Mi az a vagyonadó?

A vagyonadó lényege, hogy nem a jövedelmet, hanem a nettó vagyont, vagyis az eszközök (ingatlan, értékpapír, cégvagyon, műtárgy, nemesfém stb.) és a tartozások, kötelezettségek különbözetét adóztatja. Ez önmagában is új logikát jelent az alapvetően jövedelemadózásra épülő magyar adórendszerben, és több ponton érinti a nagyobb vagyonnal rendelkező

• magánszemélyeket,
• családi vállalkozásokat,
• bizalmi vagyonkezelési struktúrákat.

Nemzetközi kitekintés: miért „nehéz” adónem a vagyonadó?

Az elmúlt évtizedek nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a vagyonadó az egyik legérzékenyebb és legösszetettebb adónem. Korábban 12 európai ország alkalmazott általános vagyonadót, ma már csak

• Svájc,
• Norvégia és
• Spanyolország

tartja fenn ezt az adónemet.

Számos ország – például Franciaország és Németország – kifejezetten a kedvezőtlen gazdasági hatások és a tőkekiáramlás miatt vezette ki vagy alakította át a rendszert, amely alkotmányossági kérdéseket is felvetett. Ahol még működik, ott tipikusan alacsonyabb adókulcsokkal, sok mentességgel, illetve szigorúan meghatározott értékelési szabályokkal próbálják mérsékelni a káros mellékhatásokat. A vagyonadó társadalmi elfogadottsága is kritikus kérdés: Norvégiában és Svájcban például a vagyonadó viszonylag széles rétegekre terjed ki, mégis működőképes, mert célja transzparens (jóléti állam, egészségügy, nyugdíjak finanszírozása), és az adófizetők „látják”, mire költik a befizetéseket.

A nemzetközi példa fontos útmutatást nyújt arra vonatkozólag, hogy a túl gyors, politikailag vezérelt, gyenge szakmai előkészítésű vagyonadó

• komoly társadalmi ellenállást,
• jogvitákat,
• tőkekiáramlást,
• elvándorlást,
• versenytorzulást,
• vállalkozói bizonytalanságot,
• az adómorál romlását

okozhatja.

A magyar tervek iránya – amit eddig tudni lehet

A jelenlegi kormányzati kommunikáció alapján a következő információk ismertek a tervezett vagyonadóról:

• az erről szóló jogszabályt várhatóan 2026 októberéig fogadják el,
• a törvény 2027. január 1-jétől léphet hatályba,
• a kormányzat mintegy 300-600 milliárd forintos bevételre számít belőle,
• a bevétel „legnagyobb részét” a céges tulajdonrészek (üzletrészek, részvények) utáni adófizetés adhatja,
• a tervek szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra vonatkozik,
• az adóztatás önbevallás alapú lesz.

Kérdéses még, hogy melyik időpont szerinti cégérték lesz az adóalap kiindulópontja: a kormányfői nyilatkozatok alapján a szándék a 2025. évi beszámolókban szereplő értékek felé mutat.

Az eddig rendelkezésre álló információk alapján úgy látszik, hogy a vagyonadó nem egyszerű „luxusadó”, hanem a vállalkozói vagyonra is kiterjedő, a cégértékelést, cégstruktúrákat és vagyontervezést közvetlenül érintő új elem lesz.

Svájc lesz a követendő modell?

Korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján a követendő modell a svájci vagyonadó lenne viszonylag alacsony, 0,1-1% közötti adókulcsokkal. Svájcban 1 millió svájci frank (mintegy 400 millió forint) vagyon után évente néhány százezertől néhány millió forintig terjedő adót kell fizetni. Svájc példája mutatja, hogy a magyar jogalkotónak számolnia kell majd többek között az szja és a vagyonadó egymás mellettiségével, például azzal a helyzettel, amikor a vagyonadó alanya egy adott évben nem szerez jövedelmet, továbbá a mentességek terén is irányt mutathat. Svájban:

• a vagyonadó kiváltja a magánszemélyek árfolyamnyereségére jutó szja-t,
• egy éves adófizetési felső limit van érvényben, melynek értelmében a fizetendő vagyonadó és szja összege nem lehet több, mint az éves adóköteles jövedelem 60%-a,
• a saját lakhatás céljára szolgáló ingatlan meghatározott értékhatárig mentes a vagyonadó alól.  

Kulcskérdések: mitől lesz egy vagyonadó „működőképes”?

Ahhoz, hogy a vagyonadó rendszere működőképes legyen, hazai és nemzetközi szakértői álláspontok alapján több feltételnek egyszerre kell teljesülnie:

Egyértelmű célok

A vagyonadó bevezetésének indoka nem lehet pusztán „pluszbevétel”. Világosan meg kell határozni, hogy elsősorban olyan költségvetési bevételi eszköz, amely igazságossági, újraelosztási célokat szolgál, vagy pedig meghatározott rendszerek – pl. egészségügy, oktatás, nyugdíj – fenntartható finanszírozásához kötött. A célok rögzítésével világossá válik az is, hogy a sikerességet nem csak a rövid távú bevételben, hanem a társadalmi elfogadottságban, a versenyképességre gyakorolt hatásban és a hosszú távú fenntarthatóságban is mérni kell.

Pontos, mégis kezelhető értékelési szabályok

A vagyonadó egyik legnagyobb szakmai kockázata a vagyonértékelés. Az ingatlanok, nem tőzsdei cégek, műtárgyak értéke jelentős mértékben becslésen alapul. Már 10-20%-os értékelési eltérés is komoly adókülönbséget eredményezhet, és tömeges jogvitákat generálhat. A túlzottan szofisztikált, „tökéletes” értékelési rendszer drága, lassú és nehezen ellenőrizhető; az egyszerűsített rendszer viszont alul- vagy túladóztatáshoz vezethet.

Likviditási szempontok és védőkorlátok

A vagyonadó nem kapcsolódik automatikusan likvid pénzáramláshoz, ezért több országban működnek védőszabályok. Ilyen például a minimumfizetési szabály és a vagyonadó és a személyi jövedelemadó együttes terhének maximalizálása (lásd a fenti svájci példát). Ezek a megoldások kiküszöbölhetik, hogy például egy beruházást folytató vállalkozó egyveszteséges évben ne kényszerüljön vagyonfelélésre pusztán az adófizetés miatt.

Társadalmi és gazdasági hatások – különös tekintettel a vállalkozásokra

A vagyonadó esetleges negatív hatásai több szinten jelentkezhetnek. A nemzetközi tapasztalat alapján a vagyonos magánszemélyek jelentős része abban az esetben tartja elfogadhatónak a magasabb adóterhet, ha:

• a mérték nem ellehetetlenítő,
• a szabályok kiszámíthatók,
• az állam transzparensen, konkrét célokra használja a többletbevételt.

Az adófizetőkben felmerülhet a kérdés, hogy valóban a klasszikus vagyonadó-e a leghatékonyabb eszköz a tehetősebb rétegek magasabb közteherviselésére. A szakértői válasz alapvetően az, hogy „attól függ”. Amennyiben a vagyonadó kialakítása megfelel a társadalmi elvárásoknak és egy igazságos, társadalmi szerepvállalást elősegítő és átlátható rendszert hoz létre, úgy az alkalmas az elvárt cél elérésére, azonban más esetben több, egyszerűbb megoldásokat kínáló alternatíva is rendelkezésre áll.

Vagyonadó-alternatívák

A tehetősebb rétegek magasabb adóterhére például a következő alternatívák léteznek:

• Többkulcsos személyi jövedelemadó: társadalmi szegmentációra alkalmasabb, de jelenleg alacsony a politikai realitása.
• Eltérő adókulcs a tőkejövedelmekre (osztalék, kamat, árfolyamnyereség), illetve a befektetési célú ingatlanok jövedelmére, értékesítésére.
• Célzott vagyonelemek adóztatása: magas értékű ingatlanok, járművek, hajók, illetve progresszív öröklési illeték bizonyos vagyonhatár felett.

Mit érdemes most tenni a vállalkozóknak és vagyonos magánszemélyeknek?

Bár a végleges szabályozás még nem ismert, a bejelentett irányok alapján több területen is indokolt az előzetes felkészülés:

• Vagyontérkép készítése: Teljes, konszolidált kép a magán- és cégvagyonról, tartozásokról, kockázati pontokról. A lehetséges adóalapba tartozó eszközök azonosítása, különös tekintettel a céges tulajdonrészekre.
• Cégértékelési kiindulópont meghatározása: Ha valóban a 2025. végi cégérték lesz az adóalap kulcseleme, a következő 1-1,5 év pénzügyi és tőkeszerkezeti döntései különösen nagy súllyal esnek latba.
• Vagyontervezési struktúrák felülvizsgálata: Bizalmi vagyonkezelések, családi holdingok, generációváltási konstrukciók értékelése vagyonadó-szempontból: hol jelenthetnek védelmet, hol keletkezhet többletadó-kötelezettség.
• Likviditási forgatókönyvek: Veszteséges vagy beruházási fázisban lévő cégek esetén különösen fontos átgondolni, milyen forrásból finanszírozható egy esetleges vagyonadó-fizetés.
• Szakmai monitoring: A jogszabálytervezetek megjelenését követően gyors, részletes elemzésre lesz szükség; érdemes már most kijelölni a belső vagy külső felelősöket.

A vagyonadó bevezetése a magyar adórendszer egyik legkomplexebb tervezett módosítása. Nem csupán technikai, hanem gazdaságpolitikai és társadalmi kérdés is. A következő hónapok döntik el, hogy Magyarország melyik utat választja: a klasszikus nettó vagyonadó mellett, helyette vagy azzal párhuzamosan más, célzottabb eszközökkel próbálja elérni a deklarált költségvetési és társadalmi célokat.

A tervezett vagyonadó lehetséges alanyai számára már most indokolt a tudatos felkészülés és a vagyonstruktúrák stratégiai átgondolása. A WTS Klient adószakértői készséggel állnak a rendelkezésére a felkészülésben és a szükséges lépések megtervezésében!

The post Fókuszban a tervezett vagyonadó appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az szja-bevallási tervezetet a NAV a munkáltatók és más kifizetők adatszolgáltatása alapján készíti el. Az ügyfélkapuval rendelkezők az e-szja-felületen érhetik el, mások pedig személyesen a NAV ügyfélszolgálatain vehetik át.

Azoknak, akik kizárólag belföldi munkáltatótól vagy kifizetőtől szereztek jövedelmet, és nincs egyéb bevételük, rendszerint nincs teendőjük: ha nem módosítják az szja-bevallási tervezetet, az a határidő lejártával automatikusan bevallássá válik.

Kiknek kell mindenképpen kiegészíteniük az szja-bevallási tervezetet?

A tervezetet kötelezően ellenőrizniük és kiegészíteniük kell:

• az egyéni vállalkozóknak,
• a mezőgazdasági őstermelőknek,
• az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek.

Számukra a NAV-tervezet nem válik automatikusan bevallássá.

Szintén módosítás szükséges, ha a jövedelem például:

• ingóság vagy ingatlan értékesítéséből,
• ingatlan bérbeadásából,
• külföldről,
• más magánszemélytől,
• tőkepiaci vagy kriptoügyletekből származott.

Adókedvezmények érvényesítése, rendelkezés az adóról

A bevallás kiegészítésére akkor is szükség lehet, ha az adózó jogosult valamilyen adókedvezményre, de azt a munkáltató év közben nem, vagy csak részben vette figyelembe. Az éves bevallásban lehetőség van a kedvezmények teljes mértékben történő érvényesítésére. Ilyen kedvezmények például:

• a családi kedvezmény,
• a személyi kedvezmény,
• az első házasok kedvezménye, illetve
• a két, három, illetve a négy és több gyermekes anyák kedvezményei.

A bevalláskor rendelkezni lehet az adó 1+1%-áról civil szervezet és egyház vagy kiemelt költségvetési előirányzat javára.

Adó-visszatérítés esetén bankszámlaszám megadásával gyorsítható a kifizetés, célszerű továbbá a bevallás véglegesítése előtt az adófolyószámlát is ellenőrizni.

Ingó- és ingatlanértékesítésből, illetve bérbeadásból származó jövedelmek

Ha valaki 2025-ben ingatlant adott bérbe, illetve ingatlant vagy nagyobb értékű ingóságot (például autót) értékesített, az szja-bevallási tervezetet ki kell egészítenie.

Ingóértékesítés esetén a következő fizetési kötelezettségek merülnek fel:

• Eseti ingóértékesítésnél a 200 000 forintot meghaladó jövedelemrész után 15% szja fizetendő.
• Üzletszerű értékesítésnél a jövedelem önálló tevékenységből származónak minősül, amely után 15% szja és 13% szocho fizetendő.

Ingatlanértékesítéskor akkor keletkezik adóköteles jövedelem, ha az eladás a megszerzéstől számított öt éven belül történik, és nyereség realizálódik.

Bérbeadásnál az adózók év végén még a költségelszámolás módjáról is dönthetnek: a 10%-os költséghányad helyett utólagos tételes költségelszámolást is alkalmazhatnak.

Mire figyeljenek a külföldi befektetéssel vagy külföldi munkaviszonnyal rendelkezők?

A külföldi bankszámlán vagy befektetési szolgáltatónál elért kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség miatt a tervezetet általában ki kell egészíteni. A NAV nemzetközi adatcsere (CRS és DAC2) keretében több mint száz országból kap információt a magyar adózók pénzügyi számláiról. Eltérés esetén támogató eljárás indulhat, amely során az adózó önellenőrzéssel korrigálhatja bevallását.

Fontos, hogy a külföldi intézmények gyakran a teljes bevételt jelentik, miközben a magyar szabályok szerint a jövedelmet költségek levonásával kell meghatározni, így eltérések adódhatnak.

Ellenőrzött tőkepiaci és kriptoügyletek kezelése

Belföldi befektetési szolgáltatók által megállapított jövedelmek általában szerepelnek a tervezetben, de az adózó saját nyilvántartása alapján további költségeket is figyelembe vehet. Jó tudni, hogy az adókiegyenlítés lehetősége a nyereségek és veszteségek egymással szembeni elszámolását teszi lehetővé.

Kriptoügyleteknél a jövedelmet akkor kell bevallani, amikor a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból (vagyis amikor azt például törvényes fizetőeszközre, értékpapírra vagy más vagyontárgyra váltják). 2025-től kedvező változás, hogy az adózó az adóévet megelőző bármely évben bevallott, de még el nem számolt veszteségeket is figyelembe veheti az adókiegyenlítésnél.

Ne feledjük azonban, hogy a magánszemélyeknek részletes nyilvántartást kell vezetniük a kriptoügyleteikről és az elszámolt veszteségekről.

Jövőre már a külföldi kriptojövedelmekre is rálát a NAV!

Az OECD és az EU új szabályai (CARF és DAC8) alapján a kriptoszolgáltatók a jövőben adatokat szolgáltatnak majd az ügyfelek tranzakcióiról és adóilletőségéről. Az első nemzetközi adatcsere a 2026-os évre vonatkozóan 2027-ben várható. A szabályozás célja a kriptojövedelmek átláthatóbbá tétele, ezért a befektetőknek különösen fontos a szabályszerű bevallás és a dokumentáció megőrzése.

Bár az e-szja tíz évvel ezelőtti bevezetésével az azt megelőző időszakhoz képest lényegesen egyszerűsödött a hazai személyi jövedelemadó bevallás rendszere Magyarországon, még mindig számos olyan bevételi forrás van, amelyekkel az adózóknak kell kiegészíteniük a NAV által elkészített szja-bevallási tervezetet. Ha Ön külföldi munkavállalói szja-bevallásához szakértő segítségét venné igénybe, a WTS Klient adótanácsadó csapata készséggel áll rendelkezésre!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Kinek kell kiegészítenie az szja-bevallási tervezetet 2026-ban? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztése a családalapítás és a gyermeknevelés társadalmi elismerését célozza. A két és három gyermeket nevelő anyák kedvezménye nem az szja-törvényben került szabályozásra, hanem új törvényként hirdetik ki, azonban a jól ismert szja-adóalapkedvezményekhez – különösen négygyermekes anyák kedvezményéhez – hasonló logikát követ. A változás illeszkedik a közeljövőben hatályosuló családbarát adómódosítások (családi kedvezmény fokozatos emelkedése, csed és gyed szja-mentessége, 30 év alatti anyák szja-mentességének bővülése) sorába.

Ki jogosult a kedvezményre?

Azok a két vagy három gyermeket nevelő anyák, akik

• vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általuk nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultak, vagy
• családi pótlékra már nem jogosultak, de jogosultságuk legalább 12 éven keresztül fennállt.

Magzatra tehát nem érvényesíthetőek a kedvezmények.

Milyen típusú jövedelmekre vonatkozik?

A két és három gyermeket nevelő anyák kedvezménye jellemzően a munkával szerzett jövedelmekre vonatkozik, így a munkabérre, megbízási díjra, az egyéni vállalkozásból származó jövedelmekre stb. Nem érvényesíthető azonban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és tőkejövedelmek esetében.

Jó hír, hogy az szja-alapból nem érvényesíthető kedvezmény családi járulékkedvezményként vehető figyelembe.

Amennyiben a kedvezményre való jogosultsági idő rövidebb, mint az adóév egésze, úgy a kedvezmény is csak arányosan vehető figyelembe.

Mi a feltétele?

A két és három gyermeket nevelő anyák kedvezménye az anya adóbevallásban tett nyilatkozatával érvényesíthető.

Mikortól érvényesíthető a két és három gyermeket nevelő anyák kedvezménye?

A két, illetve a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesíthetősége időben eltérő.

A két gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesíthetősége négy lépcsőben kerül bevezetésre:

• 2026. január 1-jétől a 40. életévüket még be nem töltött anyák,
• 2027. január 1-jétől az 50. életévüket még be nem töltött anyák,
• 2028. január 1- jétől a 60. életévüket még be nem töltött anyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól.
• A kétgyermekes anyák teljes élethosszig tartó – életkortól független – mentessége 2029. január 1-jétől valósul meg.

2026-ban tehát a kedvezményt a 40 évnél fiatalabb, kétgyermekes anyák érvényesíthetik a 2025. december 31. után megszerzett, egyes összevont adóalapba tartozó jövedelmeik, illetve az említett dátumot követően elszámolt munkabérük után.

A három gyermekes anyák kedvezményét az arra jogosult a 2025. szeptember 30. után megszerzett jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.

A két és három gyermeket nevelő anyák kedvezménye széles körben érintik a munkáltatókat és munkavállalókat. Az új kedvezményre való jogosultsággal, annak érvényesítésével kapcsolatban felmerülő kérdések esetén forduljanak hozzánk bizalommal!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Két és három gyermeket nevelő anyák kedvezménye appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mi minősül magánszálláshelynek? 

Mindegy, hogy a nyaralóját vagy lakását magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként adja ki valaki, amíg abban maximum 8 szoba és 16 ágy van, addig az magánhelyszállásnak minősül.

Az adószámos magánszemélyként történő adózási forma általában a rövid távú bérbeadást alkalmi jelleggel, jövedelemkiegészítésként végző szálláshely-szolgáltatók számára javasolt, míg rendszeres és üzletszerűen végzett bérbeadás esetén az egyéni vállalkozóként történő adózás lehet az előnyösebb.

Egyéni vállalkozóként a szálláshely-szolgáltatók két adózási mód közül választhatnak: átalányadózás meghatározott értékhatárig vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás.

Mi az, ami nem minősül magánszálláshelynek?

Ha az üzemeltető társaság tevékenységi körei között szerepel a szálláshely szolgáltatási tevékenység, amit nem magánszemélyként és nem is egyéni vállalkozóként végez, a szálláshely pedig legfeljebb 25 szobával és 100 ággyal rendelkezik, akkor egyéb szálláshely üzemeltetésről beszélünk.

Az egyéb szálláshely üzemeltetők kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott gazdasági társaságok, vagy tevékenységi körük egy részében szálláshely üzemeltetéssel foglalkozó társaságok lehetnek, és ezeknél a szokásos társasági adózási módok merülhetnek fel – a magánszálláshelyek üzemeltetőinek adózási formái azonban kevésbé ismertek.

A magánszemélyként adózó szálláshely-szolgáltatók adózási lehetőségei 

A szálláshely-szolgáltatók magánszemélyként két adózási mód közül választhatnak. Az egyik a tételes átalányadózás, a másik pedig az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózás. Ez utóbbi történhet akár tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával is. Itt az Szja tv. szerinti általános 15%-os adómérték, és bizonyos esetekben 13%-os szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is felmerülhet.

Tételes átalányadózást akkor választhatnak a magánszemélyként adózó szálláshely-szolgáltatók, ha adóévenként legfeljebb három lakásban vagy üdülőben folytatnak ilyen tevékenységet, és nem adják ki a lakást vagy üdülőt  ugyanannak a személynek az adóéven belül 90 napnál hosszabb időre. A tételes átalányadó szobánként 38 400 forint, amelyet egyenlő részletekben a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A tételes átalányadó esetén akkor is a teljes összeget kell megfizetni, ha az átalányadózó év közben kezdi tevékenységét, vagy csak időszakosan fogad vendégeket pl. a nyári szezonban.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi minősül szobának ebben az esetben. Szobának egy szálláshely olyan önállóan értékesíthető, egyedi hozzáféréssel rendelkező egysége minősül, amely egy vagy több helyiségből áll és egy vagy több vendég egyidejű elszállásolására alkalmas. Tehát egy olyan apartman, amelyben bár két hálószoba van, de nem alkalmas a két hálószoba egymástól függetlenül történő kiadására, akkor az egy önálló rendeltetési egységnek, egy szobának minősül.

Egyéb fizetési kötelezettségek

A szálláshely-szolgáltatók a fenti „éves adókon” kívül kötelesek a NAV-nak a szolgáltatások értékére vonatkozó 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amelyre tavaly április óta már nem vonatkozik a koronavírus miatti moratórium. A hozzájárulást azoknak kell bevallaniuk és megfizetniük, akik kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújtanak, valamint étkezőhelyi vendéglátásban ételt és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalmat bonyolítanak.

Természetesen a NAV felé teljesíteni kell az általános forgalmi adókötelezettséget is. A hosszútávú ingatlan-bérbeadás az áfa szempontjából alapvetően adómentes szolgáltatásnak minősül, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás azonban kötelezően áfaköteles tevékenység. Amennyiben nem haladja meg az alanyi mentességre választható, jelenleg 12 millió forintos értékhatárt, a szálláshely-szolgáltatók alanyi adómentességet is választhatnak (ez az értékhatár a jövőben várhatóan emelkedni fog).

A fentieken túl az adott szálláshely fekvése szerinti önkormányzatnál felmerülhet idegenforgalmi adó, építményadó, kommunális adó vagy akár parkolóhellyel kapcsolatos díjfizetés is. Minden esetben érdemes tájékozódni az adott önkormányzat honlapján, ahol a közzétett helyi rendeletekben szabályozzák ezeket a kérdéseket.

Egyéb regisztrációs kötelezettségek 

Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység elindításához az egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek tevékenységét az 552014 ÖVTJ kódon kell bejelenteni a 24T101-es nyomtatványon. A nyomtatványon ne felejtsük el egyidejűleg megjelölni adott esetben az áfamentességre vonatkozó választást, illetve – amennyiben ezt választjuk – a tételes átalányadó választást sem!

Fontos tudni, hogy szálláshely-szolgáltatási tevékenység kizárólag az illetékes jegyző által kiállított szálláshely-nyilvántartásba vételről szóló igazolás, szálláshely minősítés és NTAK regisztrációs szám birtokában végezhető.

A szálláshely-szolgáltatók 2019-től kezdődően minden belföldi szálláshelyet regisztrálni kötelesek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK). Az NTAK adatszolgáltatás a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának egyik jogszabályi követelménye. Az NTAK regisztrációt akkor lehet elvégezni, ha már megvan az adószám, kiválasztásra került a szálláshelyen használt szálláshelykezelő szoftver, és a NAV-os ügyfélkapu is rendelkezésre áll. A Magyar Turisztikai Ügynökség a magánszálláshelyek üzemeltetői részére ingyenesen biztosít szálláshelykezelő platformot, a Vendégem szoftvert.

Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet 2021. óta csak érvényes szálláshely minősítéssel rendelkező szálláshelyen lehet folytatni. A kötelező minősítést a szálláshely-szolgáltatási tevékenység jegyző felé történő hatósági bejelentése előtt kell elvégezni. A minősítést nyilvános követelményrendszer alapján, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület helyszíni ellenőrzés keretében végzi. Az első minősítés díjmentes, ezt követően azonban három évente kötelezően szükséges felülvizsgálatot kérni. A szálláshely-szolgáltatók a sikeres minősítést követően jelenthetik be az illetékes jegyzőnél a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet, amelyről a jegyző nyilvántartásba vételt igazoló okiratot állít ki.

További részletes tájékoztatást a témában a Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalain található információs füzetekben találhatunk.

A WTS Klient adótanácsadói több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos adózás terén, és naprakészen követik az ezzel kapcsolatos jogszabályváltozásokat. Cikkünkben most elsősorban a magánszemélyeknek igyekeztünk hasznos információkat nyújtani, de vállalati ügyfeleknek, hosszú távon is szívesen adunk adótámogatást ingatlanügyekben!

The post A szálláshely-szolgáltatók adókötelezettségei 2024-ben appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Minek minősülnek a céges ajándékba adott borászati termékek? 

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. §-a értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni ugyanezen jogszabály előírásai szerinti adómentes juttatásokat.

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek jelenleg többek között az alábbiak:

• az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem (csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás);
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;
• az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át).

Az egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló, november 16-án hatályba lépett 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet alapján azonban – a fentiektől eltérően – egyes borászati termékek már adómentesen ajándékozhatók.  Ez azt jelenti, hogy ezen borászati termékek esetében már nem kell egyes meghatározott juttatásként megfizetni a juttatás értékének 1,18-szorosa után a 15% szja-t és a 13% szociális hozzájárulási adót.

Milyen borászati termékek adhatók adómentesen?

A szabályváltozás következtében mentes tehát az adó alól a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. § (1) bekezdése szerinti

• forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől
• palackozott kiszerelésben vásárolt,
• oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott,
• a Btv. 1. § 3. pontja szerinti borászati termékek juttatása
  

reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként.

A mentesség alá vont borászati termékek körébe az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében szereplő, szőlőből készült termékek tartoznak. Ez a dokumentum 17 pontban határozza meg a szőlőből készült termékek kategóriáit.

Eszerint többek között a borászati termékkörbe tartozik:

• a bor;
• erjedésben lévő újbor;
• a likőrbor;
• a pezsgő;
• a minőségi pezsgő;
• a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor;
• a gyöngyözőbor;
• a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor;
• a szőlőmust stb.

Az adómentesség egyéb feltételei 

Az adómentesség kizárólag olyan borászati termékek ingyenes juttatására vonatkozik, amelyeket a kifizető/juttató közvetlenül a borászati üzemengedélyestől, tehát közvetlenül a borházaktól, illetve a borházak saját értékesítési kereskedőitől szerez be, valamint az előírt szabályozásoknak megfelelően felcímkézve, palackozott kiszerelésben vásároltak meg.

Más kereskedelmi forgalomból származó beszerzésekre, így például áruházakban megvásárolt italokra, vagy étteremben felszolgált italra nem vonatkozik az adómentesség.

Az adómentesség egyaránt érvényes a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra is.

Jó tudni azonban, hogy ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg, az adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály továbbra sem alkalmazható. Ebből következik, hogy például az év végi jutalom adómentesen nem váltható ki borházaktól összeállított ajándékcsomaggal.

Így például, ha egy borház pincéjében rendezett borkóstoló résztvevőinek helyben szolgálnak fel borászati terméket, akkor az értékhatár nélkül adómentes lehet. Ugyanakkor borászati termékek csekély értékű ajándékként való juttatása egy magánszemély esetében csak évi egy alkalommal érvényesíthető, feltéve, hogy a magánszemélynek a kifizető az adóévben más formában nem adott át csekély értékű ajándékot, amelyet nyilvántartással tud igazolni.

Ha kérdése van a borászati termékek ajándékozására vonatkozó adójogszabályokkal vagy az őszi adócsomag egyéb elemeivel kapcsolatban, forduljon bizalommal a WTS Klient adószakértőihez, akik készséggel állnak ügyfeleink rendelkezésére!

The post Adómentesen ajándékozhatók a borászati termékek appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az őszi adócsomag részeként a magyar jogalkotás is reagált erre a sok szempontból is előnytelen helyzetre. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan változik, pontosabban hogyan marad változatlan, magyar oldalról a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény módosításának eredményeként bizonyos Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása.

Nem mindegy, hogy árfolyamnyereség vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet

Ha a korábbi szja-szabályok változatlanul maradnának 2024-től, akkor az eddig ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülő árfolyamnyereség jellegű ügyletek adóztatásakor nem lehetne alkalmazni a kedvezményes adószabályokat (a jövedelem nettó módon történő megállapítása, adókiegyenlítés), és (korlátos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhetne. 2024. január 1-jétől ugyanakkor továbbra is ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, és alkalmazhatóak rá a kedvezőbb adószabályok, amennyiben azt egy, az USÁ-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték.

A kamat továbbra is kamat

2023 végéig egyéb jövedelemnek minősül az olyan államból fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos adóegyezménye. Ez azt eredményezi, hogy ha változatlanul maradnának a szabályok 2024-től, az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek közül a kamatjövedelem esetén szja mellett (nem korlátos) szocho-kötelezettséggel is számolni kellene 89%-os adóalap eltérítéssel. Az ide vonatkozó rendelkezés 2024-től úgy módosul – figyelembe véve az amerikai egyezmény hiányát –, hogy az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Az Egyesült Államokból fizetett kamat esetén tehát továbbra is a kamattal kapcsolatos szabályokat kell figyelembe venni. Ahogy azt korábban megírtuk, 2023. július 1-jétől, a veszélyhelyzet ideje alatt kamatjövedelmek esetén számolni kell (nem korlátos) szocho fizetési kötelezettséggel is.

Forrásadó és beszámítás

Az őszi adócsomag módosításai ugyanakkor nem tudják teljes mértékben kompenzálni az egyezmény megszűnésének előnytelen hatásait: új adóteherként jelenhet meg az amerikai forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó). 2024-től az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek esetén minimum egy plusz 30%-os adóterheléssel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak.

A külföldön megfizetett adó a magyar adókötelezettségbe ugyan beszámítható lehet a magyar adófizetési kötelezettség kalkulációja során, de a jövedelem típusától függően legalább 5% szja-kötelezettséggel számolni kell majd az esetleges szocho-kötelezettség mellett. Fontos változás, hogy 2024-től alapvetően csak a magyar fogalmak alapján, a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származó jövedelmek adója esetén alkalmazható a beszámítási szabály.

Példaként vegyük az amerikai forrású osztalékjövedelem adóztatásának változását. Eddig az egyezmény alapján maximum 15%-os forrásadót vonhattak le a jövedelemből. Az egyezmény hiányában 2024-től ugyanakkor már nem alkalmazható ez a korlát. Az amerikai forrásadó mellett, annak beszámítása után minimum 5%-os magyar szja fizetési kötelezettség is felmerülhet majd, (korlátos) szocho fizetési kötelezettség mellett.

Hatályban marad a szociális biztonságról szóló egyezmény

Érdekes helyzetet teremt, hogy az adóegyezmény megszűnése nem érinti az Egyesült Államokkal kötött szociális biztonságról szóló egyezmény rendelkezéseit. Bár cikkünk leginkább az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását érintő változásokra fókuszál, mindazonáltal az összevonás alá eső jövedelmek adózása is jelentősen módosulhat 2024. január 1-jétől. Így például érintettek lehetnek az Egyesült Államokba irányuló kiküldetések vagy onnan érkező expatok adóügyei, illetve az értékpapír juttatási programok is. Fontos, hogy az szja-törvény alapján ezekben az esetekben a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan a fentiektől eltérő beszámítási szabályt szükséges alkalmazni. Érdemes emiatt újraértékelni minden nemzetközi ügyletet és a tranzakciók adózási következményeit a hazai és nemzeti jogszabályok alapos elemzésével.

Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!

The post Az Egyesült Államokból származó tőkejövedelmek adóztatása 2024-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Az adómentes kerékpárhasználat feltételei

Az adómentes kerékpárhasználat azonban szigorú feltételekhez kötött. Nem mindegy például, hogy ki adja a kerékpárt kinek. Az adómentesség a kifizető által biztosított használatra vonatkozik. Jó hír viszont, hogy az adómentes kerékpárhasználat nem csak munkavállalónak jár, hanem a munkavállalók családtagjai, a kifizetővel megbízási viszonyban álló magánszemélyek, munkaviszonyban nem álló ügyvezető és tagok részére is biztosítható.

Egy másik feltétel, hogy milyen eszköz adható át adómentesen. A személyi jövedelemadó törvényben nincs definiálva a kerékpár fogalma, így a KRESZ-ben leírt meghatározásból tudunk kiindulni. Eszerint a kerékpár „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. Az adómentesség nem vonatkozik robogóra, mopedre és rollerre sem.

A jogalkotó a kerékpár használatát tette adómentessé, tehát ha a munkáltató a munkavállaló vagy más személy tulajdonába adja a kerékpárt, abban az esetben ez már nem lesz adómentes juttatás. Az ugyanakkor nem szükséges, hogy a kerékpár a kifizető tulajdonában legyen: az adómentes kerékpárhasználat akkor is érvényes, ha a kifizető bérli a kerékpárt, vagy kerékpármegosztó rendszer szolgáltatását veszi igénybe. Az adómentesen biztosított kerékpárok esetében nem szükséges, hogy egy használóhoz legyen rendelve az adott kerékpár: az is lehetséges, hogy a kerékpár használatával mindig azok a személyek élnek, akiknek aktuálisan szükségük van rá.

Az adómentes kerékpárhasználat – amennyiben a fenti feltételek megvalósulnak – még akkor is érvényes, ha a magánszemély kizárólag magáncélra használja ezt a juttatást.

Az adómentes kerékpárhasználat más adótörvényekben

Az adómentes kerékpárhasználat nem csak az Szja törvényben jelent meg, hanem a társasági adóról szóló törvény is módosult 2022. január 1-jétől. A kerékpár beszerzése, üzemeltetése kapcsán felmerülő költségek a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek tekintendők.

Az áfatörvény alapján, főszabály szerint a kerékpár beszerzéséhez kapcsolódó áfát akkor vonhatja le a cég, ha van adólevonási joga és a terméket a vállalkozási tevékenység érdekében használják. Ha egy kerékpárt kizárólag a cég érdekében használnak, például egy futárcég által kiszállításra használt kerékpár esetében, akkor annak az áfája teljes egészében levonható. Ha egy kerékpárt céges és magáncélra egyaránt használnak, akkor olyan arányban vonható le az áfa, amilyen arányban azt a gazdasági tevékenység céljára használják. Így például a kizárólag munkába járásra, illetve szabadidős célból kapott és használt kerékpár áfája nem vonható le.

A WTS Klient bérszámfejtő csapata közel 25 éve végzi nagy nemzetközi cégek munkavállalóinak bérszámfejtését és a cafeteria rendszerről is rendkívül sokrétű tapasztalatunk van. Amennyiben kérdése merül fel az adómentes kerékpárhasználat vagy más adómentes juttatás kapcsán, vagy szeretné ránk bízni cégének bérszámfejtését, keressen minket bátran ajánlatért!

The post Adómentes kerékpárhasználat appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Ugyanígy nehézséget okozott az adófizetőknek a kriptoeszközökből származó jövedelem utáni adófizetés is. 2022-től azonban ezek a nehézségek megoldódni látszanak. A Pénzügyminisztérium által májusban benyújtott törvényjavaslat a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adóztatását igyekszik egyértelműsíteni.

Mik is azok a kriptoeszközök, illetve a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek?

Az Európai Parlament és az Európai Tanács közösen kidolgozta az ún. MiCA (Markets in Crypto Assets) rendelettervezetet, amely a kriptoeszközöket olyan digitális formában megjelenő értékként vagy jogként definiálja, amelyek vagy megosztott főkönyvi technológia (DLT), vagy valamilyen hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházhatók és tárolhatók is.

A törvényjavaslat alapján az Szja törvény is ezt a fogalommeghatározást fogja használni. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek pedig olyan ügyletek, amelyek során a magánszemély egy bárki számára elérhető ügyletben „kriptoeszköz átruházása révén nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez”.

A kriptoeszközök eddigi adóztatása

Tekintettel arra, hogy az Szja törvény jelenleg nem tartalmaz a kriptoeszközökkel kapcsolatosan speciális előírásokat, az ezek segítségével elért jövedelmet egyéb jövedelemként kell leadózni. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, és ennek megfelelően 15,5%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli a 15%-os szja mellett.

Abban az esetben, ha a magánszemély maga kötelezett a szocho megfizetésére, így például abban az esetben, ha a kriptoeszközt nem magyar pénzügyi vállalkozástól szerzi be, az szja és a szocho alapja a kriptoeszközzel elért jövedelem 87%-a. A teljes adóteher tehát 26,5%.

Nézzük meg, hogyan fog ez változni a törvényjavaslat elfogadása esetén! 

Az új szabályozás

Amennyiben a benyújtott törvényjavaslatot elfogadja a parlament, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek segítségével elért jövedelem külön adózó jövedelemnek fog minősülni. Az adóztatás az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adóztatásához lesz hasonlatos.

Bevétel keletkezése

A fent említetteknek megfelelően az adóztatás tehát akkor merülhet fel, ha a kriptoeszközt nem kriptoeszközre váltjuk. Azok az esetek tehát, amikor a kriptoeszközt egy másik kriptoeszközre váltjuk át, Szja szempontból nem fognak kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteknek minősülni, így ezekben az esetekben nem keletkezik adóköteles jövedelem. Ugyanígy nem keletkezik bevétel a kriptoeszköz előállításakor (bányászatakor) sem.

Nem kell adót fizetni (bevételt megállapítani) továbbá akkor sem, ha az ügyletből elért bevétel nem haladja meg a minimálbér 10%-át. Ennek további feltétele, hogy az adott napon más azonos ügyletből ne keletkezzen bevételünk, illetve, hogy az ilyen kis bevételek összege az adóévben ne haladja meg a minimálbér összegét.

A jövedelem meghatározása

A jövedelem meghatározása során az ügylettel elért bevételből le kell vonni az eszköz megszerzésére fordított összeget.

Mi minősülhet megszerzésre fordított összegnek? A kriptoeszköz bányászata vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való részvétel esetében az ezzel a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadás (így például az IT eszközök, elektromos áram) tekinthető az eszköz megszerzésére fordított összegnek. A bányászatnál sokkal gyakoribb azonban a kriptoeszköz vásárlás útján történő megszerzése. Ebben az esetben a megszerzésre fordított összeget lehet levonni a bevételből.

Az így megállapított, az adóévben elért ügyleti nyereségeket és veszteségeket összevontan kell kezelni. Adóztatandó jövedelem akkor keletkezik, ha az elért ügyleti nyereségek meghaladják az ügyleti veszteségek, valamint az adóévi ügyletkötésekhez és az adott ügylethez közvetlenül nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő díjak és jutalékok összegét.

Adókiegyenlítés

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek esetében is élhetünk az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek révén már ismert „veszteségelhatárolással”. Amennyiben az ügyletek során az adott adóévben összességében veszteséget szenvedünk el, a következő két évben az adókiegyenlítés keretében a fizetendő adót csökkenthetjük a veszteségre jutó adó összegével.

Nézzük meg mindezt egy konkrét példán keresztül:

Szociális hozzájárulási adó

Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a kriptoeszközökkel elért jövedelem nem tartozik majd az összevont adóalapba, nem kell majd szociális hozzájárulási adót fizetni utána. Ez azt jelenti, hogy a korábbi összesen 26,5%-os adóteher 15%-ra csökken majd.

Átmeneti szabályok

A törvényjavaslat azok számára, akik korábban nem vallották be a kriptoeszközökkel elért jövedelmüket, tartogat egy nagyon kedvező opciót. Lehetőség lesz a korábban be nem vallott jövedelem leadózására 2022. évi ügyleti eredményként, kedvezőbb adómértékkel.

A WTS Klient adótanácsadó csapata jelentős szaktudással rendelkezik a személyi jövedelemadó területén is, és évtizedek óta szakértelmével segíti ügyfeleit külföldi munkavállalóik adózásával kapcsolatban. Ha külföldi munkavállalója kriptoeszközből származó bevételével és annak adózásával kapcsolatban kérdése van, kollégáinkra biztosan számíthat. Keressen bennünket bizalommal!

The post Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek adózása appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mire vonatkozik a 25 év alatti fiatalok kedvezménye?

A törvényjavaslat nyomán a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, mint összevont adóalap csökkentő tétel, bekerül a 1995. évi CXVII. törvénybe (Szja tv.). A törvénymódosítás szerint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye a fiatal által a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozik. Ezek a

• bérnek minősülő jövedelem,
• egyéb, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét, illetve az
• önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje (átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme), a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem, az európai parlamenti képviselői vagy helyi önkormányzati képviselői jövedelem, a választott könyvvizsgálói jövedelem és a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

Fontos, hogy a 25 év alatti fiatalok kedvezménye adóévenként ugyanakkor nem lehet több a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzatánál. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fiatal a 25. életévét nem töltötte be, utoljára a 25. életéve betöltésének hónapja.

25 év alatti fiatalok kedvezménye és egyéb kedvezmények

Mint korábbi cikkünkben már hangsúlyoztuk, abban az esetben, ha valaki több adóalap kedvezményre is jogosult, csak meghatározott sorrendben tudja érvényesíteni ezeket. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A törvénymódosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy azok a 25 év alatti házaspárok, akik szeretnék igénybe venni az első házasok kedvezményét, de az szja-mentesség miatt nem tudják, később élhessenek ezzel a kedvezménnyel. Ebben az esetben az első házasok kedvezménye érvényesítésének első jogosultsági hónapja az a hónap, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Mikor és milyen időszakra vonatkozó jövedelem esetén számolhatunk a kedvezménnyel?

Munkaviszonyból származó jövedelem esetében az új rendelkezéseket a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt, vagy a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevétel adókötelezettségére lehet alkalmazni első alkalommal.

Az érvényesíthető személyi jövedelemadó-alap kedvezmények rendszere nagyban befolyásolhatja a munkaadók bérezési és bérszámfejtési tervezését, és a kedvezmények rendszerében való kiigazodás sokszor komoly szakértelmet kíván. Forduljon bérszámfejtő munkatársainkhoz bizalommal, amennyiben HR-esként vagy döntéshozóként konkrét kérdései lennének a kedvezményekkel kapcsolatban!

The post Jön a 25 év alatti fiatalok kedvezménye appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Hallgassa meg a beszélgetést!
[/et_pb_text][et_pb_code _builder_version=”4.16″ global_colors_info=”{}”][/et_pb_code][/et_pb_column][/et_pb_row][/et_pb_section]

The post Külföldi kiküldetés esetén ne alapozzuk az szja bevallást a NAV által készített tervezetre – HANGANYAG appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.