A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Korábbi cikkeinkben már beszámoltunk olyan fontos Európai Bírósági döntésekről, amelyek befolyásolhatják a nemzeti adóhatóságok gyakorlatát is. Ilyen volt például a lízing áfa-beli megítélésével vagy a fordított áfával kapcsolatos ítélet. Az elmúlt hónapokban megint több fontos Európai Bírósági ügyben született döntés, amelyeket érdemes kicsit közelebbről szemügyre venni. A jelen cikkemben bemutatott, 2018. február 21-én született ítélet azt részletezi, hogy láncügyletek esetében melyik tranzakcióra kell alkalmazni az áfamentességet, valamint, hogy a tévesen felszámított áfa levonható-e.

Láncügyletek kezelése

A C‑628/16. sz. ügyben, amely a láncügyletek adójogi megítéléshez ad új támpontot, a BP Marketing GmbH, mint német adóalany kőolajtermékeket értékesített az Ausztriában áfanyilvántartásba vett BIDI Ltd-nek. Az előre történő fizetést követően a BP Marketing átadta a BIDI‑nek a szóban forgó kőolajtermékek elszállítására jogosító szállítási számokat és szállítási igazolásokat. A BIDI kötelezettséget vállalt, hogy gondoskodik a termékek Németországból Ausztriába történő szállításáról.

A BIDI azonban újra értékesítette a termékeket a Kreuzmayr GmbH-nak (szintén osztrák adóalany) anélkül, hogy a BP Marketinget tájékoztatta volna és megállapodtak abban, hogy a Kreuzmayr szállíttatja el a kőolajtermékeket Németországból Ausztriába, melyet meg is tett. A BP Marketing úgy ítélte meg, hogy a BIDI javára teljesített értékesítések közösségen belüli mentes értékesítések voltak, míg a BIDI osztrák áfával növelten számlázott a Kreuzmayr felé. A Kreuzmayr ezt követően az árukat adóköteles tevékenységéhez használta fel, és levonta az előzetesen felszámított áfát.

Egy adóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a BIDI nem vallotta be és nem fizette meg az osztrák áfát, amiről a Kreuzmayr nem szerzett tudomást. A BIDI ezt azzal indokolta, hogy a Kreuzmayr számára történő szállításokat Németországban számlázták ki, azok tehát adómentesek voltak, következésképpen Ausztriában nem voltak adókötelesek. Az ellenőrzést követően a BIDI áfát nem tartalmazó helyesbítő számlákat állított ki a Kreuzmayrnak, azonban nem térítette meg a Kreuzmayrnak a korábban megfizetett áfát, mivel fizetésképtelenné vált.

Áfamentesség és adólevonás a láncügyletek során

Az ügy több bíróságot is megjárt Ausztriában, végül az osztrák szövetségi pénzügyi bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult jogértelmezésért. Kérdésük a Bírósághoz röviden az volt, hogy a leírt esetben a két tranzakció közül melyik (azaz a BP Marketing és a BIDI közti vagy a BIDI és a Kreuzmayr közti) ügylet áfamentes, valamint, hogy a Kreuzmayr által tévesen levont áfa az adósemlegesség és a bizalomvédelem elvét figyelembe véve levonásba helyezhető-e.

A Bíróság ítélete szerint a kérdéses esetben a második ügyletre alkalmazható a mentesítés, az indoklás szerint azért, mert a tulajdonosként való rendelkezési jog második átruházására a közösségen belüli szállítás megtörténte előtt került sor, azaz a BIDI már azelőtt rendelkezett a termékek feletti tulajdonjoggal, hogy azokat Németországból átszállították volna Ausztriába.

A másik kérdés kapcsán a Bíróság kimondta, hogy amennyiben egy két egymást követő, csak egy közösségen belüli szállításhoz kapcsolódó értékesítésből álló lánc keretében történő második értékesítés a közösségen belüli értékesítés, akkor a bizalomvédelem elvét úgy kell értelmezni, hogy a végső vevő, aki jogosulatlanul érvényesítette az áfalevonáshoz való jogát, az előzetesen felszámított adó jogcímén nem vonhatja le – kizárólag az értékesítését tévesen minősítő köztes gazdasági szereplő által átadott számlák alapján – az értékesítőnek megfizetett hozzáadottérték‑adót. Fontos azonban, hogy a Bíróság véleménye szerint a Kreuzmayr a BIDI-nek tévesen megfizetett adót visszakérheti a BIDI-től.

A fenti jogeset ismét megerősíti, hogy láncügyletek esetében mennyire oda kell figyelni a részletekre: minden esetben tudnunk kell azt, hogy láncértékesítésben veszünk részt, illetve azt, hogy ki fuvaroztatja az árut, és ki milyen adószámot ad meg az ügylet során. Ezen információk birtokában tudjuk csak biztosan megállapítani, hogy az áfakezelés helytálló-e.

A WTS Klient az általános forgalmi adóval kapcsolatos előzetes tanácsadás során segít beazonosítani akár egészen komplex láncügyletek valamennyi szereplőjét is, segít egyeztetni a logisztikusokkal, és a vevővel konzultálva előzetesen határozza meg az alkalmazandó áfaterhet. Keresse áfatanácsadóinkat, segítünk!

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″ background_layout=”light”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Egy újabb érdekes Európai Bírósági eset – a lízing áfa-beli megítélése

Az EU bíróság ítélete – jogtalan NAV adóbírság

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post A láncügyletek adójogi megítélése egy újabb Európai Bírósági eset alapján appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.