Az Országgyűlés 2026. július 28-án elfogadta az új kormány első adócsomagját. A 2026-os adócsomag számos olyan módosítást tartalmaz, amely közvetlenül kapcsolódik az Európai Uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében vállalt kötelezettségekhez. A változások célja egyszerre az uniós vállalások teljesítése, az adórendszer egyszerűsítése, valamint több vitatott adózási terület átalakítása.

A 2026-os adócsomag legnagyobb figyelmet kiváltó pontja várhatóan a bizalmi vagyonkezelés szabályainak szigorítása lesz, de a kiskereskedelmi adó, a társaságiadó-kedvezmények és a környezetvédelmi adók területén is érdemi változások jönnek.

Bizalmi vagyonkezelés: új korszak kezdődik

A 2026-os adócsomag jelentősen átalakítja a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok adózását. Az átalakítás célja, hogy megszüntesse azokat az előnyöket, amelyek bizonyos esetekben jelentős adómegtakarítási lehetőséget biztosítottak.

Vagyonrendelés a korábbi és az újonnan elfogadott szabályok szerint

Korábban adómentesen, piaci értékre felértékelhetőek a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek. A korábbi szabályok ezért nem állapítottak meg bemeneti (vagyonrendeléskori) adóztatást. A felértékelt vagyon bizonyos feltételek teljesülése esetén, öt év elteltével adómentesen volt kijuttatható a kedvezményezettek részére.

Az újonnan elfogadott 2026-os adócsomag szerint a jövőben vagyonrendeléskor meg kell határozni:

• a vagyontárgy eredeti szerzési értékét, valamint
• a felértékelésből származó, nem realizált eszközérték-növekményt.

A vagyon kiadásakor, amennyiben az eredeti, vagyonrendelésbe adott eszköz – például a gyermekek részére vagyonrendelésbe adott társasági részesedés – kerül kiadásra, nem keletkezik adóztatási pont. Ebben az esetben a kedvezményezett szerzési értéke egy későbbi esetleges értékesítés során a vagyonrendelés előtti szerzési érték lesz.

Speciális szabályok

Más a helyzet, ha a kezelt vagyonból értékesítésre kerül az említett részesedés, és ezáltal realizálódik az értéknövekmény. Ebben az esetben, ha a befolyt ellenérték kerül kifizetésre a kedvezményezett részére, a juttatás kizárólag az eredeti szerzési érték mértékéig adómentes, az ezt meghaladó rész pedig főszabály szerint osztalékként adózik.

A 2026-os adócsomag külön szabályokat ír elő arra az esetre is, ha a kedvezményezett a vagyonrendelő halálát követően szerez meg egy vagyonelemet. Ilyenkor a kedvezményezett szerzési értéke a felértékelt összeghez igazodik, ami jelentős adóelőnyökkel járhat.

Speciális szabály vonatkozik továbbá:

• a kriptoeszközök vagyonrendelésére,
• az ingyenes vagyontárgyhasználatra.

Eredeti cél marad, adóelőny szűkül

A módosítás különösen fontos lehet azoknak a magánszemélyeknek és vállalkozói családoknak, akik a vagyontervezés során bizalmi vagyonkezelési vagy magánalapítványi struktúrát alkalmaznak. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezeknek a konstrukcióknak az eredeti funkciói – a családi vagyon egyben tartása, a generációváltás elősegítése és az általános vagyonvédelmem – továbbra is megmaradnak.

Kötelező NAV-ellenőrzések érkeznek

A 2026-os adócsomag nemcsak az adózási szabályokat alakítja át, hanem az adóhatósági kontrollt is erősíti a vagyonkezelési struktúrák felett. Ennek részeként a NAV kötelező ellenőrzést folytat le:

• először a 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és magánalapítványok esetében,
• majd 2028-tól valamennyi ilyen struktúránál – az elévülési időn belül.

Az érintettek számára ezért célszerű lehet még a hatósági vizsgálatok előtt áttekinteni:

• a létrehozott struktúrákat,
• a kapcsolódó szerződéseket,
• dokumentációkat.

Kiskereskedelmi adó: jó irány, de nem teljes a rendezés

Az RRF-vállalások részeként a 2026-os adócsomag kivezeti a kiskereskedelmi adó adóalap-összeszámítási szabályát. Ez egyértelműen pozitív fejlemény, hiszen a rendelkezés hosszú ideje uniós jogi viták középpontjában állt.

Álláspontunk szerint azonban kérdéses, hogy a módosítás önmagában rendezi-e a korábbi időszak problémáit. Az alábbi pontok továbbra is aggályosak:

• Nem zárható ki, hogy a 2020 és 2025 közötti időszakban alkalmazott szabályozás továbbra is uniós jogi aggályokat vet fel, így bizonyos esetekben a speciális adó-visszatérítési eljárások keretében továbbra is lehet helye igényérvényesítésnek.
• A módosítás ráadásul nem érinti azt a 2025-től alkalmazott szabályt sem, amely egyes külföldi e-kereskedelmi szereplők számára különösen kedvezőtlen következménnyel jár. Ezeknek a vállalkozásoknak továbbra is a globális árbevételük alapján kell meghatározniuk a kiskereskedelmi adókulcsokat, majd ezt követően alkalmazhatják a külföldi árbevételhez kapcsolódó mentesítést.
• A konstrukció továbbra is hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a külföldi webshopokkal szemben, amelyek adóterhe 2025-től jelentősen növekedhetett. Ennek a vállalkozói körnek álláspontunk szerint szintén érdemes megfontolnia a speciális adóvisszatérítési eljárás lehetőségét.

Üdvözlendő tehát az EU-konformitás irányába tett lépés, ugyanakkor a teljes körű rendezéshez véleményünk szerint további módosításokra lenne szükség.

A témáról hamarosan részletesebben, egy külön cikkben is írunk.

Tao-kedvezmények: szűkülő lehetőségek

A 2026-os adócsomag a vállalati szektort érinti, mivel több társasági adókedvezmény fokozatos megszüntetését is tartalmazza. A változások keretében:

• kivezetésre kerülnek egyes műemléki kedvezmények,
• megszűnik a növekedési adóhitel intézménye,
• fokozatosan szűkülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó adóelőnyök.

A korábbi adóprogram alapján a közeljövőben további jelentős változásokra számíthatunk, amelyről természetesen be fogunk számolni.

Duplázódó levegőterhelési díj és megszűnő széndioxid-kvótaadó

A környezetvédelmi területen a 2026-os adócsomag legfontosabb módosítása a levegőterhelési díj jelentős növelése. Ezalapján kétszeresére emelkedik:

• a kén-dioxid,
• a nitrogén-oxidok,
• a nem toxikus szilárd anyag kibocsátásához kapcsolódó díjtétel.

A jogalkotó ezt a „szennyező fizet” elv erősebb érvényesítésével indokolja.

Az ipari és termelővállalatok számára ezért indokolt lehet előzetesen felülvizsgálni:

• a kibocsátási adatokat és
• a várható többletköltségeket.

CO₂-kvótaadó: visszatérítés nyílik meg

A 2026-os adócsomag egyik érdekes eleme, hogy visszamenőleges hatállyal megszünteti a szén-dioxid-kvótaadót, és lehetőséget biztosít a korábban megfizetett adó, valamint a kapcsolódó kamatok visszaigénylésére.

Az érintett vállalkozások a hatálybalépést követően 90 napon belül nyújthatják be kérelmüket a NAV-hoz.

A 2026-os adócsomag elfogadásra és kihirdetésre került, rendelkezéseinek nagy része 2026. augusztus 31-én lép hatályba. Az új szabályok alapján kijelenthető, hogy bizalmi vagyonkezelés és több adózási terület esetében is jelentős változások történnek. A vállalkozásoknak és magánszemélyeknek érdemes mielőbb áttekinteniük struktúráikat és adókockázataikat, hogy ne érjék őket kellemetlen meglepetések a szabályok hatálybalépésekor, vagy esetleg ne maradjanak le a kínálkozó lehetőségekről. A WTS Klient adószakértői készséggel állnak a rendelkezésére a felkészülésben és a szükséges lépések megtervezésében!

The post A 2026-os adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A kutatás-fejlesztés adóalap‑csökkentés alaplogikája a társasági adóban

A társasági adó klasszikus kutatás-fejlesztés‑ösztönző eszköze a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségeihez kapcsolódó adóalap‑csökkentés. A konstrukció lényege, hogy a megfelelően azonosított és dokumentált K+F költségek csökkentik az adózás előtti eredményt, ezáltal mérsékelve a fizetendő társasági adót.

A gyakorlatban a „közvetlen költség” fogalma a legkritikusabb kérdés. Ide tartoznak tipikusan az alábbiak:

• a kutatás-fejlesztésben közvetlenül részt vevő munkavállalók bérköltségei,
• a projektekhez felhasznált anyagok,
• az érintett eszközök értékcsökkenése.

Az általános működési, adminisztratív vagy értékesítési költségek nem sorolhatók ebbe a körbe, még akkor sem, ha közvetett kapcsolatuk van a fejlesztési tevékenységgel.

Ez a kedvezmény stabil és kiszámítható megoldást jelenthet azok számára, akik rendszeresen végeznek kutatás-fejlesztést és rendelkeznek adóalappal. Ugyanakkor veszteséges vagy alacsony nyereségű működés esetén az előny időben kitolódik, ami más konstrukciók átgondolását is indokolhatja.

Kísérleti fejlesztés és a számviteli döntések hatása a társasági adóban

A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó egyik legjelentősebb stratégiai döntés a kísérleti fejlesztési költségek számviteli kezelése. A vállalkozás az alábbi számviteli döntések közül választhat:

• a költségek azonnal ráfordításként történő elszámolása, vagy
• a költségek aktiválása szellemi termékként (a számviteli feltételek fennállása esetén).

Ez a választás túlmutat a beszámoló technikai kérdésein. Az aktiválás hatással van az adóalap alakulására és a kedvezmények időzítésére is. A fejlesztési költségek adóalap‑csökkentésként történő érvényesítése választható azonnali vagy értékcsökkenéssel arányos módon, azonban a döntés végleges: utólagos módosításra nincs lehetőség. Több évig tartó fejlesztések esetén ezért különösen fontos a projekt pénzügyi életciklusának előzetes áttekintése.

Különleges konstrukciók a kutatás-fejlesztés társasági adóban történő alkalmazásában

Csoportszintű K+F: kapcsolt vállalkozások között

A K+F adóalap‑csökkentés sajátos lehetősége, hogy meghatározott feltételek mellett kapcsolt vállalkozás részére is átadható. Ez különösen vállalatcsoportokban válhat relevánssá, ahol a kutatás-fejlesztést végző társaság önmagában nem képes teljes mértékben kihasználni a kedvezményt. Az átadás ugyanakkor egyetemleges felelősséget keletkeztet az átadó és az átvevő között, ami a kockázatokat csoportszinten is kiterjeszti.

Együttműködéses K+F: felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel közös tevékenység

További jelentős ösztönző a felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóhellyel közösen végzett K+F tevékenységhez kapcsolódik. Valódi együttműködés esetén a közvetlen költségek háromszorosáig csökkenthető az adóalap, meghatározott értékhatárig. A konstrukció alkalmazhatóságát döntően az együttműködés tartalma határozza meg: a puszta megrendelő‑szolgáltató viszony nem elegendő.

Új irány: a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye és a választás kényszere

2024‑től új elemként jelent meg a kutatás‑fejlesztési tevékenység adókedvezménye, amely alapjaiban változtatta meg a döntési logikát. Ez az eszköz már nem az adóalapot, hanem közvetlenül a fizetendő társasági adót csökkenti. A vállalkozás ugyanazon K+F költségek tekintetében nem alkalmazhatja egyidejűleg az adóalap‑csökkentést és ezt az adókedvezményt, ezért tudatos választásra kényszerül.

Az új kedvezmény egyik legvonzóbb eleme, hogy a fel nem használt összeg meghatározott idő elteltével pénzben is visszatérülhet. Ez a lehetőség különösen azok számára értékes, akik hosszabb ideig nem rendelkeznek jelentős társaságiadó‑fizetési kötelezettséggel, ugyanakkor intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatnak.

Ellenőrzési fókusz és kockázatok

A K+F kedvezmények alkalmazása során nem hagyható figyelmen kívül az ellenőrzési kitettség. Az adóhatósági vizsgálatok során jellemzően az alábbi területek kerülnek fókuszba:

• a költségek elszámolása,
• a tevékenység kutatás-fejlesztés jellege,
• fejlesztési célok,
• újdonságtartalom,
• bizonytalansági elem,
• projektek szakmai háttere.

A dokumentáció hiányosságai vagy az utólagos minősítési kísérletek jelentős adókockázatot hordoznak, különösen akkor, ha a kedvezmények több adónemet – társasági adót, iparűzési adót, innovációs járulékot – is érintenek.

A kutatás‑fejlesztés társasági adóban történő kezelése ma már nem egyetlen „jó megoldásról” szól, hanem tudatos választásokról. A megfelelő konstrukció kiválasztása a cég pénzügyi helyzetének, fejlesztési terveinek és kockázattűrő képességének együttes értékelésével lehetséges. Megfelelő tervezéssel a K+F kedvezmények valódi versenyelőnyt biztosíthatnak, felkészületlen alkalmazásuk viszont hosszú távú kockázatokat rejt. Ha szeretne biztosra menni, hogy nem hagy pénzt az asztalon – keresse a WTS Klient társasági adó szakértőit bizalommal, és kérjen tőlünk ajánlatot!

The post Kutatás‑fejlesztés a társasági adóban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A beszélgetés középpontjában a társasági adó és a helyi iparűzési adó tervezése, a leggyakrabban elhibázott év végi döntések, valamint a K+F kedvezmények és a Public CbCR új kötelezettségei állnak.

Beszélgető partnerek:

• Gyányi Tamás – senior partner – adótanácsadás, bérszámfejtés, HR szolgáltatások
• Szadai András – adótanácsadási üzletágvezető partner

Miről szól a műsor?

• Üzleti év végi adótervezés: adminisztratív feladat vagy a stratégiai döntések ideje?
• Elhatárolt veszteségek, fejlesztési tartalék, nem realizált árfolyam‑különbözetek – hol csúsznak el leggyakrabban a cégek a társasági adó területén?
• Mikor érdemes mérlegelni az elhatárolt veszteség későbbi felhasználását cashflow‑ és stratégiai szempontból?
• K+F kedvezmények 2026‑ban: melyik konstrukció kinek előnyös, és mi a különbség az adóalap‑kedvezmény és az új adókedvezmény között?
• Miért jelenthet a helyi iparűzési adó nagyobb kockázatot, mint maga a társasági adó, és hol vannak a tipikus „rejtett aknák”?
• Mit kell tudni a Public CbCR‑ről, kiket érint, és miért nem halogatható az ezzel kapcsolatos felkészülés?

A műsorban elhangzottak nem minősülnek adótanácsadásnak.

The post Éves zárás! Adótervezés 2026: társasági adó, iparűzési adó, K+F kedvezmények és Public CbCR – PODCAST appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A Public CbCR

A Public CbCR a multinacionális vállalatcsoportok adózási és pénzügyi információit tartalmazó nyilvános jelentés, országonkénti bontásban. Ezek a cégek már eddig is szolgáltattak hasonló adatokat az adóhatóságoknak az országonkénti jelentés (country-by-country report) keretében, az eddigi adatszolgáltatás azonban kizárólag az adóhatóságok belső ellenőrzési és kockázatelemzési céljait szolgálta. A Public CbCR ezzel szemben nyilvános dokumentum.

Kikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség?

A Public CbCR-t azoknak a vállalatoknak és vállalatcsoportoknak kell elkészíteni és közzétenni, amelyek összevont (konszolidált) bevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 750 millió eurót (Magyarországon 275 milliárd forintot).Vállalatcsoport esetén főszabály szerint a kötelezettség a legfelső szintű anyavállalatot érinti, de ha az nem tartozik uniós joghatóság alá, akkor az EU-ban működő leányvállalatok és fióktelepek is kötelezettek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy egy magyar leányvállalat is közvetlenül kötelezetté válhat, ha EU-n kívüli anyavállalattal rendelkezik és a vállalatcsoport konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurós küszöböt – még akkor is, ha az anyavállalat országában ilyen kötelezettség nem létezik.

Mit kell tartalmaznia a Public CbCR-nek?

A jelentésben országonkénti bontásban kell bemutatni többek között a vállalkozás nevét, alkalmazott pénznemet, bevételeket, az adózás előtti eredményt, a fizetendő és megfizetett társasági adót, a felhalmozott adózott eredményt, a foglalkoztatottak számát, a csoporttagok felsorolását, valamint a fő üzleti tevékenységeket. A jelentést az Európai Bizottság egységes formanyomtatványán, géppel olvasható formátumban kell elkészíteni.

Kire milyen Public CbCR közzétételi határidő vonatkozik?

A kötelezettség először a 2024. június 22. után kezdődő üzleti évekre vonatkozik. Normál üzleti éves vállalkozások esetén az első érintett év 2025. december 31-én zárul. A Public CbCR közzétételi határidő eszerint:

• anyavállalatok esetén 2026. június 30.
• önálló vállalkozások esetén 2026. május 31.

A jelentést a vállalat honlapján legalább öt évig nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

Ki a felelős?

A könyvvizsgáló köteles ellenőrizni, hogy a jelentés elkészült-e és megfelel-e a törvényi előírásoknak. Amennyiben a kötelezett társaság elmulasztja a jelentés letétbe helyezését vagy közzétételét, a számviteli törvény szerinti jogkövetkezményekkel kell számolnia. A vezető tisztségviselők és a felügyelő testület tagjai együttes felelősséggel tartoznak a szabályok betartásáért.

Teendők a Public CbCR közzétételi határidő előtt

1. A kötelezetti kör megállapítása: Csoporton belül azonosítani kell, hogy melyik társaság minősül kötelezettnek. Ha a végső anyavállalat EU-n kívüli, a magyar leányvállalat kötelezettsége is felmerülhet – ehhez a konszolidált bevétel 750 millió eurós küszöbét kell figyelembe venni.

2. Egyeztetés az anyavállalattal: Harmadik országbeli anyavállalat magyarországi leányvállalata vagy fióktelepe esetén időben meg kell kezdeni az adatigénylést. A leányvállalat, illetve a fióktelep akkor is köteles jelentést tenni a rendelkezésére álló adatokból, ha az anyavállalat nem működik együtt. Ilyenkor a Public CbCR-t ki kell egészíteni egy nyilatkozattal, hogy a legfelső szintű anyavállalat nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges információkat.

3. Adatforrások felmérése: A jelentés jellemzően a konszolidált beszámolóból, a belső CbCR-adatszolgáltatásból és a helyi társaságiadó-bevallásokból kinyert adatokból áll össze. Érdemes már most ellenőrizni, hogy ezek az adatok konzisztensek-e és rendelkezésre állnak-e.

4. Felkészülés a reputációs kockázatokra: A Public CbCR közzétételi határidő után az adatok nyilvánosak lesznek. A befektetők, az üzleti partnerek és a média egyaránt elemezni fogja, hogy az egyes országokban kimutatott eredmény és a ténylegesen fizetett társasági adó hogyan viszonyul egymáshoz.

5. Közzététel biztosítása: A jelentést géppel olvasható formátumban kell elkészíteni, és a vállalkozás honlapján legalább öt évig elérhetővé kell tenni.

A WTS Klient adótanácsadó csapata több, mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik nemzetközi vállalatcsoportok adóügyeinek támogatásában, határokon átívelő adótervezés és a struktúra kialakításában, figyelembe véve az európai uniós szabályozási környezetet, a bilaterális adóegyezmények, valamint a magyar adókörnyezet speciális rendelkezéseit is. Ha Önt is érinti a Public CbCR közzétételi határidő, és segítségre van szüksége a kötelezettség értelmezésében vagy teljesítésében, forduljon hozzánk bizalommal!

The post Közeleg az első Public CbCR közzétételi határidő! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mikor történik meg a felajánlás. A tárgyévre vonatkozó kormányrendelet ugyanis minden évre meghatároz egy országos támogatási keretösszeget, aminek a lehívását követően a támogatási lehetőség az adott évben már nem engedélyezett. Például, mivel a jóváhagyott sportfejlesztési programok összege meghaladja az éves keretet, ezért csak az a támogató és sportszervezet lesz jogosult az adófelajánlás alkalmazására, aki időben elindítja a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtását és megköti a támogatási szerződéseket.

Miről szól a tao-felajánlás?

A tao-felajánlás lényege, hogy a cég nem utólag próbál költségekkel vagy kedvezményekkel adót csökkenteni, hanem már a befizetendő társasági adó terhére rendelkezik. A felajánlott összeg tehát már eleve adó (adóelőleg), amelyet a vállalkozás normál esetben befizetne a NAV-nak. A különbség csupán annyi, hogy az állam engedélyével ezt az összeget meghatározott közérdekű célokra lehet átirányítani. Ez a mechanizmus azért különösen kedvező, mert a támogatás nem jelenik meg költségként, nem rontja a társaság eredményét, mégis közvetlen adójóváírást eredményez további adókötelezettség nélkül.

Milyen összegben, mikor és milyen célra ajánlható fel a társasági adó?

A hatályos szabályozás keretében a felajánlás felső határa a társasági adó legfeljebb 80%-a. Ez vonatkozik az év közben fizetett adóelőlegekre és az éves tényleges tao-kötelezettségre is.

A vállalkozás dönthet úgy, hogy:

• már év közben él a felajánlás lehetőségével,
• vagy az éves adóbevallás benyújtásakor rendelkezik az adója egy részéről.

Minél korábban történik a felajánlás, annál kedvezőbb lehet az adójóváírás mértéke, ráadásul a támogatási keretek egyébként is korlátozzák a felajánlás lehetőségeit az adóév későbbi szakában. Ezért a tudatos cégek már év elején elindítják a felajánlással kapcsolatos adminisztratív folyamatokat.

A támogatás két fő területre irányulhat:

• Látvány-csapatsportok támogatása: az utánpótlás-neveléstől a sportlétesítmények fejlesztéséig számos célra fordítható.

• Filmalkotások támogatása: itt a tao-felajánlás a magyar és nemzetközi filmgyártás finanszírozásában játszik szerepet.

Bár a két terület mögött eltérő szakmai tartalom áll, adózási szempontból mindkettő hasonló elven működik. Ugyanakkor az adminisztrációs részletekben és a projektkiválasztásban jelentős különbségek lehetnek, illetve a filmtámogatással némileg magasabb adójóváírás is érhető el, mint a sporttámogatással.

A tao-felajánlás feltételei

Ahhoz, hogy a tao-felajánlás valóban érvényesíthető legyen, több feltételnek is teljesülnie kell:

• Köztartozás mentesség: ez alapvető követelmény. Az adózó csak akkor élhet a lehetőséggel, ha nincs lejárt tartozása az adóhatóság felé.

• Jóváhagyott program / projekt: Szintén elengedhetetlen, hogy a támogatott szervezet rendelkezzen az adott évre jóváhagyott sportfejlesztési programmal vagy filmprojekttel.

• Támogatási szerződés és igazolás: A szerződésben a felek egyértelműen rögzítik, hogy a vállalkozás nem kap ellenszolgáltatást a támogatásért, majd a kedvezményezett szervezet igazolást állít ki a támogatás befogadásáról. Ezek az iratok képezik az alapját annak, hogy a cég a NAV felé jogszerűen rendelkezzen a társasági adójáról.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tao-felajánlás nem automatikus. Ha a rendelkezés nem megfelelő formában vagy nem a megfelelő határidőig történik meg, az adóelőny elveszhet. Ugyancsak gyakori hiba, hogy a cégek nem számolnak előre a 80%-os korláttal, vagy nem ellenőrzik időben a támogatott szervezet jogosultságát. Ezek a hibák megfelelő előkészítéssel és szakmai támogatással könnyen elkerülhetők.

Miért is éri meg a felajánlás?

A tao-felajánlás egyik legnagyobb előnye, hogy nem rontja a vállalkozás pénzügyi mutatóit, miközben valós adómegtakarítást biztosít. Emellett reputációs értéke is lehet: a cég úgy járul hozzá sport- vagy kulturális célok megvalósításához, hogy közben tudatosan és szabályosan optimalizálja az adóterheit. Ez a kettősség – pénzügyi racionalitás és társadalmi hasznosság – teszi a tao-felajánlást 2026-ban is az egyik legérdekesebb adótervezési eszközzé a nyereséges vállalkozások számára.

A tao-felajánlás nem „trükk”, hanem egy jogszabályban rögzített lehetőség, amely azoknak a cégeknek kedvez igazán, akik előre terveznek, ismerik a határidőket és tisztában vannak azzal, mit, mikor és milyen feltételekkel kell hozzátenni ahhoz, hogy az adóelőny valóban realizálható legyen. Amennyiben támogatásra van szüksége a társasági adója felajánlásával és vállalata adóoptimalizálásával kapcsolatban, forduljon bizalommal a WTS Klient adócsapatához!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Tao-felajánlás: ügyeljen az időszerűségre! appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Cikkünkben adónemenként csoportosítva gyűjtöttük össze a fontosabb 2026. évi adóváltozásokat.

Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

Anyák személyi jövedelemadó-mentessége

Bevezetésre került a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége. A kedvezmény a vér szerinti és örökbefogadó anyákat illeti meg, akik családi pótlékra jogosultak, vagy legalább 12 évig jogosultak voltak arra.

• Érintett jövedelmek: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek (pl. munkabér). Nem terjed ki azonban az adómentesség például az ingatlan-bérbeadásból vagy tőkejövedelemből származó bevételekre.

• Érvényesítés módja: a családi kedvezmény nyilatkozatban történő jelöléssel, valamint folyamatos adóelőleg-nyilatkozat útján.

• Járulékkedvezmény: amennyiben az szja-alap nem elegendő, a kedvezmény családi járulékkedvezményként is igénybe vehető.

A háromgyermekes anyák esetében az adómentesség már a 2025. szeptember 30. után szerzett jövedelmekre alkalmazható. A kétgyermekes anyák esetében a jogosultság fokozatosan kerül bevezetésre 2026 és 2029 között, életkor szerinti sávos rendszerben.

Egyéb adóalap-kedvezmények

• Új adóalap-kedvezmény bevezetésével a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadási díj is adómentessé válik.

• Felső korlát nélkül érvényesíthető a 30 év alatti anyák kedvezménye.

• A családi adókedvezmény összege két lépcsőben emelkedett: 2025. július 1-jétől és 2026. január 1-jétől.

Egyéb szja-változások

• A kriptoügyletek esetében megszűnik az adókiegyenlítés időbeli korlátja, így a két évnél régebbi veszteségek is elszámolhatók.

• Módosulnak a SZÉP-kártya felhasználás szabályai: 2025. december 1. és 2026. április 30. között hideg élelmiszer vásárlására is felhasználható, ugyanakkor 2026-tól lakásfelújításra már nem alkalmazható a SZÉP-kártya. A korábbi szabályozás értelmében a SZÉP-kártya alkalmas volt például építőanyag, bútor, háztartási eszközök vásárlására, amire azonban ezt követően nem lesz lehetőség.

• A 2026. évi adóváltozások kiterjesztik az adómentes juttatások körét: adómentessé válik a családi pótlék, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe által biztosított munkásszállás, az elektromos kerékpár magánhasználata, valamint az adathalászat miatti banki kártérítés.

• Az átalányadózásban a 40%-os költséghányad két lépcsőben emelkedik.

A társadalombiztosítás szabályainak változásai

• Az egyéni és társas vállalkozóknál a minimum járulékalap a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100%-ára csökkenta korábbi 112,5%-ról. Társas vállalkozók esetében ez a KIVA alapját is érintheti.

• Új biztosítási jogviszony jelenik meg: a tartós megbízás. Ebből fakadóan a megbízási díj – de legalább a minimálbér 30%-a – után járulék- és szocho-fizetési kötelezettség keletkezik.

• A külföldi kiküldetések járulékalapja tekintetében a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 715 765 forintra növekedett.

• Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2026-tól havi 12 300 forintra emelkedik.

• Adminisztrációs változások: bevezetésre kerül a Komplex Jogviszony Nyilvántartás, valamint az e-TB kiskönyv.

• Új szocho-kötelezettség terheli az szja-kedvezményt érvényesítő saját jogú nyugdíjasok részére történő, meghatározott limit feletti kifizetéseket.

Digitalizáció

2026. december 31-ével a NAV kivezeti az Általános Nyomtatványkitöltő Programot (ÁNYK), ezzel elkezdődik az átállás az adatalapú platformok kötelező alkalmazására.

Az ÁNYK pótlására többféle alternatíva kínálkozik:

• magánszemélyeknek kkv-knak, kevés tranzakcióval rendelkező adózóknak az ONYA és az e-áfa webes felülete,

• komplex tranzakcióstruktúrával és nagy számú tranzakcióval rendelkező adózóknak az M2M-megoldások.

A 2026. évi adóváltozások részeként megszűnik az AVDH is, helyét a FEDOR veszi át.

Általános forgalmi adó

Értékhatárok és adókulcsok

• Az alanyi adómentesség határa az új szabályok alapján sávosan emelkedni fog: a határ 2026-tól 20 millió forint, 2027-től 22 millió forint, 2028-tól pedig 24 millió forint lesz.

• A marhahús és kapcsolódó belsőségek áfakulcsa 2026-tól 27%-ról 5%-ra csökken.

• Az új lakásokra vonatkozó kedvezményes 5%-os áfakulcs 2026-ban is alkalmazható még. Az átmeneti szabályok szerint a kedvezményes adókulcs bizonyos feltételekkel a 2026. december 31. után átvett előlegekre, illetve az ebben az időszakban teljesített értékesítésekre is alkalmazandó, ha az építési engedély 2026 végéig véglegessé vált, vagy legkésőbb eddig az időpontig bejelentésre került az építkezés.

Adatszolgáltatás és számlázás szabályai

• A belföldi összesítő nyilatkozaton számlaszinten kötelező feltüntetni a ténylegesen levonható áfát is. Ez alól a kötelezettség alól mentesülnek az e-áfa használói.

• A 2026. évi adóváltozások részeként bővültek az online számla adatszolgáltatás körébe tartozó adatok: jogutódlás esetén a jogelőd adószámáról, valamint csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalany adószámáról és az ügyletben résztvevő tag adószámáról is adatot kell szolgáltatni.

• Kötelezővé vált az e-számlázás a villamosenergia-, földgáz- és víziközmű-szolgáltatók részére. Ezekben az esetekben az e-archiválás szabályaira is különös figyelmet szükséges fordítani – számlabefogadói oldalon is.

Egyéb áfaváltozások

• Csoportos áfaalanyiság: egyszerűsödött az áfacsoportok létrehozása, és automatikus képviselő-kijelölés lép életbe a képviselő megszűnése esetén.

• Az e-pénztárgépekre 2028. július 1-ig kell átállni, tehát eddig az időpontig alkalmazható online pénztárgép. Ezen felül 2026. szeptember 1-jétől kötelező nyugtaadat-szolgáltatást teljesíteni. A kézzel kiállított nyugtáról három napon belül napi szinten kell majd adatot szolgáltatni, míg az e-nyugtákról 2025. július 1. óta valós időben szükséges az adatszolgáltatás.

• Földgáz értékesítésénél belföldi adóalany-kereskedők közötti ügyletekre is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.

• 2025. október 1-jétől az áfabevallásban szükséges a vámjogi képviselő nyilatkozata az engedményezett áfalevonási jogról.

• Az utazásszervezési szolgáltatók által kibocsátott számlán a szolgáltatónak nem kell feltüntetni az adó alapját és az áthárított adót (kivéve online adatszolgáltatás esetén).

Társasági adó, KIVA és globális minimumadó

Társasági adó

• K+F adóalapkedvezmény felsőoktatási intézménnyel, MTA-val és más kutatóhelyekkel közösen végzett K+F tevékenység esetén: a limit 50 millió forintról 150 millió forintra emelkedik.

• K+F adókedvezmény felső korlátja felsőoktatási intézménnyel, MTA-val és más kutatóhelyekkel közösen végzett K+F tevékenység esetén: költségek 25/50/100%-a a fejlesztés típusától függően legfeljebb 500 millió forint/év. Módosul az időbeli korlát is: az adókedvezmény választása már öt év után módosítható a korábbi hat helyett.

• Új környezetvédelmi beruházási adókedvezménnyel, valamint a tiszta technológiák fejlesztési adókedvezményével bővül a társasági adókedvezmények köre.

• 5 millióról 20 millió forintra emelkedik a társasági adóelőleg havi vagy negyedéves fizetési gyakoriságot befolyásoló értékhatára.

• A 2026. évi adóváltozások pontosítják a kedvezményezett eszközátruházás szabályait: részesedéstartási kötelezettség részleges teljesülése esetén részleges adókötelezettség keletkezik, valamint a polgári jogi leválás is kedvezményezett eszközátruházásnak minősül ezentúl.

• A bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok a határokon átnyúló átalakulásoknál is alkalmazhatóvá válnak.

• A mikrogazdálkodók egyszerűsített beszámolójának mérlegfőösszeg értékhatára 150 millióról 180 millió forintra emelkedik, az éves nettó árbevétel küszöb pedig 300 millió forintról 360 millió forintra módosul.

• Emelkedik a mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke is.

Public CbCR

A 750 millió eurót meghaladó konszolidált árbevételű multinacionális csoportok számára kötelező a nyilvános országonkénti jelentés készítése. Az első közzétételre a 2025-ös üzleti évről 2026-ban kerül sor.

Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adóban történő változások elsősorban a belépési és kilépési küszöbök megduplázásában (létszám és árbevétel) valósul meg, ezzel jelentős mértékben bővül a KIVA választására jogosult, illetve a KIVÁ-ban maradó vállalkozások köre. Fontos változás továbbá, hogy az elektronikus pénzeszközök kikerülnek a pénztár fogalmából, így azok változása nem érinti a KIVA-alapot.

Globális minimumadó (GloBE)

• A GloBE regisztrációval érintettek esetében a regisztrációs határidő 2026. február 28-ig meghosszabbodott.

• A GIR adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó mulasztási bírság 10 millió forintig terjedhet, így érdemes a határidőkre fokozottan ügyelni.

• Safe harbour mentességek a CbCR kapcsán: a 2026. évi adóváltozások pontosítják az átmeneti és végleges mentességi szabályokat, további részletszabályok várhatók.

Transzferár-változások

Az új NGM rendelet az OECD irányelvekhez való szorosabb igazodást célozza. Az új rendeletet 2026-tól kell alkalmazni, de egyes helyi dokumentumokra vonatkozó szabályok már 2025-re is alkalmazhatók. 

• Fődokumentum: nem szükséges fődokumentumot készíteni arra az adóévre, amely során az adózó helyi dokumentum készítésére vonatkozó kötelezettség alá eső kapcsolt ügyleteinek nettó értéke nem haladja meg az 500 millió forintot. Ez a mentesítő szabály csak 2026-tól alkalmazható.

• Helyi dokumentum: a dokumentációkészítési értékhatár 150 millió forintra emelkedik.

• Szigorodnak a dokumentációs feltételek költségátterhelések és ingyenes pénzeszközátadások esetében.

• Módosul a dokumentációs tartalom az adatszolgáltatással való összhang megteremtése érdekében.

• Benefit teszt: a kapcsolt szolgáltatást igénybe vevőnek kötelező lesz bemutatni, hogy a szolgáltatás az üzleti tevékenységéhez teljes egészében szükséges, és ugyanilyen feltételű szolgáltatásokért független félnek is hajlandó lenne hasonló feltételekkel fizetni.

• A számviteli elszámolás keretében, mérlegkészítésig önkéntesen kiigazított ellenérték esetén a szokásos piaci tartományon belül bármely érték választható, vagyis a korrekciót nem kötelező a mediánra elvégezni.

Az új transzferár rendelet további részletszabályokat tartalmaz az immateriális eszközökre, az iparági elemzésre, a módszer-, haszonkulcs- és mutatószám-választásra, az adatbázis-kutatásra, továbbá az egyszerűsített dokumentációra és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokra vonatkozóan.

Adóeljárás

A 2026. évi adóváltozások az anyagi jogi változások mellett az adóeljárási szabályokat is több ponton módosítják, elsősorban az ellenőrzések hatékonyságának növelése, az eljárások digitalizálása és a jogkövetés kikényszerítése érdekében.

• Az ellenőrzési határidők láncügyleteknél meghosszabbodnak (365 nap megbízható adózónál). 

• A feltételes adómegállapítás, illetve a szokásos piaci ármegállapítás eljárásának díjai emelkednek.

• 2026-tól önellenőrzés helyett külön kérelemmel érvényesíthető az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenességére, uniós jogba vagy önkormányzati jogszabálysértésre alapított igény.

• Bizonyos ügytípusokban bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatal.

• Automatikus adószámtörlés lesz a következménye az áfa- és járulékbevallás 90 napon túli elmulasztásának, szigorú e-pénztárgép bírságok várhatók.

• Negatív listákról (pl. be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatói lista) törlés évente egyszer kérhető bizonyos feltételek mellett, bírság megfizetése mellett.

• Automatikus fizetési könnyítés magasabb összeghatárig engedélyezhető megbízható adózóknál, illetve magán- és jogi személyek esetén.

Egyéb adóváltozások

• A kiskereskedelmi különadó esetén az adómentesség határa, az adómértékek sávhatárai növekednek. Ezek a módosítások már 2025-re is alkalmazhatók, így az előlegek és az adó különbözetét már 2025-ben is vissza lehetett igényelni. 2025-től az online platformoknak is kiskereskedelmi adót kell fizetniük.

• Módosulnak egyes különadókra vonatkozó szabályok, például hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójának szabályai, ahol az adókulcsok növekednek, az energiaellátók jövedelemadója, ahol alacsonyabb adókulcsot (31%) kell alkalmazni 2026-tól, továbbá új beruházási kedvezménnyel élhetnek az érintettek.

• 2026. július 1-től visszatér a reklámadó. 

• 2025-ben jelentős mértékben emelkedtek az EPR díjak.

• 2026-ban élesedik a CBAM fizetési kötelezettség, ennek kapcsán haladéktalanul regisztrálni kell az érintetteknek.

• Illetékmentessé válik a végelszámolás során a tulajdonos által elengedett kölcsön, feltéve, hogy az eljárás cégbírósági törléssel zárul. A lakóház építésére alkalmas telek megszerzésekor a felfüggesztett illeték törlése egyszerűbben kérhető a használatbavétel igazolásával.

• Megújuló energia beruházások: naperőmű vagy szélerőmű beruházás telke részlegesen mentesülhet a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

• Kedvezően módosulnak az ún. cserét pótló vétel szabályai is.

• A jövedéki adózásban az éves valorizáció időpontja kitolódik július 1-re.

• Az inflációkövető adóemelések következtében nő a gépjárműadó, a cégautóadó, valamint a gépjármű visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke is.

A 2026. évi adóváltozások meglehetősen komplexek, számos területen új adminisztratív és megfelelési kötelezettségeket teremtenek az adózók számára. A fentiekben részlegesen kifejtett szabályváltozások részletes megismerése és az azoknak való megfelelés érdekében javasoljuk, hogy vegye igénybe szakértő segítségét. A WTS Klient adótanácsadó csapata készséggel áll rendelkezésre!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post 2026. évi adóváltozások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Társasági adó  

Fejlesztési adókedvezmény: új lehetőségek a tiszta technológiák támogatására 

A második őszi adócsomag új fejlesztési adókedvezményt vezet be a tiszta technológiák gyártási kapacitásának növelésére irányuló beruházások számára. A fejlesztési adókedvezmény jellemzői:

• Az üzembe helyezéshez és az üzemeltetéshez kapcsolódóan lehet igénybe venni.
• A vidéki beruházások esetén akár 35%-os (max. 350 millió euró), budapesti fejlesztéseknél pedig 15%-os (max. 150 millió euró) támogatás igényelhető. 
• Kizárólag olyan beruházáshoz nyújtható, amely állami támogatás hiányában EGT-tagállamon kívül valósulna meg. 
• A már benyújtott bejelentések esetén lehetőség nyílik a jogcím megváltoztatására is.
• Kombinálható készpénztámogatással is – figyelemmel a fenti támogatásintenzitási keretekre.  

Az új jogcím bevezetésével párhuzamosan megszűnik azoknak a beruházásoknak a fejlesztési adókedvezménye, amelyek stratégiai jelentőségűek a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra történő átállás szempontjából.  

Új adókedvezmény a környezetvédelmi beruházásokra

A második őszi adócsomag értelmében 2026. január 1-jétől az induló, jelenértéken legalább 100 millió forintos környezetvédelmi beruházások esetében új társasági adókedvezmény érvényesíthető.  A kedvezmény mértéke a beruházás céljától függően az elszámolható költségek 100%-a (környezeti károk elhárítása, rehabilitáció) vagy 70%-a (egyéb ökológiai fejlesztések), de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. Az adókedvezményt bizonyos esetekben a kkv-k magasabb mértékben vehetik igénybe.

Társasági adóelőleg egyszerűsítése  

Az adózási adminisztráció egyszerűsítése érdekében 2026-tól emelkedik a társasági adóelőleg-fizetési határ. Az eddigi ötmillió forintos határ 20 millió forintra nő, így több kis- és középvállalkozás számára elérhetővé válik a negyedéves adóelőleg fizetés. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszakot érinti, így a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg. Az utolsó negyedéves előleget a negyedév harmadik hónapjának 20. (tipikusan december 20.) napjáig kell megfizetni.  

Robin Hood adó 

Új beruházási adókedvezmény 

2026-tól a Robin Hood adóban új energetikai fejlesztésre irányuló beruházási kedvezmény kerül bevezetésre. A beruházási adókedvezmény jellemzői:

• A beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt évben érvényesíthető. 
• A fizetendő adó 80%-áig érvényesíthető.
• A kedvezmény mértéke legfeljebb a beruházás bekerülési értéke és a korrigált értékcsökkenés közötti különbözet 50%-áig vehető igénybe.
• A kedvezmény érvényesítésének alapja a beruházásösztönzési igazolás.
• Öt éves fenntartási kötelezettséggel jár.  

KIVA  

Bővülő jogosulti kör 

A kisvállalati adó belépési és kilépési határai is változnak. Már 2025. december 1-jétől megduplázódnak a belépési korlátok: az átlagos statisztikai létszám 50 főről 100 főre, a bevételi és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárhatár pedig hárommilliárd forintról hatmilliárd forintra nő. A bevétel- és létszámadatokat belépéskor a kapcsolt vállalkozásokéval együtt kell számítani. A KIVÁ-ból való kilépési határok szintén duplájára emelkednek, így azok is tovább élhetnek ezzel az adózási lehetőséggel, akik a jelenlegi határokat túllépnék. Az új szabályok tehát lehetővé teszik, hogy több középvállalkozás választhassa ezt az adózási formát már idén is. 

Kiskereskedelmi adó 

Csökkenő adóterhek 

A második őszi adócsomag részeként a kiskereskedelmi adómértékekhez kapcsolódó adóalap-sávok módosulnak, így 2025-től a kiskereskedők 500 millió forint helyett már egymilliárd forintos adóalapig mentesülhetnek a kiskereskedelmi adó alól. A sávok módosulása:

• A 0,15%-os adómértékhez tartozó felső határ 30 milliárd forintról 50 milliárd forintra nő.
• Az 1%-os adómértékhez kapcsolódó felső határ 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik.
• A legmagasabb, 4,5%-os adókulcsot kizárólag a 150 milliárd forintot meghaladó adóalapokra kell alkalmazni. 

A módosítások a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőket nem érintik. Az új szabályok csökkenthetik a kisvállalkozások adóterheit, különösen azokét, akik bevétele egymilliárd forint alá esik. Amennyiben a korábban esedékes és megfizetett 2025. évi előlegek összege több, mint a 2025-ös évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. 

Reklámadó újratöltve 

2026. július 1-jétől visszatér a reklámadó. A reklámadó-kötelezettségek esetleges megsértése esetén súlyos szankciókkal kell számolni. Bejelentési, illetve nyilatkozattételi kötelezettség ismételt elmulasztása esetén a bírság elérheti akár a tízmillió forintot, bevallási kötelezettség elmulasztása esetén pedig az adóhatóság adóellenőrzést indíthat, és a fizetendő adó összegét becsléssel állapíthatja meg. Így fokozott figyelmet kell fordítani a jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésnek. 

Emelkedő bankadó, csökkenő kedvezmény 

A hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat érintő különadó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot el nem érő része után 10%-ra nő, a limitet meghaladó részre vonatkozóan pedig 30% különadót kell fizetniük a kötelezetteknek. A forintban denominált (nem lakossági) állampapír-állomány növelésére vonatkozó kedvezmény a 2026-os adóévre is alkalmazható lesz, a korábbihoz képest csökkenő mértékben (30%).  

Kkv-kat érintő változások 

Növekvő alanyi áfamentességi értékhatár 

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében a második 2025-ös őszi adócsomag az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatárát három lépcsőben emeli meg:

• 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió,
• 2027. január 1-jétől 22 millió,
• 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő. 

Átalányadózók kedvezménye: több megtakarítás a kisvállalkozóknak

A 2026-tól életbe lépő új szabályok szerint az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik:

• először 45%-ra, majd
• 2027-től 50%-ra. 

Szocho és adminisztrációs könnyítések egyéni és társas vállalkozóknak  

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg a 112,5%-os szorzóval eltér a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszűnik a 112,5%-os szorzó, vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja – egyezően a tb-járulékkal – legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100%-a lesz. Társas vállalkozó esetében ez a változás a KIVA alapját is kedvezően érintheti.

A második 2025-ös adócsomag további módosítása, hogy 2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket bevallaniuk. 

Jövedéki adó 

Elhalasztott valorizáció 

Az új adómódosítások fél évvel – 2026. július 1-jéig – elhalasztják az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékeinek 2026. évi valorizációját, aminek következtében több idő áll rendelkezésre a piaci környezethez való alkalmazkodáshoz. 

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a második 2025-ös őszi adócsomag legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A második 2025-ös őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A fontosabb határidőket a következő táblázatban foglaltuk össze.

Adózási naptár (2025. november – 2025. december)

Az összefoglaló táblázaton kívül a következő határidőkre kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet:

• 2025. november 20: QDMTT (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) előleg bevallása és megfizetése a 2024-es adóévre
• 2025. december 31. Transfer pricing – Country-by-Country Report (CbCR) benyújtása
• 2025. december 31. Master File dokumentum elkészítése
• Helyi adók (pl. iparűzési adó, telekadó): ezekre vonatkozó határidők önkormányzatonként változhatnak — érdemes az adott település adónaptárát is megnézni. Az önkormányzati adónaptárban szerepelhetnek helyi adóbejelentések, változásokra vonatkozó határidők.

Természetesen a fentieken kívül még előfordulhatnak határidők, amelyek egyedi esetekre vonatkozhatnak.

Cikkünkben igyekeztünk alaposan összeszedni a 2025. év végi jelentősebb határidőket. Ha kérdése van az itt megadott határidőkkel kapcsolatban vagy segítségre lenne szükséges azok betartásában, illetve egyedi határidőt kell betartania, amely esetleg nem szerepel a fenti listában, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post Év végi határidők az adózásban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

• az adminisztrációs terhek csökkentése,
• a jogszabályi feltételek pontosítása és
• a nemzetközi jogforrások iránymutatásainak implementálása.

Cikkünkben a legfontosabb módosításokat foglaltuk össze.

Általános forgalmi adó

Csoportos áfaalanyok

• Áfacsoportok létrehozása: A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az áfacsoportok létrehozásának folyamatát. A továbbiakban elegendő lenne a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nyilvántartási rendszere képes egyértelműen elkülöníteni a belső és külső kapcsolatok tranzakcióit, így ennek bemutatása többé nem volna szükségszerű.

• Áfacsoport képviselője: Az áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, amennyiben a csoport egy 15 napos határidőn belül nem jelöl ki és jelent be új képviselőt, úgy a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelölné ki ezen szerepkörre. A csoportképviselő ilyen minősége megszűnne, amennyiben felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerülne.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A javaslat alapján az áfabevallás összesítő jelentésében kötelező lesz feltüntetni számlaszinten a levonásra kerülő áfa tényleges összegét, nem csak az adóalapot és az áthárított áfát. Ezen rendelkezés érvényes lenne a főlapokra, a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is. A módosítás 2026 júliusától lépne életbe.

Áfakulcs-változás

2026. január 1-jétől az eddigi 27%-ról 5%-ra csökkenne a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.

Globális minimumadó

• Új fogalmak: Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség alkalmazásával összefüggésben bevezetésre kerülnének az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló, illetőleg az egyszerűsített tényleges adómérték fogalmak.

• Átmeneti adókulcsok pontosítása: A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés vonatkozásában pontosításra kerülne, hogy melyik évben melyik átmeneti adókulcsot kell megfizetni.

Személyi jövedelemadó

Több gyermeket nevelő anyák

A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az adóelőleg nyilatkozattételi folyamatot is a több gyermeket nevelő anyák kedvezménye kapcsán.

• Nem kell külön nyilatkozat: 2026. január 1-jétől a háromgyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelölhetnék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Ezzel a lehetőséggel a fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák is élhetnek majd.

• Folytatólagosság: Az érintett édesanya továbbá nyilatkozhat a munkáltatója felé arról, hogy nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak tekintse. Ez a nyilatkozat az új nyilatkozattételig érvényes lenne.

• Két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség: Ez négy év alatt, 2029-ig kerül bevezetésre lépcsőzetesen az életkor függvényében.

Kriptoügyletek

Kriptoügyletek esetében az adókiegyenlítésre vonatkozó időbeli korlát megszűnne. Így nem csak a megelőző két év, hanem korábbi, adókiegyenlítésben ezidáig még nem szereplő veszteség is elszámolható lenne a tárgyév ügyleti nyereségével szemben. Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartást kell majd vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható az adókiegyenlítés során még nem érvényesített veszteség összege. Ez a lehetőség már a 2025-re vonatkozó szja-bevallásban megnyílna, ám feltétel, hogy a két évnél régebbi veszteséget a korábbi évek bevallásaiban fel kellett tüntetni.

Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén

Az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetében a bank által méltányosságból megtérített összeg adómentes jövedelemnek minősülne. Az adómentesség a kár összegét meg nem haladó térítés összege esetén alkalmazható, az ezt meghaladó összeg esetében az általános szabályok érvényesek. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követő napon lépne életbe.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

2026. január 1-jétől bevezetésre kerülne a tartós megbízási jogviszony. Ebben a jogviszonyban a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni. A megbízási jogviszony tartós jellegét a megbízó bejelentheti, ezzel biztosítva a biztosítási jogviszony folyamatos fennállását a jogviszony végéig, valamint az utólagos adminisztráció csökkentését.

Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartási rendszer

A 2025-ös őszi adócsomag értelmében egy komplex informatikai rendszer kialakítása segítene a magánszemélyeknek abban, hogy az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékkifizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen elérjék, ezzel segítve az ügyintézési folyamatokat.

Számvitel

A törvényjavaslat pontosítja kapcsolt felek azon egymás közötti ügyleteit, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg. A pontosítás lehetővé tenné, hogy az adózók a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően – az utólagos számviteli árkiigazítás esetében – a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassanak számviteli elszámolásukban. A módosítást a 2025-ös őszi adócsomag szerint a 2026-ban induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025-re történő alkalmazását is.

Társasági adó

Látvány-csapatsportok támogatása

A 2025-ös őszi adócsomag pontosítja a látvány-csapatsportok esetében a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit, különösen ingyenes átadás esetén.

K+F tevékenység adókedvezménye

• Adókedvezmény felső korlátja: A törvényalkotó a javaslat értelmében a kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az MTA-val közösen végzett K+F projektek esetén az adókedvezmény maximumát is a K+F költségek 10%-ában határozná meg, 500 millió forintos éves felső korlát mellett. A javaslat várhatóan a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

• Időbeli korlát: Változik a K+F kedvezmény választásának időbeli korlátja is: az adózó az adókedvezmény-érvényesítés módját ezentúl már az első választott adóévet követő ötödik évtől módosíthatja, a korábbi hatodik év helyett.

KIVA

A 2025-ös őszi adócsomag 2026. január 1-jétől kivenné az elektronikus pénzeszközöket a pénztár fogalmából, így ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap-módosító tételek meghatározásánál.

Illeték

• Kölcsön elengedése: A kölcsön tulajdonos által történő elengedése illetékmentessé válna. Kivétel ez alól, ha a végelszámolás nem a cégbírósági törléssel zárul. Ez utóbbi esetben késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az illeték összegét.

• Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztenék a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.

• Lízingbevevői jog:2025. január 1-jétől nem csak a pénzügyi lízingbeadás tényét lehet feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, hanem a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó jog (lízingbevevői jog) is bejegyezhető. A lehetőségről jelenleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezik, a 2025-ös őszi adócsomag azonban átültetné ezt a változást az illetékről szóló törvénybe is.

Helyi adók

• Lízingbevevői jog: Az illetéktörvény mellett 2026. január 1-jétől a helyi adókról szóló törvény is beemelné a lízingbevevői jogot, továbbá a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba.

• Települési adó: A 2025-ös őszi adócsomag értelmében az önkormányzatok nem vethetnének ki települési adót erdőre és kapcsolódó vagyoni értékűjogokra sem.

Adóigazgatási rendtartás

A 2025-ös őszi adócsomag bevezetné adóügyekben az automatikus döntéshozatalt, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság automatikusan döntsön, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös őszi adócsomag tervezet legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A 2025-ös őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

ITR World Tax 2026

2025. október közepén publikálta a világ legkeresettebb adótanácsadó cégeinek és szakembereinek aktuális besorolását az ITR (International Tax Review). Az ITR World Tax 2026 három kategóriában is Tier 2-ben, azaz Magyarország kiváló cégei között szerepelteti a WTS Klientet:

• Társasági adó: Tier 2
• Közvetett adó: Tier 2
• Transzferár: Tier 2

ITR World Tax Leaders 2026

A világ legjobb adószakembereinek országonkénti rangsorában, az ITR World Tax Leaders 2026-ban a tavalyihoz hasonlóan, idén is öt tanácsadónk szerepel.

• Kiss Réka, a WTS Klient igazgatója társasági adó kategóriában kapott „Highly regarded” minősítést
• Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere közvetett adó kategóriában kapott „Highly regarded” minősítést
• Szadai András, a WTS Klient adótanácsadás üzletágát vezető partnere közvetett adó kategóriában kapott „Highly regarded” minősítést
• László Tamás, a WTS Klient igazgatója közvetett adó kategóriában kapott „Rising star” címet
• Cseri Zoltán, a WTS Klient senior managere közvetett adó kategóriában kapott „Rising star” címet

A minősítés szerint Gyányi Tamás és Szadai András Magyarország kilenc legkiválóbb közvetett adó tanácsadója közé tartozik, Kiss Réka pedig az ország négy legjobb társasági adószakértőjének egyike. László Tamás és Cseri Zoltán idén harmadszorra kerültek be World Tax Leaders „feltörekvő csillagai” közé. Magyarországon összesen nyolc fiatal szakember kapta ezt a címet idén.

Ismerje meg a WTS Klient elismert adótanácsadóit!

Kiss Réka adótanácsadói pályafutása a Noerr Magyarországnál indult, mielőtt a WTS Klient csapatának tagja lett, ahol jelenleg adóigazgatói pozíciót tölt be. Egy évet töltött a WTS Németország müncheni irodájának áfa részlegén. Fő szakterülete a külföldi munkavállalók nemzetközi adózása, az adóhatósági ellenőrzések támogatása és az átvilágítás, főképp cégátalakulások előtt.

Gyányi Tamás a Big4-nál töltött évek után 2004-ben csatlakozott a Klienthez, a nevéhez köthető a cég adótanácsadó részlegének létrehozása, ami azóta a WTS Klient egyik legerősebb bástyája lett. 2014-ben a cég adópartnerének, majd 2022 márciusában az adótanácsadási és a bérszámfejtési, illetve később a HR szolgáltatások üzletágak senior partnerének választották. Az ITR World Tax Leaders 2026 „Highly regarded” minősítése a 10. ilyen elismerése, vagyis 2017 óta minden évben kiérdemelte ezt a címet.

Szadai András főiskolai tanulmányai után 2006-ban, gyakornokként kezdett a Klient adócsapatánál, közben két évig Londonban dolgozott adótanácsadóként, illetve 4 hónapig a müncheni WTS transzferár-csoportjában is szerzett tapasztalatot. 2022 óta partnerként vezeti a WTS Klient adótanácsadási üzletágát.

László Tamás közgazdász, adótanácsadó és okleveles általános forgalmi adó szakértő. Elsősorban nemzetközi cégek áfa-ügyeivel, adóképviseletével foglalkozik, adó- és transzferár-tanácsadás, áfaregisztráció, adóellenőrzés, adótervezés és átvilágítás során számíthatnak rá az ügyfelek, és szakértője a digitális adózással kapcsolatos megoldásoknak és azok fejlesztésének.

Cseri Zoltán a WTS Klientnél kezdte szakmai pályafutását gyakornokként. Adótanácsadó, okleveles áfaszakértő, minősített transzferár-szakértő, továbbá környezetvédelmi termékdíj ügyintéző, így a fő szakterületei közé tartozik az áfa-, transzferár- és expatok adózásával kapcsolatos tanácsadás mellett a környezetvédelmi termékdíj, illetve EPR-tanácsadás is.

The post Tier 2-es a WTS Klient az ITR World Tax 2026 rangsorban appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.