A brexit adózási hatásai ugyanis nem lesznek elhanyagolhatóak, hiszen alapvető folyamatok fognak megváltozni a logisztika, szállítmányozás, termékértékesítések és a szolgáltatásnyújtások területén is. Alábbi cikkünkben a biztosnak még jóindulattal sem nevezhető jövőbeni változásokkal kapcsolatos legfontosabb adózási tudnivalókat foglaljuk össze, vagyis megnézzük, melyek a brexit adózási hatásai közül a leghangsúlyosabbak. 

Honnan tájékozódjunk a változásokról?

A NAV 2018 novemberében, majd 2019. január 31-én is megjelentette a brexittel kapcsolatos adózási és vámügyekre vonatkozó tájékoztatóját, melyet február 11-én további fontos dokumentumokkal bővített. Az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága is közleményt adott ki, amely szerint a kilépésre való felkészülés nem meglepő módon nemcsak az EU és a nemzeti hatóságok ügye, hanem a magánfeleké is, hiszen a brexit adózási hatásai őket is érintik.

Ahogy az a tájékoztatóban is olvasható, a kilépésről rendelkező megállapodás tartalmával kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra tekintettel a gazdasági szereplőket emlékeztetni kell azokra a jogi következményekre, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik. 

Milyen forgatókönyv képzelhető el? 

A kilépési megállapodás elfogadása esetén 2019. március 29. és 2020. december 31. között átmeneti időszak lép életbe, mintha az Egyesült Királyság az EU tagja lenne még, de nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható az EU és az Egyesült Királyság egyetértésével.

A kilépési megállapodás elutasítása esetén 2019. március 30-tól az Egyesült Királyság nem lesz az EU tagállama. Nézzük meg, mire kell felkészülni egy ilyen legrosszabb forgatókönyv esetén!

Vámügyek 

Az EU vámterületére, így Magyarországra is az Egyesült Királyságból behozott vagy az EU vámterületéről az Egyesült Királyságba kiszállítandó áruk vámfelügyelet alá fognak tartozni, és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-ei 952/2013/EU rendeletnek megfelelően vámellenőrzés alá vonhatók. Ez magában foglalja többek között azt, hogy vámalakiságok alkalmazandók, nyilatkozatokat kell benyújtani, valamint, hogy a vámhatóságok biztosítékokat kérhetnek a lehetséges vagy meglévő vámtartozásokra. Az EU vámterületére az Egyesült Királyságból behozott áruk a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-ai 2658/87/EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak. Ez maga után vonja a megfelelő vámok alkalmazását. Az Egyesült Királyság vámhatóságai által kibocsátott, az engedélyezett gazdálkodói státusz megadására vonatkozó engedélyek és a vámügyi egyszerűsítésekre vonatkozó egyéb engedélyek érvényességüket vesztik az unió vámterületén. 

A brexit adózási hatásai a közvetett adózás területén 

Az EU hozzáadottérték-adó területére, így Magyarország területére az Egyesült Királyságból érkező vagy az EU területéről az Egyesült Királyságba feladott vagy fuvarozott áruk szállítását a közös hozzáadottérték-adóról szóló, 2006. november 28-ai 2006/112/EK tanácsi irányelvnek megfelelően árubehozatalként (termékimport), illetve árukivitelként (export) fogják kezelni. Ez azt jelenti, hogy a behozatalkor import áfát számítanak fel, míg a kivitel (export) mentesül a magyar áfa felszámítása alól, amennyiben az egyéb feltételek is teljesülnek.

Az exportként és importként történő minősítés hatással lesz az EKÁER rendszer alkalmazására is (az Egyesült Királyságba történő kiszállításoknál, és az onnan történő behozatalnál nem kell majd EKÁER, azaz speciális, az árumozgással összefüggő azonosító számot kérni).

Az Egyesült Királyságban letelepedett, Magyarországon áfaköteles árukat vagy szolgáltatásokat vásárló vagy ilyen árukat importáló adóalanyok, amelyek a magyar áfát vissza kívánják igényelni, a kérelmet már nem nyújthatják be elektronikusan, a 2008/9/EK tanácsi irányelvnek megfelelően, hanem azt a 86/560/EGK tanácsi irányelvvel összhangban kell benyújtaniuk. A tagállamok az utóbbi irányelv alapján viszonossági alapon adhatnak visszatérítést.

Az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező, Magyarországon csak áfaregisztrációval, vagy esetlegesen telephellyel rendelkező adóalanyok számára adóügyi képviselő (pénzügyi képviselő) kijelölése lesz szükséges. A brexit adózási hatásai között azt is meg kell vizsgálni, hogy a korábban pénzügyi képviselet nélkül regisztrált adóalanyoknak milyen lépéseket kell megtenniük.

A fentieken kívül áfaszempontból ügyelni kell majd arra is, hogy a magyar cégek által, az Egyesült Királyságban lakóhellyel bíró magánszemélyek felé nyújtott szolgáltatásoknál különleges szabályok léphetnek életbe. A felsorolás nem teljes körű, és a harmadik országokkal megegyező státusz életbe lépése esetén további áfahatással is számolniuk kell a magyar cégeknek (pl. harmadik országos adóalanyok felé nyújtott kölcsönnyújtási tevékenység esetén is változhatnak a kapcsolódó áfa levonásának szabályai).

Mi lesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel? 

A közvetlen adókra vonatkozó 2011. évi CXLIV. törvény a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról rendelkezéseit a továbbiakban is alkalmazni kell majd a brexit tényétől függetlenül. Így a munkavállalók és a cégek határon átnyúló munkavégzésére lesz megfelelő szabályrendszer. A legrosszabb forgatókönyv szerinti brexit ugyanakkor hatással lenne a multilaterális egyezményre is, ezt se feledjük el!

Munkavállalókra vonatkozó társadalombiztosítási hatások 

Mindenki örülne, ha a jelenleg is elfogadott A1-es igazolások rendszere megmaradna, hasonlatosan a svájci modellhez. (Bár Svájc, és az EGT tagállamok nem tagjai az Európai Uniónak, a kiküldetések esetében ugyanazon szabályok vonatkoznak rájuk társadalombiztosítási szempontból, mint az EU tagállamokra.) A legrosszabb forgatókönyv esetén a helyzet még nehezebb lenne, hiszen jelenleg nincs Magyarország és Nagy-Britannia között szociálpolitikai egyezmény.

A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ideális esetben nincs még sok teendő. Fel kell azonban készülni a legrosszabb forgatókönyvre is, ahhoz pedig szinte minden folyamatunkat át kell vizsgálni, hiszen a brexit adózási hatásai érinthetik az egyszerű külföldi kiküldetést vagy az áruforgalmunkat is.

Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a brexit adózási hatásai,  keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

The post A brexit adózási hatásai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.