Társasági adó bevallási határidővel összefüggő döntések 

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó, kisvállalati adó, energiaellátók jövedelemadója, helyi iparűzési adó, továbbá az innovációs járulék adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-áig tehet eleget az adózó.

A 2020. szeptember 30-áig esedékessé váló társasági adóelőleget, amelyről adóelőleg bevallás 2020. szeptember 30-áig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a naptári évvel megegyező üzleti éves adózók jelen pillanatban is a 2018. évi, 2019. május végéig beadott adóbevallás alapján fizetik meg az adóelőlegeket (2019 júliusától havi vagy negyedéves ütemezésben), mindaddig ameddig be nem adják a 2019. évi társasági adóbevallást 2020-ban. Nem nehéz elképzelni, hogy egy sikeres 2018-as üzleti év magasabb számai jóval magasabb aktuális adóelőleg fizetési kötelezettséget jelentenek (egy igen rossz 2020. évi eredmény esetén az is előfordulhat, hogy vannak olyan adózók, akik már teljes összegében befizették az adóelőlegekkel a teljes 2020. évi adót.

Ebben az esetben az adózók megfontolhatják, hogy:

• 2020. május végéig beadják a társasági adóbevallást, és így az adóelőlegek 2020 júliusától már alacsonyabb összegben fizetendőek meg, vagy/és
• a vészhelyzeti szabályokkal összhangban az esedékesség előtt kérik az előleg mérséklését, ha számításaik szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóelőleg összegét.

A transzferár dokumentációk készítésére kötelezett adózóknak arra is oda kell figyelniük, hogy a bevallás beadásáig el kell készíteni a transzferár dokumentációt, valamint a társasági adó felajánlás lehetőségét is számításba kell venni.

A további éves adók (jellemzően helyi iparűzési adó, és innovációs járulék) bevallásának időzítését szintén alaposan át kell gondolni (ezen két adó/járuléknál az adóalap megállapítása eltérő a társasági adó megállapítás rendszerétől). 

Kiket érinthet a beruházásokkal kapcsolatos új fejlesztési tartalék szabály és mire kell odafigyelni? 

A társaságok az új szabályok alapján adózás előtti nyereségük 100%-áig (a korábbi 50%-os szabályt felváltva), maximum adóévenként 10 milliárd forint erejéig, adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető tartalékot képezhetnek (az adóalap csökkentést a tartalék képzés évében számolhatják el). A fejlesztési tartalék összege négy éven belül használható fel beruházásokra. Az így képzett fejlesztési tartalék tárgyi eszköz (új és akár használt is) beszerzésre használható fel.

Nem használható fel

• a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
• a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint
• az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

A fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszközök esetében a felhasznált fejlesztési tartalék összegéig társasági adóban nem érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Így gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenési leírásról beszélhetünk ilyen esetekben. A fejlesztési tartalék címen igénybe vett adóalap kedvezmény miatt az adózót a tartalékképzés évében hatályos társasági adó és az arra felszámított késedelmi pótlék terheli a korábban adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesített összeg azon része után, amelyet a tartalékképzés évét követő négy éven belül nem beruházási célra fordít, illetve a 4. adóév végéig nem használ fel.

Összefoglalva tehát a fejlesztési tartalék figyelembevétele (akár már a 2019-es adóév vonatkozásában és összhangban a korábbi cikkünkkel):

• a képzés évében jelentős adóalap csökkentéssel járhat (akár a nyereség 100%-ig);
• csak tárgyi eszköz beszerzésre használható (a kivételek figyelembevételével);
• az értékcsökkenési leírás szabályai alapján a tartalékképzést követően az értékcsökkenés figyelembevételének speciális szabályai miatt magasabb adófizetéssel kell számolni;
• a nem megfelelő beruházási célok, vagy a beruházások elmaradása esetén az adó visszafizetésével, és késedelmi kamatokkal kell számolni;
• a fejlesztési tartalékkal összefüggésben végrehajtott adóalap csökkentés hatással lehet a még fel nem használt elhatárolt veszteségre is.

A WTS Klient mindent megtesz azért, hogy a veszélyhelyzetben hozott gazdasági intézkedésekről naprakészen értesítse és ebben a nehéz helyzetben is segítse ügyfeleit. Amennyiben kérdése merül fel azzal kapcsolatban, hogy az új intézkedések hogyan érintik az Ön vállalkozását, illetőleg, hogy milyen lehetőségeket ad a jelenlegi szabályozás például az adók megfizetésének terén, forduljon hozzánk bizalommal!

The post Májusi teendők az adózásban figyelemmel a koronavírus miatti intézkedésekre appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Mit jelent az új transzferár szabályozás és miért volt rá szükség?

2017. október 18-án hirdették ki a 32/2017 NGM rendeletet, melyet az új transzferár-nyilvántartási rendeletként emlegetünk, és amely a 22/2009 PM rendeletet váltotta fel. Az új szabályozásra a BEPS akciótervben foglalt célok elérése, nevezetesen a multinacionális vállalkozások agresszív adótervezésének, illetve adóelkerülésének a megfékezése érdekében volt szükség. Ezen célokat szem előtt tartva Magyarország az országonkénti jelentéssel kapcsolatos szabályok korábbi implementálását követően – az új transzferár-nyilvántartási rendelet részeként – a fő és helyi dokumentumra vonatkozó előírásokat is beépítette a szabályai közé.

Mikortól kell alkalmazni az új transzferár-nyilvántartási rendelet szabályait?

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet előírásait a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy azon vállalkozásoknak, melyek transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettek és üzleti évük megegyezik a naptári évvel, 2019. május végéig kell először az új rendelet szerinti bővebb adattartalommal elkészíteniük a nyilvántartásaikat.

Mi a legfontosabb változás?

Az egyik legfontosabb változás, hogy az új transzferár-nyilvántartási rendelet 2018-tól megszüntette az önálló nyilvántartás készítésének lehetőségét és kötelezővé tette a két egymástól elkülönült dokumentáció, a fődokumentum (master file) és a helyi dokumentum (local file) elkészítését.

Mi az a fődokumentum, mit kell tartalmaznia és mire figyeljünk az elkészítésénél?

A fődokumentum alapvetően a vállalatcsoport egészére vonatkozóan tartalmaz részletes információkat. Ebben a dokumentumban így többek között be kell mutatni a csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának 5%-át meghaladó forgalmú termékhez és szolgáltatáshoz tartozó ellátási láncot árbevétel szerint, röviden ismertetni kell a csoporton belüli, jelentősnek minősülő szolgáltatásokat, illetve a fődokumentumnak tartalmaznia kell a csoporton belüli finanszírozás leírását is, hogy csak néhányat említsünk a sok kötelező tartalmi elem közül.

A fődokumentum kapcsán fontos megemlíteni, hogy a magyar szabályozás az OECD irányelvnek a fődokumentum kötelező minimális tartalmi elemeit előíró szabályozását követi. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatcsoport központjában készülő fődokumentumok az OECD szabályozásnak való megfelelés végett legtöbbször minden olyan információt tartalmaznak, melyeket a magyar szabályozás is megkövetel. Nem árt azonban óvatosnak lenni, és inkább ellenőrizni az anyacég által készített dokumentációt, hiszen egy hiányzó tartalmi elem kiváló alapot adhat az adóhatóságnak mulasztási bírság kiszabására.

Változott a helyi dokumentum tartalma?

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet bővebb adattartalmat követel meg a helyi dokumentumtól is. Az eddigi tartalmi elemek mellett új tartalmi elemként az adózó bemutatásánál szerepeltetni kell például az ügyvezetés felépítését, szervezeti ábráját és a személyek neveit, akik felé jelentést tesz az ügyvezetés. Ezen kívül fel kell sorolni a vállalkozás legfontosabb versenytársait, valamint a helyi dokumentumnak tartalmaznia kell annak lényegre törő bemutatását is, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt adatokhoz.

Meddig kell elkészíteni a transzferár nyilvántartást?

A helyi dokumentumot – a korábbi szabályhoz hasonlóan – a társasági adó bevallás benyújtásáig kell elkészíteni, de nem kell azt benyújtani az adóhatóság felé. Az új transzferár-nyilvántartási rendelet lehetőséget ad arra, hogy a még rendelkezésre nem álló fődokumentum hiányában (az anyavállalati határidőket is szem előtt tartva) a helyi dokumentum képezze a nyilvántartást az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belüli időszakban. Fontos azonban, hogy ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha az anyacég magyar, és ő készíti a fődokumentumot, vagy a külföldi anyacég valamilyen oknál fogva nem készít fődokumentumot, és így azt a magyar kapcsolt vállalkozásnak kell elkészítenie. Ebben az esetben ugyanis a fődokumentumnak is el kell készülnie a magyar társasági adóbevallás benyújtásáig.

Mire figyeljünk az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások kapcsán?

Az új transzferár-nyilvántartási rendelet ugyanúgy meghagyta a lehetőségét, hogy a kapcsolt vállalkozások bizonyos csoporton belüli szolgáltatások kapcsán egyszerűsített adattartalmú transzferár-nyilvántartást készítsenek. Mind a szolgáltatások köre, mind pedig a feltételek között meghatározott értékbeli és százalékos határok változatlanok maradtak. Változott azonban az alkalmazható haszonkulcs tartományának felső értéke 10%-ról 7%-ra, míg az alsó kulcs 3% maradt.

Módosítás lehetősége

Fontos és kedvező változás az új transzferár-szabályozásban, hogy az adózók elévülési időn belül és az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig módosíthatják a transzferár-nyilvántartásaikat, ha feltárják, hogy a nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítették el, vagy a nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár-tartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlelnek. A módosító dokumentumnak tartalmaznia kell a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, valamint a módosítást és annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni és nincs helye módosításnak, ha az adózó a rendeletben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt a módosítással változtatná meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választott szokásos piaci ár-megállapítási módszert például nem lehet önellenőrzéssel megváltoztatni.

Ami nem változott

A hiányzó nyilvántartásért kapott büntetés mértéke nem változik a 2018-ra vonatkozóan elkészítendő transzferár-nyilvántartások esetében sem. Még mindig kiemelkedően magas, vagyis hiányzó nyilvántartásonként 2 millió forint lehet a büntetés mértéke, ismételt mulasztás esetén pedig akár 4 millió forintra is rúghat a bírság.

Változatlanul fennáll az a mentesség is, hogy a független féltől igénybe vett és felár nélkül átterhelt termék- és szolgáltatásértékesítésről nem kell nyilvántartást készíteni. Fontos azonban, hogy amennyiben a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozás részére terhelik át, akkor az adózó csak abban az esetben mentesül az új transzferár-nyilvántartási rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól, ha alátámasztja, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel.

A WTS Klient transzferár-tanácsadó csapata jelentős tapasztalattal rendelkezik a dokumentációk elkészítésében, és az adóhatósági ellenőrzések sikeres támogatásában, iparági szinten pedig többek között az autóipari beszállító cégek tranzakcióinak és adóellenőrzéseinek kezelésében és támogatásában. A WTS Global transzferár tanácsadás csapatának tagjaként pedig nemzetközi szinten is megoldást kínálunk minden transzferárral kapcsolatos problémára. Keresse szakértőinket bátran!

The post Ön elkészítette már az új transzferár-nyilvántartási rendelet előírásainak megfelelő nyilvántartásait? appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.