• az adminisztrációs terhek csökkentése,
• a jogszabályi feltételek pontosítása és
• a nemzetközi jogforrások iránymutatásainak implementálása.

Cikkünkben a legfontosabb módosításokat foglaltuk össze.

Általános forgalmi adó

Csoportos áfaalanyok

• Áfacsoportok létrehozása: A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az áfacsoportok létrehozásának folyamatát. A továbbiakban elegendő lenne a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nyilvántartási rendszere képes egyértelműen elkülöníteni a belső és külső kapcsolatok tranzakcióit, így ennek bemutatása többé nem volna szükségszerű.

• Áfacsoport képviselője: Az áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, amennyiben a csoport egy 15 napos határidőn belül nem jelöl ki és jelent be új képviselőt, úgy a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelölné ki ezen szerepkörre. A csoportképviselő ilyen minősége megszűnne, amennyiben felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerülne.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A javaslat alapján az áfabevallás összesítő jelentésében kötelező lesz feltüntetni számlaszinten a levonásra kerülő áfa tényleges összegét, nem csak az adóalapot és az áthárított áfát. Ezen rendelkezés érvényes lenne a főlapokra, a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is. A módosítás 2026 júliusától lépne életbe.

Áfakulcs-változás

2026. január 1-jétől az eddigi 27%-ról 5%-ra csökkenne a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.

Globális minimumadó

• Új fogalmak: Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség alkalmazásával összefüggésben bevezetésre kerülnének az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló, illetőleg az egyszerűsített tényleges adómérték fogalmak.

• Átmeneti adókulcsok pontosítása: A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés vonatkozásában pontosításra kerülne, hogy melyik évben melyik átmeneti adókulcsot kell megfizetni.

Személyi jövedelemadó

Több gyermeket nevelő anyák

A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az adóelőleg nyilatkozattételi folyamatot is a több gyermeket nevelő anyák kedvezménye kapcsán.

• Nem kell külön nyilatkozat: 2026. január 1-jétől a háromgyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelölhetnék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Ezzel a lehetőséggel a fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák is élhetnek majd.

• Folytatólagosság: Az érintett édesanya továbbá nyilatkozhat a munkáltatója felé arról, hogy nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak tekintse. Ez a nyilatkozat az új nyilatkozattételig érvényes lenne.

• Két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség: Ez négy év alatt, 2029-ig kerül bevezetésre lépcsőzetesen az életkor függvényében.

Kriptoügyletek

Kriptoügyletek esetében az adókiegyenlítésre vonatkozó időbeli korlát megszűnne. Így nem csak a megelőző két év, hanem korábbi, adókiegyenlítésben ezidáig még nem szereplő veszteség is elszámolható lenne a tárgyév ügyleti nyereségével szemben. Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartást kell majd vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható az adókiegyenlítés során még nem érvényesített veszteség összege. Ez a lehetőség már a 2025-re vonatkozó szja-bevallásban megnyílna, ám feltétel, hogy a két évnél régebbi veszteséget a korábbi évek bevallásaiban fel kellett tüntetni.

Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén

Az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetében a bank által méltányosságból megtérített összeg adómentes jövedelemnek minősülne. Az adómentesség a kár összegét meg nem haladó térítés összege esetén alkalmazható, az ezt meghaladó összeg esetében az általános szabályok érvényesek. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követő napon lépne életbe.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

2026. január 1-jétől bevezetésre kerülne a tartós megbízási jogviszony. Ebben a jogviszonyban a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni. A megbízási jogviszony tartós jellegét a megbízó bejelentheti, ezzel biztosítva a biztosítási jogviszony folyamatos fennállását a jogviszony végéig, valamint az utólagos adminisztráció csökkentését.

Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartási rendszer

A 2025-ös őszi adócsomag értelmében egy komplex informatikai rendszer kialakítása segítene a magánszemélyeknek abban, hogy az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékkifizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen elérjék, ezzel segítve az ügyintézési folyamatokat.

Számvitel

A törvényjavaslat pontosítja kapcsolt felek azon egymás közötti ügyleteit, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg. A pontosítás lehetővé tenné, hogy az adózók a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően – az utólagos számviteli árkiigazítás esetében – a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassanak számviteli elszámolásukban. A módosítást a 2025-ös őszi adócsomag szerint a 2026-ban induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025-re történő alkalmazását is.

Társasági adó

Látvány-csapatsportok támogatása

A 2025-ös őszi adócsomag pontosítja a látvány-csapatsportok esetében a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit, különösen ingyenes átadás esetén.

K+F tevékenység adókedvezménye

• Adókedvezmény felső korlátja: A törvényalkotó a javaslat értelmében a kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az MTA-val közösen végzett K+F projektek esetén az adókedvezmény maximumát is a K+F költségek 10%-ában határozná meg, 500 millió forintos éves felső korlát mellett. A javaslat várhatóan a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

• Időbeli korlát: Változik a K+F kedvezmény választásának időbeli korlátja is: az adózó az adókedvezmény-érvényesítés módját ezentúl már az első választott adóévet követő ötödik évtől módosíthatja, a korábbi hatodik év helyett.

KIVA

A 2025-ös őszi adócsomag 2026. január 1-jétől kivenné az elektronikus pénzeszközöket a pénztár fogalmából, így ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap-módosító tételek meghatározásánál.

Illeték

• Kölcsön elengedése: A kölcsön tulajdonos által történő elengedése illetékmentessé válna. Kivétel ez alól, ha a végelszámolás nem a cégbírósági törléssel zárul. Ez utóbbi esetben késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az illeték összegét.

• Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztenék a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.

• Lízingbevevői jog:2025. január 1-jétől nem csak a pénzügyi lízingbeadás tényét lehet feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, hanem a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó jog (lízingbevevői jog) is bejegyezhető. A lehetőségről jelenleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezik, a 2025-ös őszi adócsomag azonban átültetné ezt a változást az illetékről szóló törvénybe is.

Helyi adók

• Lízingbevevői jog: Az illetéktörvény mellett 2026. január 1-jétől a helyi adókról szóló törvény is beemelné a lízingbevevői jogot, továbbá a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba.

• Települési adó: A 2025-ös őszi adócsomag értelmében az önkormányzatok nem vethetnének ki települési adót erdőre és kapcsolódó vagyoni értékűjogokra sem.

Adóigazgatási rendtartás

A 2025-ös őszi adócsomag bevezetné adóügyekben az automatikus döntéshozatalt, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság automatikusan döntsön, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös őszi adócsomag tervezet legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A 2025-ös őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Társasági adó

• Kedvezményezett eszközátruházás: a 2025-ös nyári adócsomag pontosítja az adóhalasztás feltételeit. Ha az adóhalasztás feltételeként meghatározott részesedéstartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átruházó társaság által korábban halasztott nyereségből az átvevő által még le nem adózott összeg is csak részben válna adókötelessé az átruházó társaságnál a részesedés kapcsolt vállalkozási körön kívülre került hányada arányában. Ilyen esetben az átvevő társaságnál is eltérő módon kell megállapítani az adóalapot.

• Polgári jogi leválás: a társasági adó szempontjából kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, így alkalmazható az adóhalasztás és az illetékmentesség, illetve transzferár-kötelezettséggel sem kell számolni.

• Bejelentett részesedés: a fogalom pontosításával a határokon átnyúló átalakulások esetében is alkalmazhatóvá válik. Ha az adózó egy 2024-ben megvalósult, határokon átnyúló átalakulás következtében vált belföldi illetőségű adózóvá, akkor is alkalmazhatja a rendelkezést, feltéve, hogy a további jogszabályi feltételek (pl. hatálybalépést követő 75 napon belüli bejelentés) fennállnak.

• IFRS szerinti adózás: a 2025-ös nyári adócsomag pontosítja a társasági adóalap meghatározását. A saját részvény vagy üzletrész értékesítéséhez, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséhez kapcsolódóan az adózás előtti eredményt módosítja a kivezetés, valamint az azt megelőző adóévekben elszámolt nyereség vagy veszteség összege.

• K+F adókedvezmény: a felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.

A 2025-ös nyári adócsomag társasági adót érintő fenti rendelkezései a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba.

Globális minimumadó

• Kiegészítő adóalanyiság bejelentése: a határidő az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjára módosul (ez a 2025-ös, naptári évvel azonos adóév vonatkozásában 2026. február 28-nak felel meg).

• Mulasztási bírság: az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében a GloBE adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság 10 millió forint bírságot szabhat ki.

• Passzív időbeli elhatárolás: az adott üzleti évet terhelő, várható kiegészítő adó összegét passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az adófizetési kötelezettséggel szemben már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint, annak érdekében, hogy teljesüljön a számvitelben az összemérés elve. Ezt a módosítást már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni kell.

Általános forgalmi adó

• E-pénztárgépek: az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére változik. 2025. július 1-jétől kezdődően megnyílik a lehetőség az önkéntes e-pénztárgéphasználatra, emiatt az ilyen módon kiállított nyugtákról, számlákról történő adatszolgáltatási kötelezettség már életbe lép. A 2025-ös nyári adócsomag pontosítja az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és a kapcsolódó technikai feltételeket is.

• Vámjogi képviselő nyilatkozata: a közvetett vámjogi képviselő számára engedményezett adólevonási jog érvényesítéséhez az adó alapjáról és az adó összegéről először a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell nyilatkozni.

• Utazásszervezési szolgáltatások: 2026. január 1-jétől a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetni az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán (kivéve, ha azt adóalany veszi igénybe és nyilatkozik arról, hogy nem utazásszervezőként veszi igénybe). Az online adatszolgáltatásra nem vonatkozik ez az engedmény.

• Földgáz értékesítés: 2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az áfatörvény szerinti adóalany-kereskedők közötti értékesítés esetében. A beszerző – 2025. július 20-tól – nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. Az ügylet esetében mind az értékesítőt, mind a beszerzőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, például a gáz mennyiségére vonatkozóan MWh mértékegységben.

• Online számla adatszolgáltatás: 2026. január 1-jétől a jogelőd által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a jogutód által kiállított számlára vonatkozó online számla adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát. Csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalany adószáma mellett az ügyletben résztvevő tag adószámáról is szükséges adatot szolgáltatni.

• Pénzforgalmi szolgáltatók bejelentése: a kihirdetést követő naptól a pénzforgalmi számla megnyitását, megszüntetését annak időpontját követő 15 nap helyett 7 napon belül kell bejelenteni a NAV-nak.

• Láncügyletek ellenőrzése: szintén a kihirdetést követő naptól, ha az áfakötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges, az ellenőrzési határidő meghosszabbításra kerül (pl. megbízható adózóknál 365 napra).

Személyi jövedelemadó

• Anyák kedvezménye: a 2025-ös nyári adócsomag számos technikai változást tartalmaz a két és három gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódóan. Meghatározza a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét, rendelkezik az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmának kiegészítéséről és az adóelőlegfizetésről. Figyelemmel arra, hogy az szja-törvénybe beiktatott új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítésével adómentessé válik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed), az adócsomag a havi adó- és járulékbevallás adattartalmát is kiegészíti az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal.

• Adómentes juttatások bővítése: a kihirdetést követő naptól az szja-törvény 1. mellékletében felsorolt adómentes juttatásokra vonatkozó szabály módosul, így a szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége – valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén – a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének tulajdonát képező / általa bérelt szálláshelyen elhelyezett, a külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló magánszemélyekre is kiterjeszthető.

• Elektromos kerékpár magánhasználata: 2026. január 1-jétől a kifizető által biztosított kerékpár magáncélú használatára vonatkozó szabály is módosul. Az adómentesség ekkortól a kizárólag emberi erővel hajtott kerékpár mellett a legfeljebb 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárra is vonatkozik, a korábbi 300 W-os teljesítménykorlát helyett.

Szociális hozzájárulási adó

2026. január 1-jétől új adókötelezettség lép életbe azon kifizetők számára, amelyek olyan nyugdíjas magánszemélynek juttatnak jövedelmet, akik a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesítenek. Az adókötelezettség akkor keletkezik,ha az adóévben a juttatott jövedelmek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a juttatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.

Adóeljárási szabályok

• Feltételes adómegállapítás: 2025. augusztus 1-jétől a kérelem benyújtása előtt elektronikus úton előzetes konzultációt lehet kezdeményezni 1 millió forint díj ellenében. A kérelem díja normál eljárásban 10 millió forintra, sürgősségi eljárás esetén 14 millió forintra, típusszerződés esetén 12 millió forintra, sürgősségi eljárás és típusszerződés együttes fennállása esetén 16 millió forintra nő.

• Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások: a kihirdetést követő 31. naptól szintén emelkedik a díj. Eszerint egyoldalú eljárásban 10 millió forintot, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban 14 millió forintot kell fizetni. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást megelőző konzultáció díja konzultációnként 1 millió forintra nő.

• Fióktelep bejelentése: a kihirdetést követő naptól be kell jelenteni az adózó magyarországi fióktelepének nevét és adószámát is a NAV részére.

• Törlési kérelem negatív listákról: a foglalkoztatók évente egyszer kérelmezhetik a NAV-tól, hogy törölje őket a nyilvánosságra hozott egyes negatív listákról (pl. be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatói lista), ha a foglalkoztató legfeljebb öt alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti.

• Automatikus fizetési könnyítés: az összeghatárok, amelyekre engedélyezhető, emelkednek a megbízható adózók, valamint adózói minősítéstől függetlenül természetes és nem természetes személyek esetén is.

Illeték

A kihirdetést követő 31. naptól mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telekingatlan forgalmi értékéből az a vagyonrész, amely naperőmű vagy szélerőmű felépítmény forgalmi értékének felel meg.

Hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadója

A hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő különadó kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény, mértéke pedig az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8% (2025-ben ez 7%), az e feletti összegre 20% (2025-ben 18%). Az állampapír-állomány növelése esetén alkalmazható kedvezmény továbbra is elérhető.

Energiaellátók jövedelemadója

A 2025-ös nyári adócsomag értelmében az energiaellátók jövedelemadója 2025-ben 41%, míg a 2026-ban 31%.

Biztosítási pótadó

A biztosítási pótadó-kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad, a kedvezmény igénybe vehető összege azonban az állampapír-állomány névértéknövekményének 30%-áról 60%-ára emelkedik.

Számvitel

A fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös nyári adócsomag legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Elfogadták a 2025-ös nyári adócsomagot appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Személyi jövedelemadó

A 2025-ös adócsomag talán a legtöbbeket érintő változása, hogy az igénybe vehető családi adókedvezmény havi összege a kétlépcsős növekedés értelmében, 2025. július 1-jétől – kedvezményezett eltartottanként – egy eltartott esetén 100 000 forintra, két eltartott esetén 200 000 forintra, illetve három eltartott esetén 330 000 forintra emelkedik. A második lépcsőben 2026. január 1-jétől ugyanezek az összegek 133 340, 266 660 és 440 000 forintra módosulnak.

Szintén a személyi jövedelemadót érintő módosítás, hogy szűkül azoknak a külföldi magánszemélyeknek a köre, akik jogosultak lesznek az első házasok, illetve a 25 év alattiak kedvezményének érvényesítésére. A jövőben ezeket a kedvezményeket csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik majd.

A szálláshely-szolgáltatók esetében 150 000 forintra növekedik a szobánként fizetendő tételes adó éves összege azokon a településeken, amelyeken a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót.

Ahogy azt már korábban megírtuk, a 2025-ös adócsomag értelmében a jövő évtől béren kívüli juttatásnak minősül annak a keretösszegnek a meghatározott része, amelyet a munkáltató a 35. életévét be nem töltött munkavállalójának nyújt lakhatási támogatás címén – lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez.

Emellett bővült a SZÉP-kártya felhasználhatóságának köre azáltal, hogy a SZÉP-kártya támogatás 2025-ben lakásfelújításra is felhasználható. A SZÉP-kártyát érintő változás továbbá, hogy az általános, 450 000 forintos éves keret mellett megjelenik egy Aktív Magyarország zseb, amelyre éves szinten 120 000 forint tölthető majd kedvezményes adózás mellett. Ezt az összeget kifejezetten aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra lehet majd felhasználni.

Szociális hozzájárulási adó

A 2025-ös adócsomag alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség keletkezik a tartós befektetésekből származó jövedelem után (három évnél rövidebb lekötés esetén 13%, három és öt év között 8%, öt évnél hosszabb lekötésnél 0%).

A munkaerőpiacra lépő személyek után igénybe vehető adókedvezmény esetében munkaerőpiacra lépőnek tekintendő az a magyar állampolgár – vagy a Magyarországgal határos, nem EGT-ország állampolgára –, aki az előző évben, vagyis a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig volt biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban vagy egyéni / társas vállalkozói jogviszonyban. A kedvezmény az első évben teljes összegben, ezt követően további hat hónapig 50%-os mértékben érvényesíthető.

A 2025-ös adócsomag kiegészítette továbbá a szocho-törvényt azzal a rendelkezéssel, miszerint a kifizetőt terhelő adót – ellenkező rendelkezés hiányában – a kifizető negyedévente állapítja meg, és a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

Számviteli törvény

A módosított számviteli törvény alapján a könyvvizsgálói kötelezettség nem kötelező azon esetekben, amikor a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, illetve az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Érvénytelen továbbá minden olyan szerződéses feltétel vagy jognyilatkozat, amely arra kötelezi a vállalkozó legfőbb szervét, hogy egy meghatározott könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget vagy könyvvizsgáló cégcsoportot válasszon a jogszabályok szerint szükséges könyvvizsgálói tevékenység, illetve esetlegesen a fenntarthatósági jelentés ellenőrzésére.

Reklámadó

A 2025-ös adócsomag 2025. december 31-ig meghosszabbítja a reklámadó eddigi 0%-os mértékét azon adóalanyok esetében, akik nem minősülnek médiatartalom-szolgáltatónak, médiaszolgáltatónak, kiadónak vagy szabadtéri reklámhordozónak, illetve nem mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól.

Társasági adó törvény

A látvány-csapatsportok támogatási lehetőségei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek támogatásával. Ebben az esetben a támogatás összege nem haladhatja meg az ingatlan üzemeltetési költségeinek 80%-át, illetve az EU bizottsági rendeletben a sportlétesítményekre nyújtott működési támogatásra vonatkozó bejelentési határértéknek megfelelő forintösszeget.

Általános forgalmi adó

A 2025-ös adócsomag leszűkíti azoknak az eseteknek a körét, amikor a közvetett vámjogi képviselő gyakorolhatja import esetében a megbízó adólevonási jogát. A rendelkezések pontosítják az adólevonási jog engedményezéséhez kapcsolódó, annak előfeltételeként meghatározott partnerellenőrzés részletszabályait is. Ezt az ellenőrzést a közvetett vámjogi képviselőnek kell elvégeznie.

2025. január 1-jétől fordított adózás alá tartozik majd a földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése. A jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő mind az értékesítő, mind a földgázt beszerző adóalany tekintetében. A szigorítás megvalósítását átmeneti rendelkezések segítik.

A 2025-ös adócsomag a jelenleg hatályos rendelkezést meghosszabbítva, újabb két évvel, 2026. december 31-ig lehetővé teszi az egyes új lakóingatlanok értékesítése esetén alkalmazható kedvezményes 5%-os adókulcs alkalmazását. Ezt átmeneti szabály teszi lehetővé az elhúzódó építkezések esetében, amennyiben az építési engedély 2026. december 31-ig véglegessé vált. Amennyiben az építési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött, a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a tevékenységet 2024. szeptember 30-ig bejelentsék (míg a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés esetében a feltétel annak 2026. december 31-ig történő tudomásulvétele).

A jogszabály az áfatörvény 10. számú mellékletét módosítva előírja, hogy az áfabevallás részeként kötelezően előírt bejövő számlákról szóló adatszolgáltatás immár nem 1000 forintra kerekítve, hanem kerekítés nélkül, forintban kell, hogy tartalmazza a bejövő számlák adatait. Az áfabevallás továbbra is 1000 forintra kerekítve tartalmaz minden feltüntetendő adatot, a változás csak az adatszolgáltatást érinti.

Jövedéki adó

Változik az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a gázolaj fogalma a Kombinált Nómenklatúra (KN)-kód módosulása miatt.

Az európai uniós adóminimum teljesítése érdekében a 2025-ös adócsomag módosítja egyes energiatermékek adómértékét. Emelkednek továbbá a dohánytermékekre irányadó adómértékek is.

Az alkoholtermékek jövedéki adómértékét a 2024 után minden évben kiigazítják az infláció mértének megfelelően. Ugyanez az adómérték-emelés az energiatermékek és dohánytermékek esetében a 2025-ös adónövekedés miatt 2025 után kezdődik.

Helyi adók

Módosul a telephely fogalma a légi személyszállítást végző vállalkozók vonatkozásában. A 2025-ös adócsomag értelmében nem keletkezik Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott egyezménynek. Az elfogadott módosítások alapján ez a mentesség már a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható.

Fontos, hogy a törvényjavaslatban szereplő, a különleges gazdasági övezetek megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket a parlament nem fogadta el.

Gépjárműadó és cégautóadó

Az új szabályozás bevezeti a gépjárműadó évenkénti valorizációját, amely szerint az adó mértékét a megelőző év adóösszegének és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, az előző év júliusára vonatkozó fogyasztóiár-index változásának figyelembevételével kell kiszámítani. Az így meghatározott adómértékeket a NAV minden év október 31-ig nyilvánosságra hozza a hivatalos honlapján. Ez a szabályozás a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójára is vonatkozik.

Az elfogadott 2025-ös adócsomag értelmében a gépjárműadónál ismertetett valorizációs eljárás a cégautóadó kapcsán is bevezetésre kerül. Az adómértékeket a NAV a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi a honlapján.

Az 5N és az 5P környezetvédelmi besorolással rendelkező gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjárműadó alól, illetve nem tartoznak a cégautóadó hatálya alá sem.

Illeték

A törvényváltozások 2025-től biztosítják a gépjárművek és pótkocsik tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illeték mértékének valorizációját.

A módosítások átalakítják az elsőfokú polgári peres eljárások tekintetében fizetendő illetékek mértékét is, a sávosan meghatározott kombinált szabályozás szerint. A módosítás lényegi eleme, hogy a kisebb pertárgyértékű – tízmillió forint alatti – perek esetében csökkennek az illetékek. Az illetékek a magasabb pertárgyértékű perek esetében emelkednek, és megszűnik az illeték felső határa.

Kiskereskedelmi adó

2025. január 1-jétől kibővül az adóalanyok köre azokkal a külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A bejelentkezés és első előlegfizetés határideje a tevékenység megkezdését követő 15. nap, vagyis sok esetben már akár 2025. január 15. is lehet.

A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lesz az adóalany, vagyis a platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válik. Ugyanakkor, amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő lehet majd kötelezett.

Regisztrációs adó

Lényeges változás, hogy a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre, valamint a hibrid meghajtású motorkerékpárokra vonatkozó adókedvezmény 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül.

A 2025-ös adócsomag 2025. március 1-jétől új alapokra helyezi a regisztrációs adókötelezettség megállapítását is. Az egyes járművek adótétele a környezetvédelmi osztályba sorolásához kapcsolódó szorzószám és 45 000 forint szorzataként alakul majd.

Több más adónemhez hasonlóan, 2026-tól az infláció mértékével emelkedik majd a regisztrációs adókötelezettség is, ez praktikusan a 45 000 forint valorizálásával történik majd meg, amelyet ezer forintra kerekítenek majd. Az inflációval kiigazított összeget a NAV a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi majd közzé a honlapján.

A 2025-ös adócsomag globális minimumadóval kapcsolatos módosításai

Ahogyan arról már írtunk, a globális minimumadó alanyainak 2024. december 31-ig egy formanyomtatványon keresztül szükséges bejelentkezniük az adóhatóságnál. A 2025-ös adócsomag tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket a nyomtatványon fel kell tüntetni. Megjegyezzük, hogy a bejelentkezési kötelezettség alól azok a vállalatcsoportok sem mentesülhetnek, amelyek Magyarországra tekintettel alkalmazzák a CbCR alapú mentességet.

A globális minimumadó, nemzetközileg ismert nevén GloBE szabályozás kapcsán azonban az egyik legjelentősebb változást a belföldi kiegészítő adóelőleg fizetési kötelezettség jelenti az érintettek körében. Az adó alanyainak ugyanis 2025. november 20-ig kell teljesíteniük az adóbevallási és adóelőleg fizetési kötelezettségüket a 2024-ben kezdődő adóévre vonatkozóan. Amennyiben az adózó igazolja, hogy adóelőleg kötelezettségének elmulasztása során jóhiszeműen járt el, mentesülhet a mulasztási bírság / adóbírság és késedelmi pótlék alól.

A 2025-ös adócsomag a GloBE kapcsán további pontosítást szolgáló változásokat is tartalmaz (pl. UTPR kalkulációs képlet, QDMTT kalkuláció vonatkozásában).

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

Az uniós vámjog kapcsán az egyik legjelentősebb módosítás, hogy a jogalkotó pontosítja az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség feltételeit.

A változtatás megteremti a lehetőségét annak, hogy a vámhatóság kérelemre engedélyezze az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját név alatt eljáró adóalanynak, aki a kérelem elbírálásának időpontjában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

Amíg az AEO (Authorised Economic Operator / Engedélyezett Gazdálkodó) engedély felfüggesztés miatt nem használható, addig egyebek mellett az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség sem alkalmazható.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényre vonatkozó módosítások

A 2025-ös adócsomag alapján, ismételt jogsértés esetén az adóhatóság köteles lezárni az üzletet, kivéve, ha az adózó lemond a fellebbezési jogáról és a mulasztási bírság mellett egy „üzletzárást kiváltó bírságot” is befizet. Ez a bírság lényegesen magasabb, mint a sima mulasztási bírság:

• 12 napos lezárás esetén a mulasztási bírság tízszerese
• 30 napos lezárás esetén a mulasztási bírság húszszorosa

Ha az adózó nem teljesíti a feltételeket (lemondás a fellebbezésről és a magasabb bírság befizetése), az adóhatóság erről értesíti, és végrehajtja az üzletlezárást.

Kisvállalati adó

Ha a KIVA alanyiság egyesülés vagy szétválás miatt szűnik meg, de az adóalany ismételten KIVA alanyiságot választ, akkor az adóalanyiság kezdete a korábbi szabályozáshoz képest egy nappal korábbra, az egyesülés / szétválás napjára tevődik át.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös adócsomag legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post A 2025-ös adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi is az a tárgyi eszköz?

Tárgyi eszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás tevékenységét szolgálják, és több mint egy éven keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak. Ilyenkor az egyéb beszerzésekkel ellentétben nem közvetlenül költségként kerülnek be a könyvekbe, hanem beruházásként. A tárgyi eszközök beszerzésének egy speciális esete, amikor a beszerzésre a korábban képzett fejlesztési tartalékot használja fel a vállalat, erre egy korábbi cikkünk részletesen is kitér. Amikor az eszközt ténylegesen használatba veszik, megtörténik az aktiválása, és ettől az időponttól kezdődik meg az eszköz értékcsökkenésének elszámolása, amellyel a költség bekerül a könyvekbe.

Az eszközök értékcsökkenése

A számviteli törvény úgy határozza meg, hogy a tárgyi eszközök hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az adott eszköz tehát költségként ezekre az évekre elosztva, ilyen arányban fog bekerülni a könyvekbe. Ez alól kivételt képeznek a kis értékű, 200 000 forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök, amelyek a használatbavételkor egy összegben elszámolhatóak. Emellett előfordulhat olyan eset, hogy az eszközre terven felüli értékcsökkenést szükséges elszámolni, mivel könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, vagy feleslegessé válik, megrongálódik, megsemmisül.

Fontos kiemelni, hogy különbséget kell tenni a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés között. A társasági adó számítása során, az arra vonatkozó törvényben szereplő leírási kulcsokat kell használni az értékcsökkenés kiszámításához, amellyel az adóalapunkat csökkenthetjük, ezzel egyidőben azt a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel pedig meg kell növelnünk. Amennyiben a vállalat halasztott adó kimutatását választotta, a számviteli és a társasági adótörvény eltéréséből adódó értékcsökkenési különbözet hatással lesz a halasztott adója összegére is (ld. a témával foglalkozó összeállításunk 1. példáját).

Tárgyi eszközök alátámasztása

A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Amennyiben a vállalat tárgyi eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, az adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni és meghatározott időközönként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel alátámasztani. Abban az esetben, ha nem vezet mennyiségi nyilvántartást, ezt az év végi leltározás részeként évente kell megtennie.

Tárgyi eszközök kivezetése a könyvekből

A tárgyi eszközök, akár, ha már teljes mértékben el is számoltuk rájuk az értékcsökkenést és értékük nulla, nem tűnnek el a vállalat könyveiből, egészen addig, amíg kivezetésre nem kerülnek. Ilyen eset lehet, ha az adott eszközök rendeltetésüknek megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, hiányoznak, selejtezve, vagy értékesítve lettek. Ezt minden esetben megfelelően dokumentálni kell, például selejtezés esetén ilyen dokumentumnak minősül a selejtezési jegyzőkönyv.

Abban az esetben, ha értékesítjük az eszközt, számviteli szempontból meg kell vizsgálni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét. Egyéb bevételként kell kimutatni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. Ezzel szemben egyéb ráfordítások közt kell szerepeltetni a különbözetet, ha a könyv szerinti érték a magasabb. Voltaképpen ez azt jelenti, hogy nettó módon kell elszámolni az értékesítést.

Mivel a tárgyi eszközök sok esetben hosszú évekig kísérik egy cég működését, érdemes már az elejétől kezdve odafigyelni rá, hogy számvitelileg helyesen legyenek kezelve és nyilvántartva. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a témában felmerülő kérdések megválaszolásával.

The post Tárgyi eszközök a számvitelben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Korábbi cikkünkben már bemutattuk a számviteli törvény egyik legfontosabb idei változásának, a halasztott adó hazai bevezetésének elméleti hátterét, jelentőségét és azt, hogy pontosan mit is jelent maga a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség fogalma.

A változás már a 2023-as évre is alkalmazható, ezért akik szeretnék megjeleníteni a könyveikben és beszámolójukban a vállalkozás jövőbeli társasági adópozícióját, már most élhetnek ezzel a lehetőséggel. A néhány napja, „gyorssegélyként” megjelent cikkünk mellett ezzel a mostani részletes útmutatóval is az ő kezükbe szeretnénk egy példákkal és hasznos információkkal ellátott gyakorlati segédletet adni.

Ezeknél a társaságoknál az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásával egyezik meg.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban? 

Cikkünkben csak a magyar számviteli mérlegértékek és a társasági adó törvény szerinti nyilvántartási értékek (adóértékek) eltéréseire és az ebből adódó jövőbeli adóhatásokra koncentrálunk, a nemzetközi gyakorlat ettől eltérhet. Egy IFRS vagy más nemzeti beszámolási keretelvek szerint készült beszámolóban az adóhatásokat a magyar társasági adószabályok és nemzetközi / csoport számviteli szabályok különbözősége alapján kell feltárni.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon a halasztott adó csak a társasági adó tekintetében értelmezhető, hiszen csak ennek az adónemnek van az adóalap-módosító tételeken keresztül évek között áthúzódó hatása. A halasztott adó alkalmazásának célja a társaság tényleges adóráfordításának meghatározása, azaz a tárgyidőszaki adó mellett a jövőbeli adóhatások elszámolása, hiszen ez eltérhet az adófizetési kötelezettségtől. Ennek alapja a következő három kulcsfogalom megkülönböztetése:

• Tárgyidőszaki adó: az adott időszak adózás előtti eredményéből kiindulva az adótörvény előírásai alapján számított fizetendő adó összege
• Halasztott adókövetelés: a jövőben levonható, bizonyos feltételek teljesülése esetén visszaigényelhető jövedelemadók összege
• Halasztott adókötelezettség: az adóköteles átmeneti különbségeken alapuló, a jövőben fizetendő jövedelemadók összege

Kezdeti lépések 

Fontos, hogy a halasztott adó bemutatására vonatkozó döntést a társaság számviteli politikájában írásban rögzíteni kell. Erre 90 nap áll rendelkezésre.

A halasztott adó rendszere tulajdonképpen annak vizsgálatából áll, hogy a mérlegben szereplő eszközök és források mindenkori, kumulált adóalap-módosító tételeinek mekkora a halasztott adóhatása. Amennyiben egy módosításnak nincs jövőbeli adóhatása, akkor a halasztott adó hatásával sem kell foglalkozni. Halasztott adóhatása kizárólag a jövőben visszaforduló átmeneti különbségeknek van, ahol ez az adóhatás lehet halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség.

Az adott üzleti év halasztott adójának megállapításához az első lépés a nyitó halasztott adókövetelés / adókötelezettség kiszámítása. Ehhez a korábbi éveket kell vizsgálni és a mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és adóértéke közötti azon átmeneti különbözeteket kell azonosítani, amelyek a jövőben visszafordulnak. Az átmeneti különbözetekre az effektív adókulccsal számított érték lesz a halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség. 

A leggyakoribb átmeneti különbségek: 

• A számviteli és a társasági adó törvény eltéréseiből adódó értékcsökkenési különbözet
• Követelések értékvesztése
• Céltartalék
• Fejlesztési tartalék
• Veszteségelhatárolás

Azok a különbségek, amelyek a jövőben nem fordulnak vissza, a felmerülés évében növelik az adóalapot. Ezek a végleges különbségek (pl. bírság, kapott osztalék), amelyek csak a tárgyidőszaki adóban jelennek meg, és nincs halasztott adó hatásuk.

A későbbiekben bemutatásra kerülő gyakorlat alapján meghatározott, előző évekből származó adóköveteléseket és adókötelezettségeket összevontan, nettó módon kell kimutatni. Ezt a nyitó halasztott adót az Eredménytartalékkal szemben kell felvennie a társaságnak. Mivel a halasztott adóból származó követelés vagy kötelezettség hosszúlejáratúnak minősül, ezért az eredménytartalék a Befektetett eszközök között kimutatott Halasztott adókövetelés vagy a Hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatásra kerülő Halasztott adókötelezettséggel szemben fog növekedni vagy csökkenni.

Adott évi halasztott adókövetelés és adókötelezettség megállapítása 

A nyitó adat meghatározását, könyvelését követően a következő lépés az adott üzleti évre vonatkozó halasztott adó megállapítása. Ennek egyik lehetséges módszere a számviteli mérleg és az úgynevezett adómérleg közötti különbségek feltárása. A módszer lényege, hogy az egyes eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét és adóértékét összehasonlítva számítjuk ki a halasztott adó nagyságát.

Az üzleti év során beazonosított könyv szerinti értékek és adóértékek közötti különbözetek kumulált összegének a várható nyereségadó-kulccsal (effektív adókulcs) számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség, amelyet szintén összevontan és nettó módon kell könyvelni. Ennek során figyelembe kell venni az előző évi nyitó értékeket, hiszen az adott évi halasztott adókülönbözet a nyitó halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség változásából keletkezik. Így előjeltől függően az alábbi könyvelések lehetségesek:

Az év végi ráfordítás és bevétel jellegű halasztott adókülönbözetek könyvelése előtt mindig meg kell vizsgálnunk a nyitó adatokat. Amennyiben az előző évi halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség növekszik, akkor egyszerűen könyveljük a tárgyévi növekményt. Azonban, ha a korábbi halasztott adókövetelés után az adott üzleti évben halasztott adókötelezettség keletkezik vagy fordítva, akkor első lépésként visszafordítjuk a nyitó halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget a halasztott adókülönbözettel szemben, majd ezt követően történik ismét az adott évi halasztott adó elszámolása. Példaként, ha az előző évi halasztott adókövetelés után az adott üzleti évben halasztott adókötelezettség keletkezik, akkor az alábbi kontírozás szükséges:

Amennyiben az eszközök könyv szerinti értéke (KSZÉ) alacsonyabb, mint az adóérték, akkor halasztott adókövetelés, ha magasabb, akkor pedig halasztott adókötelezettség keletkezik. Kötelezettségek esetében ez épp fordítva alakul. Amennyiben a kötelezettség könyv szerinti értéke magasabb, mint az adóérték, akkor halasztott adókövetelés, ha alacsonyabb, akkor pedig halasztott adókötelezettség keletkezik. A fentieket az alábbi ábra jól szemlélteti:

Az alábbiakban egy-egy példán keresztül mutatjuk be, hogy a fent említett öt leggyakoribb átmeneti különbözet esetében hogyan alakul a halasztott adókövetelés, illetve adókötelezettség.

[/et_pb_text][et_pb_accordion _builder_version=”3.15″][et_pb_accordion_item _builder_version=”3.15″ title=”1. példa: A számviteli és a társasági adó törvény eltéréseiből adódó értékcsökkenési különbözet” use_background_color_gradient=”off” background_color_gradient_start=”#2b87da” background_color_gradient_end=”#29c4a9″ background_color_gradient_type=”linear” background_color_gradient_direction=”180deg” background_color_gradient_direction_radial=”center” background_color_gradient_start_position=”0%” background_color_gradient_end_position=”100%” background_color_gradient_overlays_image=”off” parallax=”off” parallax_method=”on” background_size=”cover” background_position=”center” background_repeat=”no-repeat” background_blend=”normal” allow_player_pause=”off” background_video_pause_outside_viewport=”on” text_shadow_style=”none” box_shadow_style=”none” text_shadow_horizontal_length=”0em” text_shadow_vertical_length=”0em” text_shadow_blur_strength=”0em”]

Egy társaság tárgyi eszközt szerzett be, amelynek bekerülési értéke: 2 000 000 forint.
Számviteli törvény szerinti használati idő: 4 év (értékcsökkenés évente 500 000 forint).
Társasági adó törvény szerinti értékcsökkenési kulcs: 20% (értékcsökkenés évente 400 000 forint).
Adókulcs: 9%

A fenti eszköz esetében gyorsított értékcsökkenés-elszámolás történik. Számvitelben évente 100 000 forinttal magasabb értékcsökkenést könyvelünk az 1-4. évben, amelyet azonban az adótörvény máshogy kezel, emiatt az adóalapot meg kell növelni. Azonban az ebből származó adótöbblet átmeneti az eszköz teljes élettartamát figyelembe véve, mert a számvitelben elszámolt költségek a társasági adó törvény által elismertek, csak az adott évek között nem egyenlő mértékben kerülnek elosztásra. Ennek a különbségnek a kisimítására szolgál a halasztott adó.

Míg a tárgyidőszaki adóban csak a fenti eszköz adott évi adóhatása jelenik meg, a halasztott adó – figyelembe véve a jövőbeli hatásokat is – ellensúlyozza a tárgyévi adóráfordítás változásait, és kiegyenlíti azt. Az 1-4. év adótöbbletét hivatott ellensúlyozni a keletkező halasztott adókövetelés.

Az utolsó évben megszűnik a különbség a KSZÉ és az adóérték között, hiszen ekkor a KSZÉ és az adóérték is 0, így már halasztott adópozíciót sem lehet kimutatni. Ebből kifolyólag a halasztott adót erre az eszközre vonatkozóan vissza kell forgatni.

Lassított értékcsökkenés esetében értelemszerűen a fenti eset fordítottja áll fenn, mivel minden évben (1-4.) alacsonyabb lesz a számviteli értékcsökkenés, mint az adótörvény szerinti. Ilyenkor az 1-4. évben halasztott adókötelezettség keletkezik, amelyet az 5. évben szintén meg kell szüntetni.

Az eszközök esetében azonban nemcsak az eltérő értékcsökkenési kulcs, de a maradványérték is eltérést okozhat. Míg a számviteli törvény ugyanis lehetőséget biztosít a társaság számára maradványérték meghatározására, addig a társasági adó törvény ezt nem teszi lehetővé, így ennek szintén van halasztott adóhatása.

[/et_pb_accordion_item][et_pb_accordion_item _builder_version=”3.15″ title=”2. példa: Követelések értékvesztése” use_background_color_gradient=”off” background_color_gradient_start=”#2b87da” background_color_gradient_end=”#29c4a9″ background_color_gradient_type=”linear” background_color_gradient_direction=”180deg” background_color_gradient_direction_radial=”center” background_color_gradient_start_position=”0%” background_color_gradient_end_position=”100%” background_color_gradient_overlays_image=”off” parallax=”off” parallax_method=”on” background_size=”cover” background_position=”center” background_repeat=”no-repeat” background_blend=”normal” allow_player_pause=”off” background_video_pause_outside_viewport=”on” text_shadow_style=”none” box_shadow_style=”none” text_shadow_horizontal_length=”0em” text_shadow_vertical_length=”0em” text_shadow_blur_strength=”0em”]

Egy társaság a vevőkövetelései kapcsán 500 000 forint összegű értékvesztést számol tárgyidőszakban. Következő évben, mivel befolyik a követelések összege, az értékvesztés feloldásra kerül. Adókulcs: 9%.

A társasági adó törvény nem ismeri el a nem behajthatatlannak minősülő vevőkövetelések értékvesztését, így a számvitelben elszámolt összeg a társasági adóalapot növeli. Ez azonban nem egy végleges adókötelezettség, hiszen amikor az értékvesztés visszafordul, vagy a vevőkövetelés behajthatatlanság miatt leírásra kerül, akkor ez az összeg levonhatóvá válik az adóalapból, és a halasztott adókövetelést megszüntetjük.

Fontos kiemelni, hogy függetlenül attól, hogy ebben az esetben egy éven belül visszafordul az adóhatás, hosszúlejáratú halasztott adókövetelés keletkezik a képzés évében.

[/et_pb_accordion_item][et_pb_accordion_item _builder_version=”3.15″ title=”3. példa: Céltartalék” use_background_color_gradient=”off” background_color_gradient_start=”#2b87da” background_color_gradient_end=”#29c4a9″ background_color_gradient_type=”linear” background_color_gradient_direction=”180deg” background_color_gradient_direction_radial=”center” background_color_gradient_start_position=”0%” background_color_gradient_end_position=”100%” background_color_gradient_overlays_image=”off” parallax=”off” parallax_method=”on” background_size=”cover” background_position=”center” background_repeat=”no-repeat” background_blend=”normal” allow_player_pause=”off” background_video_pause_outside_viewport=”on” text_shadow_style=”none” box_shadow_style=”none” text_shadow_horizontal_length=”0em” text_shadow_vertical_length=”0em” text_shadow_blur_strength=”0em”]

Egy társaság 10 000 000 forint összegű céltartalékot képez tárgyévben a jövőben várható kötelezettségekre. A következő évben ez a kötelezettség felmerül, a céltartalékot pedig feloldják. Adókulcs: 9%.

Jelen esetben a céltartalék, mint kötelezettség könyv szerinti értékének és adóértékének különbözetét vizsgáljuk.

A céltartalékképzésből származó ráfordítást nem ismeri el az adótörvény, így adóalapot kell vele növelni, míg a feloldás évében keletkezett bevétel adóalapot fog csökkenteni. Ezeket a hatásokat ellensúlyozza a halasztott adó. A céltartalék képzés évében halasztott adókövetelés keletkezik, míg a felhasználáskor ezt a halasztott adópozíciót megszüntetjük, tulajdonképpen az előző évi halasztott adókövetelést oldjuk fel.         

[/et_pb_accordion_item][et_pb_accordion_item _builder_version=”3.15″ title=”4. példa: Fejlesztési tartalék” use_background_color_gradient=”off” background_color_gradient_start=”#2b87da” background_color_gradient_end=”#29c4a9″ background_color_gradient_type=”linear” background_color_gradient_direction=”180deg” background_color_gradient_direction_radial=”center” background_color_gradient_start_position=”0%” background_color_gradient_end_position=”100%” background_color_gradient_overlays_image=”off” parallax=”off” parallax_method=”on” background_size=”cover” background_position=”center” background_repeat=”no-repeat” background_blend=”normal” allow_player_pause=”off” background_video_pause_outside_viewport=”on” text_shadow_style=”none” box_shadow_style=”none” text_shadow_horizontal_length=”0em” text_shadow_vertical_length=”0em” text_shadow_blur_strength=”0em”]

Egy társaságnál fejlesztési tartalék képzés történt 2023-ban 12 000 000 forint értékben, amelyet 2024. január 1-jén felhasználtak egy tárgyi eszköz beszerzésére. Az eszköz hasznos élettartama: 3 év (értékcsökkenés évente 4 000 000 forint). Adókulcs: 9%.

A társaság 2023-ban kevesebb társasági adót fizet, hiszen a megképzett fejlesztési tartalék adóalap-csökkentő tétel. Ezt az adót később rendeznie kell, jelenleg csak elhalasztja az adófizetési kötelezettséget, hiszen a későbbi években a vásárolt eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenése az adóalapból nem lesz levonható. Az eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenését már elszámoltnak kell tekinteni, adóértéke így a beszerzés pillanatától kezdve 0 forint.

[/et_pb_accordion_item][et_pb_accordion_item _builder_version=”3.15″ title=”5. példa: Veszteségelhatárolás ” use_background_color_gradient=”off” background_color_gradient_start=”#2b87da” background_color_gradient_end=”#29c4a9″ background_color_gradient_type=”linear” background_color_gradient_direction=”180deg” background_color_gradient_direction_radial=”center” background_color_gradient_start_position=”0%” background_color_gradient_end_position=”100%” background_color_gradient_overlays_image=”off” parallax=”off” parallax_method=”on” background_size=”cover” background_position=”center” background_repeat=”no-repeat” background_blend=”normal” allow_player_pause=”off” background_video_pause_outside_viewport=”on” text_shadow_style=”none” box_shadow_style=”none” text_shadow_horizontal_length=”0em” text_shadow_vertical_length=”0em” text_shadow_blur_strength=”0em”]

Egy társaság az első évi veszteséges működését követően pozitív eredménnyel zár két egymást követő üzleti évben. Az első évben adó szerint keletkezett veszteségével (15 000 000 forint a negatív adóalap) a nyereséges években módosítja, csökkenti adóalapját (6 000 000, majd 9 000 000 forinttal) a törvényben előírt feltételek szerint. Adókulcs: 9%.

A társaság tehát a veszteséges működéséből származó halasztott adókövetelését felhasználja a következő években.

Az elhatárolt veszteség esetében a jövőbeli felhasználhatóság egyben feltétele is annak, hogy a beszámolóban halasztott adókövetelés legyen kimutatható. Ez olyan mértékben lehetséges, amennyiben valószínű, hogy elegendő jövőbeli adóköteles nyereség fog rendelkezésre áll a társaságnál.

[/et_pb_accordion_item][/et_pb_accordion][et_pb_text _builder_version=”3.15″]

Halasztott adókövetelés és adókötelezettség a beszámolóban

A halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke: a halasztott adókövetelés számított értékéből az az összeg, amely várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben. A halasztott adókötelezettség esetében a könyv szerinti érték megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével.

A beszámolóban való megjelenítés kapcsán fontos felhívni a figyelmet, hogy mind a számviteli törvény szerinti mérlegséma, mind az eredménykimutatásséma bővült az alábbi sorokkal:

A saját tőkét érintően is bekerült egy változás a számviteli törvénybe a halasztott adó miatt. Eszerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét, így a halasztott adókövetelés osztalékkifizetési korlátként jelentkezik.

Továbbá a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek változását jogcímenkénti bontásban a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy szakértő segítségére lenne szüksége annak értelmezésében, hogyan alkalmazható, számítható és kezelhető a halasztott adó az Ön cégénél, forduljon bizalommal a WTS Klient számviteli tanácsadóihoz!

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Halasztott adókövetelés és adókötelezettség a gyakorlatban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Transzformáció a számvitelben

Nem kérdés, hogy a számviteli szolgáltatói piac egyik vezető vállalkozásaként a digitalizáció és robotizáció területein (is) élen kell járnunk úgy, hogy közben az óvatosság, tudatosság és arányosság vezéreljenek minket. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a technológiai fejlesztés és a robotizáció területén mibe érdemes befektetni. Nem régen vált például nyilvánvalóvá, hogy a számviteli szakmában az OCR (szövegfelismerő) technológia, a NAV online fejlesztéseinek köszönhetően, a belföldi számlák feldolgozása vonatkozásában szinte okafogyottá vált. Globális és lokális tendenciákat, irányokat tehát egyaránt figyelni szükséges, ugyanakkor a döntések késleltetése is súlyos következményekkel, behozhatatlan lemaradással járhat.

Szakmánk kétségtelenül jelentős transzformációban van. A jövő (szinte a jelen) könyvelője már nem fog adatot rögzíteni, hiszen a banki tranzakciókat, vevői számlákat automatikusan beolvassuk, a szállítói számlák adattartalmát a NAV online adatbázisából töltjük le, a főkönyvi könyvelési tételek (bér, értékcsökkenés, devizás átértékelések, aktív és passzív időbeli elhatárolások, adók stb. könyvelése) nagyrészt beolvashatók, illetve futtathatók a könyvelési szoftverben.

Ezzel együtt az ügyfelek részéről jogos elvárás, hogy a személyre szabottság, a humán odafigyelés ne vesszen el.

Robotizáció a háttérrendszerekben

Hogyan lehet tehát az, hogy az arc is megmaradjon, de egyúttal a kor követelményeinek is megfeleljünk a mesterséges intelligencia használata, a robotizáció és a technológiák bevetése során?

A válasz egyszerű: a mesterséges intelligenciát és a robotokat nem a frontra ültetjük, hanem háttérrendszereinken engedjük szélesebb körben és szoros kontroll mellett működni.

Mára már legtöbb üzletágunkban megjelenik valamilyen formában a mesterséges intelligencia használata vagy használatának lehetősége.

Milyen konkrét fejlesztési irányok körvonalazódnak a WTS Klientnél?

• Outsource, pénzügyi tanácsadási és kontrolling szolgáltatásaink technológiai hátterében az Excel makrók, Power Pivot és Power Query mellett már évekkel ezelőtt megjelent a mesterséges intelligencia által vezérelt szoftveres BI (business intelligence, üzleti intelligencia), amelyet házon belül használt könyvelő rendszereinkhez és ügyfeleink ERP (vállalatirányítási információs) rendszereihez egyaránt illeszthetünk. A naprakész számvitelben a főkönyvi számok mellett használt könyvelési dimenziók az intelligens adatbázis-használat által adják az alapját annak a dinamikus irányítópult felületnek, amely kiváltja az Excel alapú kontrolling riportok alkalmazását. Természetesen a pénzügyi információk mellett a vállalat további, adatbázisokat generáló területeinek – például a termelés vagy a HR – strukturált információi ugyanúgy megjeleníthetők ezen felületen azzal a céllal, hogy az ügyfél vállalatvezetése ezáltal is átfogó információkkal rendelkezhessen döntéshozatalai során.

• Könyvelési üzletágunk egyik házon belül használt szoftvere esetén komplex dokumentumfolyamat- és számlajóváhagyási rendszer biztosítja a teljeskörű, integrált és digitális szállítói számlafeldolgozást. Ennek során a mesterséges intelligenciát is alkalmazó megoldás letölti ügyfeleink belföldi számlaadatait a NAV online rendszeréből, és az adattartalmakat összepárosítja az ügyfélportálra szkennelt formátumban betöltött számla vagy e-számla adataival. A szoftver a számlaképet és adattartalmat automatikusan áttölti a számlaiktatási és engedélyezési rendszerbe, ahonnan digitális ügyféljóváhagyást követően érkezik a számviteli modulba, előrögzített állapotban.

• Adótanácsadási üzletágunkban is egyre több területen mérlegeljük a robotizáció és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek alkalmazhatóságát. Compliance szolgáltatások területén, bizonyos pénzügyi összehasonlító adatok előszűrésekor, jogszabályváltozások követésében vagy adókötelezettségek monitorozásában segíthetnek ezek a megoldások. (Ezekről a megoldásokról Szadai András cikkében olvashatnak bővebben.)

• A saját toborzási tevékenységünkben a HRM (human resource management) szoftverünkbe beépített mesterséges intelligencia a preboarding folyamatunkat támogatja a jelöltek rangsorolásával. A beépített mesterséges intelligencia kulcsszavakkal tanítva, paraméterek mentén alkalmas a beérkező önéletrajzok adatainak feldolgozására, kiértékelésére. Ez a fajta robotizáció komoly segítséget jelent a HR szervezetünknek nagyobb mennyiségű adatok feldolgozása során.

Belső vagy külső fejlesztések

Ahogy egy korábbi írásunkban fogalmaztunk, manapság már szinte minden igényre találhatunk kész szoftvereket, úgynevezett dobozos megoldásokat. Választhatjuk ugyanakkor a külső fejlesztőkkel vagy saját fejlesztő csapattal kidolgozott, saját megoldásokat is. Nincs mindenható recept, a cégvezetőknek, informatikai vezetőknek kell megtalálni, hogy mi illeszkedik legjobban a cég lehetőségeihez és céljaihoz. Sokszor a kevert megoldások is életképesek.

A WTS Klient jelenleg a fenti, mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat nem saját fejlesztéssel, hanem kész szoftverek megvásárlása, illetve bérlése révén alkalmazza. Ugyanakkor a belső erőforrással megvalósított RPA (robotizált folyamatautomatizálás, robotizáció) és digitalizáció által évről-évre megtesszük a szükséges lépéseket a technológiai fejlesztések, hatékonyságnövelés és az üzleti automatizáció terén.

A WTS Klient több mint 25 éve támogatja nemzetközi vállalatok számvitelért és adózásért felelős vezetőit. Adóügyi, folyamattervezési és IT-megoldások terén is tapasztalt, az automatizáció és robotizáció világában jártas szakembereink segítenek a sokrétű igények összehangolásában és a versenytársakkal szemben is előnyt jelentő digitális rendszerek kialakításában. IT / Business Automation üzletágunk várja megkeresését, ha informatikai megoldásokra van szüksége vállalata folyamatainak optimalizálásához!

The post A mesterséges intelligencia és a robotizáció gyakorlati hasznosítása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A halasztott adó jelentősége 

A halasztott adó a magyar számvitelben ugyan új fogalom, nemzetközi vagy más nemzeti számviteli keretelvekkel foglalkozó szakemberek számára azonban nem ismeretlen. A halasztott adó célja azoknak a jövőbeli adópozícióknak a kimutatása, amelyek a beszámolóban kimutatott eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek.

Kinek jó, hogy megjelent a halasztott adó a magyar számvitelben?

A halasztott adó a magyar számvitelben egy választási lehetőség, vagyis nem kötelező annak bemutatása. Már a 2023. évi beszámolóra is alkalmazható, és a későbbiekben is lehet mellette dönteni, de alkalmazása esetén ezt a döntést a számviteli politikában rögzíteni kell. Azon társaságok számára javasolt élni ezzel a lehetőséggel, akiknek a valós kép bemutatása szempontjából fontos, hogy az adott számviteli értékelések milyen jövőbeli adóhatásokkal bírnak. Azoknak a gazdálkodóknak, amelyek egy multinacionális cégcsoport tagvállalatai már csak amiatt is érdemes mérlegelni ezt az opciót, mert a nemzetközi gyakorlatban a halasztott adó bevett gyakorlat, alkalmazásával csökkenhetnek az eltérések a hazai előírások szerint készült beszámoló számai és a konszolidációhoz szolgáltatott IFRS vagy más számviteli keretelvek szerint készített adatok között. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a magyar számviteltől eltérő IFRS számviteli értékelési elvek miatt közel sem biztos, hogy egy adott társaság esetén ugyanaz a halasztott adó követelés vagy kötelezettség keletkezik a magyar számvitel és az IFRS-ek szerinti beszámolókban. 

Miről is van szó? 

Leegyszerűsítve, halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség az adott évi beszámolóban bemutatott eszközök és források vagy egyedi adóalap csökkentési jogosultságok (elhatárolt veszteség, illetve adókedvezmények) következő adóévek nyereségadó alapjára gyakorolt összevont hatása, melyet a következő évek átlagos nyereségadókulcsával számolunk ki. A halasztott adó esetében valójában az eszközök és források választott vagy alkalmazandó számviteli értékeléseinek jövőbeli adóhatásáról beszélünk. Halasztott adókövetelés a következő adóévekben visszatérülő adó esetén, halasztott adókötelezettség pedig a következő adóévekben fizetendő adó esetén keletkezik.

A halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget minden fordulónapon újra ki kell számolni, és az előző üzleti évben kimutatott halasztott adóköveteléshez vagy adókötelezettséghez képest történő összevont változást az eredménykimutatásban az Adófizetési kötelezettségek között egy külön Halasztott adókülönbözetek soron kell kimutatni. 

Átmeneti különbözetek és végleges eltérések 

Csak olyan nyereségadó alap módosító tételeket lehet figyelembe venni, amelyeknek átmeneti hatása van az adóalapra, azaz a következő években visszafordulnak. Egyszeri, végleges nyereségadó alap módosító tételek, mint a „nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek” (pl. bírságok), nem vehetők figyelembe a halasztott adó számításakor.

Az olyan, számviteli értékelésben alkalmazott választási lehetőségeket – mint például az értékhelyesbítés –, amelyek sem a számviteli adózás előtti eredményre, sem a nyereségadó alapjára nincsenek hatással, nem lehet figyelembe venni.

Adókövetelés keletkezésének feltétele 

Csak olyan halasztott adókövetelések vehetők figyelembe, amelyek átmeneti különbözetek és a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnak. Azaz csak várhatóan megtérülő, jövőbeli pozitív adóalapokkal szemben felhasználható elhatárolt veszteségekre vagy adókedvezményekre vehető figyelembe halasztott adókövetelés.

A halasztott adó számításának módszere 

A gyakorlat több számítási módot is ismer. Egyenként is számba lehet venni azokat az eszközöket, céltartalékokat, kötelezettségeket, illetve még fel nem használt elhatárolt veszteségeket, adókedvezményeket, melyeknek hatása lesz a következő évek adóalapjára. A kumulált különbözetek várható nyereségadókulccsal számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés, illetve adókötelezettség.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt jellemzően nem egy adott évi nyereségadó alapjának módosító tételeiről beszélünk. Ezt legjobban a számviteli mérleg – adómérleg egymás mellé állításának módszere szemlélteti, amelynek alkalmazása során a beszámoló minden tételét bemutatjuk egy számviteli és egy adómérleg oszlopban. Így minden eszköz és forrás számviteli könyv szerinti értékét és az adótörvény szerinti nyilvántartási értékét egymás mellé helyezzük, és ezekre a halmozott számviteli és adóértékek közötti különbözetekre számoljuk a várható nyereségadókulccsal a halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget.

A halasztott adó bemutatása a beszámolóban 

Fontos kiemelni, hogy hasonlóan egyéb adónemekhez az azonos adóhatósággal szemben fennálló adóköveteléseket és adókötelezettségeket, azaz a halasztott adókövetelést és adókötelezettséget a mérlegben vagy az eszköz vagy a forrás oldalán, összevontan, nettó módon kell kimutatni.

Annak köszönhetően, hogy a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, mind a számvitel törvény szerinti mérlegséma, mind az eredménykimutatásséma bővül. Az összevontan keletkező halasztott adóköveteléseket a Befektetett eszközök között kell egy külön soron, míg az összevontan keletkező halasztott adókötelezettségeket a Hosszú lejáratú kötelezettségek között egy új soron kell bemutatni.

Első üzleti évben történő alkalmazás 

A halasztott adó a magyar számvitelben a számviteli törvény módosításának 2023. december 31-i hatályba lépésével jelent meg, és a 2023. évi beszámolókra alkalmazható először. Úgy kell eljárni az első üzleti évben történő alkalmazása esetén, mintha a társaság mindig is alkalmazta volna a halasztott adó intézményét. Ilyenkor az Eredménytartalékkal szemben kell felvenni azokat a nyitó halasztott adóköveteléseket, illetve adókötelezettségeket, amelyek már az előző év fordulónapján is fennálltak volna.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, vagy szakértő segítségére lenne szüksége annak értelmezésében, hogyan alkalmazható a halasztott adó a magyar számvitelben, vagy akár az Ön cégénél keletkező halasztott adó elszámolásában, forduljon bizalommal a WTS Klient pénzügyi-számviteli tanácsadóihoz!

The post Halasztott adó a magyar számvitelben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Árfolyamválasztási lehetőségek 

A vállalkozásoknak a könyvvezetésüktől eltérő pénznemben beszerzett eszközeiket, illetve kötelezettségeiket egy meghatározott árfolyamon át kell számolniuk az általuk választott devizára, amely alapján azok majd megjelennek a könyveikben. Ehhez határozhatnak úgy, hogy a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagát, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot választják.

Devizák, amelyek közül választhatunk 

Cégalapításkor könnyen előfordul, hogy automatikusan a forint jut eszünkbe, amiben vezetnénk a könyveinket és amiben teljesítenénk beszámolási kötelezettségünket. Érdemes azonban átgondolni, hogy valóban ez lesz-e legkedvezőbb megoldás a társaságunk számára. Természetesen dönthetünk úgy, hogy forint legyen. Amennyiben azonban optimálisabbnak ítéljük, euró vagy USA dollár is gond nélkül választható. Ilyen eset lehet például, ha az anyavállalat könyvvezetése vagy a legtöbb partnertől kapott számla egy adott devizában van. A devizaválasztás mindenesetre alapos átgondolást igényel, mivel az legközelebb a döntést követő harmadik üzleti évre vonatkozóan változtatható meg, és ennek megfelelően a számviteli politikát, valamint a létesítő okiratot is módosítani kell. Bár régebben az ötödik üzleti évre lehetett legkorábban megtenni ezt az áttérést, mára ez három évre csökkent, és még így is jelentősen hosszú időszakot érint.

Dönthetünk úgy is, hogy az eurótól vagy az USA dollártól eltérő, egyéb devizát választunk, ez viszont már feltételekhez kötött. Erre olyan esetben van lehetőség, ha a társaság elsődleges gazdasági környezetének pénzneme eltér a fent említett devizáktól, valamint bevételei, költségei és ráfordításai, illetve pénzügyi eszközei és kötelezettségei több, mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel.

A devizaválasztás kapcsán fontos továbbá kiemelni, hogy 2019 óta a számviteli törvény értelmében a beszámolókészítés és a könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie. Ez többek közt azt jelenti, hogy a jegyzett tőkét nem tudjuk más devizában bejegyezni, mint amiben később a könyveinket vezetni szeretnénk.

A devizaválasztás fontossága 

A megfelelő deviza kiválasztása alapvetően nem amiatt lényeges, hogy miben vizsgálhatjuk a könyveinket, bár eltérő devizában lévő jelentési kötelezettség esetében ezt is figyelembe lehet venni. Sokkal fontosabb azonban a más devizában lévő ügyletekből adódó realizált és nem realizált árfolyamkülönbözetek hatása. Az árfolyamok szüntelen és kiszámíthatatlan mozgása folyamatosan hatással van a társaság eredményére. Így tehát, ha tudjuk, hogy a társaság főként nagy összegű és jelentős ügyletei egy adott devizában lesznek, érdemes a devizaválasztás során úgy dönteni, hogy ezt kiküszöböljük.

Vizsgáljuk meg egy konkrét példán keresztül, hogy ez mit is jelenthet pontosan:

Forintos könyvvezetés esetén a számla könyveléskori és kiegyenlítéskori árfolyamkülönbözetéből adódóan bevétel keletkezett, amely az év végén beletartozik a társasági adó alapjába, így növeli az adókötelezettségünket. Ezzel ellentétben az eurós könyvvezetésnél nem kellett árfolyamkülönbözetet elszámolni, így ez nincs hatással az eredményünkre.

Értelemszerűen olyan eshetőség is van, hogy számlarendezéskor realizált árfolyamveszteség keletkezik, ami pénzügyi műveletek ráfordításaként csökkenti az eredményt és így az adókötelezettséget.

Szintén érdemes megemlíteni az év végi kötelező átértékelések hatását, ahol minden devizás tételt az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó, a választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

Példánkból is látható, hogy milyen nagy hatással lehet vállalatunkra az árfolyamkülönbözetekből adódó eredmény, hiszen jelentősen növelheti adókötelezettségünket, sőt az árfolyamkülönbözetek akár veszteséggé is átfordíthatják az eredményt. Ez a hatás csökkenthető azzal, ha a devizaválasztás során a cégünk számára legmegfelelőbb döntést hozzuk.

Devizás áttérés 

Amennyiben a társaság működésében változás történik, vagy időközben kiderül, hogy a választott deviza mégsem tűnik a legoptimálisabbnak, van mód a devizás áttérésre. Ezzel korábbi kiadványunkban részletesen foglalkoztunk.

Mivel a devizaválasztás és a devizás áttérés is egy összetett, számviteli, adójogi, jogi és informatikai kihívásokat is rejtő folyamat, érdemes alaposan utánajárni, illetve támogatást kérni, hogy valóban mi lesz a legjobb megoldás a társaság számára. Forduljon bizalommal pénzügyi-számviteli tanácsadóinkhoz, készséggel segítünk!

The post Devizaválasztás cégalapításkor appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az 1998-ban alapított WTS Klient és a 2002-ben létrehozott Finacont az elmúlt több mint 20 évben folyamatos organikus fejlődés eredményeképpen kerültek be Magyarország vezető komplex gazdasági tanácsadást nyújtó cégei közé. A két vállalat egyesítésével a piac egyik legnagyobb szereplőjévé válik a jövőben WTS Klient néven tovább működő vállalkozás.

Hasonlóság és komplementaritás

Az 1998-ban, magyar magánszemélyek által alapított könyvelőiroda, a Klient 2004-ben hozta létre adótanácsadói üzletágát, és 2013-ban csatlakozott a világ egyik vezető adó- és pénzügyi tanácsadó hálózatához, a WTS Globalhoz. A cég a 2022-es adatok szerint időközben egy 130 főt foglalkoztató, több mint kétmilliárd forint éves árbevételű társasággá nőtte ki magát.

A 2002-ben szintén magyar magánszemélyek által alapított Finacont dinamikus fejlődése hasonló méretű cég létrejöttét eredményezte. A vállalat 2022-es árbevétele megközelítette az 1,7 milliárd forintot, alkalmazottainak száma pedig meghaladta a 140 főt.

A két cég egyesülésének szinergiája nem csak a szolgáltatások hasonlóságában, hanem azok komplementaritásában is rejlik. A WTS Klient adótanácsadási és business automation üzletágai, illetve a Finacont pénzügyi outsourcing és HR szolgáltatásai által a közös cég a gazdasági tanácsadási piac teljes termékpalettáját képes lesz lefedni.

4,5 milliárdos bevétel a cél

„Nagy örömünkre szolgál, hogy a WTS Klient és a Finacont egyesítésével megerősíthetjük piaci pozíciónkat, és együtt fokozhatjuk erőfeszítéseinket a számviteli és adótanácsadási piac konszolidációját és az elkerülhetetlen technológiai fejlesztéseket illetően. A két cég szinte azonos filozófiája a biztosíték arra, hogy tovább élvezhessük mind az ügyfeleink, mind a munkatársaink bizalmát, és a jövőben is prémium szintű szolgálatásokat nyújthassunk.” – mondta el az egyesülés kapcsán Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere.

„Az elmúlt hónapok tárgyalásai során megbizonyosodtunk arról, hogy erőforrásaink egyesítésével újabb komoly lépést tehetünk alapvető célunk, az ügyfelek széleskörű, integrált és minőségi kiszolgálását biztosító, a magyar piac meghatározó számviteli szolgáltató cégének létrehozása felé. Az egyesüléssel, a 2023-as organikus fejlődést is figyelembevéve, egy közel 300 főt foglalkoztató, 4,5 milliárd forintot meghaladó árbevételű céget hívunk életre.” – nyilatkozta Pintér György, a Finacont Kft. ügyvezető partnere.

A tranzakcióról a tulajdonosok aláírásukkal már döntöttek, az egyesített cég az ilyenkor szokásos hatósági engedélyezési folyamat lezárásával és a beolvadással kapcsolatos jogi és számviteli lépések megtételével jöhet létre.

A sajtóközlemény PDF-formátumban az alábbi linken tölthető le:
WTS Klient sajtóközlemény 2023.06.16. – Egyesül a WTS Klient és a Finacont (PDF)

The post Egyesül a WTS Klient és a Finacont appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A részesedések formái és céljai

A tulajdoni részesedést jelentő befektetés lényege, hogy a megszerzett értékpapír meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít a birtokosának. Számviteli kezelésük azonban korántsem egyszerű, és lényegesen függ attól, hogy milyen fajta, típusú részesedéssel állunk szemben. Megjelenési formája igen változatos lehet: részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, vagyonjegy, egyéb társasági részesedés, határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vagy kockázati tőkerészvény.

A részesedések különböző jogcímeken kerülhetnek be egy vállalkozás könyveibe. Ezek közül a leggyakoribb esetek a cégalapítás, átalakulás, vásárlás, apport vagy a térítés nélküli átvétel. Ahogy a szerzésnek több módja van, úgy a szerzés célja is többféle lehet:

• Tartós befektetések (éven túli részesedések): ezeket a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki. A tartós befektetés elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés (osztalék vagy kamat formájában), továbbá a tulajdonosként való befolyásolás, irányítás, ellenőrzés, másodlagos célja pedig az értékesítéskor realizálható árfolyamnyereség.

• Forgatási célú részesedések (átmeneti, nem tartós): ezeket a mérlegben a forgóeszközök, értékpapírok között mutatjuk ki. A forgatási célú részesedések elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés, az árfolyamnyereség realizálása, másodlagos céljuk pedig a kapott osztalék. A befolyásolás ebben az esetben nem annyira jellemző.

A részesedéssel kapcsolatos számviteli feladatok

Miután egy részesedés a vállalkozás tulajdonába (vagyonkörébe) került, az üzleti év során több számviteli feladat is felmerül vele kapcsolatban. A következőkben ezeket vesszük sorra.

Megszerzéskori minősítés bekerüléskor

A részesedések bekerülési értéke alapvetően a megszerzése érdekében felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A szerzés módjától függően ezek az alábbiak szerint alakulhatnak:

• Cégalapítás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéken kell a részesedést a könyvekben kimutatni, apport esetében a létesítő okiratban meghatározott értéket kell figyelembe venni, míg egy átalakulás esetén a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke alapján határozható meg a bekerülési érték. A vásárolt tulajdoni részesedés bekerülési értéke a vételár (fizetett ellenérték), amit a megszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj és a vásárolt vételi opció díja tovább növel egy tartós befektetés esetén.

• Forgóeszközök esetében viszont ezek a díjak nem kötelező részei a bekerülési értéknek. Itt döntés kérdése, hogy a tárgyévi eredmény terhére elszámolják-e őket. Abban az esetben, ha az összegük jelentős és a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérülnek, akkor ezeket a tételeket időbelileg el is kell határolni.

• Térítés nélküli átvétel esetén az eszköz bekerülési értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke, amelyet a pénzügyi műveletek bevételével szemben kell elszámolni, majd ezt halasztott bevételként el kell határolni. Amikor ez a részesedés a vállalkozás könyveiből kikerül, vagy vele kapcsolatban értékvesztés kerül elszámolásra, akkor ezt az elhatárolást arányosan fel kell oldani.

Mérlegkészítéskori minősítés az üzleti év végén

Év végén, az évzárási feladatok részeként mindenképpen szükséges a devizában fennálló részesedéseket átértékelni, az ebből származó árfolyamkülönbözetet pedig el kell számolni. Továbbá meg kell vizsgálni az értékvesztés szükségességét, valamint a korábban már elszámolt értékvesztések visszaírásának lehetőségét is. Az értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni, az értékvesztés visszaírása pedig nem bevételként, hanem negatív ráfordításként könyvelendő. Értékvesztés alapvetően akkor szükséges, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti veszteségjellegű különbözet tartós (legalább egy évig fennáll, vagy ha véglegesnek tekinthető) és jelentős, függetlenül attól, hogy az adott befektetés a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepel a mérlegben.

A befektetett pénzügyi eszközök esetében, a tartós részesedéseknél értékhelyesbítés számolható el. Ennek összege a mérlegkészítéskori piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó része, amelyet a saját tőkében szereplő értékelési tartalékkal szemben mutatunk ki.

Részesedések kapcsán felmerülő hozamok elszámolása

Az üzleti év során kapott osztalékelőleget a pénzügyi teljesítéskor a különféle egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között, a kapott vagy járó osztalékot, kamatot pedig a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni.

Könyvekből való kikerülés könyvelése

A tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítése esetén az eladási ár és az értékvesztéssel korrigált könyv szerinti érték egy árfolyamkülönbözetet eredményez, amelyet egy tartós részesedés esetén a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek vagy ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimutatni, míg egy forgóeszköz esetében a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit vagy ráfordításait érinti.

Amennyiben a tartós részesedéshez kapcsolódóan értékhelyesbítés is kimutatásra került, a részesedés könyvekből való kikerülésekor azt meg kell szüntetni.

Cikkünkből látható, hogy a tulajdoni részesedésekkel kapcsolatban számos dologra kell figyelniük a vállalkozásoknak, az értékelésük, minősítésük folyamatos munkát igényel az üzleti év során. Forduljon hozzánk bizalommal, ha a részesedések kapcsán szakértőre lenne szüksége, a WTS Klient számviteli tanácsadói szívesen segítenek Önnek!

The post A részesedések számviteli kezelése appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.