A helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amely bizonyos tételekkel, így a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető. Nem árt azonban vigyázni, ugyanis, ha nem felel meg az ilyen címen levont összeg a közvetített szolgáltatások értéke törvényi fogalmának, az önkormányzati adóhatóság adóhiányt és adóbírságot állapíthat meg.

A közvetített szolgáltatások értékének definíciója 

A közvetített szolgáltatást több törvény is definiálja, így az általános forgalmi adóról szóló törvényben, valamint a számviteli törvényben is megtaláljuk a fogalmat. Mindazonáltal a helyi iparűzési adó szempontjából a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény saját, sui generis, kategóriát állít fel. E szerint a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye – vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – egyértelműen megállapítható.

Mire érdemes még figyelni? 

Bár már a törvényi definíció is kellően bonyolult, összetett feltételrendszert jelent, a napvilágot látott jogértelmezések, a bírói gyakorlat további – első látásra evidensnek nem feltétlen nevezhető – követelményeket is tartalmaznak a közvetített szolgáltatások kapcsán. Ilyen követelmény például, hogy az adóalany felé kibocsátott bejövő számla ne kövesse, hanem megelőzze azt a számlát, amelyet az adóalany bocsát ki („továbbszámláz”) a megrendelője felé. A megrendelő felé kibocsátott számlából csak akkor tűnik ki a közvetítés ténye, ha a saját és a közvetített szolgáltatás a számlán külön-külön sorban szerepel.

Mint azt már kiemeltük, fontos, hogy az adóalany és a megrendelője írásban kössön szerződést, amiből a közvetítés lehetősége egyértelműen kitűnik. A megrendelő és az adóalany közötti szerződésre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő formakényszert, így elvben egy megbízási, vagy egyéb, atipikus szerződés is lehetővé teheti az adóalap csökkentését. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy van olyan vélekedés, mely szerint ennek a törvényi feltételnek leginkább a bizományi szerződés felel meg (a bizományos a megbízó javára a saját nevében vállal kötelezettséget a szerződés megkötésére a szolgáltatás kapcsán). Továbbá, bár a jogszabály ezt sem nevesíti, indokolt megfelelő nyilvántartási rendet is kialakítani a kimenő és a bejövő számlák kapcsán.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a kockázatot? 

Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy a közvetített szolgáltatások gyakran az önkormányzati adóhatóság célkeresztjébe kerülnek. Célszerű tehát a korábbi évek helyi iparűzési adó bevallásait, és az azok alapját képező dokumentációt áttekinteni, átvilágítani és megbizonyosodni arról, hogy az adóalapnak a közvetített szolgáltatások értéke jogcímen történő csökkentése megfelelt-e a jogszabályoknak. Amennyiben pedig már ellenőrzés kezdődik, vagy van folyamatban, javasolt minél előbb szakértőhöz fordulni.

Amennyiben kérdése merülne fel a közvetített szolgáltatások szerepeltetésével kapcsolatban az Ön cégének iparűzési adóbevallásában, szívesen segítünk. Az elmúlt húsz évben több száz cégnek készítettük el vagy vizsgáltuk át a helyi iparűzési adóbevallásait. Adótanácsadó csapatunk várja jelentkezését e-mailben, vagy telefonon!

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Közvetített szolgáltatások a helyi iparűzési adó kapcsán appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A jogorvoslatokkal, így a fellebbezés szabályaival általánosságban már korábbi cikkünkben is foglalkoztunk. A 2018-tól hatályos adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) némileg átszabta a fellebbezés szabályait. Az alábbiakban erről is szó lesz, illetve arról is, hogy 2018-tól a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók már csak elektronikusan tudják beadni a fellebbezéseiket.

Mire is szolgál a fellebbezés, és milyen határidők vannak?

A fellebbezés a legalapvetőbb jogorvoslati eszköz az adóigazgatás szervezetén belül.  A fellebbezést és a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. Ezek a határidők vonatkoznak a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására is. A fellebbezési határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezést nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő.

Mennyibe kerül a fellebbezés?

Alapesetben 2018-ban is változatlanul a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint a fellebbezés illetéke. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

Mennyiben érinti a digitális átállás a fellebbezéseket?

2018-tól az elektronikus ügyintézésre kötelezettek (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók) fellebbezéseiket interneten keresztül e-Papír útján tudják benyújtani.

A fellebbezés a bírósági út kapuja

Amikor számba vesszük a szóba jöhető jogorvoslati lehetőségeket, gondoljunk arra is, hogy a fellebbezéssel támadható döntések esetén közigazgatási per csak akkor indítható, ha az adózó fellebbezett és a fellebbezést a másodfokú adóhatóság jogerősen elbírálta.

Lehet-e hivatkozni új tényre, körülményre a fellebbezésben?

A korábbi szabályok alapvetően megengedték, hogy a fellebbezésben új tényekre, körülményekre lehessen hivatkozni. Ezzel szemben a 2018-tól hatályos Air. szerint a fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban alapvetően nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről az adózónak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.

Milyen veszélye van a fellebbezésnek?

A fellebbezés eredményeként a másodfokú adóhatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A másodfokú adóhatóság a fellebbezéssel megtámadott döntést és a döntéshozatalt megelőző teljes eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Mindig érdemes szem előtt tartani tehát, hogy a másodfokú adóhatóság a vizsgálat eredményeként súlyosíthatja is az adózóra nézve tett elsőfokú megállapításokat.

Nem egyértelmű vagy ellentmondásos fellebbezés

Amennyiben a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóság 8 napos határidő tűzésével felhívja az adózót az egyértelmű kérelem benyújtására. Ha az adózó határidőn belül nem nyilatkozik, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja.

A tényállás kiegészítése másodfokon  

Az új Air. a korábbi szabályokhoz képest részletesebben rendelkezik a másodfokú eljárás keretében végzett tényállás kiegészítésről. Így külön határidőt, 90 napot biztosít erre, amely a másodfokú adóhatóság utasításának az elsőfokú adóhatósághoz érkezését követően kezdődik, az eljárás időtartama a jogorvoslati eljárás határidejébe nem számít bele. Az új rendelkezések – ideértve az új tényekre, bizonyítékokra való hivatkozás korlátozását is – feltehetően csökkenteni fogják a megismételt eljárásokat.

Szakértőink ismerik, és napi munkájuk során alkalmazzák a fellebbezés megváltozott szabályait. Javasoljuk ezért, hogy mielőbb forduljon hozzánk, ha cége adóellenőrzésben érintett. Fellebbezések, illetve más beadványok egyedi elkészítésével is megbízhat minket, és teljes körű képviseletet is vállalunk már a megbízólevél átvételétől. Komplex adóvizsgálatoknál kifejezetten javasoljuk, hogy az adóellenőrzés már az első percben szakértő felügyelet alatt legyen.

[/et_pb_text][et_pb_button button_url=”mailto:info@wtsklient.hu” url_new_window=”on” button_text=”Írjon nekünk!” button_alignment=”left” background_layout=”light” custom_button=”on” button_icon_placement=”right” button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ button_text_size=”12″ saved_tabs=”all” _builder_version=”3.0.106″ /][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″ background_layout=”light”]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Új adózás rendjéről szóló törvény és adóigazgatási rendtartás

Jogorvoslat az adóigazgatásban

Bizonyítás az adóellenőrzések során

[/et_pb_text][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″ background_layout=”light”]

KAPCSOLÓDÓ KIADVÁNYUNK:

WTS Klient Adóhíd 2017. tél – Átfogó adóellenőrzés

[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″ background_layout=”light”]

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGOK:

[/et_pb_text][et_pb_image _builder_version=”3.0.106″ src=”https://wtsklient.klient.hu/wp-content/uploads/2018/01/I0405_fellebbezes.jpg” show_in_lightbox=”off” url=”http://wtsklient.klient.hu/2018/04/05/nem-fellebezhetnek-papiralapon-a-cegek/” url_new_window=”on” use_overlay=”off” always_center_on_mobile=”on” force_fullwidth=”off” show_bottom_space=”on” /][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Fellebbezés adóügyekben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Egy NAV ellenőrzés során nagy eséllyel bekövetkezik, hogy az adóhatóság ügyféli nyilatkozat megtételére idézi a vizsgálat alá vont céget, adózót. Az ügyféli nyilatkozat az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz mind az adóhatóság, mind az ügyfelek, adózók oldalán. Ennek egy megjelenési formája a 2017-től az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései között nevesített teljességi nyilatkozat, amelynek kapcsán érdemes körültekintően eljárni.

Ügyféli nyilatkozat: lehetőség vagy kötelezettség?

A NAV ellenőrzés során az adózókat megjelenési és együttműködési kötelezettség terheli. Ez többek között azt jelenti, hogy az adóhatóság idézésére meg kell jelenni ügyféli nyilatkozat megtételére, és a kért, az adókötelezettséggel összefüggő iratokat át kell adni az ellenőröknek. Nem szólíthat fel azonban az adóhatóság olyan nyilvántartás, számítás, összesítés elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő. A megjelenést követően azonban már teljesen az ügyféltől függ, hogy tesz-e nyilatkozatot vagy sem. Az ügyféli nyilatkozat ugyanis egy lehetőség, jog, semmiképpen sem kötelezettség. A jogszabály ezt kifejezetten meg is erősíti, ugyanis kimondja, hogy az ügyfélnek nemcsak ahhoz van joga, hogy nyilatkozatot tegyen, hanem ahhoz is, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Természetesen nem célravezető a revizorok kérdéseitől teljesen elzárkózni, már csak azért sem, mert ügyféli nyilatkozat hiányában is le lehet zárni a vizsgálatot a rendelkezésre álló adatok alapján (adott esetben az ügyfélre nézve súlyosan hátrányos következtetéseket levonva).

Teljességi nyilatkozat

Az ún. vagyonosodási vizsgálat kapcsán sok fejtörést okozhat az adóhatóság számára, hogy a vizsgálat alá vont magánszemély a revizorok megállapításai tükrében újabb és újabb elméletekkel, bizonyítékokkal áll elő, hogy igazolja vagyongyarapodásának forrását.  Mivel főszabály szerint a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni, és határozatát indokolnia kell, az adóhatóságnak elvben minden ilyen teóriának utána kellene mennie. Ez az adózói magatartás természetesen az eljárások indokolatlan elhúzódásához vezethet, aminek kivédésére a gyakorlatban már korábban is alkalmazták az ún. teljességi nyilatkozatot. A teljességi nyilatkozat lényege abban áll, hogy a revizorok az eljárás egy bizonyos pontján kérik az adózót, hogy nyilatkozzon arról, hogy minden, az ügy szempontjából lényeges körülményt az adóhatóság elé tárt. Könnyen belátható azonban, hogy egy ilyen nyilatkozat a visszájára is fordulhat, ugyanis annak, aki belecsöppen egy NAV ellenőrzésbe, sokszor csak jóval később lesz világos, hogy pontosan mit kellene az adóellenőrök felé bizonyítania. Ezt az ellentmondásos helyzetet a jogalkotó is érzékelte, és az adózás rendjéről szóló törvény módosítása útján lefektette a teljességi nyilatkozatra vonatkozó garanciális szabályokat. Ezek szerint a NAV az adónem ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót, hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg. Ez a határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható (a határidő az ellenőrzés határidejébe nem számít bele). A teljességi nyilatkozat kapcsán is érvényes azonban, hogy a nyilatkozattétel – akár egészben, akár részben – megtagadható. Amennyiben az adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, a NAV az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján folytatja tovább.

A képviselet jelentősége az ügyféli nyilatkozat kapcsán

Fontos, hogy az adóhatóság előtti kommunikációban szakértő cég – mint a WTS Klient – segítségét is igénybe vehetjük. A szakértő képviselet előnyei az alábbiakban foglalhatók röviden össze:

• A szakértő képviselő tisztában van azzal, hogy egy adott ellenőrzés típus kapcsán mely kérdés tartozik az ellenőrzés tárgyához, illetve milyen iratokat kérhetnek a revizorok és milyeneket nem.

• A szakértő pontosan ismeri az ügyféli jogokat és azok érvényesítésének eszközeit (ismeri és figyeli a kapcsolódó határidőket).

• A szakértő rendelkezik a szükséges szakismerettel, ami megteremti egy szakmai párbeszéd lehetőségét az adóhatósággal. Ez kifejezetten hasznos lehet például a támogató eljárás során.

• A szakértő felügyeli, hogy az eljárás során a nyilatkozatok pontosak és koherensek legyenek. (Az ügyfelek néha rosszul értelmezik az adózási fogalmakat, ami az adóellenőröket téves következtetésekre vezetheti, ezt is kivédheti egy szakértő megbízása.)

A témához kapcsolódó cikkek:

Támogató eljárás – az ügyfélbarát NAV koncepció újabb megjelenése

NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Ügyféli nyilatkozat, teljességi nyilatkozat NAV ellenőrzés során appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.