Melyek az érintett mulasztási bírságok?

A mulasztási bírságok emelése az általános, illetve két speciális mulasztási forma bírságtételére vonatkozik: 

• Az általánosan kiszabható mulasztási bírság összege természetes személyek esetén 200 000 helyett 400 000 forint, míg a nem természetes személyek esetén 500 000 helyett egymillió forintig terjedhet.

• A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az adózó az eddigi egymillió forint helyett mostantól kétmillió forint mulasztási bírsággal sújtható.

• Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértéséért ugyancsak egymillió forintról kétmillió forintra nőtt a kiszabható bírság.

A Magyar Közlöny 74. számában 2024. július 8-án kihirdetett rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba, és az ezt követő naptól esedékes kötelezettségek megszegése esetében kell alkalmaznia a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Hogyan szabja ki a bírságokat a NAV?

Ahhoz, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jogalkotók által megfogalmazott normákat érvényre juttassa, az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

• késedelmi pótlék
• adóbírság
• mulasztási bírság
• intézkedések

Ezek közül a mulasztási bírság – mint adminisztratív jellegű szankció – akkor vethető ki, ha az adózó egy adókötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hibásan teljesíti.

A mulasztási bírság kiszabásánál figyelembe kell venni többek között az adózó jogkövetési hajlandóságát, a jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése után a NAV köteles az érdeksérelemmel arányos bírságot kiszabni, akár több alkalommal, akár emelt mértékben is. Erről az adóhatóság által kiadott 3002/2021. számú, méltányossági jogkör gyakorlásáról szóló útmutató értekezik.

Ezzel szemben az adózónak is lehetősége van arra, hogy kérje a méltányosságot megalapozó körülmények figyelembevételét, és így fizetési kedvezményt, vagy könnyítést érjen el.

A mulasztási bírságok kiszabásánál az sem elhanyagolható szempont, hogy az adott esetben megbízható vagy kockázatos adózóról beszélünk. Ha valaki megbízható adózónak minősül, akkor a bírságok kiszabásánál, is előnyben részesül. Mulasztási bírságok esetén a maximális szankció a felső határ 50%-a lehet. A kockázatos adózók értelemszerűen rosszabbul járnak, esetükben mulasztási bírság legkisebb mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának 30%-a.

Kikre lehet leginkább hatással a mulasztási bírságok emelése? 

Erre a kérdésre a gyors válasz az lehetne, hogy mindenkire, ugyanis ahogy már említettük, a megemelt NAV mulasztási bírságok között az egyik tétel az maga az általános bírságtétel, ami gyakorlatilag minden olyan adózót érint, aki adókötelezettségét hibásan, hiányosan, valótlan adattartalommal, késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesíti. Ebből adódóan, ha például a helyi iparűzésiadó-bevallásunkat elmulasztjuk benyújtani, az adóhatóság egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Speciálisabb a célközönsége a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértőinek, akikről a NAV egy adatbázist vezet. A hozzávetőlegesen 5 500 adózót felsoroló lista megtekinthető a honlapjukon. Ezek a foglalkoztatók többségében egyéni vállalkozók, valamint a kereskedelmi, építőipari, illetve a vendéglátó ipari szektor szereplői. Ezek az adózók kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaznak vagy alkalmaztak.

A számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztó, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről kibocsátó, illetve iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztó adózókra vonatkozó bírságemelés szintén főleg a kereskedelmi és a vendéglátóipari szektorra lehet hatással.

A mulasztási bírságok ilyen drasztikus emelkedése miatt mostantól a korábbiaknál még inkább érdemes fokozott figyelemmel lennünk az adóhatóság által kitűzött határidőkre, illetve az előírt kötelezettségek teljesítésére. Ha compliance munkák terén segítségre lenne szüksége, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post Duplájára emelkednek a kiszabható mulasztási bírságok appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi az a karbonvám?

Az Európai Unió a klímavédelem jegyében 2023 májusában fogadta el a 2023/959 rendeletét az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism) létrehozásáról, amelyet sokan csak karbonvám- vagy az angol rövidítésből adódóan CBAM-rendeletként emlegetnek. A CBAM-rendelethez kapcsolódóan 2023 augusztusában napvilágot látott a 2023/1773 számú végrehajtási rendelet is, és 2023. október 1-jétől életbe léptek az ezzel kapcsolatos szabályok.

A rendelet értelmében az érintett gazdálkodóknak bizonyos termékek EU-ba történő behozatala (importálása) után 2026. január 1-jétől úgynevezett karbonvámot kell fizetniük és negyedévente adatot is kell szolgáltatniuk az EU által létrehozott elektronikus felületen.

Milyen termékekre vonatkozik a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség?

Az érintett termékek körét a CBAM-rendelet I. számú melléklete vámtarifakódok szerint tartalmazza, jellemzően olyan termékekről van szó, melyek előállítása intenzív szén-dioxid kibocsátással jár. Ezek a termékek: cement, villamos energia, műtrágyák, vas és acél, alumínium és hidrogén. A rendelet tehát legfőképpen az energiaipari, autó- és gépipari kereskedőket, továbbá a műtrágya, vegyianyag, vas, acél- és alumínium-alapanyag kereskedőket érinti.

Bár a kapcsolódó fizetési kötelezettség csak két év múlva lép életbe, a fenti termékeket importáló vállalkozásoknak már a mostani átmeneti időszakban, vagyis 2023. október 1. és 2026. január 1. között is van kötelezettségük: a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség. Ennek első határideje a 2023-as év negyedik negyedévére vonatkozóan 2024. január 31. A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed többek között az adott negyedévben forgalomba hozott érintett termékek mennyiségére, a termékek származásával kapcsolatos információkra, valamint a kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás adataira, ezeket mind szerepeltetni kell a jelentésben.

Január utolsó hete: álljunk készen!

A karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére létrehozott EU-s felületre csak azok a gazdálkodók tudnak belépni, akik előzetesen regisztráltak az illetékes magyar hatóságnál, azaz a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál. A Klímavédelmi Hatóság honlapján azonban még jelenleg nem teljesíthető a regisztráció, az várhatóan majd január utolsó hetében lesz csak lehetséges, miután január 22-én életbe lép az a hazai jogszabály, amely feljogosítja a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot, hogy CBAM ügyekben nemzeti hatóságként eljárjon.

Fontos, hogy a karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelően történő teljesítése esetén az érintett gazdálkodók szankciókra számíthatnak, melynek összege a be nem jelentett kibocsátások után tonnánként 10 és 50 euró között mozog.

Az Európai Unió klímavédelmi gazdasági intézkedési egyre inkább hatással vannak a legtöbb gazdasági szereplő működésére, ezért fontosnak tartjuk, hogy minden vállalkozás folyamatosan értesüljön az újabb kötelezettségekről.  A WTS Klient adótanácsadói ezért mindig naprakész hírekkel, információkkal állnak rendelkezésére.

The post Karbonvám-adatszolgáltatási kötelezettség január 31-ig! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

2021 első negyedéve: szankciómentes időszak

Annak érdekében, hogy a vállalkozások informatikai rendszereit legyen idő felkészíteni, az adóhivatal már szeptember második hetében közzétette a GitHub és az onlineszamla.nav.gov.hu oldalakon az online számla 3.0 rendszerre vonatkozó, fejlesztőknek szóló sémákat és a műszaki változások átfogó leírását. Az XSD 3.0 specifikáció első verziója már elérhető, és elméletileg szeptember végétől már a tesztrendszer és az éles rendszer is elfogadja az adatszolgáltatást ebben a formátumban, alkalmazása azonban csak 2021. január 1-jétől lesz kötelező.

A zökkenőmentes átállás érdekében az első három hónapban, vagyis 2021. március 31-éig a NAV nem szankcionál, vagyis még befogadja a 2.0 formátumot is. A szankciómentes időszak után, április 1-jétől azonban már csak az eggyel fejlettebb, 3.0-ás verzió lesz elérhető.

Az XSD 3.0 specifikáció

A jogalkotók szerint az online számla 3.0 rendszer és a hozzá tartozó adatszolgáltatási formátum egyszerre biztosítja az áfabevallások kiajánlását, a papírmentes számlázást, valamint az adatvédelmet.

Azzal, hogy az online számla 3.0 adatszolgáltatás kiterjed a magánszemélyeknek, valamint a külföldieknek (EU és harmadik országbeli is) kiállított számlákra is, átlagosan napi több mint félmillió (lakossági) számlával többet fog látni a NAV, mint előtte. Ezáltal jövőre a revizoroknak szinte az összes kontrolladat rendelkezésére áll majd az áfabevallások valóságtartalmának vizsgálata során, és a kormány már az áfabevallásokat is ki tudja tölteni a vállalkozások helyett. Ennek köszönhetően az adóügyekért felelős államtitkárság közlése szerint bevezetésre kerül egy új szolgáltatás, az áfabevallások kiajánlása, ami évente nagyjából 480 ezer vállalkozásnak jelenthet adminisztrációs tehercsökkenést. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a számlák áfatartalmának levonásánál az adózóknak több szempontot és belső ellenőrzési eljárást is figyelembe kell venni, amelyet várhatóan ez a könnyítő eljárás nem helyettesíthet. (Például a levonásba helyezésnek szigorú törvényi feltételei vannak, és az adózó is mérlegelhet, hogy mikor szeretne a levonási jogával élni a levonási jog megnyílta után.)

Az XSD 3.0 specifikáció további előnye – különösen a koronavírus-járvány idején –, hogy kiválthatja a magas fertőzési kockázatot jelentő papírszámlákat. Az eladó által XML formátumban feltöltött e-számlát a vevő letöltheti és hiteles számlaként kezelheti, így az adatszolgáltatás lehet maga az elektronikus számla. A gazdaságban leggyakrabban használt azonosítók, így például a szerződésszám is opcionálisan kitölthetők az XSD 3.0 adatstruktúrában, ezzel a számlák automatikusan és könnyen feldolgozhatóvá válnak vevői oldalon.

Az online számla 3.0 rendszerre való átállás végül pedig adatvédelmi szempontból is fontos, hiszen az XSD 3.0 specifikáció biztosítja a lakossági adatok anonimitását. A magánszemélynek kiállított számlák esetében az adatszolgáltatás nem tartalmazhat nevet és címet, így a magánszemély vevő személyes adatait a NAV sem látja.

Az online számla 3.0 rendszer további előnyei

Az online számla 3.0 bevezetésével jövőre gyakorlatilag teljessé válik Magyarországon a 2018. július 1-jén indult, majd idén kiterjesztett számla-adatszolgáltatás rendszere. Mindez a gazdaság további fehéredését és a digitalizáció további terjedését hozhatja magával.

A vállalatok informatikai rendszereinek és számlázó programjainak átállítása az online számla 3.0 adatszolgáltatásra és az új formátumra a korábbi átállásokhoz hasonlóan komoly kihívás elé állíthatja a cégek informatikai és pénzügyi szakembereit is. A WTS Klient Business Automation üzletága készséggel segít Önnek az átállásban és az új adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges digitális rendszerek fejlesztésében.

The post Jön az online számla 3.0! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]

A WTS Klient adószakértői felkészülten várják a megkereséseket az adóbírsággal, mulasztási bírsággal, illetve a feltételes adóbírság kedvezmény és a fellebbezés lehetőségének mérlegelésével kapcsolatban is. Meghatalmazottként a teljes ügyintézést át tudjuk vállalni.

 

dr. Felsmann Tamás
adójogi szakjogász
Tel: +3618810621
tamas.felsmann@wtsklient.hu

[/et_pb_text][et_pb_button button_url=”http://wtsklient.klient.hu/ajanlatkeres/” url_new_window=”on” button_text=”Kérjen ajánlatot!” button_alignment=”left” _builder_version=”4.16″ custom_button=”on” button_text_size=”12″ button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ saved_tabs=”all” global_colors_info=”{}” button_text_size__hover_enabled=”off” button_one_text_size__hover_enabled=”off” button_two_text_size__hover_enabled=”off” button_text_color__hover_enabled=”off” button_one_text_color__hover_enabled=”off” button_two_text_color__hover_enabled=”off” button_border_width__hover_enabled=”off” button_one_border_width__hover_enabled=”off” button_two_border_width__hover_enabled=”off” button_border_color__hover_enabled=”off” button_one_border_color__hover_enabled=”off” button_two_border_color__hover_enabled=”off” button_border_radius__hover_enabled=”off” button_one_border_radius__hover_enabled=”off” button_two_border_radius__hover_enabled=”off” button_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_one_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_two_letter_spacing__hover_enabled=”off” button_bg_color__hover_enabled=”off” button_one_bg_color__hover_enabled=”off” button_two_bg_color__hover_enabled=”off”][/et_pb_button][et_pb_text _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”]KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Az új adózás rendjéről szóló törvény szankciói I. – Adóbírság és a késedelmi pótlék

Az új adózás rendjéről szóló törvény szankciói II. – Mulasztási bírság

Fellebbezés adóügyekben

Új adózás rendjéről szóló törvény és adóigazgatási rendtartás

 
[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post A feltételes adóbírság kedvezmény új lehetőség az adózóknak – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Július 2-án elindult az online számla adatszolgáltatás, bár technikai problémák előfordulhatnak még az adatszolgáltatás során. A WTS Klient szerint hasznos lenne, ha az egy hónapos, vagyis július 31-ig tartó szankciómentes időszak valamivel hosszabb lenne, figyelembe véve a nem magyar számlázási rendszerekkel működő cégek folyamatait.

Az online számla adatszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai

A július 2-ától élesben is elstartolt rendszer mellett az online számla adatszolgáltatás tesztrendszere is megmaradt párhuzamosan, így a speciális számlázások előtt a tesztrendszerben is ki lehet próbálni, hogy elfogadó vagy elutasító visszaigazolást kap-e az adózó. (Ne feledjük, hogy például hibás adatszolgáltatás esetén az adózók jelentős mulasztási bírsággal számolhatnak.)

A kezdeti időszakban a magyar szoftverfejlesztők által előállított számlázó programok tekintetében is voltak különbségek. A fejlesztők nagy része sikeres munkát végzett, és már az első naptól működött az online számla adatszolgáltatás rendszere, míg előfordulnak olyan szoftverek, ahol a kommunikációban problémák adódtak az első hetekben. Egy-egy esetben a probléma okát sem könnyű megtalálni. Fontosnak tartjuk arra is felhívni a figyelmet, hogy a jogszabály is csak a számlák adattartalmával kapcsolatosan követeli meg az adatszolgáltatást, azaz a könyvelési programokból kiállított egyéb bizonylatokra, pro-forma számlákra, nyugtákra nem vonatkozik a kötelezettség.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row custom_padding=”22px|0px|0|0px” _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_button button_url=”https://onlineszamla.nav.gov.hu/login” url_new_window=”on” button_text=”Éles rendszer login link” button_alignment=”left” _builder_version=”3.0.106″ custom_button=”on” button_text_size=”12″ button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ saved_tabs=”all”]
[/et_pb_button][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_button button_url=”https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/login” url_new_window=”on” button_text=”Teszt rendszer login link” button_alignment=”left” _builder_version=”3.0.106″ custom_button=”on” button_text_size=”12″ button_text_color=”#ffffff” button_bg_color=”#cc0033″ button_border_color=”#cc0033″ saved_tabs=”all”]
[/et_pb_button][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row custom_padding=”10px|0px|22px|0px” _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”4_4″][et_pb_text _builder_version=”3.15″]

Technikai és másodlagos regisztráltak

Az online számla adatszolgáltatás rendszere hasonlít az EKÁER-hez abban a tekintetben, hogy itt is a cég képviselője, meghatalmazottja tud elsődleges regisztrációt készíteni, és ő az, aki technikai regisztrációt tud képezni, amely a gép-gép kommunikációnak az alapfeltétele. Az önszámlázás során is javasolt külön technikai regisztrációt készíteni valamennyi önszámlázós struktúra esetében, és különböző számlázó szoftverek egyidejű használata során is tanácsos külön technikai regisztrációkat kérni. A technikai regisztráció során kétféle jogosultsági csoportot tudunk beállítani:

1. számlák kezelése és számlák lekérdezése vagy
2. számlák kezelése és saját számlák lekérdezése

Az elsődleges felhasználó másodlagos regisztráltaknak is tud hozzáférést adni, és meghatározható a másodlagos regisztráltak által végezhető tevékenységek köre is.

A másodlagos regisztrációhoz nem szükséges magyar ügyfélkapus hozzáférés, azaz például egy külföldi pénzügyi vezető vagy a nemzetközi hátterű cégek külföldi szakértői is bele tudnak nézni a rendszerbe, ellenőrizhetik az adatszolgáltatást, lekérhetik a cégükre kiállított számlák listáját, vagy hibajavítás esetén engedélyt adhatnak technikai érvénytelenítésre.

Hibajavítás

Amennyiben egy eredeti számla hibásan kerül kiállításra, például rossz adószám, helytelen áfakulcs, nettó összeg stb. szerepel rajta, abban az esetben a magyar számlázási szabályokkal összhangban számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani, amelynek hivatkoznia kell az ügylet alapszámlájának a számára. A rendszerben pedig az alapszámlára és a módosító számlára vonatkozó adattartalmat is jelenteni kell.

Fontos, hogy van lehetőség hibajavításra az előbb leírtaktól eltérő esetekben is. Például, ha az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, vagy technikai hiba történik az online számla adatszolgáltatás során, akkor a hibát ki kell javítani. Elsősorban gépi úton kell megismételni az adatszolgáltatást, oly módon, hogy a hibajavítást vagy az elsődleges felhasználónak, vagy az erre a részfeladatra jogosult másodlagos felhasználónak is jóvá kell hagynia az online felületen (azaz a hibajavítás, technikai érvénytelenítés egy emberi kontrollpont beiktatása után végezhető el). Ha valamilyen oknál fogva például a fejlesztő nem tudja megoldani 3 munkanapon belül a problémát, abban az esetben van lehetőség manuális adatszolgáltatásra. Ne feledjük, hogy a manuális adatszolgáltatás is a https://onlineszamla.nav.gov.hu/  oldalon teljesítendő abban az esetben, ha az adózó nem számlázó szoftvert, hanem számlatömböt használ a számlakiállításhoz.

Szankciómentes időszak

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint július 31-éig még nem szankcionál a NAV abban az esetben, hogy ha az első számla kiállítása előtt regisztráljuk magunkat az online számla adatszolgáltatás rendszerébe, majd pedig utólagosan feltöltjük a számlákat július 31-éig. A szankció nagyon súlyos, hiszen hiányos vagy nem teljesített adatszolgáltatásonként, számlánként egy adózónál akár 500 000 forint is lehet.

Az online számlázás bevezetésének első tanulságairól igyekszünk továbbra is naprakészen tartani olvasóinkat. Továbbra is forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel, észrevételeikkel! Fejlesztőinkkel közösen azon dolgozunk, hogy a legnagyobb kihívást jelentő helyzetekre is találjunk megoldást.

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][et_pb_row _builder_version=”3.0.47″ background_size=”initial” background_position=”top_left” background_repeat=”repeat”][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″]

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

Online számlázás: június 18-tól lehet regisztrálni az éles rendszerben

Online adatszolgáltatás: már csak 2 hónap van hátra!

Új rendelettervezet az „e-számlázás”, avagy online adatszolgáltatás kapcsán

[/et_pb_text][/et_pb_column][et_pb_column type=”1_2″][et_pb_text _builder_version=”3.0.106″]

KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGOK:

Július 31-ig nem lesz szankció az online adatszolgáltatás hiánya miatt

Az online számlázás azonnaliságot követel meg

Jó IT-támogatás nélkül nem fog jól működni az online adatszolgáltatás

[/et_pb_text][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Online számla adatszolgáltatás appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ki kötelezett elektronikus úton közzétenni és letétbe helyezni a beszámolóját?

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni. Ezáltal az e-beszámoló bárki számára elektronikusan elérhetővé válik. Persze ez alól is vannak kivételek. Mentesülnek a közzététel és letétbe helyezés kötelezettsége alól például a következők:

• a bizalmi vagyonkezelő
• külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az anyavállalat székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, illetve, ha az anyavállalat székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.
• ügyvédi iroda

Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi fióktelepek mentesülnek ugyan saját beszámolójuk közzététele alól, viszont az anyavállalatuk beszámolóját közzé kell tenniük, annak elkészültét követően.

Hogyan lehet az OBR-t elérni és használni?

Az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszert az e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes honlapon keresztül lehet elérni. A rendszerbe való belépés az ügyfélkapun keresztül történik. Bejelentkezés után lehetőség van az alábbi menüpontok közül választani:

• Beküldött beadványok és értesítések, ahol megtekinthetők és lementhetők a korábban általunk beküldött beszámolók
• Beadvány kitöltése, ahol ténylegesen fel lehet tölteni a beszámoló adatait
• Letöltött beadvány visszatöltése/megnyitása, ahol lehetőség van arra, hogy a korábban feltöltött és lementett (de még közzé nem tett) beszámolót visszatöltsük, és ezáltal ne kelljen megismételni az adatfelvitelt.

Az adatok feltöltése után a nyomtatványt le lehet menteni, ki lehet nyomtatni és ügyfélkapun keresztül be lehet küldeni, mely perceken belül megjelenik az elektronikus beszámoló portálon, ahol minden közzétett e-beszámoló kikereshető, letölthető és kinyomtatható.

Mit kell közzétenni, milyen adatokat kell feltölteni az OBR-be?

• a társaság adatait: név, adószám, nyilvántartási szám, KSH szám, székhely
• a könyvelő és könyvvizsgáló (ha van) társaság adatait: név, adószám, nyilvántartási szám, cím
• a könyvelésért és könyvvizsgálatért felelős személy adatait: név, cím, regisztrációs szám
• a beszámolót beküldő cég adatait: név, adószám, nyilvántartási szám, cím
• a beszámolót beküldő személy adatait: név, adóazonosító, cím, képviselet minősége
• a beszámoló aláírására jogosult személy/személyek adatait: név, adóazonosító, cím
• a mérleget és eredménykimutatást
• a kiegészítő mellékletet
• az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot
• kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést

Milyen szankciói vannak, ha egy társaság nem teszi közzé időben beszámolóját és ezért hiányzik az adott évre letölthető e-beszámoló?

Ha egy társaság késedelmesen teljesíti közzétételi, letétbe helyezési kötelezettségét, akkor mulasztási bírsággal számolhat, melynek összege 500 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabásával egyidejűleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal küld egy felszólító levelet a társaságnak, amelyben 30 napos póthatáridőt tűz ki a mulasztás pótlására.

Amennyiben a társaság a fent említett póthatáridő elteltével sem pótolta közzétételi kötelezettségét, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ismét küld egy felszólító levelet a társaságnak, amelyben 60 napos póthatáridőt tűz ki a mulasztás pótlására és ezzel egyidejűleg 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot vet ki.

Amennyiben a második póthatáridőn belül az e-beszámoló még mindig nem elérhető, vagyis a beszámoló nem kerül közzétételre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törli az adózó adószámát és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

A gyakorlatban az első felszólító leveleket a normál üzleti éves adózók július vége, augusztus eleje körül szokták kézhez kapni, és adófolyószámlájukon ezzel egyidejűleg megjelenik a mulasztási bírság kiszabott összege is.

Fontos még megemlíteni, hogy az OBR-en keresztül feltöltött mérleg és eredménykimutatás adatait a rendszer számszakilag is ellenőrzi, illetve figyeli például a saját tőke és jegyzett tőke arányát, a jegyzett tőke elvárható nagyságát a társaság formájához képest. Ha valamely társaságnak ezek a számai nem felelnek meg a törvényben előírtaknak, könnyen előfordulhat, hogy a cégbíróságtól szinte automatikus megkeresést kap azok rendezésére.

The post Beszámoló közzététele, illetve az e-beszámoló hiányának szankciói appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.