A nemzetközi láncügyletek világa első ránézésre egyszerűnek tűnhet: a termék elindul az eladótól, és megérkezik a vevőhöz. Mi történik azonban akkor, ha a szállítás útvonala nem egyezik meg az értékesítési lánc logikájával?

Cikkünkben egy olyan láncügyletet mutatunk be, ahol a magyarországi teljesítési hely miatt egy harmadik országbeli cégnek magyar áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik, miközben a termék fizikailag nem marad Magyarországon, így külföldre történő értékesítését könnyen adómentes exportnak vélhetnénk.

A konkrét példánk segít megérteni, mikor és miért válik szükségessé az áfaregisztráció láncügylet esetén, és hogyan kerülhető el a jogszabálysértés.

Miért lehet szükség általában áfaregisztrációra?

Az uniós cégekhez hasonlóan, meghatározott esetekben a harmadik országbeli, vagyis az EU-n kívüli cégeknek is szükségük van magyarországi áfaregisztrációra. A leggyakoribb ilyen eset, ha a cég

• saját termékeit Magyarországra mozgatja,
• magyarországi ügyfeleknek értékesít vagy
• magyarországi bérelt raktárból szállít árut.

Mivel azonban az áfaregisztráció kötelezettsége a magyarországi gazdasági jelenléttől és az áfakötelezettség keletkezésétől függ, előfordulnak olyan esetek is, amikor az értékesítés nem Magyarországon történik, sőt, a termék azonnal külföldre kerül, mégis fennáll a magyar adóhatóság felé az áfaregisztrációs, és ezzel együtt a rendszeres áfabevallási és áfafizetési kötelezettség. Ilyen eset lehet egy nemzetközi láncügylet is.

Nem csak kötelezettség, lehetőség is

Bár elmulasztása adóbírságot, késedelmi kamatot és egyéb jogkövetkezményeket vonhat maga után, az áfaregisztráció nemcsak jogszabályi megfelelés szempontjából elengedhetetlen. Az áfaregisztrált társaságnak lehetősége nyílik az áfa levonására is a beszerzések után, a regisztráció biztosítja továbbá a gazdasági tevékenység átláthatóságát a magyar hatóságok felé.

Nézzük meg a láncügylet esetén keletkező áfaregisztrációs kötelezettséget egy konkrét példán keresztül!

Láncügylet egy magyar eladó és két harmadik országbeli partner között

Egy nem EU-s, vagyis harmadik országbeli gazdasági társaság („B” szereplő) magyarországi partnerével („A” szereplő) gyártat le termékeket. A gyártás befejezését követően a termékeket nem a megrendelőhöz, hanem közvetlenül az amerikai, tehát szintén harmadik országbeli végső vevőhöz („C” szereplő), az Egyesült Államokba szállítják. Fontos, hogy a szállítást a végső vevő („C”) szervezi és rendeli meg.

Mivel a láncügyletek lényege, hogy a termék egyetlen fuvarral jut el az első eladótól a végső vevőhöz, miközben a tulajdonjog többször átszáll, a fenti konstrukció láncügyletnek minősül. Az ügyletben három szereplő (A ➝ B ➝ C) vesz részt egymást követő értékesítésekben, miközben a termék fizikailag csak egyszer, közvetlenül A-tól C-hez kerül kiszállításra.

Melyik ügylet az adómentes export?

A magyar áfaszabályok – különösen a 2007. évi CXXVII. általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 26. és 89. §-a – alapján a láncügyletben csak egy értékesítés kapcsolható a fuvarozáshoz. Ez az ún. „mozgó ügylet”, amely adómentes exportként kezelhető. A többi értékesítés „álló ügyletnek” minősül, és az adott országban adóköteles. A fuvarozás szervezője határozza meg, hogy a láncban melyik ügylet lesz a mozgó ügylet. Jelen esetben a fuvarozás tehát a „C” szereplőhöz, illetve ahhoz az értékesítéshez rendelhető, amelyben ő az áru vevője. Ennek megfelelően:

• Az adómentes exportértékesítés a B ➝ C ügylet, vagyis amely során harmadik országbeli társaság értékesíti a terméket az amerikai vevőnek.

• Az A ➝ B értékesítés Magyarországon teljesül, és belföldi adóköteles ügyletnek minősül, mivel a termék fizikailag Magyarországról közvetlenül az USA-ba kerül, de a fuvarozás, vagyis az adómentes export nem ehhez az ügylethez kapcsolódik.

Következmény: magyar áfaregisztrációs kötelezettség

Az A ➝ B ügyletben tehát az „A” társaságnak a termékértékesítésről áfás számlát kell kiállítania, a szokásos mértékű (általános esetben 27%) magyar áfa felszámításával, vagyis nem fordított, hanem egyenes adózás alkalmazandó. A harmadik országbeli „B” társaság ezzel egy belföldi teljesítési helyű, adóköteles termékbeszerzést valósít meg, tehát a fentiek alapján Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége keletkezik. Mindez azt is jelenti, hogy az áfaszám igénylése mellett pénzügyi képviselőt is meg kell jelölnie.

Miért kell a pénzügyi képviselő?

Ha egy EU-n kívüli társaságnak magyarországi áfaregisztrációra van szüksége, azt a magyar jogszabályok értelmében csak pénzügyi képviseleten keresztül teheti meg. A társaságnak meg kell bíznia egy Magyarországon bejegyzett, megfelelő engedéllyel rendelkező pénzügyi képviselőt, aki:

• a magyar adóhatóság előtt eljár,
• benyújtja a szükséges áfabevallásokat,
• egyetemlegesen felel az adófizetési kötelezettségek teljesítéséért, valamint
• biztosítja a jogszabályoknak való megfelelést.

A pénzügyi képviselő felelőssége kiterjed az adókötelezettségek teljesítésére, és a magyar adóhatóság felé ő képviseli a harmadik országbeli céget minden, magyarországi adóüggyel kapcsolatos ügyben. Ez a szabályozás a magyar adórendszer biztonságát és átláthatóságát szolgálja, valamint garanciát jelent az adóhatóság számára a kötelezettségek teljesítésére.

A pénzügyi képviselő nemcsak technikai segítséget nyújt, hanem jogi és adózási biztonságot is jelent a külföldi cég számára. A megfelelő képviselet kiválasztása ezért nemcsak kötelezettség, hanem üzleti döntés is.

Mint az cikkünkből kiderül, a láncügyletben a fuvarozás szervezője döntő szerepet játszik abban, hogy melyik ügylet minősül exportnak, és melyik adóköteles belföldi értékesítésnek. A logisztikai részletek pontos ismerete, különösen nemzetközi ügyletek esetén, ezért kulcsfontosságú lehet az ügyletekhez kapcsolódó adótervezéshez. A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalatukkal nem csupán akár egészen komplex láncügyletek szereplőit segítenek beazonosítani, de megbízhatóak harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében, és segítenek az áfaregisztrációban láncügylet estén is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Magyar áfaregisztráció láncügylet esetén appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ha ázsiai, tengerentúli vagy akár más, nem-EU tagállamban jegyzett vállalatként Magyarországon szeretne terméket értékesíteni, importálni vagy európai uniós ügyfeleket kiszolgálni, az első és legfontosabb lépés lehet a pénzügyi képviselő (fiscal representative) megbízása.

Mit kockáztat, ha nincs pénzügyi képviselője Magyarországon?

A pénzügyi képviselet nemcsak ajánlott, hanem jogi kötelezettség is, amennyiben a cég nem rendelkezik magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel, mégis áfaköteles tevékenységet végez hazánkban. Enélkül sem értékesíteni, sem szolgáltatni nem lehet Magyarországon, vagy Magyarországról az EU területére, tehát az ilyen jellegű tevékenység jogszerűen nem folytatható.

Miben segít Önnek a WTS, mint pénzügyi képviselő?

A WTS magyarországi pénzügyi képviseleti szolgáltatása (fiscal representation) teljeskörűen ellátja a magyarországi áfakötelezettségekhez kapcsolódó feladatokat az Ön cége nevében:

• elvégzi az magyarországi áfaregisztrációt,
• adótanácsadással segíti a szabályszerű és optimális működést,
• benyújtja a bevallásokat,
• kezeli az adóbefizetéseket,
• kapcsolatot tart a magyar hatóságokkal,
• képviseli az Ön cégét a magyar hatóságok előtt.

A pénzügyi képviseletre vonatkozó jogi szabályozás 2025-től

Tudta? 2025-től csak olyan vállalkozás lehet pénzügyi képviselő Magyarországon, amely

• kft. vagy zrt. formában működik,
• legalább 150 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vagy ezzel egyenértékű bankgaranciát tud igazolni,
• nincs nyilvántartott köztartozása a magyar adóhatóság, a NAV felé.

A WTS FRS Gazdasági Tanácsadó Kft. (fiscalrep.hu) a magyar adóhatóság által hivatalosan nyilvántartott pénzügyi képviselőként támogatja az ázsiai (köztük kínai és japán) és tengerentúli (elsősorban USA és Kanada), valamint az Európa földrajzi területén lévő nem EU-tagállamokban bejegyzett cégek – elsősorban az Egyesült Királyság (UK), Svájc és Norvégia – tevékenységét a gördülékeny működésben.

A WTS nemzetközi szakértői bázissal, helyi szakértelemmel és eljárási tapasztalattal rendelkezik harmadik országbeli cégek pénzügyi képviseletében.  A pénzügyi képviseleti szolgáltatás felelősségi és bizalmi kapcsolat, adótanácsadó kollégáink készséggel adnak felvilágosítást angol nyelven bármilyen, a pénzügyi képviseletet érintő kérdés esetén.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Pénzügyi képviselet Magyarországon EU-n kívüli vállalkozásoknak appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Kinek kell a pénzügyi képviseleti szolgáltatás Magyarországon?

Az üzleti világban való eligazodás nem mindig egyszerű feladat, különösen akkor, ha határon átnyúló tevékenységet folytatunk. Ebben a komplex környezetben a pénzügyi képviselő kulcsszerepet játszik.

Ahogy arról már a pénzügyi képviseleti szolgáltatás témáját körüljáró cikksorozatunkban korábban írtunk, pénzügyi képviselő megbízása alapvetően az Európai Unión kívül letelepedett (Pl. Kína, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Svájc stb.) vállalkozások számára kötelező, amelyek Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni, de nem rendelkeznek az országban állandó telephellyel. Pontosabban: olyan cégeknek szükséges Magyarországon pénzügyi képviselőt megbíznia, akik Európai Unión kívüli letelepedett társaságok és nem rendelkeznek az Európai Unió területén egyik tagállamban sem telephellyel. Ezen cégeknek a magyar áfatörvény szerint pénzügyi képviselőt kell megbízniuk annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni magyarországi adókötelezettségeiknek. Fontos, hogy a pénzügyi képviselőt be kell jelenteni a NAV felé, és a kiállított számlán is meg kell jelölni a pénzügyi képviselőt.

A pénzügyi képviseleti szolgáltatás tehát különösen fontos:

• harmadik országbeli cégek számára, amelyek termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítenek Magyarországon és
• olyan vállalkozások esetében, amelyek távolról nyújtanak elektronikus szolgáltatásokat magyar magánszemélyeknek vagy cégeknek.

Az Európai Unión belüli cégek számára pénzügyi képviseleti szolgáltatás nem kötelező, de választhatják ezt a lehetőséget.

Mi az oka annak, hogy pénzügyi képviselőt kell megbíznia egy EU-n kívüli vállalkozásnak?

Mivel az Európai Unión kívül nem működik a tagállamok közötti jogsegély egyezmény, ezért az Európai Unión kívüli társaságoknak szükséges a pénzügyi képviseleti szolgáltatás igénybevétele, vagyis a pénzügyi képviselő megbízása. A pénzügyi képviselő egyetemleges és osztatlan közös felelősséggel rendelkezik az általa képviselt vállalkozások magyarországi tevékenysége, adófizetési kötelezettségei után, és az esetleges következményeket is viseli.

A pénzügyi képviseleti szolgáltatás ellátását végző társaság ügyfele állandó meghatalmazottjaként jár el minden adózással összefüggő kötelezettség teljesítésekor. Ez azt jelenti, hogy amíg fennáll a pénzügyi képviseleti szolgáltatás, addig a külföldi társaság nevében kizárólag a pénzügyi képviselő járhat el. A külföldi vállalkozás sem személyesen, sem más képviselő útján nem léphet fel.

Tehát a pénzügyi képviseleti szolgáltatás a vállalkozás és a szolgáltató között egy bizalmi és felelősségi kapcsolat.

A pénzügyi képviselőre vonatkozó előírások

Pénzügyi képviseleti szolgáltatást csak olyan cégek végezhetnek, amelyek kft vagy részvénytársasági formában működnek és szerepelnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Ezen túl, még a 2023-as tavaszi-nyári adócsomag vezette be azt a szigorítást a pénzügyi képviseleti szolgáltatás területén, amely szerint a pénzügyi képviselői státuszhoz nem 50 millió forint, hanem 150 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkezniük a gazdasági társaságoknak, vagy ennek megfelelő összegű, kizárólag a pénzügyi képviselő nevére szóló bankgaranciával rendelkeznek. A pénzügyi képviselőnek a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente kell igazolnia az adóhatóságnál.

Az új feltételeket 2025. január 1-ig kellett teljesíteni azoknak az adóalanyoknak, akik a módosítások hatályba lépésekor már pénzügyi képviselőként nyilván voltak tartva a NAV-nál.

Mi a feladata egy pénzügyi képviselőnek?

• A magyarországi adóregisztrációs eljárásban részt vesz.
• Az általa képviselt cégnek pénzforgalmi számlaszámot nyit. (A NAV ugyanis kizárólag erre a számlaszámra utalja ki a külföldi vállalkozást megillető adóvisszatérítéseket.)
• Bejelenti a képviselt külföldi céget a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságához.
• Kezeli az adóbevallásokat.
• Kapcsolatot tart a hatóságokkal.
• Tanácsadást biztosít az adózás sokrétű területén.

A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással és sokéves tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi képviseleti szolgáltatás területén. Állandó meghatalmazottként vállaljuk továbbá az adóhatóság előtti képviseletet, áfabevallások elkészítését, támogatjuk ügyfeleinket a magyarországi speciális számlázási előírásoknak való megfelelésében, illetve áfaanalízist és tanácsadást végzünk nemzetközi és belföldi tranzakciókkal kapcsolatban. Forduljon szakértőinkhez bizalommal!

The post Változtak a pénzügyi képviseleti szolgáltatás feltételei appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Közel két éve, hogy elemzésünkben összefoglaltuk, melyek lesznek az akkor még 2019. március 29-ére tervezett brexit adóhatásai. Bár az Egyesült Királyság hivatalosan végül 2020 január végével lépett ki az Európai Unióból, a 2020. december 31-éig tartó átmeneti időszak alatt sok minden nem változott. Így szakemberként gyakorlatilag csak most, 2021. január első napjaiban szembesülünk elsőként azzal, hogy melyek valóban a brexit adóhatásai. Lássuk röviden, mire számítsunk a legfontosabb adónemekben!

A brexit adóhatásai az áfa területén

2020 végéig az Egyesült Királyságot ugyanúgy kellett kezelnünk áfa szempontból, mint bármelyik más uniós tagállamot. Ez azt jelentette, hogy amennyiben egy egyesült királyságbeli cég olyan gazdasági ügyletet hajtott végre, amelynek teljesítési helye Magyarországon volt, szükségessé vált a társaság Magyarországon történő nyilvántartásba vétele áfa szempontból (kivéve a vevő szempontjából fordított adózással kezelhető ügyleteket). A gazdasági ügylet alatt például a Magyarországon adózási szempontból telephelyet nem eredményező, Magyarországon belüli termékértékesítés, áfa telephelyet keletkeztető tranzakciók vagy speciális szolgáltatásnyújtás értendő. Ez az egyszerű regisztrációs folyamat nem igényelte pénzügyi képviselő megbízását.

A – brexit adóhatásai közül az egyik legjelentősebb – változás januártól éppen abban áll, hogy a többi nem uniós (harmadik állambeli) országhoz hasonlóan, immár az egyesült királyságbeli székhellyel rendelkező társaságok magyarországi nyilvántartásba vétele (áfaregisztrációja) esetén is elkerülhetetlen a pénzügyi képviselő megbízása. A pénzügyi képviselő annak minden bonyolultságával és feltételrendszerével együtt kötelező, így fennáll például az ilyen módon eljáró társaság 50 millió forintos jegyzett tőke követelménye / bankgarancia megléte, illetve az egyetemleges felelősség a külföldi társaság adókötelezettsége vonatkozásában.

Fontos, hogy azon egyesült királyságbeli társaságoknak, amelyek már adószámmal rendelkeznek Magyarországon, pénzügyi képviselőt kell megbízniuk annak érdekében, hogy belföldi gazdasági tevékenységüket jogszerűen folytathassák a továbbiakban, ismételt nyilvántartásba vételre azonban nincs szükségük.

A brexit adóhatásai közül ki kell emelni, hogy 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyságból érkező és oda irányuló termékügyletek importnak és exportnak minősülnek. Szolgáltatásnyújtás esetén, bár az egyesült királyságbeli partner harmadik országbeli minősítésű lesz, a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye csak néhány esetben változik meg.

Személyi jövedelemadó

Szerencsés helyzetben vannak a magyar, illetve egyesült királyságbeli adóügyi illetőséggel bíró magánszemélyek, akik a másik államból szereznek adóköteles jövedelmet. Esetükben gyakorlatilag nincs változás, a jövedelemszerzés adózási vonatkozásait továbbra is a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között irányadó és továbbra is hatályos 2011. évi CXLIV. törvény (Egyezmény) rendelkezései szerint kell megállapítani.

Társasági adó

A brexit adóhatásai a társasági adóban sem mutatkoznak igazán meg. A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan itt is az Egyezmény rendelkezéseit kell alapul vennünk, azaz érdemben nincs hatással ebben az esetben sem a brexit. A hazai társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény rendelkezéseit felülírják a már említett Egyezmény rendelkezései.

Társadalombiztosítás

A brexit adóhatásai mellett egy 2019-es cikkünkben összefoglaltuk már a kilépés várható társadalombiztosítási következményeit is. Eddig a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendeletet kellett alkalmaznunk társadalombiztosítási kérdésekben, és nem is áll rendelkezésre kétoldalú szociális biztonsági egyezmény sem. Rendelkezésre áll azonban egy többoldalú nemzetközi megállapodás az EU országaival, így az ehhez kapcsolódó Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit és a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) rendelkezéseit kell figyelembe vennünk. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a biztosítás ne terjedjen ki (azaz ne váljon biztosítottá) a belföldön be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam (így immár egyesült királyságbeli) állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a maximum kétéves munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. Fontos kitétel azonban, hogy a 24 hónapos időszak nem hosszabbítható meg, ellentétben az EU Koordinációs Rendeletében foglalt szabályokkal.

Gyakori az a munkavállalási konstrukció, amikor egy külföldi, akár egyesült királyságbeli foglalkoztató juttat biztosítási jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló részére járulékalapot képező jövedelmet (munkabért). Ebben az esetben a külföldi foglalkoztatónak kell bejelentkeznie Magyarországon, és le kell vonnia, be kell vallania a társadalombiztosítási járulékot az adóhatóság felé. Amennyiben a külföldi vállalkozás nem jelentkezik jogszabály szerinti képviselővel és elmulasztja ezen kötelezettségét, a foglalkoztatott teljesíti az adókötelezettséget, valamint viseli az esetleges jogkövetkezményeket (meghatározott kivételekkel).

A brexit adóhatásai közül az áfával kapcsolatos változásokra fontos leginkább odafigyelni, hiszen a kilépés főleg ebben az adónemben gyakorol érdemi hatást a legtöbb adózó üzleti folyamataira. Érdemes azonban átgondolnunk részletesen esetleges, átfogó vonatkozásait mielőbb, akár adótanácsadó szakember bevonásával. Forduljon bizalommal a WTS Klient szakértőihez!

The post FRISSÍTVE! Egy történet vége, egy új kezdete: a brexit adóhatásai appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][et_pb_text _builder_version=”4.16″ border_style=”solid” global_colors_info=”{}”]KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

Tudnivalók az áfa regisztrációs nyomtatvány benyújtásához

Tipikus helyzetek – avagy mikor elkerülhetetlen az áfa regisztráció?

NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók

Kötelezettség vagy lehetőség – ki lehet pénzügyi képviselő?

Áfaregisztrált adóalany immár a törvényben is: hogyan kerül a NAV látókörébe?

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Kockázatot is jelenthet a pénzügyi képviselet – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Cégképviselet

Egy adott társaságot jellemzően vezető tisztségviselői képviselhetnek különböző eljárásokban, így a NAV előtti adóügyekben is. A cégkivonatban minden esetben egyértelműen szerepel a cégképviselet módja: lehetséges, hogy egy képviseletre jogosult önállóan eljárhat, de gyakran előfordul, hogy több képviselő együttes jóváhagyása szükséges egy adott döntéshez.

Ez a gyakorlatban sokszor nagyon bonyolult engedélyeztetési eljárást jelentene, különösen több ügyvezető együttes aláírási joga esetén, így a legtöbbször a cégek (ez igaz a külföldi áfa regisztráltakra is) adóügyeik teljesítésére megbízást adnak nagykorú munkavállalóiknak, illetve ügyvédnek, adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek, könyvelőnek, könyvvizsgálónak vagy számviteli, könyvviteli vagy adótanácsadási tevékenység végzésére jogosult gazdasági társaság alkalmazottjának. Ez a legtöbb esetben egy külsős, könyveléssel, adótanácsadással foglalkozó cég állandó megbízását, meghatalmazását jelenti.

Állandó megbízás

Első lépésben például az áfaregisztrált adóalany bejelentkezésekor a T201-es nyomtatványon kell bejelenteni a cég képviseletére jogosult személyeket. Ezt követően az EGYKE nyomtatványon az előző nyomtatványon bejelentett képviselők megadják a leendő meghatalmazott adatait, a meghatalmazás jogcímét, és az ügycsoportot, amelyre a meghatalmazás kiterjed. Nézzük meg, hogyan nyilvánul meg ebben az esetben a NAV előtti cégképviselet, külföldi cégként miként profitálhatunk egy ilyen módon nyújtott állandó meghatalmazásból.

Bevallás-továbbítás ügyfélkapun

A meghatalmazással kijelölt és bejelentett állandó meghatalmazott ügyfélkapus hozzáférésén keresztül továbbíthatja online módon a társaság adóbevallásait és NAV felé benyújtandó egyéb nyomtatványait, a továbbított nyomtatványok adatai később is lekérdezhetőek lesznek az online felületen.

Törzsadat- és adófolyószámla-lekérdezés

A meghatalmazott továbbá bármikor lekérdezheti a képviselt vállalkozás törzsadatait, NAV felé bejelentett részletes cégadatait, információt kaphat a cég által benyújtandó adóbevallások gyakoriságáról, illetve arról, hogy a vállalkozás megbízható vagy kockázatos adózónak minősül-e esetlegesen az automatikus negyedéves adóhatósági minősítés eredményeképpen.

A NAV előtti cégképviselet esetében az egyik legfontosabb előny a mindenkori adófolyószámla-lekérdezés lehetősége, ennek segítségével a társaság meghatalmazottja folyamatosan nyomon kísérheti az egyes adóbefizetések státuszát és sikeres beérkezését, folyószámlára való felkönyvelését, és azonnali információt adhat a vállalat esetleges adóhiányáról, fizetési kötelezettségéről, vagy éppen a NAV által az adófolyószámlán előírt késedelmi pótlék összegéről.

Miért jó ez a gyakorlatban?

Mint a fenti példákból látható, sok konkrét előnyt jelenthet egy magyar nyelvet ismerő adótanácsadó, könyvelő, vagy ilyen tevékenységgel foglalkozó szolgáltató.

Egyszerűsíti az életet egy adott társaság számára adott meghatalmazás a mindenkori belföldi adókötelezettségek teljesítésében, illetve a társaság adójellegű helyzetének áttekintésében, értékelésében.

Probléma esetén a meghatalmazott közvetlenül is felveheti a kapcsolatot az illetékes adóhatósági ügyintézővel a NAV telefonos kontaktcenterén keresztül. Ez különösen fontos az áfaregisztrált adóalanyok esetén, ahol a magyarországi gazdasági jelenlét „legészrevehetőbb” jele egy belföldi adószám, és nincs saját munkavállaló, aki magyar nyelven el tudná látni ezeket az adminisztrációs feladatokat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

Áfaregisztrált adóalany immár a törvényben is: hogyan kerül a NAV látókörébe?

Kötelezettség vagy lehetőség – ki lehet pénzügyi képviselő?

Általános fordított adózás – növekvő adminisztráció?

Tipikus helyzetek – avagy mikor elkerülhetetlen az áfa regisztráció?

The post NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Egyre több olyan külföldi, európai uniós vagy Európai Unión kívüli társasággal találkozhatunk szakmai berkekben, melyek valamilyen módon kapcsolatba kerülnek Magyarországgal azáltal, hogy itt végeznek adóköteles termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást.

Jogszabályi definíció

Bár a fogalom korábban valóban nem volt része anyagi jogszabálynak, a NAV már évekkel ezelőtt kiadta, és most 2017-től újra frissítette minden áfaregisztrált adóalany adóellenőrzésével kapcsolatos eljárási rendről szóló útmutatóját. A törvényi definíció gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező, de adóköteles tevékenység folytatása miatt belföldön adófizetésére kötelezett társaságként határozza meg az áfaregisztrált adóalany státuszát. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen társaságoknak általában nincs itt sem emberi erőforrásuk, sem olyan fizikai jelenlétük, ahol gazdasági tevékenységet folytatnának (ez ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy készletet tartsanak fenn egy logisztikai szolgáltatótól igénybe vett raktárban).

Belföldi adókötelezettség kérdésköre

Az ilyen módon hazánkban bejelentkezni kénytelen külföldi társaságok jellemzően általános forgalmi adóban válnak adóalannyá. Bár az EKÁER és a környezetvédelmi termékdíj nem témája jelen cikksorozatnak, ez a másik két tipikus téma, mellyel kapcsolatban kötelezettség és adófizetés merülhet fel – ezek elmulasztása az áfaregisztrációval bíró társaságok esetében is a szokásos jogszabályi szankciókkal járhat.

Ki képviselheti ezen társaságokat a NAV előtt?

Felmerül a kérdés, hogy kik segítenek az ilyen külföldi társaságoknak az adóhatósággal való kommunikációban, kik képviselhetik az áfaregisztrált társaságokat a NAV előtt a különböző hatósági ügyekben. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adózó meghatalmazhat adótanácsadót, adószakértőt, okleveles adószakértőt valamint adótanácsadásra, számviteli szolgáltatásra jogosult társaság alkalmazottját is a kapcsolódó adóhatósági eljárás során; az állandó meghatalmazást az adóalanynak be kell jelentenie az adóhatóság felé.

Pénzügyi képviselő

Külföldi társaság, amely belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatosan nem köteles gazdasági célú letelepedésre, az adókötelezettségek teljesítésére megbízhat pénzügyi képviselőt is. Az ezzel kapcsolatos szabályozást a következő cikkekben részletesen is ismertetjük. Elöljáróban fontos tudni: egy pénzügyi képviselő státusszal bíró hazai gazdasági társaság nagy feladatot vállal magára, szigorú jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie (például egyetemleges felelősség a külföldi társasággal annak adókötelezettségéért).

Kötelező-e pénzügyi képviselő megbízása?

Bár az adózás rendjéről szóló törvény külföldi társaságok esetén alapvetően csupán lehetőséget ad pénzügyi képviselő megbízására, bizonyos esetekben pénzügyi képviselet megbízása elkerülhetetlen: ha az adófizetésre kötelezett társaság nem európai uniós, azaz harmadik államban rendelkezik székhellyel, gazdasági célú letelepedéssel, nincs más jogszabályi lehetőség a külföldi társaság képviseletére – annak minden bonyolultságával együtt. Minderről részletesebben szólunk cikksorozatunk későbbi részeiben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Kötelezettség vagy lehetőség – ki lehet pénzügyi képviselő?

NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók

Általános fordított adózás – növekvő adminisztráció?

Tipikus helyzetek – avagy mikor elkerülhetetlen az áfa regisztráció?

The post Áfaregisztrált adóalany immár a törvényben is: hogyan kerül a NAV látókörébe? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.