• az adminisztrációs terhek csökkentése,
• a jogszabályi feltételek pontosítása és
• a nemzetközi jogforrások iránymutatásainak implementálása.

Cikkünkben a legfontosabb módosításokat foglaltuk össze.

Általános forgalmi adó

Csoportos áfaalanyok

• Áfacsoportok létrehozása: A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az áfacsoportok létrehozásának folyamatát. A továbbiakban elegendő lenne a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nyilvántartási rendszere képes egyértelműen elkülöníteni a belső és külső kapcsolatok tranzakcióit, így ennek bemutatása többé nem volna szükségszerű.

• Áfacsoport képviselője: Az áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, amennyiben a csoport egy 15 napos határidőn belül nem jelöl ki és jelent be új képviselőt, úgy a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelölné ki ezen szerepkörre. A csoportképviselő ilyen minősége megszűnne, amennyiben felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerülne.

Adatszolgáltatási kötelezettség

A javaslat alapján az áfabevallás összesítő jelentésében kötelező lesz feltüntetni számlaszinten a levonásra kerülő áfa tényleges összegét, nem csak az adóalapot és az áthárított áfát. Ezen rendelkezés érvényes lenne a főlapokra, a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is. A módosítás 2026 júliusától lépne életbe.

Áfakulcs-változás

2026. január 1-jétől az eddigi 27%-ról 5%-ra csökkenne a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.

Globális minimumadó

• Új fogalmak: Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség alkalmazásával összefüggésben bevezetésre kerülnének az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló, illetőleg az egyszerűsített tényleges adómérték fogalmak.

• Átmeneti adókulcsok pontosítása: A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés vonatkozásában pontosításra kerülne, hogy melyik évben melyik átmeneti adókulcsot kell megfizetni.

Személyi jövedelemadó

Több gyermeket nevelő anyák

A 2025-ös őszi adócsomag egyszerűsítené az adóelőleg nyilatkozattételi folyamatot is a több gyermeket nevelő anyák kedvezménye kapcsán.

• Nem kell külön nyilatkozat: 2026. január 1-jétől a háromgyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelölhetnék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Ezzel a lehetőséggel a fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák is élhetnek majd.

• Folytatólagosság: Az érintett édesanya továbbá nyilatkozhat a munkáltatója felé arról, hogy nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg nyilatkozatnak tekintse. Ez a nyilatkozat az új nyilatkozattételig érvényes lenne.

• Két gyermeket nevelő vagy felnevelt édesanyákra vonatkozó adómentesség: Ez négy év alatt, 2029-ig kerül bevezetésre lépcsőzetesen az életkor függvényében.

Kriptoügyletek

Kriptoügyletek esetében az adókiegyenlítésre vonatkozó időbeli korlát megszűnne. Így nem csak a megelőző két év, hanem korábbi, adókiegyenlítésben ezidáig még nem szereplő veszteség is elszámolható lenne a tárgyév ügyleti nyereségével szemben. Az adókiegyenlítés elszámolásához olyan nyilvántartást kell majd vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható az adókiegyenlítés során még nem érvényesített veszteség összege. Ez a lehetőség már a 2025-re vonatkozó szja-bevallásban megnyílna, ám feltétel, hogy a két évnél régebbi veszteséget a korábbi évek bevallásaiban fel kellett tüntetni.

Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén

Az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetében a bank által méltányosságból megtérített összeg adómentes jövedelemnek minősülne. Az adómentesség a kár összegét meg nem haladó térítés összege esetén alkalmazható, az ezt meghaladó összeg esetében az általános szabályok érvényesek. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követő napon lépne életbe.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

2026. január 1-jétől bevezetésre kerülne a tartós megbízási jogviszony. Ebben a jogviszonyban a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a megbízási díj, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni. A megbízási jogviszony tartós jellegét a megbízó bejelentheti, ezzel biztosítva a biztosítási jogviszony folyamatos fennállását a jogviszony végéig, valamint az utólagos adminisztráció csökkentését.

Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartási rendszer

A 2025-ös őszi adócsomag értelmében egy komplex informatikai rendszer kialakítása segítene a magánszemélyeknek abban, hogy az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékkifizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen elérjék, ezzel segítve az ügyintézési folyamatokat.

Számvitel

A törvényjavaslat pontosítja kapcsolt felek azon egymás közötti ügyleteit, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg. A pontosítás lehetővé tenné, hogy az adózók a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően – az utólagos számviteli árkiigazítás esetében – a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassanak számviteli elszámolásukban. A módosítást a 2025-ös őszi adócsomag szerint a 2026-ban induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025-re történő alkalmazását is.

Társasági adó

Látvány-csapatsportok támogatása

A 2025-ös őszi adócsomag pontosítja a látvány-csapatsportok esetében a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit, különösen ingyenes átadás esetén.

K+F tevékenység adókedvezménye

• Adókedvezmény felső korlátja: A törvényalkotó a javaslat értelmében a kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az MTA-val közösen végzett K+F projektek esetén az adókedvezmény maximumát is a K+F költségek 10%-ában határozná meg, 500 millió forintos éves felső korlát mellett. A javaslat várhatóan a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

• Időbeli korlát: Változik a K+F kedvezmény választásának időbeli korlátja is: az adózó az adókedvezmény-érvényesítés módját ezentúl már az első választott adóévet követő ötödik évtől módosíthatja, a korábbi hatodik év helyett.

KIVA

A 2025-ös őszi adócsomag 2026. január 1-jétől kivenné az elektronikus pénzeszközöket a pénztár fogalmából, így ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap-módosító tételek meghatározásánál.

Illeték

• Kölcsön elengedése: A kölcsön tulajdonos által történő elengedése illetékmentessé válna. Kivétel ez alól, ha a végelszámolás nem a cégbírósági törléssel zárul. Ez utóbbi esetben késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az illeték összegét.

• Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztenék a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.

• Lízingbevevői jog:2025. január 1-jétől nem csak a pénzügyi lízingbeadás tényét lehet feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, hanem a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó jog (lízingbevevői jog) is bejegyezhető. A lehetőségről jelenleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezik, a 2025-ös őszi adócsomag azonban átültetné ezt a változást az illetékről szóló törvénybe is.

Helyi adók

• Lízingbevevői jog: Az illetéktörvény mellett 2026. január 1-jétől a helyi adókról szóló törvény is beemelné a lízingbevevői jogot, továbbá a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba.

• Települési adó: A 2025-ös őszi adócsomag értelmében az önkormányzatok nem vethetnének ki települési adót erdőre és kapcsolódó vagyoni értékűjogokra sem.

Adóigazgatási rendtartás

A 2025-ös őszi adócsomag bevezetné adóügyekben az automatikus döntéshozatalt, amely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság automatikusan döntsön, ha minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2025-ös őszi adócsomag tervezet legfontosabb, vállalati döntéshozókat érintő elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

The post A 2025-ös őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Inflációkövető adók

A benyújtott törvényjavaslat szerint a törvényhozó több adónemnél is a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó és a KSH által közzétett fogyasztóiár-index-szel korrigált adómértéket vezetne be.

2025-től minden évben az infláció mértékével emelkednének az alkoholok és az energiatermékek közül az üzemanyagok jövedéki adómértékei, a gépjárműadó, a regisztrációs adó, valamint a gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő illeték mértéke is.

2026-tól alkalmazandó a valorizációs adóemelés az energiatermékek közül a fűtőanyagok jövedéki adójára, a dohánytermékek jövedéki adójára és a cégautóadóra is. Ezek a változások azért csak 2026-tól lépnek életbe, mert a 2025-re vonatkozó, forintban meghatározott adómértékek a vonatkozó törvényben frissítésre kerülnének.

A 2024-es őszi adócsomag javaslatai alapján az adóhatóság az aktuális adómértékekről szóló tájékoztatóját a honlapján teszi közzé a tárgyévet megelőző év október 31-ig. Az érintett adónemeknél első ízben 2024. december 15. lenne a határidő a 2025-re vonatkozó valorizált adómértékek esetén.

A cégautóadó mértéke 2025-től

A 2024-es őszi adócsomag a cégautóadó havi mértékét 2025. január 1-jétől az alábbi táblázat szerint állapítja meg (forintban), és ezekre az értékekre valorizációs mechanizmust vezetne be a 2025-öt követő évekre.

Új lakások 5%-os áfája 

A javaslat két évvel meghosszabbítaná az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható maradna az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs.

Személyi jövedelemadó

A 2024-es őszi adócsomag pontosítja a jövedelemszerzés helyét kamatok esetében, valamint a bevételszerzés időpontját igénybe vett szolgáltatások esetében. A személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás azonban a családi kedvezmény mértékének növekedése. Ezt az emelést a kormány két lépésben, 2025. július 1-jétől, illetve 2026. január 1-jétől kívánja végrehajtani:

• egy eltartott esetén 2025. júliustól 100 000, 2026-tól 133 340 forint,
• két eltartott esetén 2025. júliustól 200 000, 2026-tól 266 660 forint,
• három és minden további eltartott esetén 2025. júliustól 330 000, 2026-tól pedig 440 000 forint

lenne érvényesíthető kedvezményezett eltartottanként havonta.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek tételes átalányadózást választhatnak legfeljebb három ingatlanra vonatkozóan, amennyiben azok a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek (jelenleg nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésűnek) minősülnek.

A benyújtott törvényjavaslat szerint azokon a településeken, amelyeken a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, 150 000 forintra nőne a szobánként fizetendő adó éves összege (38 400 forint maradna az éves adó összege más településeken). Az állami adóhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ig kell megtenni.

A tervezet egyes meghatározott juttatásnak minősíti a szakszervezeti üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás minimálbért meghaladó részét.

A törvényjavaslat elfogadása esetén bővülne a SZÉP-kártya felhasználhatóságának köre. Ezalapján a SZÉP-kártya támogatás 2025-ben lakásfelújításra is felhasználható.

Az állatkertek látogatószámának növelése érdekében az állatkerti belépőjegy bekerül az adómentesen nyújtható juttatások körébe – a minimálbért meg nem haladó értékben.

Adómentessé válik az a szolgáltatás is, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény (pl. az irodaházban lévő konditerem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.

Társasági adó

A 2024-es őszi adócsomag kiegészíti a Tao. törvény adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó bekezdését. A tervezet szerint, ha az adózó egy külföldi jogi személyben részesedéssel rendelkezik, akkor a kifizetésre alapvetően nem alkalmazhatja a Tao. törvény szerinti költség, ráfordítás figyelembevételére, adózás előtti eredmény csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket. Abban az esetben azonban, ha a költségek és ráfordítások elszámolása az ugyanazon tényállásra eltérő jogszabályokat alkalmazó államok társasági adójára vonatkozó adójogszabályok alapján történik, akkor elszámolhatóvá válik.  

A javaslat egyéb Tao. törvény módosítást is tartalmaz: a társasági adó alapjában a törvény erejénél fogva elismertnek minősülnek egyes látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások, ha teljesülnek a rendelkezésben foglalt feltételek.

Globális minimumadó

A 2024-es őszi adócsomag kiegészítené a globális minimum adóról szóló törvényt az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet, valamint a UTPR százalékos arány számítására vonatkozó képletekkel.

Mind az egyszerűsített adómérték, mind pedig az adómentesség meghatározásakor az eddigi társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés helyett az országonkénti jelentést kell majd alapul venni.

A benyújtott javaslat szerint a kiegészítő adó fizetésére kötelezett társaságoknak adóelőleget kellene fizetniük már a 2024-ben kezdődő adóévükre vonatkozóan. A kiegészítőadó-előleg az adóévre várható kiegészítő adó összege lenne, és azt az adóév utolsó napját követő év 11. hónapjának 20. napjáig kellene bevallani és megfizetni (vagyis, ahol az adóév megegyezik a naptári évvel, első alkalommal 2025. novemberben).

Szociális hozzájárulási adó

A munkaerőpiacra lépő személy után igénybe vehető adókedvezmény vonatkozásában az eredeti szabályozás szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 nap munkaviszony számított bele. A 2024-es őszi adócsomag elfogadásával ez az időkeret 365 napra nő. A kedvezményt jelenleg a foglalkoztatás első két évében, majd a harmadik évben csökkentett mértékben lehet érvényesíteni, a törvénymódosítás után azonban csak az első évben érvényesíthető teljes összegben, ezt követően további hat hónapig csökkentett (50%-os) mértékben. 

A javaslat módosítaná továbbá a szakirányú oktatás adókedvezményének szabályait: az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon tanuló tekintetében, aki a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.

Az adózás rendjéről szóló törvény

A törvénymódosítás értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe pénzforgalmi számla nyitására lesz kötelezett.

A törvénytervezetbe bekerült az adóhatóság által kezdeményezett adategyeztetési eljárás, mint esetleges opció a kockázatelemzési eljárást követő intézkedések esetében feltárt kockázat megszüntetése érdekében. Ha hiányosságot vagy eltérést észlel az adózó által nyújtott adatszolgáltatásokban, a NAV az adategyeztetési eljárás keretében felhívja az adózót a hiányosságok tisztázására. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül elvégezni az adategyeztetést egy elektronikus felületen. Az állami adó- és vámhatóság biztosítja az adategyeztetéshez szükséges adatokat az adózó számára, beleértve a másik adózó által megadott adatokat is. 

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény

A 2024-es őszi adócsomag szerint a NAV jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizheti majd, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek. Ezen felül vizsgálhatja a nyilvántartásra vonatkozó iratmegőrzési kötelezettséget is. Az ellenőrzés keretében a hatóság feladata, hogy megállapítsa az adózó nyilvántartásában szereplő adatok, tények és körülmények valóságtartalmát, valamint ezek hitelességét. A jogkövetési vizsgálat határideje 60 napra emelkedik, amennyiben az adóhatóság a vizsgálatot a fenti kiegészítésre hivatkozva végzi el. 

Az extraprofit adókról szóló rendelet 

A törvénymódosítás alapján hatályát veszti az extraprofit adókról szóló rendelet azon bekezdése, amely a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénytől való eltérés szabályait, valamint a kiskereskedelmi adó gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozó megemelt mértékét tartalmazza.

A pénzügyi tranzakciós illetéket érintő módosító javaslat a 2024-es nyári adóváltozások során bevezetett vészhelyzeti kormányrendelet előírásait emelné törvényi szintre (pl. 20 000 forintra megemelt illetékfizetési felső határ,  kiegészítő tranzakciós illeték fizetési kötelezettség bizonyos pénznemek közötti átváltást – konverziót – tartalmazó fizetési művelet végrehajtása esetében).

A számviteli törvény módosítása 

A 2024-es őszi adócsomag felemelné az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait, így várhatóan tágabb társasági kör élhet ezzel a lehetőséggel. A konszolidált beszámolót a tervezet magasabb értékhatárhoz köti. Csökken a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre, a korábbi 300 milliós és 50 fős értékhatár helyett a módosítások 600 milliós értékhatárhoz kötik a könyvvizsgálati kötelezettséget.

A fenntarthatósági jelentés részletszabályai is bekerültek a törvénytervezetbe.

Kiskereskedelmi adó

A 2024-es őszi adócsomag 2025. január 1-jétől kibővítené az adóalanyok körét azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lenne az adóalany. A platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válna. Ugyanakkor amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tenne eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő lenne kötelezett.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a 2024-es őszi adócsomag tervezetének legfontosabb elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post A 2024-es őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Személyi jövedelemadó

A 2023-as őszi adócsomag részét képezik az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatti módosítások, amelyek alapvetően a személyi jövedelemadó következő területeit érintik:

• Továbbra is ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülhet egy ügylet, ha azt egy USÁ-ban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével kötötték. Ennek eredményeként továbbra is fennáll a lehetőség az ún. adókiegyenlítés alkalmazására, amely lehetővé teszi egy adott évben keletkező veszteség későbbi adóévekben keletkező nyereséggel történő szembeállítását.

• Az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.

• A külföldön megfizetett adó (forrásadó) magyar adókötelezettségbe történő beszámítása is változik a 2023-as őszi adócsomag értelmében. Az amerikai gyakorlathoz hasonlóan nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, ahol a jövedelemszerzés helye belföld. Ennek megfelelően, a törvényjavaslat a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében ugyanakkor nem.

• A javaslat szerint a november 16-tól életbe lépő kormányrendeleti szintű rendelkezésekhez hasonlóan a nem pénzben kapott juttatások közül adómentessé válik a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül – a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény szerint – a forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.

A 2023-as őszi adócsomag haviról negyedévesre módosítja a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások biztosításával összefüggő adókötelezettség teljesítését.

A tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén fennálló bemeneti adóztatás helyett a 2023-as őszi adócsomag kimeneti adóztatást vezet be azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, magánalapítványi vagyon induló tőkéjének értéke terhére történik bevétel juttatása a kedvezményezett részére, és a bevétel juttatását megelőző öt éven belül – a kezelt vagyon, alapítványi vagyon juttatása érdekében – vagyonátadás történt, és ezen a vagyonjuttatáson a juttatott vagyonelemeket felértékelték (ún. eszközérték növekmény keletkezett).

A törvényalkotó az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatását 2025. január 1-jétől kezdődően megszüntetné, és egy jelentősen egyszerűbb költségelszámolási módszerre épülő rendszert vezetne be.

Új szabály lesz az ún. induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó adómentesség. Az induló vállalkozás a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. Az induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen szerzett tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény) nem minősül (adóköteles) bevételnek, ha juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, illetve megszerzett részesedés esetén a szerzést, jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább három évig nem kerül értékesítésre.

Társasági adó 

A 2023-as őszi adócsomag megemeli az Európai Bizottság engedélyéhez nem kötötten igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény mértékét. Így a mostani 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó elszámolható beruházási érték 110 millió euróra növekszik.

A 2023-as őszi adócsomag átalakítja az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményének eddigi rendszerét. Az adókedvezmény mértéke is változik. Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint az elszámolható költségek 30-65%-a (de legfeljebb projektenként 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, a javaslat pedig már az elszámolható költségek 15-35%-át, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget határoz meg az adókedvezmény felső határaként.

A globális minimumadóra vonatkozó EU irányelv magyarországi átültetése kapcsán, az adózóknak lehetősége lenne a részesedéseiket, amelyeknek bejelentését eddig elmulasztották, bejelentett részesedésként nyilvántartásba venni. Az adózó 2023. december 31. előtt bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését 2024. február 28-ig utólag bejelentheti az adóhatóságnak. Az ilyen formában bejelentett részesedések a 2023-as adóévtől kezdődően bejelentett részesedésnek minősülnek. A részesedéssel kapcsolatosan a 2023-as adóévet megelőzően az adóalap terhére és javára elszámolt összegre vonatkozóan az adózó a 2023. évi társasági adóalapját egy összegben úgy módosítja, mintha a részesedés a szerzéstől kezdődően bejelentett részesedés lett volna.

Szintén a globális minimumadóra vonatkozó magyarországi szabályozás kapcsán vezet be a 2023-as őszi adócsomag egy új, kutatás-fejlesztésre vonatkozó adókedvezményt. Az új adókedvezmény nem a társasági adóban és a helyi iparűzési adóban már jelenleg is hatályos K+F adóalap-kedvezmény mellett, hanem azok helyett, az adózó erre irányuló választása esetén érhető el. Az új K+F adókedvezmény mértéke a törvényjavaslat szerint, főszabályként, az elszámolható költségek 10%-a azzal a kikötéssel, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként és projektenként az 55/35/25 millió eurónak megfelelő forintösszeget attól függően, hogy alapkutatásról, alkalmazott (ipari) kutatásról vagy kísérleti fejlesztésről van szó. A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 20 millió forintot meg nem haladó összegéig az elszámolható költség 30%-a. Az új K+F adókedvezmény egyik részletszabálya biztosítja, hogy az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben adócsökkentésként fel nem használt adókedvezményre vonatkozóan az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult.

Általános forgalmi adó

Az e-áfa rendszer 2024. január 1-jétől történő bevetése lehetővé teszi, hogy az eddigi hagyományos áfabevallás benyújtása mellett az adózók az e-áfa felületen is teljesíthessék bevallási kötelezettségüket. A felületen lehetőség lesz a bevallási tervezet jóváhagyására, kiegészítésére, módosítására, akár a NAV által összeállított adatokból, akár a gépi interfészes megoldással továbbított adatokból. A szabályozás értelmében az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának (több bevallás beadása esetén). Önellenőrzést ezután nyomtatványon vagy az elektronikus felületen is beadhatunk. Az elektronikus felület a már ismert elektronikus azonosítási szolgáltatás útján érhető el, és más hasonló felületekről ismert másodlagos felhasználó jogosultságok is oszthatóak lesznek majd. Fontos változás, hogy az e-áfa rendszer használóinak ezentúl nem szükséges adatot szolgáltatniuk a levonható adóról.

Az építési-szerelési szolgáltatás fordított áfás kezeléséhez szükséges nyilatkozat nyújtásának rendje is változik, életszerűbbé válik. 2024. január 1-jétől, ha a szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik az engedély, akkor ezentúl ő nyilatkozik a megrendelőnek erről.

Az adócsalások visszaszorítása érdekében szűkebb lesz azoknak az eseteknek a köre, ahol a közvetett vámjogi képviselő lesz jogosult levonni a megbízó helyett a termékimporthoz kapcsolódó áfát.

Az 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális élelmiszerek, valamint anyatej-helyettesítő tápszerek tekintetében a besorolások pontosításra kerülnek.

2025. január 1-jétől lehetővé válik, hogy EU-s székhellyel rendelkező áfaalanyok belföldön (például a telephelyük) alanyi adómentességet válasszanak, ugyanakkor ez a lehetőség nem adott harmadik országban székhellyel rendelkező adóalany belföldi telephelye számára. Belföldi adóalanyok számára is megnyílna ez a lehetőség, az EU-n belüli, más tagállami ügyleteikre tekintettel.

Az Élelmiszerkönyv szerinti desszert jellegű sajtkészítmények 2024. január 1-jétől egységesen 18%-os áfakulcs alá kerülnek (pl. Túró Rudi). 

Kisvállalati adó 

Meghatározott esetekben lehetővé válik a kisvállalati adóalanyiság megtartása egyesülés, szétválás esetén is, amelyre a hatályos rendelkezések nem biztosítanak lehetőséget. 

Jövedéki adó 

A 2023-as őszi adócsomag alapján a kereskedelmi gázolaj beszerzéséhez kapcsolódó adó-visszaigénylés összege a literenkénti 3,5 forintról 10 forintra, illetve 13,5 forintról 20 forintra emelkedik (ún. közlekedéshez kapcsolódó adó-visszaigénylés). 

Közművezetékek adója 

A 2023-as őszi adócsomag 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adójának hatálya alól a hírközlési vezetékeket, ennek keretében hatályon kívül helyezi a hírközlési vezetékekre vonatkozó szabályokat. A javaslat továbbá 2025. január 1-jétől hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló, teljes 2012. évi CLXVIII. törvényt.

Reklámadó

A 2023-as őszi adócsomag 2024. december 31-ig meghosszabbítja a jelenleg hatályos 0%-os adómértéket.

Kiskereskedelmi adó

A 2023-as őszi adócsomag törvényi szintre emeli a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott arányosítási szabályt, amely szerint, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, az adóalanynak a tört adóévi adóalapját évesíteni kell, majd erre az adóalapra kell kiszámítani a mértéktábla szerinti sávok alkalmazásával az érvényesített adóösszeget. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

Szociális hozzájárulási adó 

A 2023-as őszi adócsomag az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat is módosítja. Ezek alapvetően 2025. január 1-jén lépnek majd hatályba.

• Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik, és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával. Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani, és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, a negyedéves bevallási kötelezettség azonban megszűnik.

• Az egyéni vállalkozók adózásának átalakítása keretében kivezetésre kerül a vállalkozói kivét, így a vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az szja-köteles vállalkozói jövedelem lesz, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékalapja pedig változatlanul az átalányban megállapított jövedelem.

• Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5%-os szorzó is megszűnik. Minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen legalább a minimálbér után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.

• A 2023-as őszi adócsomag bevezeti a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezmény Az adókedvezményt a tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók vehetik igénybe a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13%-os adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben.

Társadalombiztosítási járulék

A vállalkozói kivét kivezetése, illetve a járulékszabályozás egyszerűsítésére tett vállalások miatt jelentősen átalakulnak az egyéni vállalkozók járulékfizetési szabályai 2025. január 1-jétől. A jelenlegi, a vállalkozó által elért jövedelmen (vállalkozói kivéten, illetve átalányban megállapított jövedelmen) alapuló járulékmegállapítási módszer helyett egy diktált járulékalap kerül bevezetésre. A diktált járulékalap mind a vállalkozói jövedelemadózást, mint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók esetében egységesen a tárgyhavi minimálbér. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – bevezetésre kerül a választott járulékalap intézménye: a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a magasabb társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb járulékalapot választhat.

Az egyéni vállalkozók tekintetében bevezetett diktált (vagy választott) járulékalap jelentősen leegyszerűsíti a járulékmegállapítás jelenlegi rendszerét, így lehetővé válik – az éves személyi jövedelemadó bevalláshoz hasonlóan – a havi (negyedéves) járulékbevallás adóhatóság általi kiajánlásának a bevezetése 2025. január 1-jétől. Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a tárgynegyedévet követő hó első napjáig elkészíti a negyedéves bevallási tervezetet, amelyet az egyéni vállalkozónak a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig van lehetősége kiegészíteni, illetve javítani. A tervezet a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettséget havi bontásban tartalmazza. Az egyéni vállalkozónak arra is van lehetősége, hogy a bevallási határidőig saját maga elkészítse a bevallását. Ha az adózó a bevallási tervezet adatait a negyedévet követő hó 12. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, vagy nem nyújt be bevallást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és a tervezet az adózó által elfogadott bevallásnak minősül, mely alapján az állami adó- és vámhatóság előírja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget.

Háztartási munka 

A 2023-as őszi adócsomag értelmében megszűnik a háztartási alkalmazottakra vonatkozó 1000 forintos regisztrációs díjfizetési kötelezettség.

Új mulasztási bírságtétel 

Új tételként jelenik meg, hogy a NAV a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti

• bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,
• bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint

mulasztási bírságot szabhat ki.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni az október 31-én beterjesztett 2023-as őszi adócsomag legfontosabb elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post A 2023-as őszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A változások nagy része gyakorlatilag a már korábban kormányrendeletekben kihirdetett, és a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazható szabályok törvényi szintre emelése, amelyek ezáltal a veszélyhelyzet elmúltával is alkalmazhatóak lesznek.

Törvényi szintre emelt extraprofit adók

• A légitársaságok hozzájárulása (tételes adó) a jövőben fennmarad, a javaslat ugyanis átülteti veszélyhelyzeti rendeletből törvénybe.

• Hasonlóképpen a bankadóra, a tranzakciós illetékre, az energiaellátók jövedelemadójára, a jövedéki adóra és a népegészségügyi termékadóra vonatkozó rendeleti szintű szabályokat is törvényi szintre emeli a tavaszi adócsomag.

Személyi jövedelemadó 

A 2023. tavaszi adócsomag változatlan tartalommal törvényi szintre emeli továbbá a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett alábbi intézkedéseket:

• 30 év alatti anyák kedvezménye;
• a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezménye (vagyis a családi kedvezményt jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 66 670 forinttal növelt összegben veheti igénybe a magánszemély, ha a családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartottról gondoskodik);
• a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítása (pl. egyes meghatározott juttatásnak minősül a SZÉP-kártyára adott munkáltatói juttatás rekreációs keretösszeget (450 ezer forint, illetve annak arányos része) meghaladó része);
• a munkába járás címén a jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítés mértékének emelése 15 Ft/km-ről 30 Ft/km-re;
• az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra;
• a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

SZÉP-kártya változások

A fenti törvényjavaslat benyújtása után két héttel, a SZÉP-kártyával kapcsolatban is megjelent egy kedvező szabályváltozás. A 237/2023. számú kormányrendelet szerint 2023. augusztus 1. és december 31. között hidegélelmiszert is lehet majd vásárolni SZÉP-kártyával. Ugyanebben az időszakban továbbá a SZÉP-kártya-juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlára a törvény szerinti éves rekreációs keretösszegen felül, attól függetlenül, legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatás utalható.

Bizalmi vagyonkezelés

Az Szja tv. hatályos szabályozása alapján a bizalmi vagyonkezelés (BVK) vagy magánalapítvány részére vagyont átengedő magánszemélyt a vagyon átengedésekor adófizetési kötelezettség nem terheli, és amennyiben a BVK vagy magánalapítvány kedvezményezettje a kezelt vagyon vagy a magánalapítványi vagyon terhére (vagyis a tőkerészből és nem a vagyon hozamából) részesül pénzbeli vagy természetbeni formában juttatásban, akkor az általa ily módon megszerzett vagyoni érték adómentes. A kedvező adózási lehetőségeket a 2023. tavaszi adócsomag megszünteti, ennek részleteiről külön cikkben számolunk be. (A cikk elolvasásához kattintson ide!)

Kriptoügyletek

• Ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott.
• A kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások köre kiegészül azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (pl. ilyen formában kapott osztalékot.)

Társasági adó

• A tavaszi adócsomag eltörli a reklámköltség levonhatóságának tilalmát és a hozzá kapcsolódó átmeneti szabályt.
• A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználására vonatkozó időbeli korlát megszűnik.

Áfa

• A belföldön nem letelepedett, de az Európai Unió tagállamában letelepedett adóalanyok számára lehetővé válik, hogy a belföldi ingatlan beszerzését terhelő előzetesen felszámított áfát a különös áfa visszatéríttetési eljárás keretében kaphassák vissza.
• A korábban már beharangozott e-nyugta koncepció részletszabályait miniszteri szintű rendelet fogja tartalmazni, a módosító csomag meghatározza az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket és alapdefiníciókat.
• Göngyölegek kötelező visszaváltási díjas rendszere: A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának, termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Nem változik, hogy a betétdíjas termék betétdíja részét képezi az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja utólag csökken. Adóztatandó tényállásnak minősül, és ezáltal adófizetési kötelezettséget eredményez, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza. Az adófizetési kötelezettség a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanyt terheli.
• Csoportos adóalanyiságból történő kiválás: a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az áfát érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.

Helyi adók

A 2023. tavaszi adócsomag kiegészíti az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás választására jogosultakra vonatkozó előlegfizetési szabályt az ezen adóalap-megállapításra áttérők teljes személyi körére. A légi személyszállítást végző vállalkozók számára új iparűzési adókötelezettségi rendelkezéseket fogalmaz meg, a munkaerő-kölcsönzők esetén pedig iparűzési adókötelezettséget kiváltó telephellyé teszi a kölcsönözött munkaerő munkavégzésének helyét.

FRISSÍTÉS! A törvényjavaslat szerint a munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak akkor keletkezik telephelye valamely önkormányzat illetékességi területén, ha az általa kölcsönzött munkavállaló(k) ott összesen legalább 1440 munkaórában végeznek munkát. A javaslathoz időközben benyújtott, majd július 4-én elfogadott módosító indítvány ehhez képest 21 000 órára emeli a telephelyet keletkeztető munkaórák számát, mivel ez munkaóraszám biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak az adóalapját csak a munkavállalói érdemi jelenlétével érintett önkormányzatok között kelljen megosztania.

A légitársaságok esetén telephelynek számít nemcsak például a képviselet, iroda, hanem a légijárataik indításának helyszíne, a repülőtér is. Másfelől azt is definiálja a javaslat, hogy mely vállalkozás tekinthető légi személyszállítást végzőnek. E szerint a sajátos szabályozás csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek árbevételének döntő többsége légi személyszállításból (jegyárbevétel) és ahhoz kapcsolódó egyes szolgáltatásokból (pl.: helybiztosítás díja, poggyászdíj, pótdíj) áll. A nettó árbevétel részének kell tekinteni a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért (pl. poggyász-szállítás, elsőbbségi elhelyezés, VIP váró igénybevétele) fizetendő ellenértéket is.

Innovációs járulék és transzferár szabályozás 

A 2023. tavaszi adócsomag révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferár szempontból összhangba kerül a helyi iparűzési adóalappal. A járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár módszertan szerint kell meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.

Gépjárműadó 

Évi két alkalom helyett egyszeri alkalommal történik a fizetési kötelezettség. Azon adózók, akik nem tudják egy összegben megfizetni az adót, a javaslat szerint öthavi részletben tehetik meg ezt kérelem alapján.

Szociális hozzájárulási adó

A munkaerőpiacra lépők kedvezményének érvényesítése szempontjából nem minősül munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás.

Adóigazgatás, adóeljárások

• A tavaszi adócsomag kiterjeszti az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségét a jogi személyekre is.
• A jövőben az adóhatóság törli az adószámot, amennyiben az adózó az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 180 napon belül a NAV felszólítása ellenére sem tesz eleget.
• Típus szerződések esetén is lehetőség lesz feltételes adómegállapítási kérelem benyújtására. Mindemellett nő a feltételes adómegállapítási kérelem díja is (típusszerződés esetén 10 millió forint, egyéb esetben 8 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 12 millió forint).
• Jelenleg a változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén nem biztosított a hiánypótlásra történő felhívás kiküldése, az adóhatóságnak rögtön bírságot kell kiszabnia. A javaslat alapján az adóhatóság abban az esetben is felhívná az adózót hiánypótlásra, ha változásbejelentési kötelezettségének nem, vagy nem szabályszerűen tett eleget.
• A köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30 000 forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5 000 forintot meghaladó adótartozása.
• A megbízható adózó meghatározására vonatkozó minősítés során a NAV nem veszi figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 000 forintot nem haladják meg.

A 2023. tavaszi adócsomag számviteli rendelkezései

A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel indokolt a 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra növelni.

FRISSÍTÉS! Az adócsomagot július 4-én fogadta el a Parlament. A módosítások fokozatosan, az egyes érintett adónemektől és rendelkezésektől függően, a kihirdetést követő napon, 2023. augusztus 1-jén, a kihirdetést követő 31., illetve 60. napon, továbbá egyes speciális rendelkezések pedig ezt követően lépnek majd hatályba.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni a június 6-án beterjesztett 2023. tavaszi adócsomag legfontosabb elemeit. Ha kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post FRISSÍTVE! A 2023. tavaszi adócsomag appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A 2023. évi adóváltozások főbb új elemei

• Reklámadó: A javaslat további egy évvel meghosszabbítja a hatályos szabályozás alkalmazásának határidejét, így az adó mértéke 2023. december 31-ig az adóalap 0%-a.

• 25 éven aluliak adókedvezménye: A kedvezmény 30 éves korig történő meghosszabbítása meghatározott feltételek teljesítése esetén a módosító csomagban nem kapott helyet. Ugyanakkor az adóhatóság, függetlenül attól, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e, a bevallási tervezetben fel fogja tüntetni a kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésére álló adatokat.

• Helyi iparűzési adó: Jelentős adóalap- és adószámítási módszerre vonatkozó módosítás kapott helyet a helyi adó törvényben. 2023-ban nem alkalmazandó az 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcs.

• Áfa: Az új lakások építésével kapcsolatos 5%-os áfa alkalmazásának lehetősége két évvel meghosszabbodik.

• E-nyugta: A tervek szerint a nyugtaadatokra is kiterjedne majd az adatszolgáltatás. A részleteket rendeleti szinten szabályozzák.

Az alábbiakban részletesen is kifejtjük a legújabb 2023. évi adóváltozások egyes elemeit.

Személyi jövedelemadó

A 2023. évi adóváltozások legfontosabb személyi jövedelemadóra vonatkozó pontjai a KATA adónem módosításával összefüggésben az átalányadózást érintik.

• Amennyiben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, az átalányban megállapított jövedelme adóelőlegét negyedévente kell bevallania.

• A törvényjavaslat megszünteti a választást megelőző adóévben elért bevételre vonatkozó bevételi értékhatár figyelembevételének kötelezettségét mind a kiskereskedelmi tevékenységet végzők, mind pedig az egyéb vállalkozói tevékenységet végzők esetében. Így 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható.

• Négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek az átalányadózás megszűnése évét követően el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható Így amennyiben az egyéni vállalkozó az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik (például a bevételi értékhatár túllépése miatt), akkor a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónapra az átalányadózást ismételten nem választhatja.

A javaslat KMRP-vel (Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program), valamint a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatosan is tartalmaz új szabályokat. 

Szociális hozzájárulási adó / társadalombiztosítás

Az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot választó, szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművészek Magyarországról származó jövedelme mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól.

A 2023. évi adóváltozások a külföldön biztosítottakat is érintik. A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését, és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását. Ha az adózó igazolja, hogy külföldi biztosítási jogviszonya a kérelemben megjelölt időszaktól fennáll, akkor az állami adó- és vámhatóság visszamenőlegesen törli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét. Erről a törlésről az állami adó- és vámhatóság elektronikus adatszolgáltatással értesíti az egészségbiztosítási szervet. A rendelkezés kiegészítése lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosítási szerv a saját nyilvántartásában is lezárja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget és a külföldi biztosítási jogviszony meglétére tekintettel törölje az érintett TAJ számát. A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően a hatóságok ne kötelezzék ismételten egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Társasági adó 

Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye esetében a de minimis jogalapot a 2022. január 31. után benyújtott adóbevallás vonatkozásában kell alkalmazni. Amennyiben az adózó 2022. január 31. után benyújtott adóbevallásában az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezményét érvényesítette, a jogalap módosítása érdekében önellenőrzést kell benyújtania.

Új átmeneti rendelkezés rögzíti a kamatlevonást korlátozó szabályok és a veszteségelhatárolási szabályok koherens alkalmazását arra a veszteségre, amely 2015 előtt keletkezett és még nem került felhasználásra.

A kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedésre elszámolt értékvesztés miatt nem a kivezetés évében, hanem már az értékvesztés elszámolása évében kell megnövelni az adóalapot. Ennek megfelelően módosul a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása is.

A javaslat a bizalmi vagyonkezelési tevékenységre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat.

Általános forgalmi adó

2023. január 1-jei hatállyal bővül az általános forgalmi adózás szempontjából jogutódlásnak minősülő esetek köre. Az új esetkör az agrárgazdaságok átadásáról szóló, 2023. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok szerint megvalósuló gazdaságátadást foglalja magában.

A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában (az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet) foglalt előírást, amely két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazható 2024. december 31. után is (2028. december 31-ig), ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-én véglegessé vált, vagy az építést eddig az időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

A javaslat a 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelemi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezi a vonatkozó irányelvi előírásokkal összhangban, elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében. A 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazását egyes termékek és szolgáltatások esetében, majd a 2022/890/EK tanácsi irányelv ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig meghosszabbította. A törvényjavaslat a 2022/890/EU tanácsi irányelvvel összhangban így 2026. december 31-ig teszi lehetővé a fordított adózás alkalmazását az ott meghatározott (pl. bizonyos mezőgazdasági és acélipari) termékek és szolgáltatások esetében.

Figyelemmel arra, hogy az áfatörvény több ponton tartalmaz egyes építésügyi szabályokra, jogintézményekre való hivatkozást, a javaslat leköveti a használatbavételre vonatkozó építésügyi szabályokban bekövetkezett változásokat az egyértelmű jogalkalmazás érdekében. Szintén az építésügyi szabályozásban bekövetkezett változások indokolják az ingatlanok létesítésére, átalakítására vonatkozó fordított adózási szabályokat érintő módosítást. A módosítás révén minden olyan, ingatlan létesítésére, átalakítására, rendeltetésének megváltoztatására stb. irányuló építési-szerelési, egyéb szerelési munka a fordított adózás hatálya alá esik, amely hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött (pl. örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötött munkák).

A 2023. évi adóváltozások részét képezi az is, hogy külföldi pénznemben történő számlázás esetén a számlán csak abban az esetben kell feltüntetni forintban az áthárított adó összegét, ha az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet a kibocsátott számla kísér, belföldön adóztatandó.

E-nyugta

A tervek szerint a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatás is megvalósulna. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan – a technika fejlődését is figyelembe véve – a jövőben megújulna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné. Mindezen célok elérésének első lépéseként a törvényjavaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

Helyi iparűzési adó

Transzferár-korrekció

A hatályos szabályozás csak abban az esetben teszi lehetővé a vállalkozó számára, hogy transzferár-korrekció jogcímén csökkentse a helyi iparűzési adó alapját, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját. Ha azonban a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozhat arról is, hogy a társasági adóban, vagy annak megfelelő külföldi adóban érvényesítette a korrekciót. Méltányos ugyanezt a lehetőséget biztosítani arra az esetre is, ha a kapcsolt vállalkozás alanya ugyan a helyi iparűzési adónak, de a transzferár-korrekcióval érintett ügylet értékét olyan jogcímen tartja nyilván a számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával, melyet a helyi iparűzési adó alapjának megállapításánál nem kell figyelembe venni (pl. igénybe vett szolgáltatásként).

Egyszerűsített iparűzési adó-megállapításra vonatkozó szabályozás

A 2023. évi adóváltozások részeként megújul az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módja, és a háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel.

Eszerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (az Szja tv. szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között.

A kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.

Az iparűzési adóalap az adóévi bevétel nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet. A törvényjavaslat három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg.

Az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig köteles bejelenteni, amelyben ezt a módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022-es adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon). A jogelőd nélkül adóköteles tevékenységet végző kisvállalkozó első adóévére is választhatja az adóalap-megállapítási módszert, mégpedig ezen, első adóévről szóló bevallásán jelölve ezt a tényt. Tehát a 2023-ban jogelőd nélkül kezdő vállalkozó a 2023-as adóévére is alkalmazhatja az egyszerűsített adóalap-megállapítást, amit a 2024-ben benyújtandó bevallásán jelölhet.

Illetékek

A 2023. évi adóváltozások érintik az illetékekről szóló törvényt is. Eszerint megszűnik az eljárási illeték illetékbélyeggel való megfizetésének lehetősége, bővül a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) történő lakásszerzés illetékmentessége, ugyanakkor szigorodik a kapcsolt vállalkozások közti visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége.

Visszterhes ingatlanszerzés illetékmentessége

Az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A hatályos szabályok szerint a mentesség feltétele, hogy a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen. Ennek a követelménynek az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában kell csupán fennállnia, ezért a szabály egy formális cégbírósági aktus (a főtevékenység-változás bejegyzése) révén kijátszható. Ennek megelőzése érdekében a javaslat a vagyonszerző említett főtevékenysége egy meghatározott napon való fennállása helyett a fentebb említett kedvezményezett tevékenységekből vagy azok közül valamelyik tevékenységből származó árbevétel összes árbevételben képviselt 50%-os arányához köti a mentesség alkalmazhatóságát. A nettó árbevétel megoszlásáról (vagy annak várható megoszlásáról, ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának első napját megelőzően keletkezik) a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő vagyonszerzőnek pedig vállalnia kell, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni a mentesség követelményének. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás nem teljesül, azt a vagyonszerzőnek be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha a vagyonszerző nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, és az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás teljesülésének elmaradását, a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték kétszeresét kell pótlólag előírni.

CSOK és illeték

A CSOK nem csak lakásvásárláshoz, hanem lakásbővítéshez is igénybe vehető. Saját tulajdonban álló lakás bővítésekor ugyan nem keletkezik illetékkötelezettség, azonban más tulajdonában álló ingatlan bővítésekor (pl. tetőtér-beépítés) közös tulajdon jön létre, a hozzáépítőt pedig illetékkötelezettség terheli. Tekintve, hogy a CSOK felhasználásával történő lakásszerzések utáni illetékmentesség a hatályos szabályok alapján kizárólag vásárlások esetében alkalmazható, a javaslat pontosítja a jogcímet annak érdekében, hogy a mentesség az idegen tulajdonban álló lakás bővítésekor is biztosítható legyen.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A javaslat pénzügyi tranzakciós illetékmentességet vezet be a diákhitelekre.

Adóigazgatás

Csoportos adóalany létrehozása, illetve csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás esetében a soron kívüli általános forgalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani.

A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek és a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók is gyakran elmulasztják. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy a NAV a megszűnt foglalkoztató helyett pótolja a ’T1041-es adatlapok benyújtását a biztosítási jogviszonyok lezárása céljából a foglalkoztató megszűnésének időpontjára. Ez a dátum azonban csak vélelmezett megszűnési időpont lenne, mellyel szemben ellenbizonyításnak lesz helye, tekintettel arra, hogy a NAV a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó tényeket, körülményeket nem ismeri. A jogviszony végének vélelmezett dátuma az a nap lenne, amikor a foglalkoztatót nyilvántartó szerv törli a foglalkoztatót a nyilvántartásból.

Határozott idejű szerződések esetén indokolt jogszabályban előírni, hogy már a biztosítotti bejelentés megtételekor közölni kell a jogviszony szerződés szerinti végső (záró) időpontját is. Ez az adózónál adminisztráció-csökkentést jelentene, illetve csökkenne az adózói figyelmetlenség miatt le nem zárt jogviszonyok száma. Ha módosul a határozott idejű szerződés időtartama, akkor továbbra is nyitva áll a változásbejelentés megtételének lehetősége.

A 2023. évi adóváltozások fontos eleme, hogy a szokásos piaci ár megállapítása kapcsán hozott határozat hatálya teljes adóévekre terjedhet ki, valamint a legkorábbi kezdő időpont a kérelem benyújtása adóévének első napja lehet. A módosítás az OECD-tagállamok gyakran alkalmazott úgynevezett „roll-back” szabályát követi, azaz azt, hogy a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban a külföldi eljáró hatóság és az adópolitikáért felelős miniszter megállapodása alapján a határozat hatálya korábbi időszakokra is kiterjedjen.

A kétoldalú és többoldalú eljárásokban az egyeztetés lefolytatására jelenleg nincs határidő, ez parttalanná és aránytalanul elhúzódóvá teheti az eljárást. Az OECD elvárja, hogy a kölcsönös egyeztető eljárások átlagosan két év alatt lezáruljanak. A módosítás az ilyen kétéves határidőt rögzíti, és meghatározza a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kétoldalú és többoldalú eljárásban, a külföldi állam illetékes hatóságával történő egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt.

Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (CbCR)

2021. december 1-jén hirdették ki a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló 2021/2101/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet. A számviteli irányelv értelmében egyes, 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező multinacionális vállalkozásoknak külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat. A törvényjavaslat tartalmazza ennek a közzétételi kötelezettségnek a szabályait. Az új közzétételi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket 2023. június 22-ig kell átültetni, és a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell először alkalmazni. 

Számviteli törvény

Kiválás esetén alkalmazandó értékhatárok számítása

A számviteli törvény általános jelleggel rendelkezik arról, hogy egy új, jogelőd nélkül alapított vállalkozó esetén hogyan kell figyelembe venni a beszámoló típusát, valamint a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárokat. A rendelkezések azonban nem térnek ki arra, miként kell eljárni kiválás esetén a kiválással létrejött vállalkozó esetén. A 2023. évi adóváltozások részeként a javaslat hiánypótló rendelkezésként meghatározza, hogy ilyenkor a jogelőd nélkül alapított vállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Pénzügyi lízing miatti kötelezettség bemutatása a mérlegben

A hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízing tartozás mérlegfordulónapot követő üzleti évben esedékes törlesztő részletét – a kötelezettségekre vonatkozó általános előírásoknak megfelelően – a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni.

A vagyonmérlegben szereplő eredménytartalékra vonatkozó előírás kiegészítése

A hatályos törvényi előírások rendelkeznek arról, hogy átalakulás esetén a vagyonmérlegben mely tételekkel változhat a jogelődnél kimutatott eredménytartalék összege a jogutódra vonatkozóan. Ezeket a rendelkezéseket indokolt kiegészíteni az időközben végrehajtott eredménytartalékot érintő törvényi változásokkal (az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összege, illetve a korábbi pótbefizetés elengedésének eredménytartalékban történő elszámolása).

A létszám fogalmának egyértelműsítése (számvitel)

Az egységesített „átlagos létszám” alatt az „átlagos statisztikai állományi létszámot” kell érteni.

DAC7 adatszolgáltatás

A fentiekben részletezett 2023. évi adóváltozások mellett egy másik, adózást érintő törvényjavaslat elfogadása is folyamatban van (T/1305), amely a digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó, 2011/16/ EU Irányelv (DAC7 Irányelv) módosításának magyar jogrendbe való átültetését szolgálja. A DAC7 adatszolgáltatás a digitális platformokat üzemeltető cégek számára ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget, amely az adatszolgáltatással érintett ún. aktív értékesítőkre és az általuk végzett ún. érintett tevékenységre terjed ki. Az adatszolgáltatással érintett tevékenységek az ingatlan bérbeadás, személyi szolgáltatás, áruk értékesítése, közlekedési eszköz bérbeadása. A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba. Az adatszolgáltatási időszak egy naptári év, amely alapján az első DAC7 adatszolgáltatást 2024. január 31-ig szükséges majd teljesíteni az adóhatóság felé.

Cikkünkben igyekeztük alaposan összefoglalni az október 18-án beterjesztett 2023. évi adóváltozások legfontosabb elemeit. Ha azonban hiányérzete merül fel, vagy kérdése van az itt részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post 2023. évi adóváltozások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Cégautóadó

Ahogy erre a lehetőségre nemrég utaltunk, a törvényjavaslat 2023. január 1-jétől valóban törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, rendeletben kihirdetett mértékeit. Az adóteher közel kétszeresére emelkedik (a pontos összegeket korábbi cikkünkben találja.)

Társasági adó 

A javaslat alapján csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kikerülésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – értékvesztés összegéből az a rész, amellyel visszaírásként még nem történt adóalap-csökkentés, és növeli az adóalapot az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.

Az értékvesztésre vonatkozó új rendelkezéseket első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehet alkalmazni.

Áfa

A legújabb hazai adóváltozások az áfát sem hagyják érintetlenül. A javaslat értelmében és figyelembe véve a C-717/19. ítéletet (a gyógyszerek ártámogatásával kapcsolatos Boehringer-ügy), a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalap-csökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kell önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget.

Innovációs járulék

A javaslat módosítja a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt is, miszerint innovációs járulékot kell fizetnie a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyének, ezen belül a fióktelepének is. A telephelyek járulékfizetési kötelezettsége a törvény kihirdetését követő 31. napon lép életbe.

Az innovációs járulék hatálya alá kerülő telephely a 2022. adóévi innovációs járulék előlegét 2022. október 20-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Járulékelőleg a 2022. adóévre a járulékalanyiság napjaira arányosan számított, várható fizetendő összeg. A 2023. adóév első két negyedévére is kell járulékelőleget fizetni, a negyedéves összeg a 2022-re várható fizetendő járulék negyede.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítása révén a kiküldetésre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok is változnak. Ez alapján a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a naptári napok helyett a munkanapokat szükséges alapul venni, az arányosítást eszerint kell elvégezni.

A javaslat törli a szocho-törvényből a külföldi kiküldetés esetén alkalmazandó alapbér fogalmát, ezentúl a Tbj. szabályai lesznek irányadóak, miszerint a járulékalapot képező jövedelem a tényleges alapbér.

Személyi jövedelemadó

A legújabb adóváltozások érintik az szja-törvényt is. A javaslat ugyanis kiegészíti az egyéni vállalkozók saját tulajdonú (vagy bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek körét a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.

Adóváltozások a transzferárazásban

A legkomolyabb adóváltozások meglátásunk szerint a transzferár területén várhatóak, a javaslat számos ponton érinti a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. A módosításokról részletesen hamarosan külön cikkben számolunk be. A legfontosabb változások a következő területeket érintik:

• Adatszolgáltatási kötelezettség: A társasági adóbevallásban kell majd első alkalommal a 2022. december 31. után benyújtott bevallásban adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár-rendelet határozza meg.

• Az interkvartilis tartomány alkalmazása, meghatározása és használata: Ha az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül van, akkor főszabály szerint kizárólag csak a mediánt lehet szokásos piaci árként figyelembe venni, a transzferár-kiigazítást erre a pontra kell elvégezni. Ez alól kivétel, ha az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben a medián helyett erre az értékre kell kiigazítani.

• Az adóellenőrzések során alkalmazható büntetések és mulasztási bírságok mértéke: A maximális bírság hiányzó vagy hiányos transzferár dokumentációk esetében 2 millió forintról 5 millió forintra, ismételt jogsértés esetén pedig 4 millió forintról 10 millió forintra növekszik.

Adóváltozások az alkalmi munkáknál

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása az extraprofit adót tartalmazó kormányrendeletbe került bele, ezek a változások már idén július 1-jén életbe léptek. Eszerint az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott mezőgazdasági és a turizmusban dolgozó idénymunkások esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke az eddigi 500 forintról a minimálbér 0,5%-ára, vagyis 1000 forintra emelkedik. Az általános alkalmi munkák esetén az eddigi napi 1000 forint helyett a minimálbér 1%-át, vagyis 2000 forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A filmipari statiszták után a foglalkoztatók a minimálbér 3%-át kötelesek befizetni, ami az adóteher 4000 forintról 6000 forintra emelésének felel meg.

Cikkünkben csak a legfontosabbakat emeltük ki a június 21-én beterjesztett adóváltozások közül. Ha ezekkel vagy akár az itt nem részletezett szabályváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a WTS Klient adótanácsadó csapata mindig készséggel áll ügyfelei rendelkezésére!

The post Újabb adóváltozások az extraprofit adón túl appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt szükséges adóintézkedésekről 

A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló, 17668. számú törvényjavaslat két legfontosabb eleme a kkv-k kedvezményes helyi iparűzési adójának jövő év végéig történő meghosszabbítása és a szocho további csökkentése. Lássuk a részleteket!

• Helyi parűzési adó: Az őszi adócsomag meghosszabbítaná a tavaly decemberben kihirdetett rendelet hatályát, és a 2022-ben végződő adóévben is fenntartaná a 4 milliárd forintot meg nem haladó árbevételű vagy mérlegfőösszegű vállalkozások esetében a helyi iparűzési adó 1%-ban történő maximalizálását. Ezt az adómérték-szabályt a naptári évtől eltérő üzleti évet választó kkv-knak a 2022-ben kezdődő adóévben kellene alkalmaznia. Ezzel összhangban, 641/2021. számon már november 26-án hatályba is lépett egy kormányrendelet, miszerint az önkormányzatok a 2020. december 2-án fennálló adómértékeket nem emelhetik 2021-ben és 2022-ben sem, az akkor meglévő adókedvezmények, mentességek körét nem szűkíthetik, új helyi adót, települési adót pedig nem vezethetnek be. A csökkentett adómérték hatását – a 2021. évi helyzettel azonos módon – a 2022-ben esedékes előleg-részleteknél is érvényesíteni kell. Ezért a 2022-ben esedékes adóelőlegnek (azaz a 2021-ben, az önkormányzati rendelet szerinti adómérték alapulvételével már bevallott 2022. évi első előleg-részletnek és a 2022-ben, a 2021-es adóévről szóló bevallásban szintén az önkormányzati adórendelet szerinti mértékkel bevallandó, 2022. évi második előleg-részletnek) csak az 50%-át kell megfizetni az eredeti esedékességi időpontokban. A kapcsolódó nyilatkozatot 2022. február 25-éig kell az állami adó- és vámhatóságon keresztül benyújtani, amely továbbítja azt a vállalkozó székhelye és a vállalkozó állami adó- és vámhatóság által ismert telephelye szerinti önkormányzat számára.

• Munkáltatói terhek: A szociális hozzájárulási adó további csökkentése a tavaszi adócsomag javaslatához képest még korábban és még drasztikusabban valósulna meg: mértéke már január 1-jétől 13% lenne, és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás is ezzel egyidejűleg, január 1-jén szűnne meg. Ha egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni. A szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző gazdálkodók a szociális hozzájárulási adóból a már elfogadott szabályok szerint kedvezményt érvényesíthetnének. A szocho csökkentésével és a szakképzési hozzájárulás kivezetésével a munkáltatói terhek így összesen négy százalékponttal mérséklődnének jövőre. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is 13%-ra csökkenne jövőre a jelenlegi 15,5%-ról.

• Kisvállalati adó: Ha elfogadják az őszi adócsomag részeként benyújtott javaslatot, a KIVA kulcsa 2022. január 1-jétől a korábbi évekhez hasonlóan, újabb 1%-kal, 10%-ra csökken.

• Start-számla: Az őszi adócsomag módosítaná a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvényt, és duplájára – 6 000 forintról 12 000 forintra – emelné a Start-számlára (babakötvény) befizetett összegek utáni állami támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket és a Magyarországon nevelésbe vett gyermeket a Start-számlára történő befizetéstől függetlenül is megillető támogatás is duplájára, 12 000 forintról 24 000 forintra nőne.

Javaslat a veszélyhelyzettel összefüggő adóintézkedésekről

A 17668. számú törvényjavaslat mellett az őszi adócsomag másik eleme az azzal egy napon, szintén november 23-án benyújtott, 17671. számú törvényjavaslat a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről. A salátatörvény-javaslat többek között módosítaná a Munka Törvénykönyve és az Szja tv. távmunkavégzésre vonatkozó szabályait, és veszélyhelyzet idején kialakult, eddig csak rendeletileg szabályozott gyakorlatot, a részben otthonról végzett munkát átemelné a normál jogrendbe. Emellett a javaslat számos áfaszabályt is megváltoztatna. A legfontosabb tervezett adómódosítások a következők:

• Távmunka: A Munka Törvénykönyvének távmunkavégzésre vonatkozó szabályainak változásával összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló törvény is módosulna. Eszerint igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősülne a távmunkavégzéssel összefüggésben – vagyis a legalább részben otthonról dolgozó munkavállalóknak – fizetett költségtérítésből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta a minimálbér 10%-ának megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része lenne igazolás nélkül elszámolható költség.

• E-áfa: A javaslat hatályon kívül helyezi az adóhatóság általi áfabevallási tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, vagyis a többször halasztott e-áfa bevezetésének egyelőre búcsút kell inteniük a cégeknek.

• Fordított áfa: Az egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén alkalmazható fordított adózás az uniós jogi változásokkal összhangban meghosszabbodna. Ez azt jelenti, hogy ezekben a szektorokban július 1. után sem szűnne meg a fordított adózás.

• Adómentesség: A javaslat mentesíti az adó alól az Európai Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékimportot, termékbeszerzést, szolgáltatás-igénybevételt, amely a koronavírus-járványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. Az adómentesen importált, beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után utólag meg kellene fizetni az adót, ha a termék felhasználása nem a célnak megfelelően történik. Az adómentesség a 2020. december 31. után teljesített ügyletekre, visszamenőleg is érvényes lenne. 

Törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról

Az őszi adócsomag javaslatainak benyújtása előtt két héttel a Magyar Országgyűlés 2021. november 9-én elfogadta a 2021. évi CXV. törvényt, amely a vállalkozások számára adható fizetési könnyítési szabályokat hosszabbítja meg. A törvény 2022. június 30-áig engedélyezi a rendkívüli adókönnyítési lehetőségek igénybevételét, függetlenül attól, hogy idén éltek-e a lehetőségek valamelyikével vagy sem. A két lehetőség, a pótlékmentes részletfizetés vagy fizetési halasztás, illetve a rendkívüli adómérséklés közül az adott évben csak az egyik kérhető, és mindkét esetben igazolni kell, hogy a cég a járványhelyzet miatt került nehéz helyzetbe.

A 12 havi pótlékmentes részletfizetést vagy 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást 5 millió forintos adótartozásra lehet kérni. Az adótartozás túllépheti ezt a korlátot, de a NAV ezen kedvezmény alapján csak 5 millió forint adóra adja meg a könnyítést. A részletfizetés és a fizetési halasztás a levont járulékokra és személyi jövedelemadóra is igénybe vehető.

A másik adókönnyítési lehetőség, amelyet a törvény meghosszabbít, a rendkívüli adómérséklés. Eszerint, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetleníti, az adóhatóság az adótartozást egy alkalommal, 20%-kal, legfeljebb 5 millió forinttal mérsékelheti. Az adó törlését olyan adónemeken fennálló tartozásra is lehet kérelmezni, melyeket más személyektől vont le a vállalkozás, például személyi jövedelemadó vagy társadalombiztosítási járulék.

Az adókönnyítéseket fenntartó törvényt november 17-én hirdették ki.

Az őszi adócsomag jelentős adóváltozásokat hoz, amelyek érintik a legtöbb adózót. Különösen a kkv-k kedvezményes helyi iparűzési adójának jövő év végéig történő meghosszabbítását és a szocho további csökkentését érintő változásokra hívnánk fel a figyelmet. Ha bármilyen kérdésük lenne az őszi adócsomag elemeivel, azok hatásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.

The post Őszi adócsomag: változások 2022-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

CSOK van, illeték nincs

A javaslat 2021. január 1-jétől teljes illetékmentességet biztosítana a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) igénybe vevő, gyermekes családok számára lakásvásárlás esetén, függetlenül attól, hogy a lakás használt-e vagy új, és hogy mennyi annak a forgalmi értéke.

Abban az esetben, ha valaki az illetékmentességre megelőlegezett CSOK igénybevételével vált jogosulttá, de a vállalt gyermek vagy gyermekek egyike sem születik meg, és emiatt a kedvezményt vissza kell fizetni, az adóhatóság utólag kiszabja rá a visszterhes vagyonszerzési illetéket. Az illeték alapja ilyenkor az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi érték, mértéke pedig az illetékkötelezettség keletkezése napján hatályos illetékmérték. Az illeték megállapítására vonatkozó jog a kedvezmény visszafizetése vagy a visszafizetésről szóló hatósági döntés naptári évének utolsó napjától számított öt éven belül évül el.

Nem kell ugyanakkor az illetéket visszafizetni akkor, ha a gyermekvállalás feltételei egészségügyi okok miatt nem teljesülnek.

Az 5%-os lakásáfa visszatérése

A törvényjavaslat módosítja az általános forgalmi adóról szóló törvényt is. Az új lakóingatlanok értékesítésére a módosítás szerint 2021. január 1-jétől átmeneti ideig, 2022. december 31-éig ismét a kedvezményes, 5%-os lakásáfa vonatkozna. Az idén teljesített ügyletek esetében az adómértéket az 5%-os kulcs 2019. december 31-ei kivezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabály alapján kell meghatározni. Ezt az átmeneti szabályt a javaslat 2021. január 1-jétől hatályon kívül helyezné.

Az 5%-os áfakulcs 2022. december 31-ei kivezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabály pedig rendezi, hogy mely feltételek esetén alkalmazandó a kedvezményes, 5%-os lakásáfa 2026. december 31-éig. Ez alapján lehet alkalmazni a kedvezményes adómértéket, ha az építési engedély legkésőbb 2022. december 31-én véglegessé vált, vagy annak építését 2022. december 31-éig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

A kedvezményes, 5%-os lakásáfa akkor alkalmazható, ha a hasznos összes alapterület nem haladja meg a 150 négyzetmétert többlakásos lakóingatlan esetében, egylakásos családi házak esetében pedig a 300 négyzetmétert. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.

Ha az 5%-os lakásáfa alkalmazhatóságával kapcsolatban vagy egyéb, ingatlanokkal összefüggő adózási kérdésben tanácsra van szüksége, adószakértőink szívesen állnak rendelkezésére!

The post Ismét jön az 5%-os lakásáfa appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

A bejelentésre kötelezett szállítások köre az EKÁER-módosítások szerint 

A hivatalos információk alapján a EKÁER-módosítások az európai uniós jognak való megfelelés követelménye miatt szükségesek. Ennek értelmében az elfogadott módosítás figyelembe vette az EKÁER 2015. január 1-jei bevezetése óta felhalmozódott hazai ellenőrzési tapasztalatokon felül az Európai Unió által megfogalmazott aggályokat is az arányosság elvének teljesülésével kapcsolatban.

Ugyan a részletszabályozás még nem született meg, az már biztos, hogy 2021. január 1-jétől nagymértékben egyszerűsödik az EKÁER-rel összefüggő adminisztráció. A bejelentési kötelezettség jövő évtől ugyanis már csak a miniszteri rendeletben meghatározott érték- vagy tömeghatárt meghaladó kockázatos termékeket fogja érinteni. Ebből kifolyólag a nem kockázatosnak minősülő termékek vonatkozásában a gazdálkodók a korábbi súly- és értékhatárokat figyelmen kívül hagyva teljes egészében mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól.

Mulasztási bírság 

Nagyban javul az arányosság elvének alkalmazása az EKÁER-bejelentésekkel kapcsolatban kiszabható mulasztási bírságok terén. A jelenlegi szabályozás a bírságtétel felső határára tekintettel nem tesz különbséget a kisebb adminisztrációs hibák és a súlyos tartalmi hibák, illetve a bejelentés elmulasztása között. Jelenleg bármely fenti mulasztás alkalmával lehetőséget ad a törvény egy meglehetősen komoly összegű mulasztási bírság kiszabására, ami az áru értékének 40%-áig terjedhet. Az EKÁER-módosítások értelmében a 40%-os mértékű bírságtétel alkalmazására csak a súly- és értékadatok hibájával, valamint a bejelentés elmulasztásával összefüggésben lesz lehetőség 2021-től.

Az elfogadott törvénymódosítás definiálja a termékegység fogalmát, és az alábbi módon fejti ki azon eseteket, amikor a súlyosabb mulasztási bírság szabható ki:

• Ha az adózó az egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, továbbra is a be nem jelentett áru adó nélküli értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
• Ha az egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék bejelentett mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor továbbra is a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
• Amennyiben az egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után 40%-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Az új EKÁER-módosítások alapján, az eddigi szabályozástól eltérően azonban az egyéb esetekben, tehát amikor a bejelentés mennyiségi és értékadatokon kívüli hibát tartalmaz, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott általános mulasztási bírság tételek alkalmazandóak. Ezek természetes személy esetén 200 000 forintig, nem természetes személy esetén 500 000 forintig terjedhetnek.

Külön segítség lehet továbbá az adózóknak, hogy az előírások alapján nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

Amennyiben további információkat szeretne megtudni az EKÁER-módosítások témakörben, vagy tapasztalt szakemberek segítségére van szüksége az EKÁER rendszerben szükséges adatok nyilvántartásával és feldolgozásával, illetve a rendszerüzenetek elkészítésével és a kommunikáció lebonyolításával kapcsolatos megoldások elkészítésében és üzemeltetésében, forduljon bizalommal hozzánk!

The post Kedvező EKÁER-módosítások 2021-től appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.

Helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettség

A 2020-as nyári adómódosítások szerint hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény azon bekezdése, miszerint „annak a társasági adóalanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta, az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie”. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy megszűnik a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítési kötelezettség már a 2020-as évre vonatkozóan is. A kötelezettség eltörlése vonatkozik a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozásokra is.

Egyéb helyi adók

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében megszűnik a reklámhordozók után fizetendő építményadó-fizetési kötelezettség.

Társadalombiztosítási változások, szociális hozzájárulási adó

Változik a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény is. A módosítás értelmében a törvény által rögzített járulékfizetési alsó határ (a minimálbér 30%-a) és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni minden munkaviszonyban.

Idén júliustól a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos járulékká változik. Az új járulék megnevezése társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke megegyezik az előbb felsorolt járulékok összegével, azaz 18,5%. A változtatás azzal is együtt jár, hogy a járulékalapot képző jövedelem után szinte minden biztosítottnak 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Könnyítést jelent viszont a társas vállalkozások számára, hogy 2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke újabb két százalékpontot csökken, 17,5%-ról 15,5%-ra változik. 

KATA: 40%-os különadó 

A „katásokra” vonatkozóan a kormány már a koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben bevezetett néhány átmeneti intézkedést, a 2020-as nyári adómódosítások nyomán azonban tartós változásokra is fel kell készülnie ennek az adózói körnek.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény kiegészül azzal, hogy 2021-től a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. 2021. január 1-jén a NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.

A 2020-as nyári adómódosítások bevezetik az extra 40%-os adót azok számára, akik üzletfelüknek 3 millió forintnál nagyobb összeget számláznak ki egy évben. Ezzel a Pénzügyminisztérium nem titkolt szándéka, hogy az ún. bújtatott foglalkoztatást korlátozza. A különadót 2021-től kell megfizetni:

• az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kifizetőnek, ha olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

• a kisadózó vállalkozásnak, ha olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

• az Art. szerinti kifizetőnek, ha a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladóan így kifizetett összeg után.

Az adót az első két esetben a juttatás / bevétel után a megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az utóbbi esetben elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig, amelyet megelőzően a kifizető az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizetőnek fel kell tüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Ez egy extra különadó, amelynek megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.

Új adatszolgáltatási kötelezettségek a kisadózóknak

A kisadózó 2021-től köteles írásban tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatba lépő kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül, illetve arról, ha ez a jogállás megszűnik vagy újra keletkezik.

A kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40%-os adó alapjaként (fenti pontok értelmében) figyelembe vett összegről.

EKÁER

2021-től változnak az EKÁER-hez kapcsolódó jogszabályi előírások. A kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról külön hírlevélben tudósítunk.

DAC6 adatszolgáltatási kötelezettség határidejének meghosszabbítása

Azon adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek megkezdésére 2018. június 25. és 2020. június 30. között került sor, a határidő 2021. február 28-ára tolódik ki.

A 2020. július 1. utáni ügyletek esetében a 30 napos bejelentési határidőt első alkalommal 2021. január 1-jétől kell számolnunk, azaz praktikusan az első határidő 2021. január 31. lesz.

Amennyiben tudni szeretné, hogyan érintik az Ön cégét a 2020-as nyári adómódosítások, keresse meg bizalommal a WTS Klient adószakértőit!

The post 2020-as nyári adómódosítások appeared first on WTS Klient | adótanácsadás | könyvelés | bérszámfejtés | HR szolgáltatások | digitális megoldások | állami támogatások.