgársággal rendelkező munkavállalót, így pl. magánszemélyek esetében változás lehet, hogy az egyezmény értelmében eddig Magyarországon mentesített amerikai forrásból származó jövedelem az egyezmény megszűnését követően adókötelessé válhat. Amerikai oldalon feltehetőleg a forrásadóztatás mértéke fog jelentős változást hozni, hiszen jelenleg ennek az egyezmény erős korlátokat szab, ugyanakkor, ha már hatályon kívül lesz, akkor az amerikai nemzeti szabályok 30%-os forrásadóztatást is előírhatnak.

Lesz új egyezmény Amerikával? 

A kérdés megválaszolása nagyon nehéz, hiszen egy gyorsan változó gazdasági és politikai helyzet kellős közepén vagyunk jelenleg. Az teljesen biztos, hogy a két ország és a két országból érkező vállalkozások és munkavállalók érdekeit az szolgálná leginkább, ha kiszámítható gazdasági környezetbe tudnának érkezni, aminek természetesen a stabil adórendszer is része. A jövő keresése közben nem tudunk ugyanakkor teljesen elvonatkoztatni a múlt eseményeitől sem. A 2000-es években az amerikai és a magyar kormányzat már kidolgozott egy teljesen új egyezményt, amit a Magyar Országgyűlés 2010-ben meg is szavazott, ezt követően kihirdetésre is került. Mivel azonban az amerikai fél eddig nem ratifikálta, ez az új magyar-amerikai adóegyezmény még hatályba sem tudott lépni. 2024 elejéig ugyanakkor még sok víz lefolyik a Dunán.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig a külföldi munkavállalók, amerikai kiküldöttek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

The post Megszűnik a magyar-amerikai adóegyezmény appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Szolgáltatás miatti telephely meghatározása

A magyar definíció alapján elsősorban mindenkinek az juthat az eszébe, hogy a társasági adó telephely egy olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és / vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat.

A módosított jogszabályok szerint 2021-től azonban társasági adó telephelye azoknak a külföldi szolgáltatóknak is keletkezhet, amelyek tevékenységüket Magyarország területén egy fizikailag jól körülhatárolható hely hiányában, csak a munkavállalóik vagy velük más jogviszonyban lévő természetes személyek útján fejtik ki.

A szolgáltatás miatti telephely keletkezéséhez azonban további alapvető feltétel a hazai jogban, hogy a Magyarország területén végzett szolgáltatásnyújtás időtartamának egybefüggően vagy megszakításokkal bármely 12 hónapos időszakban meg kell haladnia a 183 napot. A szolgáltatás időtartamának számításánál ráadásul az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni.

A magyar definíció és a nemzetközi egyezmények

A nemzetközi ügyletek kapcsán felmerülő adózási kérdésekben, ha az adófizetési kötelezettség meghatározásánál két ország is érintett, mindig meg kell vizsgálni a hatályos kétoldalú adóegyezményeket. A vizsgálatnál pedig mindig figyelemmel kell lenni a nemzetközi egyezmények elsődlegességének elvére.

Ahogy azt korábbi cikkünkben tárgyaltuk, a magyar társasági adó telephely definíció alapvetően összhangban van a OECD Modellegyezmény definíciójával. Ugyanakkor több esetben eltérés mutatkozik a Modellegyezményhez képest a szerződő államok által aláírt és elfogadott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben.

Fontos tisztázni, hogy amennyiben két államnak van hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása, úgy szolgáltatás miatti telephely Magyarországon csak abban az esetben jöhet létre, ha a szolgáltatást nyújtó fél illetősége szerinti állammal kötött egyezmény is rendelkezik ennek a lehetőségéről.

A Magyarországgal kötött hatályos egyezményeknek viszont csak egy szűkebb köre tartalmazza azt, hogy szolgáltatásnyújtásra tekintettel telephely jöhet létre. A távolabbi országokkal kötött, viszonylag frissnek mondható egyezmények (mint pl. az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral vagy Szaúd-Arábiával kötött egyezmények) mellett alig akadnak Magyarországhoz földrajzilag közelebb fekvő államokkal kötött, már régebb óta hatályban lévő egyezmények (pl. Szlovákia, Csehország), amelyben találhatunk ilyen rendelkezést.

A magyar telephely definícióval szemben ráadásul előfordulhat, hogy egy nemzetközi egyezmény szerint nem a 183 napos, hanem már egy rövidebb időtartamú (pl. Indonézia vagy Örményország esetében négy, illetve három hónapos) szolgáltatási tevékenység is telephelyet keletkeztet.

Olyan államok tekintetében pedig, amellyel nincs hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, a magyar társasági adó törvény definíciója az irányadó, tehát ezekben az esetekben a 183 napot meghaladó időtartamú szolgáltatásnyújtás társasági adó telephelyet keletkeztethet.

Adminisztrációs kötelezettségek és egyéb adónemek

A szolgáltatás miatti telephely kapcsán Magyarországon regisztrációs kötelezettség, valamint társasági adó bevallási és fizetési kötelezettség keletkezhet. Gyakori eset, hogy a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő fél kapcsolt vállalkozások. Ebben az esetben külön vizsgálni kell, hogy keletkezik-e a magyar szabályok szerinti transzferár-nyilvántartási kötelezettség. A transzferár irányelveknek való megfelelés alátámasztása különös tekintettel a határon átnyúló menedzsment szolgáltatások árazása során jelenthet kihívást.

A magyar jogszabályokban eltérő telephely definíciót találhatunk többek között a cégtörvénytől kezdve a helyi adó törvényen át az általános forgalmi adó törvényig, így a telephely keletkezésének lehetősége minden esetben külön vizsgálatot igényel az eltérő adónemek tekintetében.

Gyakorlati példák

Többszereplős szolgáltatási konstrukciókat tekintve nem minden esetben könnyű feladat annak megállapítása, hogy mely vállalkozásnál merülhet fel a szolgáltatás miatti telephely kockázata és az azzal összefüggő adminisztrációs kötelezettség. Ennek megértéséhez nézzük az alábbi rövid példát.

Egy német illetőségű anyavállalat azzal bíz meg egy független szlovák társaságot, hogy egy magyarországi leányvállalatának helyhez kötött tanácsadási (vagy adott esetben menedzsment) szolgáltatást nyújtson. Kérdésként merül fel, hogy a német, a szlovák, vagy adott esetben mindkét társaságnak keletkezhet-e telephelye Magyarországon.

A konstrukcióban a szlovák társaság a szolgáltatását a saját munkavállalója révén a német vállalkozásnak, mint megbízónak nyújtja, aki ezt közvetíti a magyar leányvállalat felé. Ha a Magyarországon végzett tevékenységek összesen legalább hat hónapig tartanak egy 12 hónapos időszak alatt, akkor a Szlovákiával kötött egyezmény alapján a szlovák társaságnak társasági adó telephelye keletkezik Magyarországon. Ugyanakkor a német társaságnál ez a kockázat fel sem merülhet, mivel nem saját személyzete vagy vele más jogviszonyban álló természetes személyen keresztül történik szolgáltatásnyújtás.

Ha ugyanezt a szolgáltatást a német társaság egy szlovákiai magánszemély megbízásával nyújtja, akkor a Németországgal kötött egyezmény rendelkezései alapján szintén nem merül fel a szolgáltatás miatti telephely kockázata Magyarországon a német társaságnál (ugyanakkor szja és munkáltatói regisztrációs kérdések felmerülhetnek).

A szolgáltatás miatti telephely keletkezésének kockázata minden esetben függ tehát a szolgáltatási tevékenység típusától, annak körülményeitől, és a különböző egyezmények és helyi jogszabályok eltérő előírásaitól is. Ezek miatt az adózási kockázatok elkerülése érdekében egy határon átnyúló szolgáltatási szerződés megkötésekor körültekintően kell eljárni.

Ha a komplex határon átnyúló szolgáltatási konstrukciók adóügyi megítélése, szolgáltatás miatti telephely kockázatának felmérése vagy adott esetben a telephelyekkel kapcsolatos teljes körű adminisztráció során támogatásra lenne szüksége, kollégáinkra biztosan számíthat. A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással rendelkezik a különböző nemzetközi ügyletek adózása területén. Keressen bennünket bizalommal!

The post Határon átnyúló szolgáltatás miatti telephely keletkezése Magyarországon appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Kiküldött érkezik – miért büntethet a NAV?

Ahhoz, hogy feltérképezzük, melyek a külföldi kiküldetések adókockázatai, elsőként azt érdemes sorra venni, hogy egy egyszerűnek tűnő esetben, amikor kiküldötteket fogadunk, milyen hibákat követhetünk el. Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy még a jelentős számú kiküldötti állományt fogadó cégeknél is felmerülhet probléma abban az esetben, ha a fogadó cég HR-osztálya, vagy adócsoportja általánosít, és minden, egyébként különböző ismérveket felmutató kiküldetést azonos módon kezel. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények nagymértékben hasonlóak, azonban itt sem mindegy, hogy például Franciaországból vagy Németországból fogadunk munkavállalót, hiszen az adóztatás országának megállapításához a két egyezmény némileg eltérő szabályokat tartalmaz. Mindez pedig komoly hatással lehet a helyes adóztatás megállapítására.

A helyzetet nehezíti továbbá, hogy a nemzetközi cégcsoporton belül mozgó munkavállalók esetében a kiküldetés alapját képező szerződéses viszonyok is igen nagy változatosságot mutatnak. Alapesetben a külföldi csoportcég által Magyarországra küldött munkavállaló továbbra is a külföldi cég kötelékében marad, külföldről kapja a fizetését, és a munkavégzése Magyarországon ideiglenesnek tekinthető, jellegét tekintve pedig igen változatos lehet (konkrét munkavégzés, projekt megvalósítása, betanulás, tapasztalatcsere stb).

Tapasztalataink alapján a külföldi kiküldetések adókockázatai közül az alábbi hibák szoktak a leggyakrabban előfordulni a Magyarországra érkező kiküldöttekkel összefüggésben:

• az érkező kiküldött bejelentésének elmulasztása (mulasztási bírság)
• nem megfelelő értelmezés esetén a magyar adószám kérésének elmulasztása (mulasztási bírság)
• az egyezmény részletszabályainak helytelen értelmezése miatt a magyar adóztatás hiánya (adóhiány és adóbírság)
• az illetőség helytelen megállapítása miatt egyes jövedelemtípusok bevallásának elmulasztása (adóhiány, adóbírság) vagy feleslegesen történő dupla adófizetés esete
• helyes adómegállapítási eljárás, azonban a magyar adóelőlegek nem kerülnek időben befizetésre (késedelmi kamat)
• magyar adóbevallási határidő elmulasztása, igazolási kérelem elmulasztása, vagy a szabályok helytelen értelmezésével összefüggésben a magyar bevallás beadásának figyelmen kívül hagyása (mulasztási bírság)
• mindkét érintett országban felmerülő adófizetési kötelezettség esetén az arányok helytelen megállapítása (adóhiány, adóbírság)
• adókedvezmények helytelen figyelembevétele (túl sok, vagy esetlegesen nem teljes mértékig történő adókedvezmény kihasználás)
• harmadik országból Magyarországra kiküldött munkavállaló esetében a magyar adóbeszámítási szabályok (90%-os szabály) mellőzése (dupla adófizetés kockázata)
• a Koordinációs Rendeletek hatálya alá tartozó kiküldetések esetén hiányzó A1-es igazolás (dupla járulékfizetés, magyar szociális hozzájárulási adó és járulékhiány kockázata, kapcsolódó mulasztási bírságokkal)
• a kiküldetéssel kapcsolatos költségtérítések helytelen adóminősítési kockázata (lakásbérlés, autóbérlés, étkezés, szálloda költségek helytelen kezelése)

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti lista nem tartalmaz minden kockázatot a külföldi kiküldetések adókockázatai közül, és nem is feleltethető meg valamennyi kiküldetési helyzetre.

 Külföldre indul a kiküldött – mi okozhat problémát?

Az előző pontot, a Magyarországra érkező kiküldöttek esetét „önző” módon csak a magyar adóellenőrzések szemszögéből vizsgáltuk meg, bár azokban az esetekben is felmerülhetnek a kiküldő országra vonatkozó adókockázati tényezők. A Magyarországról kiküldött munkavállalók esetében mondhatjuk, hogy a tét eggyel nő, hiszen a fogadó ország adóhatósága is képbe kerül, és kreatív adóellenőrök minden országban megtalálhatóak (az adóellenőrök védelmében pedig azt sem szabad elhallgatni, hogy kreatív adózók is léteznek).

A Magyarországra érkező kiküldöttekkel kapcsolatosan felsorolt adókockázatok egyben a Magyarországról indított külföldi kiküldetések adókockázatai is, és alapos mérlegelést igényel, hogy melyik országnak, és milyen jövedelmek tekintetében van adóztatási joga a magyar és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények tükrében, valamint a járulékok esetében a Koordinációs Rendeletek, a szociális egyezmények, illetve a hazai jogszabályok alapján.

A leggyakrabban előforduló problémák a következők lehetnek:

• A1-es igazolás hiányában végzett munka (külföldi járulék kockázat)
• rendelkezésre álló A1-es igazolás birtokában feltárásra kerül, hogy a tényleges munkáltató a fogadó fél (külföldi járulék kockázat)
• magyar járulékfizetési kötelezettség esetén a magyar járulékalap hibás meghatározása (túl alacsony járulék és szociális hozzájárulási adó alap).
• a kiküldetés csak látszólagos, valójában a személyes szükségletek kielégítését szolgálja (kiküldetéshez kapcsolódó szállás és utazási költségek adókezelése).

A külföldi kiküldetések adókockázatai súlyos szankciókhoz vezethetnek

Azt is látni kell, hogy más kockázati szintet képvisel egy pár napos külföldi konferencia, egy több éves külföldi kiküldetés nemzetközi cégcsoporton belül, az ügyvezető egy hónapos külföldi nyelvtanulása, vagy akár egy felváltó kiküldetésnek minősíthető külföldi munkavégzés.

A kiküldetések során elkövetett hibák, vagyis a külföldi kiküldetések adókockázatai sajnos súlyos szankciókhoz is vezethetnek. A jogszabályok helyes értelmezése elengedhetetlen minden egyes esetben, és egyet kell értenünk a NAV által az állásfoglalásokban sokszor megfogalmazott kitétellel is, mely szerint egy adott ügylet (esetünkben kiküldetés) helyes adókezelésének megállapításához minden egyes körülményt körültekintően kell megvizsgálni.

Az expatok adózásának és társadalombiztosítás-fizetési kötelezettségének területén a WTS Klient csapata speciális szaktudással rendelkezik. Célunk, hogy a kiküldött kollégák számára az adófizetés és az adóbevallás folyamata, annak esetleges bonyolultsága ellenére gördülékenyen és hibátlanul történjen meg. Segítségünkkel minimalizálhatóak a külföldi kiküldetések adókockázatai, és nagyobb eséllyel kerülhető el a szankció. Keresse szakértőinket bátran!

The post A külföldi kiküldetések adókockázatai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A brexit adózási hatásai ugyanis nem lesznek elhanyagolhatóak, hiszen alapvető folyamatok fognak megváltozni a logisztika, szállítmányozás, termékértékesítések és a szolgáltatásnyújtások területén is. Alábbi cikkünkben a biztosnak még jóindulattal sem nevezhető jövőbeni változásokkal kapcsolatos legfontosabb adózási tudnivalókat foglaljuk össze, vagyis megnézzük, melyek a brexit adózási hatásai közül a leghangsúlyosabbak. 

Honnan tájékozódjunk a változásokról?

A NAV 2018 novemberében, majd 2019. január 31-én is megjelentette a brexittel kapcsolatos adózási és vámügyekre vonatkozó tájékoztatóját, melyet február 11-én további fontos dokumentumokkal bővített. Az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága is közleményt adott ki, amely szerint a kilépésre való felkészülés nem meglepő módon nemcsak az EU és a nemzeti hatóságok ügye, hanem a magánfeleké is, hiszen a brexit adózási hatásai őket is érintik.

Ahogy az a tájékoztatóban is olvasható, a kilépésről rendelkező megállapodás tartalmával kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra tekintettel a gazdasági szereplőket emlékeztetni kell azokra a jogi következményekre, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik. 

Milyen forgatókönyv képzelhető el? 

A kilépési megállapodás elfogadása esetén 2019. március 29. és 2020. december 31. között átmeneti időszak lép életbe, mintha az Egyesült Királyság az EU tagja lenne még, de nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható az EU és az Egyesült Királyság egyetértésével.

A kilépési megállapodás elutasítása esetén 2019. március 30-tól az Egyesült Királyság nem lesz az EU tagállama. Nézzük meg, mire kell felkészülni egy ilyen legrosszabb forgatókönyv esetén!

Vámügyek 

Az EU vámterületére, így Magyarországra is az Egyesült Királyságból behozott vagy az EU vámterületéről az Egyesült Királyságba kiszállítandó áruk vámfelügyelet alá fognak tartozni, és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-ei 952/2013/EU rendeletnek megfelelően vámellenőrzés alá vonhatók. Ez magában foglalja többek között azt, hogy vámalakiságok alkalmazandók, nyilatkozatokat kell benyújtani, valamint, hogy a vámhatóságok biztosítékokat kérhetnek a lehetséges vagy meglévő vámtartozásokra. Az EU vámterületére az Egyesült Királyságból behozott áruk a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-ai 2658/87/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak. Ez maga után vonja a megfelelő vámok alkalmazását. Az Egyesült Királyság vámhatóságai által kibocsátott, az engedélyezett gazdálkodói státusz megadására vonatkozó engedélyek és a vámügyi egyszerűsítésekre vonatkozó egyéb engedélyek érvényességüket vesztik az unió vámterületén. 

A brexit adózási hatásai a közvetett adózás területén 

Az EU hozzáadottérték-adó területére, így Magyarország területére az Egyesült Királyságból érkező vagy az EU területéről az Egyesült Királyságba feladott vagy fuvarozott áruk szállítását a közös hozzáadottérték-adóról szóló, 2006. november 28-ai 2006/112/EK tanácsi irányelvnek megfelelően árubehozatalként (termékimport), illetve árukivitelként (export) fogják kezelni. Ez azt jelenti, hogy a behozatalkor import áfát számítanak fel, míg a kivitel (export) mentesül a magyar áfa felszámítása alól, amennyiben az egyéb feltételek is teljesülnek.

Az exportként és importként történő minősítés hatással lesz az EKÁER rendszer alkalmazására is (az Egyesült Királyságba történő kiszállításoknál, és az onnan történő behozatalnál nem kell majd EKÁER, azaz speciális, az árumozgással összefüggő azonosító számot kérni).

Az Egyesült Királyságban letelepedett, Magyarországon áfaköteles árukat vagy szolgáltatásokat vásárló vagy ilyen árukat importáló adóalanyok, amelyek a magyar áfát vissza kívánják igényelni, a kérelmet már nem nyújthatják be elektronikusan, a 2008/9/EK tanácsi irányelvnek megfelelően, hanem azt a 86/560/EGK tanácsi irányelvvel összhangban kell benyújtaniuk. A tagállamok az utóbbi irányelv alapján viszonossági alapon adhatnak visszatérítést.

Az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező, Magyarországon csak áfaregisztrációval, vagy esetlegesen telephellyel rendelkező adóalanyok számára adóügyi képviselő (pénzügyi képviselő) kijelölése lesz szükséges. A brexit adózási hatásai között azt is meg kell vizsgálni, hogy a korábban pénzügyi képviselet nélkül regisztrált adóalanyoknak milyen lépéseket kell megtenniük.

A fentieken kívül áfaszempontból ügyelni kell majd arra is, hogy a magyar cégek által, az Egyesült Királyságban lakóhellyel bíró magánszemélyek felé nyújtott szolgáltatásoknál különleges szabályok léphetnek életbe. A felsorolás nem teljes körű, és a harmadik országokkal megegyező státusz életbe lépése esetén további áfahatással is számolniuk kell a magyar cégeknek (pl. harmadik országos adóalanyok felé nyújtott kölcsönnyújtási tevékenység esetén is változhatnak a kapcsolódó áfa levonásának szabályai).

Mi lesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel? 

A közvetlen adókra vonatkozó 2011. évi CXLIV. törvény a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról rendelkezéseit a továbbiakban is alkalmazni kell majd a brexit tényétől függetlenül. Így a munkavállalók és a cégek határon átnyúló munkavégzésére lesz megfelelő szabályrendszer. A legrosszabb forgatókönyv szerinti brexit ugyanakkor hatással lenne a multilaterális egyezményre is, ezt se feledjük el!

Munkavállalókra vonatkozó társadalombiztosítási hatások 

Mindenki örülne, ha a jelenleg is elfogadott A1-es igazolások rendszere megmaradna, hasonlatosan a svájci modellhez. (Bár Svájc, és az EGT tagállamok nem tagjai az Európai Uniónak, a kiküldetések esetében ugyanazon szabályok vonatkoznak rájuk társadalombiztosítási szempontból, mint az EU tagállamokra.) A legrosszabb forgatókönyv esetén a helyzet még nehezebb lenne, hiszen jelenleg nincs Magyarország és Nagy-Britannia között szociálpolitikai egyezmény.

A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ideális esetben nincs még sok teendő. Fel kell azonban készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, ahhoz pedig szinte minden folyamatunkat át kell vizsgálni, hiszen a brexit adózási hatásai érinthetik az egyszerű külföldi kiküldetést vagy az áruforgalmunkat is.

Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a brexit adózási hatásai,  keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

The post A brexit adózási hatásai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Amikor egy befektető külső piacra merészkedik, a munkaerő helyi toborzása mellett saját szervezetéből is küld munkatársakat, akik a termelés bizonyos időszakaiban például a cégvezetésért vagy egy-egy kulcsfeladat ellátásáért felelnek az új helyszínen. Nincs ez másként a Magyarországon üzemelő egységek esetében sem: rendszeresen érkeznek külföldi állampolgárok hozzánk munkavégzésre.

Amikor ezek a külföldi állampolgárok adótanácsadókkal találkoznak, jellemzően ugyanazok, vagy nagyon hasonló kérdések merülnek fel a részükről. Miről is szoktak legtöbbször kérdezni, mi érdekli őket leginkább?

„Most akkor két helyen fogok adót fizetni?” 

Gyakran alkalmazott konstrukció a kiküldetés, sok társaság él ezzel a lehetőséggel. Kiküldetés esetén a Magyarországra érkező külföldi állampolgárok eredeti (pl. német) munkaszerződése változatlanul, vagy kisebb módosításokkal fennmarad. A magyar tevékenységet egy kiküldetési megállapodással, a küldő és a fogadó társaság közötti megállapodással rendezik. Az első találkozót követően általában már rendelkezünk annyi információval, hogy tudjuk: kell-e majd adót fizetnie a kiküldöttnek Magyarországon a kiküldetés idejére kapott bére után vagy sem. Amennyiben igen, jeleznünk kell ügyfelünknek, hogy az adót, kifizető hiányában neki kell majd megfizetnie, ráadásul előleg formájában már az érintett év során. Most akkor két helyen fogok adót fizetni? – érkezik ilyenkor jellemzően a kérdés. Szerencsére ilyen a legritkább esetben fordulhat elő. Olyan országokból érkező munkavállalóknál, amelyekkel van kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak, az egyezmény rendelkezik a kettős adóztatás elkerülésének módjáról. Amelyik országgal nincs ilyen megállapodásunk, ott pedig a magyar szabályok biztosítanak arra lehetőséget, hogy a megfizetett adó nagyrészt beszámítható legyen Magyarországon.

Fontos! Sokszor előfordul, hogy pl. a német munkáltató bérszámfejtője nem változtat a folyamatokon a kiküldetés megkezdése után sem, vagyis változatlanul levonja a teljes német adóelőleget abból a bérből is, ami teljes mértékben Magyarországon adóköteles. Német ügyfelünktől tehát a német társaság levonja a német adót, akinek ezek után még a magyar adóelőleget is rendeznie kell. A német adó visszatérítése sok időt vehet igénybe, így ügyfelünknek kell a magyar adókötelezettséget saját nettó béréből finanszíroznia. Ha tehetjük, vonjunk be német tanácsadót, aki megoldást tud kínálni az ilyen helyzetekben, vagyis adott esetben el tudja végezni a német bérszámfejtés finomhangolását, és ezzel minimalizálhatja az egyébként szükségtelen német adólevonást.

„A német bank már levonta az adót a kamat kifizetésének pillanatában. Mit tehetek?”

A magyar-német egyezmény értelmében a kamatjövedelem az illetőség államában adóztatható. Ha minden szükséges körülményt (állandó lakóhely, létérdek központja stb.) megvizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy német ügyfelünk magyar adóügyi illetőségű, akkor a kamatjövedelem adóztatására a hatályos egyezmény Magyarország számára biztosít lehetőséget. A már levont német forrásadó visszatérítésére van elvi lehetőség, sőt, tapasztalataink szerint bizonyos esetekben, a megfelelő igazolások (pl. illetőség igazolás) bankhoz történő eljuttatásával az is elérhető, hogy egyáltalán ne tartson vissza a jövőben forrásadót az intézmény. 

Fontos! Mindig vizsgáljuk meg a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Jóllehet a kamatjövedelem legtöbb esetben az adóügyi illetőség államában adóztatható, és az egyezmény az adóalap mentesítés módszerét írja elő a másik tagállam számára, vannak olyan egyezmények, ahol a beszámítás módszertanát kell alkalmaznunk. 

„Az itt tartózkodásom idejére kapok lakhatási hozzájárulást a cégtől? Ha igen, adóköteles ez az összeg?”

A magyar jogszabályok alapján a kiküldetéshez kapcsolódó lakhatási támogatás nem minősül bevételnek a kiküldöttnél. A NAV útmutatása szerint a Magyarországról kiküldött munkavállalók mellett a kiküldetés keretében hozzánk érkező külföldi állampolgárok esetén is alkalmazható ez a szabály. Egy korábban beadott kérdésünkre kapott adóhatósági válaszból kiderül, hogy a lakhatási költségek pontos tartalmát leginkább a józan ész szabályai alapján tudjuk meghatározni: minden beletartozik a lakásbérleti díjon felül, ami szokásszerű életvitelhez kapcsolódó költségnek minősül. A magyar adóhatóság megítélése szerint nem tartozik bele például a mosodai szolgáltatás; a lakáshoz kapcsolódó tároló vagy garázs bérleti díja viszont része a lakhatási költségeknek.

Fontos! Kiküldetések esetén érdemes pontosan és részletesen tanulmányozni a vonatkozó szerződéseket. Véleményünk szerint olyan esetben például, ahol a bruttó bér a kiküldetés időtartama alatt megemelésre kerül a várható többletkiadások miatt (pl. albérleti díj), már nehezen érvényesíthető a fenti költségelszámolási szabály. Különösen nehéz egy olyan helyzetet értelmezni, amikor ezek a bérelemek nem jelennek meg külön nevesítve a szerződésben, csupán háttéralkuk és – szerződéses szinten meg nem jelenő – kalkulációk hordozzák a béremelés okait és mozgatórugóit.

A WTS Klient évek óta naprakészen követi és mindennapos munkájában is alkalmazza a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos jogszabályváltozásokat és nemzetközi fejleményeket. Ha az Ön cége is alkalmaz külföldi munkavállalókat, forduljon hozzánk bizalommal, szívesen segítünk adózási kérdéseik megválaszolásában!

The post A külföldi állampolgárok legjellemzőbb adózással kapcsolatos kérdései appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A határon átnyúló munkavégzéseket adózási szempontból is fontos kezelni, hiszen nem mindegy, hogy a munkavállaló egyes jövedelmei melyik országban lesznek adókötelesek.

A külföldi munkavállaló adóügyi illetősége

A külföldi munkavállaló magyarországi jövedelemadó fizetési kötelezettségének vizsgálatakor első lépésben fontos, hogy meghatározzuk a magánszemély adóügyi illetőségét. Ehhez vizsgálni kell a magyar szabályozást, de jellemzően a hazai szabályozást felülíró, az adott országgal megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései lesznek a segítségünkre (amennyiben van ilyen egyezmény a két ország között). Az egyezmények többségének értelmében a következő szempontok segítségével határozható meg az adóügyi illetőség:

• állandó lakóhely
• létérdek központja
• szokásos tartózkodási hely
• állampolgárság.

A fenti lista egyben sorrendiséget is jelent, vagyis az állandó lakóhelyből kiindulva kell elkezdeni a vizsgálatot, és ha ez alapján egyértelműen meghatározható az illetőség, akkor nem is kell tovább vizsgálódni.

Állandó lakóhely

A magyar jogszabályok szerint állandó lakóhelynek az olyan lakóhely minősül, ahol a magánszemély tartós ott-tartózkodásra rendezkedik be, függetlenül attól, hogy az adott ingatlant bérli vagy az a sajátja. Az állandó lakóhely további ismérve, hogy az a magánszemély részére folyamatosan rendelkezésre áll.

Létérdek központja

Amennyiben az állandó lakóhely alapján nem határozható meg egyértelműen a külföldi munkavállaló adóügyi illetősége, akkor a következő lépésben azt kell vizsgálni, hogy a magánszemély létérdekeinek központja mely országban található, azaz melyik országhoz fűzik szorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok a magánszemélyt. Ez nem egyszerű feladat, hiszen sok tényezőt kell együttesen figyelembe venni. Ha egy külföldi magánszemélyt a magyarországi kiküldetésére a családja is elkíséri, akkor a családi kapcsolatok szempontjából valószínűleg Magyarország lesz a létérdekeinek központja. A gazdasági kapcsolatok mérlegelésénél pedig többek között a jövedelem megszerzésének és elköltésének helyét kell figyelembe venni, valamint azt a tényt, hogy mely országokban rendelkezik a magánszemély bankszámlával stb.

Szokásos tartózkodási hely

A harmadik lépcső az illetőség meghatározásában a szokásos tartózkodási hely. A szokásos tartózkodási hely az alapján rendeli a külföldi munkavállaló adóügyi illetőségét az egyik vagy másik országhoz, hogy hol tartózkodott több napot.

Az adóügyi illetőség megállapítása után meg kell határoznunk, hogy az egyes jövedelemtípusok mely országban lesznek adókötelesek. Amennyiben Magyarország és az érintett másik ország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor az megmondja, hogy az adott jövedelmet mely országnak van joga adóztatni. Egyezmény hiányában a belföldi szabályokat kell alkalmazni.

Munkaviszonyból származó jövedelem

A munkaviszonyból származó jövedelem abban az esetben adóztatható az illetőség országában, ha a külföldi munkavállaló ott végzi a munkáját. Ha a munkavégzés helye eltér az illetőség országától, akkor alapesetben a munkavégzés helye szerinti állam adóztathatja a munkajövedelmet, de bizonyos feltételek fennállása esetén az adóztatás joga továbbra is az illetőség országában marad.

Tőkejövedelmek

A külföldi munkavállaló tőkejövedelmei közül a kamat, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az egyezmények értelmében alapvetően az illetőség országában kell megfizetni az adót.

Az osztalékból származó jövedelmek esetén speciálisabb a helyzet. Alapvetően ezek a jövedelmek is az illetőség országában adóztathatók, de meghatározott mértékig (egyezménytől függően jellemzően 10 vagy 15 %) a forrásország is adóztathat. A forrásországban levont adó az egyezmények szerint beszámításra kerül. Ha például egy Magyarországon dolgozó, magyar illetőségű, német magánszemély Németországból osztalék jövedelemben is részesül, és ott levonásra kerül a vonatkozó egyezmény szerinti 15 % adó, akkor Magyarországon ezen osztalékjövedelem kapcsán további adófizetési kötelezettség nem merül fel, mivel Magyarországon is 15 % az adó mértéke (adóbevallási kötelezettsége ettől függetlenül fennáll).

Ingatlanok hasznosításából származó jövedelem

Az ingatlanból származó jövedelmek adóztatásának joga az egyezmények értelmében annál az országnál van, amelyben az ingatlan fekszik.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.64″ background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]

KAPCSOLÓDÓ VIDEÓNK:

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/09/expat-adó-videó.png” url_new_window=”on” animation=”off” _builder_version=”3.0.64″ saved_tabs=”all” show_in_lightbox=”off” use_overlay=”off” sticky=”off” align=”left” always_center_on_mobile=”on” border_style=”solid” force_fullwidth=”off” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/09/13/kulfoldi-munkavallalas-ado/” /][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.64″ background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:

[/et_pb_text][et_pb_image src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2017/07/expat-adó.png” url_new_window=”on” animation=”off” _builder_version=”3.0.64″ saved_tabs=”all” show_in_lightbox=”off” use_overlay=”off” sticky=”off” align=”left” always_center_on_mobile=”on” border_style=”solid” force_fullwidth=”off” url=”http://wtsklient.klient.hu/2017/09/21/jovedelemado-fizetes/” /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.0.64″ background_layout=”light” text_orientation=”left” border_style=”solid”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

Expat munkavállalók Magyarországon – stratégiai szempontok

A cégcsoporton belüli kiküldetés munkajogi keretei

A kiküldetés szabályai a társadalombiztosítás szemszögéből

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post A külföldi munkavállaló adózása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.