Az adózók számára ezért mindenképp javasolt felülvizsgálni a transzferáraik esetében alkalmazott módszereket, elszámolásokat és részletes, megfelelő alátámasztást nyújtó transzferár-dokumentációt készíteni a Magyarországon hatályos transzferár-szabályok figyelembevételével.

Miért jár mulasztási bírság és mennyi?

Azoknak a naptári üzleti éves vállalkozásoknak, amelyekre vonatkozik a transzferár-dokumentációs kötelezettség, idén legkésőbb a 2024. évről szóló társasági adóbevallás benyújtásáig, vagyis 2025. május 31-ig kell eleget tenniük a transzferár-dokumentációkészítési kötelezettségüknek. Innentől kezdve az adóhatóság is ellenőrizheti a dokumentáció meglétét és annak tartalmi megfelelőségét. Emellett az érintetteknek transzferár-adatszolgáltatási kötelezettséggel is számolniuk kell a 2024. évi társasági adóbevallásban. Az adatszolgáltatás meglétét és megfelelőségét szintén részletesen vizsgálhatja az adóhatóság.

A fokozódó transzferár-ellenőrzések egyértelmű jele, hogy az előző évi féléves statisztikák alapján, 126 jogkövetési vizsgálat 61%-ánál tárt fel az adóhatóság transzferár-kockázatokat. A vizsgálatok során több esetben is megállapítást nyert, hogy nem vagy hiányosan állt rendelkezésre a transzferár-nyilvántartás, illetve a transzferár-adatszolgáltatás, amelynek következményeként az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki.

A szigorodó szabályok értelmében, a hiányzó vagy hiányos transzferár-nyilvántartások esetében maximálisan ötmillió forint (ismételt mulasztás esetén tízmillió forint) mulasztási bírság szabható ki. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy 2023-tól a transzferár-nyilvántartásokat ügyletenként szükséges elkészíteni. Tehát amennyiben az adózó több ügyletre vonatkozóan nem készít helyi nyilvántartást, úgy a fenti mulasztási bírság többszörösével sújtható. Emellett a transzferár-nyilvántartási kötelezettség részét képezi a fődokumentáció is, amely különálló nyilvántartásnak minősül.

A transzferár-adatszolgáltatás elmulasztása vagy hiányos kitöltése esetén kiszabható maximális mulasztási bírság is szigorodott, amelynek összege így egymillió forintra emelkedett.

Mit is vizsgál pontosan a NAV a transzferár-ellenőrzések során?

Az adóhatóság a formai megfelelőség mellett egyre mélyrehatóbban vizsgálja a transzferár-dokumentációk és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatások tartalmát.

A transzferár-ellenőrzések során a dokumentációkészítésre kötelezett adózók számíthatnak a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók feltételeinek részletes vizsgálatára, ideértve többek között a tranzakciók során ellátott funkciók és viselt kockázatok alapján meghatározott funkcionális profilok (karakterizációk) és az azzal összefüggésben elért jövedelmezőségek, valamint a tranzakciók összevonhatóságának felülvizsgálatát.

Amennyiben az ily módon feltárt kockázatok alapján megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött ügylet során realizált ellenérték ellentmond a szokásos piaci ár elvének, az adóhatóság a szükséges kiigazítást a szokásos piaci tartomány medián értékére végzi el, amely jelentős adóhiányt és adóbírságot eredményezhet az adózó számára.

A transzferár-adatszolgáltatásokkal kapcsolatban az előző évi transzferár-ellenőrzések tapasztalatai alapján jellemzően olyan tartalmi problémák merülhetnek fel, mint a nem megfelelő tranzakció-kategória kiválasztása, hibás tranzakciós összeg megadása, helytelenül megválasztott transzferár-képzési módszer, nem megfelelő jövedelmezőségi mutató megválasztása, illetve helytelenül meghatározott szokásos piaci ártartomány.

Annak érdekében, hogy az érintett adózók megbízható módon csökkentsék, illetve elkerüljék a lehetséges transzferár-kockázatokat és a transzferár-ellenőrzések nyomán kiszabható bírságot, javasolt az alkalmazott transzferáraik folyamatos, évközi nyomonkövetése, valamint a transzferár-dokumentációk összeállításának időben történő megkezdése. A dokumentáció összeállításában és a felmerülő kérdések megválaszolásában transzferár tanácsadóink készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Fokozott transzferár-ellenőrzések: mire figyeljünk tavasszal? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi változik az online számla adatszolgáltatás elmulasztása terén?

2024 augusztusától az online számla adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható bírságtétel számlánként 500 000 forintról egymillió forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hiányos vagy hibás adatszolgáltatás jelentős anyagi kockázatot jelenthet a vállalkozás számára.

A NAV új adóellenőrzési terve és az e-áfa rendszer élesítése egyértelmű jelzés arra, hogy az adóhatóság 2025-ben különös figyelmet fordít az online számla adatszolgáltatás adatminőségének ellenőrzésére. A NAV információi szerint 2024-ben az ilyen ellenőrzések során közel 30 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, és a tendencia azt mutatja, hogy a hatóság a jövőben még szigorúbb és célzottabb vizsgálatokat fog végezni az online számla adatszolgáltatás elmulasztása területén.

Miért kulcsfontosságú egy adótanácsadó bevonása?

Egy tapasztalt adótanácsadó nemcsak abban segít, hogy elkerülje a számlázási hibákat és a NAV bürokratikus akadályait, hanem képes az IT-fejlesztők munkáját is támogatni a számlázási rendszerek integrációjában. Az e-áfa rendszer és az M2M (machine-to-machine) megoldások bevezetésével még fontosabbá vált az adózási és IT-szakértők együttműködése.

Miért lehet ez kritikus jelentőségű minden vállalkozás számára?

• Az e-áfa rendszer automatikus adategyeztetést biztosít, és ennek következtében már nem csak a hibás adatszolgáltatás, de az áfabevallási adatok, az online számlaadatok, az importokkal kapcsolatos adatok és az online pénztárgép adatok eltérése is kockázatot jelent.
• A NAV által alkalmazott digitalizált eszközök a legapróbb hibát is kiszűrik, legyen az egy elírás vagy adathiány.
• Egyetlen módosított jogszabály nem időben történő implementálása is komoly pénzügyi veszteséget okozhat.
• Már nem csak a NAV, de az EU is komoly figyelmet fordít az áfarendszer digitalizálására nemzetközi és helyi ügyletek esetében, gondoljuk csak a ViDA tervezetre.

Az adótanácsadó szerepe az IT-fejlesztők mellett

Az összehangolatlan munkavégzés az IT-fejlesztés és az adózási megfelelés között gyakran költséges hibákhoz vezet. Ahogy az online számla jelentés, e-áfa és az M2M rendszerek integrálására vonatkozó NAV előírások is mutatják, az IT és adózás összehangolása együttes szakértelmet igényel.

Adótanácsadói csapatunk az alábbi területeken nyújt támogatást az online számla adatszolgáltatás pontosításában, javításában, így az online számla adatszolgáltatás elmulasztása elkerülésében is:

• az új jogszabályok és NAV irányelvek követése
• az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
• a számlázási rendszerek auditálása és megfelelősségének biztosítása
• a számlaadat szolgáltatás felülvizsgálata, teljeskörűségének ellenőrzése, hogy minden megfelel-e az adózási szabályoknak
• számla XML felülvizsgálata adójogi szempontból, szükséges javítások előkészítése
• kapott hibaüzenetek értelmezése és javítási javaslatok megfogalmazása
• e-számlázára történő átállás az adminisztráció csökkentése érdekében
• áfabevallások és online számla adatszolgáltatási jelentések összeegyeztetése (kimenő, bejövő, teljes)
• M2M kapcsolat kiépítése
• már kész cégre szabható M2M megoldás, e-áfa rendszer kialakítása

Az online számla adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható bírságok elkerüléséhez és a kötelezettségek teljesítéséhez támogatást nyújtó szakértői csapatunk kész segíteni Önt abban, hogy biztosítsa vállalkozásának zökkenőmentes működését.

The post Az online számla adatszolgáltatás elmulasztása: ne kockáztasson! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Melyek az érintett mulasztási bírságok?

A mulasztási bírságok emelése az általános, illetve két speciális mulasztási forma bírságtételére vonatkozik: 

• Az általánosan kiszabható mulasztási bírság összege természetes személyek esetén 200 000 helyett 400 000 forint, míg a nem természetes személyek esetén 500 000 helyett egymillió forintig terjedhet.

• A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az adózó az eddigi egymillió forint helyett mostantól kétmillió forint mulasztási bírsággal sújtható.

• Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértéséért ugyancsak egymillió forintról kétmillió forintra nőtt a kiszabható bírság.

A Magyar Közlöny 74. számában 2024. július 8-án kihirdetett rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba, és az ezt követő naptól esedékes kötelezettségek megszegése esetében kell alkalmaznia a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Hogyan szabja ki a bírságokat a NAV?

Ahhoz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jogalkotók által megfogalmazott normákat érvényre juttassa, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

• késedelmi pótlék
• adóbírság
• mulasztási bírság
• intézkedések

Ezek közül a mulasztási bírság – mint adminisztratív jellegű szankció – akkor vethető ki, ha az adózó egy adókötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hibásan teljesíti.

A mulasztási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni többek között az adózó jogkövetési hajlandóságát, a jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése után a NAV köteles az érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, akár több alkalommal, akár emelt mértékben is. Erről az adóhatóság által kiadott 3002/2021. számú, méltányossági jogkör gyakorlásáról szóló útmutató értekezik.

Ezzel szemben az adózónak is lehetősége van arra, hogy kérje a méltányosságot megalapozó körülmények figyelembevételét, és így fizetési kedvezményt, vagy könnyítést érjen el.

A mulasztási bírságok kiszabásánál az sem elhanyagolható szempont, hogy az adott esetben megbízható vagy kockázatos adózóról beszélünk. Ha valaki megbízható adózónak minősül, akkor a bírságok kiszabásánál, is előnyben részesül. Mulasztási bírságok esetén a maximális szankció a felső határ 50%-a lehet. A kockázatos adózók értelemszerűen rosszabbul járnak, esetükben mulasztási bírság legkisebb mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának 30%-a.

Kikre lehet leginkább hatással a mulasztási bírságok emelése? 

Erre a kérdésre a gyors válasz az lehetne, hogy mindenkire, ugyanis ahogy már említettük, a megemelt NAV mulasztási bírságok között az egyik tétel az maga az általános bírságtétel, ami gyakorlatilag minden olyan adózót érint, aki adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti. Ebből adódóan, ha például a helyi iparűzésiadó-bevallásunkat elmulasztjuk benyújtani, az adóhatóság egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Speciálisabb a célközönsége a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértőinek, akikről a NAV egy adatbázist vezet. A hozzávetőlegesen 5 500 adózót felsoroló lista megtekinthető a honlapjukon. Ezek a foglalkoztatók többségében egyéni vállalkozók, valamint a kereskedelmi, építőipari, illetve a vendéglátó ipari szektor szereplői. Ezek az adózók kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaznak vagy alkalmaztak.

A számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztó, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről kibocsátó, illetve iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztó adózókra vonatkozó bírságemelés szintén főleg a kereskedelmi és a vendéglátóipari szektorra lehet hatással.

A mulasztási bírságok ilyen drasztikus emelkedése miatt mostantól a korábbiaknál még inkább érdemes fokozott figyelemmel lennünk az adóhatóság által kitűzött határidőkre, illetve az előírt kötelezettségek teljesítésére. Ha compliance munkák terén segítségre lenne szüksége, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post Duplájára emelkednek a kiszabható mulasztási bírságok appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Fogalmi pontosítások

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása révén, a transzferárazással összefüggésben a javaslat pontosítja a szokásos piaci ár, illetve a szokásos piaci tartomány definícióját. Az újonnan bevezetett fogalmak összhangban vannak az eddig is irányadónak tekintett OECD Transzferár Irányelvek definícióival, ezért bevezetésük csupán technikai módosítást jelent, tartalmi változást nem.

Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség

Az új transzferár-szabályok szerint a transzferár-nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózóknak a társasági adóbevallásukban a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot is kell szolgáltatniuk. A transzferár-nyilvántartást az adózóknak eddig is a társasági adóbevallással egyidőben kellett elkészíteniük, azonban nem kellett azzal együtt benyújtaniuk. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár-rendelet határozza meg, a transzferár-dokumentáció benyújtása ugyanakkor továbbra sem szükséges. Az adatszolgáltatási kötelezettség a 2022. december 31. után benyújtott bevallásokra vonatkozik.

Az interkvartilis tartomány alkalmazásának kiterjesztése

A javaslat szerint az interkvartilis tartományt akkor kell alkalmazni, ha a transzferár módszereket az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok figyelembevételével alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az interkvartilis tartomány használata a jelenleginél szélesebb körben lesz kötelező vagy elvárt (bizonyos esetekben a minimum-maximum tartomány is elfogadható volt).

Az interkvartilis tartomány meghatározása változatlan marad, azaz azt a középső tartományt kell alkalmazni, amelybe a minta elemeinek fele esik. Vagyis a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta szélső értékei tekinthetőek a szokásos piaci tartomány szélső értékeinek.

Transzferár-kiigazítás

A törvényjavaslat részletesen előírja a transzferárral kapcsolatos adóalap-módosító tétel számítását, miszerint főszabályként csak a mediánhoz történhet a kiigazítás.

A hatályos transzferár-szabályok szerint, ha a kapcsolt vállalatok által alkalmazott ár nem esik bele a szokásos piaci ártartományba, a transzferár-kiigazítást elegendő a szokásos piaci ártartomány legalsó vagy legfelső értékére elvégezni.

Az új rendelkezések alapján, ha az alkalmazott ár beleesik a szokásos piaci tartományba, akkor transzferár-korrekciónak nincs helye, az ellenérték szokásos piaci árnak tekintendő. Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint kizárólag csak a mediánt lehet szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

A medián a szokásos piaci tartomány azon középső értéke, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb, azaz a páratlan elemszámú számhalmaz esetében az az érték, amelynek a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok eggyel növelt számának felével, páros elemszámú számhalmaz esetében a medián azon két érték számtani átlaga, amelynek egyrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felével, és amelynek másrészt a növekvő sorrendbe rendezett számhalmazban a sorszáma megegyezik az elemszámok felének eggyel növelt számával. A módosuló interkvartilis szabályt és a kiigazítási pontot meghatározó rendelkezéseket első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.

Változás az adóellenőrzésben 

Az adózás rendjéről szóló törvény abból a célból, hogy az adóhatóság ne tegyen a később meghozandó szokásos piaci árat megállapító határozattal ellentétes megállapítást, kizárja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt az adózóval szemben ellenőrzés elrendelését. A módosítás pontosítja, hogy a tilalom csak az ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező adóellenőrzésekre vonatkozik. Kivételt fogalmaz meg továbbá a jogalkotó kiutalás előtti ellenőrzésekről, a jogosulatlan adó-visszaigénylések, adó-visszatérítések kiszűrése, a kiutalás jogszerűségéről szóló megalapozott döntéshozatal érdekében.

Mulasztási bírság és APA-díjak emelése 

Az új transzferár-szabályok alapján a mulasztási bírság jelentősen emelkedik. A maximális bírság hiányzó vagy hiányos transzferár dokumentációk esetében 2 millió forintról 5 millió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig 4 millió forintról 10 millió forintra növekszik.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (előzetes ármegállapítási megállapodás, APA) díja is megemelkedik. Mértéke egyoldalú eljárásban 5 millió forint, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban 8 millió forint. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

APA eljárások

A módosítást megelőzően szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet az az adózó nyújthatott be, amelynek transzferár-nyilvántartást kell készítenie. (Ez alól a többségi állami befolyás alatti adózók jelentenek kivételt.) Alapvetően „az APA-eljárások természete de facto a nagy adózókra korlátozhatja APA-hoz való hozzáférést. Az APA-k nagy adózókra való [jogszabályi] korlátozása az egyenlőség és az egységesség kérdéseit vetheti fel, mivel az azonos helyzetben lévő adózókat nem lenne szabad eltérően kezelni” (OECD Transzferár Irányelvek [2022] 4.174. bekezdése). Az adózó annak ellenére, hogy adott esetben nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni, az adóalapját köteles módosítani a szokásos piaci árnak való megfelelés céljából. Bármely adózónál előfordulhat összetett, bonyolult megítélésű kapcsolt ügylet, amelyre indokolt lehet szokásos piaci ármegállapítást kérni, ennek szükségességének eldöntése rábízható az adózóra, a jogszabályban történő korlátozás nem indokolt.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a transzferár szabályok értelmezésében, a dokumentációk elkészítésében és az adóhatósági ellenőrzések sikeres támogatásában, iparági szinten pedig többek között az autóipari beszállító cégek tranzakcióinak és adóellenőrzéseinek kezelésében és támogatásában. A WTS Global transzferár tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

The post Szigorodó transzferár-szabályok, növekvő bírság appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Kire vonatkozik a kötelező könyvvizsgálat?

Korábbi cikkeinkben (többek között itt és itt) már írtunk arról, hogy kire vonatkozik a kötelező könyvvizsgálat. Ezt röviden most összefoglalva, a könyvvizsgálati kötelezettséget elsősorban a számviteli törvény írja elő. Egyik oldalról értékhatár túllépéshez köti, vagyis, ha egy vállalkozás nettó árbevétele az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladja meg a 300 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak létszáma pedig ugyanebben a két évben nem haladta meg az 50 főt, akkor a könyvvizsgálat nem kötelező. Másik oldalról a vállalkozás formája, tevékenysége és további szempontok határozzák meg a kötelező könyvvizsgálat kritériumait. 

Utóbbi csoportba beletartoznak például a konszolidálásba bevont magyar vállalkozások is, függetlenül attól, hogy melyik országban van a konszolidáció és hogy a vállalkozás egyedi számai elérik-e a fenti határértékeket vagy sem.

Hogyan derülhet ki, hogy elmaradt a kötelező könyvvizsgálat?

Minden vállalkozás, akinek beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettsége van, ezen kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. Ennek során a cégkapu-megbízott vagy meghatalmazott ügykezelő az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszeren (OBR) keresztül megküldi a beszámolót az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (IM Céginformációs Szolgálat) részére.

A Céginformációs Szolgálatnál közzétett beszámolók adatai nyilvánosak, bárki által elérhetőek. Az innen származó információk alapján az adóhatóság, a cégbíróság és például a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is tudomást szerez a vállalkozás adatairól, annak formájáról, tevékenységéről és többek között a kötelező könyvvizsgálati kötelezettséget megalapozó értékhatárok esetleges túllépéséről az adott üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában.

Ha egy vállalkozás egyedi számai nem érik el a fent említett értékhatárokat, viszont konszolidálásba vonják külföldön vagy Magyarországon, akkor a magyar vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett. A konszolidálás tényének kiderítése azonban külső szereplőnek már egy hosszadalmasabb folyamat.

Mi a teendő, ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat?

Ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat, azt mielőbb pótolni kell. A könyvvizsgálót meg kell választani legalább egy évre, és megbízási szerződést kell kötni vele. Az állandó könyvvizsgáló a magyar könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot végzi. A társaság cégjogi iratait is módosítani kell a megválasztott könyvvizsgáló személyével, és a cégbíróságon is be kell jelenteni, hogy ki a könyvvizsgáló. A cégjegyzék adataiban az az információ nem kerül bejegyzésre, hogy mely üzleti évek beszámolóinak könyvvizsgálatára vonatkozik a megbízás, ez a megbízási szerződésben kerül lefektetésre.

A már közzétett beszámolót utólag cserélni, javítani nem lehet. Bizonyos esetekben passziválásra van lehetőség a közzétételtől számított egy éven belül, de  a kötelező könyvvizsgálat elmaradása miatt a beszámoló nem passziválható. A már közzétett beszámolóhoz nem lehet csatolmányt hozzáadni, és a független könyvvizsgálói jelentés, mint kötelező melléklet utólagos feltöltésére sincs lehetőség, ha ezt a társaság elmulasztotta.

Az előző évi könyvvizsgálat elmulasztásának tényét az adott év – már könyvvizsgálói jelentéssel rendelkező – beszámolójában lehet megemlíteni.

Kinek a felelőssége, hogy a könyvvizsgálati kötelezettségének a vállalkozás eleget tegyen?

A vállalkozás legfőbb szervén belül a tagok együttes kötelezettsége annak biztosítása, hogy a beszámoló összeállítása és nyilvánosságra hozatala a törvény előírásainak megfelelően történjen.

Milyen jogkövetkezményei lehetnek, ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat?

Kötelező könyvvizsgálat esetén a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségnek csak a könyvvizsgálói jelentéssel együtt lehet eleget tenni. Ennek hiányában alappal merül fel a beszámolóra vonatkozó letétbehelyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása.

Kötelező könyvvizsgálatnál a független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása esetén a cégtörvény 74. § (1) bekezdésének d) pontja alapján törvényességi eljárásnak, illetve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 227. §-a szerint adóhatósági intézkedés megtételének – többek között adószám törlésének – lehet helye.

A fentieken túlmenően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, a számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre pedig a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

Összességében tehát elmondható, hogy ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat, azt mielőbb pótolni kell. Azzal is számolni kell, hogy a könyvvizsgáló nem csupán az adott évet, hanem esetleg az előző üzleti évet is át szeretné nézni, hogy az adott év nyitó adatait megfelelően alátámasztottnak tudja tekinteni. Ez időt és költséget jelent a vállalkozásnak, de talán még így is kifizetődőbb, mint a mulasztási bírság és az egyéb jogkövetkezmények.

Ha elmaradt a kötelező könyvvizsgálat, annak jogkövetkezményei – mint a mulasztási bírság vagy az adószám törlése – alól még mentesülhet a kötelezettségét elmulasztott vállalkozás is, amennyiben a vezetés időben megteszi a szükséges lépéseket. A WTS Klient könyvelő szakemberei a cég közel 25 éves működése alatt megszámlálhatatlan beszámoló elkészítésében és közzétételében segédkeztek, és rendkívüli tapasztalatuk van a könyvvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségek terén is. Ha kérdése van ebben a témában, vagy szeretné ránk bízni cégének könyvelését, forduljon hozzánk bizalommal!

The post Elmaradt a kötelező könyvvizsgálat? Íme a következményei! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Számlakibocsátási határidő készpénzfizetés esetén

Ha belföldi adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig (haladéktalanul) köteles gondoskodni.

Készpénzfizetési korlát 

A belföldi jogi személyeknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyeknek (ideértve az egyéni vállalkozókat is) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkezniük. Pénzeszközeiket kötelesek pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmukat pénzforgalmi számlán lebonyolítani – a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével. Adóköteles tevékenységük keretében egymásnak szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként (beleértve az áfát is, ha felszámításra került), szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthetnek készpénzfizetést.

Kire vonatkozik? A belföldi jogi személyre és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyre (ideértve az egyéni vállalkozót is), ha egymás között teljesítenek ügyletet. A korlát nem áfaalany magánszemély vásárlásaira nem vonatkozik.

Mire vonatkozik? Kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletek ellenértékére, és csak a készpénzfizetéses ügyletekre. Nem minősül készpénzfizetéses ügyletnek, ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés.

Mennyi az értékhatár? Legfeljebb 1,5 millió forint szerződésenként, havonta, de ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra, akkor azokat úgy kell tekinteni, mint egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetés, és össze kell azokat számítani.

Az előírás megsértése esetén – a készpénzfizetésnek szerződésenként és naptári hónaponként az 1,5 millió forintot meghaladó része, mint bírságalap után – mind a készpénzfizetést teljesítő adózó, mind a kifizetést elfogadó jogosult 20%-os mértékű mulasztási bírságot fizet.

Készpénzfizetés kapcsán felmerülő kötelezettség kapcsolt vállalkozásoknál 

A kapcsolt vállalkozások között létrejött, 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit be kell jelenteni.

Ki jelenti be? A vevő. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség.

Mikor? A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül.

Hová? Az állami adó- és vámhatósághoz, a 40-es számú nyomtatványon.

Mit? Csak a készpénzben teljesített kifizetéseket, csak a szolgáltatások ellenértékét.

A bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes teljesítése mulasztási bírsággal büntethető.

Ha olyan ügyleti értékekről van szó, amelyek a fenti értékhatárokat meghaladják, érdemes egyéb, azonnali fizetési rendszerre épülő fizetési megoldás (például QR-kód, fizetési kérelem) használatával teljesíteni a fizetést, vagy alkalmazható akár bankkártyás fizetés, illetve egyéb mobil alkalmazás. Érdemes lehet kialakítani a rendszert akár nagykereskedők közötti ügyletek esetében is.

Fontos, hogy az új fizetési megoldásokkal a számviteli politika részeként elkészítendő pénzkezelési szabályzatot is frissíteni kell.

Árukereskedők és pénzmosás 

Kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerinti kötelezettségeinek eleget tett, a kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba vett árukereskedő fogadhat el tevékenysége folytatása során 3 millió forintot elérő összegű készpénzfizetés. Az árukereskedő ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni a 3 millió forintot elérő összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor.

Ki minősül árukereskedőnek? Aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére.

Mire vonatkozik? Csak a készpénzfizetéses ügyletekre. Nem minősül készpénzfizetéses ügyletnek, ha legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés.

Mennyi az értékhatár? 3 millió forint, de az átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a 3 millió forintot.

Az árukereskedőre is vonatkoznak az 1, ill. 1,5 millió forintos fenti értékhatárok? Igen. A 3 millió forint értékhatár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerinti kötelezettség keletkezésére vonatkozik.

A készpénzfizetés kapcsán felmerülő korlátozásokra, bejelentési és átvilágítási kötelezettségekre a komoly bírságok tükrében minden vállalkozásnak fontos odafigyelni. Adótanácsadóink és jogászaink mellett számviteli tanácsadóink is szívesen segítenek Önnek, ha valamely kötelezettséggel kapcsolatban kérdései lennének, és számíthat rájuk akkor is, ha új fizetési megoldások bevezetése miatt frissíteni kell cégénél a számviteli politika részeként elkészítendő pénzkezelési szabályzatot.

The post Készpénzfizetés: korlátok, bejelentési és átvilágítási kötelezettség appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A bejelentésre kötelezett szállítások köre az EKÁER-módosítások szerint 

A hivatalos információk alapján a EKÁER-módosítások az európai uniós jognak való megfelelés követelménye miatt szükségesek. Ennek értelmében az elfogadott módosítás figyelembe vette az EKÁER 2015. január 1-jei bevezetése óta felhalmozódott hazai ellenőrzési tapasztalatokon felül az Európai Unió által megfogalmazott aggályokat is az arányosság elvének teljesülésével kapcsolatban.

Ugyan a részletszabályozás még nem született meg, az már biztos, hogy 2021. január 1-jétől nagymértékben egyszerűsödik az EKÁER-rel összefüggő adminisztráció. A bejelentési kötelezettség jövő évtől ugyanis már csak a miniszteri rendeletben meghatározott érték- vagy tömeghatárt meghaladó kockázatos termékeket fogja érinteni. Ebből kifolyólag a nem kockázatosnak minősülő termékek vonatkozásában a gazdálkodók a korábbi súly- és értékhatárokat figyelmen kívül hagyva teljes egészében mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól.

Mulasztási bírság 

Nagyban javul az arányosság elvének alkalmazása az EKÁER-bejelentésekkel kapcsolatban kiszabható mulasztási bírságok terén. A jelenlegi szabályozás a bírságtétel felső határára tekintettel nem tesz különbséget a kisebb adminisztrációs hibák és a súlyos tartalmi hibák, illetve a bejelentés elmulasztása között. Jelenleg bármely fenti mulasztás alkalmával lehetőséget ad a törvény egy meglehetősen komoly összegű mulasztási bírság kiszabására, ami az áru értékének 40%-áig terjedhet. Az EKÁER-módosítások értelmében a 40%-os mértékű bírságtétel alkalmazására csak a súly- és értékadatok hibájával, valamint a bejelentés elmulasztásával összefüggésben lesz lehetőség 2021-től.

Az elfogadott törvénymódosítás definiálja a termékegység fogalmát, és az alábbi módon fejti ki azon eseteket, amikor a súlyosabb mulasztási bírság szabható ki:

• Ha az adózó az egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, továbbra is a be nem jelentett áru adó nélküli értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
• Ha az egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék bejelentett mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor továbbra is a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
• Amennyiben az egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után 40%-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Az új EKÁER-módosítások alapján, az eddigi szabályozástól eltérően azonban az egyéb esetekben, tehát amikor a bejelentés mennyiségi és értékadatokon kívüli hibát tartalmaz, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános mulasztási bírság tételek alkalmazandóak. Ezek természetes személy esetén 200 000 forintig, nem természetes személy esetén 500 000 forintig terjedhetnek.

Külön segítség lehet továbbá az adózóknak, hogy az előírások alapján nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Amennyiben további információkat szeretne megtudni az EKÁER-módosítások témakörben, vagy tapasztalt szakemberek segítségére van szüksége az EKÁER rendszerben szükséges adatok nyilvántartásával és feldolgozásával, illetve a rendszerüzenetek elkészítésével és a kommunikáció lebonyolításával kapcsolatos megoldások elkészítésében és üzemeltetésében, forduljon bizalommal hozzánk!

The post Kedvező EKÁER-módosítások 2021-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit jelent a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség eltörlése a látvány-csapatsportot támogató cégeknek?

A társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség eltörlése azonban jelentősen befolyásolja a látvány-csapatsportok társasági adófelajánláson keresztül történő támogatását. Eddig a legtöbb cég év végén – azaz naptári adóéves cégek esetében december 20-án – ajánlotta fel a legnagyobb összegeket a látvány-csapatsport szervezeteknek. Miután a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség az üzleti évüket 2019-ben megkezdő cégeknél megszűnt (a 2019-re átnyúló, eltérő üzleti évvel rendelkező cégeknél 2019-ben még megmaradt), az a cég, amelyik nem választja a feltöltést, nem tud év végén, vagyis idén december 20-án rendelkezni arról, hogy az éves feltöltési összegnek akár 80%-a valamelyik látvány-csapatsport egyesülethez kerüljön.

Az év végi felajánlások helyett ezek a cégek a havi vagy negyedéves adóelőlegek 50%-os mértékéig vagy a társasági adóbevallás tényleges határidejekor, azaz a naptári adóéveseknél az évet követő május 31-én tehetik meg 80%-os mértékig a felajánlásaikat. Utóbbi esetén azonban az ebből származó adóelőny, ami körülbelül 5% volt a feltöltés esetében, egyharmadára csökken. Május 31-én történő felajánláskor tehát körülbelül a fizetendő társasági adó 1,6-1,7%-a az az adóelőny, amit elérhetnek a cégek. Csekély gyógyír, hogy a felajánlási küszöb 2020 januárjától a havi adóelőlegek esetében is 80%-ra emelkedik.

A lehetőség megmaradt

A társasági adó felajánlás intézménye nélkül nem lenne Magyarországon olyan cég, amelyik a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség megszüntetése után mégis élni szeretne az év végét megelőző hónap 20-án a feltöltés lehetőségével, hiszen ez csak plusz munkával és a társasági adófizetési kötelezettség öt hónappal korábbi teljesítésével járt az elmúlt években. A látvány-csapatsportot továbbra is támogatni kívánók kedvéért azonban megmaradt a választási lehetőség, hogy a korábbi szabályok szerint teljesítsék az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségüket, és ebben az esetben fel is ajánlhatják a fizetendő összeg 80%-át.

A társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség eltörlése előtti időkben ugyanakkor 10%-os mulasztási bírság terhelte azokat a cégeket, amelyek az év végét megelőző hónap 20. napjáig legalább a később fizetett társasági adójuk 90%-os mértékéig nem töltötték fel az éves adókötelezettségüket, tehát az adott adóévben megfizetett adóelőlegek és a december 20-án megfizetett adóelőleg-kiegészítő összeg együttesen nem érték el annak az összegnek a 90%-át, amit aztán az öt hónappal később elkészített társasági adóbevallásukban, mint fizetendő társasági adót kimutattak.

A bírság megszűnt

Mi a helyzet az új szabályok szerint a feltöltést az adófelajánlási lehetőség érdekében „önként” vállaló cégek társasági adó- és mulasztási bírság fizetési kötelezettségével? Különösen érdekes kérdés, hogy adóelőleg-kiegészítés fizetése nélkül élhetnek-e a cégek az adófelajánlás lehetőségével mulasztási bírságtól mentesen oly módon, hogy adóelőleg-kiegészítési bevallást nyújtanak be, de csak az év során már megfizetett adóelőlegek összegének erejéig?

A Pénzügyminisztérium cégünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint a mulasztási bírságtól a fenti estben sem kell félniük a cégeknek, hiszen az adóelőleg-kiegészítés már csupán választási lehetőség, így megszűnt az adóelőleg-kiegészítési bevallás esedékessége. Esedékesség hiányában pedig mulasztási bírságot sem lehet kiszabni, hiszen a bírsággal éppen az esedékesség napjáig meg nem történt fizetést szankcionálták. A naptári éves cégek így valóban megtehetik azt, hogy idén december 20-áig az addig megfizetett adóelőlegeik összegének mértékéig készítenek adóelőleg-kiegészítési bevallást, és az abban szereplő összeg 80%-át felajánlhatják a sportegyesületeknek.

Lesz-e változás 2020-ban?

Erre a kérdésre a választ talán még a törvényhozók sem ismerik. Mivel az „önkéntes” feltöltés lehetőségéről a nyári adócsomag csak 2019-re vonatkozóan rendelkezett, és a havi, illetve negyedéves adóelőlegek terhére 2020-tól 80%-os felajánlás eszközölhető, elképzelhető, hogy a törvényhozó szándéka az adóelőlegekből való felajánlások nagyobb mértékű elterjedése volt. Ez a rendszeres támogatás természetesen a sportszervezeteknek is sokkal életszerűbb lenne, hiszen a költségeik is havi szinten jelentkeznek, így a havi felajánlás tervezhetőbbé teszi a folyamataikat.

Az egyszeri felajánlási lehetőség inkább a cégek körében volt népszerű. Nagyobb cégeknél külön értékelési csoportok alakultak, amelyek az éves felajánlásokról rendelkeztek. Ezek a csoportok valamikor október-november táján összeültek, megbeszélték az adós kollégákkal, hogy mekkora összeg lesz, amit felajánlhatnak, és várták, hogy a sportszervezetek pályázzanak a projektjeikkel a meghatározott összegekre. Ezután egy bizottság eldöntötte, hogy melyek azok a sportszervezetek, amelyeknek a beruházását vagy folyó költségét finanszírozni kívánják ebből az összegből. Ezt az értékelési és kiválasztási folyamatot havi szinten nem könnyű végigvinni, ami azt jelenti, hogy további párbeszédre van szükség a cégek és a sportszervezetek között.

Idén tehát még van mód az év végi nagyobb összegű felajánlásra, jövőre azonban a havi támogatások összegének növekedésére lehet számítani. A későn „ébredőknek” pedig még mindig ott van a kisebb adóelőnnyel járó, de az előző évinél lényegesen nagyobb társasági adó fizetési kötelezettség esetén mégis jelentős felajánlásra lehetőséget nyújtó, a társasági adóbevallás esedékességéig történő rendelkezés lehetősége.

A társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség megszűnése miatt a cégeknek idén maguknak kell átgondolni, hogy akarnak-e élni az év végi feltöltés lehetőségével, és így ajánlani fel társasági adó fizetési kötelezettségük egy részét látvány-csapatsport egyesület részére. A döntés nem egyszerű, az idő viszont sürget. Ha segítségre van szüksége, a WTS Klient adótanácsadó csapata szívesen segít a részletszabályokban való eligazodásban. Keresse munkatársainkat bizalommal!

The post A társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség eltörlésének hatása a látvány-csapatsportok támogatására appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A DAC6 szabályozás célja az egyszerre több adójogrendszert érintő tranzakciók és struktúrák vonatkozásában az egyes adójogrendszerek közötti különbözőségekre alapított nyereségátcsoportosítások, továbbá agresszív és potenciálisan agresszív adótervezési struktúrák felismerése, feltérképezése.

Mire vonatkozik a DAC6 szabályozás?

A DAC6 szerinti adatszolgáltatási kötelezettség olyan egynél több tagállamot érintő, egy vagy több szakaszból álló konstrukcióra (konstrukciósorozatra) vonatkozik, amely rendelkezik legalább egy, a jogszabály által meghatározott ún. ’ismertetőjeggyel’. Ezen ismertetőjegyek az agresszív adóstruktúrákra jellemző egyes tipikus sajátosságokat, elemeket ragadják meg, amelyeken keresztül adókikerülésre, visszaélésre kerülhet sor. Egyes ismertetőjegyek megléte már önmagában jelentéstételi kötelezettséget eredményez, míg mások esetében akkor kell adatot szolgáltatni, ha az ismertetőjegy meglétén túl az adott konstrukció fő előnye vagy a fő előnyök egyike adóelőny elérése volt. A ’fő előny vizsgálatára irányuló teszt’ gyakorlati alkalmazása bővebb jogalkotói iránymutatás hiányában minden esetben kiemelt körültekintést és vizsgálatot igényel.

Érintett ügyletek

A meglehetősen absztrakt szinten megfogalmazott ismertetőjegyek sajnos nem adnak kellően pontos eligazítást az adatszolgáltatással érintett ügyletek teljes köréről. Nem titkolt jogalkotói cél volt a határokon átnyúló struktúrák rendkívül széles spektrumának a DAC6 alá történő becsatornázása. Így a DAC6 szabályozás kapcsán nemcsak a klasszikus értelemben vett, adott esetben egzotikus államok (adóparadicsomok) struktúrákba való (adóhatékony) beiktatására kell potenciálisan gondolni, hanem olyan, nemzetközi cégcsoportok részeként működő vállalkozások hétköznapi ügyleteire is, mint például a vállalatcsoporton belüli finanszírozás, holdingtársaságok működése vagy szélsőséges esetben (tagállami részletszabályoktól függően) akár egy egyszerű osztalékfizetésre is.

Kinek kell adatot szolgáltatnia?

Az adóhatóság felé elsősorban az ún. adótervezésben közreműködők kötelesek jelentést tenni. Az ’adótervezésben közreműködők’ alatt egyrészről az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső, határokon átnyúló konstrukciók kidolgozóját, forgalmazóját, a konstrukció végrehajtásának irányítóját kell érteni (ún. ’promoter’, közvetlen/aktív közreműködő). Másrészről ilyen közreműködőnek minősül az is, akinek tudomása van vagy akitől észszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető adótervezéshez támogatást vagy segítséget nyújt, illetve tanácsot ad (ún. ’service provider’, közvetett/passzív közreműködő).

Közvetlen közreműködők alatt alapvetően a konstrukciókat kidolgozó tanácsadókat, adótanácsadókat, míg közvetett közreműködő alatt az azok végrehajtásában közreműködő egyéb személyeket kell érteni. Az ún. közvetett közreműködők (pl. bankok, könyvelők) esetében a tudott/tudhatott volna típusú megfogalmazás ugyan magában hordoz egy kimentési lehetőséget a jelentéstételi kötelezettség alól, kérdéses azonban, hogy ennek a gyakorlatban hol fog húzódni a határa.

Közreműködők hiányában, tehát például ún. in-house adóstruktúrák esetében a jelentéstételi kötelezettség magát az érintett adózót terheli.

Titoktartási kötelezettség

Jogszabályban rögzített, adott tevékenységre vonatkozó titoktartási kötelezettség esetén nincsen jelentéstételi kötelezettség. Ebben az esetben más közreműködő, végső esetben pedig maga az érintett adózó köteles adatszolgáltatást teljesíteni. Ilyen titoktartási kötelezettség vonatkozik többek között az ügyvédek tevékenységére. A jelentéstételi kötelezettség alól mentesülő személy köteles azonban értesíteni más közreműködőt, illetve adott esetben az érintett adózót, miszerint a jelentéstételi kötelezettség őket terheli. További jogértelmezés tárgya, hogy az üzleti titok vagy a banktitok milyen körben adhat (ha egyáltalán adhat) felmentést a jelentéstételi kötelezettség alól.

Milyen adatokat kell jelenteni?

A jogszabály a jelentésköteles információk széles körét határozza meg egy adott konstrukció vonatkozásában. A legfontosabb, hogy az adatszolgáltatás nem anonim módon történik: a konstrukcióval érintettek egyes azonosító adatait (pl. név) minden esetben jelenteni kell.

Mi a jelentések határideje?

A konstrukciókat az adóhatósághoz alapvetően 30 napon belül kell bejelenteni a jogszabályban meghatározott időponttól (vagy azt követő naptól) számítva. Ez a dátum alapvetően az a nap, amikor a konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé válik, végrehajtásra kész, vagy pedig a végrehajtás első lépésének napja.

Fontos, hogy a jelentéstételi kötelezettség nemcsak a 2020. július 1. után megvalósított/megvalósítandó konstrukciókat érinti, hanem azokat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat is, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. július 1. között került sor. Egyfajta könnyítésként értelmezhető, hogy ezt a visszamenőleges jelentéstételi kötelezettséget a rendelkezésre álló adatok alapján kell teljesíteni.

Mit kezd az adóhatóság a bejelentett adatokkal?

Az egyes közreműködők, illetve érintett adózók által jelentett adatoknak nincs kifejezett, jogszabályba foglalt felhasználási célja. Jelenlegi ismereteink szerint azokat alapvetően adózói kockázatelemzés során vehetik majd figyelembe. Az adatszolgáltatás eredményeképpen egy, a jelenleginél sokkal szélesebb körű információs bázis áll majd az adóhatóság rendelkezésére az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a DAC6 keretében jelentésköteles konstrukciók nem jelentik egyúttal az adott konstrukció jogellenességét.

Bírságolás

Az adatszolgáltatási, illetve értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén főszabályként az adóhatóság 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, amennyiben a kötelezett azzal menti ki magát, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt. Az elvárhatóság mércéjének korlátait a gyakorlatnak kell majd kialakítania.

Nemzetközi kitekintés

Mivel a DAC6 szabályozás egy EU-s szinten kialakított komplex adatszolgáltatási kötelezettség, várható, hogy egyes tagállamok a belső jogi implementáció során adott esetben egymástól eltérő részletszabályokat fognak elfogadni. (Lásd például a lengyelországi implementálásról szóló angol nyelvű cikkünket.) Így egy nemzetközi cégcsoport számára nem lesz elegendő pusztán az anyavállalat illetősége szerinti állam szabályainak megfelelően kialakítani belső DAC6 folyamatait.  

A DAC6-konform működés megteremtése és annak folyamatos biztosítása minden, nemzetközi vállalatcsoport részeként működő vállalkozás számára az elkövetkező időszak egyik kiemelt célja kell, hogy legyen. Minden esetben átfogóan meg kell vizsgálni az érintett struktúrákat és tranzakciókat jogi és adózási szempontból egyaránt, hogy beazonosíthatóvá váljanak a potenciálisan jelentésköteles ügyletek. Ha az egyedi vizsgálatot tapasztalt szakértőkre bízná, forduljon bizalommal a WTS Klient adótanácsadó csapatához! Állunk rendelkezésére.

The post DAC6 – azt is érinti, aki nem is gondolná appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A legfontosabb javaslataink

Ezelőtt hat évvel a számos javaslat közül, amit a vezető német vállalatok adóigazgatóival való interjúk alapján fogalmaztunk meg a magyar adórendszer észszerűsítése érdekében, a következő három volt a hatását tekintve legfontosabb változtatási kérés a magyar adóigazgatás felé:

• A csoportos társaságiadó-alanyiság részletes szabályait a gazdasági szereplőkkel együtt mielőbb ki kell dolgozni. A nagy konszernek nem kerülhetnek versenyhátrányba Magyarországon azért, mert több társasággal vannak jelen a magyar piacon.

• Amint a költségvetés helyzete lehetővé teszi, meg kellene szüntetni a jövőbeli társaságiadó-kötelezettség előzetes finanszírozásának, vagyis az ún. feltöltési kötelezettségnek a rendszerét. Pénzügyi megfontolásokon kívül semmi nem indokolja ennek a befektetőket elriasztó rendszernek a fenntartását.

• Erősíteni kellene az iparűzési adó és az innovációs járulék jövedelmet adóztató karakterét, adóalapjuknak a társasági adó alapjához való közelítése révén. Durva rendszerhiba, hogy a dolgozói létszám növelése és a beruházási hajlandóság nincsenek hatással a fizetendő iparűzési adó összegére. A veszteséges vállalatok az iparűzési adót vagyonuk megadóztatásaként élik meg. A társaságok vagyonának megadóztatását a jövőben mindenképp kerülni kellene.

A javaslatok megvalósulása

A tanulmány 2013-as publikálását követően a magyar adórendszer észszerűsítése céljából megfogalmazott, néhány kevésbé látványos javaslatunk már a 2014. január 1-jétől érvényes adótörvényekben megjelent (pl. az éttermi fogyasztás költségként való levonhatósága bankkártyás fizetés esetén számla kiállítása nélkül).

A fent felsorolt három kívánság tekintetében ugyanakkor apró részeredményekről számolhattunk be. A csoportos társasági adóalanyiság bevezetése felé vezető úton a K+F tevékenységet végzők kutatási költségei 2014-től bizonyos feltételek mellett a társaság kapcsolt vállalkozásainak pozitív adóalapjából is levonhatóvá váltak. Ugyancsak 2014-től már nem kellett mulasztási bírságot fizetni a társaságoknak, ha az adóévük fordulónapját megelőző hónap 20. és 31. napja közötti deviza-árfolyamváltozás miatt nem töltötték fel társasági adókötelezettségüket a megfelelő mértékig. Ezt az apró lépést követte 2018-ban egy újabb kedvező módosítás: a mulasztási bírság mértéke az elképesztő 20%-ról 10%-ra mérséklődött.

A magyar adórendszer észszerűsítése tekintetében a nagy áttörésre meglepő módon mégis a 2018-as országgyűlési választások után került sor. Az immár régi nevén újra Pénzügyminisztériumnak hívott, és feladatkörében is a költségvetés finanszírozására, és ennek legfontosabb elemeként is az adórendszer hatékonyságára és igazságosságára koncentráló intézmény javaslatára 2019. január 1-jétől, ha nem is az általunk javasolt teljes hatókörben, de bevezetésre került a csoportos társasági adózás rendszere, a 2019. nyári adócsomag pedig a társasági adófeltöltés rendszerének eltörlését hozta el számunkra.

Utóbbinál egy rendkívül fontos elvárás is teljesült. 2018-ban több fórumon kérdeztem Varga Mihály miniszter urat arról, hogy várható-e egy erre irányuló lépés. Azt a választ kaptam, hogy ha az új kormányban is ő felel majd az adóügyekért, akkor mindent megtesz ennek a kérésnek a teljesítéséért. Betartotta a szavát, és ezzel teljesítette a 2013-as tanulmányunkban a három kívánságnál is fontosabb befektetői elvárást, miszerint a kiszámíthatóság és a szavahihetőség befolyásolja leginkább a befektetőket egy-egy beruházási döntés meghozatalában.

Az utolsó lépés a magyar adórendszer észszerűsítése felé

Ahogy a mesében a királyfinak, nekünk is csak egy lényegi kívánságunk maradt a magyar adórendszer észszerűsítése érdekében. Az iparűzési adó alapjának a társasági adó alapjához közelítése, és ezzel együtt a veszteséges vállalatok adóztatásának elkerülése. A másik két kívánságunk már megvalósult, így minden erőnkkel a harmadik kívánság megvalósításának előkészítésére koncentrálhatunk. A közelgő önkormányzati választások után talán itt is siker koronázza erőfeszítéseinket!

Ügyfeleink adózásra vonatkozó problémái és kérései állnak tanácsadási szolgáltatásunk középpontjában. Ha a fent részletezett eredményeink láttán úgy érzi, hogy az Önök adóügyeiben is segítséget nyújthatunk, adótanácsadó csapatunk szívesen áll rendelkezésére. Keresse munkatársunkat bizalommal!

The post Három kívánság a magyar adórendszer észszerűsítése érdekében appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.