Kire vonatkozik a globális minimumadó?

2021. október 8-án Magyarország hivatalosan is bejelentette, hogy csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló megállapodáshoz, így immáron valamennyi OECD és G20 ország támogatja az elképzelést.

A globális minimumadó csak a 750 millió euró csoportszintű árbevételt meghaladó multinacionális cégekre fog vonatkozni, így a hazai vállalkozások többsége közvetlenül nem esik majd a szabályozás alá. Nem esnek a szabályozás hatálya alá a kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek, nonprofit szervezetek, meghatározott nyugdíjalapok vagy befektetési alapok sem.

A globális minimumadó lényege

A globális minimumadó lényege (a kimunkálás alatt lévő részletszabályok pontosabb ismertetése nélkül), hogy ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalata „aluladóztatottnak” minősül, akkor a különbözet adót az anyavállalat országa szedheti be (income inclusion rule). A minimumadó alapját a csoport konszolidált beszámolójában szereplő adatok képezik. A globális minimumadó tekintetében részletszabályok készülnek ugyanakkor arra az esetre is, amikor ezt a különbözetet a leányvállalatok országai szedhetik be, megteremtve a jövedelemtermelés országának (forrásország) adóztatási jogát abban az esetben, amikor a jövedelmet kapó országban alacsonyabb adózás történik (undertaxed payment rule).

A magyar feltételek

Magyarországon a 9%-os társasági adókulcs megmaradna a jövőben is, és a valós tevékenységre adott kedvezmény (substance carve-out) tekintetében speciális számítási metódust alkalmazhatunk. Ez azt jelenti, hogy a vállalati vagyon és a vállalati munkabérkifizetések egy meghatározott számítási móddal levonhatóak lesznek az adó mértékéből. A nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabérkifizetéssel járó tevékenységet folytató cégek kedvezőbb helyzetben lesznek. A valós tevékenységre adott kedvezmény a tárgyi eszközök 8 és a bértömeg 10%-a. A kedvezmények egy 10 éves átmeneti időszakra vonatkoznak majd, hosszabb távon pedig az előző kulcsok 5%-ra csökkennének. Magyarország számára mindenképpen pozitív lenne, ha a minimum effektív adókulcs számítása során a társasági adón kívül az iparűzési adót, vagy akár az innovációs járulékot is figyelembe lehetne venni.

Kérdések a globális minimumadó kapcsán

A globális minimumadó, valamint a multilaterális egyezmény a jelenleg is hatályos kétoldalú adóegyezmények rendszere mellett és a transzferár szabályok kötelező alkalmazásával együtt várhatóan rendkívül bonyolult nemzetközi adózási helyzetekhez vezet majd. A kétoldalú egyezmények esetében is sok kérdés merül fel. Elég, ha csak arra a nyitott kérdésre gondolunk, hogy egy régebben aláírt adóegyezményben nevesített „elavult” adótípus mellett mi a teendőnk az időközben bevezetett hibrid típusú adókkal, amelyek egyszerre mutatják a forgalmi adó, és a jövedelemadó jegyeket. Nem lesz könnyű az adóbeszedés sem, hiszen egy nemzetközi adóstruktúra általában nem két országból és két szintből áll, hanem számos országot és tevékenységet ölel fel.

Magyar szempontból a globális minimumadóval érintett cégek száma egyelőre igen alacsony, a nemzetközi porondra lépő, de a globális mérettől elmaradó cégeknek szerencsére nem kell alkalmazniuk ezeket a szabályokat. A multilaterális egyezmény változásai azonban szükségessé teszik majd a jogszabályváltozások folyamatos figyelését, és a globális adókalkulációk komplexitása is kihívást jelent majd. A multinacionális cégek pénzügyi vezetőinek mindenképpen érdemes adószakértővel konzultálniuk az új adó kapcsán, kérdéseivel forduljon Ön is bizalommal hozzánk!

The post Globális minimumadó Magyarországon appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ha ugyanis nem zöldmezős beruházásról beszélünk, melyre egyre ritkábban kerül sor, hanem a meglévő termelési kapacitások bővítéséről, ez általában a folyamatok automatizálásával és további gépesítésekkel jár együtt, ami sok esetben inkább a dolgozói létszám csökkenéséhez vezet. Időközben a makrogazdasági mutatók is jelentősen megváltoztak, így a jelenlegi, mindössze 4,3%-os munkanélküliségi ráta mellett összhangba kerültek a hazai gazdaságpolitika és a Magyarországon beruházni szándékozók céljai. Ma már a szakképzett munkaerő minél magasabb arányának elérése a cél, és az ezzel járó jelentősebb mértékű béremelkedés sem szab gátat az ez irányú törekvéseknek.

Mi változott 2017-ben? 

A kormány tavaly novemberi megállapodása a szociális partnerekkel már 2017-ben is jelentős, 5 százalékpontos szociális hozzájárulási adó-csökkentést hozott, melyet 2018-ban további 2 százalékpontos csökkenés követ majd. A minimálbér és a garantált bérminimum egyidejű komolyabb megemelésével a munkáltatók szinte automatikusan rákényszerültek a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből eredő költségmegtakarításuk munkavállalóik felé való, egyébként nem kötelező béremelés formájában történő továbbadására.

Bár a nagyobb, elsősorban multinacionális cégek foglalkoztatottainak nagy része a megemelt minimálbérnél és garantált bérminimumnál többet keres, a piaci verseny és a munkaerőhiány mégis rákényszeríti ezeket a foglalkoztatókat is a bérek komolyabb emelésére. A 2017-es év másik legjelentősebb, adózást érintő módosítása, az egységes, 9%-os társasági adó kulcs bevezetése további bérfejlesztésre fordítható megtakarítást jelentett a nyereséges nagyvállalatok számára, még akkor is, ha az – egy korábbi cikkünkben már taglalt – adókedvezményeik miatt ez a megtakarítás nem is volt annyira látványos, mint amit a magasabb adókulcs megszüntetése sugallna. 

Hol van komolyabb munkaerő-tartalék?

A 4,3%-os munkanélküliségi ráta erősen közelít a közgazdászok által 2-3%-os munkanélküliség mellett elérni becsült teljes foglalkoztatottsághoz. A közel tízmilliós magyar lakossághoz viszonyított 4,4 milliós foglalkoztatotti létszám ugyanakkor jelentősen elmarad akár a régiós versenytársaink, akár a fejlettebb nyugat-európai országok foglalkoztatási adataitól. Az inaktívak magas aránya persze demográfiai okokra is visszavezethető, így az elöregedő társadalmunk megújítását célzó kormányzati törekvések ebből a szempontból is fontosak, bár nagy áttörésre rövid időn belül nem számíthatunk. Szintén nem egyik napról a másikra hozhatnak megoldást a közfoglalkoztatottak versenyszférába való átterelése érdekében vállalt kormányzati intézkedések, de a kereseti lehetőségek javulása lassú előrehaladást hozhat ezen a színtéren is.

További lehetőséget jelenthet a külföldön munkát vállalók hazacsábítása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gazdasági beágyazottságunk miatt fontos németországi és ausztriai munkaerőpiacon a magyar állampolgárok csak 2011 óta vállalhatnak különösebb korlátozás nélkül munkát. A külföldön dolgozók elmúlt öt év alatt fokozatosan növekvő létszáma így lassan eléri maximumát, a jelentősen növekvő magyarországi bérek pedig a csak átmeneti külföldi munkára vállalkozók egyre nagyobb részét csábíthatják hazaköltözésre. 

Munkaerőhiány – milyen veszélyeket kell elhárítani a következő években?

A következő néhány évben a 2014-2020-as Európai Uniós támogatások folyósítása fűtötte gazdasági növekedés mellett komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, egyre nehezebb lesz a munkáltatók számára a megfelelő képzettségű munkavállalók megtalálása. A kereslet-kínálat piaci törvényei így további jelentős béremelkedést generálhatnak. A bérek növekedése ugyanakkor együtt kell, hogy járjon a termelékenység növekedésével, ellenkező esetben Magyarország veszíthet régiós versenyképességéből. Az uniós források 2020 utáni jelentős csökkenésével együtt ez komoly megtorpanáshoz vezethet. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdaság szereplői a következő három évben megfontolt és összehangolt lépésekkel haladjanak a tavaly novemberi megállapodás által kitűzött úton.

The post Munkaerőhiány és fokozódó bérigény appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.