A ViDA tervezet megalkotásakor a Bizottság figyelembe vette a 2022-es áfahiány-jelentést (2022 VAT Gap report), amelyből sok érdekesség mellett (például, hogy Magyarország az elmúlt években milyen eredményesen tudta csökkenteni az áfahiányt) az is kiderül, hogy a tagállamok 2020-ban kb. 93 milliárd eurónyi áfabevételtől estek el a közösségi ügyletekhez kapcsolódó áfacsalások (pl. a körhintacsalások) következtében. Ennek az összegnek a csökkentése mellett a ViDA fontos célja a közös hozzáadottérték-adó rendszernek a digitális korba történő átültetése is a közösségi ügyletek és az ún. platformgazdaság tekintetében, valamint az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése.

Ezért a Bizottság három fő célkitűzést fogalmazott meg:

• digitális adatszolgáltatás bevezetése, a határon átnyúló ügyletek esetében kötelező e-számlázás bevezetése;
• áfaszabályok aktualizálása a platformgazdaság által támasztott kihívások kezelésére;
• egyszeri áfaregisztráció bevezetése.

Digitális adatszolgáltatás

A magyar adóalanyok számára nem ismeretlen ez a kifejezés, Magyarországon már egy ideje működik az úgynevezett online számlaadat bejelentés, amellyel már több cikkben is részletesen foglalkoztunk. Ez a rendszer Magyarországon az EKÁER-rel (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) karöltve nagymértékben hozzájárult az áfacsalások visszaszorításához és az áfabevételek növeléséhez. Magyarország nem az egyetlen tagállam, amely már bevezetett valamilyen, számlaadatokra vonatkozó digitális adatszolgáltatást. A Bizottság becslése szerint azokban a tagállamokban, ahol valamilyen digitális adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő, ott az áfabevételek 2,6 és 3,5% közötti növekedést értek el 2014 és 2019 között.

A ViDA javaslat szerint ezért szükség lesz egy e-számlázáson alapuló közös digitális adatszolgáltatási rendszer bevezetése, elsősorban a Közösségi ügyletek tekintetében. Jelenleg az összesítő nyilatkozatok benyújtásával az adóalanyok csak tagállami és adószámon alapuló összesítésben szolgáltatnak adatot a Közösségi kereskedelemről, ügyletenkénti adatokat nem. Ezért a Bizottság egy olyan digitális adatszolgáltatás bevezetését tervezi, amely előírja a Közösségen belüli határon átnyúló tranzakciók majdnem valós időben történő jelentését indító és fogadó oldalon egyaránt. Ezen felül, hosszabb távon tervben van még a belföldi adatszolgáltatási rendszerek harmonizációja, egy egységes sablon kialakítása is.

A platformgazdaság áfaszabályozása

A platformgazdaság egy modern üzleti jelenség (itt elsősorban a személyszállításra, például az Uberre és a rövidtávú szálláshely-szolgáltatókra, például az Airbnb-re kell gondolni), ahol magánszemélyek és kisadózók tudják szolgáltatásaikat értékesíteni a platform segítségével vagy közvetítésével. Mivel a vállalkozók adóköteles tevékenységet folytatnak, ezért a legtöbb esetben kénytelenek adóalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat, ez pedig többletadminisztrációs terhet ró a szolgáltatókra, vagy adómentesen folytatják tevékenységüket, ezzel azonban torzítják a versenyt. Problémát jelent az is, hogy az egyes tagállamok platformgazdasággal kapcsolatos áfaszabályai eltérnek egymástól, vagy azokat eltérően alkalmazzák.

A fentiekből adódik, hogy szükséges egy közös és egyszerű rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a platformszolgáltatók és a rajtuk keresztül szolgáltatásaikat értékesíteni kívánó adóalanyok adminisztrációja csökkenjen, és egyszerűsödjön az adóbeszedés. Ennek elérése érdekében bevezetésre kerül majd az ún. vélelmezett értékesítő (deemed supplier) modell, amelynek lényege, hogy a szolgáltatást ténylegesen nyújtó adóalanyok helyett a platformszolgáltatók számolják el az adót. Egységes szabályok kerülnek bevezetésre továbbá az értékesítés teljesítési helyére vonatkozóan, valamint harmonizálják a platformok adatszolgáltatását és információtovábbítását is.

Egyszeri áfaregisztráció 

A 2021. július 1-jén hatályba lépett változások nagymértékben csökkentették az e-kereskedelmet folytatók adminisztrációját az ún. egyablakos rendszer (OSS, One Stop Shop) bevezetésével. Ennek a lényege, hogy a magánszemélyek felé történő, határon átnyúló értékesítések esetén nem szükséges a megrendelő országában beregisztrálni, a célországban keletkező fizetendő adót az egyablakos rendszeren lehet rendezni. Emellett bevezették az ún. import egyablakos rendszert (IOSS vagy Import One Stop Shop), amelyaz Unión kívüli országokból, Unión belüli megrendelők részére történő értékesítésekre szolgáló egyablakos ügyintézést, ami egyben a kis értékű (150 eurót meg nem haladó értékű) fogyasztási cikkek behozatalára vonatkozó egyablakos importügyintézés felülete.

A ViDA egyik szándéka ezen egyablakos rendszerek hatályának kiterjesztése, mivel jelenlegi formájában az OSS vagy az IOSS nem nyújt megfelelő megoldást vagy egyszerűsítést a gazdaság bizonyos szereplői, leginkább kis- és középvállalkozások számára, és ezzel is többletadminisztrációt generál az érintett tagállamokban történő regisztráció miatt az adóalanyok számára.

Az Európai Bizottság a ViDA tervezet szerint a fenti célokat fokozatosan, 2024 és 2028 között kívánja megvalósítani. Véleményünk szerint a Bizottság jó irányba indult el: a digitalizáció és az adminisztráció csökkentése igen fontos kritériumok, és a javaslatok megvalósulása valóban hatékonyan biztosíthatná az adóbeszedés biztonságát és csökkentheti az áfahiányt. A részletszabályok kidolgozása még folyamatban van, reméljük, hogy a végeredmény tényleg egy jövőbe mutató megoldásokat tartalmazó, modern áfarendszer lesz.

Mit jelent a ViDA Magyarországnak?

Magyarország oldaláról is felmerül néhány kérdés a témával kapcsolatban. Ilyen például, hogy mi lesz a magyar online számlaadat bejelentéssel? Megmaradhat-e, vagy a közös rendszert kell-e majd alkalmazni belföldi ügyletek tekintetében? Vagy, hogy a Közösségi ügyletekkel kapcsolatos adatszolgáltatással végre megvalósulhat a NAV álma és el fogja tudni készíteni az adózók áfabevallását a jelentett belföldi számlaadatszolgáltatással összevonva (itt még persze hiányozni fognak a harmadik országbeli tételek)? Ez még mind a jövő kérdése. Természetesen, amint megtudunk valamit, összefoglaljuk a lényeget.

A WTS Klient áfaszakértői több évtizedes szakmai tapasztalatukkal nemcsak a hazai, de a nemzetközi áfaszabályozás terén is hatékonyan tudják támogatni ügyfeleiket. Forduljon hozzánk Ön is bizalommal, ha a cége nemzetközi, EU-n belüli tranzakciókban érintett, és kérdései merülnek fel, hogy milyen változásokra kell készülnie az új szabályok kapcsán!

The post ViDA, avagy az EU legújabb áfareformja appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A jövő évi tervezésnél a megszavazott 2021-es adócsomag legfontosabb elemei mellett nem szabad elfeledkezni a már nyáron megszavazott adómódosító rendelkezésekről sem, amelyeknek már az év végi feladatoknál is hatása van, gondoljunk csak a WTS Klient által is a jogszabályalkotóktól többször kért helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség eltörlésére. A döntéshozók figyelmét arra is szeretnénk felhívni, hogy a turbulens környezetben az egyes szabályok hatályára (hatályba lépés és a szabály kivezetésének időpontja), illetve a rendeleti szabályok ideiglenes adómódosító hatásaira is figyelni kell. Ezeket a szabályokat honlapunkon a „koronavírus rovatban” ismertetjük időről időre.

Lényegi változások

A korábbi cikkünkben felsorolt legfontosabb 2021. évi adóváltozások közül a cégvezetők figyelmét az alábbi lényegi módosításokra hívjuk fel:

• A fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.

• Változik a telephely definíciója a társasági adóban. A Magyarországon magyar munkavállalókat alkalmazó külföldi cégek struktúráit ismét meg kell vizsgálni.

• DAC6: A 2018. június 25. és 2020. június 30. között megvalósított ügyletek jelentési határideje augusztus 31-éről 2021. február 28-ára tolódik; míg a július 1-jétől kezdődően elérhetővé tett konstrukciók, illetve azon ügyletek vonatkozásában, ahol a végrehajtás első lépésére 2020. július 1-jét követően kerül sor, az (első) adatszolgáltatási határidő 2020. július 31. helyett 2021. január 31-ére változott.

• Jelenleg is adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, és az adómentesség kibővül a járványügyi szűrővizsgálat (Meglátásunk szerint a veszélyhelyzet alatt nyújtott szűrővizsgálat is adómentes a Stabilitási törvény alapján).

• Eltörlésre került a helyi iparűzési adó feltöltésének intézménye.

• Nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kell benyújtani az egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó helyi iparűzési adóbevallást.

• Helyi iparűzési adóban a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségével, és így annak akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra vonatkozó hatásával is számolni kell.

• Megszűnik az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség.

• 2021-től bővül az online számla adatszolgáltatás köre a magánszemélyek felé kiállított számlák A kötelezettség január 4-étől indul, és számíthatunk egy szankciómentes időszakra is március végéig. Ezen időponttól gyakorlatilag minden számlát jelentenie kell az adózóknak.

• Az online számla adatszolgáltatásban a jelenlegi 2.0 rendszert a 3.0 rendszer váltja várhatón január 4-étől. Érdemes odafigyelni, hogy a rendszereinkben a változás időben átvezetésre kerüljön, és akár az elektronikus számlázás eddig halogatott bevezetéséről is dönthetünk.

• Jön az eÁfa bevallás. A bevallás-tervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi majd elérhetővé az adóalany részére. A NAV 2021. júliusi adatai alapján készíti el először a tervezetet. A tervezet használata opcionális a vállalkozások számára.

• Változik az EKÁER szabályozása. A rendszer csak a kockázatos termékek esetében lesz kötelező, és a bírságolási szabályok is módosításra kerülnek.

• A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetésre kerül, de a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén. Hatálya: ha a 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra, az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz erről közzé. A szűkítés a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

• Újra bevezetésre kerülnek a kedvezményes 5%-os lakásáfa szabályok, kapcsolódó illetékmentességi szabályokkal. (Ezek a szabályok egy külön törvényjavaslatban kaptak helyet, nem a 2021-es adócsomag elemeként.)

• 2021. június 30-áig lehetőség van magasabb összeg juttatására a SZÉP kártya alkalmazásával (mindezt szociális hozzájárulási adó mentesen).

• 2021. június végéig meghosszabbításra került a külföldiek magyar cégekben történő tulajdonszerzésével kapcsolatos bejelentési szabály.

• A veszélyhelyzet fennállása alatt az ingyenes átadásokra és szolgáltatásokra különleges szabályok alkalmazandóak.

• Egyes COVID által leginkább sújtott ágazatok adókedvezményben (pl. szocho, szakképzési, rehabilitációs hozzájárulás), vagy akár közvetlen támogatásban részesülnek.

• Az EU jogszabályokkal összhangban jelentős változásokra kell felkészülniük a távértékesítő cégeknek, a távértékesítésben közreműködőknek, valamint a külföldi magánszemélyek felé szolgáltatásokat nyújtóknak.

• A KIVA kulcsa 11%-ra csökken, árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra Ismét érdemes tehát átgondolni a KIVÁ-ra történő áttérést.

• KATA: A 2021-es adócsomag kiegyenlítő szorzót iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a 40%-os mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42%-a.

A fentieken túl, a 2021-es adócsomag részleteit tartalmazó T/13258. számú törvényjavaslathoz később beterjesztett összegző módosító javaslat alapján többek között a Tao. törvény egészült ki fontos változásokkal. Ezek közül a legjelentősebbek a járvány elleni védekezésre is felhasználható sporttámogatásokat és tao-felajánlásokat, illetve a külföldi telephely adószámítását érintő módosítások.

Tao-támogatás a járvány elleni védekezésre

A látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményével összefüggésben a társasági adóból az adózó ezentúl támogatást nyújthat a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek 100%-os támogatására. A tao-támogatást eszerint tehát teljes egészében fel lehet használni például lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő vagy folyadék, egészségügyi védőruházat vásárlására vagy egészségügyi vizsgálat kifizetésére.

A külföldi telephely adószámításának változásai

Az elfogadott 2021-es adócsomag pontosítja a Tao. törvény kettős adóztatás és a transzferár módosítás együttes alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit is. Eszerint, ha a belföldi illetőségű adózó azért nem jogosult a transzferár szabályok adóalap csökkentő tételének alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezik a törvényben előírt adóalap növelő nyilatkozattal, akkor először a jelenleg is hatályos szabályokkal összhangban módosítania kell az adóalapot úgy, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik. Ezt követően a belföldi illetőségű adózó csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével. A csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely jövedelmének megállapításakor alkalmazott transzferár szabályok alapján kalkulált növelő tétel 90%-a és a külföldi telephelyhez hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegéből a külföldi telephely bevételét meghaladó összeg közül a kisebbet.

5%-os áfa az éttermi étel kiszállítására vagy elvitelére

A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben bezárt éttermeket a 2021-es adócsomag mellett egy további, rendeletben kihirdetett adóváltozás is jelentősen érinti. Az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló, 498/2020. (XI. 13.) kormányrendelet alapján ugyanis arra az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, amelyet étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén is 5%-os áfa terhelne, az áfa mértéke a veszélyhelyzet idejére ugyanúgy az adó alapjának 5%-a. Az adómérték nem alkalmazható az ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.

A 2021-es adócsomag jelentős adóváltozásokat hoz, amelyek érintik a legtöbb adózót. Különösen az online számla adatszolgáltatást és az e-kereskedelmet érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne a 2021-es adócsomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post Itt a megszavazott 2021-es adócsomag! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Személyi jövedelemadó

• Béren kívüli juttatás: 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 000 forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak. A nem államháztartási szervezetnél dolgozó munkavállalók esetében év végéig még a jelenlegi 800 000 forintos keret alkalmazható.

• Adómentes juttatások: A nem pénzben kapott juttatások közül jelenleg is adómentes a kifizető által biztosított védőoltás, és az adómentesség kibővül a járványügyi szűrővizsgálattal.

Társasági adó

• Szigorodó telephely-szabályok: A nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet – fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni. Egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely-fogalomnak való megfelelés fennáll. Következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.

• Osztalék: A számviteli törvény módosulására tekintettel a 2021. évi adómódosító csomag hatályon kívül helyezi azt a speciális rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap-növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.

• Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét alapesetben nem lehet igénybe venni.

• Az ellenőrzött külföldi társaság definíciója is módosul. Ezzel összefüggésben az osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kiegészítésre kerül annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.

• Behajthatatlan követelés: A 2021. évi adómódosító csomag szerint az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást vezet.

• A fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel 2021. január 1-jétől az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik. 

Áfa

• eÁfa: A 2021. évi adómódosító csomag lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfabevallás tervezetét, tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is. A bevallás-tervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi majd elérhetővé az adóalany részére. A NAV 2021. júliusi adatai alapján készíti el először a tervezetet. A tervezet használata opcionális a vállalkozás számára.

• Az EU szabályoknak való megfelelést szolgáló módosítások négy nagy területet ölelnek fel: Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, kisértékű import küldemények áfamentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, továbbá az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez. A 2021. évi adómódosító csomag ennek megfelelően definiálja, hogy az áfaszabályok alkalmazásában mi minősül Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének. Továbbá olyan, meghatározott esetekben, amikor az adóelkerülés kockázata különösen magas, adófizetésre kötelezetté teszi azokat az adóalany elektronikus felületeket, amelyek más adóalany (értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával.

• Az elektronikus kereskedelem keretében történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a 2021. évi adómódosító csomag nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adóalany elektronikus felületek számára azon ügyletek tekintetében, amelyeket nem adóalanyok részére teljesítettek a közreműködésükkel a Közösség területén. Ennek megfelelően, ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék vagy szolgáltatás nem adóalanyok részére történő, a Közösség területén teljesített értékesítését, illetve nyújtását segíti elő, akkor a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást elősegítő adóalany köteles nyilvántartást vezetni ezen termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról.

• Behajthatatlan követelés: 2021. január 1-jétől lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül általános forgalmi adóalanynak.

• Személygépkocsi értékesítés: A hatályos szabályozás értelmében adómentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A 2021. évi adómódosító csomag egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.

• Számlakibocsátás: A hatályos szabályozás a számlaadás alóli mentesítést nem adóalany részére teljesített ügylet esetében részben attól teszi függővé, hogy milyen módon történt a fizetés (az értékesítő és a vevő egyidejű jelenlétét feltételező fizetési módok felsorolásával). Tekintettel arra, hogy a fizetési és a számlázási módok terén is jelentős fejlődés ment végbe ennek a szabálynak az elfogadása óta, indokolatlan a számlaadás alól mentesítést a fizetési módhoz kötni. A 2021. évi adómódosító csomag így megszünteti ezt a feltételt. Az áfára vonatkozó jogszabályok értelmében kötelező a számla kiállítása abban az esetben, ha az adóalany Közösségen belüli távértékesítést teljesít. A törvényjavaslat kimondja, hogy abban az esetben, ha az adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, az egyablakos rendszer alkalmazásának egyszerűsítése érdekében, valamint az egyablakos rendszer alkalmazásához előírt nyilvántartási kötelezettségre tekintettel, nem kötelező számla kibocsátása. Azonban, ha a vevő számlát kér, az értékesítő köteles lesz számlát kibocsátani. 

A 2021. évi adómódosító csomag módosítja továbbá az áfa-csoport „tagsági” szabályait is, az egyablakos rendszer alkalmazásának hatályát pedig kiterjeszti minden, a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre. 

Online adatszolgáltatás, számlakibocsátás

• 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számláról történő adatszolgáltatás nem foglalja magában a vevő, igénybe vevő nevét és címét.

• Amennyiben az adóalany előleget kapott, az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is adatot kell szolgáltatni.

• Ha az adóalany belföldön kívül teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, köteles adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet e törvény területi hatályán kívül esik.

• Az online számla-adatszolgáltatásra vonatkozó módosítások 2021 első munkanapján lépnek hatályba.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA kulcsa 11%-ra csökken, árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik. A létszámhatár változatlanul 50 fő, és az árbevétel-korlát, valamint a létszám számításánál figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások adatait is.

Helyi adók

• Módosul és egyúttal az adózók számára egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallási rendje azáltal, hogy az adóalanyok a jövőben nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat. Az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs kötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál.

• A törvényjavaslat indoklása szerint az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér. A javaslat rögzíti a kapcsolt felek közti ügyleteknél a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét, ha az ügylet hatással van akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra. A javaslat szerint a szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a Tao. törvény előírja ezt a kötelezettséget.

• A 2021. évi adómódosító csomag értelmében az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnik. (Az ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség az építőipari tevékenységet terheli, és 180 nap települési munkavégzés után a települési telephely keletkezését és annak bejelentését vonja maga után.) Erre figyelemmel a javaslat a 30 napon túli építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségére vonatkozó hatályos szabályokat megszünteti.

• A 2021. évi adómódosító csomag rögzíti, hogy amennyiben a vállalkozó a számvitelről szóló törvény szerinti jelentős vagy nem jelentős összegű hibára tekintettel önellenőrzést végzett, vagy az adóhatóság végzett ellenőrzést és a hiba a feltárása évében a helyi iparűzési adóalapjára is hatással volt, azaz a hiba feltárása adóévének adóalap-elemeinél (és nem csak a korábbi évekre vonatkozó önellenőrzésnél) is figyelembe kellene venni a hiba korrekcióját, mert azt a főkönyvi könyvelésben rögzítik, akkor az adóalap-elemeket ennek megfelelően kell számítani. Ezzel kizárható, hogy egyes tételeket a vállalkozó két adóévben is figyelembe vegyen a helyi iparűzési adóalap megállapítása során, azaz ne növelje vagy csökkentse kétszer az adóalapot.

Gépjárműadó

A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban.

Adóigazgatás

• Automatikus fizetési kedvezmények értékhatárának megemelése: Jövő év elejétől a megbízható adózók az évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe. A természetes személyek 500 000 forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

• Kezdő vállalkozások támogatása: A 2021. évi adómódosító csomag hat hónapról 12 hónapra emeli a mentorálási időszakot, hogy ezáltal is segítse a vállalkozások beindítását.

A fenti várható módosítások érintik a legtöbb adózót. Különösen a társasági adót (pl. telephely keletkezése) és a helyi iparűzési adót érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne a 2021. évi adómódosító csomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post 2021. évi adómódosító csomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Általános forgalmi adó

Jogharmonizációs gyorsintézkedések (quick fixes)

Az Európai Unió Tanácsa 2018. december 4-én fogadta el az általános forgalmi adóra vonatkozó, ún. quick fixes irányelvét, aminek célja még jobban harmonizálni az egyes országok áfaszabályait és gátat szabni a közösségi ügyletekkel kapcsolatban felmerülő áfacsalásoknak. Ennek az implementálásaként Magyarországon a 2020. évi adóváltozások részeként január 1-jétől a következő áfaváltozások léptek életbe:

•   Vevői készlet szabályok változása
A vevői készlet egyszerűsítési szabály korábbi feltételei szigorúbbak lettek, így idéntől többek között:
» a termék átszállításának pillanatában az eladónak ismernie kell a potenciális vevő személyét és adószámát;
» a termék átszállításának tényét az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni, valamint mind a terméket továbbítónak, mind a termék potenciális vevőjének részletes nyilvántartással kell rendelkeznie erről termékről;
» a vevőnek a beszállítást követő 12 hónapon belül le kell hívnia a terméket.

•   Láncügyletek kezelésének változása
Láncértékesítés esetén a termékek Közösségen belüli mozgását csak az egyik értékesítéshez lehet hozzárendelni, és a Közösségen belüli értékesítésekre biztosított adómentességnek kizárólag ezen értékesítésre kell vonatkoznia. A főszabály értelmében ez a közbenső szereplő részére történő termékértékesítés. Ami idéntől változott, az az, hogy a közbenső fél dönthet úgy, hogy eladói minőségben vesz részt a láncolatban, és ehhez elég megadnia a termék feladási helye szerinti tagállamban megállapított adószámát.

•   Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltételeinek módosulása
» Idéntől a közösségi adószám megléte már nem pusztán alaki, hanem anyagi jogi feltétele is az adómentes közösségi értékesítésnek. A közösségi értékesítés tehát akkor adómentes, ha a vevő egy másik tagállamban nyilvántartásba vett, adófizetésre kötelezett adóalany, aki a másik tagállamban kiadott adószámmal rendelkezik, és ezt közölte is az értékesítővel.
» Új feltétel lett az is, hogy az értékesítő az összesítő nyilatkozat benyújtásának is megfelelően eleget tegyen. Amennyiben az értékesítő hibásan nyújtja be az összesítő nyilatkozatát, akkor igazolnia kell, hogy a mulasztás, hiba vagy hiányosság a jóhiszemű eljárása mellett következett be, és a helyes adatokat mielőbb az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátania.

•   Közösségen belüli kiszállítás igazolása
2020-tól az Európai Unió egységes igazolási formulákat vezetett be az adómentesség igazolására.

Szálláshely áfakulcsa

A szálláshelyadás áfakulcsa 18%-ról 5%-ra csökkent.

Behajthatatlan követelés

2020. január 1-jétől önellenőrzés keretében lehetőség nyílt az adóalap csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén, meghatározott feltételek fennállása esetén.

Importhoz kapcsolódó adómentes szolgáltatások

A 2020. évi adóváltozások egyik hiánypótló eleme, hogy az áfatörvénybe bekerült: nemcsak az exporthoz, hanem az importhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások esetében is feltétele az adómentesség alkalmazásának, hogy azokat közvetlenül azon személy részére nyújtsák, aki az importtal kapcsolatos adómentes ügyletet teljesíti.

Export

Lehetővé vált, hogy az adóalany számára a termék Közösség területén kívülre történő kivitelét ne a kiléptető, hanem a kiviteli hatóság igazolja.

Különös adó-visszatérítés

Idéntől az adóalany közvetlenül az adóhatóságtól kérheti az érintett összeg visszatérítését, ha igazolja egyrészt azt, hogy az adósemlegesség elve szerint jogosult a visszatérítésre, másrészt azt, hogy a visszatérítésre más módon nem volt, illetve nincs lehetősége. További feltétel, hogy az adó visszatérítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az a költségvetés részére megfizetésre került.

Online adatszolgáltatás, számlakibocsátás

•   2020. július 1-jétől a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.

•   Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy mely számlák esetében kell még alkalmazni a régi adatszolgáltatásra (100 000 forint áthárított adó tartalmat elérő vagy azt meghaladó számlák tekintetében történő adatszolgáltatás) vonatkozó szabályokat.

•   Szintén 2020. július 1-jétől a számlaadási kötelezettség kiterjed egyes, eddig adómentes ügyletekre is. Ezen, számlaadási kötelezettséggel érintett körbe tartozik több más szolgáltatás mellett az egyéb oktatás is vagy például a magán-egészségügyi, fogorvosi ellátás, illetve az ingatlanértékesítés. A számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra csökken.

•   2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyeket nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amelyek után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számláról történő adatszolgáltatás nem foglalja magában a vevő, igénybe vevő nevét és címét.

Személyi jövedelemadó

2020. január 1-jétől élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet kapnak a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásukban nevelő vagy felnevelt édesanyák a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

Társasági adó

Felajánlási értékhatár módosulása

2019. július 24-ei hatállyal megszűnt a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség, ezzel összefüggésben a havi, illetve negyedéves adóelőlegek felajánlási értékhatára az adóelőleg összegének 50%-áról 80%-ra emelkedett.

Csoportos adóalanyiság szabályainak pontosítása

2020. január 1. óta a tevékenységét év közben kezdő személy is kérheti, hogy eleve csoportos társasági adóalany tagjaként kezdje meg társasági adóalanyiságát. Módosult továbbá a csoportos társasági adóalany tagjainak kamatlevonási korlátja, illetve egyértelmű lett, hogy a csoportos társasági adóalany csoporttagjainak csoporton kívüli kapcsolt ügyleteire is vonatkoznak a transzferár szabályok. A csoporttagok azonos könyvvezetési pénznemére vonatkozó feltétel törlésre került.

Transzferárazás

Nem pénzbeli hozzájárulás esetén már nemcsak a már többségi befolyással rendelkező tag tekintetében alkalmazandóak a transzferár szabályok, hanem a nem pénzbeli hozzájárulással többségi befolyással rendelkező taggá (részvényessé) váló tag (részvényes) tekintetében is.

Nemzetközi adózás

Tőkekivonás megadóztatása

A tőkekivonás megadóztatásával kapcsolatos rendelkezések kiegészültek (exit taxes) és bevezetésre kerültek az ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülésre vonatkozó rendelkezések (hibrid struktúrák).

Határokon átnyúló adóstruktúrákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

2020. július 1-jétől a DAC 6 Irányelv implementálása révén új, a határokon átnyúló adóstruktúrákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség lép életbe. Az adatszolgáltatási kötelezettség áfára, jövedéki adóra és járulékokra nem vonatkozik. Elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A bírság összege 5 millió forint összegig terjedhet, ha az adatszolgáltatás teljesítésére való adóhatósági felhívás határidején belül nem vagy nem jogszerűen kerül sor a kötelezettség teljesítésére. Az első adatszolgáltatási határidő 2020. augusztus 31. (a 2018. június 25. és 2020. július 1. közötti időszak vonatkozásában).

 Társadalombiztosítási járulék

•   A 2020. évi adóváltozások egyik legkedvezőbb eleme, hogy 2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék egybeolvad a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékba, ezzel jelentősen csökkent az adminisztráció. Ezt a biztosított személy fizeti majd valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező járulékalapot képező jövedelme után, és tartalmazza a korábbi egyéni járulékokat.

•   Egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként kerül előírásra a társadalombiztosítási járulék megfizetése, így például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében, amely ellátási jogosultságot is eredményez.

•   A saját jogú nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét mentesítik a biztosítás és a járulékfizetés alól.

•   Változik a járulékalapot képező jövedelem definíciója is. Az új szabály szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor az alapbér lesz a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset.

Szociális hozzájárulási adó

2019. július 1-jén 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7 500 (napi 250) forintról havi 7 710 (napi 257) forintra változott.

Helyi iparűzési adó

2020. január 1. óta a NAV-on keresztül történő bevallás benyújtására csak akkor van mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes, azaz, ha a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett esetleges hibákat az adózó javítja. A helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad a feltöltési kötelezettség.

Innovációs járulék

 A társasági adóelőleghez hasonlóan megszűnt a feltöltési kötelezettség az innovációs járulék tekintetében is.

Reklámadó

Továbbra is érvényben marad a szintén már tavaly életbe lépett változás, miszerint a reklámadó mértéke ideiglenesen 0%-ra csökkent.

Számvitel

Az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozták az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától.

EVA

2020. január 1-jén megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás.

KIVA

A kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13%-ról 12%-ra csökkent.

EKHO

2020. január 1. óta a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, a sportdiplomácia keretében adott juttatások pedig adómentesek lettek.

A 2020. évi adóváltozások felsorolt pontjai érintik a legtöbb adózót. Ha bármilyen kérdése lenne a változásokkal, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésére.

The post 2020. évi adóváltozások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Társadalombiztosítás

• Az eddigi széttöredezett szabályozást egységes törvényi szintű szabályrendszerben egyszerűsítik. Egy egységes járulékkulcs (18,5%, ami tartalmazza a korábbi egyéni járulékokat) kerül meghatározásra, amelyet a biztosított személy fizet valamennyi, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban keletkező járulékalapot képező jövedelme után.
• A módosítás értelmében négy járulékfajta olvad egybe a társadalombiztosítási járulékba 2020. július 1-jétől (a későbbiekben kizárólag a nyugdíjjárulék kerül nevesítésre, amelyet egyes ellátások után kell megfizetni a korábbi szabályokkal összhangban).
• Az egy kulcsos társadalombiztosítási járulék bevezetésével adminisztrációs tehercsökkenés valósul meg, amely a foglalkoztatók adóadminisztrációs terheit mérsékli.
• Egyes biztosítotti kategóriák esetében új kötelezettségként kerül előírásra a társadalombiztosítási járulék megfizetése, így például a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében, amely ellátási jogosultságot is eredményez.
• A saját jogú nyugellátásban részesülő személyek kereső tevékenységét mentesítik a biztosítás és a járulékfizetés alól.

Online adatszolgáltatás, számlakibocsátás

• 2020. július 1-jétől a számla szintű adatszolgáltatás kiterjed minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlára, vagyis megszűnik az a szabály, hogy csak meghatározott értékhatár feletti áthárított adót tartalmazó számláról kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében a 2019. őszi adómódosító csomag minden, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számla tekintetében előírja, hogy azon szerepeltetni kell a belföldön nyilvántartásba vett partner adóalany belföldi adószámának első nyolc számjegyét.
• Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy mely számlák esetében kell még alkalmazni a régi adatszolgáltatásra (100 000 forint áthárított adó tartalmat elérő vagy azt meghaladó számlák tekintetében történő adatszolgáltatás) vonatkozó szabályokat.
• A 2019. őszi adómódosító csomag kiterjeszti a számlaadási kötelezettséget egyes adómentes ügyletekre. Ezen, számlaadási kötelezettséggel érintett körbe tartozik több más szolgáltatás mellett az egyéb oktatás is vagy például a magán-egészségügyi, fogorvosi ellátás, illetve az ingatlanértékesítés.
• 2021. január 1-jétől az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra, valamint az adóalany részére a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről kibocsátott számlára is. Nem kell ugyanakkor adatot szolgáltatni azon számlákról, amelyet nem adóalany részére, másik tagállamban teljesített ügyletekről bocsátottak ki, és amely után az adóalany adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számláról történő adatszolgáltatás nem foglalja magában a vevő, igénybe vevő nevét és címét.
• A 2019. őszi adómódosító csomag a feketegazdaság visszaszorítása érdekében számlaadási kötelezettséget ír elő meghatározott áfamentes ügyletek tekintetében, valamint a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidőt 15 napról 8 napra csökkenti.

Társasági adó feltöltés

• 2019. július 24-ei hatállyal megszűnt a társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség, ugyanakkor a Tao. tv. átmeneti rendelkezése szerint az adózóknak a 2019-es adóévben még lehetőségük van „önkéntes” feltöltés teljesítésére. Egy új átmeneti rendelkezés teszi egyértelművé azt, hogy az „önkéntes” feltöltés választása esetén azt milyen határidőig kell teljesíteni, és rendezi az utolsó negyedéves előlegek „előrehozott” határidejét is.

A fenti várható módosítások érintik a legtöbb adózót. A 2019. őszi adómódosító csomag ezen túl több más adónem elemeit is pontosítja. Ha bármilyen kérdésük lenne a változásokkal, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post 2019. őszi adómódosító csomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A számla kötelező tartalmi elemei

Függetlenül attól, hogy az egy számlázó program által kiállított gépi számla, számlatömbből kiállított kézi számla vagy e-számla, a számlának minden esetben meg kell felelnie az áfatörvény rendelkezéseinek. A számla kötelező tartalmi elemei az áfatörvény hatályos rendelkezései alapján az alábbiak:

• számla kibocsátásának dátuma
• teljesítési dátuma, amennyiben az eltér a kiállítás dátumától
• sorszáma
• számlakiállító neve, címe és adószáma
• vevő neve, címe
• vevő adószáma (fordított adózású ügylet esetén, közösségen belüli adómentes tranzakcióknál, belföldi adóalany részére kiállított számla esetén, amennyiben az áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot)
• értékesített termék / szolgáltatás megnevezése és mennyisége
• értékesített termék / szolgáltatás nettó egységára (adó nélküli értéke)
• számla nettó értéke
• az áfa százaléka és értéke

Opcionális feltüntetendő adatok:

• értékesített termék / szolgáltatás besorolási jelölése (VTSZ, SZJ, TESZOR szám)
• fizetési mód
• fizetési határidő

A számlák adattartalmára vonatkozó előírások speciális esetekben

Egyes speciális esetekben, úgy, mint például devizában kiállított számla, fordított adózású ügylet, közösségen belüli adómentes tranzakciók, pénzforgalmi elszámolás vagy önszámlázás esetén az áfatörvény egyéb kötelező elemeket is előír:

• devizában kiállított számla esetén az áfa értéke forintban átszámolva
• fordított adózású ügylet esetén, vagyis, ha a termék beszerzője / szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett fél, a „fordított adózás” kifejezés jelölése
• közösségen belüli adómentes tranzakciók esetén egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól
• „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés feltüntetése, amennyiben az adóalany a pénzforgalmi elszámolást választotta
• „önszámlázás” kifejezés feltüntetése, amennyiben a számlát nem a terméket / szolgáltatást értékesítő / nyújtó (szállító), hanem a terméket / szolgáltatást beszerző / igénybevevő (vevő) állítja ki
• új közlekedési eszközre vonatkozó technikai adatok EU-n belüli, adó felszámítása nélkül értékesített új közlekedési eszköz esetén
• „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés feltüntetése utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén
• „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” kifejezés feltüntetése használt ingóság értékesítése esetén
• „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások” kifejezés feltüntetése műalkotás értékesítése esetén
• „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezés feltüntetése gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén
• pénzügyi képviselő alkalmazása esetén annak neve, címe és adószáma

A számla kibocsátásának határideje

A számlát általános esetben a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani (előleg fizetése esetén a teljesítés időpontja az összeg jóváírásának napja). Készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetén a számlát azonban haladéktalanul ki kell állítani. Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, valamint olyan szolgáltatások esetében, amelyek után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

Online adatszolgáltatás

2018. július 1-jével került bevezetésre Magyarországon az online adatszolgáltatás kötelezettsége. A bejelentési kötelezettség a számla kiállítóját terheli a legalább 100 000 forint általános forgalmi adót tartalmazó, belföldi adóalany részére kiállított számlák esetében.

Számlázó programmal kiállított bizonylatok esetén a számlázó programnak kell rendelkeznie olyan funkcióval, ami eleget tud tenni az előírt azonnali online adatszolgáltatási kötelezettségnek.

Kézi, számlatömbből kiállított számla esetén manuálisan kell teljesíteni a számlát kiállító félnek az adatszolgáltatási kötelezettséget – alapesetben öt naptári napon belül. Abban az esetben azonban, ha a kézzel kiállított számla áfatartalma meghaladja az 500 000 forintot, akkor az adatszolgáltatás a számlakibocsátás utáni napon teljesítendő.

A fentiekben részletezett adatszolgáltatás nem teljesítése, illetve késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése miatt a magánszemély adózó – a mulasztással érintett – számlánként 200 000 forintos, más adózó – a mulasztással érintett – számlánként akár 500 000 forintos mulasztási bírsággal sújtható.

A WTS Klient könyvelői több mint húsz éves tapasztalattal rendelkeznek a legkülönfélébb ügyletekre vonatkozó számlák könyvelésében és a lehető legjobban felkészültek az online számla adatszolgáltatással kapcsolatos kihívásokra. Várjuk jelentkezését, ha megbízható és az Ön vállalatának igényeire szabott megoldásokat nyújtó könyvelő csapatot keres!

The post A számla adattartalma appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]

Az online számlázás bevezetésének tanulságairól igyekszünk továbbra is naprakészen tartani olvasóinkat. Forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel, észrevételeikkel! Fejlesztőinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a legnagyobb kihívást jelentő helyzetekre is találjunk megoldást.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Ami a számlázó rendszerben kiállításra kerül, nem biztos, hogy bekerül az online számla adatszolgáltatásba is – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az elektronikus számla fogalma

A számla papír alapon és elektronikus úton is kibocsátható. Az áfatörvényben meghatározott fogalomnak megfelelően elektronikus számlának minősül minden olyan, az áfatörvényben előírt adatokat tartalmazó számla, amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. (A NAV számlázásra vonatkozó információs füzetében írtak alapján így például elektronikus számlának minősül a kizárólag e-mailben megküldött számla, függetlenül attól, hogy a bizonylat adatai közvetlenül a számlázó programból kerülnek az elektronikus üzenetbe vagy papír alapú számla szkennelt változataként.)

Ezen számlák esetében nem szükséges a postai úton történő továbbítás, azonban az elektronikus számla fogadásának, illetve annak, hogy az adózó biztosíthassa az áfatörvény által előírt kötelezettségét az eredet hitelességére, az adattartalom sértetlenségére és a számla olvashatóságára vonatkozóan, a termék beszerzője / szolgáltatás igénybevevője részéről technikai feltételei vannak. Ebből kifolyólag az elektronikus számlázáshoz elengedhetetlen a felek együttműködése. Az áfatörvény az elektronikus számla kibocsátásának feltételeként előírja a számlabefogadó beleegyezését (ami nem csak formális lehet, vagyis megvalósulhat pl. a kapott számlán szereplő ellenérték kifizetésével, hallgatólagos beleegyezés révén is), illetve EDI (electronic data interchange, vagyis elektronikus adatcsere) rendszer alkalmazása esetén a felek előzetes, írásbeli megállapodását.

A hitelesség, sértetlenség és olvashatóság biztosítása

Ahogy már említettük, az ilyen számlával szembeni törvényi előírás alapján biztosítani kell az elektronikus számla eredeti hitelességét, az adattartalom sértetlenségét, valamint az olvashatóságot. Ezen előírások teljesítését az áfatörvény két módon teszi lehetővé:

• a számlát minősített elektronikus aláírással látják el, vagy
• EDI rendszerben hozzák létre és továbbítják. Az elektronikus adatcsererendszer csak kétszereplős, ilyenkor a számlán szereplő adatok megbízhatóságát, hitelességét a rendszer zártsága biztosítja, amely nem enged illetéktelen külső beavatkozást. Az EDI rendszernek nem alapfeltétele az elektronikus aláírás, viszont a feleknek előzetesen meg kell egyezniük, hogy pontosan milyen formátumot használnak, és ehhez milyen technikai háttér szükséges mindkét oldalról.

Az elektronikus adatcsere rendszerben kiállított számla esetében kötelező előzetesen és írásban megállapodni annak alkalmazásáról és használatáról.

Az elektronikus számla megőrzése

Az elektronikus számlát (ideértve az adóalany által befogadott és az adóalany által kibocsátott elektronikus számlát is) elektronikus formában kell megőrizni. Az elektronikusan megőrzött számla adatokat egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során rendelkezésre kell bocsátani. Ha a megőrzés a digitális archiválásra vonatkozó előírásoknak megfelelően történik, a számlázó programmal előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya elektronikus adatállományként is megőrizhető.

Számlázó programmal kiállított számlák esetében van egy, a programra vonatkozó bejelentési kötelezettség is. Az újonnan vásárolt számlázó programot a program használatától számított 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóság felé az erre kijelölt nyomtatványon („Szamlazo”).

Az elektronikus számla megőrzését és archiválását a digitális archiválás szabályairól szóló rendelet szabályozza. Ezen rendelet értelmében a megőrzésre kötelezettnek folyamatosan biztosítania kell, hogy a megőrzés során az elektronikus dokumentum ne sérüljön, utólag ne lehessen módosítani, törölni, illetve idő előtt megsemmisíteni.

Munkájuk során a WTS Klient könyvelői is előnyben részesítik a dokumentumok elektronikus úton való továbbítását és tárolását, hiszen a digitalizáció követelményeit szem előtt tartva folyamatosan törekszünk a modern megoldások kialakítására a minél hatékonyabb munkavégzés és gyorsabb adatszolgáltatás érdekében. Várjuk jelentkezését, ha megbízható és az elektronikus számlázásban jártas könyvelő csapatot keres!

The post Az elektronikus számla appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]

Az online számlázás bevezetésének tanulságairól igyekszünk továbbra is naprakészen tartani olvasóinkat. Továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel, észrevételeikkel! Fejlesztőinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a legnagyobb kihívást jelentő helyzetekre is találjunk megoldást.

[/et_pb_text][et_pb_button button_url=”mailto:info@wtsklient.hu” url_new_window=”on” button_text=”Írjon nekünk!” button_alignment=”left” _builder_version=”4.16″ custom_button=”on” button_text_size=”12″ button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}” button_text_size__hover_enabled=”off” button_one_text_size__hover_enabled=”off” button_two_text_size__hover_enabled=”off” button_text_color__hover_enabled=”off” button_one_text_color__hover_enabled=”off” button_two_text_color__hover_enabled=”off” button_border_width__hover_enabled=”off” button_one_border_width__hover_enabled=”off” button_two_border_width__hover_enabled=”off” button_border_color__hover_enabled=”off” button_one_border_color__hover_enabled=”off” button_two_border_color__hover_enabled=”off” button_border_radius__hover_enabled=”off” button_one_border_radius__hover_enabled=”off” button_two_border_radius__hover_enabled=”off” button_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_one_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_two_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_bg_color__hover_enabled=”off” button_one_bg_color__hover_enabled=”off” button_two_bg_color__hover_enabled=”off”][/et_pb_button][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.16″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” global_colors_info=”{}” column_structure=”1_2,1_2″][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Online számlázás: június 18-tól lehet regisztrálni az éles rendszerben

Új rendelettervezet az „e-számlázás”, avagy online adatszolgáltatás kapcsán

2018. július 1-jétől online számlázás

Elektronikus úton történő adatszolgáltatás
[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]KORÁBBI HANGANYAGOK A TÉMÁBAN:

Július 31-ig nem lesz szankció az online adatszolgáltatás hiánya miatt

Az online számlázás azonnaliságot követel meg

Jó IT-támogatás nélkül nem fog jól működni az online adatszolgáltatás

Az adatexport adatszerkezete az új tervezet szerint
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Vannak adózók, akiknek nem volt elég az egy hónap türelmi idő – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]

Az online számlázás bevezetésének első tanulságairól igyekszünk továbbra is naprakészen tartani olvasóinkat. Továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel, észrevételeikkel! Fejlesztőinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a szankció elkerülésére a legnagyobb kihívást jelentő helyzetekben is találjunk megoldást.

[/et_pb_text][et_pb_button button_url=”mailto:info@wtsklient.hu” url_new_window=”on” button_text=”Írjon nekünk!” button_alignment=”left” _builder_version=”4.16″ custom_button=”on” button_text_size=”12″ button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}” button_text_size__hover_enabled=”off” button_one_text_size__hover_enabled=”off” button_two_text_size__hover_enabled=”off” button_text_color__hover_enabled=”off” button_one_text_color__hover_enabled=”off” button_two_text_color__hover_enabled=”off” button_border_width__hover_enabled=”off” button_one_border_width__hover_enabled=”off” button_two_border_width__hover_enabled=”off” button_border_color__hover_enabled=”off” button_one_border_color__hover_enabled=”off” button_two_border_color__hover_enabled=”off” button_border_radius__hover_enabled=”off” button_one_border_radius__hover_enabled=”off” button_two_border_radius__hover_enabled=”off” button_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_one_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_two_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_bg_color__hover_enabled=”off” button_one_bg_color__hover_enabled=”off” button_two_bg_color__hover_enabled=”off”][/et_pb_button][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”4.16″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat” global_colors_info=”{}” column_structure=”1_2,1_2″][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Online számlázás: június 18-tól lehet regisztrálni az éles rendszerben

Új rendelettervezet az „e-számlázás”, avagy online adatszolgáltatás kapcsán

2018. július 1-jétől online számlázás

Elektronikus úton történő adatszolgáltatás
[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″ _builder_version=”4.16″ custom_padding=”|||” global_colors_info=”{}” custom_padding__hover=”|||”][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]KORÁBBI HANGANYAGOK A TÉMÁBAN:

Az online számlázás azonnaliságot követel meg

Jó IT-támogatás nélkül nem fog jól működni az online adatszolgáltatás

Az adatexport adatszerkezete az új tervezet szerint
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Július 31-ig nem lesz szankció az online adatszolgáltatás hiánya miatt – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.